Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-19 / 195. szám

Minden agresszió ellen! A z agresszió fogalmának nincs általá­nosan elfogadott nemzetközi jogi ha­talyú meghatározása. Az Egyesült Nem­zetek-Szervezetének egy szakbizottságá­ban már évek óta folyik, csupán formai­lag jogi. valójában nagyon is politikai ter­mészetű vita arról, hogyan fogalmazzák meg az agresszió ismérveit. Elméletileg persze az imperialista hatalmak is elíté­lik a fegyveres támadást egy ország el­len, — a NATO alapokmányában ugyan­csak bevették, hogy agresszió ellen szö­vetkeztek —, gyakorlatilag viszont éppen az imperialisták képviselő! és elsősorban az amerikai küldöttek azok, akik a leg­magasabb nemzetközi fórumot mindeddig megakadályozták abban, hogy megadja az agresszió mibenlétének megállapítását. Még a nemzetközi jogban járatlan egy­szerű ember ösztönös jogérzéke is elegen­dő lenne pedig a támadó háború ismér­veinek felsorakoztatásához. Ugyanígy elég a „józan ész" annak felismeréséhez ls, hogy az imperialista hatalmak miért hú­zódoznak az agresszió pontos meghatáro­zásától, a részletes definíció általános ér­vényű elismerésétől: ennék alapján bizony a nemzetközi jog könyörtelen argumentu­maival lehetne leszögezni, hogy az impe­rialista nagyhatalmak, különösen pedig az Egyesült Államok, a világnak hány pont­ján köttetnek el agressziót. Emlékezhetünk még arra. hogv egy-két esztendeje Washingtonban arról beszéltek: Vietnamban az Egyesült Államokat „északról agresszió érte", ? Johnson elnök a Vietnami Demokratikus Köztársaság embertelen bombázását azzal az ürüggyel rendelte el, hogy — úgymond — a légi­támadások sorozatával késztesse Hanoit az „agresszió abbahagyására." ' Az amerikai „börnyakúukat", a hírhedt tengerészgyalogosokat harcba vetve az Egyesült Államok vezetői mindenkor haj­lamosak efféle „agressziók elhárítására". — a valóságban saját jogtalan és kegyet­len támadásaik végrehajtására. Dominika példája — sajnos — aligha volt az utolsó ennek bizonyítására. Ugrásra, azaz agresszióra készen .álla­nak az amerikai csapatok Laoszban és Kambodzsa határán, a koreai fegyverszü­neti vonal mentén es egész Latin-Ameri­kában ... Az Egyesült Államok leglátványosabb és legleplezetlenebb fegyveres támadása, n vietnami háború szolgált ösztönzésül az izraeli vezető körök legszélsőségesebb ele­melnek is a haladó rendszerek megvaló­sításán fáradozó arab népek elleni agresz­szlóra. Az Izraeli kormány szintén az ame­rikai recepttel élt: arab „agresszió áldo­zatának" igyekezett feltűnni! Az Akaba­öböl lezárását kiáltották ki „agressziónak", — hadd Idézzük ezzel kapcsolatban a tár­gyilagos Le Monde Diplomatique megálla­pítását: az izraeli külkereskedelem 2, azaz két százalékát bonyolították le Eilath ki­kötőjén keresztül, az öböl forgalmának felfüggesztése korántsem számithatott Iz­rael élet-halál kérdésének. Viszont — s ez tény! — Izrael az 1956-os angol—fran­cia—izraeli agresszió eredmenyeként ju­tott hozzá, hogy az öblöt használhassa ha­józásában.) Jó két hónappal a „villámháború" után, amelynek napjaiban a nyugati világ te­kintélyes részének rokonszenve, valljuk nieg, Izrael mellett nyilvánult meg. ma már a kapitalista sajtó és a tőkés orszá­gok közvéleményének többsége, de a po­litil usok, kormányférfiak el nem hanya­golható resze is, kényelmetlen érzésekkel eltelve kénytelen elismerni: Izrael veze­tői azzal, hogy nem vonják vissza csapa­taikat az elfoglalt területekről, agresszív szándékaikról maguk szolgáltatnak bizo­nyítékot. Igen sokan, akiknek a vélemé­nyét az antiszemitizmus elleni szükséges és helyes harc formálta meg, ma Nyuga­ton is riadtan látják, hogy az izraeli ag­resszív magatartás milyen következmé­nyekkel jar. Ma már előttük is egyre vi­lágosabb. hogy — egyes túlzó nacionalista arab jelszavak ellenére — Szíria, az Egye­sült Arab Köztársaság és Izrael ellentétei korántsem vallási, faji tartalmúak. A kö­vetkezmények azonban nagyon is szemlé­letes példákkal szolgálnak: a Német Szö­vetségi Köztársaságban tömeglapokban je­lennek meg „olvasói levelek" arról —, hogy Jeruzsálem „egyesítése" mintául szolgálhat Berlin egyesítésére (!), meg hogy a Bundeswehr is tanulhat Dajan katonáitól, miként kell „villámháborút'' véghezvinni. Könnyű elképzelni, ki ellen vágynak „villámháború/ni" az említett nyugatnémet „olvasói levelek" szerzői... gyszerre és növekvő erővel kell kife­jezésre juttatni a bókévágyó száz- és százmilliók akaratát: szűnjenek meg az agressziók! S ugyanakkor történelmi pa­rancs a népek éberségének fokozása a ké­szülő vagy egyelőre bűnös vágyálmokban szereplő imperialista agressziók leleplezé­sére és elhárítására! A Kuba ellen vagy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen mesterkedő imperialisták bűnös ter­velt éppúgy keresztül kell húzni, mint ahogyan a Német Demokratikus Köztár­saság ellen fenekedő nyugatnémet milita­rizmust meg kell fékezni. S ugyanebbe a világméretű, a kontinenseken átnyúló harcos békemozgalomba illeszkedik bele a vietnami békéért, a Vietnamban támadó amerikai imperializmus visszaszorításáért vagy a haladó arab erők megsegítéséért, az izraeli hódító szándékok meghiúsításá­ért folyó küzdelem. Ebben résztvenni ne­künk nemcsak kötelességünk, de jól fel­fogott nemzeti érdekünk is. Pálfy József A Szvirszk Vlagyivosztokban l Vlagyivosztok (TASZSZ) őrség kíséretében elővezet­Pénteken befutott a vla­gyivosztoki kikötőbe a Szvirszk nevű szovjet hajó, amelyet a közelmúltban a kínai Dalnyij kikötőjében a „vörösgárdisták" részéről tá­madás ért. Viktor Korzsov. a Szvirszk kapitánya az újságíróknak adott nyilatkozatában el­mondta, hogy amikor au­gusztus ll-én megjelent a kikötő hivatalában, hogy át­vegye a hajók kifutását en­gedélyező okmányokat, le­tartóztatták, egy autóba tuszkolták és öt kínai ha­tárőr kíséretében börtönbe szállították. Ott megmotoz­ták. majd magánzárkába csukták. Augusztus 12-én ték a börtönből. A folyosón fegyveres „vörösgárdisták­kal" találta szemközt ma­gát, lehettek vagy százan is. Megrohanták, leverték a lá­báról. szidalmazták, meg­rugdosták. A kínai őrség tagjai ezt tétlenül nézték. Ezután teherautóba ültették és hátrakötött kézzel há­rom órán át hurcolták vé­gig n városon. Végül a ki­kötőbe vitték. Valentyin Belov hajógé­pész 1 elmondta, hogy a Szvirszktől 300 méterre kí­nai hadihajók álltak és ami­kor a provokáció megkezdő­dött. az ágyúk csövét a szovjet hajóra irányították. Oialérfekezlet - zárt ajtók mögött 0 Bagdad (AP, Reuter) Az arab szakminiszterek pénteken ismét zárt ajtók mögött folytatták bagdadi értekezletüket az Izrael-ba­rát tőkés országok ellen tervbe vett szankciókról. Hírügynökségi jelentések szerint előző tanácskozásuk éjfélig húzódott el. A vita állítólag a radikálisabb né­zeteket képviselő Algéria. Szíria és Irak, illetve „kon­zervatív" országok között fo­lyik, amelyek' az arab szo­cialista rendszerek terveze­teit enyhíteni igyekeznek. AZ IZVESZTYIJA A pekingi szovjelellenes hisztériáról 0 Moszkva (TASZSZ) „A szovjetellenes hiszté­ria fokozásával a maoisták szemlátomást arra töreksze­nek, hogy a végsókig el­rontsák a szovjet—kínai kap­fcsolatokat" — jelenti ki töb­bek között a péntek esti számában az Izvesztyija, s megállapítja: „Mao Ce-tung és cinkosai az efféle cselek­mények segítségével remé­lik elvonni a kínai tömegek figyelmét az ország nagy ne­hézségeiről, a nélkülözések­ről, a vörösgárdista reak­ció elleni harcról".1 A cikk emlékeztet a leg­utóbb elkövetett provokáci­ókra és közli, hogy az ügy­gyei kapcsolatban a szovjet külügyminisztérium jegy­zéket intézett a kínai kül­ügyminisztériumhoz és éles tiltakozást jelentett be a pe­kingi szovjet nagykövetséget ért üzelmek miatt. Az eddi­gi tiltakozások ellenére a kí­nai hatóságok továbbra ia cinikusan lábbal tiporják az államközi kapcsolatok alap­elveit — hangoztatja a jegy* zéket idézve a lap. A vatikáni kúria reformja 0 Ró ina (DPA, AFP) VI. Pál pápa pénteken be­jelentette a Római Kúriá­nak mar hosszú ideje várt „nagy reformját". A „Regimini eeolesiae Montreal Belgrád A Poljan«klJ n?!nÍSZtereI: Dr. Vaszil Grivcsev kül­nök-helyettes vezette szovje kereskedelmi miniszter ve­delegacio, amely reszt vett .. , , , a montreali világkiállítás kesével jugoszláv gazda­universoe" című „apostoli szovjet napjának rendezvé- sági küldöttség utazott az konstitúció" — n teljes latin nyein és a Kanadai Állam- EAK-ba. A küldöttség onnan nyelvű szöveg 11 000 szóból szövetség centenáriumi ün- Szíriába Jordániába és ------ látogatását befe­áll — a Római Kúria első nagyszabású reformja 1908 óta Felállítják a külügymi­nisztérium szerepét betöltő „közügyek tanácsát". Ezenkí­vül három új szervet létesí­tenek. nevezetesen: a „gaz­dasági ügyekkel megbízott preíektúrát", amely a Szent­szék anyagi ügyeit intézi, a „közigazgatási bíróságot", amelynek hatásköre hasonlít afféle államtanácséhoz, vé­gül pedig a „statisztikai In­tézetet", amelynek feladata az egyház tevékenységének „programszerűvé tétele". \ népségéin jezve hazautazott Moszk­vába. 0 Kinshasa (MTI) A kongói hírügynökség csütörtök este bejelentette, hogy visszavonulásra kény­szerültek a Bukavut meg­szállt fehér zsoldosok és az őket támogató volt katangai csendőrök. A zsoldosok Bu- I kavu három törvényhatósági területe közül csupán egyet, Ibandát tartják birtokukban, mivel a kormánycsapatok a helyi basi harcosok támoga­tásával meghátrálásra kény­szerítették őket. Irakba utazik. Görög emigrációs kormány alakul 0 Bécs (AFP. UPI) Georgiosz Pacisz görög új­ságíró a brüsszeli La Gauchc című lap tudósítója pénte­ken Bécsben sajtóértekezle­ten jelentette be, hogy a száműzetésben élő görög de­mokratikus erők két héten bqlül ellenkormányt alakí­tanak. Pacisz — aki Papand­reu volt miniszterelnök ba­rátja. a Centrum Unió tagja —, a katonai hatalomátvétel után menekült el Görögor­szágból. A kormány székhelye Ró­ma vagy Párizs lesz, elén pedig a görög szocialita Szo­meritisz, az emberi jogok európai bizottságának elnöke áll. A kormány célja a görög demokratikus erők képvise­lete. harc a görögországi fa­sizmus ellen és a külföldre menekült görögök támogatá­sa. 0 Athén (AFP) Csütörtökön letartóztattak három görög újságírót: a centrista To Virna, a jobb­oldali Vradümi és a balol­dali Avgi munkatársait. Az újságírókat nemrég zárták ki az athéni újságíró szövet­ségből, „nemzetellenes tevé­kenység vádjával". Menekültek visszatérése 0 Amtnan (Reuter, UPI) A jordániai fővárosban pénteken este közölték, hogy a nap során összesen 350 menekült tért vissza a Jor­dán folyó keleti partjáról az izraeli megszállás alatt le­vő nyugati partra a folyón megnyitott két átkelőhelyen. Pénteken kezdődött meg a Az Izraeli hatóságok au­gusztus 31-ét jelölték meg a menekültek visszatérésének határidejeként — viszont jordániai közlés szerint ed­dig 175 000 menekült kérte repatriálását. Ez azt jelenti, hogy még abban az esetben ls, ha a hátralevő napokon Jordánia izraeli megszállás sikerül napi két-háromezer­alá került részből elmene­kült arab lakosság visszate­lepítése, az erről szóló jor­dániai—izraeli megállapodás értelmében. re emelni a visszatérők szá­mát, csak mintegy 30 000 ember térhet vissza a kitű­zött határidőig. Amnesztia Indonéziában 0 Djakarta (Reuter) Sukarno-ellenes kampánnyal Surabajában, Kelet-Jáva szemben, szekhelyén Sukarnóhoz hü E8>' n™sik hírében a Reu­tengerészgyalogosok össze- arról tájékoztat, hogy csaptak a városba vezényelt Suharto ügyvivő elnök uta­ejtőernvős alakulatokkal, KÍtasára a függet lenségi év­forduló alkalmabol 3000 fog­lyot szabadon engedtek, IC 000 rab büntetését pedig mérsékelték. Az utóbbiak között kilencen vannak olya­nok, akiknek halálbünteté­sét életfogytiglani börtön­büntetésre változtatták át. Neveket nem közöltek. amelyek Suharto ügyvezető elnökhöz húznák. Az össze­csapásban hatan megsebe­sültek. Nem tudni, hogy ha­lálos áldozat volt-e. Mint a Reuter megjegyzi, első íz­ben történt, hogy a tenge­részgyalogosok felléptek a Házi fűszerezési! hentesáruk: frissen sült kolbász, fórrá virsli, disznósajt, kenő- és bácskai májas. Zamatos borok kaphatók az Állami Gazdaságok Boltjában Értesítjük kedves vevőinket, hogy a Lenin krt. 73. sz. előtt ismét üzemeltetjük az ipari vásár jól bevált borkóstoló pavilonunkat, ahol Helvéciái, bájai AG-ok borait, frissen sült kolbászt, forró virslit értékesítünk. • Szegedi Éleimiszerkisker. V. Élmények, emlékek Angliából Sárközi Andor útijegyzete © Körkép és búcsú A világ nagy metropolisaiban szinte megoldhatatlannak látszó küz­delmet folytatnak a régi városépí­tési elvek szerint kialakított közpon­tok és a modern élet teremtette zsú­foltság ellentéteinek feloldására. A híres londoni City elegáns, de meg­lehetősen szűk utcáinak méreteit lo­vas hintókhoz és nem emeletes au­tóbuszokhoz méretezték.. A Temzén átívelő hidakat se az autók höm­pölygő áradatához. Amíg nem jár si­kerrel valamelyik megváltó elgondo­lás — mérnökök, tervezők törik raj­ta a fejüket —. csakis a fegyelem és a kulturáltság segíthet. A londoni, általában az angol közlekedés ilyen vonatkozásban példamutató. Higgadt, nyugodt, udvarias magatartás jellem­zi. Azt bizonyítja, hogy 40 kilométe­res sebességgel is lehet haladni, sőt a csúcsforgalom óráiban csakis így lehet. A gazdag angol nyelvből bizo­nyára káromkodásra is fut ja. Ügy ta­pasztaltuk, hogy az autósok ezeket nem használják. Alighanem rájöttek arra, hogy még oly pompásan cifráz­va se gyorsíthatják meg velük a köz­lekedést. Párizs egységesebb, áttekinthetőbb, könnyebben feldolgozható a tátogató számára, mint az angol főváros. Londonnak száz arca van. Különbö­ző negyedeiben évszázadokat lehet bejárni" Stílusuk, történelmi emlékek, hagyományok keverednek benne. Él­nek a formaságok, a történelmi tu­dat fogalmazódik meg bennük, de az is megfigyelhető, hogy a hagyomá­nyok. főleg a fiatalok körében, lazul­nak, oldódnak. Több mini-szoknyát látni, mint keménykalapot és eser­nyőt. A rendkívül szép Bristol város színházában egy musical előadáson volt részünk; a formabontás nem­csak a színpadon érvényesült, hanem a nézőtéren is, már ami az öltözkö­dést illeti. A Trafalgár-téren nappal is. még­inkább az esti órákban összeverőd­nek a „dühöngő fiatalok" igen csön­des semmittevésre .vagy olykor gi­tár-zenével és dalolással színesítik az az utca lármáját. A Flcadcflllyn nap­pal is villóznak a fényreklámok és körbefutnak a Coca-Colát hirdető és ajánló óriásbetűk. Itt kezdődik a Szohó: a mulatók, sztriptlzek. sex mozik negyede. De a párizsi Place Pigalle egzotikus nyüzsgéséhez, vas­tag ricsajához képest kezdőnek, unal­masnak. halvány utánzatnak tűnik. Az angolok ragaszkodnak hagyomá­nyos építkezési stílusukhoz, amely­nek elve: „Az én házam — az én vá­ram"; nem akarják utánozni a To­ivert; a családi jelleget, a kertet, ahol a selymes fű nyíráséval es gon­dozásával tölthetik szabadidejüket,— változatlanul kedvelik. London zsúfoltságát enyhítendő, „bolygó városokat" építenek körze­tében. Ezekhez tartozik — Stevena­ge, amelyet hála az értékes tájékoz­tatásnak és a kellemes körsétának, alkalmunk volt megismerni. Láttuk, hogyan alakítják ki az új városköz­pontokat, határolják el egymástól az üzemeket és a lakónegyedeket, s old­ják meg a közlekedési problémákat. Itt se emeltek magas házakat. Az 1966-ban épített londoni postahivatal tornya alighanem alkalmi engedmény korunk építészeti divatjának. Az 580 láb magas toronyban egész Nagy­Britannia legmagasabb épületét cso­dálhattuk meg. A tetején elhelyezett étterem körben forog, hogy a tea és az üdítő ital mellé fölszolgálhassák London változatos panorámáját is. A búcsúestén ismét találkoztunk azokkal az angol kollegákkal, akik az elmúlt esztendőpen hazánkban jár­tak. Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy szívesen emlékeznek vissza látogatá­sukra, és jó benyomásokat szereztek népünk alkotó munkájáról. Küldöttségünk vezetője köszöntő és búcsúzó szavaiban Bemard Shaw szellemes aforizmáját idézte; esze­rint az angolok és az amerikaiak egy s ugyanazon nyelvet beszélik, igy hát nem értik meg egymást. Majd hozzáfűzte: mi más-más nyelvet be­szélünk, tehát lehetőségünk van rá, hogy megértsük egymást. A szívélyes beszélgetések, termé­szetesen, nem homályosították el a tényt, hogy a nemzetközi problémá­kat, a világ helyzetét és alakulását sok vonatkozásban más-másképpen ítéljük meg. de az is kitűnt, hogy a kölcsönös jószándék megteremtheti a találkozási pontokat. (Vege) 2 OÍLMAGYARQRilAl Sz0B,bHt' 1!m7' 19'

Next

/
Thumbnails
Contents