Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

11T—népfront Négyezer vagonnal iegyünműködss több konzerv lózöldség-' syamöks­Kerenszkij petrográdi sortüze­© Július 2-án (15.) a burzsoá kadet miniszterek, mivel a kormány formális megállapodást kötött az Ukrán Kadaval, benyújtottak lemondásukat. A kormányválság elö­iaezésének igazi oka azonban az volt, hogy a kadetok a forradalmi tömegekkel, a szovjetekkel, a bolsevik párttal szemben erélyesebb intézkedéseket követeltek es elérkezett­nek látták a burzsoázia egyeduralmának megteremtését A júliusi forró napokban sem lanyhult a tömegmoz­galom. Július 2-án a 18 000 főból álló első lövész- géppus­kás golyószóró ezred katonái gyűlést tartottak. A nagy ösz­tönös tömegmozgalom innen indult ki. A bolsevik párt — bar itt is voltak szervezetei — nem tudta igazi szervezett erővé változtatni az ezredet. Az Ideiglenes Kormány egyre sűrűbben Irányította az ezred különböző egységeit a frontra és határozottan hozzá­fogott. annak felszámolásához is. Az összegyűlt katonák miután értesültek a Kerenszkij parancsára a fronton elkö­vetett kozák-önkényeskedésekről, határozatokban tiltakoz­tak a Miklós cár eszközeire emlékeztető kerenszkiji-mód­szerek ellen. A szónoklatoktól egyre hevesebbé váló tömeg­ben mind gyakrabban hangzottak el a „Le Kerenszkij jel', „Azonnal meg kell dönteni a kormányt" jelszavak. Július 3-án délelőtt, a párt katonai szervezetének ott­levő képviselőinek minden fáradozása ellenére elfogadták, hogy délután 5 órára tüntetést szerveznek. A katonák meg­bízottai az éppen ülesezó petrográdi konferencia tudomásá­ra hozták az. elfogadott határozatot. A katonák megbizot­tainak megemlítették e konferencián, hogv a bolsevik párt ellenez jelenleg mindenféle nyílt fellépte, és az.t. támogatni nem fogja. Erre az ezred megbízottai azt válaszolták, hogy Inkább kilépnek a bolsevik pártból de az. elfogadott hatá­rozat. szellemében fognak cselekedni. Július 3-án délután a párt álláspontja az, hogy a tömegeket visszatartsa a nyílt tüntetéstől. A legharciasabb első lövészezredet a párt 23 megbízottja kereste fel, a katonákat azonban a kaszárnyá­ban tartani nem sikerült A kormányválság kérdését tár­gyaló Petrográdi Szovjet előtt Sztálin ismertette a Bolsevik Párt álláspontját, amely ellenez mindenféle utcai tüntetést. A burzsoá politikusok és történészek a Bolsevik Pártot vádolták a júliusi eseményekért, mivel, úgymond, át akar­ták venni a hatalmat és lázadást szerveztek. Rengeteg do­kumentum cáfolja az efféle rágalmakat és valótlanságokat. Lenin számtalan írásában foglaikoz.ik azzal a kérdéssel, hogy júliusban a Bolsevik Párt a hatalmat megtartani kép­telen lett volna, már csak azért is, mivel a frontról a fővá­rosba vezényelt katonaság még szétlőtte volna a petrográ­di munkásokat. Az ösztönösen kirobbant és a párt ellenére létrejött megmozdulás a fővárosi helyőrség más egységeire is ki­terjedt. A Putyilov-gyári munkások 6 órás gyűlés után csat­lakoztak a katonák megmozdulásához és elhatározták, hogy a Tauriai palotában ülésező SzoVjet Végrehajtó Bizottság ele vonulnak, követelve, hogy az vegye kezébe a hatalmat Világossá vált, hogy a tömegeket fékentartani most már nem lehet. Július 3-án (Ifi.) este 1 órakor a város több pont­ján jelennek meg a tüntetők, követelve a szovjethatalom megvalósítását. A párt késő esti ülésén elhatározta, hogy a tüntetésnek szervezett jelleget kell biztosítani, s a kirob­bant válsi t csak akkor oldódik meg a nép érdekében, ha a hatalom a szovjetek kezébe keriil. Ugyanakkor a men.se­vik-eszer vezetők elfogadott határozatukban a tüntetőket a forradalom árulóinak bélyegezték. A párt július 4-re békés tüntetésre hívott fel. A katonak önvédelemből magukkal hozták fegyvereiket is. A tüntetők között volt 10 000 krons­tadti matróz is. A több mint fél millió tüntető tömeg meg volt győződve arról, hogy július 4-én estére a Petrográdi Bzovjet a hatalom egyedüli birtokosa lesz. A kronstadtiak előtt felszólaló Lenin — aki egy hetes pihenőjét szakította meg július 4-én — éberségre, óvatosságra intett, s kerülni kell — bárhonnan is jön az — mindennemű provokációt. A tüntetők átadták követeleseiket a szovjeteknek, a válasz azonban golyó volt. Kerenszkij megparancsolta, hogy a vá­rosban mutatkozó fegyveres csoportokat — ahogy ó nevez­te. bandákat — fegyverezzék le. Vonják össze a szükséges lovas és kozák egységeket, a Néva hídjait engedjék fel. A frontról 5 hadosztályt Irányítottak a fővárosba. A háztetők­ről. ablakokból, rejtett helyekről leadott lövések és géppus­ka sorozatok 400 ember életét oltották ki. Az eszerek, men­nevikck által támogatott ellenforradalom nyilt támadásba ment át. A Bolsevik Párt július 5-i felhívásában joggal állapít­hatta meg, hogy a pnrt jelszavai a tömegek akaratát fejezi ki. Felhívta ugyanakkor a tömegeket, hogy további tünte­tesekre nincs szükség. A július 3—4-i napok fordulat e forradalmi események menetében. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hatalmat sikerülne békés eszközökkel a szovjetek kezébe adni. A Kerenszkij altal vezényelt petrográdi sortűz ezt azonban lehetetlenné teszi, s a tömegmészárlás után általános had­jarat indul a Bolsevik Párt ellen. Csongrád megye és Sze­1 ged területén az ismeretter­jesztő munkában mintegy 38 állami, illetve társadalmi szerv érdekelt. Ez nem je­| lenti a munka felaprózódá­i sat: a legjelentősebb szervek [ együttműködése kívánatos. Ennek érdekében a napok­ban összeült a Hazafias Népfront sz.egedi városi bi­zottsága és a TIT városi el­nöksége, hogy meghatároz­zák azokat a feladatokat, amelyeknek teljesítése a legszorosabb munkakapcso­latot kívánja meg. 1965 óta, amikor a Nép­| front és a TIT Országos Tit­! kársága összegezte a mozga­ttam tapasztalatait, Szegeden, ! az ország legtöbb városát ! megelőzve, az ismeretterjesz­i tő munkában szép sikereket 1 ért el a két szervezet. 1965 |—66-ban megindult külpoli­tikai előadások később sza­badegyetemmé nőtték ki ma­gukat, az országban először itt megszervezett helytörté­neti szabadegyetem a város történetét egész a felszaba­dulásig ismertette meg a hallgatókkal, s a Látogatás Szeged tudományos intézetei­be sorozat egyaránt jól il­lusztrálja az együttműködés fontosságát. A jövőben kö­zös feladatnak kívánkozik a szakosztályok és a népfront akcióbizottságainak munká­ja a tanácstagok, a tanácsok állandó bizottságai tagjai­nak tanács-akadémián törté­nő továbbképzése. A kül­területeken öt előadásból álló sorozatot indítanak TIT —népfront esték keretében, a termelőszövetkezeti dolgo­zók részére pedig négy elő­adásból álló tsz-joggal fog­lalkozó sorozatot kezdemé­nyeznek. A két elnökség együttes ülésének vitájában többek között szerepet kapott az. a gondolat is, hogv nem elég. ha a helytörténeti szabad­egyetem csak Szeged múlt­ját és jelenét tárgyalja. A i város lakóinak meg kell is­merniük Szeged jövőjét is. Szó esett a vitában az irá­nyitott, a szervezett, az igé­nyelt ismeretterjesztésről, amely egyszersmind diffe­renciált is nálunk: nem egy­szerűen a tudatot, hanem a szocialista tudatot kell ki­alakítani. A TIT és a népfront, kö­zös munkaterülete a béke­mozgalmi, kultúrmozgalmi, várospolitikai, alkotmányjogi feladatok vállalása. A köz­ízlés fejlesztése az egyik legfontosabb kulturális cél­kitűzés. Ennek érdekében a szegedi írókat és képzőmű­vészeket jobban be kellene vonni a munkába, neves és felnövő művészeket kell ta­lálkozóra vinni a lakosság­hoz. Vigyük be a családba a művészetet — ez is a korsze­rű Ismeretterjesztés feladata. Végül javaslat született, hogy szeptemberben gyűlje­nek össze a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, és állapítsák meg azokat az igényeket, amelyeknek alap­ján a jövőben még jobban össze lehet hangolni az is­meretterjesztő munkát. A magyar konzervipar idén összesen mintegy 48 000 va­gon, a tavalyinál csaknem négyezer vagonnal több kon­zervet készít. Az üzemek és a mezőgazdaság jó kapcso­lata eredményezte, hogy az ipar a teljes nyersanyag­szükségletét már jó előre szerződéssel lekötötte — az idén már a gyümölcs­igényük 35 százalékát is köz­vetlenül a termelőktől kap­ják — s így nem kell félnie a nyersanyagéiénytól. Az or­szágban mintegy 1200 ter meb.(szövetkezet 90 000 ka­tasztrális holdon termel zöldséget a konzerviparnak. Sok helyen üzemek egész kis „fiók-konzervgvárakat" telepítenek a termelőszövet­kezetekbe, ellátják őket gé­pekkel, s így a gyárak ka­pacitása is megnövekszik. Az. idei zöldség-, gyümölcs­szezon igen jónak mutatko­zik. A tavalyi 3200 vagon­nal szemben az idén 5800 vagon zöldborsó — zsenge, jó minőségű — került üve­gekbe, dobozokba. Az eddigi eredmények, s az ígéretes termés alapján a konzervipar a zöldbab, a meggy és a cseresznye ki­vételével minden zöldség- és főze­lékféléből, gyümölcsből az igények szerinti, zavarta­lan ellátást tud biztosítani. Most. a nyári időszakra is jól „bespe.izoltak" hideg hú­sokból, májkrémekből, pás­léiorr\okból. a megnöveke­dett keresletet is kielégítik. Egyenletes és bőséges a gyü­niölcsléellátás, például any­nyi narancsot tárolnak, amely elegendő lesz. narancs­italhoz az új beérkezésig. Paradicsomból a terméskilá­tások olyanok, hogy a kon­zervgyárak csúcsforgalmat bonyolítanak le az idén, a múlt évi 22 500 vagonnal szemben 30 000 vagon paradicsomot dolgoznak maid fel, s a belkereskedelemnek is 5000 tonnával íöbbet adnak, amely elegendő lesz a jó el­látáshoz. Ennek érdekében mintegy 300 tonnával növe­lik a belföldön forgalomba kerülő fűszerpaprika meny­nyiségét is. A konzervgyárak már most naR.vobb önállóságot kaptak, s a bei földi piacon szaba­don tárgya] hatnak a fo­gyasztókkal, a kereskedelmi partnerekkel. A nagyobb ön­állóság egyébként többek között érezteti a hatását a gyártmányfejlesztésben. A konzervgyárak mintegy 2V —30 féle új termék gyártá­sára készülnek. Gyártmá­nyaikat bemutatják majd a közönségnek, s azt készítik majd. amelyik a fogyasztók tetszését leginkább meg­nyeri. Megfigyelő állomás 3 ezer méteres magasságban A Tien-San hegység északi nyúlványain 3100 méter rns­! easan a tengerszint íeiett ' asztrofizikai megfigyelő állo­más létesül. A kazahsztáni Tudományos Akadémia aszt­rofizikusai csillagködöket, 1 csillagokat és a napfoltok mágneses mezejét fogják in­nen tanulmányozni. Ez a megfigyelő állomás a következő évben kezdi meg ] munkáját. A Tien-Sanon 2500—3330 méter magasan már négy ilyen állomás mű­ködik: ezek a kozmikus su­garak és csillagok tanulmá­nyozását, valamint napszin­kép elemzést végeznek. A Tien-San északi nyúl­ványaira az vonzza az aszt­rofizikusokat, hogy itt az év nagyobbik "szakában fel­hőtlen az égbolt és tiszta, át­látszó a hegvi levegő. A megfigyelő állomások és Al­ma Ata között autóutat, villamos és távíró vezetéket építettek. Gyári kultúrosok Kovács Sándor kulturális felelős a portán belémkarolt és felkisert a szakszervezeti szobába. Arra voltam kivarv­cs\ milyen kulturális mun­ka folyik a nagymultú sze­gedi sza'ámigyarban. Klub Kovács Sándor: — Aránylag jó klubnak van — legalábbis a többi élelmiszeripari vállalatéhoz viszonyítva. Bár a termet néhány eve meg raktárnak használták, 1965 óta kultu­rális rendezvenyeket, szóra­kozási lehetőségeket tudunk itt b;ztosítan'. Nálunk kevés a fiatal, az üzem ezer dol­Rozojának körülbelül negye­de. akik helente egyszer tán­colni járnak a klubba, ami­kor a Fortuna együttes ját­szik. Negyedévenként, társas összejöveteleket rendez a KTSZ. legutóbb a FÜSZEFT­lel nagysikerű ismerkedési estet, tartottak, tavaly de­cemberben divatbemutatót, időnként „szellemi totót". Esküvőket, névadó ünnep­ségeket bonyolítunk le a klubban, melynek felújítá­sára idén 20 ezer forintot kaptunk. Kovács Sándor ötödik éve kezeli a műszaki könyvtárt: — 1487 kötetünk van, majdnem akkora mint a szépirodalmi állományunk. Szakmai könyveket inkább ott használnak ,ahol a dol­gozók munkája megköveteli, iiletve a tanulásnál. Két éve 30 ezer forint értékben köny­veket, folyóiratokat vásárol­tunk. Száz vállalati dolgo­zónk jár rendszeresen ebbe a könyvtárba, jobbára mű­szakiak. r ezető beosztasúak, közgazdasági szakemberek, szocialista brigádok. Tanulás Városaink számokban A Központi Statisztikai Hivatal egyik legújabb ki­adványában dr. Reluszky Pál erdekes tanulmánya ót kategóriába sorolja hazánk városait és városién tele­püléseik Csoportosításának alapja nem egyszerűen a törvényes jogállás, hanem az. hogy az egves települé­sek milyen mennyiségben es milyen összetételben rendel­keznek 200 féle központi jellegű — közigazgatási és szervezési, kulturális és ok­tatási. egészségügyi, keres­kedelmi, illetve szolgáltatá­si funkciót gyakorló — in­tezmermvel. Például még az Idegennyelvű könyvesboltok irodalmi folyóiratok, elpá­holtok létét vagy hiányát is figyelembe veszik. Ezen az alapon az egé­szen kivételes helyzetben le­vő fővároson kívül öt 1. rendű települési központot sorol nz első kategóriába: Debrecen, Szeged, Pécs és Miskolc megyei jogú és Győr járási jogú várost. II. rendű központnak minősül Szombathely, Szqlnok, Szé­kesfehérvár, Veszprém. Ka­posvár, Nyíregyháza, Kecs­kemét. Eger, Békéscsaba. Szekszárd, Zalaegerszeg és Tatabánya. Ebben az. első két kategóriában mindegyik város egyúttal megyeszék­hely ÍR. Ezzel szemben Nóg­rád székhelye. Salgótarjan a III. kategóriába tartozik — harmincharmadmagával. A IV. rendű központok száma 91, az V. rendüeké — ame­lyeknél a követelmény lega­lább négy központi szerep­körű intézmény léte — 152. A rangsorbari az utolsó, 293. helyet a Hajdú-Bihar me­gyei, 5 247 lakosú Földes község foglalja el. Területi megoszlás szerint az. Alföldön 151, a Dunántú­lon 102, Észak-Magyarorszá­gon 40 várost vagy városias települést lalálhatunk. Az, Alföldön 24 270. Dunántúlon 31,000. Észak-Magyarorszá­gon 34,000 lakosra jut egy központ. Könyvtár Itt múködik a kétezer kö­tetes szépirodalmi könyvtér. A vállalat dolgozoja Csikesz Lajos vezeti. — Állományunkat a köz­ponti szakszervezeti könyv­tárból frissítjük. Hetente egyszer, csütörtök délután, kölcsönzünk; akkor 10—15­en fordulnak meg a polcok között. Főleg regenyeket, út­leírásokat. politikai könyve­ket visznek — szerzők sze­rint Berkesit, Szilvásit,. Fe­kete Istvánt. Félszáz beirat­kozott, látogatónk zöme szo­cialista brigadtag. Lehet, hogy a statisztika nem kü­lönösen felemelő, denat. ná­lunk inkább veszik, mint kölcsönzik a könyveket. Dr. Szamosszegi Bélané könyvbizoman yos: — Fizetéskor az ebédlőben rakjuk ki a könyvesasztalt, akkor vásárolnak legtöbben és az utána következe napok­ban. Persze alkalmanként is akadnak rendelők, átlagosan havonta 2200 forintot vo­nunk ie fizetésekből a meg­vásárolt könyvek részletei­nek a törlesztesere. A könyvtári állomány te­kintélyes része nyújt segit­seget a tanulásban. Kovács Sándor: — Vállalatunk dolgozóit plyan iskolára javasoljuk, melynek képesítését az üzem hasznosítani tudja. 35—40 fó jár élelmiszeripari-, egv-ket­tö mezőgazdasági, közgazda­sági, gépipari technikumba, g'mnáziumba, négy marxista, egy műszaki egyetemre, hárman felsőfokú élelmiszer­ipari technikumba. Részben olyanokat támogatunk, akik­nek beosztása követel meg bizonyos fokú és szakkép­zettségű iskolát, illetve kü­szöbön álló rekonstrukeója után a vágóhídra akarunk megfelelő szakembereket küldeni. Viszonylag idős a művezetői gárdánk — után­pótlását biztosítanunk kell. Tudomásunk szerint a szalámigyárban jelenleg nincs szervezeti formájú is­meretterjesztő program. lványi László, a szakszer­vezeti bizottság tijkára: — A mi dolgozóink olya­nok. mint a katonaságnál használt kétéltű tankok emberei, ha szárazon vé­geztek. folvjatják a vízen. Alighogy becsapódik mögöt­tük a gyárkapu, rohannak haza második műszakra a háztáiihnz. Mikor szerző­désünk volt a TIT-tel, né­hány szocialista brigádot esetleg sikerült beszervezni de sokszor alaposan leég­tünk. Megjelent az előadó, hiányzott a közönség, s nem győztünk mentegetózni. A jövőben alkalmilag kérünk fel előadókat — döntően dolgozóink igényei szerint. Ami hiányzik A színházbérletek ügye évekig vajúdott. Operettet mindenki látni akart, prózá­ra már kevesebben tüleked­tek. a>. operára jóformán senki sem volt kíváncsi. Legutóbb aztán úgy refor­málták át a jegyigénylést, hogy kétezer forint értékben bármilyen előadásra felhasz­nálható jegyeket váltottak. Ezeket a jó munka jutalma­ként osztották ki. A KISZ néhány közös mozilátogatást szervezett, de sem színházi, sem filmelőadást nem köve­tett vita vagy valamiféle értékelés. A lehetőség hi­ányzik, vagy egyáltalán igény sincs rá? Németh Nándor, 23 éves, közel 10 esztendeje a szalá­migyár dolgozója: — Érzésem szerint nincs igény rá. Kicsit önkritikát mondok, de kulturális mozgalmunk nagyon szúk keretek között folyik. Iro­dalmi-intellektuális problé­mák iránt szinte alig van érdeklődés, a televízió min­denfajta igényt kielégít. Két korsó sörnek nagyobb a va­rázsa bármilyen izgalmas filmvitánál, nem beszélve TIT-előadásról. Pedig a fo­gékonyságot — ami azért akad — nem feltétlenül szükséges tanulásra váltani, elég újságolvasásra, folyó­irat-böngészésre időt szakí­tani. máris aktív az érdek­lődés. A szakszervezeti szobában körém telepedett fiatalok kö­zött vita kerekedett, hogyan lehetne javítani az üzem kulturális munkáját. Rajtuk a sor, miként folytatják. Nikolényi István Iskolai tanulok 10 éves kortól jelentkezhetnek a MARATONI MŰSORFÜZETÉNEK TERJESZ­TÉSÉRE. 1967. július 17-től minden nap délután 17—19 óra között a Szeged mj. Városi Tanács TST hivatalában. • Bejárat a „Sóhajok" hídja aiatt.) Igazolványt hozzanak magukkal. k. 22 856 4 OTT.MAGYARORSZAG Vasárnap. 1967. Július 16.

Next

/
Thumbnails
Contents