Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

Több mint száz művész 210 alkotása a nyári tárlaton A Szegedi Ünnepi Hetek programjában, de a kiállítá­sok között is — összesen tí­zet látogathatnak a vendé­gek a szabadtéri időtartama alatt — egyre nagyobb je­lentőséget kap a szabadtéri csúcsforgalmában idén is megrendezésre kerülő VIII. Szegedi Nyári Tárlat. A július 30-tól augusztus 7-ig nyitvatartó kiállítást So­mogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Képzőmű­vész Szövetség elnöke nyitja meg. Százhárom művész 210 kiállított művel szerepel a tárlaton. A szegedi és dél­magyarországi művészeken kívül fővárosi és az or­szág területén működő képzőművészek izgalmas or­szágos bemutatkozásává is emelkedik ez a kiállítás, melynek rendezője Bárányi Judit. Szelesi Zoltán művészet­történészt kérdeztük meg a Horváth Mihály utcai kép­tár két emeletét betöltő gazdag anyag jellegzetessé­geiről. —Bár a mostani kiállítá­son a tavalyihoz képest csökkent az alkotók száma, de több új, most jelentkező művésszel is találkozhatunk. Így tematikailag érdekesnek és megoldásában változatos­nak ígérkezik ez a tárlat. Erős grafikai anyag gyűlt össze. Würtz Ádám, Czinke Ferenc, Gácsi Mihály, Bar­czi Pál, Csohány Kálmán, Lakner László és Vinkler László áttételes megformálá­sú gondolatközléssel jelent­kezik, Gaci Gábor háború­ellenes, és Stefániái Edit vi­etnami nőket megjelenítő grafikái közérdekű, eszmei, társadalmi kérdéseket érin­tenek. — Mi a meghatározó a képek tematikájában? — Az idei anyagban, bár számos tájkép, enteriőr és csendélet látható, mint pél­dául Kurucz D. István, Ma­gos Gyula, Dér István, Fon­tos Sándor, Almási Gy. Bé­la, Baranyó Sándor és a többiek népet és az alföldi tájat tisztelő alkotásai, vagy Bazsonyi Arany, Erdélyi Mi­hály, Ircsik József, Zombori László, Lóránt János és Pin­tér József a környezetet, a valóságot modern eszközökkel feldolgozó képein. De a tár­lat karakterét az itt szerep­lő emberábrázolások minő­ségi és mennyiségi aránya határozza meg. Így például találkozhatunk Szalay Fe­renc, Vecsési Sándor, Koszta Rozália portréival, szobrásza­ink közül Radó Károly és Si­mon Ferenc alkotásaval. Alak­tanulmányból Kajári Gyula rajzai és Tóth Sándor kis­plasztikái adnak ízelítőt, és megemlíthetők, az aránylag kevés szobrászati anyagból, Fekete János és Szabó Gá­bor állatábrázolásai. A kiállítás anyagában egyébként 89 táblakép, 79 grafika, 35 szobor és 7 egyéb műfajú alkotás szerepel. Ezek között osztják ki is­mét a rárosi tanács legjobb művekért járó dijait és pla­kettjeit. 1 Karnevál, Hamlet, nagygyűlés Az 1. szegedi ifjúsági napok programja Mint már hírt adtunk ró­la, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi bi­zottsága július 29—30-án rendezi meg az I. szegedi ifjúsági napokat, melyre az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda segítségével mintegy ötezer fiatal érke­zik az ország minden ré­széből. Az ifjúsági napok végle­ges programja elkészült Szombaton, 29-én reggel 11 különvonattal és 17 autó­busszal utaznak a megye­székhelyekről és Budapest­ről induló fiatalok Szeged­re. A KISZ városi bizott­sága a két napon éjjel-nap­pali ügyeletet tart, fogadja őket, illetve szervezi itt­tartózkodásukat. Szombaton délután a vá­ros ifjúságával együtt részt vesznek a szokásos nyári karneválon, a történelmi és mesealakok, a valóságos és képzeletbeli alakok évről évre visszatérő vidám, tarka felvonulásán. A karnevál­ra az üzemi, vállalati KISZ­szervezetek ismét sok meg­lepetést tartogatnak, hiszen legalább negyven produkció készül — egyelőre a legna­gyobb titokban. Az azon­ban máris bizonyos, hogy ismét ott lesznek a ME­DOSZ nyalka huszárjai, a szabadtéri előadások egy­egy előadásának szereplőit bemutató élőképek, társa­dalmi életünk egy, s némely fonákságát karikírozó jele­netek. Szóval, ötletben, szel­lemességben az idén sem lesz hiány! A karneváli me­net érinti majd a Széche­nyi teret — ahol a dísztri­bünön ez alkalommal jelen lesz mind o 19 megyei KISZ-bizottság több veze­tője is — és Üjszegeden, a Vidámpark előtt ér véget. Este — a szabadtéri já­tékok igazgatósága és az Expressz szerződése alapján — kizárólag az övék a Ham­let szabadtéri előadása. Vasárnap, 30-án reggel városnézés szerepel a prog­ramban. Nyolcvan szegedi fiatal vállalta társadalmi munkában a kalauz, a há­zigazda szerepét. Az idegen­forgalmi hivatal előzetesen fel is készíti őket erre a fel­adatra. Délelőtt fél 10-kor ifjúsági nagygyűlést rendez­nek a Dóm terén: ez lesz az ifjúsági szövetség első poli­tikai tömegdemonstrációja a KISZ VII. kongresszusa után. Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára mond beszédet. Délután az újszegedi sza­badtéri színpadon nemzet­közi slágerparádét rendez az ORI. Ezen sok neves együt­tes, többek között a Syrius és az Atlantis is fellép. Az országos ifjúsági napok résztvevői vasárnap este utaznak haza Szegedről. A jelentős esemény elő­készítését, szervezését már nagy erővel végzik. Holnap, hétfőn érkeznek a városba másfél napos látogatásra az Expressz belföldi szakosztá­lyának idegenvezetői, akik az ifjúsági napok résztve­vőinek csoportjait elkísérik majd Szegedre. Mostani lá­togatásuk egyetlen célja, hogy megismerkedjenek a várossal, a gazdag program valamennyi színhelyével. Ismét jön az anlépesia A városban megforduló bel- és külföldi vendégek jobb postai kiszolgálására az idén is lesz autóposta Szegeden. Az autóposta a szabadtéri előadások alkal­mával a nézőtér mellett, máskor a Dóm tövében par­kol. Az őszibarack-, a bor­és a virágkiállításon — és szükség esetén más rendez­vényeken is — alkalmi pos­tahivatal működik, alkalmi keletbélyegzőkkel, képesla­pokkal és különleges bélye­gekkel ellátva. A Szeged 1. számú pos­tahivatal július 1. óta mun­kanapokon 21—23 óra kö­zött nemcsak távíró- és táv­beszélő-kezelést végez, to­vábbá zsákos pénzbefizetést fogad el, hanem mindenfaj­ta levélposta küldeményt felvesz és értékcikkeket is árusít. A meghosszabbított szolgálat az ünnepi hetek után is megmarad, tehát fo­lyamatos tesz. E ZEKBEN A NAPOKBAN még az egyszerű szegedi városlakó is érzékeii, hogy megváltozik a város atmoszférája, lüktetőbb, di­namikusabb lesz. Nehéz nem észre­venni, hogy ezt a lüktetést nemcsak a forró júliusi napok okozzák, hanem az a lázas készülődés, ahogyan most már kilencedik alkalommal az ünne­pi Heteket várja a város lakossága. Ügy érzem, nem túlzás az egész város lakosságát említeni, mert az elmúlt évek tapasztalatai éppen azt bizonyították, hogy a nyári rendez­vények városunkban azért tudtak tár­sadalmi üggyé válni, mert ahhoz a város lakosságának jelentős része va­lamilyen formában szubjektíve is kapcsolódott Ez a valamilyen forma természetesen nagyon széles skálát takar. Van, aki szervezi, irányítja az egyes produkciókat és van, aki ven­déget vár, hogy azt elkalauzolja a neki legjobban megfelelő rendez­vényre. A két véglet között sok-sok ezer ember hosszabb-rövidebb ideig tartó tevékeny részévé lesz a szegedi nyárnak. A lakosság e nagy aktivitá­sának okát vizsgálva két fő tényezőt tapasztaltunk. Az egyik mindenek­előtt dolgozóink városszeretete. A nyári rendezvénysorozat alkalmas ar­ra, hogy lakosságunkban a sok évti­zedes lokálpatriotizmust felélessze és egészséges irányban tovább fejlesz­sze. Városunk országosan kiemelkedő tekintélyéhez és hírnevéhez ma máj­nem vegyül keserű íz. Szeged fogal­ma ma mindenütt a szocialista kul­túra fogalmával asszociálódik, mi pe­dig büszkén valljuk, hogy soha nem látott dolgozó tömegeknek juttatunk magas művészi igényű élményt, ezzel is hozzájárulva a szocialista kultúr­forradalom megvalósításához. A másik tényező már sokkal ma­teriálisabb jellegű. A Szegedi Ünnepi Hetek alatt városunkba érkező közel 300 ezer kül- és belföldi vendég jól akarja magát érezni és éppen ezért nem sajnálja pénztárcáját kinyitni. Az évenként itthagyott több tízmillió forint a város továbbfejlődését se­gíti, de tegyük hozzá, hogy közvetle­nül is hozzájárul az ünnepi heteket kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó stb. dolgozók több ezres táborának jövedelemnöveléséhez. így találkozik a szegedi nyár forgatagában az egyé­ni és a társadalmi érdek. A társadalmi érdeklődés és segítés igen szép példáját mutatja, hogy a Fesztivál Intéző Bizottság tagjai kö­zött ott látjuk Csongrád megye és Szeged város valamennyi jelentős tö­megszervezetét, és ami talán még en­nél is fontosabb, ezek a tömegszer­vezetek nemcsak tanácsaikkal — bár ez is nagyon szükséges —, hanem egy-egy fontos terület irányításával, megszervezésével járulnak a fesztivál sikeréhez. Csak a példa kedvéért és nem a teljesség igényével teszek em­lítést a segítés néhány formájáról. A Hazafias Népfront megyei és városi szervei évek óta a propagandamun­kában, a Nyári Tárlat szervezésében nyújtanak segítséget A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa a közönség­szervezésben és olyan nagy jelentő­ségű rendezvény meghonosításában, mint a Szakszervezeti Népi Együtte­sek Fesztiváljának megrendezése tett sokat. A KISZ városi bizottsága a már hagyományos ifjúsági napokat szervezi és országosan sok-sok ezer fiatalt mozgósít ezen ifjúsági napok­ra és sok tízezer néző élvezi a szín­pompás karneváli felvonulást. A Test. nevelési és Sportszövetség és a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség a sok ezer sportolót és a több tízezer né­zőt foglalkoztató rendezvényeket adja hozzá a nyári Ünnepi Hetek mű­sorához. De sorolhatnám a TIT nyári egye­temét, vagy a művészeti szövetségek rendezvénysorozatát és a különböző állami vállalatok és szervek sok-sok ötlettel teli, színvonalas rendezvé­nyeit, melyek évről évre szebbé, gaz­dagabbá teszik városunk nyári prog­ramját. A mind gazdagabbá váló nyári program távlati elképzelések kiala­kítását teszi szükségessé. Ezt indo­kolja mindenekelőtt a tiszta, világos célok meghatározása, de a propa­ganda hatékonyabbá tétele is. A táv­latok meghatározásánál a világos cé­lok ismerete azért is elengedheti: tle­Irta: Papp Gyula nül szükséges, mert ez megóv ben­nünket attól, hogy valamiféle gigan­tomániába esve, a nagyvonalúság köntösébe bújtatva légvárakat épít­sünk fel. Világosan kell látnunk a realitásokat, azt, hogy Szeged feszti­válvárossá fejlődése függvénye a vá­ros általános gazdasági, kulturális fejlődésének. A fesztiválváros kiala­kításához szükséges jelentős anyagi erők nem teremthetők elő egyik nap­ról a másikra, évek, évtizedek szívós munkája szükséges ehhez. A további kulturális objektumok megépítése, új szállodák építése nemcsak anyagi eszközök előteremtésén múlik, ha­nem — ezt ma már szinte mindenki tudja — azt meg kell építeni és ez idő és hosszú évek kérdése. Mindez nem ünneprontás akar len­ni, hanem a realitás alapulvétele és egyben válasz azok számára, akik odavetett ötleteiket összetévesztik a távlati koncepcióval. A távlatok ki­alakítása nem nélkülözheti a társa­dalmi igény elemzését, amelyen mi elsősorban a kultúrpolitikánkból ere­dő nevelési feladatodat, másrészt pe­dig a széles dolgozó rétegek ma még meglehetősen differenciált kulturális igényét, illetve annak kielégítését ért­jük, hangsúlyozva rendezvényeink íz. lésformáló szerepét is. A fentiek le­szögezése egyben annak kimondását is jelenti, hogy mi még hosszú ideig elsősorban a hazai tömegek látoga­tására számítunk és programunk is azokhoz szól. Ez nem mond ellent a meghirdetett idegenforgalmi elvek­nek, mert az a tapasztalat, hogy a külföldi vendég számára éppen az je­lent vonzást, ha itt sajátosan magyar produkciókhoz jut hozzá. N EM SZÜKSÉGTELEN annak hangsúlyozása sem, hogy a nyári rendezvényeken belül távlatokban is mendenképpen meg kell tartani a kulturális jelleg vezető szerepét. Az Ünnepi Hetek közel száz rendezvénye könnyen „vegyes felvá­gottá" lesz és ez a vegyes felvágott a legjelentősebb rendezvényeket is gyor­san elönti, ha a kulturális jelleget nem hangsúlyozzuk kellően. A mi rendezvényeink éppen azáltal lesznek „ünnepi hetekké", mert rendezvé­nyeinek színvonala és jellege többet, különlegesebbet nyújt az átlagnál, a hétköznapinál, olyan „tartása" van, hogy még a legegyszerűbb résztvevő is szükségét érzi ünneplő ruhája fel­öltésének. A kulturális jelleg kialakítására az elmúlt kilenc év jó alapot teremtett A vezető szerep természetesen és vi­tathatatlanul a szabadtéri játékok számára biztosított Erre épül az ösz­szes többi rendezvény. A Dóm téri játékokat olyan színvonalas rendez­vényekkel bástyáztuk körül, mint a Nyári Tárlat, a Folklór Fesztivál, a Nyári Egyetem és a különféle hang­versenyek. Ezek szerepét a jövőben tovább kell erősíteni. A kereskedel­mi, ipari, sportrendezvények mind nagoyn fontosak a közönség kiszol­gálása és lekötése szempontjából és az elkövetkezendő időben is fonto­sak maradnak. Tehát — félreértés ne essék — nagyon is szükségesek. Az ideérkezők programja így lesz válasz­tékos és egész. Nem titkoljuk, hogy az ünnepi he­tek valamennyi rendezvényénél tö­rekszünk arra, hogy az megfeleljen a szocialista tartalom és tudatformálás, a nevelés követelményének. Ezt a elét szolgálja nemzeti kultúránk ha­ladó hagyományainak megismerte­tése. Jól tükröződik ez a Szegedi Szabadtéri Játékok programjában; Erkel, Kodály, Madách bemutatott műveire gondolok. Tartalmi vonatkozásban a népek barátságának ápolása a másik nagy gondolat, mely nyári rendezvénye­inket jellemzi. Ez kifejezésre jut mindenekelőtt a bemutatott művek­ben, a meghívott együttesekben, az évről évre újra megjelenő vendég­művészek játékában. A szabadtéri já­tékok mellett az Ünnepi Hetek más rendezvényeinek is egyre több nem­zetközi vonatkozása van. Az itt át­utazó külföldiek nagy száma, továbbá a két szocialista ország közelsége to­vábbi nagy lehetőségeket rejt magá­ban. Nem rossz dolog, ha a közele­dés országaink között éppen a kul­túra területén és éppen a mi váro­sunk közvetítésével lesz egyre in­kább gyümölcsöző. Ezek után már könnyebb vála­szolni a felmerült kérdésre: Mi le­gyen a távlati koncepció? Kilenc évvel ezelőtt a város poli­tikai és kulturális vezetői helyes cé­lokat, ha úgy tetszik, távlati koncep­ciót tűztek ki. Az elmúlt kilenc év bebizonyította, hogy ezek a célok he­lyesek, megfeleltek a várakozásnak, meghozták a várt eredményt. A több mint 120 Dóm téri előadás, a kb. hétszázezres nézősereg, az ünnepi he­tek évi 250—300 ezres látogatója méltán reprezentálja az elért sikert. Ez a koncepció biztosította váro­sunknak azt az elismerést, melyet az országban ma már tömegével kiala­kuló különböző nyári „ünnepi hetek'» és „napok" között kivívott magának. Nincs tehát arra szükség, hogy a kilenc év alatt kitaposott utat meg­változtassuk. Produkcióink nagy ereje abban van, hogy lassan hagyo­mányossá válnak. Az emberek meg­szokják és megszeretik ezt a hagyo­mányt, minden évben számítanak rá és ha elmaradna, sokuknak hiányozna. Tennivalónk, feladatunk azért az elkövetkező időre is bőven akad. Fesz­tiválunknak országos kultúrpolitikai jelentőségét illetékesek is elismerik. Mint országos rendezvény, nagyobb központi támogatást érdemelne. Szük­ségesnek látszik, hogy a már említett vidéki ünnepi hetek és napok ren­getegében — melyeknek színvonala meglehetősen sokrétű — országos egybehangolás jöjjön létre. El kell dönteni, hogy anyagiakban, központi propagandában mely rendezvénye­ket lehet támogatni és milyen szin­ten. A fesztivál és az ünnepi hetek fogalmak devalválódásának valósá­gos veszélye áll fenn, ha azok hasz­nálata teljesen önkényesen történik. S ZEGEDEN az ünnepi heteknek nemcsak kultúrpolitikai, ha­nem várospolitikai jelentősége is van. A százezres tömegben érkező vendégek minden irányú igényének kielégítése nagyon összetett feladat. Nemcsak a kulturális, de az összes többi gazdálkodó, kommunális és rendészeti szervünk megfeszített munkáját igényli. Évről évre tapasz­taljuk, hogy az ideérkező vendégek igénye minden tekintetben növek­szik. A fesztiválok nagy hazai és nemzetközi versenyében csak úgy tu­dunk helytállni, ha az olcsó „vásári'' megoldásokat felcseréljük a sokszor szerényebb, de színvonalasabb kivi­telezésre. Ez a színvonal csak úgy valósulhat meg, ha az összes érde­kelt szervek az ünnepi hetekkel kap­csolatos feladatukat állandónak te­kintik és távlatokban gondolkodnak. Van már példa az ilyen jellegű gon­dolkodásra. Ha csak az elmúlt nyár óta történteket nézzük, olyan új lé­tesítmények tűnnek szemünk elé, mint a szabadtéri játékok nagyvo­nalú színpadi rekonstrukciója, jó né­hány új vendéglátó és kereskedelmi egység, az ipari vásár szép pavilon­jai és természetesen azok az elgon­dolások, melyek majd az egyes pro­dukciók megvalósulásakor lesznek érzékelhetők. További erőfeszítések szükségesek a városesztétika és a köztisztasággal foglalkozó szervek ré­szérói is. Mindez azt bizonyítja, hogy az elmúlt évet sem töltöttük tétlenül és a város erejéhez mérten a sok más szintén nagyon fontos tennivaló­ja; között, súlyának megfelelően fog­lalkozott az ünnepi hetek előkészü­leteivel. Az előkészületek tehát megtörtén­tek. Most új szakasz következik, az ipari vásár már nyitja kapuját, a Dóm téren megkezdődtek a játékok próbái, a városban szinte lökésszerű­en nő a vendégek száma. Ebben a forgatagban számítunk arra, hogy a szegediek a vendéglátó gazda büsz­keségével és szerénységével állnak helyt Biztosak vagyunk abban, hogy a hivatásszeretet, a városszeretet ezen a nyáron is olyan fokot ér el lakos­ságunkban, hogy az ideérkező ven­degek a Szegedi ünnepi Hetek jövő évi 10. fordulójára szóló meghívó le­velet várva távoznak. yasárnaí, 1967. július 16. OÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents