Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-04 / 155. szám

Szabadságharcosok támadásai Dél-Vietnamban Harci cselekmények a Szuezi-csatornánál 0 Saigon (AP. AEP) Dói-Vietnamban a demili tarizált övezet közelében a megöltek. Az amerikaiak vesztesége 19 halott. Hétfő reggel a felszabadi­szabadságharcosok jelentős to, hadsereg tüzérségé 105 erőkkel támadták az ame- rakétát lott az amerikaiak rikaiak egységeit. A harcok Do"g Hfl taborara. A tá­során. 51 tengerészgyalogos ™df üküz^,. karokról ada­meghalt, 34 eltűnt megsebesült. és 170 Saigontól kilométernyire amerikaiak összecsaptak a felszabadító hadsereg egysé­geivel, s amerikai közlés szerint 54 szabadságharcost tokát nem közöltek. Da Nang és Hué között hétfőn délelőtt a szabad­körülbeiül 500 ságharcosok rajtaütésszerű északkeletre támadást intéztek egy száz teherautóból álló és két század dél-vietnami katona által kísért járműoszlop el­len. Választás az NOK-lian 1 LAPZARTAKOR ÉRKEZETT: 0 Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság országos vá­lasztási bizottsága csütörtö­kön délután közzétette a jú­lius másodiki népi kamarai vaiasztás hivatalos végered­ményét. A választási bizottság je­lentése szerint 11 341 729 választó ' jogosult közül 11208 016 választópolgár élt' szavazati jogával. A válasz- ; tási részvétel 89.82 százaié- j kos volt. A leadott érvényes szava- | zatok száma 11 205 271, ebből a Nemzeti Front jelöltjeinek listájára 11 197 265 szavaza­tot adtak, az össz-szavaza­tok 99.93 százalékát. A lista ellen 8005-en szavaztak (0,07 *zazalék.) A listán szereplő 583 kép­viselőjelöltből 434 került be a népi kamaiaba, 149 jelöl­tet pedig pótképviselőnek választottak. üngolok a Kráterben 0 Aden (UPI) Az adeni nemzeti felsza­badító erők még 16 nappal ezelőtt elfoglalták Aden kulcsfontosságú Kráter ne­gyedét. Hétfőn este brit pán­célos egységek nyomultak be a városnegyed szűk ut­cáiba. hogy megtörjék az ellenállást. 0 Kairó (MÉNA) Port-Fuadtól délre a tüz­szünetet szombaton este Iz­rael egyik páncélos egysége szegte meg, amikor a Szu­ezi-csatoma keleti partsze­gélyén, Kantarától Port­Fuad felé nyomult, s a csa­torna menti úton a tűzszü­neti felhívást megszegő iz­raeli erőket az egyiptomiak megállították. Mindkét rész­ről erősítések érkeztek a helyszínre. Az egviptomi csapatok a tűzszünet pillanatában Port­Faud. déli kapujában vol­tak. Az EAK Yisszavon^a ugyan az egyiptomi hadsere­get a csatorna nyugati part­jára. de a keleti parton le­vő Port-Fuad — Port-Said testvérvárosa, — védelmére csapatok maradtak a kanta­rai úton. létük alkalmával. Az izraeli letve a keleti partvidékét erőket visszaverték; az el- megszállva tartó izraeli erők lenség kénytelen volt visz- ismét lőtték egymás állá­szavonulni a Sinai-sivatag- sait. Ez azt jelenti, hogy a ban fekvő Kantara városba, közel-keleti válsággal kap­0 Tel Aviv (AP) csolatban összehívott ENSZ­Az izraeli hadsereg szövi- közgyűlési szavazás előesté­vöje szerint hétfőn reggel a jén. immár a harmadik egy­Szuezi-csatorna nyugati mást követő nap. folytatód­partján állomásozó EAK-, il- tak az ellenségeskedések. Pődpnii Bagdadban Etiópiai egyséüek behatoltak Szudánba? 0 Khartoum (MENA, AEP) Hatezer etiópiai katuita jól szervezett egységekben és erős fegyverzettel hétfőn át­lépte a szudáni határt és A kairói rádió hétfőn reg- | mintegy 50 kilométer mély- | vetlenül megtárgyalja a két ország kapcsolataiban bekö­vetkezett újabb válságot. Lapzártakor érkezett etió­piai jelentés cáfolta a szudá­ni behatolást. gel ismertette az egyiptomi főparancsnokság sajtóköz­leményét, amely szerint az izraeli erőknek hat tankját és kilenc páncélozott csapat­szállító gépkocsiját semmi­sítették meg a Szuezi-csa­torna keleti partján fekvő Port Faud város elfoglalásá­ra irányuló sikertelen kísér­fl lövő évben összehívják a IKSZ IX. kongresszusát • Belgrád (MTI) Mijalko Todorovics, a JKSZ végrehajtó bizottsá­gának titkára a JKSZ Köz­ponti Bizottságának 7. plená­Husszein Párizsben 0 'Párizs (AEP) Husszein jordániai király hétfőn este Londonból Pá­rizsba érkezett, hogy megbe­szélést folytasson De Gaulle francia köztársasági elnök­kel. Kommunista Szövetség át­szervezéséről előterjesztett határozatokat és azt a dön­tést, hogy a jövő év végén összehívják a párt IX. so­ris ülésén beszámolót olvasott ronlevő kongresszusát. Az fel a JKSZ átszervezéséről, ülésen Joszip Broz Tito vita­és megindokolta a JKSZ át- indító beszéde és az elhang­szervezéséről előterjesztett zott felszólalások alapján határozatok szövegében vég- határozatot hagytak jóvá a rehajtott változtatásokat. nemzetközi helyzet időszerű Az ülésen elfogadták a kérdéseiről. ­De Gaulle utazásai ségben behatolt Szudán kele ti részébe. Az akcióval egy- ] idejűleg — mint a MENA ; hírügynökség jelenti — etió- i piai repülőgépek köröztek a határvonal fölött. A szudáni kormány eré­lyes tiltakozást jelentett be az üggyel kapcsolatban és követelte az etiópiai kor­mánytól. hogy haladéktala­nul vonja vissza szudáni te­rületről fegyveres erőit. A súlyos incidensről azon­nal tájékoztatták Mahgub szudáni miniszterelnököt, aki New Yorkba tartózkodik az ENSZ közgyűlésén. Avadal­lah szudáni megbízott mi­niszterelnök. az AFP értesü­lése szerint, még hétfőn el­indult Addisz Abebába, hogy az etiópiai hatóságokkal köz­Kongó Csőmbe 0 Algír (Reuter, AFP) Barnadin Mungul Diaka kongói államminiszter, a kinshasai kormány külön­megbízottja hétfőn Algírba érkezett, hogy személyesen kérje az algériai kormány­tól Csőmbe volt kongói mi­niszterelnök kiadatását. A hírügynökségi jelentések sze­rint Csőmbe és európai tár­sai változatlanul az algériai hatóságok őrizetében van­nak. Csőmbe kíséretében több belga személy volt és madridi értesülések szerint a gépen tartózkodott két spanyol rendőr is. Közlemény a szovjet tíltamfö színai látogatásáról 0 Bagdad (MTI) Nyikolaj Podgornij. a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke hétfőn eluta­zott Damaszkuszból és Ab­del Rahman Aref iraki ál­lamfő meghívására baráti látogatásra Irak fővárosá­ba. Bagdadba érkezett. Damaszkuszban közle­ményt adtak ki, mely szerint Podgornij július 1. és 3. kö­zött baráti látogatást tett a Szíriai Arab Köztársaság­ban, ahol a szíriai kormánv és a szíriai nép szívélyes fo­gadtatásban részesítette Pod­gornijt és kíséretét. Podgor­nij hivatalos tárgyalásokat folytatott Nureddin Atasszi­val, szíriai államfővel. A tárgyalások során meg­vitatták a Szíria és más arab országok ellen elköve­tett agresszió következtében felmerült kérdéseket és az agresszió következményei­nek felszámolásához szüksé­ges gyakorlati lépéseket. A felek eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet kölcsö­nös érdekű kérdéseiről. Meg­vitatták továbbá a két or­szág hagyományos barátsá­ga erősítésének és gyümöl­csöző együttműködésük fej­lesztésének kérdéseit. Szimon Vaszil JAROSZ — A POKOLSZIGET 0 Párizs (AEP) Párizsban hivatalosan be­jelentették, hogy De Gaulle elnök szeptember 6. és 12. között utazik Varsóba. De Gaulle látogatását eredetileg június elejére tűzték ki. ezt azonbah a közel-keleti válság kirobbanása miatt bizonyta­lan időre elhalasztották. A francia elnök október elején Romániába utazik, A nyár folyamán, július közepén De Gaulle Bonnba, július 20-án az Ü.j Fundland mel­letti Saint Pierre és Mique­lon francia szigetekre láto­gat, majd ezt az utazást kö­veti július 23. és 27. között kanadai látogatása, amely­nek főállomása Montreal és Ottawa lesz. „Veszélyben a szocializmus Kínában 6é 0 Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija hétfő esti szamában cikket közöl L. C. Gyeijuszín és L. Kjuzadzsjan tollából „Veszélyben a szo­cializmus Kínában'' címmel. A szocializmus építésében a Szovjetunió és más szo­cialista országokban szerzett tapasztalatokat tagadva — mutatnak ra a cikkírók — Mao Ce-tung és a hozzá kö­zelállók sajátos elképzelése­ket igyekeznek rákényszerí­teni a kínai népre és más or­szágok népeire. Széltében­hosszában azt hirdetik, hogy ezek az elképzelések „a marxista—leninista gondol­kodás legmagasabb vívmá­nyát" jelentik. Ámde erről még Kínában is nehezen tudják meggyőzni a kommu­nistákaL A cikkírók megállapítják. ..reakciós utópia Mao Ce­tungnak az az elgondolása, hogy boldoggá lehet tenni a népet, ha ínséges helyzet­ben tartják és nép elől el­zárják a kulturális értékek felé vezető utat. Mao Ce­tungnak azért van szüksége ilyen politikára, hogy leplez­Szegeden. a Mérey utcai Jármű Szakárudában július 1-től Pannónia motorkerékpár OTP -re kapható Kiss Menyhért utcai Jármú Szakárudában. Jawa­Ideál 5600 Ft helyett 4600 Ft. H. 75.931 ze valódi céljait: minél na­gyobb anyagi eszközöket te­gyenek szabaddá Kína hadi­technikai potenciáljának (kü­lönösen nukleáris rakéta potenciáljának) fejlesztésé­re és kalandor külpo­litikájának megvalósításá­ra. A fenti célok érde­kében Mao Ce-tung nem a pártnak, hanem az ő eszméi­től átitatott hadseregnek szánja a főszerepet. A Mao Ce-tung eszméiből emelt fal segítségével hermetikusan el akarják zárni a kínaiakat az élehjáró szocialista ideoló­gia és kultúra hatásától. In­nen ered a pekingi propa­ganda dühödt támadása az SZKP XX.—XXIII. kong­resszusain hozott határoza­tok ellen. A cikkírók hangsúlyozzák, hogy Mao Ce-tung és cso­portja ..katonai-bürokratikus diktatúrát" akar megvalósí­tani Kínában. Ha ez valóban létrejön, ez alapvetően meg­változtatja az országban a hatalom jellegét — állapítja meg többek között a cikk. Az athéni katonai junta beismerte, hogy az égei-ten­geri Jarosz (Jura) szigetére szóműzte a rezsim több ezer­politikai ellenfelét. Az életkörülmények ott. úgymond. . normálisak" és a foglyok ..viszonylagos kényelmet" él­vezhetnek. Ám az ilyen kijelentések ellenére sem engedélyezik, hogy bárki is a helyszínen győződjön meg a katonai kormány állításainak igazáról. Az egyetlen külföldi, aki meglátogathatta a szigetet, Béládon, a Nemzetközi Vö­röskereszt képviselője volt. A görög kormány őt is csak azzal a feltétellel engedte be a szigetre, ha utána nem nyilatkozik a látottakról. Igv is történt. Elpusztult hazafiak Jarosz szigetét nem most emlegetik először. Íme, mit ír róla az Elefterodakisz-féle görög enciklopédia: „Jarosz (Jura) szigete az Androsz, Szirosz, Keasz és Kindosz szigetek között terül el. A római császárok politikai el­lenfeleik kínzási helyéül használták a szigetet. Igazi pokol ez . .." Más görög forrás szerint i. e. 80-ban, Sulia római csá­szár 80 ezer politikai ellen­felét száműzte Jarosz szige­tére. Otfc is pusztultak el va­lamennyien. A Bizánci Birodalom ide­jén és később is gyakran használták a szigetet ember­irtásra. 1922-ben egy görög kato­nai kormány 50, megbízha­tatlannak minősített katonát o'eportált Jarosz szigetére. A szerencsétlenek közül hár­man már 20 nap után meg­haltak. Metaxasz fasiszta diktátor 1937-ben azt tervezte, hogy koncentrációs tábort létesít a szigeten. Egészségügyi mi­nisztériuma azonban nem lavasoita ezt a megoldást. A minisztérium akkori jelen­tésében ez áll: „A sziget al­Felhiviuk az Állami Gazdaságok, Termelőszövetkeze­tek, Vallalatok, Közületek figyelmét, hogy UE —28 traktor, 4 tonnás pótkocsi és 1,5 tonnás ballonkerekű fogafos kocsi szállítását raktárról azonnal vállaljuk. A megrendeléseket kérjük hozzánk mielőbb eljuttatni. AGROKER VÁLLALAT SZEGED Dorozsmai út 33. T.: 12—173 S 135355 05-ös kismotor-kerékpárt kedvezményes áron megvásárolhatja 4400,— Ft-ért a Kisteleki Vas­Müszaki Boltban. A kedvezményes ár készlet kiárusításig tart. H. K.269 kalmatlan börtönnek, mert hiányzix rajta az élet min­den feltétele". Tíz évvel később a görög katonai vezérkar erre a szi­getre deportált egy, „a nem­zethez hűtlen" zászlóaljat. Ugyanabban az évben. 1947 júliusában, Jaroszra száműz­ték a politikai foglyok első csoportját. Az évek során a deportáltak átlagos száma IC—15 ezer, 3—6 évet tölte­nek a szigeten. Az itt el­pusztult hazafiak száma elég nagy: némely görög forrás 000—700 halottról beszél, más forrásokban pedig en­nél sokkal nagyobb szám­mal találkozunk. Saját vérükkel 1964-ben Athénban jelent meg egy 421 oldalas könyv, amelynek címe: „Tilos! Napló' Jaroszból". A szerző, Andreasz Nenedakisz. szűk­szavú bevezetőt írt könyvé­hez: „Ezt a könyvet a po­litikai száműzöttek saját vé­rükkel írták. Én csak lemá­solom". A könyvben, amelyet ere­deti jaroszi fényképekkel il­lusztráltak, a névtelen szám­űzött hazafi napról napra elmeséli, mi történt a jaro­szi gyűjtőtáborban, ahol több mint 1100 napot töltött — 1947. július 11-től 1950. au­gusztus 30-ig. íme, mit ír az első nap­ról — 1947. július 11-ről: „ . . . A hajó kis szigetecs­ke előtt horgonyzott le, mi pedig előkészítettük csomag­jainkat. 551-en voltunk, mind politikai foglyok Kalamata t áros börtöneiből. Reggel 5 órakor érkeztünk a száraz­földre. Fekete szikla állt előttünk, a tengerből maga­sodik ki. Ez volt Jarosz. ... Néhány katona és » katonai rendőrség emberei •ogadtak bennünket. Egy al­ezredes >-csendet-parancsolt: — Vegyétek tudomásul, hogy Jarosz szigetén vag\ ­tok. Mindent, amit tudtok, el, kell felejtenetek. Bármifele ellenállást letörünk. A rend­bontók életükkel fizetnek. Parancsot adtam az őrség­nek, hogy felszólítás nélkül tüzeljen, ha gyanús mozgást észlel. A csendőrök ránktámad­tak. Szidalmaztak, ütöttek, vertek, azután egy kis ten­gerbe nyúló, két négyszög­élnél nem nagyobb félsziget­re tereltek bennünket Rövid idő múlva a nap ki­bújt a tengerből. Olyan erő­sen sütött hogy kiszipolyoz­ta utolsó erőnket is. Az őrök váltogatták egymást ittak, szükségüket végezték, ne­künk mindezt megtiltották. A táj kietlen és kopár. Sóval belepett apró kövek. A szél elfújja róluk a sót, cmely apró szemcsékben hull ránk. Két méterre van tőlünk a tenger. S milyen nagy a vágyunk, hogy meg­mártsuk a habzó vízben ki­merült testünket, megmos­suk lábunkat és kezünket, lehűtsük kiszáradt ajkunkat. A foglyok jajgatása Egy altiszt embereivel együtt tántorgó soraink előtt tárkál fel-alá és ok nélkül bántalmaz bennünket. — Nős vagy? — kérdezi az altiszt: Ha a kiszemelt áldozat igenlően válaszol, akkor: — Hol hagytad a felesé­gedet? Kinek adtad el? Ha az altiszt más felele­tet kap. akkor még rosszabb. És ez így folytatódik nap­nyugtáig ... Valamelyikünk beleszédül a vízbe. Ez alkal­mat ad az eláll atiasodott csendőröknek, hogy megint ránktámadjanak. Ütnek-ver­nek, míg bele nem fárad­nak. Beáll az éji csend, ame­lyet csak tompa ütések és a megkínzott foglyok jajgatá­sa tor meg. Ez volt az első éjszakank warosz szigetén." DCL Magyarország Kedd, 1967. július 1.

Next

/
Thumbnails
Contents