Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-04 / 155. szám

Közéletünk hírei APRÓ ANTAL MOSZKVÁBAN Apró Antal, a Magyar Moszkvába, a KGST végreNépkoztársasag Miniszterta- ...... .... , . nácsának elnökhelyettese hajto bizottságának harminhétfón, tegnap elutazott cadik ülésszakára. ELUTAZTAK A SZOVJET VENDÉGEK Elutazott Magyarországról ga mellett működő TársaVlagyimir Georgijevics Szi- dalomtudományi Akadémia nyicin, a Szovjetunió Kom- professzora, akik az MSZMP munista Pártja Központi Bi- meghívására előadásokat tari i tottak hazánkban. A vendézotteagának ^osztályvezetője geket fo?adta Pullai Árpád, es Mihacln Zaharovics Bor, az MSZMP Központi Bizottaz SZKP Központi Bizottsá- ságának titkára. SZÍRIAI KERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN Néhány napos látogatásra si Minisztérium államtitkáöttagú szíriai kereskedelmi rának vezetésével A delegádelegáció érkezett Budapest- ció] hétfőn hivatalában főre Mounir Wannous-nak, a kül" vrx . .... . .... ' kereskedelmi mmiszterheVáros- es Kozseggazdalkoda- íyettes. MEGBÍZÓLEVÉL-ÁTADÁS „=K°^áCl^e;4HaZánk Prá- votnynak, a Csehszlovák gában akkreditált uj nagy- _ ' . . követe hétfőn, tegnap átadta Szoc,iallsta Koztarsasag elmegbizólevelét Antonin No- nőkének. fl Hagy Október jübiíeumÉnak tiszteletére Nyikolaj Mihajlov, a szovjet minisztertanács mellett működő sajtóbizottság elnöke hétfőn délben a moszkvai Szokolnyiki-parkban megnyitotta a jubileumi év keretében rendezett nagyszabású nemzetközi könyvkiállítást, amelyen a Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Finnország, Magyarország Mongólia, az NDK és Románia vesz részt. Az ünnepélyes meghívásra magyar küldöttség érkezett Moszkvába, élén Kornis Pállal, a kiadói főigazgatóság helyettes vezetőjével. A Szokolnyikiparkban „magyar könyvnap" lesz, írótalálkozókkal, sajtófogadással, műsoros esttel. Szegedi áruk sikere Szabadkán Mozaik a Vajdasági Ipari Kiállításról és Vásárról Részlet a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat (Kiküldött munkatársunktól.) Szeged jugoszláv testvérvárosában, Szabadkán pezsgést hozott a Vajdasági Ipari, Kézműipari Kiállítás és Vásár. A kapunyitás napjától, július 1-től — bár rekkenő a hőség — látogatottak a kiállítás termei. Az érdeklődők közül a turistaként itt járó szegediek sem hiányoznak. Csillogó színfolt A szabadkai ipar jelentős. Termékei — kötöttáruk, ruhák, konzervek, kerékpárok, villamossági felszerelések és villanymotorok, tésztafélék, és csokoládék, hűsítő és szeszes italok, harisnyák, csipkék és szőnyegek stb. — mind megtalálhatók a kiállításon. A Vajdaság rangos üzemei, kisipari szövetkezetei és kisiparosai szintén új termékeikkel jelentkeztek. Á Vajdaságon kívül van kiállító Belgrádból, Zágrábból, sőt Szkopjebői is. Üjdonságként látható a jugoszláv ipar már sorozatban gyártott hordozható televíziója. Egyik érdekesség és a szakmák között valóban csillogó színfolt, hogy 50 ékszerész és aranyműves is bemutatja produktumait, akárcsak az Aurómetall Arany- és Díszműüzem. Takács Gusztáv szabadkai bronzműves Turizmus és Napozó című rézdomborítása a szakma remeke. ízelítő A kiállításon „ízelítőként" ott sorjáznak a szegedi termékek. A fémfeldolgozóból például a motorkuli, a hangszerárugyárból gitárok és hegedűk, a Fürdő és Hőforrás Vállalattól csónakok. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, hazánk legnagyobb műszaki textíliákat készítő üzeme kenderárut és műszálas anyagokat, az üveg- és Porcelánértékesítő művészi kerámiát, porcelánés üveg dísztárgyakat, a Szegedi Nyomda könyveket és plakátokat mutat be. A kisipari szövetkezetek — egyebek között — hűtőpultokat, szerszámokat, bútort, nyomdai felszerelést, oktatási szemléltetőeszközöket, anatómiai modelleket, bőröndöket és divattáskákat sorakoztattak fel. Szegedről a legnagyobb közönségsikere — érthetően — az üveg- és porcelánáruknak, kerámiáknak, valamint a háziipar remekeinek, közöttük is elsősorban a térítőknek van. Az Üveg- és Porcelánértékesítő Vállalat termébe órákon át csak sorbanállás után lehetett bejutni, olyan nagy volt itt az érdeklődés. Jó bizonyítvány — Mi a vélemény a szegedi termékekről? — kérdeztük Budai Istvántól, a kiállítás és vásár rendező bizottságának elnökétől. — A szegedi áruk, termékek jók, korszerűek, figyelmet érdemlöek, s általában sikert aratnak. A faipartól viszont a bemutatott lakószobát „kevésnek" tartjuk, többre számítottunk. Általános tapasztalat, és erről szintén szólt Budai István is, hogy a jugoszláv látogatók a Szegedről vitt termékekből a helyszínen, közvetlenül a kiállítóktól szerettek volna vásárolni. Ez jó, mert a termékek kitűnő bizonyítványa. Az árusításhoz viszont — indokoltan — szükséges a két ország külkereskedelmi szerveinek megállapodása, amit közöltek is Szeged képviselői a vásár rendező bizottságával. Különben a magyar kereskedelmi szakemberek. az exportot bonyolító vállalatok képviselői is Szabadkán vannak, s így szerződések a magyar áruk szállítására, jugoszláviai árusítására természetesen köthetők. Hogy pontosan miből mennyi az igény, azt (Berger Sándor felv.) kiállitóterméből a következő kereskedelmi tárgyalások tisztázzák. Kölcsönös haszon Szabadkán a kiállítás — amelynek július elsejei ünnepélyes megnyitóján jelen volt dr. Biczó György, a szegedi m. j. városi tanács vbelnöke is július 10-én zárja kapuit Azután újabb állomásához érkezik Szeged és Szabadka testvérvárosi kapcsolata. A július 15-én nyíló Szegedi Ipari Kiállításon és Vásáron ugyanis bemutatkoznak a szabadkai termékek is. Szabadkán és Szegeden a kiállítás a két város kölcsönös hasznú ipari tapasztalatcseréjét is jelenti, alkalmat ad a magyar—jugoszláv kereskedelmi kapcsolatok bővítésére. Morvay Sándor flz ériele mj épünk keze munkával van tele. Sokoldalúan fejlesztjük országunkat Korszerű színvonalra emeljük a termelés eszközeit és módszereit, hogy mindenünk meglegyen, ami szükséges. Azon vagyunk, hogy a dolgozo embereknek mind több jusson az élet javaiból, és mind kevesebb gond húzza a vállukat. De a régi, jelképes szólás igazsága szerint nemcsak kenyérrel él az ember. Az élet csak akkor szép és értelmes, ha a szellem napvilága ragyogja be. Anyagi jómód és pallérozott értelem — ez a két dolog együtt van jó törekvéseinkben. A kettő között szoros az összhang és a kölcsönhatás. A nemzet sorsán töprengő nagyjaink gondolataiban már a regi időkben is együtt gyökerezett ez a két összetartozó igény. Bessenyei, népünk haladását és anyagi virágzását óhajtva mondotta, bárcsak „lennénk tudós nemzetté". Széchenyi, miközben a honi ipar megteremtéséért küzdött, a jómódra jutott nemzetet mint „kiművelt emberfők sokaságát" tekintette. József Attila megálmodta, hogy közeli időkben összefog és alkotó munkára lendül az egész nép, a felemelkedés terveit „a dolgozó nép okos gyülekezetei" fogják kimunkálni. Bizonyos, hogy jól és eredményesen csak az az ember dolgozhat, aki munkája célját is látja, és az emberek erőfeszítéseiből születő nagy mű értelmét is át tudja tekinteni. Ettől lesz a munka igazán emberi, enélkül viszont csupán lélektelen robot Valamikor a népek akaratlanul sodródtak a történelem árjában, anélkül, hogy tudták volna: hová tartanak s végül hová jutnak. A szocializmus tette az embert sorsának urává. A szocializmus korántsem csupán vasból és cementből, kőből és üvegből épül, hanem épp ily fontos épftö eleme az emberi értelem és öntudat. A szocializmus a milliós tömegek felismert érdekeiből, céltudatos törekvéseiből táplálkozik. A szocializmust építő ember világosan látja a célt, tudja, hová akar és hová fog eljutni. Egyik legnagyszerűbb jellemvonása éppen az, hogy fel akar és fel is tud nőni a követelmények színvonalára: tanul, művelődik, bővíti fogyatékos tudását és tágítja látókörét. A teljes élet igénye munkál benne. Már pedig az élet csak a megvilágosodott értelemmel, a műveltséggel, a kultúra kincseinek birtoklásával együtt teljes. A kulturális felemelkedés szerves része a szocialista forradalomnak. Benne és általa nő fel a nemzet a „Isiművelt emberfők sokaságává", benne és általa formálódnak a kisebb-nagyobb emberi közösségek a dolgozók „okos gyülekezeteivé". A kultúra eszközeivel a párt É'lásáart Matematikusok vándorgyűlése A szegedi Tisza Szálló koncerttermében hétfőn reggel kezdődött meg az általános és középiskolai matematika tanárok háromnapos vándorgyűlése, amelyet a Bolyai János Matematikai Társulat oktatási szakosztálya és az Országos Pedagógiai Intézet matematikai tanszéke rendez meg részükre minden évben. Az ország egész területéről több mint háromszáz pedagógus, köztük számos szakfelügyelő pedagógus vesz részt a tanácskozáson, amelyet Surányi János egyetemi tanár, a Bolyai János Matematikai Társulat alelnöke nyit meg. Ezután adták át az 1967. évi Beke-díjakat, amelyet Beke Manó egyetemi tanár, egykori kiváló pedagógus emlékére alapítottak. A díjat minden évben azok a pedagógusok kapják meg, akik a tanítási munkában és a matematika népszerűsítésében egyaránt kitűntek. Az 1967. évi díjakat ezúttal a közelmúltban elhunyt Anda Károly mezőberényi szakfelügyelőnek, Cser Andornak, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezetőjének, Pá Ifi Sándornak, az Országos Pedagógiai Intézet docensének, Pintér Lajosnak, a szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusának, Radits Erzsébet miskolci és Vitkai Aranka szegedi pedagógusoknak nyújtották át. Ezután Szőkefalvi Nagy Béla akadémikus, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanára tartotta meg a vándorgyűlés első előadását. A három nap alatt még nyolc referátum hangzik el. A pedagógusok többek között megvitatják az új oktatási tantervvel, az új tankönyvekkel kapcsolatos legfrissebb tapasztalataikat és ismertetik a matematika tanításánál bevált új gyakorlati és metodikai módszereket. A vándorgyűlés szabad délutáni programjaiként a résztvevők megismerkednek Szeged nevezetességeivel. az emberi értelem meghódításáért is harcol. Abból indul ki, hogy csak egy művelt, tájékozott, fölvilágosult nép lehet a szocializmus letéteményese. Hiszen a legtökéletesebb anyagi-technikai vívmányokkal berendezett világ is sivár volna, ha benne az emberek életét nem fényesítené meg a szellem, az értelem, a szépség, és a belőlük táolálkozó öröm. A

z MSZMP IX. kongresszusa, felmérve népünk eddig megtett történelmi útját, joggal állapította meg, hogy a közgondolkodásban, a nép tudatában — az értelem meghódításáért vívott küzdelem eredményeként — előre törtek a szocialista elemek. Népünk nagyot nőtt tudásban, korszerű ismeretekben, elvipolitikai tisztánlátás dolgában. A párt szívós erőfeszítései, és az emberek feltörő tudásvágya nyomán jelentős tért hódított a leghaladóbb tudomány, a marxizmus—leninizmus. Felmérhetetlen szellemi nyereségünk, hogy a dolgozó emberek mind nagyobb tömegei a marxizmus —leninizmus eszmei fénykörében ítélik meg az élet jelenségeit, mérik meg saját tapasztalataikat, figyelik a bel- és külpolitikai fejleményeket. Nem könnyű tartós és átfogó sikereket kivívni a termelésben, a jobb életkörülmények megalapozásában. De még kevésbé könnyű az a küzdelem, amely az értelem meghódításáért folyik. A kultúra, a tudás, a szellemi műveltség nem olyan vár, amit huszáros rohamokkal be lehetne venni. Egy-két év alatt új, modern városokat emeltünk a kukoricaföldeken, gyáróriásokat a kietlen pusztaságokon. De egy-két év az értelem meghódításáért íolyó harcban roppant kurta idő; jól tudják ezt mindazok, akik eltökélték, hogy előre küzdik magukat a tágasabb tudás és műveltség bozótos ösvényein. Mégis: milliók vállalják ezt a küzdelmet, mert nemcsak jobban akarnak táplálkozni és ruházkodni, nemcsak kényelmesebben akarnak élni. hanem pa'lérozott értelemmel, tiszta ítélőképességgel, éretten gondolkodva. A régi, múltba süllyedt világ anyagi javak dolgában bizony nyomorúságos örökséget hagyott erre a nemzedékre, nem is szólva a szörnyű háborús pusztításokról. De ennek a nemzedéknek nemcsak az anyagi örökség romjait kell eltakarítania, hogy helyén egy modern, új világ épületét emelhesse fel. Még ennél is fárasztóbb, nehezebb lebontani egy avult világkéoet, felszámolni az elmaradottságot, megbirkózni a régi világ kispolgári szellemi hordalékával, a rossz ízléssel, a szellemi igénytelenséggel, a torz szemléletmóddal. Miközben a jólét eszközeit termeljük, nem feledhetjük, hogy a szocializmus nélkülözhetetlen tartozéka az egészséges közgondolkodás, a helyes világnézet, a tárgyi valóságon alapuló tudatvilág és a szellemi igényesség is. mi agy türelmet igénvlő l^j küzdelem ez, hiszen olykor a közönv és a hamis tudat állít falat azok elé, akik az értelem meghódításának arcvonalán harcolnak. Viszonylag még sok ember van, aki nem könnyen hiszi el, ami igaz, viszont igen könnyen bedől mindennek, ami hazug. Még sok ember van, aki nem fogadja szívesen, ha értelmét ébresztgetik, és könnyen odaveti: „nekem ne magyarázzanak". A tudatlanság furcsa módon szinte gőgös önhittséggel jár együtt. Ügy igaz, hogy mennél mélyebbre hatol valaki a tudnivalók tömkelegében, annál inkább belátja: milyen keveset tud a nagy egészből. Mindenkit ráébreszteni az igazságra valódi érdekeikre, megnyitni előttük az értelem és a szellem világát — ez az egyik legfőbb tennivalónk. Az élet úgy lesz boldog és gazdag, ha ezt a harcot is teljes sikerrel vívjuk meg — az értelem meghódításáért. BÉKÉSI JÖZSF.F Magyar békedelegáció Stockholmban Vasárnap délelőtt elutazott Stockholmba dr. Sik Endrének. az Országos Béketanács elnökének vezetésével a Nemzetközi Vietnam Konferencián résztvevő magyar delegáció. A küldöttség tagjai: dr. Réczei László, egyetemi tanár, az Országos Béketanács alelnöke, Darvasi István újságíró, a Béke-világtanács tagja, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, Matolcsi Károly újságíró, az Országos Béketanács tagjai és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára. A delegációt a repülőtéren Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront főtitkárhelyettese és Zalka András, a külügyminisztérium főosztályvezetője búcsúztatta. Áruház, éttermek élelmiszer-üzletek A szegedi és Szeged környéki tsz-ek, továbbá a Magyar Állami Pincegazdaság Csongrád—Szolnok Vidéki Üzeme és a Szeged és Vidéke Értékesítési, Fogyasztási Szövetkezet — mint jelentettük — közös szövetkezet, vállalat alapítását határozta el Csongrád megyei Városellátó és Értékesítő Szövetkezet névvel. A MÉSZÖV szegedi székházában hétfőn délelőtt tartotta meg első küldött-közgyűlését a közös szövetkezeti vállalat. A közgyűlésen az MSZMP Csongrád megyei bizottsága képviseletében megjelent és felszólalt Bódi János, a megyei pártbizottság munkatársa. A küldött-közgyűlés határozatban is kimondta a városellátó, értékesítő szövetkezet megalakulását, majd megválasztották öttagú igazgató tanácsát. Az igazgató tanács elnöke Árendás György, a szegedi Felszabadulás Tsz elnöke. Tagjai: Nagy Sándor, a ba'ást.vai Móra Ferenc Tsz elnöke, Gombos István, a Szeged és Videke Körzeti Értékesítési, Fogvasztási Szövetkezet elnöke, Király Ferenc, a Pincegazdaság igazgatója és Rapcsányi Árpád, a tépéi Tisza táj Tsz főkönyvelője, Az ugyancsak öttagú ellenőrző bizottság elnökéül pedig Szabó Jánost, a Szeged és Vidéke Fogyasztási, Értékesítési Szövetkezet főkönyvelőjét választották meg. A Csongrád megyei Városellátó, Értékesítő Szövetkezetben résztvevő tagszövetkezetek és a Pincegazdaság képviselői összesen 1 millió 250 ezer forintot szavaztak meg a szövetkezet induló pénzalapjául, amit részjegyek címén fizetnek be. A küldött-közgyűlés ezután megvitatta a szövetkezet előtt álló legfontosabb feladatokat, melyek végrehajtásával elsősorban a szegedi dolgozók élelmiszer ellátását segítik. Szegeden a jövőben összesen 6 zöldség, gyümölcs, hentesáru szaküzlet, s éttermek, kisvendéglők létesítését határozták el. Ezek között fontossági sorrendben első helyen van a Kossuth Lajos sugárút 8. szám alatti hús- és hentesáru szaküzlet megnyitása ősszel. Ezzel párhuzamosan készül a Széchenyi téren, az MTESZ volt helyiségeiben a Városellátó és Értékesítő Szövetkezet mintaáruháza. Elhatározta a küldött-közgyűlés — egvebek között —, hogy négy zöldség-gyümölcsárusító pavilont is létesítenek a Marx téri piacon. Kedd, 1967. július L pÉL-MAGYARORSZÁG 3