Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

1 Ünnepi 1 Szegedi 67 Hetek Karneváli szavazólap A KISZ Szeged városi bizottsága a közvéleményt meg­hallgatva kíván dönteni a tegnap rendezett Ifjúsági kar­nevál díjainak odaítéléséről. Három kategóriában lehet sza­vazni: külön a legszebb, a legkifejezőbb és a legaktuáli­sabb produkcióra. A kitöltött és levelezőlapra felragasz­tott szavazólapot a KISZ Szeged városi bizottságának címé­re (Magyar Tanácsköztársaság útja 7.) kérjük beküldeni. A legszebb díjúra javasolom: A legkifejezőbb díjára javasolom: A legaktuálisabb díjára javasolom: Vasárnap. 1967. július 30. DÉL-AMCM A0KS2/« 5 is leginkább a Ravasz Ma­kanu nőtt a szívemhez — amely nagyon nehéz techni­kailag, ugyanakkor nagyon érdekes is. Neve előtt a V. betű: Va­szilij. Vaszilij Va&zilijevics Szavin a táncban művészi rangot szerzett magának: az OSZFSZK népművésze. Úgy­szólván a balettiskolából lé­pett az együttes „színpadai­ra" — mert a világot is be­járták azóta — 1948-ban. — 1947-ben láttam az együttest táncolni, ez dön­tötte el további sorsomat — meséli pályája kezdetéről a művész. — Aztán kedvesen, szeretettel emlegeti partne­reit, az egész kollektívát — Ügy érzem, csak ez va­ló nekem. Műsorainknak egész népiessége, tempera­mentuma ... Soha nem men­nék el innen. Amikor külföldi szereplé­sekről folyik a szó, és arról, hogy a sokféle ország sok­ízlésű közönségének hol tet­szettek a legjobban, — széttárja a kezét — Nagyon nehéz válaszol­nom. Mi mindenütt szíves«i szere£>eltünk és általában mindenütt szívesen fogadtak, ahol szeretik a táncot. Aztán a magyarországi szereplése­ket emlegeti, és ezt a sze­gedi — ötötdiket — Reméljük a szegedi tapsokra is szívesen emlé­kezünk. J. A. Bücsúíellspés Három forró sikerű előadás után ma tartja búcsúfellé­pését a szegedi szabadtérin a világhírű Mojszejev-együt­les. Képünk a nagyhatású bemutató egyik látványos tánca: szicíliai Tarantella Díjnyertes barackok és borok Elmaradhatatlan színes A kiállítás közönségét rendezvénye a nyári ünne- Papp Gyula, a Szeged m. ). peknek az őszibarack- és Városi Tanács V. B. elnök­borkiállítás, mely a szegedi helyettese köszöntötte, majd táj neves gyümölcse és a Mihalusz Ferenc, a Magyar hazai borok valósága* pari- Állami Pincegazdaság ve­déja. Tegnap Szegeden, a zérigazgatója tartott meg­Horváth Mihály utcai új nyitó beszédet, melyben az pavilonban nyitották meg őszibarack termesztés fejlő­a hagyományos kiállítást, dését a szegedi táj homok­melyen részt vett dr. Komó- vidékén, valamint a hazai, csin Mihály, az MSZMP alföldi borféleségek kiváló­Csongrád megyei bizottságá- ságát méltatta. A puszta­nak titkára, Csápenszki Ist- mérgesi Rizling és a Csong­ván, az MSZMP szegedi já- rádi kadar például nemzet­rási bizottságának első tit- közi versenyen is dijat kára. Szabó Sándor, a me- nyert. gyei pártbizottság osztályve- A megnyitó után a kiál­zetője, Kovács Imre és dr. lítás résztvevői megtekintet­Paczuk István, a megyei ta- ték a gondosan, ízlésesen nács vb elnökhelyettesei, bemutatott őszibarackfajtá­Árvai József, a Szeged m. j. kat és borféleségeket A Városi Tanács V. B. elnök- szakemberek érdeklődéssel helyettese, Farkas István, a szemlélték a gazdag szak­szegedi járási tanács vb el- irodalmat, melyet Papp Já­nöke, Katona Sándor és nos és felesége, a Somogyi Hofgesang Péter, a Hazafias Könyvtár tudományos kuta­Népfront megyei, illetve vá- tói gyűjtöttek össze az ókor­rosi bizottságának titkárai, tói napjainkig megjelent reprezentatív művek közül. Ifjúsági napok Szegeden (Folytatás az 1. oldalról) zetője, a társadalmi szer­vek, üzemek, vállalatok szá­mos képviselője. Ott volt az emelvényen Ribánszki Ró­bert, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, dr. Gombár József, a KISZ KB osztályvezetője, dr. Koncz János, a KISZ Csong­rád megyei bizottságának titkára, dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizott­ságának titkára és azok az ifjúsági vezetők, akik az ifjúsági napokra más me­gyékből érkeztek Szegedre. A kendergyáriak hirdető­kocsija haladt a menet élén, mögöttük az MHS motoros osztaga vonult a KISZ zász­lajával. A ruhagyár és a Haladás Tsz közös összeállí­tása a népek barátsága ne­vet kapta, a népviseletbe öl­tözött fiatalok a béke szim­bólumaként galambokat röptettek a magasba. Ez­után a textilesek fúrás-pa­ródiája következett; első kép volt ez abból a gör­be tükörből, amelyben a résztvevők életünk visszás jelenségeit figurázták ki. S máris filmbeli ismerősök keltek életre: Belphegor és Fantomas. Egyiket a 10. AKÖV, a másikat a szege­di közlekedési vállalat „mesterdetektívjei" állítot­ták elő a krimik nyomán. A seprűgyáriak stílszerűen ci­rokba öltöztették a csinos kislányokat, úgy muzsikál­tattak maguknak, s a Ti­sza Állami Áruház és a Di­vatszabó Vállalat közös kompozíciója fölért egy tör­ténelmi divatbemutatóval. Mindenki derültségére óriás gitárban játszott a hang­szergyár farmernadrágos, hosszú hajú zenekara. A fémfeldolgozó fiataljai ágyú­dörgés kíséretében mutat­ták be Vietnam hősi harcát. Majd végvári csata eleve­nedett meg a tribün előtt, még ki is rohantak a piros mentés magyar huszárok a „kontyos" törökökre — akik pedig szintén a XI. Autó­javító Vállalat ifjúmunká­sai voltak. Nagy tetszéssel fogadták a né-ők a sütőipariak gör­dülő karikatúráját is: alvó, lustálkodó „dolgozók" egy hivatalban s a felirat: „Már csak 156 napot alhatunk az új mechanizmusig ". Nem lett volna teljes a szegedi karne­val az olajipar bemutatása nélkül: nekik fúrótorony és gázfáklya volt a fő attrak­ciójuk. Még akrobata mu­tatványt is láthattunk, sőt — mintegy a karnevál utóvéd­jeként — Iwanhoe is végig­lovagolt lovagtársaival a városon. Valóban igazi, mulatsá­gokban, táncokban, dalok­ban, tréfákban bővelkedő s a petrádákkal együtt mon­danivalót is pukkantó ifjú­sági karneválnak lehettünk tanúi. Nem is kell hát arról beszélni, kinek tetszett, in­kább arról: kinek mi tet­szett. melyik produkció volt a leglátványosabb, meiyik öriásgitárban utazott és játszott zenekara hangszergyáriak (Somogyiné telv.) „Fúrmind" — avagy szellemes paródia a fúrásról; a tex­tiles fiatalok szellemesen ábrázolták ennek a műveletnek a „technológiáját" érdemel díjat Az alább közreadott szavazólapon tó­id véleményt nyilváníthat róla. A nagysikerű felvonulás után a résztvevők és a sze­replők az újszegedi Vigadó­ban karneváli bálon vettek részt, a többiek pedig — elsősorban a más megyékből érkező vendégek — a sza­badtéri játékok színpadát népesítették be, ahol a tegnapi esten csak a fiata­lokhoz szólt Shakespeare Hamlet-ja. A mai program Az L szegedi ifjúsági na­pok mai programja: reggel 8-tól városnézés; fél 10-kor nagygyűlés a Dóm téren, ahol Ribánszki Róbert, a KIS/ Központi Bizottságá­nak titkára mond beszédet; délután 3-kor slágerparádé az újszegedi szabadtéri .szín­padon. Az V. Országos Ősziba­rack- és Borkiállításon 29 gazdaság jelentkezett 22 faj­ta őszibarackkal, a gyümölcs szépségét és minőségét érté­kelő bizottság 20 díjat osz­tott ki a termelők közötti A fehérhúsú barackféléknél nagydíjat kapott a Kertésze­ti Kutató Intézet törökbá­linti gazdasága a Mariska fajta, illetve a zákányszéki Május 1. Tszcs Győztes faj­ta őszibarackjáért. Első dí­jat nyert a Pécsi Állami Gazdaság Amsden fajta és az érdi Barackvirág Tszcs Mariska fajta őszibarackja. A második díjat a rúzsai Napsugár TKZ Győztes fajta és a makói Kossuth Tsz ugyancsak Győztes fajta őszibarackjának ítélte oda a bíráló bizottság. Harmadik díjat kapott a Pécsi Állami Gazdaság Maiiga hibrid és a Tök községi Egyetértés Tsz Mariska fajta ősziba­rackja. A zsűri külön díjazta a sárgahúsú barackféléketi A nagydíj nyertese a Kerté­szeti Kutató Intézet török­bálinti gazdaságának Dixi­rod fajta és a pusztamérgesi Rizling Tsz Mary Gold faj­ta őszibarackja. Első díjat kapott a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdasá­ga Kardinál fajta és az ásott­halmi Alkotmány Tszcs Ceg­léd szépe fajta őszibarack­jáért. Második díjat a Ba­dacsonyi Állami Gazdaság (Alsótekercs-puszta) Star­king Delicious fajta és a szatymazi Béke Tsz Nap­sugár fajta, a harmadik dí­jat pedig ugyancsak a kuta­tó intézet törökbálinti gaz­dasága Napsugár fajta őszi­barackja nyerte el. A bíráló bizottság különdíjat osztott a bemutatott őszibarack faj­takollekciókért, illetve táj­fajtákért a Dél-alföldi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zetnek, a budatétényi Kerté­szeti Kutató Intézetnek, a jugoszláviai Poljoprivrodno Prehrenbeni Kombinátnak (Palics), valamint a Csong­rád megyei MÉK Központ­nak. A szegedi kiállításra 14 gazdaság, köztük három jugoszláviai jelentkezett 130 fajta borral, illetve li­kőrrel. A zsűri a palackok és díszdobozok küllemét, csomagolását értékelte. Ezek alapján a nagydíjat a pince­gazdaság Csongrád—Szolnok vidéki üzemének ítélte a Fesztiválgyöngye (vörös) bo­ráért, külön nagydíjat nyert a Kunbajai Állami Gazda­ság Rajnai rizling bora. A négy első dijat a pincegaz­daság tokaj hegyaljai üzeme. Csongrád—Szolnok vidéki üzeme (Pusztamérgesi Riz­lingért), a palicsi földműves­szövetkezet (Jugoszlávia) és a Kunbajai Állami Gazdaság kapta. Második dijat a kapta. Második díjat nyert a pincegazdaság egri üze­mének Eger csillaga desz­szertbora és a Csongrád— Szolnok vidéki üzemének Tiszagyöngye fehér bora. A két harmadik díjat a Móri Állami Gazdaság Ezerjó pecsenyebora és a pincegazdaság Csongrád­Szolnok vidéki üzemének csongrádi kadarkája nyerte. Arcok a Mojszejev együttesből Szavin Huncutul vidám mosolyát, bravúros ugrásait, kis moz­gékony alakját a színpadon rögtön felfedezzük; ő a le­maradó lovas, a pappal ka­cérkodó főördög sok ne­vetést fakasztó megformá­iója, de ugyancsak ő a moldovai táncszvit Ravasz Makanu-ja, s a kultúrált mozgású együttes egyik leg­többet színpadon levő szó­lótáncosa. Mikor ebéd után beszél­getni leülünk a Tisza-szálló egyik asztalkájához, rögtön meg is kérdem: eredendő érdeklődés predesztunálja-a humoros karakterek alakítá­sára, táncbeli megformálá­sára? — Egyébként is vidám alaptermészetű vagyok, na­gyon szeretem az ilyen tán­cokat, szerepeket. Ezek közül Mojszejeva A papa, Igor Mojszejev bent sakkozott a szállodai ebédlőben, s félfüllel oda­hallgatózott a másik asztal­hoz. Az interjú családban maradt, hiszen Olga Mojsze­jeva, az együttes kitűnő szólistája „civilben" a nagy táncművész lánya. Csak ci­vilben, mert a próbákon nincs pardon — Olga is egy a többi közül, akinek szí­vós, kitartó munkára van szüksége a sikerhez. Hetedik esztendeje került a Moszk­vai Nagyszínház balettisko­lájából a népitáncosokhoz, s azóta bejárta a világot, re­pertoárjában körülbelül 200 különféle szám sorakozik. — Mi az együttes sikerei­nek legfőbb záloga? — A tánc nyelve nemzet­közi, sehol sem kell lefor­dítani. Éppúgy tartalma van, mint a filmnek, felépítése mint a drámának: kezdete, tetőpontja és befejezése. Mé­gis talán legfontosabb a kompozíció, ami apa fantár ziájában születik, s minde­nekelőtt az ő kvalitásainak tulajdonítanám sikereink egyik biztosítékát. A másik természetesen a napi tré­ning, ami — ha nincs elő­adás — reggeltől estig tart, délutáni szünettel. De mos­tanában ritkán próbálunk, rengeteg előadásunk van. , — Meddig akar még tán­colni ? — Nálunk húsz évig kell produkálni a nyugdíjhoz. — Együttesük tagjai igen sokoldalúak. Honnan kap­ják ehhez a megfelelő kép­zést? — Apának külön iskolája van, ahol öt évig tanulnak a jelöltek. A legkiválóbbak azonnal a mi együttesünk­höz kerülnek, a többiek a Nyírfácskához, vagy más né­pitanc csoporthoz. Társula­tunk rendkívül egységes, erős fegyelem tartja össze. Aki egyszer kilepett — bár­milyen indokkal — többet nem térhet vissza. A művé­szet áldozatot követel, le­mondást, s aki ezt nem tud­ja vállalni előbb-utóbb bú­csút vesz tőlünk. — Legnagyobb élménye? — Nehéz a választás. Ta­valy jártunk Spanyolország­ban, s az ott látott táncok sokáig lebilincselő hatást gyakoroltak rám. Most vi­szont itt vagyok, s a szegedi színpad csodálatos. Olyan Hamletet láttam, amire még sokáig fogok emlékezni. — Körülbelül hány inter­jút adott már? „ — Legnagyobb erőfeszí­téssel sem tudnék válaszol­ni, számtalant. Magyarorszá­gon viszont még nem jár­tam. tehát „magyarul"' ez az első. N. L

Next

/
Thumbnails
Contents