Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

MO fogadtatása MOST © A harc tovább folyik... A júliusi fordulat után a Bolsevik Párt féllegális helyzetbe került. Az elfojtott békés tüntetés után a párt fő feladaténak szervezeteinek megőrzését, a tömegek megnyugtatását tekintette. A visszavonulás szervezetten történt. A kronstadti matrózokkal is sikerült megértetni, hogy nincs itt az ideje a fegyveres fellépesnek. Az Ideiglenes Kormány erre az időre a Balti-tengeren több hadihajót vont össze, csupán o megfelelő alkalmat várta, hogy leszámoljon a forradalmi matrózokkal. A párt a sztrájkok, a munkabeszüntetések, tüntetések felfüggesztését javasolta. A fegyverek visszaszolgáltatásáról szóló kormányrendeletet a munkastömogek nem tartották be. s azokat biztonságos helyre lelték. A júliusi eseményeket követő napokban a Petrográdi Szovjetet számtalan küldöttség kereste fel, amelyek kérdőre vonták a Szovjetet a Bolsevik Párt ellen intézett megtorló intézkedések nvatt. Az ország különböző városaiban a júliusi események kapcsán sok tízezres, a Bolsevik Párt iránt megnyilvánuló szimpátiatüntetés zajlott le. „Üdvözöljük a petrográdi munkásokat és katonákat — szólt az ura!vidéki munkások határozata — bátor fellépésükért„tiltakozunk és megbélyegezzük a •szocialista- miniszterek véres cselekedetét." A Bolsevik Tártnak a bonyolult helyzetből viszonylag •imán sikerült kijutnia. Az ellenforradalmi erők, amelyek ideiglenes győzelmet arattak, csupán egy idóre visszaszorítani. de nem leverni és felszámolni voltak képesek a pártot. Buchanan angol nagykövet visszaemlékezésében is megrótta a kormányt, hogy egyszer és mindenkorra elszalasztottá a kedvező alkalmat a bolsevikokkal való leszámolásra. De ez termeszetesen nem az Ideiglenes Kormányon múlott. A Bolsevik Párt tekintélye nem szenvedett csorbát. Júliustól meggyorsult a mensevikéktől való elpártolás. A mensevik pártszervezetek tagsága rohamosan csökkent, s ezzel szemben a Bolsevik Párt taglétszáma a féllegális helyzet ellenére is növekedett. Jellemző tünet még az is, hogy a mensevikek kórében megnövekedeti az internacionalisták szerepe. Martov csoportja élesen bírálta az áruló miniszterek működését, ők nem voltak hajlandók résztvenni a mensevik párt vezetőszerveinek munkájában. Martov a júliusi fordulatot a nyílt ellenforradalom támadása kezdetének értékelte. A men.sevik-internacionaljsták júliusban helyeseltek — bár teljesen nem értették meg — a minden hat-rémat a szovjeteknek lenini jelszavát. Ok ugvancsak Aiységesen elítélték a bolsevikok ellen irányuló megtonasokat. Az eszer párton belül is egyre határozottabban kirajzolódik az. önálló balszárny. A baloldali eszerek kiadták saját lapjukat es szükségesnek tartottak a paraszt követelesek azonnali kielégítését. Ez közeledést jelentett a Bolsevik Párt álláspontjához. A hr.loldali eszerek azonban a párttal való szervezeti szakítást formai okok miatt nem tartották szükségesnek. A Bolsevik Párt sorainak rendezéséhez azonban nem volt tisztán elegendő a szervezetek megőrzése. Az új politikai helyzet újabb taktikát követéit. Egyre nyilvánvalóbbá vált. hogv a szovjetek a Kormány ellenforradalmi politikaianak támogatójává váltak. Július első felében a pártszervezetek. bizottságok többsége nem tudta helyesen megállapítani a szovjetekkel kapcsolatos magatartást. Július 10-én (2.3.) a fővárosi pártbizottság meg a szovjetek támogatása mellett foglalt állást, s lehetségesnek tartotta, hogy a szovjet akkori összetételében is harcolni fog az ellenforradalom ellen. A moszkvai pártbizottságon is lehetségesnek tartották egy újabb országos tüntetés megszervezései a szovjet hatalom kivívása érdekéhen. Több pártszervezet gvakorlatábRn előfordult vagv a viták során megnyilvánultak a szovjetek negligálását hangoztató né.-etek A moszkvai pártbizottság ülésén néhányan azt javasolták, hogy a párt lépjen ki a szovjetekből vagy bojkottálja az ülésekot, úgvmond a szovjetekre kívülről kéil nvotinást gyakorolni. Elhangzottak olyan felfogások is. hogv a párt vonuljon teljes illegalitásba. A helytelen baloldali nézeleket elvetették, s n moszkvai pártszervezet lapja, a „Szociáldemokrata", helyesen állapította meg: „Mi a szovjetekben maradunk., de nem azért, hogy az eszer—mensevik vezetők áruló munkájában részt vegyünk, hanem azért, hogy ellene harcoljunk," A látszólagos vereség, a párt sorainak rendeződése, az új taktika kidolgozása még csak hatványozottabb mértékben gyorsítják meg a forradalom további elmélyülését. 190 évvel ezelőtt jelent nieg a Töke első kötete. Franc Mehring Marx Károly élete című könyvében beszámol a korszakalkotó mü nemzetközi fogad tatasáról. Itt közölt részletünk a könyv egyik fejezete. Az a remény, amelyet Engels a Tőke első kötetének befejezése után úgy fogalmazott meg, hogv Marx e „lidércnyomás lerázása" után egészen más embernek fogja magát érezni, csak részben ment. teljesedésbe. Marx fő gondja egyelőre könyvének ' sikere maradt. 1867. november ~2-án ezt írja Engelsnek: „Könyvem sorsa idegessé tesz. Nem hallok és nem látok semmi mozgást". Akkor, amikor Marx a fentieket írta, könyve még alig két hónapja látott napvilágot, alapős bírálat megírásához ez túl rövid idő volt. Amennyiben azonban nem az alaposság volt a lényeg. hanem csak az. hogv némi „lármát, csapjanak" a könyv körül — s Marx az Angliában elérendő hatás kedveért eleinte azt tartotta a legszükségesebbnek —, úgy e tekintetben Engels és Kugelmann jelentős sikereket értek el. Számos lapban, köztük polgári lapokban is előzetes ismertetéseket helyeztek el a könyv megjelenésétől, s ittott leközöl tették magát az előszót. Ezenfelül előkészítettek egy — az akkori idők fogalmai szerint — bombahatású reklámot is: Marx életrajzának és arcképének közzétételét a „Gartenlaubé"-tvan. Marx könyve, ha nem is mindjárt az első hónapokban, de alig valamivel később néhány igen jó kritikát kapott. így Engels-töl a „Demokratisches Wochenblatt"-han, Schweitzertől a .Social Pemokraf-ban és Josef Dietzgenlől ugyancsak a „Demokratisches Wochenblatt"-ban. Marx nemcsak Engelsről, akinél ez magától érlelődő volt, hanem Schweilzerről is elismerte. hogy tudja, hol vannak a (Tólog súlypontjai, és egyes tévedésektől eltekintve egész jót átrágta magát az anyagon; Dietzgent pedig — akiről Marx csak könyve megjelenése után hallott először — mint filozófiailag tehetséges főt üdvözölte, anélkül azonban, hogy egyébként túlbecsülte volna. Az első „szakember" is hallatott magáról már 1867hen. Ez Dühring volt, aki a Meyer-féle lexikon ,.Függelékéében ismertette a könyKatonai szolgálat az egyetemi tanulmányok előtt — Az 1966 nyarán egyetemi felvételt nyert és katonai szolgálatra bevonult fiatalok, 11 hónapi szolgálat ulán, augusztus 2-án leszerelnek. A katonai szolgálat ellátása mellett a fiataloknak, módjuk volt arra is, hogy Kapcsolatot tartsanak azokkal az egyetemekkel, illetve főiskolákkal, amelyeknek szeptemberben hallgatóivá válnak. Oktatók segítségével készültek tanulmárg-aikra. Ez előnyös a fiataloknak, és a tanév megkezdéséig mintegy 5—6 hét szabadidő is áll rendelkezésükre, s ez idő alatt kipihenhetik a katonai szolgálat fáradalmait. A honvédelmi törvény értelmében a 18. életévét betöltött fiatal — amennyiben alkalmas kalonai szolgálatra — köteles katonának bevonulni. A felsőoktatási intézményekre felvett fiataloknál az eg>'etemi tanulmányokra való tekintettel a szolgálati jdö tartama 11 hónap. Évrőlévre nő a honvédségnél azoknak a fiataloknak a száma, akik egyetemi tanulmányaik megkezdésé előtt vonulnak be katonai szolgálatra. Az idén már az egyetemekre felvett és katonai szolgálatra alkalmas fiatalok túlnyomó többsége. egyes karokról minden fiatal, bevonul katonának. Augusztus utolsó napjaiban megkapják a behívót és szeptember 1én megkezdik a katonai szolgálatukat. A Művelődésügyi Minisztérium és az egyetemek tanári karának egybehangzó véleménye- a honvédségből kikerülő egyetemisták, főiskolások magatartása, fegyelmezettsége és szorgalma előnyösen érezteti hatását a tanulmányi előmenetelükben. A Honvédelmi Minisztériumban elmondták, hogv a sorkatonák bizonyos feltétetek mellett egyetemi felvételre jeleni kezhetnek. Amennyiben a pályázót felvették valamelyik felsőoktatási intézmény nappali tagozatára, úgy katonai szolgálati idejének letelte előtt, vagyis a tanév kezdetekor, leszerelik. A tapasztalatok szerint e fiatalok szorgalommal, jó tanulmányi eredménnyel megállják a helyüket. Előfordult ugyan, hogy akadtak, akik visszaéltek a „korai leszereléssel", s az egyetemet csak arra használták fel, hogy megrövidítsék katonai szolgálatuk idejét és alapos indok nélkül abbahagyták a tanulást. Amenynyiben egyetemi kimaradásuk indokolatlan, ismét be ke'l vonulniok és ki kell tölteniük katonai szolgálati idejüket. \et; Marx úgy vélte, hogy Dühring nem érezte meg, hogy a ..Töke" fejtegetéseiben milyen új alapelemek vannak, de azért nem volt elégedetten ezzel a bírálattal. Sőt, „ nagyon tisztességesnek" mondta, habár sejtette, hogy Dühring nem annyira az ügy iránti érdeklődésből és megértésből foglalkozott a könyvével; mint inkább a különféle egyetemi nagyságokkal szemben érzett gyűlöletből. Marx dialektikus módszere ugyanis egyeseknek valóban érthetetlen volt. Ez különösen abban mutatkozott meg. hogy még olyanok is, akik nem voltak rosszakaratúnk, sem közgazdaságilag járatlanok, csak nehezen tudtak eligazodni a „Tőké"-ben, míg éppen megfordítva mások, akik alig rendelkeztek közgazdaságtani ismeretekkel, s többé-kevésbé ellenségesen álltak szemben a kommunizmussal — viszont valamikor otthonosan mozogtak a hegeli dialektikában —, nagv lelkesedéssel beszéltek Marx Könyvéről. Különösen hangzott Freüigrath ítélete az elsó kötetről, amelyből egy példányt Marx ajándékba adott neki. Marx és Freiligrath 1859 óla barátilag érintkeztek, habár barátságuk ege, harmadik személyek hibájából, olykor bebeborult. Freiligrath szívélyes köszönetet mondott, a „Töke" első kötetéért. levelében azt írja, hogy nagyon sok tanulságot, gazdag élvezetet merített a mü tanulmányozásából. A siker, vélte Freiligrath, talán nem lesz túl- gyors és túl hangos, de csendes hatása annál mélyebb, és tartósabb lesz. „Tudom, hogy a Rajnánál sok kereskedő és gyáIOS lelkesedik a könyvért. Ezekben a körökben be fogja tölteni a tulajdonképpeni célját — s mellékesen a tudósoknak mint forrásmű nélkülözhetetlen lesz." Másként nyilatkozott Ruge, aki a kommunizmust legszívesebben megfojtotta volna egy kanál vízben, s akinek a feje egyáltalán nem volt, túlterhelve közgazdasági ismeretekkel, viszont hajdanában, mint újhegelista jól megállta a helyét. „Korszakalkotó mű. irta Ruge, ragyogó, sót olykor vakító fényt vet a különböző társadalmi korszakok fejlődésére és hanyatlására, vajúdásaikra és borzalmasan fájdalmas napjainkra. Az értéktöbblet levezetése a meg nem fizetett munkából, a korábban maguknak dolgozó munkások kisajátításának elemzése, a kisajátítók kisajátításának megjövendölése valóban klasszikus. Marxnak széles körű tudományos képzettsége és nagyszerű dialektikus tehetsége van. Hasonlóan vélekedik Ludwig Feuerbach is. csakhogy ő, saját fejlődésének megfelelően, nem annyira a szerző dialektikáját tartotta fontosnak, mint inkább azt, hogy a „könyv igen gazdag rendkívül érdekes és teljesen vitathatatlan. jól tehet, hallatlanul zsúfolt tényekben". Fordításban az első kötet először Oroszországban jelent meg. Marx már 1868. október 12-én közli Kugelmann-nal, hogy egy pétervári könyvkereskedő azzal a hírrel lepte meg. hogy a fordítás már nyomás alatt van, és kéri tőle a fotoprogramiát (aláírásénak kópiáját) a könyv címlapjára. Marx nem akarta ezt a csekélységet ...jóhsrátaitól", az oroszoktól megtagadni: hiszen a Proudhon elleni könyve is. úgyszintén a ..Politikai gazdaságtan bírálatához" sehol sem volt olyan kelendő, mint Oroszországban. A dolog azonban mégsem így állt. A fordítás ugyan csak 1872-ben jelent meg, de komoly, tudományos teljesítmény volt, amely ..mesterien" sikerült, mint befejezése után Marx is elismerte. Az orosz cenzúra a fordítás kiadását a következő indoklással -engedélyezte: „Habár a szerző, meggyőződése szerint. teljes mértékben szocialista, s az egész könyvnek teljesen határozott szocialista jellege van, de figyelembe véve egjtrészt azt. hogy a könyv előadási módja egyáltalán nem nevezhető mindenki számára hozzáférhetőnek, s másrészt azt, hogy bizonyítási módszere szigorúan tudományos, matematikus — a bizottság kijelenti, hogy e könyv bírósági úton való üldözése tehetetlen." Ezzel egyidnben kezdeti napvilágot látni a francia fordítás, mégpedig ugyanolyan formában, mint a szintén akkor megjelenő második német kiadás: részletekben. Az angol fordítást pedig, amelytől pedig oly sokat várt, Marx már nem élte meg. Szeged „monopóliuma" A DÁV művelődési termében kozmetikai és illatszerkiállítás nyílt. Az idei ev érdekessége a szegedi illatszer „monopólium": a Fesztivál parfümszappan, mely ízléses csomagolásban, de egyelőre az ígért díszdoboz nélkül készült el és a Fesztivál kölnivíz. Mindkettő kapható már az üzletekben is. A Fesztivál szappan illóolaj tartalmánál fogva jelenleg a magyar ipar „legillatosabb" szappankészítménye. A vásárlással egybekötött kiállítás rendezői, a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalata korábbi lengyel illatszer bemutatóéhoz hasonló sikerre számítanak. Az említett Fesztivál készítményeken kívül bemutatják még a Magyar Illatszergyár más új termékeit is, ?őt Csehszlovákiából és az NDK-ból is érkeztek piperecikkek. 4 DÉL-MAGYARORSZAa Vaaaraap, 1967. Július 3ft Kinek a kényelme? •7 vek óta a Szegedre érkező turisták és az itteni közönség egyik kedvence a Szőke Tisza. A jó konyha mellett a szellős fedélzet és a viz közelsége ls sokakat csábit ide. Üjabban azonban ebédet és vacsorát csak a zárt étteremben szolgálnak fel a hajón. Miért történt ez az „újítás"? Nógrádi Lászlóné. a Szőke Tisza üzletvezetője elmondta, hogy bár a fedélzet mindig tömve volt vendégekkel, mégis végrehajtották ezt a változtatást, mert a felszolgáló személyzet egyszerűen nem vállalta a fedélzeten ülök kiszolgálását. Kifogásaik: a konyha messze esik a fedélzettől, lejt a hajó, lépcsőkön kell felcipelni a tálakat, s igy nagyobb a balesetek veszélye. A Tisza Szálló éttermének galériáján Keresztúri József üzletvezető szerint, egyetlen egyszer ültek vendégek. vagy két évvel ezelőtt. Miért nem használják ki a körülbelül ,30 férőhelyes helyiséget? — Nagyon rosszul építették meg. Lépcsőkön kell felvinnie a pincéreknek a sokszor tíz-húsz kilónyi tálcarakományt, s ha szerencsésen feljutnak is, nem tudnak közlekedni a szúk helyen. Ezért inkább poharakat tárolnak itt, és ha erre sincs szükség, akkor a galéria üresen áll. Furcsa „megoldás" itt is, ott is... Elsősorban a vendégek kényelmét kell szem előtt tartania a Szőke Tiszának, s a Tisza Szálló éttermében — ahol gyakran nem kapni asztalt — sem jönne rosszul plusz 30 hely. A lépcsők nem jelenthetnek akadályt. más berendezéssel a galériát is használni lehetne. És még egy keltene, az. hogv a „minden a vendégért" elv végre a gyakorlatban is megvalósuljon, H. Zs. Ugyanannyi—mégis Kevesebb A Dóm téri büfék az idén elköltöztek az árkádok alól, végre szabaddá vált a tér egvik látványossága, a pantheon. Nem is szabad többé Vissza költöztetni! Az adatok szerint új helyükön, a templom oldalában 98. az Aradi vértanúk terén 26 méter hosszú pavilonsort és két gombát állítottak fel. Ezek hossza összesen 128 méter, csupán eggyel rövidebb a tavalyinál. S mégis! Akik a szünetben hamarabb leérnek, azok járnak jól. a később érkezők már nem férnek hozzá a sörhöz, kávéhoz, virslihez. Kisebb az eladótér és szűkösebb is. a vendégpk nem cserélődnek olyan gyorsan, mint tavaly. Nem hiába került bele a szabadtéri játékok vendéglátóipari felkészüléséről szóló jelentésbe ez a mondat: a torlódás rsökkentesere szük.seges lenne a szünetek meghoszszahbitása. De ez. nem megoldás. Valami más, használható ötlenek azonban mindenkeppen kelelne születnie. Ha már nem is »t idén, jövőre. F. R. Zárva a Tisza vize A z egyébként izgalmas Tiszai motorversenyektől alighanem jó időre elvették a szegediek egy részének a kedvét, mivel a versenyidőt a tűző napon, egy-két z.súfolásig telt „belterületi" vagy úszóházi medence társaságában kell eltölteni. Ugyanis a versenyek napján, azaz szombaton és vasárnap — a strandolásra, pihenésre legalkalmasabb időben — a Tiszán fürödni tilos. Zárva a szabadstrand, a partfürdő Tisza-vize, * az. úszóházaké ls. Ezzel szemben ezekre a helyekre versenynéző pótjeggyel lehet csak bemenni, illetve rsak lehetne, mert. az úszóházakra a várható érdeklődésre való tekintettel csupán a bérlettel rendelkező vendegeket engedik be. Kérdésünk: kinek jó mindez? S hogy a melegben ez. a fejtörés se okozzon gondot — ide írjuk: a fürdővállalatnak nem, tekintve, hogy a hajójárat szünetelésével is — rengeteg bevételtől elesnek. A pihenni, és érthetően fürödni vágyó dolgozók százainak sőt ezreinek — mert a most megrendezett ifjúsági napok négyezer vendégével is bővült a kánikulái vízkereslet — színién nem. Maradnának a versenyzők. De nekik, es gondolom, a sportrajongóknak is mindegy lenne, hol rendeznék a versenyeket a Tiszán: ezer méterrel lejjebb, vagy feljebb. Annál is inkább helyesebb lenne áttenni a jövőben az ilyesfajta rendezvényeket más partszakaszra, mert az ünnepi hetek idején a legnagyobb udvariatlanság — a szerkesztőseget emiatt felcsengető telefonálók véleményét nem is merjük ideírni — a \endegek ellen cselekedni. J, A.