Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

II szocializmus mindenkinek épül építésében mindenki vegyen részt Kádár János elvtárs beszéde a GanZ'MÁVAG'ban tartott nagygyűlésen Mint arról beszámoltunk. Kádár János, az MSZP Központi Bizottságának első titkára pénteken egcsz napos látogatást tett a budapesti Ganz-MÁVAG gyárban. A látogaíás alkalmával az üzemben nagygyűlés volt, amelyen mintegy ötezer dolgozó előtt a párt első titkára beszédet mondott. Mi, akik a párt Központi Bizottságában vagy állami, társadalmi életünk más vezető testületeiben dolgozunk, munkánk szerves részének, rendkívül hasznosnak tekintjük, hogy rendszeresen találkozunk a gyárak, a földek, a tervező irodák és más munkahelyek dolgozóival, azokkal, akiknek munkáján múlik, hogy pártunk, államunk politikai céljai, gazdasági és kulturális, és építő tervel megvalósulnak-e. Egész fejlődésünk legfontosabb feltétele, hogy a párt és az ország vezetőinek, vezető testületeinek szándékai megértésre és támogatásra találjanak a dolgozóknál. Ugyanígy elengedhetetlen és nélkülözhetetlen, hogy a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket foglalkoztató gondok, óhajok, szándékok és remények találkozzanak és megértésre találjanak a vezető testületeknél. Azt tartjuk, hogy ha egyetértésre jutunk a munka, az élet fő kérdéseiben, akkor biztosítva van az előrehaladás legfontosabb feltétele. Kádár János ezután hangoztatta, hogy folytatjuk a szövetségi politikát, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a dolgozók tömörítését, a kommunisták és a pártonkívüliek összefogását. Vannak, akik e szövetségi politikát nem értik, mások még ellenzik is. A lényeget kell jól érteni, azt, hogy ez a szövetség a munkásosztály forradalmi céljának megvalósítását szolgálja. Tudni kell, hogy sem a párttagok, sem a KISZ-tagok nem tudják maguk felépíteni a szocialista társadalmat. E társadalom mindenki számára épül, jogos tehát a követelmény, hogy a szocialista társadalom építésében minden ember vegyen részt. A megítélés alapja a munka — Belpolitikánk lényeges vonása, hogy az embereket aszerint becsüljük, mivel és mennyivel járulnak hozzá a szocialista társadalom építéséhez. Nem kell már elővenni, hogy valaki 40 évvel ezelőtt mit mondott vagy mit csinált. Nekünk a ma kérdéseire kell az emberektől világos választ kapnunk. Egyetért-e a szocializmus építésével? Ha igen, azt kell t.ézni, hogy munkájával is igent mond-e, mert ez a második igen még fontosabb, mint az első. Ha a válasz igen, akkor teljes mértékben meg kell becsülni az embert, akkor is, ha nem párttag, ha nem kommunista, mert becsületesen kiveszi részét a nép közös feladatából, a szocializmus építéséből. Aki a rendszer ellen támad, annak megfelelő büntetésben volt, van és lesz része. Aki viszont beilleszkedik rendszerünkbe, tiszteletben tartja törvényeit, munkáját becsülettel elvégzi, azt a legnagyobb tisztelet és megbecsülés Illeti meg, azt nem zaklatja senki, hanem munkája, magatartása alapján ítélik meg. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is. Az előttünk álló legfőbb feladatokra is kitért a párt első titkára. Aláhúzta, hogy keményen dolgozunk az ötéves terv minél jobb megvalósításáért Erre vannak megfelelő határozataink. A féléves tervet túlteljesítettük, a mezőgazdaság eredményei, ahogy eddig várható és mérhető —, jók, tehát az ország kenyérgabonája a következő esztendőig meglesz, a betakarítás rendben és jól halad, s a tervek más területen is megvalósulnak. Most új gond, új feladat következik: a gazdasági vezetés reformjának végrehajtása. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a Központi Bizottság és a kormány számára — ugyanúgy, mint minden egyes dolgozó számára — fontos probléma az, hogy a fogyasztói árszínvonal a maga egészében ne emelkedjék és azokban a létfenntartási fogyasztási cikkekben, amelyek a megélhetés alapját alkotják, biztosított, fix árak legyenek. A gazdasági vezetés reformja jobb feltételeket biztosít — A reform egyik célja és lényege, hogy a bérezés az eddiginél jobb legyen, hogy aki többet dolgozik, nagyobb értéket nyújt, az többet és jobban keressen, mint eddig. Azt tartjuk, hogy ez igazságos, és arra is ösztönzi majd az embereket, hogy szorgalmasan dolgozzanak, továbbá képezzek is magukat. Nagyobb lesz az üzemek önállósága, ami annyit jelent, hogy ezentúl több múlik majd a rezetök elhatározásán, ezért a pártszervezetek, a KlSZ-szervezetek. a szakszervezetek és általában a dolgozók szava nagyobb nyomatékkal esik latba, mert olyasmihez szólnak hozzá, ami a helyszínen dől el, nem valamelyik távoli minisztériumban. Az üzemi önállósággal együtt tehát növekedni fog az üzeImi demokrácia és a dolgozók szavának súlya is. — Az egész gazdasági vezetési reform olyan szükséges eszköz, amely a munka jobb feltételeit fogja biztosítani. Nem jönnek vissza a bibliai idők. amikor a legendák szerint manna hullott az égből: a gazdasági reform jobb eszköz lesz. mint amellyel eddig dolgoztunk, jobb munkát tesz lehetővé, de semmi sem változik abban a tekintetben, hogy a termékek létrehozásához dolgozni kell. És mi azt akarjuk, hogy hatékonyabban és jobban dolgozzunk. Elsősorban a munka szervezettségét kell javítani, fejleszteni kell a technológiát, általában ésszerűbben kell dolgozni, tervszerűbb, pontosabb és jobb irányítás, vezetés kell. — Mindenki kialakíthatta saját véleményét a párt, a kormány politikájáról, elsősorban azért, mert az a politika most már sok éve következetes és világos. Gondolom, joggal mondhatjuk, hogy a munkásosztály, a. parasztság, az értelmiség, a nép többsége egyetért, és helyesli ezt a politikát. Szeretném biztosítani Önöket arról a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány nevében is, hogy politikánk a következő években is az lesz, amit most és a közelmúlt években megismertek. Ez a munka feltételeinek egyik része. Másrészről biztosítanunk kell, hogy népünk e politika megvalósítását ugyanolyan egyetértésben. s ha lehet, még jobban támogassa ezután is. mint eddig tette. Ha ez megvan, felelősséggel mondhatom, hogy ahogyan voltak — A leghaladóbb társadalmi rendben élünk, s ez jogos alapja lehet a magyar nemzeti büszkeségnek — folytatta. — A munka, amit végzünk, nem a kapitalista, földbirtokos osztály javát, hanem a nemzet felvirágzását szolgálja. A nemzeti önérzet és önbecsülés tehát nálunk nagyon szoros kapcsolatban van kivívott, igazi nemzeti függetlenségünkkel, nagy eredményeinkkel. Nemzeti céljainkkal teljesen összhangban van a munkásnemzetköziség. A szocialista országok és a forradalmi munkásmozgalom összefogása védi szocialista vívmányainkat, erősíti nemzeti függetlenségünket. A párt első titkára kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság legközvetlenebb és legjobb szövetségese a szocialista forradalom első országa, a Szovjetunió. Szövetségeseink továbbá a szocialista országok és mindenki, aki az imperializmus ellen harcol, azok is, akik nem kommunisták, a velünk együtt küzdő nem szocialista országok is. Kemény szavakkal bélyegezte meg az Egyesült Államok vietnami agreszszióját, s aláhúzta, hogy a politikában, a gazdasági együttműködésben és a segélynyújtás egyéb lehetséges formáiban megadunk minden tőlünk telhetőt a vietnami népnek szabadságMagyar—koreai napok A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága elnökségének meghívására tegnap, szombaton délelőtt Szegedre látogatott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségéneK első titkára, An Min-Szu és Kim Szang Huan, a nagykövetség kereskedelmi osztályának megbízott vezetője. A tiszteletükre rendezett fogadáson részt vett a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának Tábor utcai székházában Eitlemé Szilágyi Júlia, az MSZMP Csőn; rád megyei végrehajtó bizottságának tagja, Csávenszki István, az MSZMP Szeged járási bizottságának első titkára, Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Farkas István, a szegedi járási tanács vb elnöke, Kalapis István, a Hazafias Népfront szegedi járási bizottságának titkára. dr. Földi Mihály egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke, Sarkadi István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa, valamint a társadalmi szervek számos képviselője. A vendégeket Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, országgyűlési képviselő üdvözölte, majd Kovács Imre Csongrád megye és Szeged életéről számolt be a vendégeknek- A délutáni órákban Forráskútra látogattak, ahol Nacsa János, a községi tanács vb elnöke, Kocsis Ferenc, a helybeli Haladás Tsz párttitkára cs Sándor Tibor, a tsz elnöke fogadta a vendégeket, akiknek bemutatták a tsz gazdaságát és ismertették a község életét. Este a forráskúti művelődési ház nagytermében koreai—magyar barátsági estet rendeztek, amelyen Katona Sándor mondott beszédet. A gvűiésen felszólalt An MinSzu is. (MTI Foto — Pálfai Gábor felvételei) Kádár János a gyár dolgozóival beszélget eredményeink az elmúlt esz- is, sőt ezek különbek és tendőkben, ugyanúgy lesz- szebbek lesznek, mint amit nek a legközelebbi években eddig elértünk. Céljaink és a munkásnemzetköziség összhangja harca győzelmes befejezéséhez. Az USA most már félmilliós hadsereggel harcol Vietnamban, a dél-vietnami bábkormány körülbelül 700 ezres hadsereget tart fenn. A vietnami népet azonban nem tudták és ezután sem fogják tudni legyőzni! A közel-keleti helyzettel kapcsolatban utalt a párt, a kormány és az országgyűlés állásfoglalására, amely elítélte az izraeli agressziót és kifejezésre juttatta népünk szolidaritását a nemzeti függetlenségért, saját területükért küzdő arab nemzetekkel. — Az imperialisták megtanulták becsülni a Magyar Népköztársaságot. Tudják, hogy hazánk olyan szocialista ország, amelynek erejét és értékét éppen az adja meg, hogy szolidáris a Szovjetunióval, s a szocailizmus más erőivel, szolidáris az arab országokkal és minden imperialistaellenes erővel. Ha nem tartoznánk sehova, senkihez, ha izolálnánk magunkat, kiszolgáltatnánk magunkat az imperialistáknak. A magyar munkások, a magyar dolgozók, a magyar nép érdekeit az internacionalista állásfoglalás, az imperialistaellenes állásfoglalás képviseli és ^védelmezi a leghatásosabban — mondotta befejezésül Kádár János. A termelőszövetkezetek | területi szövetségei A IX. páriEongresszus határozatainak megfelelően a termelőszövetkezetek társadalmi, együttműködési és képviseleti szerveinek létrehozására irányuló munka most már a befejező szakaszába lépett. Az elkövetkező hetekben megyénkben is megalakulnak a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Érthető tehát, hogy a szövetségek megalakulása elé jelentős várakozással tekintenek megyénk szövetkezeti vezetői, tagjai, valamint gazdasági és társadalmi életünk egyéb szervei is. A területi termelőszövetkezeti szövetségek alakításának az a célja, hogy a termelőszövetkezeteknek olyan saját fórumuk legyen, ahol megvitatják és összehangolják a termelőszövetkezetek gazdálkodásával, illetve érdekvédelmi képviseletével összefüggő kérdéseket és, hogy javaslatokat tegyenek a termelőszövetkezeteket érintő kérdésekben az állami, szövetkezeti és társadalmi szerveknek. Mindezekből következik, hogy a területi szövetségek a termelőszövetkezetek önállóságának erősítésével, a gazdaságirányítási rendszer reformjával összhangban kialakuló társadalmi, együttműködési és képviseleti szervek. Ebből következik, hogy a szövetségek szervezeti feladatkörét a vonatkozó alapszabály-minta elveinek megfelelően a létrehozó szövetkezetek maguk alakítják és formálják ki. A szövetségek ilyen módon csak azokban a feladatkörökben járhatnak el, amelyekkel a szövetkezetek őket megbízzák. A szövetségek megalakítását a megyei előkészítő bizottság készíti elő, figyelembevéve a Termelőszövetkezetek I. Országos Kongresszusának határozatait, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának iránymutatásait. A bizottság az elmúlt időszakban saéles körben tájékozódott és konzultált a létrehozandó területi szövetségek számát illetően. Figyelembe vette a raegye termelési, gazdasági adottságait és a termelőszövetkezelek nagy többségének véleményével egyetértésben az előkészítő bizottság három területi szövetség létrehozását javasolta. o Makó városi székhellyel alakul egy területi szövetség, amely magába foglalja Makó járási, városi és Hódmezővásárhely város 34 termelőszövetkezetét és 2 termelőszövetkezeti csoportját. Szentesi székhellyel alakít területi szövetséget Szentes járás és Szentes—Csongrád város 40 termelőszövetkezete. , Szegedi székhellyel alakít szövetséget szegedi járás és város 54 termelőszövetkezete és 17 termelőszövetkezeti csoportja. Az alakuló szövetségek számának megfelelően három előkészítő albizottság alakult úgy, hogy a területi elvek figyelembe vételével tagjaik arányosan képviselik az egyes közigazgatási területeket. Jelenleg a termelőszövetkezetekben folyamatban vannak az ún. szövetséghez csatlakozó közgyűlések, ahol a termelőszövetkezeti tagság megismeri a Termelőszövetkezetek I. Országos Kongreszszusának határozatait, a területi szövetségek létrehozásának indokait és tevékenységét, valamint a szövetségek fenntartásához szükséges hozzájárulás módját és mértékét. Ézen a közgyűlésen határoz a szövetkezet tagsága a szövetséghez történő csatlakozásról és megválasztja tagjai sorából küldöttjét 4 évi időtartamra a területi szövetségbe. A szövetségek alakuló küldöttközgyűlésére akkor kerül sor, amikor a területhez tartozó szövetkezeteknek legalább 75 százaléka már csatlakozott, az alakuló szövetséghez. Az eddig megtartott csatlakozó közgyűlések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a területi előkészítő albizottságok jó munkát végeztek. A tagság megvitatta a szövetség szervezetével, feladataival kapcsolatos kérdéseket, határozatot hoztak a szövetséghez való csatlakozásra és megválasztották küldöttüket a területi szövetségbe. A tapasztalatok azonban azt is bizonyítják, hogy o termelőszövetkezeti tagság egy része még nem eléggé ismeri a területi szövetségek feladatait, létrehozásának szükségességét, sőt egy-két helyen bizonyos tartózkodás is volt a szövetséghez való csatlakozást illetően. Ugyanakkor egyes termelőszövetkezetek túlzottan magas követelményeket támasztanak a szövetségekkel szemben. Olyan elképzeléseik vannak, mintha a szövetkezetek gazdálkodási problémáit a szövetségek egycsapásra megoldanák. Nem árt hangsúlyozni, hogy a szövetségek mindenben a létrehozó tagszövetkezetek utasításai szerint járnak el, de a szövetkezetek gazdálkodásának eredményességét nem a gazdálkodásba, a termelésbe való közvetlen operatív módon való beavatkozással, hanem az önálló gazdálkodáshoz szükséges feltételek előnyösebb, jobb kialakításával segítik. A területi szövetségek olyan szervek, amelyek azokban a feladatkörökben járnak el, amelyekben közreműködésüket a létrehozó szövetkezetek igénylik. Ezért az a helyes, ha indulásnál mar mindjárt tervszerű munkára törekednek, tevékenységüket fokozatosan bővítik és elsősorban a legsürgősebb, legtöbb eredményt hozó feladatokkal foglalkoznak. Például, hogy tájékoztassák és segítsék a szövetkezeteket, hogy a népgazdaság igényei a kialakult közgazdasági feltételek mellett hogyan elégíthetők ki úgy. hogy az a gazdaságok számára a legkedvezőbb legyen. Másreszt szerezzenek áttekintést és adjanak információt területük értékesítési és beszerzési problémáiról, vegyék ki részüket a szerződéskötésben. az árvitákban, óvják a termelőszövetkezeteket a szamukra hátrányos megállapodások megkötésétől. Vizsgálják meg és tegyenek ajánlásokat, hogy a szövetkezetek előnyösen milyen (gazdálkodási és értékesítési) tevékenységre társulhatnak. A megalakuló szövetségek mindegyikének területén a termelőszövetkezeteknek meg vannak a sajátos problámáik. Ezek megoldása hosszabb időt igényel, azonban a szövetségeknek e problémák megoldására megfelelő előkészületeket, lépéseket kell tenni. A terale'i szövelsegek munkájának tartalmát, munkamódszerét, a szövetkezetekhez való viszonyát az határozza meg, hogy a szövetségek minden tekintetben szövetkezeti szervek. Munkájukban a szövetkezeti demokratizmusnak kell érvényesülni. Munkájukkal a közös gazdaságok eredményes működésének, gazdálkodásának elősegítése útján egyben képviselik Csongrád megye egész termelőszövetkezeti tagságának érdekeit. SZABÓ SÁNDOR, a megvei pártbizottság mezőgazdasagi osztályanak vezetője Vas&rnap, 1967, Július 30. DÉL-MAGYAAORSZA9 3 í