Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-25 / 173. szám

Készülnek az új algyői híd tervei Á tanulmánytervek az UVATERV-ben már elké­szültek. Készül a beruházá­si program is, amelyet rö­videsen megtárgyalnak, il­letve elfogadnak. Ezután hozzákezdenek a kiviteli, részlettervek kidolgozásához. A Hídépítő Vállalat dolgo­zói már megkezdték a talaj­vizsgálatokat. Az új közúti Tisza-híd építéséhez Algyő közelében 1969-ben kezde­nek hozzá és 1972-ben ad­ják át a forgalomnak. A környék közúti forgal­mának továbi javítását szol­gálja majd az is, hogy 1968—69-ben felújítják a szegedi közúti híd feljáró részeit is. Ez azt jelenti hogy a szegedi oldalon 40 méter az újszegedi oldalon pedig egy 8 méter hosszú nyílás rekonstrukciójára ke­rül sor a Hídépítő Vállalat kivitelezésében, természete­sen a forgalom megfelelő biztosításával. Odessza küldöttségének szegedi látogatásai Elutazol! az észt mezőgazdasági küldöttség X mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter meghí­vására H. Mjannik-nek, az Észt SZSZK mezőgazdasági miniszterének vezetésével Magyarországon járt mező­gazdasági küldöttség két hé­ten át tanulmányozta ha­zánk állattenyésztését. A de­legációt fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, s szí­vélyes hangú tanácskozáson beszélték meg a küldöttség tapasztalatait. Az észt mezőgazdasági küldöttség hétfőn elutazott Magyarországról. (MTI) Nyári egyetem Pécsett Pécsett vasárnap tárja ka­puit kilencedszer a TIT nyári egyeteme, amelynek külföldi hallgatói — össze­sen csaknem kétszázan az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániá­ból és Japánból érkeztek a mecsekaljai városba. A „Né­pek barátsága" nyári egye­temen dr. Kiss István, a TIT titkára mondott beszé­det (Ltebmann B. felv.) Stifter József főkertész a delegáció vezetőjének, A. B. Cserednyicsenko elvtársnak néhány darab mintát ad a csípős szegedi paprikából Szeged szovjet testvérvá­rosának, Odesszának párt­zötti együttműködésre, a békés fejlődésre emelték po­w Epiil a tankállomás és tanácsi küldöttsége va- harukat. sárnap délelőtt dr. Csikós A vásár megtekintése után Ferencnek, a Szeged m. j. elismeréssel szóltak a kiál­Városi Tanács titkárának lítás színvonaláról, a bemu­társaságában az 'pari vá- tátott termékek minőségéről, sárt kereste fel, ahol Zom- A vasárnap délutáni hőség­bori János, a városi tanács ben felüdülést jelentett a ipari osztályának vezetője vendégeknek az újszegedi fogadta és kalauzolta a ven- partfürdő és egy kis sétaha­dégeket a kiállítás területén, józás a Tiszán. A vendégek tetszését kü- Hétfőn délelőtt Szeged m. ... .. . , i. Város Tanácsának veze­lonosen megnyerte a sok , ,,.„ ' , , ... ., , .. _ tőivel talalkoztak vendege­szép bútor, majd sokáig . , . .... , . . • ii'% , % • - 'nk a tanacshazan, ahova el­időztek az Orion Rádió es , . . , „, . ' , „ ., ... kiserte okét Sípos Géza, az Televízió gyar pavilonjaban. MSZMp Szeged városi w_ Megtekintették a Herendi zottságának titkára. A ta. Porcelángyár termékeit, el- nács épületében dr. Biczó ismeréssel szóltak a szege- György> a vb elnöke fogad. di tanácsi ipar kiállított az odesszai küldöttséget motorkulijáról és más ter- és tájékoztatta a város tár­mékekről, majd a szabad- sadalmi, gazdasági, politikai kai kiállítókat keresték fel. és kulturális életéről. SzegeO jugoszláv testvérvá- A kés6 déiutáni órákban rosának, Szabadkának kép- a szegedi Felszabadulás Ter­viselői meleg szeretettel kö- melőszövetkezetbe látogattak szöntötték az odesszai ven- ei vendégeink, Perjést Lász­dégeket és a három testvér- jónak, az MSZMP Szeged város rögtönzött baráti ta- városi bizottságának első lálkozóján a nemzetek kö- titkára és dr. Biczó György társaságában. A termelő­szövetkezet kertészetében Árendás György elnök, Mol­nár Vencel párttitkár, Szi­lágyi Ernő főagronómus és Stifler József főkertész kö­szöntötte az odesszai dele­gáció tagjait s a kíséretük­ben levő vezetőket. A szö­vetkezet elnöke részletesen tájékoztatta a küldöttség tagjait a gazdaságról. El­mondta, hogy a kertészet 800 katasztrális hold szabad termőterülettel és 8500 négy­zetméter üvegházzal ren­delkezik. Az üvegházakat termálvízzel fűtik. A szov­jet küldöttség tagjai érdek­lődéssel hallgatták a be­számolót, majd arról kérdez­gették a szövetkezet elnökét, hogyan élnek a tagok, meny­nyi a jövedelmük és milyen terveik vannak a jövőt il­letően. Ezután megtekintet­ték az üvegházakat és gra­tuláltak a főkertésznek a sok szép zöldségféléhez. üz alaptól a f ©tőig O Mintha elefántot tusz- neki nem nehéz sem a súly, kolnának be egy elő- sem az eféle közlekedés, szobába. Hozzák a húsz ton- Hozzáedződött, naméteres daru hatalmas acéltestét az utánfutós, spe- A lorrfnntrisnhh ciális teherkocsin, s próbál- n ,cő/ÜÍILU^UUU nak helyet szorítani számá­ra az amúgyis szűk építke­zési területen. Toldi, a nagyerejű Amit lehet, félrevontat­nak az útból a Nemestakács utcai társasház építkezés ke­rítése mögött, aztán hosszú órákon át küszködnek a „Toldival" — ez a daru erő­re valló neve — a szállítók meg a Szegedi Építőipari Vállalat TMK-sai. S végül is ott áll a kolosszus, ma­másra tornyosul; hosszú gémjét ráérősen, várakozó­an belelógatja a kék nyári égbe. Sikerült hát De másnap reggel újra jönnek a TMK­sok, folytatják a munkát, hogy üzemképessé tegyék az építkezések nagyerejű ván­dorát, a Toldit. Míg Üj fa­lusi József darukezelővel a síneken, kőzúzalékon álldo­gálva szót váltanánk af be­hemót gép képességeiről, föntről egyre-másra hangza­nak a kiáltások: — Egy nyolcas anya kel­lene, Józsi! Adjon már egy ötös csavart, anya nem köll! — S a fekete atlétatrikós, ugyancsak lesült fiatalem­ber csak így dolog közben mond néhány szót a 27 mé­ter magas „szaktársáról". Káromszázhatvanezerért vet­te a vállalat. November óta ő dolgozik vele. Nagy hoz­záértést, pontosságot kívánó munka. Itt a helyszűke kü­lönösen próbára teszi majd a "darut is, a kezelőt is. Piros és barna A pincefödémig felhúzott ház — amely közel két* hó­napja állt meg a növeke­désben — most újra tégla­dudoros homlokkal, növeke­dőben mutatja magát. Közé­pen már áll egy sor pillér; ezek lesznek az épület at­laszai, a teher nagyját vi­selők. őket tetejezik újabb meg újabb téglákkal a kő­művesek. Cementes habarcsot — ez aztán hűséges marad a tég­lához! mondják — terítenek szét a piros négyszögön s beleágyazzák az újabb sort. Most a vakolókanál, majd a kőműves kalapács kerül sor­ra. a téglák engedelmesen törnek olyan darabra, amek­korára éppen szükség van a hézag „befoltozásához". Cél­tudatos minden mozdulat. Az izmok, inak, erek válto­zó játékára barnán feszül a bőr. Ilyen barnaságot nem szerez strandon, üdülőben, napolaj-síkosan az ember; ez az égetett-barna csak a szüntelenül szabad ég alatt munkálkodóknak jut. S a kőművesek is a nyár, a nap fiai. Szinte csábító, ahogy a „slagból" kicsap a vízsugár. A téglákat locsolni kell a cement jobb kötése miatt. Király Bálint bácsi forgat­ja jobbra-balra a vizet szi­szegő gumikígyót. Közben a fiatal Német József keskeny pallókon talicskázza el a használhatatlan, dirib-darab téglákat s hozza az egésze­ket. Ügy mondja, két évet dolgozott téglagyárban is, A Petrovszki-brigádben hét kőműves van: Csala Jó­zsef, Farkas András, Furák András, Hajnóczi János, Ká­sa András, Szepesi József, no meg a brigádvezető, Pet­rovszki Lajos. Ugyaneny­nyi a segédmunkás is: Ko­vács Lajos, Németh József, Németh János. Ács Ferenc, Szűcs Zoltán, Király József és Király Bálint. Mivel szo­cialista címért küzd a mun­kacsapat, megkérdezem a brigádvezetőt, mi is a leg­fontosabb felajánlásuk. Ezt válaszolja: — Ha nekünk Ideteremte­nek mindent, akkor mi meg­csináljuk, amit csak kell. Keményen dolgozunk, de kérjük is hozzá az anyagot, hogy legyen elég, hiszen ke­resni is akar az emberfia. — Most, itt minden rend­ben van? A hosszú szünet után halad majd ez az épít­kezés? Erre már Király Bálint segédművezetővel együtt ad­ják meg a választ. Most már nincs különösebb aka­dály. Itt a daru, még a sí­neket kell megtoldani, hogy kellő mozgása legyen. Van szivattyú. S készenlétben annyi tégla, amennyi ide szükséges. — A legnehezebb mindig az alapból „kimászni". — véli Petrovszki bácsi — s itt most már lehet fölfelé ha­ladni. — Tudiák azt bent is — utal a Dániel utcai irodák­ra a brigádvezető —, hogy mi elérjük a célunkat, ha nekilátunk. A párttitkárunk is gyakran megkeres ben­nünket, bízik bennünk és — kimondom no! — szereti is ezt a brigádot. Csak ide­jön a munkára, megkérdi: no, hogy megy, mi baj? S elintézi, amit kérünk. Min­den részlet érdekli, az anyag­tól a keresetig. ívben repül a cigarettavég. Üjra fogná a kalapácsot a mester, de közben már Far­kas András és Szepesi Jó­zsef odakerült az ő „falá­hoz", terítik a habarcsot, amit még a láda alján Ösz­sze tudnak kanalazni. Mert ez az utolja, mos látjuk, el­fogyott a ház „ragasztó­anyaga", azért jöttek át a „szomszéd" brigádtagok. Bizalommal Siettetnék most már do­logra a habarcskeverőt, de az még egyre makacskodik. „Hátravert minket ez a da­ru" — mondták imént a kő­művesek, most átlátom, mi­re is értették. Tegnap miat­ta szétszedték, félrerakták a keverőt, a húzás-vonás közben megsérült, gyógyíta­ni kell a vezetékeket. Szűcs Zoltán és társai nem túl gyöngéd szavakkal fejezik kl érzelmeiket, végül is egy sötétkék inges, fekete fiatal­ember, Tóth Béla — ő a TMK részleg vezetője — nyújt szakmai „gyorssegélyt" a szereléshez. Akiről az Imént beszél­tünk, Alattyán András párt­titkár is megérkezett idő­közben. Odaköszön az embe­reknek, jókedvűen megméri tekintetével a daru maga­sát, s azt mondja elégedet­ten: — No, ez a szép jószág is fönt van már! Temperamentumos, opti­mista ember Alattyán And­rás. Azt mondja, szépen, ha­táridőre felhúzzák ezt az épületet, a vállalat teljesí­teni fogja a tervét. Rövid beszélgetés alatt is világossá válik; miért van, hogy nem­csak ő bízik a Petrovszki­brigádban. hanem, fordítva is igaz: bizalommal van­nak iránta a bripádtaook. Simái Mihály Húszszázalékos fermeíés­növe'tedés a eványszeiiparban A Gyógyszeripari Tröszt a demokratikus országokba összegezte az idei félév 7,5 a tőkés államokba 11.7 eredményeit Eszerint ebben száza!ékka, magasabb, a felevben 1966. első hat hó- , , . napjához viszonyítva a ugyanakkor a gyógyszeripar termelési érté- káslétszám csak 3 százalék­ke 20 százalékkal, exportja kai nőtt. (MTI) Tavasszal születik a leglölib gyerek Az Országos Közegészség­ügyi Intézetben hat év szü­letési statisztikáját dolgoz­ták fel annak megállapításá­ra, jelentkezik-e az élővilág­ban általánosan tapasztalha­tó szezonális ritmus az em­beri termékenységben, az élve-, a halva- és a koraszü­letésekben. A vizsgálat érdekes meg­állapítása, hogy hazánkban az élveszületések száma február és május között te­tőzik, a legmagasabb már­ciusban, amikor 9,5 száza­lékkal haladja meg az évi átlagot. Jóval kevesebb gye­rek születik október és ja­X szegedi medence vég­leges termelőegységeként épül Algyő térségében az úgynevezett Szeged 2-es tank­állomás. A Nagyalföldi Kő­olajtermelő Vállalat mint­egy 8 millió forint beruhá­zással áprilisban kezdte meg a munkát. A tervek szerint szeparátorokat, két nagyobb (Somogyiné felvétele) és hat kisebb befogadóképes­ségű tartályt, több szivaty­tyút és transzformátort te­lepítenek itt le. A szerelés jó ütemben halad, a rész­leges üzembeltelyezés a kö­zeljövőben megtörténik. A berendezést augusztusban adják át a termelő vállalat munkásak Nézem a szegedi Kálvin téri bútorüzlet kirakatait. Az üveg mögött tetszetős szoba berendezések, elég stabilnak látszanak — az üvegre ragasztva a rossz reklámérzékről tanúskodó felhívás. Így: „Nálunk vá­sárolt bútorát kívánságára lakásán 45 forint térítés el­lenében összeszereljük." Ismerősömék nemrég másfél szobát rendeztek be új bútorokkal. Azt már nem tudom, hol vásárolták, de nyilván nem kívánták a boltban a térítéses össze­szerelést. Ugyanis engem hívtak meg, hogy segítsek a negyedik emeletre tróge­rolni, s a varia darabokat Rossz reklám egymásra rakni. Sikerült is minden s mindössze két félliter kövidinkájába ke­rült a tulajnak. Itt szerzett tapasztalata­im szerint a bútorok álta­lában nem félkész elemek­ből állnak, nem ömlesztve szállítják a vevő lakására. Ha tehát a Kálvin téri üz­let szerelést ajánl, csak ar­ról lehet szó, hogy a bú­Mert az üzleti szolgálta­tások olyan bővítését, mint a Tisza áruházé, hogy a hűtőszekrényt díjmentesen hazaszállíttatja s helyére téteti — a televíziót, rádiót pedig újságokban hirdetik egyes vállalatok ingyenes szállításra, beszerelésre — ezeket kitűnőnek tartom. S azt is üdvözölné a vásárló, ha 10—15 ezer forintos bú­torát a bolt házhoz vitetné s a lakásba berakatná. Be­leférne a keretbe. Sőt kor­szerű üzleti módszer lenne. Biztos vagyok benne, hogy ez a reklám nem vá­rat magára sokáig. A mos­torok szállítás közben da- tani helyett, amely elriaszt, rabjaikra hullanak. K. J. nuár között. A decemberi átlagos születés-szám 12,9 százalékkal kisebb az évi át­lagnál. A halva- és koraszülések aránya a hideg hónapokban magasabb, júniusban és szeptember között pedig ki­fejezetten alacsonyabb az átlagnál. A koraszületések, a kis súlyú újszülöttek szá­mának nyári csökkenése az­zal is magyarázható, hogy a meieg hónapokban a terhes­ség áltlában nyolc nappal tovább tart, márpedig a magzat súlygyarapodása szempontjából éppen a ter­hesség utolsó szakasza a leg­jelentősebb. A vizsgálat során azt tapasz­talták, hogy a fogamzások ugyancsak jellemző szezoná­lis ritmust mutatnak. A leg­kevesebb a megtermékenyí­tés a késő téli, kora tavaszi hónapokra, a legtöbb a nyá­ri időszakra esik. A szezonális hatások ter­mészetesen nem egyedüli, sőt nem is legfőbb okai en­nek az érdekes ritmusvál­tozásnak, csak elősegíthetik, illetőleg gátolhatják bizo­nyos ártalmak érvényesülé­sét, ismeretük azonban ha­szonnal járhat mind a csa­ládtervezésben, mind a ter­hesgondozásban, a koraszü­lés elleni védekezésben. (MTI) Péntek, 1967. július 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents