Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

• » Ünnepi V <D 0) <D N (fi 67 I CD r+ CD w Uj mondanivalót újszerűen fogalmazni Mojszejevék Magyarországon és Szegeden A Bánk bán, a /ános vitéz, az Aida, külföldi művészegyüttes, az Állami Népi Együttes Jelenet az együttes Szegeden is előadásra kerülő Üt a tánchoz című műsorából Ui kiállítások Meseillusztráció — naivan kedve? állatfigurák, gyere­kek, kacsalábon forgó vá­rak vezetik föl az embert a Móra Ferenc múzeum csar­nokában a könyvkiállításig. Az elmúlt év legszebb köny­veit, illusztrációit, legszín­vonalasabb nyomdaterméke­it mutatja be a közönségnek a Szép magyar könyv 66 cí­mű kiállítás, melyet tegnap délben dr. Bálint Alajos múzeumigazgató vendégeket köszöntő szavai után dr. Brestyánszky Ilona, a könyv­művészeti és grafikai gyűjte­mény vezetője adott át — megnyitójában — a közön­ségnek. A könyvillusztrációk mel­lett — amelyet tehetséges grafikusok: Gyulai Líviusz, Kass János, Würtz Ádám, Szántó Piroska, Reich Ká­roly, Réber László, Orosz János, Szász Endre neve fémjelez —, a szép kiállítá­sú könyvek sokaságában a Szegedi Nyomda is bemutat­ta legszebb könyveit, ame­lyek a többivel együtt mél­tán képviselhetik könyvmű­vészetüneket a közeljövőben megrendezésre kerülő frank­furti nemzetközi könyvkiál­lításon, S ugyancsak tegnap nyílt meg a Móra Ferenc múze­umban a folklór kiállítás, a múzeum régi néprajzi anya­gának felújításával — az országos idegenforgalmi hi­vatal támogatásával és ren­dezésében. A szegedi tájat, a népélet sajátosságait, ke­nyeret adó sajátos mestersé­geit, munkaeszközeit bemu­tató kiállítást dr. Csikós Fe­renc, a városi tanács végre­hajtó bizottságának titkára nyitotta meg. A kiállítás anyagát német, angol, magyar nyelvű tárlat­vezető prospektus is ismer­teti. Az itt vásárolható ké­peslapokat kiállítási bélyeg­zővel küldhetik Szegedről a latogatók. Ma Ismét nyílik egy ki­állítás a városban: az Ipar­művészeti Főiskola hallgató- A városi tanács vb. keres­inak munkáiból rendezett kedelmi osztálya a KPVDSZ- zül a Széchenyi téri önki­bemutatót dr Pogány Fri- szel egyetértésben az üzletek szolgáló hétköznap 6—21, eves a főiskola ieazeatóia nyitvatartását meghosszabí- vasárnap 7-12; a Marx té­gyes, a íoisKola igazgatója ^^ a szabadtéri játékok ri önkiszolgáló 6-20, illet­nyitja^meg déli 12 órakor a idejére, július 22-től augusz- ve 5.30— 12; a Kölcsey ut­Tömörkény gimnáziumban, tus 20-ig. cai 6—21, szombaton 6—20, vasárnap 7—11; a Széchenyi téri húsbolt hétköznap 6— 19, vasárnap 13—21; a Ká­rász utcai édességbolt hét­köznap 7.30—21.30, vasárnap 13—20; a Kárász utcai cse­mege 6—21, vasárnap 11— 20; a Széchenyi téri zöldség­gyümölcsbolt hétköznap 6— 21, szombaton 6—20, vasár­nap 9—17 óráig tart nyitva. A Klauzál téri ajándék­bolt hétköznap 8—19, va­sárnap 8—14; az Oskola ut­cai hétköznap és vasárnap 10—18; a Kárász utcai illat­szerbolt csak hétköznap 8 —19; a Kárász utcai népmű­vészeti hétköznap 9—18, va­sárnap 10—18; a bőrdíszmű­üzlet csak hétköznap 8—18 óiráig fogadja a vásárlókat. A vendéglők, bárok közül a Takaréktár utcai halász­csárda, a Sárkány étterem, a Búbos, a Hungária és a Tisza bár hajnali 4-kor zár; a Hági, a Hungária, a Tisza étterem éjjel 2-kor; a Roo­sewelt téri halászcsárda, az alsóvárosi étterem és elő­adási napokon a Virág cuk­rászda is éjjel 1 órakor. Az elmondottakon kívül még több üzlet és vendegló nyitvatartási idejét módosí­tottak. ötödször jár Magyarorszá­gon, harmadszor Szegeden a világhírű Mojszejev-együt­tes. Harmincéves fennállása alatt bejárta a világot: szá­mos írásos-fényképes doku­mentum tanúskodik arról az óriási sikerről, mely egy­egy vendégszereplését kísér­te szerte. Ma este ismét ha­zánkba érkeznek. 1946. január 23-án a Sza­bad Nép hasábjain hirdetés jelent meg: „a Szovjetunió Állami Néptánc-együttese, a világhírű Mojszejev tánccso­port január 23., 24., 25., 26­án a Városi Színházban lép fel." Két nappal később Új­vári Imre ír értékelést a „Szovjetunió táncművészei­ről" ugyancsak a Szabad Nép hasábjain: „A főváros közönsége és a műkritika egyaránt a legnagyobb lel­kesedéssel fogadta ezt a 100 tagú művészcsoportot és a művészi élményt, amelyben részesültünk. Ez a művészet hasonlíthatatlanul szabad, boldog, erőteljes, kifejező, egészséges és nagyszerű.. 1951-ben járt ismét Ma­gyarországon a Mojszejev együttes. Látogatásukról ma­ga Igor Mojszejev írt cikket 1954-ben a Szabad Népben, ahol többek között elmond­ta: „együttesünk ma 17 éves. Ezalatt a Szovjetunióban és külföldön háromezerszer lép­tünk fel, előadásainkat mint­egy 6 millió néző tekintette meg, 298 városban, lakótele­pen szerepeltünk, 160 ezer kilométert tettünk meg, ami négy teljes világkörüli uta­zás." 1954. március 1-én érke­zett Budapestre harmadszor a Mojszejev együttes. Az Állami Operaházban Béke és barátság műsorával dísz­előadáson kezdte meg közel másfél hónapos magyaror­szági vendégjátékát, mely­nek során ellátogatott első ízben Szegedre is. Mojsze­jevék akkori látogatását kedves emlék őrzi, a fővá­rosban kormányunk a Mun­ka Vörös Zászlórendjével tüntette ki Igor Mojszejevet. Szegeden 1960. április 9­én és 10-én jártak másod­szor. A Dél-Magyarország 1960. április 8-i számából idézünk: „Sokan emlékez­nek talán velem együtt még az 1954-es találkozásra, az ajándékul adott szegedi „bőség-kosárra", az Alkot­mány Tsz báránykájára —, melyet Igor Mojszejev az­zal hagyott itt nevelésre, hogy úgy növekedjék és erő­södjék, ahogyan nő és edző­dik a szovjet és magyar nép barátsága." Nyilatkozik a hasábokon Mojszejev is: „Harmadízben járunk Ma­Mikor vásárolhatunk? Az élelmiszerüzletek kö­Tizenöt rézkarc Szegedről A Szegeden járó, s Sze­geddel megbarátkozó vendé­geknek, látogatóiinak tulaj­donképpen kevés „maradan­dó ' emiékkel szogálhatunk. A szalámik, papucsok, vagy a szegcdi halászlék zamata emlékeztet a városra, vagy inkább a kéttornyú Dóm, s a tövében felcsendülő dalla­mok. S hogy odahaza újra idézhessék, megnézhessék ezt a kedves Tisza-parti vá­rost, előveszik a színes pros­pektusokat, kalauzokat. Ujabban azonban az ide lá­togató vendégek újszerű ajándékként elvhetik Szege­det magukkal — albumban. A Képcsarnok Vállalat ki­bocsátott egy szegedi réz­karc albumot. A 15 képből álló sorozat neves grafiku­saink — Gyúró István, Gacs Gábor, Stettner Béla, Mau­rer Dóra, Bojtos Károly, Ne­hánszky József, Kertész Ist­ván. Hertay Mária és Nausch Géza — alkotásai. Szeged jellegzetes épületeit, a Ti­szai. a Dóm teret s egy-egy r.e\ eaetesebb darab jelenetét is megörökítettek. Különösen szép, gótikusán monumen­tális stettner Béla szegedi Dóm tere, Maurer Dóra Bánk bán színpadképe, vagy akár a régi várat megjele­nítő konstruktív alkotása; és megjelenítő erejűre sikerült Bojtos Károly Az ember tragédiája rézkarca — aki­nek viszont Városháza című képéről nem mondható el ugyanez; a szökőkútnál levő jellemző két szoborcsoport közül az egyik valamiképp lemaradt. S „emeletráépítés" nélkül szerepel a DÁV-ház Gacs Gábor Kossuth szobor című, Klauzál teret bemu­tató — egyébként mívesen készített alkotásán. Ebben a speciálisan városbemutató albumban a várost ismerő embereknek ezek a hibák „szemet szúrhatnak". Az illusztris gyűjtemény­ből persze nem maradt ki a dorozsmai szélmalom — Nehánszky József alkotásai — sem Dankó Pista,- és még egy nagyon szépen „rajzolt" XVII. szazadi Szegedet is hazavihet a látogató a bori­lek ok kai ellátott, izleses fe­kete albumban. gyarországon. Elindulásunk előtt felsorolták a lehetősé­geket, hova mehetünk, s mi egyöntetűen az önök szép hazájára szavaztunk. S ami­kor Magyarországon a prog­ramot beszéltük meg — bár nem szereptelt a javaslatban —, mi magunk kértük, hogy Szegedre jöhessünk." Április 9-i színházi fellé­pésünk napján, amikor va­lóban tűt sem lehetett leej­teni a nézőtéren, így írt a lap: „Igor Mojszejev, a Szov­jetunió Lenin-renddel kitün­tetett népművésze és együt­tese bejárta a világot, Euró­pa, Afrika számos országát, Amerika nagyvárosait, s mindenütt osztatlan, vára­kozást felülmúló sikert arat­tak ... Nem azt tekintik fel­adatuknak, hogy másolják a népi táncokat, hanem átala­kítják, magasabb fokra eme­lik, s ez az, amely mindig új tartalmat és formát ad művészetüknek." Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes mű­vészeti vezetője, akit sze­mélyes baráti kapcsolatok fűznek Igor Mojszejevhez, a Muzsika 1960 júniusi szá­mában írja: „Fáklyahordo­zók. Meghordozták az orosz tánc lobogását az egész vi­lágon. Kulturális nagykö­vetként ünnepelték őket négy földrészen, a Szovjetunió Ál­lami Néptáncegyüttese meg­szeretteti a szovjet népet..." Az idézetek sorát hadd zárjuk Mojszejev ars poeti­cájával, melyet a Muzsika hasábjain így folytat: „Az alkotóművész életé­nek három p>eriódusa van. Az első: alaposan megis­merni és elsajátítani a népi művészetet, a hagyományo­kat A második: mindezt virtuózán tolmácsolni. Eddig érkezik el a legtöbb művész, s csak kevesen juthatnak a harmadik periódusba, amely­ben az alkotó új mondani­valót képes újszerűen meg­fogalmazni." Igor Mojszejev természe­tesen nem mondta, de mű­vészetének ismeretében mi bátran hozzátehetjük: ő és együttese idáig eljutott Elkészült a Játékok jövő évi műsorterve Még meg sem kezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok lded előadásai, már elkészült a Dóm előtti színpad 1968-as, tizedik évadjának műsorterve. A terv szerint jövőre július 20-án — Szinetár Miklós rendezésében — Erkel Ferenc Bánk bánjával kezdődnek a játékok. A közönség ezután még két alkalommal, július 27-én és 31-én láthatja az örökbecsű operát. Július 21-én, 24-én és 28-án külföldi művészegyüttes — még nem végleges, melyik együttes, s az sem, hogy opera-e vagy balett — lép a szabadtéri szín­padára. A jövő év harmadik produkciója Kacsóh Pongrác János vitéze lesz, amely augusztus 3-án, 4-én és 7-én ke­rül a közönség elé. Verdi Aidá-ját külföldi művészekkel viszi színre Mikó András rendező. Premierjére augusztus 11-én kerül sor, további előadásai augusztus 13-án, 16-án, 19-én lesznek. A Magyar Állami Népi Együttes — Rábai Miklós vezetésével — a szegedi szabadtérire írt Rapszódia című műsorával augusztus 18-án és 20-án mutatkozik be. Búcsúnap a vásáron Átadták az okleveleket Irkutszki vendégek látogatása ket Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első tit­kára és dr. Komócsin Mi­hály, a megyei pártbizottság titkára kísérte el. A bútorkiállítás után a pamutnyomóipari, a kender­fonó és szövőipari vállalat, a Hódmezővásárhelyi Divat­kötöttárugyár és a Szegedi Ruhagyár termékeit szemlél­ték meg a vendégek. Az Orion pavilonjában Forgács László, a szervizüzem veze­tője mutatta be a gyár új ké­szülékeit. A távoli Irkutszk képviselői a szalámigyár, a paprikafeldolgozó és a kon­zervgyár, valamint az Orszá­gos Gumiipari Vállalat ki­állításánál időztek. A sza­badkai pavilonban Buza Er­nőné, a textil és bőripari vállalatok képviselője orosz nyelven adott tájékoztatót Nyikitics elvtársnak. , A jugoszláv kiállítók ez­után fogadást adtak a ven­dégeknek. A fesztelen, bará­ti hangú megbeszélésen tol­mácsra .alig volt szükség. Győri Imre elvtárs is orosz nyelven köszöntötte Nyiki­tics elvtársat, valamint szí­vélyes vendéglátóikat, Az irkutszki területi pártbizott­ság titkára meleg hangon köszönte meg a meghívást; azt hogy magyarországi tar­tózkodása idején Szegedre látogathatott. Elmondotta, hogy a kiállítás nagyon meg­nyerte tetszsét M. I. Fináléjához érkezett a XXI. Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár. Tegnap már „hiva­talosan" is megkezdődött a búcsú. Tizenegy órakor zsúfolásig megtelt a kiállítási iroda. Kiss Lajosné, a vásár szer­vezőbizottságának tagja — a Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága, valamint a szervező bizott­ság nevében — 16 jugoszláv kiállító vállalat képviselőjé­nek nyújtotta át a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak dicsérő oklevelét, ame­lyet dr. Biczó György, a vég­rehajtó bizottság elnöke írt alá. A belföldi kiállítók is dicsérő oklevelet kaptak. Az ünnepségen a szabadkai vál­lalatok nevében Jancsó Ká­roly, a November 29. Hús­ipari Vállalat reklámfőnöke mondott köszönetet, öröm­mel beszélt arról, hogy si­került a bemutatkozásuk Szegeden, s jövőre is szíve­sen eljönnek. Tegnap néhány üzletkötésről is hírt adtak a vállalatok: a Fidelinka gyár tíz vagon különféle szárított tésztát, a November 29. Hús­ipari Vállalat 40 vagon kü­lönféle húskonzervet szál­lít a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat­nak a Konzumex segítségé­vel. A délutáni órákban láto­gatta meg a kiállítást A. J. Nyikitics elvtárs, az irkutsz­ki területi pártbizottság tit­kára és felesége. A vendége­A közlekedés újdonságai A szabadtéri játékok elő­adásainak napjain ismét biz­tosítja a Szegedi Közlekedési Vállalat, hogy az előadások résztvevői villamossal tér­hessenek haza. A kocsik megvárják az előadások vé­gét Az l-es vonalon a csuk­lós kocsik állnak, az utasok rendelkezésére. A 2-esre — mely a vágóhídi-gedói vona­lon közlekedik — a Dugo­nics tértnél van a felszállás. Újra megnyílt a MEGA Szegeden az ismertebb vendéglők közé tartozott a Kossuth Lajos sugárúton a MEGA, amely az utóbbi időben meglehetősen kor­szerűtlenné, alacsony szín­vonalúvá vált. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat mintegy félmillió forintot fordított a MEGA étterem felújítására, hogy ismét megalapozza jó hírét. Jelen­tős raktárrésszel bői ült az üzlet, s gondoskodtak meg­felelő hütogepek beállításá­ról is. A MEGA tegnap nyílt meg ismét. A harmadosztályú étte­remben csak egyféle húsból készült ételeket szolgálnak ki: birkapörköltet, birkagu­lyást és báránysültet. Folyó bort nem mérnek, csak pa­lackozottat, ugyanígy csak üveges sört szolgálnak fel, a hazai fajtákon kívül pilse­nit és más különlegességet. Az utcára nyitott ablakon keresztül lángost áioisitanak. valamint üdítő italokat. A Somogyi Béla utca végé­ről pedig a dorozsmai járat indul. Biztosítanak villamos­kocsit az újszegedi vonalra is. A 10. AKÖV is közremű­ködik a zavartalan személy­szállításban, a rendes me­netidőn belül. Ha a rendel­kezésre álló. menetrend sze­rint közlekedő kocsik kevés­nek bizonyulnának, akkor úgynevezett kisegítő kocsi­kat is beállítanak. Bejelen­tésre biztosít a 10. AKÖV kü1 ön járatokat is, mint ahogy erre már volt példa a korábbi esztendőkben. Ullésre, Mihálytelekre, Rösz­kére. Áz eddig beérkezett igény szűri nt Tótkomlósra és Csólyospálosra kértek kü­lönjáratot Az IBUSZ a sze­gedi nyári egvetem hallga­tóit viszi különjárattal ki­rándulni Mártélyra és Gyo­párosra. Nagy megrendelést teljesít az AKÖV nyíregy­háziaknak: különböző elő­adásokra mintegy 900-an ér­keznek onnan Szegedre kü­lönjáratokon. .Vasarnap, 1967. juüus 23. DTL-MAGY ARORSZAS 5

Next

/
Thumbnails
Contents