Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

MOST EVE A bolsevikok üldözése O

A júliusi véres események után rágalom- és irtóhadjarat indult a Bolsevik Párt ellen. A monarchistaisbol a jobboldali mensevikekig, esszerekig a pártot tettek felelőssé az eseményekert. A párt ellen a megtorló intézkedések sokasagat. hozták. Polovcev tábornok katonái feldúltak a Pravda szerkesztőségét és a szerkesztőség több tagját letartóztattak. E naptól kezdve a Pravda mas rim alatt jelent meg A bolsevik lapokat a frontról, kaszárnyákból kitiltották. A Petrográdi Szovjetben indítványozták a párt képviselőinek kizárását. Július fi-án ultimátumszerűén felszólították a párt Központi Bizottságát, hogv Ksesinszkaja balerina palotáját — amely akkor a part rezidenciája volt — 45 perc alatt ürítse ki. ellenkező esetben az épületet rohammal fogjak bevenni. A Bolsevik Párttól követelték, hogy a kronstedti matrózok azonnal hagyják el a fővárost. A kormány kopói házkutatást tartottak a párt különböző szervezeteiben. Kerenszki.i a kormánvban a bolsevik vezetők ellen a legkíméletlenebb harcot követelte. Az angol nagykövet. Buchanan július 5-i levelében tanácsokkal látta el a kormányt: a halálbüntetés bevezetése a hátországban és a fronton, a tüntetés résztvevőinek. szervezőinek szigorú megbüntetése. Petrográd lakossaganak lefegyverzése, a katonai cenzúra bevezetése, különböző lapok betiltása... Újjászerveződtek a monarchista feketeszázas társaságok. A bolsevizmus elleni harc liga.ia már júniusban elhalarozta: a magát Leninnek nevező Uljanovot meg kell gyilkolni, a Pravda szerkesztőségét fel kell robbantani E határozat végrehajtása a liga valamennyi tagjának feladata. Az Ideiglenes Kormány rágalomhadjáratában a bolsevikokat nemet ügynökökként, a német hadvezetőség által lefizetett kemekként mutatta be. Megnevezték az öszszeget is: 40 millió márka. Az egyik bulvár lap a júliusi napokban szenzációs „dokumentumot"' közölt, a bolsevikoknak a német hadvezetóseggel való együttműködéséről. Mint aztan kiderült, a kormány egvik minisztere és közeli munkatársa fabrikálták a kompromittáló dokumentumot. Jellemző, hogv a mensevik Cereteli — aki pedig a bolsevikok meggyőződéses ellensege volt — visszaemlékezésében ls elutasítja az ilyen jellegű dokumentumok legkisebb valószínűségét is. Több mensevik vezető már akkoriban kereken visszautasította a bolsevikok ellen szóló rágalmakat. Mégis azonban az újabb Dreyfus-ügy felkavarta a kedélyeket. Az egykoriban kiváló marxista Plehanov lapja július fi-án így félemlítette meg olvasóit a bolsevikoktól: „Ha ma a hatalom Lenin kezébe kerülne. 0t követően német rsapatok vonulnának be Petrográdba. s a forradalom kormanya helyett Vilmos császár kormányozna". Az Ideiglenes'Kormány Július fi-án (19) letartóztatási parancsot, adott ki Lenin ellen. Több bolsevik vezetőt ekkor letartóztattak és börtönbe vetettek. Ienin illegalitásba vonult, s július fi-án, 7-én több ízben változtatta tartózkodási helvét. A hajtóvadászat I^nin ellen nem szűnt meg. n Finnországban is keresték. A párt egyik munkatársának házát egy hadapródokból, kozákokból álló egység vette körül. Lenint itt nem találták meg, s válaszul azt kapták, hogy a letartóztatási parancs teljesítésehez túlságosan rövid lesz a kezük, mivel előbb az. egész munkásosztályt kell letartóztatni, s csak azután lesznek képesek Lenint megtalálni. A kormány nem is tudott soha Lenin nyomára bukkanni. A kormány válságos helyzete tovább tartott. Július 7-én lemondott a miniszterelnöki posztról Lvov herceg A .kormány elnöke ekkor lett Kerenszkij. A Petrográdi Szovjet ekkor a kormányt a forradalom megmentésének kormányává nevezte el. ami egyet jelentett a burzsoázia védelmével. A mensevikekből és eszerekből álló kormány intézkedései: a halálbüntetés országos bevezetése, a sajtószabadság alapos megnyirbálása. Petrográd lakosságának teljes lefegyverzése. Cereteli belügyminiszter elrendelte a forradalmi mozgalmakkal való határozott fellépest Kerenszkii újabb tárgyalásokba bocsátkozott a kadetpárttal. Az ellenforradalom fő politikai pártja a kormányba való újbóli belcpos feltételeként szabta meg. hogv a kormány semmilyen fontosabb határozatot nem dolgoz ki az Alkotmánvoz.ó Gyűlés összehívásáig, az országban megszünteti a kettöshatalmat es a kormány — a burzsoázia — a hatalom egyedüli birtokosa. Július 24-én a kormány újból átalakult, s Kerenszkij vezetésével kadetpárti burzsoákból es szocialistáknak mondott eszerekből és mensevikekből tevődött össze. A mensevikek — internacionalista Szuhanov Joggal állapíthatta mpg. hogy a kivívott szabadságból csak az emlékek maradtak meg A burzsoázia örömnapol ült. úgy gondolta, vége a forradalomnak. Alaposan elszámftotta magát, mert a bolsevikok vezette forradalmi erök új munkához fogtak. Segítség több helyről is Két év óta a Beloiannisz Gyárban dolgozik Orsós Irén kézbesitönó. akii. meg 9 hónapos korában súlyos baleset ért, s mindkét kezét amputálni kellett. A 19 éves leány testi fogyatékosságál hallatlan akaraterővel igyekszik leküzdeni. Karjainak csonkjával elvégzi napi munkáját írni is tanult, sőt, gyönyörűen kézimunkázik, legfőbb szórakozasa a hímzés. A szinte emberfeletti szorgalom mély együttérzést keltett a gyár dolgozóiban, s széleskörű akciót indítottak társnőjük megsegítésére. Amikor megtudták, hogy az. NDK-beli Eisenbergben klinika működik, ahol hasonlóan, bajbajutott embereken művégtagokkal segíteni tudnak, gyűjtést szerveztek a gyárban, hogy társnőjüket elküldhessük a kórházba. 46 000 forintot gyűjtöttek össze, a pénzt azonban nem kellett kiadniuk a kórházi kezelésre, mert a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ vállalta a gyógykezeltetést. Orsós Irént állami költségen a napokban kiküldték Eisenbergbe. A Beloiannisz Gyár kollektívája az összegyűjtött 46 000 forintot letétbe helyezte, hogy hazaérkezése után a kislány anyagilag is rendezhesse életét Batyuval sí út elején Még 1901. novemberében tortent. hogy a József Attila Tudományegyetem természettudományi karának elsőéves vegvészszakos hallgatójával, N. Ferenc bonyhádi lakossal társadalmi ösztöndíjra szerződést kötött a simontornyai bőrgyár. Tanulmányai befejezéséig 450, illetve jórendű tanulmányi eredményért 550. kitűnő rendűség esetén havi 600 forintot kötöttek ki a szerződésben. Mindezért N. Ferenc kötelezte magát, hogy az egyetem után nyolc évi időtartamra a simontornyai bőrgyárban helyezkedik el, képességének megfelelő munkakörben. Legjobb tudása szerint A szerződésben a többi között szerepelt: „Köteles tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek idejében a legjobb tudása szerint lelkiismeretesen eleget tenni, és erkölcsileg, politikailag kifogástalan magatartást tanúsítani." A nyári üzemi gyakorlatot is a bőrgyárban kellett végeznie. továbbá vá'talta. hogy német nyelvet tanul, s abból külön vizsgát tesz. A szerződést messzemenő társadalmi gondoskodás. a szaikemberutánpótlás biztosításának szelleme hatja át. Ilyen szerződéssel a zsebben a legnehezebb tanulmányi akadályokat is könnyűszerre' átveheti egy leendő vegyész. S a tudat, hogy valahol már előre számítanak, épílenek a munkájára, várja egy közösség, amely áldozatot vállal érte — nagy lendítő erő. A gondoskodással és előlegezett bizalomma' visszaélni szinte bűn; hátat fordítani annak a közösségnek, amely dédelget — több mint lel ki ismeret lenség. A bőrgyáriak felháborodása Mégis ez történt. Évek múltával, miután a simontornyai bőrgyár a havonla pontosan megküldött ösztöndíjként kifizetett 26 ezer 700 forintot, N. Ferenc felmondta kötelezettségvállalását. Indoka, hogy menyaszszonya- van, aki Szeged környéki, éppen ezért szegedi üzemmel szeretne szei-ződést kötni, újabb társadalmi ösztöndíjra. A bőrgyár vezetősége veszni látta sokéves gondoskodását akkor, amikor a tanév befejeztével már számított a fiatal vegyész munkájára. Jellemző, hogy a gyár vezetősége miTróger-e a Belsped-kocsis ? m Kún Sándor gondnok erős, nagydarab ember. Arcát és tarkóját sötétbarnára cserzette a nap, mint az olyan emberekét, akik sokat dolgoztak szabad levegőn. — Kérem szépen, en gazdálkodó ember voltam, az apám is az volt, ahogy mondják: módos paraszt. Kisgyerek korom óla kinn dolgoztam a földön. Csak aztán úgy volt, hogy a feleségemmel ide jöttünk Szegedre, mert ami földünk volt még, azt a közösre hagytuk. Közben kulcsot kérnek tőle. Odamegy egy nagv táblához, amelyen szögeken kulcsok lógnak. Leakasztja az egyiket, és a várakozó fiatalember kezebe nyomja. — Nyugodt munka ez, nem panaszkodhatom. Itt aztán nem fáradok ki. Csak a pénz kevés. Ameddig Belsped-kocsis voltam, sokkal többet kerestem. Nehezebb munka volt. de bírtam, s bírnám most is. Mégis ott kellett hagvnom. Tudja, a felesegem miatt..,. mert szeret tanítani, és a diákjai is szeretik őt. És a .tanári kar is, csakhát a férje . m Kún Sándorné irodalmat és történelmet tanít az egvik városi iskolában. Csöndes, szerény fiatalasszony, divatosan öltözködik. Nehezen jutott el idáig, de megérte. Mivel Burbulyát utálom, mint alkoholista az Almuskat. s mivel Burbulya a csoportvezetőm, termeszetesnek tűnhet bárki szamára, hogy ezen a tarthatatlan helyzeten változtatni kell. Én a beosztott és Burbulya a vezető?! Háia a nyílt legkörnek, elhatároztam. hogy névtelen levelet írok, amelyben határozott mondatokkal ecsetelem. kicsoda is ez a Burbulya... A levelet megírtam: ez az izé, akit Burbulyának neveztek el. egy tehetségtelen. nagyképű fráter. aki még azt sem tudja, mennyi a sinus per tangens alfa, nem beszélve a kvantummechanika legújabb eredméNévtelen levél n.veirőt. Burbulya azt hiszi, hogy az ementáli mellett van szimentáli sajt is, s mind a kettőt DélRhodesiában készítik be'ga pori zen, hogv megfúrják a kongói szabadságmozgalmat. Nem beszélve arról, hogy mindig megfordul a nők után. Ebből nyíltan kiviláglik. hogy nála a forma megelőzi a tartalmat, s az is, hogy fogalma sincs a dialektikához. Megelégedetten és nyugodtan vártam nyílt és őszinte névJelen levelem bírálatának eredményét, mert Burbulyát utálom. a csoportvezetői beosztást, peche szeretem. Érthető, ha ezek után milyen mélyen megrendült hittel, az igazságba vetett bizalmam kényte'en feladásával vettem tudomásul. hogy Burbulyát előléptették. Főcsoportvezetővé! — Miért? — tettem fel a kérdést Knjevácnak, aki nagyfokú tájékozottságával tűnt ki előttem. — Hát névtelen levelet írtak ellene, azért. .. — Nem értem — hüledeztem. mert tényleg nem értettem. Pedig egyszeri! a dolog, fiacskám — veregette meg a vállam Kajeváe. — Csak az ellen irnalt névtelen levelet, aki valaki, vagy valami. A csoportvezető meg nem valami, de ha ellene levelet imak, mégpedig névtelenül. akkor valaki. Ezt a kettőt dialektikus egységben szemlélve, nyilvánvaló, hogy összhangba kell hozni a valakit, a valamivel? Na ugye. Az értéktelen emberre ki pazarolna névtelen levelet. Az értékest megbecsülni, előléptetni kell. Hát így történt.. oktatott ki és faképnél hagyott. . . . Rohantam haza. írtam egv másik névtelen levelet. Magam ellen! Gyurkó Géza T. Tanárnő: Igen kérem, én beszéltem először Kúnnéval. Már hosszú idő óta tudtuk róla, hogy a férje a Belspednél kocsis. Tulajdonképpen a tanári kar általá-no<s véleményét tolmácsoltam akkor, s természetesen a magamét is. Csak nem nézhettük jó szemmel, hogy az egyik kartársnönk férje kocsis. Hogyan tiszteljék a gyerekek? Meg hát a jobb szülők ... 11. Tanárnő: A kis Kúnnéról csak azt tudtuk, hogy a férje kocsis. Mást nem tudtunk. És hát megértheti ... Szóval azt hittük, hogy valami félresikerült házasságról van szó. Hiszen maga is tud.ia. sok ilyet kötnek mostanában. Mi sajnáltuk a fiatalasszonyt. mert állithatom, hogv az első pillanattól fogva nagyon szimpatikus volt nekünk. Segíteni akartunk rajta. Ha ir erről. akkor csak azt írja, hogv mi jót Rkartunk. Amikor aztán a kis kartásnónk elmondott mindent, megértettük, hogv ez nem olyan házasság. S ekkor annak ellenére, hogy engem és azt a kartásnöt is, akivel ön az imént beszélt, vérig sértett, azon voltunk továbbra is, hogy segítsünk raita. Nem dicsekvésképp mondom, de én szereztem a férjének azt a gondnoki állást a kollégiumban. Higvgve el. nem volt könnyű , .. Jó munka az, és hát mégse egy kocsis ... mindennap egy-egy. Faggattak és tanácsokat osztogattak ... De bocsásson meg egy pillanatra! Hívatják. Néhány perc múlva visszajön, és tovább folytatja. — Először nem akartam beszélni, mert a házasságunk csak Sándorra meg rám tartozik. De aztán muszáj volt. Kitörtem. Ugyan hogy képzelik, hogy otthagyhatom a férjemet! Sándorral jól élünk, és annak idején, amikor elvett feleségül, egy jómódú gazda fia volt, s én senki se voltam, csak egy cselédlány. Találhatott volrta különbet is nálam, csakhogy én nagyon jól megfeleltem neki. Szerettük egymást. Hogy képzelik, hogy ott hagyom, amikor ő taníttatott ki. Csak mert gazdálkodik és kocsis volt. Hát istenem! Szegedre jöttünk, s mivel Sándor semmilyen szakképzettséget nem tudott felmutatni, csak ilyen állást kapott. Nagyon szépen keresett. mert bírja a munkát,... De most gondnok. Nem akarok én az egész tanári karral rosszban lenni. E3 H Kún tanárnő fehér zsebkendőjét gyűrögeti a kezében míg beszél. Ha rágondol arra, ami történt, ideges lesz. — Hetek óta éreztem, hogy valami nincs rendben köztem és a kollégáim között. Aztán egv napon odajött hozzám M. tanárnő, s azt mondta, hogy ő bizony nem élne együtt tanárnő létére egy kocsissal. Persze nem azonnal ezzel kezdte, hanem előbb udvariaskodott, óvatoskodott. A házasságomról kérdezett, s hogy miért mentem a férjemhez, meg hogv milyen a viszony köztünk. A veg-=n azonban csak kimondta, es jöttek sorba, Kún Sándor kollégiumi gondnok is dühös lesz, amikor tovább kérdezem. Az erek kidagadnak a nyakán. — Most mondja meg: szégyen az egy tanárnőre, ha a férje kocsis? Ezért azt kell mondani neki, hogy váljon el tőlem? Amikor a feleségem elmesélte, be akartam menni az iskolába, hogy megmondjam nekik istenigazából! Ö azonban addig könyörgött, hogy így együtt kell dolgoznia velük, meg úgy a kollégái, s akárhová helyeztetné is magát, valószínű, hogy a többiek is ugyanígy gondolkodnának. Aztán egyszer elszólta magát Margit, mármint a feleségem. és azt mondta, hogy azok a maguk módján mégiscsak jót akarnak, s jobb volna valami más állást keresni. Ez rosszul esett, így aztán belementem ebbe a gondnokságba. De hát micsoda ember a kocsis!? És ba teszem azt, gazdálkodó ember maradok, csak azért, mert trágyát hordok a földre, meg szántok, meg etetem az állatokat, mert munka közben mocskos a kezem és a ruhám, a feleségemnek szégyellnie kellene, hogy a feleségem? Erre feleljen nekem! C3aplár Vilmos íven komolyan vette a kétoldali szerződést, mert J7. Ferenc első felmondólevele után is folyósította az ösztöndíjat, mintha mi sem történt volna. S akkor ment az egyetem természettudományi karának levele, miszerint „N. Ferenc tanulmányai befejezése után nem szándékozik vállalatokhoz menni, és a felvett ösztöndíjat visszafizeti." Az alperes magatartása Érthető a bőrgyáriak felháborodása, s az is, hogy a kifizetett ösztöndíjat egy öszszegben követelték vissza. A vegyész-jelölt azt kérte tőlük, hogy az első felmondást kérő leveléig 21 ezer 650 forint visszafizetésére kötelezzék, s azt is törlesztve, havi egyenlő részletekben. A bőrgyár ekkor, mint felperes, jogos követelése miatt keresetet nyújtott be a szegedi járásbírósághoz. „A gyár elesett egy fiatal mérnöktől, akire számított, s akit csak évek múlva pótolhat" — érveltek, mondván, hogy a szerződés az alperes N. Ferenc felróható magatartása alapján került felbontásra. A szegedi járásbíróság 75 százalékos visszafizetésre kötelezte az alperest, aki mellett tanúskodott az egyetem egyik adjunktu-" sa is. N. Ferenc „tanulmányi eredménye olyan — mondotta —, hogy az nyilván meghaladja egy vállalatnál meghatározott szakkörben betöltendő állását. Az alperes előtt megnyílhat olyan út, amely sokkal magasabb tudományos kutatómunka folytatására teszi alkalmassá Országos konferenciákon két élőadásával pályadíjat nyert.'' Fizesse vissza Az ügy fellebbezés folytán került a szegerii megyei bíróság elé. Időközben az i alperes házasságot kötött A férj Bonyhádon a szüleinél, a feleség szintén a szüleinél, Kiskunma.isán lakott egy ideig, majd Szegeden albérletbe költöztek, havi fiOo forintért. A férj fizetése státusz nélküli egyetemi kutatómunkáért havi 1300 forint. A feleség akkor még Utolsóéves vegyészhallgató tolt A simontornyai bőrgyár tovább érvelt a fellebbvitelen. N. Ferenc esetében „nem helytálló népgazdasági érdekekre hivatkozni. Legalább annyira nyomós ctéek szólnak amellett, hogy az alperes vállalatunk simontornyai gyárához kerüljön, mint a tudományos pályán való elhelyezkedés mellett." A szegedi megyei bíróság jogerős ítéletével megváltoztatta az első fokon hozott döntést. A teljes összegű ösztóndü. 26 ezer 700 forint egyenlő részletekben történő visszafizetésére kötelezte a bőrgyárat cserbenhagyó N. Ferenc vegyészt. Indokolásában hangsúlyozta, hogy az alperes házasságkötése nem lehetett oka a szerződés felbontásának. Egyébként is számolnia kellett egy esetleges házassággal. Alaposnak találta azonban a bíróság a másik okot. „A népgazdasagnak szüksége van kutató szakemberekre, s ez indokolta. hogy a szerződés fel bon lását kérje." Ezt igazolta az ügyben szereplő tanu. az egyetemi intézet képviselője nek vallomása is. A nem mindennapi ügyre most már pontot tettek. A simontornyai bőrgyárna* más társadalmi ösztöndíjas, illetve fiatal vegyészmérnök után kell néznie. Akit akartak volna magukénak, saját nevelésüknek tekinteni, az most súlyos batyuval, 26 ezer 700 forint adósaggal jar utja elején. Lódi Ferenc 4 DÍL-MAGYARORSZÁG yasárnap, 1987. július 23.