Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

Rekordmunkát végeznek a hajóácsok Pontosan két hónapig és 10 napig akadályozta a magas tiszai vízállás a tá­|>éi hajójavító üzem munká­ját Pedig az idén a tava­lyinál is nagyobb feladato­kat kell elvégezni; mintegy 13 millió forint értékben ja­vítják a kiöregedett uszályo­kat. illetve újakat építenek. A fontos vízi szállítási fel­adató'" nem tűrnek haladé­kot az uszályokra nagy szüksége van a MAHART­nak. Ezért a tápéi hajója­vító üzem szocialista brigád­jai elhatározták, hogy a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére versenyre kelnek az idővel; csökkentik az újonnan épülő 400 tonnás uszályok előállítási idej.ét, hozzávetőleg 1000—1400 munkaórát takarítanak meg. A hajóácsok, lakatosok, kovácsok azóta reggeltől ké­ső estig dolgoznak. Az ün­nepnapokon sem tartanak szünetet. Erőfeszítéseiket máris siker koronázta, az első 400 tonnás uszályt meg­szabott határidőre, június 30-ára átadták. A vízrebo­csátás után sem csökkent a tempó: egy 900 tonnás érc­szállító uszály nagyjavításá­hoz csoportosították a leg­jobb brigádokat Itt is jól halad a munka, jelenleg a csőrlőket, darukat javítják, hozzáláttak a kormánymű szereléséhez is. A nagymé­retű vízijárművön hatvanan dolgoznak, s előreláthatólag augusztus végéig befejezik a felújítást. (Somogylné felvétele) Csáki Béla szocialista brigádja dolgozik az ércszállító uszály kormányszerkezetén Megszűnik a nyomdaipari és a rövidáruipari tröszt X Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a könnyűipari miniszter 1967. december 31­ve! megszüntesse a nyomda­ipari és rövidáruipari trösz­töt. Egyben tudomásul vette a GB, hogy mind a rövid­áruipari, mind a nyomda­ipari vállalatok január 1-vel önkéntes egyesülést kíván­nak létrehozni. Az intézkedéssel 1968. ja­nuár l-től a könnyűipari minisztériumhoz tartozó mind a 18 nyomdaipari és 9 rövidáruipari vállalat ön­állóságot kap. Valamennyien szabadon gazdálkodhatnak, — rugalmasságukon, termé­keik minőségén, munkájuk gyorsaságán múlik majd nyereségük, továbbfejlődé­sük. Ugyanakkor különféle közös feladataik elvégzésére egymással is szoros kapcso­latokat építenek ki, ezért hozzák létre mindkét ipar­ágban az egyesülést. Ez a szerv nem a tröszt utóda lesz, annak funkcióit sem gyakorolhatja, hanem közös megállapodások alapján mű­ködik. Budapestre „utazik a Vosztok hordozórakétája Kiállítás a szovjet tudomány és technika ötven esztendejéről Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejleszlesi Bizott­ság elnöke szombaton tájé­koztatta az újságírókat „A szovjet tudomány és techni­ka 50 éve" című jubileumi kiállításról, amelyet szep­tember l-től 24-ig rendez­nek a Budapesti Nemzetközi Vasár területén. A nagyszabású kiállítás a külföldi országok közül el­sőnek hazánkban mutatja be átfogó módon a szovjet tu­domány és technika fejlő­désének főbb állomásait, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta elért eredményeket, igen sok eredeti anyag és makett szemlélteti majd a szovjet felsőoktatás, az atommag­fizika, a korszerű műszaki információ fejlődését, az űr meghódításában, az új anya­gok felfedezésében és fel­tárásában, az energetika fej­lesztésében elért szovjet si­kereket. Bemutatják a leg­korszerűbb elektronikus szá­mítógépeket, működés köz­ben lehet majd látni a la­ser-berendezéseket, A kö­zönség számára a legérde­kesebbnek a Vosiztok űrhajó hordozó rakétája ígérkezik, amely a napokban érkezik meg Budapestre. Elhozzák az „űrben járt" műszereket ós az űrhajósok öltözékét, felszerelését is. A kiállítást a BNV főte­rét körülvevő 8 pavilonban rendezik 8300 négyzetméter­nyi fedett területen. A nagy­szabású bemutatóval egy­időben tudományos előadá­sokat is tartanak. A kiállítás katalógusa rö­videsen megjelenik 30 ezer példányban, s tájékoztató füzeteket is kiadnak egy­egy szovjet tudományág fej­lődéséről. A kiállítás alkalmából szovjet kormányküldöttséget várnak Budapestre, s való­színűleg a kiállítás vendé­gei között lesz az egyik szovjet űrhajós is. (MTI) Vendégek a szovjet testvérvárosból A baráti látogatásra Sze­gedre érkezett odesszai párt­ás tanácsi delegáció teg­nap, szombaton délelőtt az MSZMP Szeged városi bi­zottságának Kálvin téri székházában találkozott a város párt- és tanácsi ve­zetőivel. Szovjet testvérvárosunk küldöttségének vezetője: A. P. Cserednyicsenko, az Uk­rán Kommunista Párt Odessza területi bizottsága tudományos osztályának ve­zetője, a közgazdasági tu­dományok kandidátusa. A küldöttség tagjai: A. H. Konovalenko, az Odessza városi pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője; V. N. Szeleznyov, Odessza Október kerületi pártbizottságának titkára; J. J. Petropavlovszkij, az Odessza városi pártbizottság tagja, a városi Komszomol­bizottság első titkára; R. I. Hmeljuk, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság odesz­szai tagozatának titkára, az Odesszai Pedagógiai Fő­iskola docense. A szívélyes hangulatú ba­ráti találkozó szegedi részt vevői voltak: Perjési Lász­ló, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának első tit­kára; Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára; dr. Bi­czó György, a városi párt­végrehajtóbizottság tagja, a Szeged megyei jogú váro­si tanács vb elnöke; Deák Béla, Balog István, Ozvald Imre, a városi párt-vég­rehajtóbizottság tagjai, a pártbizottság osztályvezetői; Papp Gyulai, a megyei jogú városi tanács vb elnökhe­lyettese; dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizott­ságának titkára; Kelemen Sándor, a szegedi munkás­őrség parancsnoka, a Szeged városi pártbizottság tag*ni; dr. Komáromi László, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetője; Árvái József, a me­gyei jogú városi tanács vb elnökhelyettese; dr. Csikós Ferenc, a megyei jogú vá­rosi tanács vb titkára és Fülöp János, az MSZBT Szeged városi bizottságá­nak titkára. A vendégeket Perjési László üdvözölte, majd tá­jékoztatta Szeged múltjáról, jelenlegi fejlődéséről, a politikai tevékenységről, az ipar, a mezőgazdaság, a tu­domány és a művelődés helyzetéről, illetve mindeze­ket a kérdéseket kötetlen beszélgetés közben részlete­sen megtárgyalták a talál­kozó résztvevői. Ezután A. P. Cserednyicsenko mondott köszönetet a sokoldalú in­formációért, és hangsúlyoz­Szegeddel ismerkedett az odesszai küldöttség ta: szegedi tartózkodásuk idején igyekeznek minél több személyes tapasztalatot is gyűjteni a városról és an­nak dolgozó népéről. Délután az odesszai kül­döttség városnéző sétára indult, este pedig részt vett a szabadtéri játékok meg­nyitó előadásán. (Liebmann B. felv.) Találkozó a Szeged városi pártbizottságon. A. P. Cserednyicsenko köszönti a talal­kozó résztvevőit T estvérvárosok? Egyszerű és természetes ma már ez a szó. Kedves és emléke­zetes minden jóaka­ratú ember számá­ra. A városok barát­sága korunkban sa­játos eszmét képvi­sel: a békéért és a szociális haladásért vívott harc egyik * előmozdítója. A testvérvárosok nagy családjában már több mint 11 éve olvashatjuk egymás mellett Odessza és Szeged nevét. A küldöttségek kölcsönös láto­gatásai, tapasztalatcserék a termelési és társadalmi tevékenység minden te­rületén, a rokonüzemek és oktatási intézmények levelezése — ez fűzi még szorosabbá a két nép baráti kö­telékeit. Odesszában sok minden emlékeztet Szegedre. A város festői szépségű ne­gyedének széles, modern útja, a „Sze­ged" motoros hajó, a jutagyárban őr­zött vörös zászlók egyaránt e várost idézik. A szovjet és magyar emberek és — részben — Odessza és Szeged lakói­nak találkozásai hagyománnyá vál­tak. Az Odesszai Egyetem hallgatói hálásan emlékeznek dr. Antalffy Györgynek, a szegedi egyetem pro­fesszorának óráira; Znamja kommu­nyizma című lapunk újságíróinak sok érdekeset és hasznosat mesélt a Dél­Magyarország szerkesztője, Sz. Simon István. Az ukrajnai bortermelőkhöz is gyaran látogatnak el magyar kol­legáik. Az odesszai szőlőtermelési és szőlőművelési főiskolán magyar és szovjet tudósok és szőlőtermelők hasznos munkájaként honosodott meg több mint húsz szőlőfajta, ame­lyet Magyarországról telepítettek át. és évi 100—125 mázsa termést ad hektáronként az ültetvényen. Az októberi forradalom nevét vi­selő odesszai üzemek, a marógép­gyár, a Dzerzsinszkij Avtogenmas egyaránt importál Magyarországra termékeiből. A baráti együttműködéshez hozzá­tartozik az is, hogy tavaly nyáron az odesszai Építőipari Főiskola hallgatói dolgoztak magyarországi építkezése­ken, most pedig magyar főiskolások végeznek hasonló munkát nálunk. Különösen jó kapcsolat alakult ki a eserelátogatások lehetőségének meg­teremtésével az odesszai 58. számú iskola és a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium között. Az odesszai főis­kolai intézményekben tíz hallgató ta­nul a Magyar Népköztársaságból. Néhány év múlva képzett technikus­ként, mechanikusként, agronómus­ként. orvosként és mérnökként tér­nek vissza hazájukba. A magyar ifjúságnak a világ első szocialista államához való szereteté­ről helyesen mondta az odesszai ma­gva: diákok csoportjának vezetője, a Barátságunk: élmények tengere Az odesszai delegáció két tagja. A. P. Cserednyicsenko és R. I. Hmeljuk szegedi látogatásuk alkalmából cikket írtak la­punk, a Dél-Magyarország számára. Cikküket a két testvérváros barátságáról az alábbiakban közöljük. Műszaki Főiskola hallgatója. Boty­tyánszki Mihály: „Mi magyar diá­kok itt tanulunk Odessza felsőokta­tási intézményeiben. Mindegyikünk időtálló ismeretekkel vágyik vissza­térni hazájába, hogy együtt építsük idősebb elvtársainkkal az új életet. Mi itt barátok között ünnepeljük az emlékezetes évfordulókat és mindig úgy érezzük, a mi ünnepünk, — a ti ünnepetek. Ez csodálatos érzés. El­múlnak a tanulóévek, és visszatérünk hazánkba. De örökké emlékezünk ar­ra, hogy a tengerparti, napsütötte vá­rosban nemcsak ismereteket szerez­tünk, de egy második hazát is, amely­re mindig szeretettel gondolunk." T öbb mint 35 szervezete van Odesszában a Szovjet—Magyar Baráti Társaság nemzetközi osztályának. Gyűlések, ünnepi estek, amelyeket Magyarország emlékezetes évfordulóinak szentelünk, delegációk cseréje, turista-utak, tapasztalatcse­rék, rádióműsorok, kiállítások, iro­dalmi estek ... nem is lehet felso­rolni mindazt, ami a társaság mun­káját jelenti. Egyre szélesebbek és sokoldalúbbak a magyar és szovjet nép baráti kapcsolatai. Szép hagyo­mány lett, hogy megrendezzük a két szomszédos köztársaság nemzeti kul­túrájának hetét: így kapnak lehető­séget Ukrajna és Magyarország mun­kásai, hogy jobban megismerjék egy­mást. Az ukrán nép nagyra becsüli annak a tehetséges népnek eredeti kultúráját, amely Kossuthot és Pető­fit, Lisztet és Munkácsyt adta a vi­lágnak. Az elmúlt évben a magyar kultúra ünnepi hete alkalmából Odesszában két delegáció időzött. A közéleti sze­mélyiségekkel együtt ott volt a kivá­ló magyar művészek csoportja: a Bu­dapesti Állami Operaház szólistái. A Sztoljanszkij nevét viselő iskola dísz­termében egymás után hangzottak fel Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjének halhatatlan melódiái, Schubert keringői, Haydn és Mozart darabjai, Brahms magyar táncai, uk­rán, mai magyar és szovjet dalok a konzervatórium hallgatóinak, magyar és orosz művészeknek az előadásá­ban. Virágok, melegség, élmények ten­gere. Itt nem szükségesek tolmácsok. A ket barati nép muzsikája érthető minden néző szá­mára. A Kárpátok vidékén, ahol egy­más mellett feksze­nek az ukrán és ma­gyar falvak, olyan dalokat hallunk, me­lyekben a zene va­rázslatos ereje egye­síti az ukrán és ma­gyar zenei kultúra jegyeit. Ilyen az a híres dal is, amely­nek a címe Szu­szidka. Nemcsak a melódiákban, ritmusok­ban érezhetünk rá az ukránok és ma­gyarok baráti közösségére. Vannak hasonló hangszereink is. A magyar furulya a mi szopilkánkra emlékez­tet, a magyar cimbalom a b.ieloruszok, ukránok, oroszok kedvelt hangszere. Hát még a hegedű! Ukrajnában és a magyar városokban, falvakban a nép­zenészek ügyes ujjai csodákat csalnak ki ebből a hangszerből. Az ünnepi hét a barátság és a szov­jet és magyar nép közötti kulturális kapcsolatok megerősödésének jegyé­ben telt el. De új lehetőségek nyíl­tak meg a szegedi és odesszai egye­temek és főiskolák között a tudomá­nyos együttműködés terén is. Az odesszai egyetem kémiai kara és a szegedi egyetem természettudományi karának kémiai tanszéke között je­lenleg is termékeny munkakapcsola­tok vannak. Ezek a kapcsolatok a két egyetem tudósainak egymásnál tett látogatásai eredményeként jöttek lét­re a tudományos együttműködésről szóló egyezmény keretében. Ez év szeptemberére tervezik a szegedi és odesszai pedagógiai főiskolák rekto­rainak, igazgatóinak kölcsönös láto­gatását a munkatapasztalatok tanul­mányozása és kicserélése céljából. Az odesszai pedagógiai főiskola pedagó­giai és pszichológiai tanszéke jelen­leg az érettségizők szakmai-pedagógi­ai kiválogatásának problémáját ta­nulmányozza. A tanárnak készülő hallgatók szakmai rátermettségéről tudományosan megalapozott dolgoza­tok készülnek. Ezek a kérdések más hasonlókkal együtt bizonyosan érde­kelni fogják kollegáinkat a szegedi egyetem pedagógiai tanszékén is. A z Odessza és Szeged közötti gazdasági, kulturális, tudomá­nyos és pedagógiai kapcsola­tok erősödése a szovjet és magyar nép közötti barátság erősödését je­lenti. Együtt kell dolgoznunk, hogy örökké virágozzanak a bíbor szegfűk a földön, és ne gyulladjon ki soha­sem a háború atomlángja. Ezért jöt­tünk ide és ezért köszöntjük így a tiszaparti várost: Éljen és virágozzon a Szovjetunió és a Magyar Népköz­társaság közti örök és megbonthatat­lan barátság! (Fordította. Veress Miklós) Vasárnap, 1967. július 23. OZL<MAGYAAQRSlAQ ^

Next

/
Thumbnails
Contents