Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

Mozog a város Minden lényeges előkészület megtörtént Szegeden a fesztivál megnyitására. Voltaképpen a fesztivál már kezdetét is vette. Megnyílt az ipari vásár és kiállítás, mely az eddigiek közül a legtartalmasabb. Sokszínűségével, gazdagságával túlnő az ilyen jellegű Budapest-kerületi és vidéki-városi rendezvényeken. Ebben a „műfajban" országosan egyedülálló, mert más kategória a Budapesti Nemzetközi Ipari Vásár. Különböző természetű rendezvények fogadják az érdeklődőket. Megkezdi munkáját a TIT Szegedi Nyári Szabacfegyeteme, megnyílnak a kiállítások, jelentős sportvetélkedők szórakoztatják az érdeklődőket. Viszont befejezte az idegtépő napokat az a néhány ezer egyetemre jelentkező, akik drukkolva, idegesen rótták az utcákat, s most várják: vagy sikerült, vagy nem. A nagy attrakció, a játékok nyitása 22-én este történik. Az érdeklődés oldaláról ítélve az idei műsor jónak mondható. Egyetlen bizonyíték, hogy több mint 75 ezer jegyet elvittek már a nyitás előtt. Különösen Mojszejevék iránt nyilvánult meg országosan is nagy érdeklődés. A szokottnál nagyobb az utcák forgalma, a strandokon sok a más honi égtájak felől jöttek száma. Az idegen nyelv már nem „újság" a szegedi ember számára, természetesnek veszi, hogy városa „divatba" jött. Nemigen lehet panasz az üzletekben levő áruválasztékra sem; minden megtalálható, ami szem-szájnak ingere, csak pénz kell hozzá. Erre azt mondhatná az újságolvasó városfia: „Na nézd csak, ezek úgy írnak, mintha Szegeden már beütött volna a kommunizmus". S ebben a megjegyzésben volna is némi igaza, már ami az írást illeti. De a külszínt tekintve valóban kivirágzott a város a nyári hónapokra, a szokottnál is jobban. Kevésbé érdekli a pihenésért, szórakozásért és műélvezetért ide érkezőt, hogy milyen nagy munka, erőfeszítés, fejtörő gondolat és idegeskedés húzódik meg mind amögött, ami a látogatók szeme elé tárul. Az ide érkező inkább kritikus szemmel vizsgálódik, hogy mi az, ami tényleg szép, színvonalas és mi az, ami kevésbé sikeres, mert ilyesmi is előfordul. Nem a mögötte levő gondot, bajt, problémát vizsgálja, hanem a már bemutatott kiállítást, vásárt, színdarabot nézi és arról alkot véleményt. Következésképpen a városról ítélkezik ilyenkor. De vajon érdekli-e ez a probléma a „bennszülött szögedi embört?" Van olyanfajta vélemény, hogy kevésbé érdekli. Megnézi, hogy „mi van" és be van fejezve részéről. Mások meg azt állítják, hogy nemcsak megnézi, hogy „mi van" hanem örül is annak, őszintén örül. Elhangzik az is, hogy itt-ott hézag támad a nagy mutogatás és a szegedi ember gondolkozása mögött. Nehéz az ilyesfajta dilemmát eldönteni néhány vélemény alapján, de azért érdemes odafigyelni is. Az ipari kiállításon részt vevő cégek vezetői őrülnek a kiállításnak, mert számukra ez reklám, az eladási lehetőségek nem is mellékes tényezőit figyelembe véve — igen hasznos akció. Lehetséges, hogy az effektív termelést végző munkásember még nem azzal a szemmel nézi, hogy ez közgazdaságilag igen jó a vállalat számára, tehát önmaga számára ls. Valószínű úgy gondolkozik, hogy szép-szép, de hát megéri-e amennyibe kerül? De ha megértik az új gazdasági viszonyokat, egészen biztos osztoznak a vezetők örömében. Mert szinte biztosra vehető, hogy a piaci konkurrencia lehetőségeit alapul véve és az egészséges árureklámozás szükségességét is a következő évben (években) a kiállítani kívánó cégek száma megsokszorozódik. Azért folytatnak majd közelharcot, hogy a szűk kiállítási területre áruikkal beverekedjék magukat, mert ez a kiállítás nem provinciális, hanem egy kicsit táj, illetve országos jellegű is. Rangot adóvá fejlődött és a reklám szempontjából fontos eleme lesz a táj iparpolitikájának. örül a színész, aki felléphet a sok ezres nézősereg nyilvánossága előtt, mert ez nemcsak szakmai rangot ad, hanem egy kicsit a művészi önvizsgálódást ls magával hozza. Mire képes, mit nyújt egy-egy ilyen rendkívüli produkcióban? S ha jó előadást lát a tribün, akkor örül az a hatéhétezer ember, hogy hozzájutott ehhez a nem mindennapi műélvezethez. Szívesen veszik a kereskedők is ezt a fesztivált, hiszen ez nemcsak személyes jövedelemtöbbletet hoz számukra, de egészségesebbé és nagyvonalúbbá teszi évről évre munkájukat, szakmai tevékenységüket. Hasonlóképpen lehetne szólni a vendéglátóiparról is és a különböző szolgáltató tevékenységet kifejtő vállalatokról, mert itt sem közömbös, hogy bevételi forrásaiknak ez a jelentős időszaka mit hoz. Aki egy kicsit is ad valamit lakhelyére, mindegy, hogy milyen társadalmi osztályban és rétegben él, függetlenül attól, hogy mit dolgozik, és hogy van-e köze, vagy nincs a fesztiválhoz, mégiscsak úgy néz körül a városban, hogy valamire való dolgok történnek itt Szegeden, az én városomban. Ez az általános vélemény. És nem az, hogy körülpillant a jámbor városfia és hazaballag. Annál is Inkább így van ez, mert szinte mindenhez hozzájuthat, ami ebben az időben megmozgatja, megélénkíti a várost Mindent megnézhet, amihez kedve van. Semminek nincsen olyan magas ára, ami megfizethetetlen. Más kérdés az érdeklődés. Ebben nagyon nagy különbségek tapasztalhatók, amit megjegyzések és hangulati elemek vizsgálata nélkül is tudunk. Nem mindenkit érdekel a sportrendezvény, mint ahogyan a játékok sem, vagy az ipari kiállítás stb. De éppen az a jó ebben, hogy a különböző érdeklődésű tömegekre, rétegekre tekintettel rendezik meg, évről évre kicsit jobban, okosabban, színvonalasabban ezt a fesztivált. Hamis úton jár az, aki a különböző érdeklődésű rétegeket, csoportokat, embereket úgy kezeli, hogy nem is érdeklődnek itt különösebben. Ezt nem szabad elfogadni, mert nem igaz és azon a furcsa állásponton áll ez a megjegyzés, hogy mindenkinek egyformán kell minden iránt érdeklődnie. Ez az emberek sablonizálásának valamiféle primitív kifejtése. Más kérdés az, hogy itt-ott valamiféle „hézagot" emlegetnek és közben azt értik ezen, hogy a sok jövő-menő embert ki tudjuk-e elégíteni az itteniek ellátásának csökkentése, vagy rosszabbodása nélkül. Beszéljünk csak erről, mert hiszen a jassznyelven kifejezett „hézag" erre vonatkozik. S mindjárt feleljünk is: kielégítenénk az igényeket akkor is. ha tízszer ennyien jönnének a városba (bár jönnének). Ugyanis van miből fedezni a jelentkező igényeket, amelyek a másik oldalon viszont itthagvják a fedezetet is búsásan. Az a baj, hogv ez utóbbi félmondatról megfeledkezik a „hézagot" kereső ember. S ezeket a ferde nézeteket nevezzük is szimpla rosszmáiúskodásnak, vagy tájékozatlanságnak, persze harag nélkül. Csak komoly döntéseknél nem szabad figyelembe venni a „hézagosokat". D. A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKJ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 169. szám Ara: 50 fillér Nagygyűlés a genfi egyezmény évfordulóján A magyar nép szüntelenül tanújelét adja a vietnami néppel vállalt szolidaritásnak Á genfi egyezmények megkötésének 13. évfordulója alkalmából szerdán délután a csepeli Sportcsarnokban nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront budapesti bizottsága, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága, Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára mondott beszédet. — Tizenhárom éve, hogy a szabadságért és a demokráciáért küzdő indokinai népek fegyveres győzelme tárgyaló asztalhoz kényszerítette a francia gyarmatosítókat, s aláírták a vietnami béke megteremtését célzó genfi egyezményeket — mondotta elöljáróban, majd így folytatta: — A Vietnami Demokratikus Köztársaság sokat szenvedett népe hozzálátott a gyarmati múlt örökségének felszámolásához, ám röviddel a genfi értekezlet után az Amerikai Egyesült Államok kormánya — semmibevéve a nép önrendelkezési jogát — Ngo Dinh Diem személyében saját bábját ültette a dél-vietnami nép nyakára. Minden eszközzel támogatta a fasiszta jellegű katonai diktatúrát, az embertelen feudális viszonyok konzerválását. — Miután az USA bábkormánv-politikáia kudarcot vallott, saját csapatait vetette be. — Az egész magyar nép csodálattal adózik a vietnami nép bátorságának és hősiességének. Szilárdan hiszszük, hogy akármilyen újabb gaztetteket követnének is el az agresszorok, a vietnami népet nem törhetik meg. Ezután a nagygyűlés résztvevőinek lelkes ünneplése közben Hoang-Loung, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete tolmácsolta a hős vietnami nép forró, testvéri üdvözletét a demonstráció résztvevőinek, egész népünknek, majd arról beszélt, hogy az amerikai imperialisták lábbal tiporják az 1954-es genfi egyezményeket és a nemzetközi jogot. Nagy tapssal fogadott szavai után Sík Endre, az Országos Béketanács elnöke lépett a mikrofonhoz. Elmondotta, hogy — nem vé'etlenül — éppen az Egyesült Államokból utazott a legnagyobb létszámú küldöttség Stockholmba, a Vietnam-konferenciára. Szavaikból az élő lelkiismeret önvallomásai, megrendítő egyéni tragédiák, az Egyesült Államok roppant erkölcsi és politikai válsága rajzolódott ki. Kivétel nélkül valamennyien az amerikai társadalom legszélesebb rétegeinek nevében szerették volna jóvátenni azokat a szörnyű bűnöket, amelyet kormányuk Vietnamban elkövet A konferencia munkáját összegező stockholmi felhívás méltán került korunk legfontosabb béke-kiáitványainak sorába. A stockholmi konferencia felhívásával egyidejűleg ál>andó bizottságot állított fel a további erőfeszítések koordinálására. Nem kétséges, hogy e bizottságra az előttünk levő időszakban múlhatatlanul szükség van, hiszen a „stockholmi szellem" érvényesítésével arathat csak győzelmet újabb sikereket a békemozgalom. A nagygyűlés Blaha Béla zárszavával ért véget (MTI) Csütörtök, 1967. július 20. Nyers Rezső látogatása a tiszai vízlépcső építkezésén Szerdán Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Dégen Imrének, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatójának társaságában a szolnoki sportrepülőtérre érkezett* ahol Fodor Mihály, a Szolnok megyei Tanács V. B. elnöke, Vóczi Sándor, a Szolnok megyei pártbizottság titkára és Hegedűs Lajos, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságok vezetője fo-, gadta. Ezután Nyers Rezsőt a megyei pártbizottságon tájékoztatták a második tiszai vízlépcső építkezéseiről, ahová a beszélgetés után indultak. Útközben Tiszasüly községben megtekintették az elektromos szivattyútelepet Kiskörén, a második tiszai vízlépcső építkezéseinek színhelyén Heves megye vezetői fogadták Nyers Rezsőt és kíséretét. Az építkezés vezetői, a szakemberek a helyszíni bejárás során elmondták, mit jelent majd az óriásmű megépülte a tájon.. A kiskörei tájékozódás után tanyahajón érkezett vissza Szolnokra a Központi Bizottság titkára, s az esti órákban búcsúzott el Szolnok megye vezetőitől. (MTI) Újszeged áttért a földgázra A Bécsi körúton folytatják a munkát Tegnap őta Üjszeged va- használása népgazdasági ériamennyi gázfogyasztója dek, de érdeke a város laföldgázt használ. A Szeged környéki olajkutak úgynevezett kísérőgázának felHétfőn este kezdték meg a földgáz átvezetését Üjszekóinak is. A Szegedi Gáz- gedre. A három kulcsfonÜnnepélyesen megnyitották a magyar-finn barátsági hetet A Magyar Néphadsereg konsági kapcsolatairól központi klubjának színház- szélt, termében tartották szerdán este a magyar—finn barátsági hét megnyitó ünnepségét. Az elnökségben ott volt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az országgyűlés beRámutatott: — A két nép kapcsolatai különösen az elmúlt húsz, méginkább a legutóbbi tíz esztendőben terebélyesedtek. A mögöttünk levő évtized népeink történetében azért is nagyelnöke — aki egyben fővéd- jelentőségű, mert mindin^ Vl.rn — 1. „Mit A rl . Vi -il n /-11 — , # • . ..... . nöke a barátsági hétnek —, továbbá Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos kább kiteljesedő kapcsolatok magukban hordják a két rokon nép jövendő, még Tanácsának főtitkárhelyet- gazdagabb, még terméketese, Szilágyi Béla külügy- nyebb együttműködésének miniszterhelyettes, dr. Ortu- lehetőségeit, és egyben méltay Gyula akadémikus, a TIT elnöke, a magyar—finn kulturális vegyesbizottság magyar albizottságának elnöke, Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke és Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Érdem Olavi Raustila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, Heikki Hosaia, finn közoktatásügyi államtitkár, a vendégcsoport vezetője. Részt vett az ünnepi megnyitón politikai, kulturális életünk számos ismert személyisége. Bugár Jánosné üdvözölte az ünnepség résztvevőit, majd Ortutay Gyula, az ünnepség szónoka lépett a mikrofonhoz. Bevezetőül a magyar és a finn nép sok évszázados történelmi és rotó és szép példázat Európa népei számára is. — Bebizonyosodott az elmúlt tíz esztendőben az is — ha-gsúlyozta —, hogy két olyan nép, amely egymástól eltérő társadalmi rendszerben él, egyetérthet közös, nagy nemzetközi feladatokban, hiszen a magyar és a finn nép egyaránt a világbékéért küzdő nemzetek első sorában áll. Ezután Heikki Hosia szólt az ünnepség résztvevőihez. Utalt arra, hogy az együttműködés formáját egyfelől meghatározza az 1959-ben felújított kulturális egyezmény, ugyanakkor fontos fóruma a két ország kapcsolatainak a Magyar—Finn Barátsági Társaság, amely 1950 óta fejti ki sokrétű tevékenységét. (MTI) mű 1970-ig az egész városban áttér földgáz szolgáltatásra. Újszegedet azért választották elsőnek, mert jól elhatárolható. Az áttérés előkészületeit tulajdonképpen tavaly megkezdték a híd felé vezető gerincvezeték megépítéséveL Az idén áprilistól kezdve először felülvizsgálták az Újszegeden használatos gázkészülékeket, és 43 olyan berendezést díjtalanul ki is cseréltek, melyeket tosságú helyen, a gázműveknél, a szegedi hídfőnél, es az újszegedi nyomásszabályozónál rádiós katonak biztosították az összeköttetést. Újszegeden 7 fáklyát gyújtottak az utcán, a vezetékekben . maradt városi gáz elhasználására. Kedden reggel már csak azért jelentek meg a szerelők a lakásokban, hogy a plombákat eltávolítsák, tegnap, szerdán a vendéglők, intézmények konyhái is földgáznem lehet átalakítani. Az- zal főzhettek már. Csupán után új gázmérő-órákat szereltek a nem megfelelők hea fűtőberendezések átállítása maradt hátra, de ezt is ellyére, majd nyomáspróbának végzik a fűtési idény kezdevetették alá a házakban levő tére. gázvezetékeket. A munka folytatásaképpen július első napjaiban a Szegeden jelenleg mintegy 13 ezer gázfogyasztó van, ebből Újszegeden 1500. fűtőberendezéseket, a víz- Ennyi fogyasztót egyszerre melegítőket és a tűzhelyek csak Hamburgban állítottak sütőit leplombálták, a vízmelegítők és a sütők égőit előzőleg ki is cserélték. Július 17-én, hétfőn egy nap alatt átszerelték valamenynyi tűzhely fúvókáját és az égörózsák fedőjét. Ehhez a munkához segítséget kaptak a békéscsabai, a vásárhelyi és a kecskeméti gázműtől, s résztvettek benne a géptpaát földgázra Európában, a hatvanas évek elején. Újszegeden most már a 3400 kalóriás városi gáz helyett 10 ezer kalóriás földgázt használnak, melynek ára ezer kalóriánként csupán 20 fillér. A családok tehát csaknem fele akkora gázszámlával számolhatnak ezentúl, mint eddig. A fűtési gáz ára ri technikum harmadéves változatlan, növendékei is, úgyhogy vég- Az újszegedi földgáz a eredményben 162 fős stáb vezetékek átépítése nélkül teszi lehetővé, hogy a korábbinál háromszor annyi fogyasztót kapcsoljanak be a hálózatba, s a szövőgyár is áttérhessen használatára. dolgozott, tíz műszaki irányításával. Csupán hétfő reggeltől kedd reggelig nem kaptak gázt az újszegedi fogyasztók, ami a gázművek dolgozói- A gáznyomás ezentúl egyennak jól szervezett munkáját dicséri. Feltétlenül említésre méltó az is, hogy minden letesen jó lesz. Az áttérés mitegy 3 millió forintba került. Amint Galambos: Istegyes műveletről igen ud- ván, a Szegedi Gázművek varias hangú nyomtatvá- főmérnöke elmondotta, az nyokon értesítették a fogyasztókat. A vendéglők és idén őszig a Bécsi körút és környékének házaiban még intézmények konyhái pro- mintegy 500 lakást kapcsolpán-bután gázt használtak nak be a földgázszolgáltakét napig.' tásba.