Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

* refózádib a feszültség a Szaezi-csafor;ia térségében Arab vezetők tanácskozása - Odd Bull tábornok felhívása # Kairó (MTI) Kairóban szerdán befeje­ződtek a tíz napja tartó arab csúcsmcgbeszélések. Délelőtt Nasszer egyiptomi elnök tárgyalt Bumedien algériai és Areí iraki elnök­kel, valamint Mahgub szu­dáni miniszterelnökkel. A megbeszélés résztvevői a -ajtó tájékoztatása szerint az izraeli agresszió követ­keztében előállt helyzetről folytattak eszmecserét. Bu­medien és Aref beszámolt a Szovjetunió vezetőivel foly­tatott moszkvai megbeszélé­seiről. Bumedien algériai és Aref iraki elnök a megbe­„zé'ések befejeztével haza­utazott, és megérkezett Al­gírba, Illetve Bagdadba. Aref hazatérőben egy órára megállt a damaszkuszi re­pülőtéren, és találkozott Atasszi szíriai elnökkel, va­lamint Zuajen miniszterel­nökkel. Az áfám- és kormányfők elutazásával azonban még nem ért véget a kairói dip­lomáciai aktivitás. A Mena hírügynökség jelentése sze­rint a kuwaiti miniszterel­nököt Kairóba várják, hogy tárgyaljanak a közel-keleti Helyzetről. A kuwaiti mi­niszterelnök Marokkóból utazik Kairóba. 0 Amman (TASZSZ) Ammani jelentés szerint Dzsumma, Jordánia minisz­terelnöke U Thant szemé­lyes képviselőjével, Nils-Gö­ran Gussinggal folytatott megbeszélése során felkérte az ENSZ-et, hogy hasson Izraelre és tegye lehetővé a Jordánia nyugati partjáról elmenekült lakosság feltétel nélküli visszatérését a jelen­legi izraeli megszállás alatt álló területre. Jordánia ENSZ-képviselője a Reuter New York-i információja szerint koholmánynak ne­vezte azokat az Izrael által közzétett okmányokat, ame­lyek szerint a jordániai csa­patok izraeli települések ágyúzására kaptak parancsot a polgári lakosság megsem­misítése végett. Ilyen paran­csokat a jordániai hadsereg­ben sohasem adtak ki — szögezte le Jordánia ENSZ­képviselője U Thant ENSZ­főtitkárhoz intézett levelé­ben. £ Jeruzsálem (MTI) Odd Bull tábornok, az ENSZ-megfigyelők vezérka­ri főnöke felhívta Izraelt és Egyiptomot, tartózkodjék minden olyan akciótól, amely megbonthatná a Szu­ezi-csatorna térségében a tűzszüneti vonalnál jelenleg fennálló nyugalmat. A tábornok sürgős felhí­vását. amelyről az ENSZ­megfigyelők szóvivője adott tájékoztatást, azután tették közzé, hogy hírek érkeztek a feszültség fokozódásáról a csatorna egész hosszában. A Maariv izraeli lap szer­dai jelentése szerint Odd Bull tábornok mindkét felet felkérte, ne bocsássanak ha­jókat a csatorna vizére. fiz iráni mmiszlereinök moszkvai látogatása hely­Két súlyos repülőszerencsétlenség Hendrrsonvtlle (MTI) mennyi utasa és egész személy­legltársasag egy hárommotoros sugárhajtású Boeing 727-es utas­s.iiUlitó gepe fedélzetén öt fő­nyi hajőzó személyzettel és 73 utassal, szerdán az észak-karoli­nal Hendarsonvtlle közel éhen McNaughton miniszter felesé­sível és II éves kisfiával rö­viddel a katasztrófa bekövet­kezte előtt szállt fel a gépre. 0 Tapanarive (MTI) tevésében óaszeátkOzött egy kis ^"^^^^llS^Í agánreptllögéppel. A kis gép K,"t assi fővárosában Az nontva lezuhan! éy n földön . ozwf? . 8 tovarosaoan. AZ. lánsolvn lezuhan! felrobbant. A hatalmas utas­szállító gep /az összeütközés után rövid ifletg még folytatta útját, de azután hirtelen zu­hanni kezdett és egy magas h'-inv' níésnünereéel hegy oldalának ütközve felrob- Mgf ^ííSuíSf Washington (MTI) A* amerikai hadügyminiszté- zse kettévált, a roncsok kigyul­rlum szóvivője bejelentette, hogy ladtak. Jqn T. McNaughton. az Egye­••IMMBMARIHMHH^S haditengerészeti minisztere annak az. utasszállító gépnek az utasat között volt. nmely szer dán az. észak-karollnat Hender- ben életet vesztette, sonville közelében lezuhant A A légiszerencsétlenségnek Ot­e. erencsétlenségnél a gép vala- venöt halálos áldozata van. a Moszkva (MTI) jelenlegi közel-keleti Két évvei az iráni sah zetAben ,, ... moszkvai látogatása után A mostani tárgyalások a szerdán Moszkvába érkezett szovjet-iráni politika, vt­Amir Hoveida iráni minisz- szony- a ga^asagi es mű­terei nök. Az a tény, hogy szaki együttműködés kérdé­Irán északi része a Szovjet- seit fogják érinteni, de nyil­unióval és Irakkal határos, ván nagy helyet kapnak a nem csekély fontosságú a közel-keleti fejlemények is. Amir Abbasz Hoveida irá­ni miniszterelnök röviddel Moszkvába érkezése után a Kremlben felkereste Alek­szej Koszigin szovjet kor­mányfőt és megbeszélést folytatott vele Később a Brezsnyevnél tett látogatás során Hoveida iráni miniszterelnök és az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára baráti hangu­latban megbeszélést folyta­tott a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről, valamint a szovjet—iráni kapcsolatokról. Szerdán este a szovjet kormány a Kremlben va­csorát adott Hoveida tiszte­letére. A vacsorán Koszigin, Mazurov, Poljanszkij, Pono­marjov és más szovjet ál­lamférfiak vettek részt. Ko­szigin és Hoveida beszédet mondott. Mcngo!—bolgár tárgyalások # Ulan Bátor (TASZSZ) Szerdán Ulan Batorban bolgár—mongol hivatalos tárgyalások kezdődtek. A Todor Zsivkov és Georgi Trajkov vezette bolgár kül­döttség eszmecserét folytat a mongol vezetőkkel a két or­szág kapcsolatainak további fejlesztéséről, a nemzetközi helyzet időszerű problémái­ról és a kommunista világ­mozgalom kérdéseiről. Extiforer—35 01 Kennedy-fok (MTI) Az Egyesült Államoknak a Kennedy-Fokon levő tá­maszpontjáról szerdán, ma­gyar idő szerint 15,19 órakor egy háromlépcsős delta-ra­kéia segítségévet 103 kilo­gramm súlyú űrlaboratóriu­moi lőttek fel a Hold irá­nyába. Az Explorer—35 el­nevezésű űrlaboratórium fel­adata a napszelek és a bolv­gók közötti mágneses terek, kiváltképpen pedig a Hold környékének vizsgálata. MeqWöiü a Csombe-por A Piedmont Airlines .mertkai plntlgon "szóvivője szerint Air Madagascar légitársaság DC—4-es utasszállító repülőgé­pe, 77 emberrel a fedélzetén, az urszág északi részén fekvő Ta­mateveba Indult, amikor né­a felszállás i Tananarl­ve-1 repülőtér nemrég felavatott új kifutópályájára. A gép tör­A Reuter-Iroda Államok újonnan kinevezeti rint a repülőgép utasat között is volt Albert Sylta. a Malgas Köz­társaság külügyminisztere. aki szerencsétlenség következté­ig Algír (MTI) Az algériai lesfelsőbb bí­róság előtt szerdán, magyar idő szerint tíz órakor meg­kezdődött a Csombe-per. A volt kongói miniszterelnököt orős biztonsási őrizet mel­lett az Algírtól 20 kilóm éter­m-ire fekvő pl warras-bör­tön bői vezették elő. Háromórás tárgyalás után úgv határoztak, hoev Csőm­be Kongónak való kiadatá­sáról nénteken. a bíróság nvtlvános ülésén jelenti be döntését. Kínai tiltakozás A Peking (MTI) Az Űj Kína hírügynökség jelentése szerint a kínai kül­ügyminisztérium, július 19­én erélyes hangú jegyzéket juttatott el Indja pekingi nagykövetségéhez és ebben tiltakozott amiatt, hogy jú­lius 12 és IT között indiai katonai repülősének 16 eset­ben megsértették a Kínai Népköztársaság légi terét Európa népei még emlékeznek TA SZSZ- nyilatkozat a nyugatnémet rendkívüli törvényekről # Moszkva (TASZSZ) A TASZSZ szerdán nyilat­kozatban foglalkozott a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban kidolgozott rendkívüli törvényekkel. A nyugatnémet szövetségi gyűlés elé terjesztettek meg­vitatás végett egy sor úgy­nevezett rendkívüli törvényt, amelyek kidolgozását még Adenauer idején kezdték és az Erhard-kormány működé­se alatt folytatták. E törvé­nyek lényege az, hogy a szövetségi kormányt olyan teljhatalommal ruháznák fel, amelynek birtokában szélsőséges céljai érdekében rendkívüli helyzetet rendel­hetne el az országban, ke­zébe vehetné a teljes végre­hajtó és törvényhozó hatal­mat a lakosság elemi jogai­nak hatálytalanításával. A törvények értelmében az NSZK kormányának jo­gában állna, hogy már bé­keidőben bevezesse az álta­lános munkakötelezettséget, betiltsa a sztrájkokat, kor­látozza a szakmaválasztás szabaságát, vagy a munka­hely-változtatást.. megvalósít­sa az állampolgárok levele­zéseinek titkos ellenőrzését, bírói szervek Jóváhagyása nélkül letartóztatásokat esz­közöljön stb. E törvények értelmében szigorúan meg­büntetnék azokat, akik kap­csolatokat tartanak fenn az NDK polgáraival, akik poli­tikai szervezetek tagjai, korlátoznák az NSZK pol­gárainak véleményszabad­ságát és más jogait. Lényegében nem is rej­tik véka alá a rendkívüli törvényhozás militarista jel­legét. Még az úgynevezett „egyszerű" rendkívüli törvé­nyek, amelyeket 1965-ben fogadtak el, előírják, hogy a félmilliós szövetségi haderő kiegészítésére létre kell hoz­ni békeidőben a katonai jel­legű ..polgári védelmi had­testét". A már elfogadott és ' az előkészítés alatt álló rendkí­vüli törvények tartalmát te­kintve arról van szó. hogy elő akarják készíteni a ta­lajt az országban a kato­nai és a rendőri diktatúra bevezetéséhez. Ezek a tör­vények azoknak kellettek, akik jogellenesen és önké­nyesen szeretnék megtörni az ellenállást Bonn kalan­dorkodó és revansista irány­vonalával szemben. Az NSZK hatóságai egyszerűen lemá­solták azokat a módszereket, amelyeket Hitler használt 1933. és 1939. között. Most is a militarizálás átfogó programját dolgozzák ki, lépésről lépésre bővítik a gazdasági, a jogi és a pszi­chológiai felkészülést a há­borúra. Az NSZK uralkodó körei által hirdetett és védelme­zett tervek jól ismertek. Re­vízió alá venni a második világháború következmé­nyeit. megszerezni az atom­fegyvereket, terjeszkedni Ke­let-Európa és elsősorban a szocialista német állam — a Német Demokratikus Köz­társaság felé. A rendkívüli törvénykezés újabb korlátot emel egyrészt Nugat-Németország és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, másrészt Nyugat-Né­metország és a szocialista államok kapcsolatainak ren­dezése elé. A fentiekből nyilvánvaló az is. mennyire hamis a nyugatnémet politikusoknak az az állítása, hogy a rend­kívüli törvények elfogadta­tását kizárólag az az óhaj diktálta, hogy csökkentsék azt a különleges hatáskört, amellyel az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaor­szág katonai hatóságai ren­delkeznek jelenleg a Német Szövetségi Köztársaság terü­letén, és ezáltal megszüntes­sék az NSZK katonai és politikai függőségét a nyu­gati hatalmaktól. A való­ságban a rendkívül törvé­nyek jogi alapot teremtenek az ország erőtlejes militari­zálására. ami teljesen meg­felel a Pentagon számítása­inak. Európa népet. amelyek még jól emlékeznek a kö­zelmúlt komoly megpróbál­tatásaira, joggal vétózzák meg az NSZK rendkívüli törvényeit — a háború tör­vényeit. E törvények egész rendszere, de mindenekelőtt az „alkotmány módosításá­ról szóló törvény" mélységes ellentmondásba ütközik a potsdami egyezmény alap­tételeivel, különösképp az államhatalom militarizálásá­nak és túlságos centralizálá­sának eltiltásával, a nácit­lanítással és a német polgá­rok alapvető demokratikus jogainak és szabadságának helyreállításával. B ketfss hafaSom vége It 1Q17-PC februári forradalom Orosz­•i IOl/"Bb országban kettős hatalmat eredményezett. Ilyen körülmények között reálissá vált az a követelés, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe kerüljön. Lehetséges volt a forradalom továbbfejlődése békés úton. Ez lényegében azt jelentette, hogy az osz­tályharcot a tömegek megnyerése, neve­lése, megszervezése útján, viszgnylag bé­kés körülmények között lehet folytatni. Válaszút elé állította ez a követelés a mensevik és az eszer pártot: vagy a bol­sevikokat támogatják és a nép igazi ér­dekeit képviselik vagy az Ideiglenes Kor­mánnyal együtthaladva, szembekerülnék a néptömegekkel. A szovjetekben a bolse­vikok ekkor még kisebbségben voltak. 1917. június 3-án, a Szovjetek I. Országos Kongresszusán mensevikeknek és eszerek­nek 800, a bolsevikoknak pedig valamivel több mint 100 küldöttje vett részt. A szov­jetekben tehát meg kellett változtatni ezt az arányt. A Bolsevik Párt áprilisi hatá­rozata feladatul szabta: a tömegek tü­relmes felvilágosítása útián, a mensevik és eszer párt megalkuvásának leleplezé­sével a szovjetekben a többség megszer­zését. Különösen nagy munkát végeztek a bolsevik agitátorok a hadseregben. A katonaszervezetek megalakításában, a ka­tonák szervezésében nagy szerepe volt a harcteri újságoknak is. A szakszervezetek, a gyári üzemi bizottságok tagságának megnyerése is eredményesen folyt. A május végén tartott gyári üzemi bizott­sági értekezleten már bolsevik többség képviselte a munkásokat. Az értekezle­ten a bolsevikok jelszavát ..Minden ha­talmat a szovjeteknek" — fogadták el. Ugyancsak a bolsevikok jelszavait fogad­ta el az a 400 000 főnyi petrográdi tüntető is, amely június 18-án a háború és az Ide­iglenes Kormány ellen, a szovjetek mel­lett tüntetett. Az Ideiglenes Kormány azonban a tö­megek követelései ellenére is az imperia­lista háború folytatása mellett döntött. Ehhez a politikához biztatást kapott a szovjetek I. kongresszusán többségben le­vő mensevikektöl és eszerektól. A kor­mány a harctéren támadásokat indított, amelyek sorra gyászos kudarccal végződ­tek. Éz hozzájárult ez Ideiglenes Kormány céljainak leleplezéséhez. Háborús sikere­ket akart a frontokon elérni, hogy ezekre támaszkodva leverje a forradalmat. Ki­tűnt, hogy a burzsoázia az esztelen hábo­rú folvtatása, a nép szenvedéseinek foko­zása útján akar a kettős hatalomnak vé­get vetni. Ezen az áron akarja az egész hatalmat megszervezni. Így akart a szov­jetekkel, a néppel, a bolsevikokkal leszá­molni. n támadás kudarca azonban le­leplezte a re­akció mesterkedéseit. A néptömegek kö­zül egyre többen ismerték fel, hogy a bur­zsoá kormány nem is akarja teljesíteni a forradalom időszerű követeléseit: a de­mokratikus békét, a feudális földtulaj­don felszámolását, a szabadságot, a had­sereg demokratizálását. A burzsoázia ehe­lyett folytatta a háborút, szabotálta a föld­osztást, a hadseregben az ellenforradalmi tisztek kezébe adta a vezetést, katonai diktatúrát teremtett, támadásra indult a demokratikus szabadságjogok ellen. A szovjetek a forradalmi tömegekre támasz­kodva kényszeríteni tudták volna a kor­mányt a követelések teljesítésére. Csak­hogy éppen ez az. amitől a szovjetekben többségben levő kispolgárság megrettent. Ez az a pont, amely körül a mensevikek és eszerek ingadoztak. Éppen ez az a tény, amely legvilágosabban mutatja, hogy a mensevik és eszer párt elárulta a forra­dalmat. A nép aktív, forradalmi fellépést szószátyárkodással, alkotmányos illúziók­kal akarták helyettesíteni. A mensevik és eszer pártvezérek kihasználták saját kis­polgári tömegeik illúzióit, hiszékenységét — becsakták őket. Szövetségre léptek a burzsoáziával, néhány miniszteri tárca el­lenében elárulták a nép igazi érdekeit, kétszínű magatartásukkal fedezték a bur­zsoázia ellenforradalmi készülődéseit. A kispolgárság és a burzsoázia osztály­rokonságban van. S ha a kispolgárság pártja megretten a forradalmi tömegektől — ha ingadozása eluralkodik, vagy hosz­szabb ideig teret kap — elárulja a nép érdekeit, a burzsoáziával lép szövetségre. A burzsoázia ezzel időt nyer és fellép a forradalom ellen. A burzsoázia ez esetben is kihasználta ezt a felkínált lehetőséget. Katonai és po­litikai intézkedéseket tett. A forradalmi ezredeket a frontra küldte és ellenforra­dalmi fegyverekkel megerősítve hatalmát provokálta és felkészülve várta a töme­gek megmozdulását A nép — miután legfontosabb követe­léseit nem teljesítették — elégedetlenke­dett. Eredményeket, kézzelfogható választ várt követeléseire. Ha megvalósul a bol­sevikok helyes jelszava: — „Minden ha­talmat a szovjeteknek" — akkor erre a néphatalomra és a tömegek aktív, cselek­vő részvételére támaszkodva a paraszt­ság föld, az egész' nép béke és szabadság vágya beteljesülhetett volna. Ez esetben a kispolgárság ingadozása megszűnik, a parasztság a munkásosztály szilárd szö­vetségévé válik — s a forradalom fej­lődésének békés útja biztos, reális lehe­tőséggé szilárdul. A ..Minden hatalmat a szovjeteknek" jelszó megvalósulása tehát a forradalom békés fejlődésének útját je­lentette volna. Ettől a lehetőségtől fosz­totta meg a kispolgári árulás, a kispolgár­ság és a burzsoázia szövetsége az orosz forradalmat. 0 néptömegek az Ideiglenes Kormány ellen tüntetésre készülődtek. Közben a burzsoázia által tett ellenforradalmi lépések miatt — a forradalmi ezredek leszerelése, illetve frontra küldése, a bolsevikok elleni táma­dás, a kispolgári árulás, a szovjeteknek az ellenforradalom oldalára való átját­szása — az erőviszonyok eltolódtak. Le­nin és a bolsevikok látták ezt a fordula­tot, s ezért ellenezték a tömegtüntetést, 1917. július 2-án, az események és az erő­viszonyok elemzése után a tüntetés féke­zése mellett foglaltak állást. Ennek elle­nére július 3-án ösztönös tüntetések in­dultak, s egész nap tartottak és egyes he­lyeken fegyveres tüntetéssé változtak. A tömeg jelszava: „Minden hatalmat a szov­jeteknek!" A bolsevikok a fegyveres fel­kelést ellenezték, de mikor látták, hogy a tüntetést nem lehet megakadályozni, arra törekedtek, hogy békés, szervezett jellegét biztosítsák. A forradalmi válság még nem volt elég érett, a hadsereg és a vidék nem készült fel a fővárosi feikeles támogatására. Látszott, hogy egy elsietett felkelés elszigetelődne, s a burzsoázia könnyen szétverhetné azt. A bolsevik pártnak sikerült s tüntetés békés jellegét és szervezettségét biztosí­tani. A tüntetők százezrei vonultak a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottsága elé, ahol azt követelték, hogy a szovjetek ragadják kezükbe a hatalmat, szakítsák félbe az imperialista háborút és folytas­sanak békepolitikát. A tüntetés békés jel­lege ellenére a tisztek, tiszti iskolások és a frontról hazarendelt reakciós, ellenfor­radalmi csapatok közreműködésével szét­verték a felvonuló munkások sorait. A bolsevikok július 4-én röplapokon 2 DÉL-MAGYARORSZÁG isütörtök, 1967. július 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents