Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

Koszigin Johnson találkozója FockJenő (Folytatás tu l. oldalról.) saédos teremben folytattak eszmecserét. A tárgyaló felek munka­ebéden vettek részt. Az ebé­det az amerikai elnök adta a szovjet vendégek tisztele­tére. A díszebéden felszol­gált ételeket és a terítéshez felhasznált étkészletet a Fe­hér Házból szállították a helyszínre. Az asztalnál 12 személyre terítettek. Amerikai hivatalos körök­ből származó értesülés sze­rint Johnson és Koszigin megbeszélésének napirend­jén négy lényeges probléma szerepelt: a Közel-Kelet, Vi­etnam, az atomfegyverek el­terjedésének megakadályo­zása és a rakétaelhárító rendszerek kiépítésnek kor­látozása. A megfigyelőket meglep­te a tanácskozás elhúzódása, nem számítottak rá, ho© a találkozó négy óránál tovább tartson. fiz ENSZ-nek fő feladata Vasárnap ismét az izraeli agresszió következményeinek felszámolása i A magyar kormányfő beszéde az ENSZ közgyűlésén A hírügynökségek gyors­hírben jelentették, ho© a Johnson—Koszigin csúcsta­lálkozó magyar idő szerint 21 óra 40 perckor ért véget. A két államférfi vasárnap Glassboroban, helyi idő sze­rint 13,30 órakor ismét ta­lálkozik és folytatja tála­lásait a nemzetközi helyzet­ről. Koszigin és Johnson a fo­tóriporterek kereszttüzében hagyta el a tárgyalások szín­helyét. Néhány szóval véla­szoitak az újságírók kérdé­seire. A szovjet miniszterelnök kijelentette: „Megbeszélé­sünk a problémák olyan tág körét érintette, hogy nem tudtunk a mai nap folya­mán túljutni rajtuk. Ügy e©eztünk meg. hogy vasár­nap ismét találkozunk". Johnson: „Koszigin mi­niszterelnök és én egy sor nemzetközi kérdést vitat­tunk meg. Szerepelt ezek között a Közel-Kelet, Viet­nam és az atomfegyverek el­terjedésének megakadályo­zásának problémája. E©et­értettünk abban, hogy az atomstop-egyezményre vo­natkozó megállapodás rend­kívül fontos. Koszi gin szovjet miniszter­elnök köszönetet mondott az­ért, ho© kellemes környe­zetben. megfelelő körülmé­nyek között folytathatták a pénteki megbeszélést. Johnson ezután Koszigint a gépkocsihoz kísérte. A szovjet miniszterelnök gép­kocsin tért vissza New Yorkba. Koucky i Szükséges az internacionalista álláspont kidolgozása 0 Prága (CTK) A „Béke és Szocializmus" szerkesztőségének szervezé­sében sorra kerülő nemzet­közi ideológiai értekezletén — amely a Na© Októberi Szocialista Forradalom tör­ténelmi Jelentőségével fog­lalkozik — felszólalt Vladi­mír Koucky, a CSKP KB titkára. Koucky a többi kö­zött megállapította, az. im­perialisták által rendezett konfliktusoknak és provo­kációknak az a céljuk, hogy a világ törvényszerű fejlő­dését megakadályozzák és az ellenforradalmat expor­tálják. A kommunista pár­tok felelősek azoknak a nemzetközi kötelezettségek­nek a teljesítéséért, amelye­ket a világ forradalmi meg­változtatásáért folyó harc­ban magukra vállaltak. „Az arab országok elleni imperialista agresszió bizo­nyítja, milyen elengedhetet­lenül szükséges annak az in­ternacionalista álláspontnak a kidolgozása, amely a kom­munisták és a fejlődő orszá­gok haladó erőinek szolida­ritását dokumentálja. A re­gionális tanácsokzások és a Karlovy Vary-i értekezlet tapasztalatait felhasználva meg kell kezdeni egy világ­találkozó előkészítését. Kar­lcvy Vary eredményei azt bizonyítják, ho© ha olyan konkrét politikai problé­mákról van szó, amelyek megoldásában a pártok köz­vetlenül érdekeitek és ha me©an az álláspontok és nézetek szabad kifejtésének lehetősége, akkor meg lehet találni a közös nyelvet és el lehet érni az akcióegységet" — mondotta Koucky. Az USA kijátszotta azEAK ot Népköztársaság kormánya azzal bízta meg, hogy a tra­gikus és súlyos veszélyeket magában rejtő közel-keleti helyzetben együttműködjék a többi delegációval a bé­kés megoldás megkeresésé­ben. A szovjet kormány ösz­szehívást javasló levele jól világítja "meg az ülésszak előtt álló probléma lénye­gét: fel kell számolni Izrael­nek az arab államok ellen elkövetett agressziója követ­kezményeit és azonnal visz­sza kell vonni az izraeli csa­patokat a fegyverszüneti vo­nalak mögé. A közgyűlésen elhangzott Fock Jenő az ENSZ köz- eddlgi vita is azt húzza alá, gyűlésén a mondotta: Elnök úr! Tisztelt küldöttek! következőket ho© ez a 16 feladat, amely­től semmiféle részletkérdés nem terelheti el a fi©el­Küldöttségünket a Magyar műnket Bűnös támadás történt 0 Kairó (AP. Reuter) Az Al Ahram pénteken közzétette azoknak a bizal­mas leveleknek szövegét, amelyeket Johnson és Nasz­szer elnök május 23-tól kez­dődően váltottak egymással. Heikal. a lap főszerkesztő­je a levélváltást kommentál­va Ismételten leleplezi az Egyesült Államok diplomá­ciai képmutatását és manő­verezését. Az Egyesült Államok el­nöke — hangzik a cikk — május 23-án Nasszer elnök­höz intézett levelében így ír: „A mi/korunkban nem oldhatják meg a konfliktu­sokat a jogtalan határsérté­sek, ember- és fegyvercsem­pészéssel, sem, Ázsiában, sem a Közel-Keleten, s Af­rikában éppúgy nem, mint Latin-Amerikában. Az ilyenfajta tevékenység már háborút eredményezett Ázsiában és a világ más tér­ségeiben is fenyegeti a bé­két". Nasszer elnök június 2-i keltezésű válaszlevelében hangsúlyozta a béke fenn­maradására irányuló óhaját és megismételte, hogy az egyiptomi csapa tmegerősíté­xek a Sinai-félszigeten tisz­tán védelmi jellegűek. az EAK-nak a Tiran-szorosra vonatkozó törvényes jogai biztosítása érdekében. A Johnson-levél — foly­tatja az Al Ahram — ar­ról biztosította Egyiptomot, hogy „az Egyesült Államok szilárd álláspontot foglal el az agresszió mindenfajta formájával szemben". Az EAK helyeslően válaszolt a Johnson-levél fő pontjaira. Egyidejűleg azonban az Egyesült Államok teljes ha­talmával és súlyával kiját­szott bennünket. Az összees­küvési terveket, a katonai hadműveleteket Johnson el­nök jelenlétében, a hadse­regparancsnokok, a központi hírszerző hivatal vezetőjé­nek jelenlétében vitatták meg. Miközben Nasszer elnök és Johnson elnök között a levél- és üzenetváltás folyt, Izraelbe özönlött az ameri­kai fegyver és az amerikai pilóták önkéntes szolgálatra jelentkeztek az izraeli légi­erőhöz — írja végül a lap. Az arab területek Izrael által történt elfoglalásának ténye önmagában bizonyíté­ka annak, hogy bűnös táma­dás történt. Az ENSZ-nek és az egész világ békeszerető erőinek feladata, hogy fel­számolják ennek következmé­nyeit és keressék a tartós és végleges megoldás felté­teleinek megteremtését. Nem engedhető meg, ho© a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya elveinek sem­mibe vevésével megsértsék a gyarmati sorból független­né vált arab államok terüle­ti épségét. Nem engedhető meg, hogy az agresszor él­vezze agressziója gyümöl­cseit, hogy a tárgyaláson az erőszakosan elfoglalt terüle­tek birtokában akarjon dik­tálni. Izraelnek és támogatóinak eddigi magatartásából és a köz©űlési vitában elhang­zott érveléseiből e©értelmű­en az derül ki, hogy Izrael éppen az elfoglalt térületek birtoklásából akar kiindul­ni. Ebben a helyzetben kell a békés megoldást megkeres­nünk. A mai feszült, s Izrael támadása következtében még feszültebbé vált nemzetközi körülmények között termé­szetesen ez nem könnyű fel­adat. A nemzetközi helyzet­nek ezek a máshol is tapasz­talt veszélyes tünetei is sze­repet játszottak abban, hogy Izrael agresszióját elkövette. 1963. nyara, a leszerelési tárgyalások terén tett utolsó engedményes lépés óta a vi­lág számos területén fokozó­dott a nyugati hatalmak, el­sősorban az E©esült Álla­mok agresszív tevékenysége. Délkelet-Ázsiában az Egye­sült Államok évek óta nyílt, szé©enteljes agressziót követ el a hazáját védő hős viet­nami nép ellen. Napról napra szélesíti embertelen és a nemzetközi jog minden elő­írását semmibevevő támadá­sait, amelyek az egész világ békéjét fenyegetik. Szinte naponta követ el provoká­ciókat a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság el­len. Latin-Amerikában az E©e­sült Államok deklarálta az egyoldalú beavatkozáshoz való jogát és él is vele. Af­rikában a hírhedt 1964-es közvetlen kongói beavatko­zás mellett nyíltan vagy bur­koltan támogatja a konti­nens déli részén uralmon le­vő reakciós rezsimeket. Ezeknek a ténykedéseknek a folyományaként kialakult légkör nehezíti Európában is a függő problémák rendezé­sét. A szocialista országok­nak a katonai tömböktől mentes Európára, az atom­mentes európai övezetekre, a két német állam békés együttműködésére tett kezde­ményezései visszhangra ta­láltak a kontinens nyugati részén élő népek körében is. Ugyanakkor az E©esült Ál­lamok és Anglia a NATO­ban és az azon kívül kife­jezett hivatalos politikája en­nek az agresszív katonai szervezetnek az erősítése. Mindkét hatalom támogatja az NSZK egyre nyíltabban fasizálódó militarista körei­nek revansvágyó terjeszkedé­si törekvéseit, atomfegyver­igényét. Izrael tehát agresszióját olyan nemzetközi háttérben követte el, amelynek egyik jellemző vonása a főbb szö­vetségeseinek a nemzetközi helyzet javulását gátló, sőt romlását elősegítő tevékeny­sége. Nem férhet kétség ah­hoz, hogy az Egyesült Álla­mok politikája általában és különösen a Vietnam elleni háborúja által létrehozott légkör jelentős befolyást gyakorolt Izrael elhatározá­saira, felelelőtlen és bűnös lépéseire. kőzni. Nem lehet azonban nem észrevenni azt a köz­vetlen kapcsolatot, amely az olajhatalmak közel-keleti ér­dekei és Izrael szomszédai ellen folytatott politikája kö­zött fennáll. Ismeretes, hogy Szíriában a kormány más arab országok támogatásával az elmúlt év vége óta ke­mény harcot folytatott az olaj monopóliumokkal a szír nép nemzeti érdekel védel­mében. Törvényszerű logiká­val nehezedett ennek folytán Izrael nyomása elsősorban Szíriára ez év eleje óta. Erre a kihívó, nyíltan tá­madással fenyegető magatar­tásra reagáltak az arab ál­lamok azzal, hogy még szo­rosabbra vonták szövetségü­ket Szíriával. Izrael fenye­getéseit minden fázisban tá­mogatták szövetségesei, első­sorban az Egyesült Államok. A gazdasági és politikai nyo­más az arab államok ellen, a VI. flotta tüntető felvo­nulása a Földközi-tenger kö­zel-keleti térségében és az EAK elleni erőfitogtatással való fenyegetés nyílt biztatás volt Izrael számára, ho© a végső előkészületeket megte­gye a fegyveres támadásra. A feszültség tetőfokán, május 31-én, az EAK az ál­landó fenyegetés ellenére még e© kísérletet tett a békés megoldásra. A Bizton­sági Tanácsban benyújtott határozattervezetében ja­vasolta, hogy újítsák fel két héten belül az egyiptomi—• izraeli vegyes fegyverszüne­ti bizottság tevékenységét. A válasz az amerikai flotta­beavatkozással való fenye­getéstől bátorított szélsősé­ges erők felülkerekedése volt Izraelben, majd a jú­nius 5-i agresszió. Az izraeli támadás har­madik összetevője magának Izrael állam kormányainak sok évre visszanyúló politi­kájában gyökerezik. A közgyűlés harmadik ülésszakán, 1949. május 11­én vette fel Izraelt az ENSZ tagjai sorába. A világ hala­dó közvéleménye már akkor figyelmeztette az új állam vezetőit arra a veszélyre, amely a nemzetkőzi reakciós erők részéről fenyegeti őket: arra, hogy a gyarmati sor­ból felszabadult és felszaba­duló arab népek és álla­mok ellen az imperializmus és kolonializmus erőinek képviselőivé válhatnak a térségben. Izrael kormányai­nak az elmúlt 19 év folya­mán követett politikája — sajnos — azt mutatja, ho© nem elkerülni i©ekezteki ezt a veszélyt, hanem tuda­tosan szerepet vállaltak a haladás erői elleni harcban. Izrael szomszédai ellen so­rozatosan elkövetett agresz­sziói, expanziós törekvései — amelyek számos elítélő biztonsági tanácsi határozat meghozatalát is szükségessé tették — megmérgezték n Közel-Kelet légkörét. Vajon milyen névvel illessük azt a politikát, amelyet Izrael a régi arab menekültekkel és a most megszállt arab terü­letefc lakosságával szem­ben folytat? Az az Izrael, amelyet a fasizmus mene­kültjei számára hoztak lét­re! Na©on fontos, Izrael szá-' mára elsősorban fontos, ho© világosan, tisztán lássa: az arab országok elleni soroza­tos és szörnyű bűncselekmé­nyei táplálják azt a véle­ményt, hogy Izrael nem szu­verén ország, hanem a gyar­matosító hatalmak ktsztfljá­lója. A nemzetközi joggal ellentétesen Az USA biztatta Izraelt A ©armatosító hatalmak ben közvetlen — okát. Nem közel-keleti politikai céljai je- kívánok a valamennyiünk ál­lentették az izraeli agresszió tal ismert, közelmúlt esemé­második fontos — ez eset- nyek részleteibe belebocsát­A közgyűlés mostani sür­gős és rendkívüli ülésszaka az agresszió elkövetése után és következtében ült össze. Olyan helyzetben, amikor Izrael ki szeretné használni támadása előnyeit, amikora nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya előírásaival homloke©enest szembehe­lyezkedve, megszállva tartja más államok területeit. Ebben a helyzetben kell helyesen megfogalmaznunk, hogy mi értendő valóban békés megoldáson. Izrael és az E©esült Ál­lamok képviselője Ls egy­folytában békéről, harmó­niáról, együttműködésről be­szélnek. Az amerikai hatá­rozati javaslatnak még a címe is a tartós és szilárd béke megteremtésének ne­vét viseli. A valóság azon­ban mást mutat. Vajon azzal jelent-e meg Izrael képviselője itt előt­tünk, ho© legújabb táma­dásának következményeit segítsen felszámolni? Izrael képviselője beszé­dében és válaszában szólt u©an tárgyalásokról, de az­zal a feltétellel, ho© az ál­tala megszállva tartott te­rületeket előzőleg nem ürí­ti ki. Az agresszorok kalandor­politikájának jellemző voná­sa, hogy jogtalanul elfoglalt területeket szeretnének a tárgyalásokon alku tárgya­ként felhasználni. Hallot­tunk olyan felelőtlen nyilat­kozatokat, ho© Izrael szá­mára teljesen elfogadhatat­lan a június 5-e előtti, te­hát a területrabló vállalko­zás előtti helyzethez való visszatérés. Hallottunk fe­nyegetéseket Izrael állam képviselőjének önmagát ismétlő felszólalásaiban „újabb robbanásról", ha a közgyűlés a status quo visz­szaállítása mellett foglalna állást. Mi egyéb ez, mint újabb bűnös kalanddal való fenyegetés? Az Egyesült Államok magatartása Ix>ndon Adenből érkező Jelentések szerint a brit gyarmati ha­tóságok e©előre nem kísér­lik meg visszafoglalni a sű­rűn lakott arab ne©edet, a Krátert, amely szerda óta a r.emzeti felszabadító erők kezén van. Budapest A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti irodája június 25-re és26-ra Berlinbe összehívta a DÍVSZ végrehajtó bizottságának rendkívüli ülését Gátat kell szabni a vietnami háború folyamatának De Gawle nyilatkozata e Párizs (AFP) De Gaulle tábornok pén­lek. délután a parlamentnek az ő tiszteletére adott gar­den-partiján beszélgetett az újságírókkal. Eltökélt szán­déka — hangsúlyozta —, ho© kívül tartja Francia­országot minden konfliktu­son, amely a vietnami há­ború folyamányaként bekö­vetkezhet Sajnálatos — mondotta —, ho© az em­berek kezdenek hozzászokni e© harmadik világháború gondolatához. Ezért kell — mondotta — gátat szabni a vietnami háborúval elindult folyamatnak. Az E©esült Államok, mint már annyiszor, ismét kettős arculattal jelent meg' előttünk. Egyrészt, eddigi politikájának megfelelően, a valóságban támogatja Izra­el jogtalan törekvéseit, más­részt viszont úgy tesz, mint­ha az eddig történtekért semmi felelősség nem ter­helné. Mintha tehát joga lenne valamiféle pártatlan, semleges bíró szerepében fellépni. Bár az E©esült Államok­nak ez a magatartása már önmagában is az agresszió támogatását jelenti, a mos­tani közgyűlés keretében to­vább is megy ennél. Hatá­rozati javaslatában egyrészt feltételekhez köti az izraeli csapatok visszavonását a megszállt területekről, hol­ott az általános rendezésnek nem következménye, hanem feltétele a támadás előtti ál­láspontok helyreállítása. Másrészt azzal a ténnyel, hogy e©etlen szóval sem ítéli el határozati javaslatá­ban az agressziót, elmossa a tényleges felelős kérdését, sőt, közvetve biztatást is ad számára, ho© büntetlenül élvezze támadása gyümöl­cseit. Nyilvánvaló, hogy ez a ja­vaslat nem a megoldáshoz vezet, ellenkezik az ENSZ alapokmánya szellemével.­Elnök úr! Le kell vonnunk azt a ta­nulságot, ho© a békés meg­oldást téhát alapvetően Iz­(íőlylatás a 3. oldalon.) > A 2 oél-magyarqrsiag Szombat, 1967, június Zl, , f l 4

Next

/
Thumbnails
Contents