Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

Koszigin Johnson találkozója FockJenő (Folytatás tu l. oldalról.) saédos teremben folytattak eszmecserét. A tárgyaló felek munkaebéden vettek részt. Az ebédet az amerikai elnök adta a szovjet vendégek tiszteletére. A díszebéden felszolgált ételeket és a terítéshez felhasznált étkészletet a Fehér Házból szállították a helyszínre. Az asztalnál 12 személyre terítettek. Amerikai hivatalos körökből származó értesülés szerint Johnson és Koszigin megbeszélésének napirendjén négy lényeges probléma szerepelt: a Közel-Kelet, Vietnam, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása és a rakétaelhárító rendszerek kiépítésnek korlátozása. A megfigyelőket meglepte a tanácskozás elhúzódása, nem számítottak rá, ho© a találkozó négy óránál tovább tartson. fiz ENSZ-nek fő feladata Vasárnap ismét az izraeli agresszió következményeinek felszámolása i A magyar kormányfő beszéde az ENSZ közgyűlésén A hírügynökségek gyorshírben jelentették, ho© a Johnson—Koszigin csúcstalálkozó magyar idő szerint 21 óra 40 perckor ért véget. A két államférfi vasárnap Glassboroban, helyi idő szerint 13,30 órakor ismét találkozik és folytatja tálalásait a nemzetközi helyzetről. Koszigin és Johnson a fotóriporterek kereszttüzében hagyta el a tárgyalások színhelyét. Néhány szóval vélaszoitak az újságírók kérdéseire. A szovjet miniszterelnök kijelentette: „Megbeszélésünk a problémák olyan tág körét érintette, hogy nem tudtunk a mai nap folyamán túljutni rajtuk. Ügy e©eztünk meg. hogy vasárnap ismét találkozunk". Johnson: „Koszigin miniszterelnök és én egy sor nemzetközi kérdést vitattunk meg. Szerepelt ezek között a Közel-Kelet, Vietnam és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásának problémája. E©etértettünk abban, hogy az atomstop-egyezményre vonatkozó megállapodás rendkívül fontos. Koszi gin szovjet miniszterelnök köszönetet mondott azért, ho© kellemes környezetben. megfelelő körülmények között folytathatták a pénteki megbeszélést. Johnson ezután Koszigint a gépkocsihoz kísérte. A szovjet miniszterelnök gépkocsin tért vissza New Yorkba. Koucky i Szükséges az internacionalista álláspont kidolgozása 0 Prága (CTK) A „Béke és Szocializmus" szerkesztőségének szervezésében sorra kerülő nemzetközi ideológiai értekezletén — amely a Na© Októberi Szocialista Forradalom történelmi Jelentőségével foglalkozik — felszólalt Vladimír Koucky, a CSKP KB titkára. Koucky a többi között megállapította, az. imperialisták által rendezett konfliktusoknak és provokációknak az a céljuk, hogy a világ törvényszerű fejlődését megakadályozzák és az ellenforradalmat exportálják. A kommunista pártok felelősek azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyeket a világ forradalmi megváltoztatásáért folyó harcban magukra vállaltak. „Az arab országok elleni imperialista agresszió bizonyítja, milyen elengedhetetlenül szükséges annak az internacionalista álláspontnak a kidolgozása, amely a kommunisták és a fejlődő országok haladó erőinek szolidaritását dokumentálja. A regionális tanácsokzások és a Karlovy Vary-i értekezlet tapasztalatait felhasználva meg kell kezdeni egy világtalálkozó előkészítését. Karlcvy Vary eredményei azt bizonyítják, ho© ha olyan konkrét politikai problémákról van szó, amelyek megoldásában a pártok közvetlenül érdekeitek és ha me©an az álláspontok és nézetek szabad kifejtésének lehetősége, akkor meg lehet találni a közös nyelvet és el lehet érni az akcióegységet" — mondotta Koucky. Az USA kijátszotta azEAK ot Népköztársaság kormánya azzal bízta meg, hogy a tragikus és súlyos veszélyeket magában rejtő közel-keleti helyzetben együttműködjék a többi delegációval a békés megoldás megkeresésében. A szovjet kormány öszszehívást javasló levele jól világítja "meg az ülésszak előtt álló probléma lényegét: fel kell számolni Izraelnek az arab államok ellen elkövetett agressziója következményeit és azonnal viszsza kell vonni az izraeli csapatokat a fegyverszüneti vonalak mögé. A közgyűlésen elhangzott Fock Jenő az ENSZ köz- eddlgi vita is azt húzza alá, gyűlésén a mondotta: Elnök úr! Tisztelt küldöttek! következőket ho© ez a 16 feladat, amelytől semmiféle részletkérdés nem terelheti el a fi©elKüldöttségünket a Magyar műnket Bűnös támadás történt 0 Kairó (AP. Reuter) Az Al Ahram pénteken közzétette azoknak a bizalmas leveleknek szövegét, amelyeket Johnson és Naszszer elnök május 23-tól kezdődően váltottak egymással. Heikal. a lap főszerkesztője a levélváltást kommentálva Ismételten leleplezi az Egyesült Államok diplomáciai képmutatását és manőverezését. Az Egyesült Államok elnöke — hangzik a cikk — május 23-án Nasszer elnökhöz intézett levelében így ír: „A mi/korunkban nem oldhatják meg a konfliktusokat a jogtalan határsértések, ember- és fegyvercsempészéssel, sem, Ázsiában, sem a Közel-Keleten, s Afrikában éppúgy nem, mint Latin-Amerikában. Az ilyenfajta tevékenység már háborút eredményezett Ázsiában és a világ más térségeiben is fenyegeti a békét". Nasszer elnök június 2-i keltezésű válaszlevelében hangsúlyozta a béke fennmaradására irányuló óhaját és megismételte, hogy az egyiptomi csapa tmegerősítéxek a Sinai-félszigeten tisztán védelmi jellegűek. az EAK-nak a Tiran-szorosra vonatkozó törvényes jogai biztosítása érdekében. A Johnson-levél — folytatja az Al Ahram — arról biztosította Egyiptomot, hogy „az Egyesült Államok szilárd álláspontot foglal el az agresszió mindenfajta formájával szemben". Az EAK helyeslően válaszolt a Johnson-levél fő pontjaira. Egyidejűleg azonban az Egyesült Államok teljes hatalmával és súlyával kijátszott bennünket. Az összeesküvési terveket, a katonai hadműveleteket Johnson elnök jelenlétében, a hadseregparancsnokok, a központi hírszerző hivatal vezetőjének jelenlétében vitatták meg. Miközben Nasszer elnök és Johnson elnök között a levél- és üzenetváltás folyt, Izraelbe özönlött az amerikai fegyver és az amerikai pilóták önkéntes szolgálatra jelentkeztek az izraeli légierőhöz — írja végül a lap. Az arab területek Izrael által történt elfoglalásának ténye önmagában bizonyítéka annak, hogy bűnös támadás történt. Az ENSZ-nek és az egész világ békeszerető erőinek feladata, hogy felszámolják ennek következményeit és keressék a tartós és végleges megoldás feltételeinek megteremtését. Nem engedhető meg, ho© a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya elveinek semmibe vevésével megsértsék a gyarmati sorból függetlenné vált arab államok területi épségét. Nem engedhető meg, hogy az agresszor élvezze agressziója gyümölcseit, hogy a tárgyaláson az erőszakosan elfoglalt területek birtokában akarjon diktálni. Izraelnek és támogatóinak eddigi magatartásából és a köz©űlési vitában elhangzott érveléseiből e©értelműen az derül ki, hogy Izrael éppen az elfoglalt térületek birtoklásából akar kiindulni. Ebben a helyzetben kell a békés megoldást megkeresnünk. A mai feszült, s Izrael támadása következtében még feszültebbé vált nemzetközi körülmények között természetesen ez nem könnyű feladat. A nemzetközi helyzetnek ezek a máshol is tapasztalt veszélyes tünetei is szerepet játszottak abban, hogy Izrael agresszióját elkövette. 1963. nyara, a leszerelési tárgyalások terén tett utolsó engedményes lépés óta a világ számos területén fokozódott a nyugati hatalmak, elsősorban az E©esült Államok agresszív tevékenysége. Délkelet-Ázsiában az Egyesült Államok évek óta nyílt, szé©enteljes agressziót követ el a hazáját védő hős vietnami nép ellen. Napról napra szélesíti embertelen és a nemzetközi jog minden előírását semmibevevő támadásait, amelyek az egész világ békéjét fenyegetik. Szinte naponta követ el provokációkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Latin-Amerikában az E©esült Államok deklarálta az egyoldalú beavatkozáshoz való jogát és él is vele. Afrikában a hírhedt 1964-es közvetlen kongói beavatkozás mellett nyíltan vagy burkoltan támogatja a kontinens déli részén uralmon levő reakciós rezsimeket. Ezeknek a ténykedéseknek a folyományaként kialakult légkör nehezíti Európában is a függő problémák rendezését. A szocialista országoknak a katonai tömböktől mentes Európára, az atommentes európai övezetekre, a két német állam békés együttműködésére tett kezdeményezései visszhangra találtak a kontinens nyugati részén élő népek körében is. Ugyanakkor az E©esült Államok és Anglia a NATOban és az azon kívül kifejezett hivatalos politikája ennek az agresszív katonai szervezetnek az erősítése. Mindkét hatalom támogatja az NSZK egyre nyíltabban fasizálódó militarista köreinek revansvágyó terjeszkedési törekvéseit, atomfegyverigényét. Izrael tehát agresszióját olyan nemzetközi háttérben követte el, amelynek egyik jellemző vonása a főbb szövetségeseinek a nemzetközi helyzet javulását gátló, sőt romlását elősegítő tevékenysége. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az Egyesült Államok politikája általában és különösen a Vietnam elleni háborúja által létrehozott légkör jelentős befolyást gyakorolt Izrael elhatározásaira, felelelőtlen és bűnös lépéseire. kőzni. Nem lehet azonban nem észrevenni azt a közvetlen kapcsolatot, amely az olajhatalmak közel-keleti érdekei és Izrael szomszédai ellen folytatott politikája között fennáll. Ismeretes, hogy Szíriában a kormány más arab országok támogatásával az elmúlt év vége óta kemény harcot folytatott az olaj monopóliumokkal a szír nép nemzeti érdekel védelmében. Törvényszerű logikával nehezedett ennek folytán Izrael nyomása elsősorban Szíriára ez év eleje óta. Erre a kihívó, nyíltan támadással fenyegető magatartásra reagáltak az arab államok azzal, hogy még szorosabbra vonták szövetségüket Szíriával. Izrael fenyegetéseit minden fázisban támogatták szövetségesei, elsősorban az Egyesült Államok. A gazdasági és politikai nyomás az arab államok ellen, a VI. flotta tüntető felvonulása a Földközi-tenger közel-keleti térségében és az EAK elleni erőfitogtatással való fenyegetés nyílt biztatás volt Izrael számára, ho© a végső előkészületeket megtegye a fegyveres támadásra. A feszültség tetőfokán, május 31-én, az EAK az állandó fenyegetés ellenére még e© kísérletet tett a békés megoldásra. A Biztonsági Tanácsban benyújtott határozattervezetében javasolta, hogy újítsák fel két héten belül az egyiptomi—• izraeli vegyes fegyverszüneti bizottság tevékenységét. A válasz az amerikai flottabeavatkozással való fenyegetéstől bátorított szélsőséges erők felülkerekedése volt Izraelben, majd a június 5-i agresszió. Az izraeli támadás harmadik összetevője magának Izrael állam kormányainak sok évre visszanyúló politikájában gyökerezik. A közgyűlés harmadik ülésszakán, 1949. május 11én vette fel Izraelt az ENSZ tagjai sorába. A világ haladó közvéleménye már akkor figyelmeztette az új állam vezetőit arra a veszélyre, amely a nemzetkőzi reakciós erők részéről fenyegeti őket: arra, hogy a gyarmati sorból felszabadult és felszabaduló arab népek és államok ellen az imperializmus és kolonializmus erőinek képviselőivé válhatnak a térségben. Izrael kormányainak az elmúlt 19 év folyamán követett politikája — sajnos — azt mutatja, ho© nem elkerülni i©ekezteki ezt a veszélyt, hanem tudatosan szerepet vállaltak a haladás erői elleni harcban. Izrael szomszédai ellen sorozatosan elkövetett agreszsziói, expanziós törekvései — amelyek számos elítélő biztonsági tanácsi határozat meghozatalát is szükségessé tették — megmérgezték n Közel-Kelet légkörét. Vajon milyen névvel illessük azt a politikát, amelyet Izrael a régi arab menekültekkel és a most megszállt arab területefc lakosságával szemben folytat? Az az Izrael, amelyet a fasizmus menekültjei számára hoztak létre! Na©on fontos, Izrael szá-' mára elsősorban fontos, ho© világosan, tisztán lássa: az arab országok elleni sorozatos és szörnyű bűncselekményei táplálják azt a véleményt, hogy Izrael nem szuverén ország, hanem a gyarmatosító hatalmak ktsztfljálója. A nemzetközi joggal ellentétesen Az USA biztatta Izraelt A ©armatosító hatalmak ben közvetlen — okát. Nem közel-keleti politikai céljai je- kívánok a valamennyiünk állentették az izraeli agresszió tal ismert, közelmúlt esemémásodik fontos — ez eset- nyek részleteibe belebocsátA közgyűlés mostani sürgős és rendkívüli ülésszaka az agresszió elkövetése után és következtében ült össze. Olyan helyzetben, amikor Izrael ki szeretné használni támadása előnyeit, amikora nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya előírásaival homloke©enest szembehelyezkedve, megszállva tartja más államok területeit. Ebben a helyzetben kell helyesen megfogalmaznunk, hogy mi értendő valóban békés megoldáson. Izrael és az E©esült Államok képviselője Ls egyfolytában békéről, harmóniáról, együttműködésről beszélnek. Az amerikai határozati javaslatnak még a címe is a tartós és szilárd béke megteremtésének nevét viseli. A valóság azonban mást mutat. Vajon azzal jelent-e meg Izrael képviselője itt előttünk, ho© legújabb támadásának következményeit segítsen felszámolni? Izrael képviselője beszédében és válaszában szólt u©an tárgyalásokról, de azzal a feltétellel, ho© az általa megszállva tartott területeket előzőleg nem üríti ki. Az agresszorok kalandorpolitikájának jellemző vonása, hogy jogtalanul elfoglalt területeket szeretnének a tárgyalásokon alku tárgyaként felhasználni. Hallottunk olyan felelőtlen nyilatkozatokat, ho© Izrael számára teljesen elfogadhatatlan a június 5-e előtti, tehát a területrabló vállalkozás előtti helyzethez való visszatérés. Hallottunk fenyegetéseket Izrael állam képviselőjének önmagát ismétlő felszólalásaiban „újabb robbanásról", ha a közgyűlés a status quo viszszaállítása mellett foglalna állást. Mi egyéb ez, mint újabb bűnös kalanddal való fenyegetés? Az Egyesült Államok magatartása Ix>ndon Adenből érkező Jelentések szerint a brit gyarmati hatóságok e©előre nem kísérlik meg visszafoglalni a sűrűn lakott arab ne©edet, a Krátert, amely szerda óta a r.emzeti felszabadító erők kezén van. Budapest A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti irodája június 25-re és26-ra Berlinbe összehívta a DÍVSZ végrehajtó bizottságának rendkívüli ülését Gátat kell szabni a vietnami háború folyamatának De Gawle nyilatkozata e Párizs (AFP) De Gaulle tábornok pénlek. délután a parlamentnek az ő tiszteletére adott garden-partiján beszélgetett az újságírókkal. Eltökélt szándéka — hangsúlyozta —, ho© kívül tartja Franciaországot minden konfliktuson, amely a vietnami háború folyamányaként bekövetkezhet Sajnálatos — mondotta —, ho© az emberek kezdenek hozzászokni e© harmadik világháború gondolatához. Ezért kell — mondotta — gátat szabni a vietnami háborúval elindult folyamatnak. Az E©esült Államok, mint már annyiszor, ismét kettős arculattal jelent meg' előttünk. Egyrészt, eddigi politikájának megfelelően, a valóságban támogatja Izrael jogtalan törekvéseit, másrészt viszont úgy tesz, mintha az eddig történtekért semmi felelősség nem terhelné. Mintha tehát joga lenne valamiféle pártatlan, semleges bíró szerepében fellépni. Bár az E©esült Államoknak ez a magatartása már önmagában is az agresszió támogatását jelenti, a mostani közgyűlés keretében tovább is megy ennél. Határozati javaslatában egyrészt feltételekhez köti az izraeli csapatok visszavonását a megszállt területekről, holott az általános rendezésnek nem következménye, hanem feltétele a támadás előtti álláspontok helyreállítása. Másrészt azzal a ténnyel, hogy e©etlen szóval sem ítéli el határozati javaslatában az agressziót, elmossa a tényleges felelős kérdését, sőt, közvetve biztatást is ad számára, ho© büntetlenül élvezze támadása gyümölcseit. Nyilvánvaló, hogy ez a javaslat nem a megoldáshoz vezet, ellenkezik az ENSZ alapokmánya szellemével.Elnök úr! Le kell vonnunk azt a tanulságot, ho© a békés megoldást téhát alapvetően Iz(íőlylatás a 3. oldalon.) > A 2 oél-magyarqrsiag Szombat, 1967, június Zl, , f l 4