Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

Koreai parlamenti küldöttség érkezett hazánkba Az országgyűlés meghívására pénteken hatnapos látogatásra hazánkba érkezett a Koreai Legfelsőbb Népi Gyűlés küldöttsége. A delegációt Li Jang Ho, a Koreai Munkapart Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökségének alelnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Pak Kjang Szuk, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Dzang Gvang Lok, az Észak-Hankjong tartomány népi bizottságának elnöke és Kim Jang Uk, az uszáni szerszámgépgyár igazgatója. (MTI) Szaporodnak a gabonakeresztek Aratnak a járás több községében (Somogyiné felv.) Az árpakeresztek százai jelzik az aratók útját a bordányi határban A természet őrök törvénye, hogy a gabona — kiváltképp az árpa — június vegére beérik akkor is, ha kevés volt a jó idő, az érlelő napfény. Ez történt most is. A hét elején még csak próbálgatták az aratógépeket, meg a kaszákat, ma pedig már szinte járásszerte aratnak. Különösen sok learatott őszi árpát láttunk tegnap a bordányi, a domaszéki és az üllési határban. A kalászok kissé szívósak még, a gazdák azonban így vélekednek: most jó aratni, mert Ilyenkor még bizonyos, hogy nem törik az árpa kalásza. A másik oka pedig a mostani páratlan igyekezetnek, bogy nagy területekről ekarnak két termést kapni a gazdák. Rengeteg tarlóburgonyára készülnek, sokat akarnak vetni rövid tenyészidejű tarlói kukoricából, sőt tarlóba ültetett paprikával ls foglalkoznak. A korai kezdést mindenütt több hónapos szorgalmas készülődés előzte meg. A kiskundorozsmai és a kiste'eki gépjavító állomások 90 gabonakombájnt és ugyanennyi aratógépet készítettek fel a munkára. Részletesen kimunkált aratási tervek is készültek. Ezek szerint 15 ezer hold gabonát takarítanak be a kombájnok, a többi — az 52,5 ezer kataszteri holdnyi aratnivalóból — az aratógépekre és a kézi kaszásokra vár. A tsz-ekben és -csoportokban 4700 kaszapárral történt megállapodás a munka gyors, eredmény® befejezése érdekében. A megye közös gazdaságai összesen 154 nagy teljesítményű szovjet gabonakombájnnal rendelkeznek. Megközelítően ugyanennyi SZK—3-as, SZK—4-® gabonakombájn van a gépjavító állomások birtokában is. A gépállomások gépei az idej nyáron mintegy 50 ezer hold kalász® gabona termését juttatják majd bizt® helyre. Az AGROKER telepén jelenleg 15 új gabonakombájn van, melyek még nem találtak gazdára, s jó lenne, ha a tsz-ek ezeket a gépeket is már most megvásárolnák, mert bizony®, hogy szükség tesz rájuk a nagy munka utolsó szakaszában. Vasutasok jubileumi versenye Üj és új eredményeket érlel a Nagy Október tiszteletére indult jubileumi munkaverseny a vasutasok körében is. Szeged vasúti csomópont — az állomás, a fűtőház és a pályafenntartás — dolgozói jelentős munkasikereket értek el azóta, hogy az X. negyedévi termelési tanácskozáson pontokban foglalták össze törekvéseiket. Legfőbb céljukhoz — az eddig elért eredmények megtartása, illetve továbbfokozása révén harmadízben is elnyerni a kitüntető élüzem címet — nagy léptekkel közelednek Szeged állomás vasutasai. A vállalások melletti rubrikákban csupa túltelj®ítés sorjázik. A tehervonatok átlag® terhelésében például 6,6 százalékos a ráadás. A gazdasági vezetők mindenkor számíthatnak annak a 45 szocialista brigádnak a támogatására, kezdeményező készségére, amelyek nemcsak a munkában, de a tanulásban, egyéni életükben is példát mutatnak. Az érdemekkel jár a jutalmazás : Garamvölgyi Antal szocialista brigádvezető, vonatvezető, M®zkva—Leningrád jutalomutazáson vehet részt augusztusban több, más szocialista brigád vezetőjével együtt. A MAV Szegedi igazgatósága területéről össz®en tizennégyen utazhatnak majd a Szovjetunióba jó munkájuk jutalmául. A fűtőházi kollektíva szintén az élüzem célkitűzések teljesítésére vállalakozott. A termelékenység 11,3 százalékos, az önköltség 3,1 százalékos túlteljesítése kimamagasló eredmény: más vonatkozásokban azonban nem tudták elérni a kitűzött célt. Nem rajtuk múlt: az I. negyedévben forgalmi visszaesés volt a hozzájuk tartozó vonalszakaszokon, az okozta a mennyiségi lemaradást. Pavilonok a belvárosban Szeged belvárosának képét nem éppen előnyösen színezik azok az alkalmi pavilonok, amelyekben különféle apró cikkeket, ajándéktárgyakat, cukorkát, édességet árusítanak. A kereskedelem azonban szükségesnek tartja őket, mert hétköznap tehermentesítik az üzletek forgalmát, vasárnap és ünnepnap pedig egyedül ezek állnak a vásárlók rendelkezésére. fl magyar kormányfő felszólalása az ENSZ közgyűlésén (Folytatás a 2. oldalról.) ressziv politikai céljait nem kijelentem, hogy a Magyar rael magatartása akadályoz- adta fel. Népköztársaság kormánya za. Akadályozza két vonat- Nemcsak hogy nem adta támogatja a Szovjetunió hakozásban: fel az általa elfoglalt terű- tározati javaslatát. A hatáIzrael megnyilatkozásaiból, leteket, de azok egy részé- rozat elfogadása és végrecselekedeteiből egyaránt vi- re az agresszor jogán igényt hajtása feltétele mind a lúgosán kiderül, hogy ag- is formál. perspektivikus rendezésnek, r f mind pedig annak, hogy a Az ENSZ alapokmanyanak SllTUu^LgT megfelelően ^Kormányom nevében azt javaslom a közgyűlésen jeIzrael mindaddig nem te- területeket. Mindnyájan, lentevő delegációknak, mindhet rendezésre javaslatot, akik végigéltük a II. világ- azoknak, akik a vitás kér8míg csapatait az általa meg- háború előzményeit, és ma- dések békés rendezésére töszállt területekről vissza gát a háborút, pontosan tud- rekednek, hogy támogassák rem vonja. Tárgyalásról juk, hova vezet az enged- a Szovjetunió kormánya álcsak ezután tehet szó. Meg- mények politikája. Izraelnek tal benyújtott határozati jaszállás, terror alatt tárgyal- is emlékeznie kell, milye- vaslatot, és annak alapján ni, ellenkeznék magával a nek az agresszív politika tegyünk közös erőfeszítésetárgyalásnak a gondolatával, végső következményei. ket a béke megteremtéséAz egész világ érdeke a bé- Ezek a meggondolások ve- ért Közel-Kelet sokat szenkés megoldás. Az egész vi- zetnek bennünket, amikor vedett népei számára. lág érdeke az olyan békés rendez®, amely hosszú időre megoldja a konfliktust Izrael állam és arab szomszédai között. Mit tehet ez a közgyűlés a közel-keleti térségben a békés viszonyok megteremtése érdekében? Először is A Borsodi Szénbányászati föld alatti munkahelyen dolaz ENSZ Alapokmánya ér- Tröszt edelényi, ormosi, és gozó vájárok és csillések, telmében el kell ítélni a tá- ' mákvölgyi bányaüzemeinél valamint a bányaiparosok madó háborút, megállapítva j befejeződtek a csökkentett az ötnapos munkahétre. Izrael felelősségét. Követel- munkahétre vonatkozó elő- A bárom üzemben július niink kell a rendezés, félté- készületek. A borsodi szén- t^ltn*1 bet a teleként, hogy haladektala- ,, „ kentett munkaidőt. Tobb nul, feltétlenül és teljesen, medenceben eloszor ennel a mint hétezer bányászt érint ürítse ki az általa megszállt [három üzemnél térnek át a ez a rendelkezés. (MTI) Könnyítés a föld alatti munkahelyeken A megtevő és újabb pavilonok elhelyezéséről most végérvényesen döntött az I. kerületi tanács. Dr. Varga János, az I. kerületi tanács vb elnöke arról tájékoztatott, hogy a Belvárosban, a Lenin körúton belül mintegy 15—20 helyen kijelölték, hogy a jövőben hol tehet korszerű, minden tekintetben kielégítő végleges vagy alkalmi elárusítóhelyet felállítania a kereskedelemnek. A Klauzál téren és a Kárász utcán semmilyen pavilon nem tehet. A Széchenyi téren a helyén marad a péksüteményes pavilon, és szomszédságában felállíthatnak egy édességeket árusító pavilont is. A Széchenyi tér két sarkán a hírlapárusító pavilonok a helyükön maradnak, s felállítható a szabadtéri játékok időszakában — ideiglen® jelleggel — egy jegyárusító bódé is. Ugyanezen a részen a könyvhét időszakában árusíthatnak könyveket pavilonokban is. További árusítóhelyek felállítására nyílik lehetőség a Dugonics téren, az Aradi vértanúk terén, az Árpád téren, az újszegedi liget fősétányán, a Takaréktár utca és a Lenin körút sarkán, és még számos helyen. A Szeged m. j. városi tanács kereskedelmi osztálya pont® tájékoztatást nyújt a ker®kedelemnek, hogy a Belváros mely részein lehet új pavilonokat felállítani. Az I. kerületi tanács javasolta, hogy a klinikakertben is állítsanak fel olyan pavilont, ahol a járóbetegek és beteglátogatók virágot, ajándéktárgyat, gyümölcsöt, üdítő italt és édességet tudnak vásárolni. Az elsőfokú építési hatóság a benyújtott tervek alapján minden esetben dönt, hogy a felállítandó pavilon vár®képi szempontból, a higiéniai és az egyéb követelményeknek megfelel-e. L. F. Százhúsz -f húsz H

ány lakosa van Szegednek? Körülbelül mindenki tudja, hogy 120 ezer, 1962 óta szinte pont®an há, romezer emberrel nőtt évenként a vár® lak®sága. Az azonban, hogy mennyi ember számára vásárolnak nap mint nap az üzletekben, már kevéssé közismert Szerencsére a kereskedelem számon tartja ezt is, hiszen az áruellátás szempontjából ez a döntő. A vár® nappali lak®sága már 1966-ban megközelítette a 140 ezret Nyilvánvaló, hogy nappal nemcsak Szeged állandó lakói élnek a vár®ban. ízelítőül: a statisztika és a becslés szerint tavaly naponta 14 ezer ember jár be dolgozni a vár®ba; napi átlagban csaknem 900 vendég tartózkodott itt az idegenforgalomból adódóan; a piacokra átlagosan 400 parasztember járt el; a környékről bejáró tanulók és a kollégisták száma négyezer volt; az egyéb kategóriákban még több mint négyezer nappali lak®t tartottak számon. Ez a 140 ezer ember nagyjából Szegeden vásárolja meg az élelmiszereket, a falusiak is, legalábbis azokat, melyekhez faluhelyen már nem jut hozzá a munkaidő letelte után, amikor hazaér. A tartós fogyasztási cikkek jó részét sem otthon, hanem itt szerzi be, különösen azokat, melyeket részletakcióban árusítanak, hiszen a munkaadó állítja ki hozzá az igazolást. Egyébként is emberi tulajdonság, hogy a „madárlátta", az idegenből való sokkal jobb, mint az otthoni. Ahogy a külső városrészek lakói bejönnek a belvár®ba vásárolni, éppúgy jönnek a környékbeliek Szegedre: hátha itt nagyobb a választék, különb árut kapnak, mint a faluban, a szomszéd városban. Ahogy említettem is, a kereskedelem tisztában van az elmondottakkal, az áruforgalom, az üzlethálózat fejlesztését a nappali vagy más kifejezéssel: a kereskedelmi lakosság számához szabja. Ez a szemléletmód egy, s némely kereskedelmi vállalat esetében már fejtett, közgazdasági szemléletű elemző- és tervezőmunkával pár®ul. Igen gondos tanulmányt készített például még 1965-ben a Szegedi Élelmiszerkisker®kedelmi Vállalat a kezelésében tevő 29 önkiszolgáló és 16 régi rendszerű boltja működésének értékelésére, majd pedig hasonló módszerrel állította össze a harmadik ötéves terv idejére szóló hálózatfejlesztési tervet is. Érdem® ez utóbbiból néhány részletet tüzetesebben idézni. Ha az optimálisnál kisebb egy település bolthálózata, akkor leterhelése nagy, az áruforgalmazás alacsony színvonalú; ha az optimálisnál nagyobb a bolthálózat, akkor a kiskereskedelem munkája gazdaságtalanná válik, s akadályozza a társadalmi újratermelés egész folyamatát A jelenleg működő 84 élelmiszerüzlet közül 29 eladótere nem haladja meg a 30 négyzetmétert, a forgalom negyedrésze nem is az adott ellátási körzetben realizálódik, hanem főként a belvár®ban, ahol a nagy eladóterű boltok vannak. A következtetés: új üzletek építése szükség®; a megtevőket bővíteni és korszerűsíteni kell, s végül az ezek hatósugarába eső korszerűtlen kis boltokat meg kell szüntetni. Az üzlethálózat ilyen irányú fejlesztése — ha nem is látványos gyorsasággal — megkezdődött. Az előhírnök Odessza-lakónegyed ÁBC-áruháza volt, melyhez hasonló még több is készül 1970-ig. A munkás lakta külvárosok és telepek üzleteinek felújítására is fokozott gondot fordítanak. A

mit az élelmiszer-kiskereskedelemmel kapcsolatban felhoztam, nagyjából áll a többi kisker®kedelmi vállalatra is. A Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kisker®kedelmi Vállalat áruforgalma 1966-ban az előző évihez viszonyítva 10,7 százalékkal növekedett, az üzletek száma azonban lényegében nem változott. Inkább különböző szervezési intézkedésekkel igyekeztek az adódó zsúfoltságon enyhíteni. Azokat az árucikkeket, melyekből akadozik az ellátás — elsősorban a jármű és a villamossági, de más szakmákban is — szakárudákban hozzák forgalomba, mint például a Kárász utcai illatszerboltban a külföldi kozmetikai cikkeket, a Marx téri vasboltban a gázkészülékeket és tartozékaikat stb. A Kárász utcain kívül más hangszerüzlet nin® is a megyében, s a tavaly év végén nyitott csillárüzlet is egyedülálló Dél-Magyarországon. Ujabb jelenség — ha tetszik, ha nem egy® kiskereskedelmi vállalatoknak — a konkurrencia, amivel azonban a lakosság feltétlenül jól jár. Az előbb említett hangszerüzlet ugyan a vegyesiparcikkeket forgalomba hozó vállalat telj® árualapját kapja, mégsincs monopól helyzetben. Alig egy sarokra van tőle a RAVILL szaküzlete, mely legalább akkora választékot nyújt. A kisker®kedelem bútorüzletei számára a BÚTORÉRT szalonja a konkurrencia, s tehetne még tovább sorolni a hasonló példákat A különböző vállalatok kezelésében megnyíló hasonló árucikkeket forgalomba hozó üzletek kétszer® haszonnal járnak: bővítik a hálózatot és az árualapot is. A

mai értelemben vett közgazdasági gondolkozás természetesen nem régi keletű a ker®kedelemben, s térhódításában nem nehéz felfedezni a gazdaságirányítási reform közeledtét Nemcsak szemtanúi, részesei is vagyunk az új születésének, mind a 140 ezren, mi Szeged nappali lakosai. Tájékozottságunk hozzásegít ahhoz, hogy megértsük a ker®kedelem törekvéseit 8 ahhoz is, hogy megtaláljuk az üzletek polcain azt, amit ker®ünk. Habár ebben a tekintetben a kereskedelem sokkal többet is tehetne a vásárlókért: a megbízható, figyelemfelkeltő reklám legalább olyan „hiánycikk", mint olykor a zseblámpaetem. A 120 ezer „őslakó" is nehezen tájékozódik el abban, hogy mit hol vásárolhat meg a legelőnyösebben, hát még az a 20 ezer, aki csak dolgozni, tanulni vagy turistáskodni jön Szegedre, s nin® se módja, se ideje az eligazodásra. Száznegyvenezer ember kulturált jó áruellátása nem kis feladat: a kereskedelem magas szintű szervezettsége, szinte tudományos alapossággal kidolgozott üzletelhelyezése, és nem különben az „egyetemi" színvonalú propaganda nélkül elképzelhetetlen. A legjobb úton haladunk afelé, hogy ezeket a követelményeket elérje Szeged szocialista ker®kedelme. Fehér Kálmán Szombat, 1967. június 24. DÉL-MAGYARORSZÁG i 1