Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

\ • » ést tartott az MSZMP Központi Bizottsága VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Kádár Ján® elvtárs elnökletével június 23án — a Minisztertanács tagjainak, a Központi Bizottság osztályvezetőinek, a budapesti pártbizottság titkárainak és a megyei pártbizottságok első titkárainak részvételével — ülést tartott. Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit a közel-keleti helyzetről, és más időszerű nemzetközi kérdésekről. A Központi Bizottság a beszámoló feletti vita után egyhangú határozatot hozott. Nyers Rezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára beszámolója után a Központi Bizottság megvitatta a Politikai Bizottság jelentését a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előkészületeiről, a harmadik ötéves terv eddigi teljesítéséről és a további feladatokról. A Központi Bizottság a jelentést helyeslően tudomásul vette és egyhangú határozatot hozott A MAGYAR SZOCIALISTA MVNKASP A RI LAPJA 57. évfolyam, 147. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. június 24. A KB határozata a közel-keleti válság kérdésében A Központi Bizottság, értékelve az izraeli agresszió következtében a KözelKeleten kialakult helyzetet helyesli a Politikai Bizottság és a kormány állásfoglalásait és intézkedéseit; a magyar kormány június 6-i nyilatkozatát; a magyar—izraeli diplomáciai kapcsolatok megszakítását; az európai szocialista országok június 9-i, m®zkvai értekezletén aláírt nyilatkozatot A Központi Bizottság megállapította, hogy Izrael kormánya, megsértve a nemzetközi jog általán®an elismert és kötelező elveit, tervszerűen előkészített fegyver® agressziót követett el az Egy®ült Arab Köztársaság, Szíria és Jordánia ellen és benyomult azok területeire. A Központi Bizottság elítéli Izrael agr®zBzióját, a környező arab államok területének bekebelezésére irányuló törekvéseit, az izraeli katonai hatóságok kegyetlenkedéseit, a védtelen arab lakosság kiűzését a megszállt területekről. A Központi Bizottság hangsúlyozza az amerikai, angol és nyugatnémet imperialisták bűnrészességét és felelősségét a fegyveres agresszió előkészítésében és támogatásában. Az arab országok elleni támadás része annak az átfogó imperialista politikának, amelynek célja visszavetni a nemzeti felszabadító mozgalmakat, elrabolni a haladás útjára lépett önálló népek nemzeti függetlenségét, megakadályozni, hogy azok maguk dönthessenek sorsuk felett, és megkísérli gyarmati függésük fenntartását, vagy viszszaállítását új formában. Az Imperialisták az Izraeli agressziót azzal a közvetlen politikai céllal bátorították és segítették, hogy megdöntsék az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria imperialistaellen® kormányait. Ugyanezek az imperialista körök m®t diplomáciai tevékenységükkel és az Egy®ült Nemzetek Szervezetében is mindent elkövetnek, hogy igazolják az izraeli agressziót, törvényesítsék a fegyver® támadás jogát, meggátolják az agresszor elítélését és csapatainak viszszavonását a megszállt arab területekről. A Központi Bizottság úgy véli, hogy az Egy®ült Nemzetek Szervezete rendkívüli közgyűlésének, a Biztonsági Tanácsnak most az a legfontosabb feladata, hogy felszámolják az imperialista kalóztámadás következményeit, véget vessenek a területrablásnak, határozottan el kell ítélniük az agresszor Izraelt és intézkedéseket kell tenniük, hogy haladéktalanul vonják vissza az izraeli csapatokat a támadás előtti kiinduló állásaikba, a demarkációs vonalak mögé. A közel-keleti imperialista agresszió ellen, a béke védelmében m®t egység®en kell fellépnie a szocialista és a békefenntartásában érdekelt más országoknak, a harmadik világ népeinek, a világ forradalmi és békemozgalmának, minden haladó embernek. A Központi Bizottság, kifejezve népünk baráti érzelmeit és akaratát, telj® szolidaritásáról bizt®ítja az agresszió által sújtott arab népeket. A Központi Bizottság felhfvja pártunk valamennyi tagját, a társadalmi szerveket és egész népünket, hogy eltökélten támogassa a nemzeti függetlenségükért és a társadalmi haladásért küzdő arab népek igazságos harcát. A KB határozata a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előkészületeiről és az időszerű gazdasági feladatokról ' X Központi Bizottság megállapítja, hogy B harmadik ötév® terv megvalósításának eddigi tapasztalatai szerint a népgazdaíág alapvetően a párthatározatok által megjelölt irányban, a népgazdasági tervnek megfelelően fejlődik. Az 1966-67-® években a termelés, az áruforgalom a tervezettnél jobban növekszik, a termelékenység ütemesen emelkedik, g mindezek következtében a nemzeti jövedelem és a dolgozók reáljövedelme, reálbére ls nagyobb mértékben nő a tervezettnél. Emellett azonban még fennállnak a népgazdaság fejlődését fékező, egyensúlyát zavaró aránytalanságok és jelenségek is, melyek főként az export és import kiegyensúlyozatlanságában és a beruházási tevékenység hiányosságaiban, tervszerűtlenségeiben nyilvánulnak meg. Az 1968—70-es években a gazdasági építőmunkában az a teendő, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egy időben biztosítsuk az ötév® tervben meghatározott termelési, beruházási, életszínvonal-fejlesztési feladatok megvalósítását. Az 1968—70-® esztendők az új gazdasági mechanizmus kibontakozásának időszakát képezik. Az új gazdasági mechanizmus fokozatosan, növekvő mértékben fejti ki kedvező hatását az újratermelési folyamatokban. Az állami szervek előtt az új mechanizmus szabályozó ®zközeinek további és részletesebb kidolgozása áll. A kormány úgy irányitsa a további előkészítő munkát, hogy a vállalatok túlnyomó része Júliusban, a gépipari és építőipari vállalatok szeptemberben megismerjék az új termelői árakat A pártszervezetek politikai Irányításával, az új mechanizmus szabályozó eszközeinek ismertetésével, az állami felügyeleti szervek támogatásával el kell érni, hogy a vállalatok november végéig ismerjék az új pénzügyi és jogszabályokat jövő évi terveiket január l-ig végleg®íthessék és hogy a következő hónapokban a reformra való átmenet középpontjába a vállalati tevékenység, a vállalatok helyzetének a magasabb követelményekből kiinduló elemzése, a vállalati kezdeményezés élénkülése kerüljön. A Központi Bizottság hely®ll a gazdasági reform bevezetésének előkészítése céljából hozott eddigi intézkedéseket és megállapítja, hogy azok a IX. kongrrazszus és a Központi Bizottság határozatainak megfelelnek. Szükségesnek tartja, hogy a reformra való további felkészülés ls a gazdaságirányítás minden szintjén a megállapított határidőknek megfelelően történjék. A párt-, az állami, a gazdasági vezetés, a szakszervezetek a dolgozók mozgósításával és támogatásával oldják meg a menet közben jelentkező gyakorlati problémákat és legyenek következetesek az új mechanizmus alkalmazásában, közgazdasági eszközökkel segítsék a népgazdasági egyensúly szilárdítását, a termelés és fogyasztás zavartalan fejlődését. A magyar szolidaritási bizottság nyilatkozata A magyar szolidaritási bizottság nyilatkozatot adott ki, amelyben többek között megállapítja: — Egész népünk felháborodással fogadja azokat a híreket, amelyek az izraeli agresszoroknak a védtelen arab polgári lakosság elleni kegyetlen terrorjáról számolnak be. Az izraeli hatóságok durva erőszakkal és terrorral kényszerítik az arabokat, hogy értékeiktől megfosztva elmeneküljenek szülőföldjükről. Ez az embertelen bánásmód a nemzetközi jog és a humanizmus elveinek súlyos megsértését jelenti. A nyilatkozat végén a szolidaritási bizottság felhívja a magyar közvéleményt, ítélje el az izraeli agresszoroknak ezt az újabb bűncselekményét és fejezze ki szolidaritását az imperializmus ellen küzdő arab népek iránt Alekszej Koszlgln, (MTI Foto) Lyndon B. Johnson, a Szovjetunió miniszterelnöke az Egy®ült Államok elnöke Tízezrek üdvözölték Koszigint A nemzetközi feszültség csökkentése érdekében Koszigin és Johnson találkozója Glassboróban Vasárnap ismét találkoznak — Az ENSZ rendkívüli közgyűlése folytatta munkáját—Fock Jenő felszólalása a világszervezetben — Podgornij és Nasszer újabb megbeszélései Kairóban A New Jersey államban levő Glassboróban pénteken, magyar idő szerint 16.20 órakor, megkezdődött Johnson amerikai elnök és Koszigin szovjet miniszterelnök csúcstalálkozója. 1961 óta ez az első alkalom, hogy a szovjet miniszterelnök és az amerikai elnök találkozik: 1961-ben Hruscsov Bécsben folytatott tárgyalásokat Kennedyvel. A találkozó végső előkészítése csütörtökön ment végbe amikor Rusk amerikai külügyminiszter New Yorkban, a szovjet küldöttség szálláshelyén találkozott Gromikóval. Ruskot fogadta Koszigin is, s mintegy félórás megb®zélést folytatott vele. A szovjet delegációhoz közelálló helyen hangsúlyozzák, hogy a találkozó célja a nemzetközi f®zültség csökkentése, a vitás kérdések megoldásának elősegítése, de nem azonnali megoldása. Koszigin miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Közel-Kelet békéje érdekében utazott New Yorkba, s így a csúcstalálkozó nem tartozott az eredeti tervek közé. Ugyancsak pénteken folytatódott az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlése New Yorkban. A közel-keleti helyzetről a délelőtti ülésen hat delegátus beszélt A közgyűlésen egyébként csütörtök estig húsznál több felszólalás hangzott el. Figyelemre méltó, hogy nyíltan egyetlen ország képviselője sem támogatta az izraeli agressziót, sőt a legtöbb felszólaló elítélte azt. Kivétel nélkül minden szónok említést tett az izraeli csapatok kivonásának szükségességéről. Politikai megfigyelők szerint Izrael pozíciója meglehetősen megrendült a közgyűlés első hete alatt. Paul Martin kanadai külügyminiszter, Astrom nagykövet, a svéd delegáció vezetőjének felszólalása után Trihon Kiszelev, a Belorusz SZSZK miniszterelnöke volt a közgyűlés szónoka. Mohamed El Kony, az EAK állandó képviselője után Maivandval, Afganisztán miniszterelnöke kapott szót, majd Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke mondott beszédet. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Guinea képviselője volt. A délutáni — magyar idő szerinti esti — ülésen elsőnek Fock Jenő, a Miniszertanács elnöke, a magyar delegáció vezetője szólalt fei. (Fock Jenő beszédét lapunk 2. oldalán közöljük.) Miközben a glassborói csúcstalálkozón és az ENSZközgyűlés vitájában a közelkeleti válság kérdéseit tárgyalták, folytatódott Kairóban Podgornij és Nasszer megbeszélése. A kairói rádió bejelentette, hogy Podgornij szovjet államfő, ma, szombaton reggel visszautazik Moszkvába. A szovjet miniszterelnök Gromiko külügyminiszter és más személyiségek kíséretében gépkocsin indult el a szovjet ENSZ-küldöttség New York-i épületéből Glassboro felé. Elindulása előtt K®zigin így tréfált az újságírókkal, akik napok óta nyilatkozatot akartak tőle kicsikarni a Johnsonnal való találkozásról: „Nos, most már nem kell többé megkérdezniük, találkozom-e Johnson elnökkel". A szovjet delegáció 14 gépkocsiból álló karavánja motor® rendőrök, biztosító autók kíséretében tette meg a mintegy kétórás utat a New York és Washington között csaknem félúton levő, New Yorktól mintegy 160 kilométerre délre, a Delaware folyó partja mentén fekvő, mindössze tizenegyezer lakosú kisvárosba. Johnson elnök valamivel később Rusk külügyminiszterrel és McNamara hadügyminiszterrel helikopteren hagyta el a Fehér Házat, repülőgéppel folytatta útját Philadelphiáig, majd ismét helikopterre szállt, hogy megtegye a mintegy 22 kilométeres utat Glassboróba. Koszigin autókaravánja reggeli csúcsforgalomban haladt végig a gyorsforgalmi útvonalon, s érdeklődők tízezrei üdvözölték a szovjet miniszterelnököt. Glassboro fellobogózva várta a két államférfit A találkozó színhelyét, a glassborói főiskola rektorának hivatali épületét csak szigorú ellenőrzés után lehetett megközelíteni. Előre megállapított napirend nélkül K®zigin és Johnson csaknem egy időben érkezett Glassboróba. A színhelyet egyébként Richárd Hughes. New Jersey állam kormányzója javasolta: Johnson elnök felkérte, hogy határozzon meg egy olyan helységet, amely nagyjából félúton van New York és Washington között A találkozónak nincs előre megállapított napirendje: a két kormányfő abban egyezett meg, hogy bármelyikük felvethet olyan kérdéseket, amelyek mindkét felet érdeklik és a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáira vonatkoznak. Johnson elnök Rusk külügyminiszter, McNamara hadügyminiszter és Thompson, az USA moszkvai nagykövete társaságában a főiskola igazgatói épülete előtt várta a szovjet delegáció érkezését. A borús, felhős időben a riporterek százai gyűltek össze a hirtelen megvont kordon mögött, hogy szemtanúi lehessenek a találkozó kezdetének. Koszigin gépkoraija röviddel negyed 5 óra után érkezett meg a találkozó színhelyére. A gépkocsiból kilépő szovjet miniszterelnököt Johnson kézfogással köszöntötte. Majd K®zigin és Gromiko üdvözölték az amerikai államférfiakat, néhány másodperc® beszélgetés után, amely főként a foto riporterek kérésére történt a ház előtt, a két vezető bement az épületbe. A tanácskozáson a közvetlen kíséret tagjain kívül csak két tolmács vett részt, egyet a szovjet, egyet pedig az amerikai küldöttség biztosított. Tárgyalás négyszemközt Johnson amerikai elnök kus a csúcstalálkozó kezdeés Koszigin szovjet kor- tekor négyszemközt tárgyalt, mányfő személyes megbe- az amerkat, illetve a szovszélésének első szakasza 90 jet delegáció tagjai a szompercig tartott. A két politi- (Folytatás a 2. oldalon.)