Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

Olajtöltő a Tiszaparton Tegnap új hajótöltS, valamint szeparátor és gyűjtőállomás kezdte meg működését Algyő térségében, a Tisza—Maros közben. A Kőolajtermelő Vállalat szegedi üzemének dolgozói a kedvező időjárás beálltával gyors ütemben végezték el a szerelési munkákat. A szeparátor állomáshoz több termelő kutat kapcsoltak, ahonnan az olaj csővezetékekkel jut el a Tiszán horgonyzó hajótöltő állomásokig. Képűnkön: Somogyvárt István, a hajótöltő állomások parancsnoka ellenőrzi a tolózárak működését. (Somogyiné felvétele) Olyan szekér után... — Akkor majd jövőre — mondta ön, tisztelt asszonyom, miután a tanácsnál közölték: ebben a szakmában nincs lehetőség a beiskolázásra. Annál meglepőbb volt ez a csakazértis kijelentése, mert ugyanott azt is elmagyarázták: jövőre sem lesz szükségük kárpitos tanulóra, egyáltalán, ez a szakma, éppen a nagyüzemi termelés miatt, nem igényel új munkaerőket. Az ön gyermeke azonban csak és kizárólag kárpitos akar lenni, illetve ön csak és kizárólag ezen a pályán tudja elképzelni fia boldogulását. Ez a ragaszkodás elhivatottságot tükröző esetben és körülmények között érthető, tiszteletre méltó is lehetne, a fentiek után azonban nehéz megérteni, miféle légvárakat fognak tovább építeni a — hiábavaló! — várakozás egy, esetleg több esztendeje alatt a családban. Az élet realitásai nyíltan beszélnek: ami nincs, nyilván azért nincs, mert nincs szükség rá. A társadalom nem akarja, s nem is fogja becsapni a fiatalokat: úgy irányítja képzésüket, ho© utóbb el is tudjanak helyezkedni a tanult szakmákban. A várakozással, álomkergetéssel megtéveszti önmagát, s főleg a ©érmékét. Vessenek inkább e© pillantást a „van" listájára is: több mint száz lehetőség! Sajnos, a pályaválasztás országútján Önökhöz hasonlóan nem kevesen futnak ma olyan szakmák szekere után, amelyek nem tudják fölvenni őket Más, korszerűbb, messzebbre jutó járműveken volna, sőt bővében volna hely. Érdemes-e hát gyalogolva va© álldogálva elkótyavetyélni az esztendőket? 8. M. Szezonvégi Traviata Nem sikerült úgy a búcsú, vici Ioan karmester és a zenekar bravúrosan i©ekezett alkalmazkodni a színpadi pontatlanságokhoz, s végeredményben az orchesternek meg két kitűnő teljesítménynek kellett megmenteni az előadást Ciuciu Adriana Bohéméletben megismert erényeivel ezúttal is sikert aratott de a legnagyobb elismerés méltán jutott Gyiahogyan szerettük volna. A román vendégművészek péntek este a Traviatában léptek másodszor a szegedi színház rivaldája elé — félig zajos, inkább udvarias sikerrel. A csalódás részben annak szólt ho© Francisc Dinier hangja szerda óta tovább romlott — mint akkor írtuk: megfázott Szegeden —, s ennek ellenére vállalta az mesi Kálmánnak, aki remekül kondicionált hanggal és következetes szerepértelmezésével frappánsan tette helyére az idősebb Germont operai figuráját Gaston kisebb szerepében először mutatkozott be Börcsök István előadást Mindenesetre részéről bátor, dicséretesen-udvarias gesztussal, hiszen sokkal többet kockáztatott, mint esetleges lemondással vesztett volna — akár ő, akár az előadás értékéből, lye^^ist0!jfrÜS - tulajdonképpen előnyösen; egészének utószezon-színvo- rá, up latszik lehet majd nala, néhány epizódszereplő számítani, baklövése is. Pedig Keceno- N. I. Táplálkozási gondok — 2000 ben A XX. század végén a föld mintegy hatmilliárdnyi lakosságának táplálásához évente 66 millió tonna élelmezési fehérjét kell előállítani, vagyis háromszor anynyit, mint ma. Ugyanilyen mértékben kell növelni a szénhidrátok és a zsírok előállítását is. Évente 1,7 milliárd tonna nyersolajat termelnek ki a föld mélyéből. Alphred Champagne-nak, a francia olajkutatási társulat tudományos vezetőjének szavai szerint ennek a mennyiségnek csupán 2,5 százalékát kellene felhasználni 22 millió tonna fehérje előállításához. Ez a mennyiség az egész világon termelt állati fehérje évi mennyiségével egyenlő és 2000-ben a világ fehérjeszükségletének egyharmadát fedezhetné. A halfehérje-koncentrátumot, vagy hallisztet nagyon jól fel lehetne használni a fehérjehiány pótlására a fejletlen országokban. A halliszt fehérjetartalmát tekintve nem marad el a hús mögött és az olyan elterjedt és hagyományos táplálékok fehérjével való dúsítására is felhasználható, mint pl. a levesék, a kenyér stb. Egykor majd az emberek nagy algagazdaságokból nyerhetik a szükséges fehérjét. Ezek a gazdaságok talán átlátszó anyaggal borított, hatalmas tartályok lesznek. Kísértetjárás Balástyán Sisák József, hajdani 51 holdas balástyai gazdálkodó 83 éves korában meghalt. 1965. június 21-én keltezték halotti bizonyítványát. Furcsa ember volt, még sírba szállni sem tudott békességgel. Azért mégi sokan jöttek el a végtisztességre. A termelőszövetkezet is négy fogatot küldött. Csak a halott hiányzott. Valami okból gyanú támadt, hogy gyilkosság történt. Bohcolást rendeltek el, s napok múltán tisztázódhatott, hogy nincs bűncselekmény. Az életében örökké békétlenkedő öreg zsugori tehát immár két éve lakik a balástyai temető homokjában. Mégis úgy tűnik, mintha többet lenne otthon, mint a sírban. Talán életében sem okozott családjának annyi keserűséget, mint mostanában. Egyik lánya, Mária, aszszonynevén Gilicze Istvánné, apja nevének puszta hallatára is keserű sírásba kezd. A huga, Gera Jánosné, szolid természete ellenére is keserűen szitkozódik. Legöregebb fia, József, pedig azt fájlalja nagyon: még a betűvetést sem tanulhatta meg gyerekkorában, mert az apja nem engedte. Neki mindig dolgozni kellett. Belerokkant a munkába, már gyógyíthatatlan beteg. Vádolja az öccsét: Györgynek szerencséje volt, mert a háború után kapott az apjától egy tanyát, ö már azóta magának dolgozhat. pon Gera nála járt, illendően elköszönt tőle. Az udvarról még egyszer utoljára visszaparancsolta. Vera néni így mondta el: — Subán feküdt, Jani meg hozzá hajolt, pusmogtak valamit, s aztán a suba alól kis csomagot vett ki az öreg. Csak ezt lehetett hallani: „Fiam, titok lesz a halálban is". rt. testvérek szerint ez az epizód nem történt meg sosem, de az anyós mégis állítja, látta, hallotta. — Ezután azt kérdeztem az uramtól, ugye, odaadta Gerának a pénzt? Akkor pedig nem lesz koporsója sem. Nádkévébe fogjuk bekötni, mint a Sávai Jóskát is bekötötték. Perben a család A krajcár rabja özvegy Sisák Józsefné Lantos Veronika 73 éves asszony, többszörös nagymama és dédanya, József fiával él a régi rangos tanyában s naponta megidézi halott férjét. — Halála órájáig az utolsó krajcárt is magánál tartotta. Amíg fiatalabb volt, a kocsma és a kártya volt az istene. Egyszer esett meg, hogy Vera néni hozzányúlt a pénzhez. Százötven hízott pulykát, meg száz libát adtak el akkor. Ö nevelte a pulykákat, elfagyott a lába a deres őszi mezőn... S megmutatta a helyet a szobában, ahol az öreg félholtra verte a pénz miatt. A boros pincében a homok egy életen át elgereblyézve állt. Megesett, hogy a családot késsel kergette szét a tanyából, mert a hordók előtt nyomokat talált. Azt gondolta, hogy járt valaki a pincében. Később megtudta, hogy a saját nyomai voltak azok. Gerát, azt az egy vejét állítólag szerette. A halála éjszakáját megelőző naA halott szabályos végrendeletet hagyott. Az öreg tanyát ingóságaival egyedül Józsefre ruházta, talán kárpótlásul azért, hogy József 52 éves koráig asszonyt sem hozhatott a házhoz, mert az öreg hite szerint gazdából egy is elég egy tanyában. Józsefet illeti meg a 19 hold föld járadéka is, amivel annak idején apja a tsz-be lépett. Amíg azonban a mama él, a rendelet szerint haszonélvezeti joga van a birtokra. A lányok eleve számítottak erre a végrendeletre. Írással bizonyítják, hogy ők ezt teljesen helyénvalónak találták. Bár ők is rengeteget dolgoztak otthon, amíg asszonyokká lettek. Egy napon mégis perbe hívták őket. Volt már jónéhány tárgyalás is. A bíróság ítéletet hozott. Havi 50—50 forintnyi szülőtartásra ítélték a két, már nagymama Sisák-lányt, Györgyöt pedig 130 forintra kötelezték, tekintve, hogy ő egy szép tanyát is kapott, pedig ő bizonyítja, hogy ez tévedés. Postán küldik a pénzt, jóllehet a közelben laknak. S nincs egy nyugodt napjuk, e© nyugodt éjszakájuk. A nép előtt érzik szégyenben magukat. A bíróság a törvények szerint ítélt, mégis igazságtalanság történt. Köztiszteletben álló S egy hosszú tragédia bomlott ki az öreg szájból: vagy ötven évig volt törvényes feleség létére cseléd ebben a tanyában! Sohasem tudta biztosan, de ma is hiszi, hogy sok pénze lehetett az urának. Hite áll rajta, hogy a pénzt a lányoknak nyomta oda az öreg. Nem lehet igaz, hogy csak ötezer forintja volt, amit a takarékbetétkönyvében találtak. A pénzre pedig neki, csak neki van jussa. Dehát minek a pénz, mikor semminek sem látja szűkét? Zsákra való gyógyszeres dobozt önt az asztalra: ezekre. De hiszen a tsz révén, mint járadékos, ingyenes orvosi és gyógyszerellátást kap. — Amit azok adnak, az nem jó. Nekem csak az való, amit pénzért kapok. Néztem a dobozokat, egytől egyig különféle vitaminokat tartalmaztak valamikor, amelyeket SZTK-s orvos százszor is felír naponta. A véréből való gyerekein túl a tsz elnökére haragszik különösen. Csak 500 forintot kért utólag koszorúra meg temetésre, de az elnök elkergette. Holott ő neveket tud, akiknek adott az elnök pénzt koszorúkra. Mindennap kisért... Hajlandó lenne-e kibékülni lányaival? Haza engedné-e őket a szülői házba? Rázta a fejét: nem, mert elvitték a pénzt. Ha majd visszaadják ... Később Giliczénétől kérdeztem meg, szeretne-e hazamenni a régi otthonba? Sebeket mutatott a lábán: tavaly a boltban találkozott az anyjával, s a tulajdon édesanyja őt, a nagymama lányát sok ember előtt megszégyenítette, véresre verte, a sebhelyek ennek emlékét őrzik. Nem ütött vissza, még önvédelemből sem. Anyát megütni, • még ha olyan — akkor sem szabad. Az öregasszony a boltban is csak azt akarta megtudni, hogy mennyi volt a pénz. Értenem kellett, nehezen tudna megbocsátani az anyjának. A kísértet minden éjjel, mindennap eljön... Jószántsz-tagok dékú emberek életébe lötybecsületén esett fájdalmas folt, megbélyegezték őket Beszélgettem az öregaszszonnyal: szegények, Mire kell Mire kell a pénz? sohasem voltak most sem azok. hát a pénz? Szóval sem mondta, hogy bárminek is hiányát érezné. Ujabb meg újabb történetekbe kezdett. tyint mérget Egyébként, ahogy Vera nénit elnéztem, éppen olyan jóságos nagymama külseje van, mint akármelyik korabeli, sok gyereket nevelt öregaszszonynak. De őt valami régi, kegyetlen átok nyomja, ami sohasem engedi meg neki, hogy a kis dédunokák megfogják a szoknyáját.,. Csépi József Évzáró ünnepségek A szegedi általános és kö- zépiskolákban a helyi KISZzépiskolák zömében tegnap szervezetek nyári utazásokat, tartották a tanévzáró ünnep- kerékpártúrákat szervezned. Június 26-27: Békekölcsön-sorsolás Június 26-án és 17-én kerül sor a második, a harmadik és a negyedik békekölcsön 1967. évi első félévi sorsolására. A sorsolást az Országos Takarékpénztár dísztermében (Budapest, V. Nádor utca 15.) rendezik. Az első sorsolási napon június 26-án, hétfőn 118 400 második békekölcsön-kötvényt húznak ki 32 millió 901 300 forint értékben. Kedden 484 500 harmadik békekölcsön-kötvényre 68 millió 490 800 forintot, 297 000 ne©edik békekölcsön-kötvényre pedig 42 millió 029 800 forintot sorsolnak ki. összesen tehát 899 900 névértékben és nyereménnyel kisorsolt államkölcsönkötvény tulajdonosa e©üttvéve 2143 millió 421900 forintot kap. (MTI) ségeket mintegy 12 ezer általános és 6 ezer középiskolás diák részvételével. Az iskolák igazgatói értékelték a tanulók egész évi munkáját, könyvjutalmakat, valamint a tanév során rendezett különböző tanulmányi, kulturális és sport vetélkedőkön elért díjakat, érmeket osztottak ki. A kiváló tanuló érdemérmet azok az általános, illetve középiskolai végzős diákok kapták, akik végig kitűnő tanulmányi eredménnyel, példás magatartásukkal és jó közösségi munkájukkal érdemelték ki. Újszegeden a Mező Imre általános iskola délutáni évzáró ünnepségén jelen volt az iskola névadójának özve©e, Mező Imréné is. A szegedi általános- és középiskolákban június 19-én, hétfőn reggel már megkezdődnek a beiratkozások. Az általános . iskolai diákok számára július l-től nyílnak meg a város több pontján felállított napköziotthonos táborok, ahol pedagógusok felügyeletével kellemes nyári vakáció ígérkezik. A köigy például az Építőipari Technikum tanulói Dunántúlra, a Sá©ári Gimnázium 50 diákja a Bükkbe készül, a Vasútforgalmi Technikumból pedig 287 diák indul táborba — több, mint valamennyi szegedi középiskolából együttvéve. Vendégözön a füvészkertben A József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézetének újszegedi botanikus kertjében vaníliára emlékeztető bódító illatfelhő fogadja a látogatókat. Valamennyi orchidea között a legillatosabbak, a tigrisfoltosak már nyílnak, s meszsziről felhívják magukra a Ismét repülőgép baleset Június 15-én este, valamivel 8 óra után Nagymágocs térségében kényszerleszállást hajtott végre a növényvédő állomás egyik repülőgépe. A földet érés pillanatában a magas növényzet lefogta a gép futóművét, s ennek következtében a repülő szaltót vetett. A pilóta, Tóth Kálmán budapesti lakos gyakorlottságának és lélekjeienlétének köszönhető, ho© a gép motorját időben leállította, s így az nem gyulladt ki, illetve nem ismétlődött meg a bokrosi tragédia: sem a pilóta, sem a vele iartó szerelő, Fülöp Fülöp, budapesti lakos nem szenvedett sérülést. Az anyagi kár meghaladja a 10 ezer forintot. A vizsgálat megállapította, hogy a balesetet részben a pilóta nem kellő tájékoztatása, illetve felkészítése, továbbá felelőtlensége okozta. Úgy indult el állomáshelyére, hogy nem ismerte az útvonalat, az esti szürkületben eltévedt, s amikor már erősen sötétedett, akkor szánta rá csak magát a kényszerleszállásra. Tóth Kálmán ellen megindult a rendőrségi eljárás. figyelmet. A Mexikóban honos növény nagy pettyes szirmaival az arborétum sztárja, s egyben a legrégibb virágja. Sikerült elszaporítani és a dísztavat övező öreg fűzfákon legalább húsz függő kosárban pompáznak az érdekes virágok. A húszholdas füvészkert vendégeinek száma egyre növekszik. E hónapban volt olyan nap, amikor tíz különautóbusz hozta a kiránduló csoportokat az ország minden részéből és Jugoszláviából. Ezenkívül német, csehszlovák, szovjet turisták jegyezték be nevüket a vendégkönyvbe. A látványosság mellett a füvészkert csendje, tiszta levegője is sokakat vona gyakran lehetett látni vizsgákra készülő diákokat, egyetemi hallgatókat. A tavaszi belvizek és fagyok jelentős károkat okoztak a kertben. Értékes fenyőfélék pusztultak ki, s hogy ezeket pótolhassák, külföldi társintézményektől kérnek segítséget, illetve csere alapon magvakat, dugványokat. Vasárnap, 1967. június 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 5