Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

MOST „Kozákokat a rothadt Petrográdra!" © A forradalom elmélyülése, a munkás, paraszt, katona tömegmozgalmak, a Bolsevik Párt napról napra nö­Vi-.ikVö nepszerusege, tudományosán megalapozott politikájá­nak helyessége megrémítették a burzsoáziát, a földesura­kat. A vagyonos osztályok ellenforradalmi gyülekező he­lyéve a ketlöshatalom idején a duma vált. A Duma Idegleines Bizottsága sajat szerepét lépten­nyomon forradalminak próbálta bemutatni, sót törekedett bizonyos törvényhozói szerep vállalására is. A kadet-parti vezetők a dumát kezdték parlamentnek titulálni. A duma legreakciosabb, meg a cári rendszert támogató 200 képvi­selője egyenlőre semmiféle ülesen nem jelent meg, meg az utcán is alig mutatkoztak, a szocialista es más baloldali képviselők pedig a forradalom után a dumát iaképnél hagylak. Így a duma magánjellegű üléséin a képviselők egyharmad része vett részt, A duma arra szánta el magát, hogy biztosítsa a kor­mány, azaz a burzsoázia egyeduralmát, A szovjetet — bar kénytelen volt dicsérő jelzőket is használni — arisztokrati­kus megvetéssel felülről próbálta kezeini, és törvénytelen intézményként tartotta számon. Már március 1-i felhívásában letartóztatással fenye­gette azokat, akik a lev egőbe lövöldöznek, akik megszegik a csendet, vagy akadályozzák a kormánymegbízottakat, vagy jogtalanul, úgymond házkutatásokat rendeznek. Egyben ki­jelentette, hogy a csendőrségi állománybeliek nem tartóz­tathatok le. Az előbbi lelhivast nem tartotta be senki, az utóbbi tilalmat mind többen .szegtek meg'. Az óktóbusta kadet-párti kepviselök mind gyakrabban ültek óssze „maganjelle^u" tanácskozasra. Rodzjanko, a duma elnöke, az országot a fenyegető anarchia kibontakozó jeleivel rémisztgette, a levitézlett Gucskov májusban is azt emlegette, hogy ugyanazok a feladatok vannak napirenden, niint februárban: erős allamhatimat kell létrehozni . Maklakov, kadet-párti ügyvéd a februári forradalom tanulsagait május 17-en így összegezte: „Oroszország mél­tatlan arra a szabadságra, melyet kivívott magának. Ben­nünket gyakran megróttak, hogy nem akartunk.forradalmat Ez iga:, mi habom idejen nem akartuk. A mi egyetlen feladatunk most. melynek teljesítése nélkül nem nézhetünk a külföld szemébe, harcolni és támadni". Rodzjanko június 2-i (15.) levelében arra kéri a duma tisztelt képviselőit, hogy a politikai események miatt ma­radjanak helyükön és Petrográdból csak kivételes esetek­ben utazzanak ei. Tanácskozásaikon sok szó esett a földről, a paraszt­mozgalmakról, hisz a képviselők jelentős része nagybirtokos ls. Sidlovszkij októbrista kepvisefo, voronyezsi földesúr egy­ertelmüen kifejezte, hogy hurcolni fog minden olyan moz­galommal. bárhonnan is jön az, ameiy a földmagántulaj­dont akarja megváltoztatni, s azt népivé óhajtja tenni. A június 3-i ülésen a kormánytól hatarozott intézke­déseket köveleltek a forradalmi tömegek ellen. Miljukov a terronntezkedések foganatosítását professzori stílusban fo­galmazta meg. „Mi most azt látjuk, hogy az orosz nemzeti forradalomnál szocialista forradalmat akarnk csinálni, ami aztán kommünári lehel." Kifejezte azt a reményét, hogy az ideiglenes kormány előbb-utóbb letartóztatja Lenint es elv­barátait. A duma ellenforradalmi szervezkedése még a jobb­oldali vezetésű petrográdi szovjetet is aggodalommal töl­tötte el. Az I. Szovjetkongresszuson Lunacsarszkij az egye­sitett szocialisták nevében beterjesztett határozati javasla­tában követelte az ellenforradalmi duma és az államtanács azonnali hatállyal való feloszlatását. A jobboldali eszer Gocz viszont a duma anyagi támogatasának megvonasára tett javaslatot. A kongresszus—következetlenül — ez utóbbi, jobboldali javaslatot tette magáévá, amely továbbra is le­hetóve tette az. ellenforradalmi tanácskozások és szerve­zési előmunkálatok folytatását. Az ellenforradalmi duma egyre nyíltabban lépett fel. A június 15-1 ülésen a dumát úgy jellemzik, mint a nép­mozgalmak központját, amely forradalmi hangulat egyedüli kifejezője. A június 1 H-t ülésen mar a monarchista Pu­riskevics is megnyilatkozott. „A hatalom egyetlen szerre csak a duma lehet, azt csak olyan intézmény oszlathatja fel. mint amilyen a szovjet. Kozákokat a rothadt Petro­gradra!" ö javasolta még, hogy a duma tegye át székhelyét a kozákok lakta Novocserkaszkba. Puriskevics nyíit ellen­forradalmi tervét a „törvényes' duma tagjai nem ítélték el, s csak azért csóválták rosszaloan. de mégis megertöen fe­jüket, hogy c beszéd meg túl korai volt. A forradalmi frazisokba burkolódzott burzsoázia ellen­forradalomra törekszik, s útját akarja állni a további fej­lődésnek. Kései tavasz — sok munka A Szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet. gazdái minden percet kihasználnak, mert a késői kitavaszodás miatt összetorlódtak a mun­kák a földeken. Szépen fej­lődik az ötszáz holdon vetett zöldborsó, amit most kapai­nak, mert gyorsan nőnek a gyomnövények is. A borsó­tábla mellett géppel ültetik a fűszerpaprikát, amit harminc holdon termelnek az idén. Képünkön: borsót kapál D. Nagy Pálné és Csordás Ferencné munkacsapata. Gyorsposta Gyorsposta Gyorsposta Elbocsátás másfél nap után A fiú elküldésének kö- körüli, a ktsz-nek régóU rülményeit többen többféle szakmunkása és tagja, urán­képpen magyarázták. Mind- . kásör es tanácstag, egyikük érveit, következte- — Felháborító, hogy egy téseit egyformán tiszteletben fiatalt minden ok nélkül ki­tartom, ezért hűen próbá- rúgnak, holott állandó raun­lom visszaadni. A teljes kaerőhiánnyal küzdünk, igazságot így sem lehel egy- _ Biztos a frizurája miatt, ertelmüen felderíteni, de Megszólalásig hasonlít Szó­talan fontosabbak is az ál- renyi Leventére, még a talános tanulságok. Az eset szemüvege is olyan. Dehát — bár szenvedőjének éppen ez nem ok az elbocsátásra. . . ez a legfájdalmasabb — szán- Sz. .T. hetedik éve szak­dékom szerint csupán a mon- munkás a ktsz-nél. de még danivaló konkretizálása miatt fontos. A furcsa mó­don menesztett dolgozó a fiatalabb korosztályhoz tartozik: — Hát azt. akarják talán munkahelyére, ha erre gait érvényesíthetné. A történet ugyanis tudomásom szerint hogy lopjanak, csavarogia­akkor sem menne vissza nak a fiatalok? A bará'om jo- nem válogatott a munkában, csinálta amit mondtak. Két emeletet járkált az anyag­gal. — S ha én megnövesztem a H. Z. ősszel lesz 18 éves, hajam, és is mehetek? N. F. művezető, akihez H. Z.-t beosztották: — Ugyan kérem! Nem le­het azt. másfél nap után el­dönteni. jó vagy rossz mun­negy testvére és özvegy édesanyja van, aki csökkent munkaképességű. Nővére es nagyobb bátyja már meghá­zasodott, másik bátyja esz­tergályos a Rostkikészitő kas-e valaki. Nekem nem Vállalatnál, húga másodikos volt. ellene kifogásom. Az gimnazista. H. Z. abbahagy- első nap még azzal a mun­ta középiskolai tanulma- kással járkált, akinek a he­nyait, mert az ö keresetére lyére osztották be. Valami is szükség van a családban, más oka lehetett, nem a Eddig két. munkahelyen volt munka. segédmunkás, itt is. ott is _ ügy tudom, közben azt több hónapon át, s munka- az átszervezési elkepzelést viszonya mindkét esetben megváltoztatták, ami tulai­a meghatározott időre kötött dónképpen szükségessé tette szerződés lejártával szűnt R felvételét. meg. Június 1-én a varost tanács munkaeröggzdálkodá­si osztályának közvetítése alapján alkalmazták anyag­— Engem 2-án magához hívott a rriűszaki vezető s megkérdezte, rokonom-e az úionnan felvett fiatalember. mozgatóként az Első Szegedi Mondtam nPm Erre közölte ö £ hogy elküldi. készítő Ktsz központi telep­helyén. Június 2-án délben — másfél napi munka után — a műszaki vezető utasitá- veRz.i-e. sára. bejegyzes nélkül kiad- Sz. T. raktárvezető. — Nem. azt nem kérdezte tőlem, hogy a munkáját jól aki­ták a munkakönyvét s kö- nek a munkaszerződés sze­zölték vele. hogy nincs rá rint szintén felügvelete alá szükség. Személyi igazolva- helyezték az. új anyagmozga­nvába viszont bejegyezték, tót: hogy „munkaviszonya meg­szűnt". A vélemények Az esetre R. — Bejött hozzám is. rá se hederítettem, úgyis tudtam, nem sokáig lesz itt. — Hogv miből gondoltam? Mert. ilyen hulieánokra S. hívta fel nincs Itt szükség. Különben •('ehér szoba, fe­hér köpenyek, s valami olyan csön­desség. ami szintén fehérnek tűnik. A fe­Szerződés köttetik sörözés közben Mé­száros Mihály bri­gádvezető (a Béke 1. brigád egész kollek­_ Jelenlevők adásról. Miért? Mert tíY4l« elhatározta: herei bontott nyűg- nevét tudom: az a gzükség van ra, mert ~ J^il csak ágyakon hárman fek- m0soiygósszemú fia- nekem bőven' van, lett, vitték, s most szenek, fehérbe Apró, gyors mozdu latok veszik körül az kedves és kedélyes ugyancsak taiasgioriy Gyuris mert öltözötten, Ferencné - most ad kell! csak azt kívánom, ő megadó-adakozó npnj tudom, hogy Hanvadszor? olvan virgonc legyen vért először —, ez a Ez nagyon változó, a P^tóS' mint en az újakban van egy Rácz Antalné kis szorongás. Har Es gyűlnek a csep­pek. decik, palackok: Lajkó Imre, Lel* nyugalmukat. S ami _ so esztendős. há- kai Józsefné valóság­még mozgalmasnak, romszoros véradó -, a legbelső nyugágy­ről pedig Szirovicza gedte előre a többié- J5"- a bronzplaket­izgalmasnak tűnik itt az a csorduló pirosság: a vér könv­gal félt, háromszor ka.i°s; . Komáromi húzodott vissza, en- Karolyne es fia, Jó­Iaijos tokint fel, ő nyedén, gyorsan, la- mar tizedszer nyújtia gyan hidalja at a ve- oda a karját vár­nák és palackok kö­zötti távolságot. adásra. Mint a ké­ket És most? — Nem nagy do­log! — nevet felsza­tes Május 1. szocia­lista munkacsapat a ládaüzemből, s a töb­biek összesen 85 fa­tti távolságot sőbbi beszélgetések- pgv autó elütött egv ,mezg, n a°\g°7 Ilyen ez a véradó- bő, k|derül: mind- ktafhü annak fÜ ^fonnék, adlak nap. A falemezgyár annvian gondolnak a orvosi rendelőjeben távollevő betegekre, vagyunk, a többi ter- az (gv mekben dr. Kniser ha jbajutottakra ezek Gabriella adjunktus- bpn a pillanatokban, nő vezérletével sü- „ az embernek az jut rögnek a véradó ál­kisfiüt, annak az anyja jött vért kér­ni. A férjem is adott megsegített akkor. fél litert adott. De nem fogad­ta el, amikor fizetni akarták. Én is már na" többször rászántam eszébe lomás dolgozói vég- gyobb. biztonságo- magamat, "de "csak zik a vizsgalatokat, sabb ör5mj mint ki_ most jutottam el érdemelni az embe­rek háláját? előkészületeket. Itt benn pedig telnek a palackok, újra és új­ra megköttetik az emberi segítőkészség vérszerződése. A szerződő felek közül szót értünk Utóbb az „uzson­naszobában" sör. ká­idáig. Most mar akármikor tudnék adni. — Én annak örü­vé mellett, falatozás lök, de nagyon, hogy segítőkészség fontos­közben másokkal is az enyémet már ságát. vér- vitték is — mondj3 a figyelmemet. Negyven év a munkája ellen nekem nem volt észrevételem. G. T. a pártszervezet tit­kára: — Nem tudok az esetről, hetek óta betegállománvban vagyok. De véleményem azért. van. Először is: más­fél nap alatt nem lehet meg­ítélni senkinek a munkáját. Másodszor: nem a megiele­nés. hanem a munka, és a többi dolgozóval való kan­csolat mérvadó az elbírálás­nál. Harmadszor: a fiatalo­kat nevelni kell és nem el­riasztani. H. M. munkaügyi dolgozó, aki a felvételt és az elbo­csátást adminisztrálta, s a munkaszerződést fogalmaz­ta: — Szabályos közvetítő lap­ia volt. azt az utasítást kap­tam. vegyem fel Másnan mee azt. hogv adjam ki a munkakönyvét. — A szerződés szövege a következő: ..Alkalmazzuk Gnt f. év június l-től iúnius 30-ig köznonti üzemházunk papucsos üzemrészébe anyag­mozgatói munkakörbe 1000 forintos havi fizetéssé' Mun­káiét a sza l a "vezető és a raktáros iránvítása platt yée_ zi Köteles az. általuk ki­ielölt munkát roeradóvtata­nul elvégezni. Munkáiéhoz tartozik a papucsos üzem­részben levő mindenféle bidUl„ta.?JL Z^ETS lemezgyári dolgozó ­vért, mert tudják, hogy életet adnak ál­tala. Egyszerű üzemi véradónap ez a fs­lemezgvárban, mégis más, mint a koráb­biak. Többen, sok­kal többen jöttek el most, s ez együtt di­csér munkásokat és vezetőket. Megértet­ték és megérezték az. emberi áldozat- es S. M. anyagok mozgatása. Elnök, főkönyvelő." — Más szerződésekhez zá­radékul szoktuk meg tenni: „Szerződésen belül egy hét próbaidőt kötünk ki, mely idö alatt mindkét fél megfe­lelő indokkal munkaviszo­nyát megszakíthatja." Ez a mondat H. Z. szerződéséről hiányzik. K. L. műszaki vezető: — Munkásőrök, idősebb munkások tettek ellene ki­fogást, hogy minek ide ilyen dolgozó. — Nem, nem a hajával volt a baj, a munkája nem felelt meg. Mire fölért a második emeletre, elfelejtet­te, miért küldték. Ezért küldtem el. A szerződés sze­rint egy héten belül indok nélkül el lehet bocsátani. — Hogyhogy H. Z. szerző­désében nincs ilyen? Hát ezt nem tudtam. De különben is. H. Z. aki végül is nem tud­ja, miért nem dolgozhat: — Június 2-án a gondnok­nő hozzámjött s azt mondta, vágassam le a ha.iam, ne­hogy a többi fiatal is utá­nozzon. Én nem vitatkoztam, csak azt feleltem, hogy sze­retem ezt a hajviseletet. A városi tanács munka­erőgazdálkodási osztályán úgy informáltak, hogy a ktsz májusban 30 férfi munkást igényelt, de ennyi jelentke­zőt nem tudtak kiközvetíte­ni. Tanulságok Nemcsak a munkát, ha­nem tulajdonképpen az ön­álló életet is kezdő dolgozó­nak segíteni kell abban is, hogv megtanulja a munkát és a társaihoz való alkal­mazkodást. Erre nem elég másfél nap. Magyarázat, elfogadható indok nélkül nem csupán jogtalan elütni valakit a munkától s a keresettől, ha­nem antihumánua cselekedet is. Különösen akkor, ha a hátrányos helyzetben levő fél még járatlan is az ügy­intézés paragrafusaiban. Nem jó fényt vet egy ad­minisztratív intézkedésre, ha az intézkedő eleve admi­nisztrációs hibát vétett, hi­szen az inkriminált szerző­dés — egyébként felmondási indokot előíró — záradéka hiányzik. Szubjektív befejezés H. Z. tényleg hasonlít Szörényi Leventére: nagv hajat hord, vastagkerety szemüvege van. Engem egyáltalán nem botránkozta­tott meg. Sőt megnyerte ro­konszenvemet azzal, hogy — aki korban apja lehetnék az 1957-ben baleset követ­keztében elhunyt apja he­lyett — a történtek után is megtisztelt bizalmával. Csön­des, segítséget váró hangon mondta el gondját-baját. Kondorost János GYALOGOSOK A Hl DON Köztudott, hogy a szegedi közúti hídon a növekvő for­galom zavartalan lebonyolí­tása mind nehezebbé vá­lik. A közlekedési problé­mák egyik oka az a fegyel­mezetlenség, amit a híd gyalogosainak 20—30 száza­lékánál lehet tapasztalni. A kétoldali gyalogjárón a közúti forgalommal ellenté­tes irányú haladást írtak elő, igen helyesen, hogy így a gyalogos szembe lássa a gépjárműveket. Mindkét hídfőnél figyelmeztető táb­lákon olvasható ez az uta­sítás. S itt a baj, hogy — mert a táblák is kopottak — sokan figyelmen kívül hagy­ják az előírásokat. Cz. K. olvasónk több ese­tet is felsorol szerkesztősé­günkhöz küldött levelében, melyeknek szemtanúja volt, s amelyek a helytelen közle­kedés miatt csaknem bal­esettel fejeződtek be. Java­solja, hogy festessék át a figyelmeztető táblákat, s bírságolják meg a szabály­talanul közlekedő gyalogo­sokat.. László Iván, az I. ke­rületi tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője érdeklődésünkre közölte, hogy a probléma ismeretes előttük. Sürgő­sen elrendelték a figyel­meztető táblák átfestését és felkérik a közlekedés­rendészetet a szabály 06 közlekedés szigorúbb be­tartatására. VÍZ AZ UDVARBAN. ÉS A PINCÉKBEN A Topolya sorról érkezett levelet harmincegyen írták alá. A levélben többek kö­zött ez áll: „örültünk, hogy a vasúti töltés és a Topo­lya sor közti területet fel­töltötték, de az örömből üröm lett: ugyanis a kör­nyék csapadékvizét tárolta az a gödör, amit betöltöt­tek, s azóta az udvarok és a pincék víz alatt állnak". Gladios József, a III. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője közölte velünk, hogy a víztároló gödör he­lyén gyakorló sportpálya epül, iskolai célokra. A mély fekvésű telkeken a víz már akkor megre­kedt, amikor évekkel ez­előtt járda készült a To­polya soron. A gödör azonban meg így is fel­vett a fölösleges vízből. Jelenleg a telkek feltölté­sével lehetne segíteni a bajon. Keresik a megoldás módját: legcélszerűbb len­ne egy zártszelvényű csa­tornát építeni a Topolya soron, ami elvezetné a felesleges vizet. Ehhez a munkához azonban jelen­leg nincs elegendő pénz. Mire eriink rá? A Központi Statisztikai Hivatal egyik új kiadvá­nyában azt elemzi, mivel töltik el szabad idejüket a kereső férfiak. Eszerint a legtöbb időt. csaknem min­denütt a televíziózás ve­szi igénybe. Egvetlen kivé­tel a Szovjetunió, ahol az ol­vasás körülbelül 40 száza­lékkal a tévénél is nép­szerűbb. Ezzel szemben al­talában kevés időt száriunk egy részt a hangversenyek, színházak és mozik látoga­tására. másrészt a sétára és a sportra. A tanulásra a szocialista országokban át­lagosan több mint három­szor, a Szovjetunióban pe­dig csaknem hat és félszer annyi időt szentelnek, mint a tőkés országokban. Nálunk a szabad időnek körülbelül 18,5 százaléka te­lik el a tévéern.vő előtt, ol­vasásra és a társadalmi elet örömeire egyenként több mint 13 százalék, a tanulás­ra 10,5 százalék jut, és rá­érő időnknek nem egészen 8 százalékát sétáljuk el. A rádiózás, a hangversenyek, színházi és mozielőadások, valamint más kulturális műsorok látogatása, a be­szélgetés es a sport körül­belül egyforma időt köt le: mindegyiknek az ará­nya nagyjaból 5,2 szazalék. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. IMI. Júnins IS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents