Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

Értekezlet Vietnamról Megnyílt az arab országok Diplomáciai találgatások külügyminisztereinek tanácskozása a négyhatalmi „csúcs" ró! # Stockholm (MTI, UPI) A Vietnamról tárgyaló .stockholmi értekezlet" szer­vezői szombaton közölték, hogy a konferencia július 6 es 9 között Ülésezik a svéd fővárosban. A Freden című svéd lap kommentárban foglalkozik az értekezlet előkészületei­vel. A konferenciát a svéd béketársaság kezdeményez­te és számos nemzetközi szervezet csatlakozott hozzá. A konferencia előadói kö­zött szerepel Myrdal, a vi­lághírű svéd közgazdász, Fleming amerikai és Devtl­liers francia professzor és •lean Lacouture, a párizsi Le, Monde munkatársa, a vi­etnami kérdés eRyik világte­kiptélyű szakértője. Az ér­tekezletet támogatásukról biztosították olyan világhírű személyiségek, mint Martin Luther King, Ilja Erenburg, Oscar Nieniever, Martin Ntemöller, Lukács György. A lap külön kiemeli, mi­lyen élénk az érdeklődés az értekezlet iránt Magyaror­szágon. ahol a felhívást töb­bek között aláírta Kállai Gyula, dr. Berosztóczy Mik­lós, dr, Sík Endre. A résztvevők ma együtt utaznak New Yorkba Az EAK gazdasági tervei között szerepel az, hogy el­sőbbséget biztosítanak a hon­védelem céljait szolgáló ter­veknek és különleges figyel­met fordítanak a mezőgazda­Kozmosz—167 0 Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban szomba­ton végrehajtották a soron levő műholdkisérletet: felbo­csátották a Kozmosz—167-et. A szputnyikon elhelyezett berendezés szabályszerűen működik. i 0 El-Kuwait (TASSZ) Szombaton este az egyik kuwaiti szállodában megnyílt az arab országok külügyminisztereinek értekezlete. A je­lentések szerint hosszú idő óta először mind a tizenhárom kül­ügyminiszter jelen van a tanácskozáson. A megvitatásra kerülő kérdések között az első helyen — » áll az ENSZ rendkívüli közgyűlésén követendő egyseges not nem hajtó beruházási arab diplomáciai stratégia. További fontos feladat a rész- összegeket átirányítják olyan vevők számára az arab csúcsértekezlet előkészítése. Ez tervek végrehajtására, ame­utóbbit a tervek szerint még ebben a hónapban, Kharto- J^^^^kíS umban, a szudáni fővárosban tartjak meg. Sajtójelentések szerint a külügyminiszterek indítvá­nyokat fogadnak el az Izraelt támogató országok elleni szankciókról. A külügyminiszterek ma is értekeznek, majd tanács­kozásaik befejeztével együtt utaznak a közel-keleti helyzet megvitatása céljából egybehívott rendkívüli ENSZ-közgyű­lesre. C/ gazdasági politika az EAK-ban 0 Kairó (MENA) Nasszer egyiptomi és Atasz­szi szíriai elnök szombaton folytatta a pénteken megkez­dett tanácskozásokat. Atasz­szi tájékoztatta Nasszert Bu­mediennel folytatott megbe­széléseiről. Az EAK elnöke ezenkívül szombaton délelőtt megbeszélést folytatott Po­zsidajev szovjet nagykövettel is. Atasszi szíriai elnök szom­baton délelőtt három és fél­órás megbeszélést, folytatott Nasszerrel, az EAK elnöké­vel, majd elutazott Kairóból. Az Al Ahram bejelentette, hogy az EAK-ban új gazda­sági politikát dolgoznak ki, részint a várható körülbelül 276 millió dollárnyi bevétel­hiány áthidalására, részint pedig a külkereskedelem irá­nyának átszervezésére. Latin-amerikai kommunista pártok nyilatkozata 0 San Jósé (TASZSZ) A La Libertad című lap jelenlése szerint a közel­múltban megtartották a mexikói, a panamai és a közép-amerikai országok kommunista pártjainak ötö­dik értekezletei. A konfe­rencián nyilatkozatot fogad­tak el, amely határozottan elítéli az amerikai impe­rializmust, amely újabb háborús tűzfészkeket teremt es fenyegeti a világbékét. A kommunista világmoz­galom helyzetét érintve a nyilatkozat szerzői rámutat­nak, hogy szükségesnek tartják a világ valamennyi kommunista pártja értekez­letének megtartását az egy­ség és az antiimperialista harc világviszonylatban tör­ténő megerősítésének jegyé­ben. A konferencia resztve­vői kiálltak a latin-ameri­kai országok kommunista pártjainak harci egysége mellett. A nyilatkozat szerzői a Kuba-ellenes agresszió ve­szélyének ismeretében éber­segre szólítanak fel. Isme­telten teljes támogatásukról biztosítják a vietnami né­pet, továbbá szolidaritásuk­ról az imperialista agresz­szió aldozatává vált arab nemzetet. Befejezésül a nyi­latkozat aláírói köszöntik a szovjet népiét a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmá­ból. A nyilatkozatot a követ­kező pártok írták alá: Mexikói KP. Guatemalai Munkapárt, Salvadori KP. Hondurasi KP, Nicaraguai Szocialista Párt, Costa Ri­oa-i Népi Elcsapat Párt és Panamai Néppárt. AZ AGRESSZOR KOVETEIJOZIK Izrael agressziója során ellenőrzése aló vonta a kb. <0 000 kmi-es Sinai-félszigetet, elfoglal­ta a Holt-tengertől és a Jordán folyótól nyu­gatra eső területeket, valamint birtokba vette Szíria Tibcrias tó­tól északra és délre esó határterületeit, nagyjából El-Quneltia város vonaláig. Az Igy előállt helyzetet az agresszor most az arab allamokkal szembeni zsarolásra kívánja felhasználni. Az arab orszagoknak a Szovjetunió és a szocialista országok segítségén kívül azonban még van egy erós fegyver a kezükben. Ez pedig a közel-keleti olaj. Az arab főldiin található ugvanls a kapitalista világrendszer Ismert kőolajkészletének S5 százaléka, s az arab or­szágok adják a nyugati világ kőolajtermelésének 31 százalékát. Melléktérképünk jól érzékelteti, hogy a közel-keleti olajnak több mint fele, az új észak-afrikai olajniez.ők termelése pedig csaknem leljes egészében Nyugat-Európába irányul. Kína felrobbantotta az első 0 Peking (Üj Kína) Kína szombaton felrobban­totta első hidrogénbombáját. A sikeres kísérletet az or­szág nyugati térségében haj­tották végre. Két év és nyolc hónap alatt ez volt hatodik kfnaj nukleáris robbantási kísérlet. Lindbergh kívánsága: négyszemközt Gagarinnal fl asztala 0 New York (MTI) ga 1967-ben: négyszem kö­zött találkozni Gagarinnal. Lindbergh. akit hősként Fényképészek nélkül. fogadtak 1927. május 21-én a Lc Bourget-i repülőtéren, aki a New York—Párizs repülő­út után kétmillió levelet és csaknem 5 ezer költeményt kapott — Lindbergh ezredes harmincéves hallgatás után megtörte a csendet és nyi­latkozott. Elmondotta, hogy a leg­több ismertető eltorzította a „nagy repülés" történetét. Lindbergh fél az újságírók­tól és szeretné, ha nem Is­mernék fel sehol. New York környéki villájában és svájci kunyhójában külön jelzőbe­rendezés „vészjeleket" ad le. ha fényképész vagy újságíró jelenik meg a láthatáron. Lindbergh kijelentette, hogy Hollywood 1927. május 19-én 250 ezer dollárt, s má­jus 21-én már egymilliót ajánlott neki a repülőút fil­mezéséért. Egyetlen kívánsá­0 Koppenhága (MTI) Koppenhágában a város fennállásának 800. évfordu­lója alkalmából a lakosság megvendégelésére felállí­tották a világ leghosszabb asztalát, amely hosszabb, mint egy kilométer. Az ün­neplő közönség — mintegy 250—300 ezer ember — az asztal mellett elsétálva, il­letve megállva, sőt ha fá­radtak voltak az asztalra le is ülve fogyasztotta el a több mint 690 ezer üveg sört, 40 ezer csésze kávét és teá! és 40 ezer palacsintát, ami még kevésnek is bizo­nyult. delem azonnali várható. Az importban előtérbe he­lyezik a fogyasztási cikekk, valamint az ipar és mező­gazdaság számára szükséges nyersanyagok behozatalát. Az export a jövőben a ba­ráti országokba fog irányul­ni, esetleg olyan megállapo­dások keretében, hogy azok az EAK-ból érkező árucikket tovább exportálják. A megváltozott gazdasági politikát tükröző új költség­vetési tervezetet még ebben a hónapban kidolgozzák — jelenti a kairói lap. A Nemzetközi Vöröske­reszt repülőgépe péntek este leszállt Kairó repülőterén, fedélzetén 35 egyiptomi se­besült katonával. Korábban a vöröskereszt egy másik gé­pe. 50 sebesültet hozott. A sebesülteket átadták az EAK egészségügyi hatóságainak. A 85 sebesült katonát a Sí­nai-félsziget sivatagjában he­likopterekkel szedték össze. A kairói sajtó beszámol arról a barbár és embertelen bánásmódról, amelyben az izraeli agresszorok részesí­tették az egyiptomi foglyo­kat és sebesülteket. 0 Párizs—New York—London (MTI) A párizsi jelentések a világszervezet közgyűlésén, pénteki De Gaulle—Koszi- s ez volt az utolsó alkalom gin megbeszélés utáni hely- arra, hogy az Egyesült Alla­zetről számolnak be. A hír­ügynökségek — bár hivata­losan a találkozó tartalmá­ról semmit sem közöltek — tudni vélik, hogy azon szó­ba került a négyhatalmi csúcsértekezlet lehetősége, a francia javaslatnak megfe­lelően. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy az AFP francia hírügynökség mokban járt. Az amerikai sajtó nagy része úgy véli, ezt az alkalmat fel kell használni a csúcstalálkozóra is. Brown külügyminiszter szombaton délben egy mun­káspárti gyűlésen kijelentet­te: — Elfogadhatatlan, hogy így ír: „Ügy tűnik, még nem katonai erővel kényszerítsék jött el a megfelelő pillanat arra, hogy a világbékéért felelős négy hatalom össze­üljön és olyan megoldáso­kat keressen a közel-keleti problémákra, amelyek el­fogadhatók a leginkább ér­dekelt országok, azaz Izrael és az arab világ számára". Egy ilyen találkozó előtt feltétlenül szükség van ar­ra, hogy előbb az ENSZ­közgyűlésen mindenki ki­fejtse álláspontját és ki­alakuljon a megfelelő pilla­nat az érdekeltek számára elfogadható javaslatok elő­terjesztésére. Diplomáciai körök véle­ménye szerint a szovjet mi­niszterelnök New York-i útja alkalmából sor kerülhet egy Koszigin—Johnson ta­lálkozóra, esetleg egy négy­hatalmi csúcstalálkozóra is, egyelőre azonban egyik fél sem nyilatkozott erről a le­hetőségről. Szovjet miniszterelnök leg­utóbb 1960-ban vett részt a ki a közel-keleti problémák megoldását. Megoldás csak úgy érhető el, ha az érde­keltek elismerik, hogy há­ború útján nem lehet terü­leti nyereségre szert tenni. Üjságírók megkérdezték a külügyminisztert, nyilat­kozata azt jelenti-e, hogy a brit kormány szerint az iz­raeli csapatokat vissza kel) vonni az eredeti határok mögé. Brown kitért a kér­dés elől. Megfigyelők bizonyos je­lentőséget tulajdonítanak annak, hogy a brit kor­mány — Wilson miniszter­elnök párizsi látogatásának előestéjén — közeledett a francia állásponthoz és el­határolta magát Izrael terü­leti követeléseitől. Értesü­lések szerint Wilson mi­niszterelnök kész az Egye­sült Államokba utazni, amennyiben De Gaulle el­nök is utazik és kilátás nyí­lik a négy nagyhatalom „ko­moly tárgyalásaira". SZOVJET FÖLDÖN 3 Csillogó ékszer a tenger partján A Krím-félszigeten Jalta ugy tárulkozott elém. mint egy csillogó ékszer, sokszí­nű drágakővel kirakva. A város elbűvölt. Az utcákon pálmafák és ciprusok. Vé­gig virágos sétány a ten­gerparton, utána már a há­zak, a krími hegyek völ­gyében és a hegyoldalakon. Jaltát az éjjel nappal zúgó tenger és a fás hegyek kap­ják közre, melyeknek nap­sütötte lankáin gyümölcs, szőlő terem. A házak, a pa­loták az építőművészet re­mekei. Ha eljön az este. nappali világosság á sétányon, az utcákon: kovácsoltvas lám­paoszlopokon a burák fürt­je szórja sugarát. A hegy­oldalakon fénykoszorú ra­gyog az épületekből. S mind­járt a sétány után, tán száz méterre sem a tengertől, az estében az üzletek, szállo­dák és éttermek színes ne­onja sziporkázik. Mindig sokan sétálnak a tengerpar­ton, vagy üldögélnek a pál­mák lombsátra alatt, a pa­dokon. Különben itt még januárban is kiskabátban le­het sétálni. mert déli a klíma, s egész évben nyíl­nak a virágok. A krími hegyekben min­den vonulatnak, vagy csúcs­nak külön neve van. Az egyik legmagasabbat Ai­Petrinek keresztelték. Tete­jén van a moszkvai televí­zió közvetítőéllomása. Az Ai-Petrin gyakran rendkí­vüli erősségű szél fúj, ezért a tévé közvetítő állomását felborította a hajókat. A tö­rök rablók elpusztultak éa a tenger azután partra ve­tette az aranyakat. Igaz vi­szont, hogy a legenda nélkül is megérdemli az Arany­strand nevet a partrész,' mert vajszínűek, laposak itt a sziklák, a tengeröböl pe­dig csendes, tiszta vizű. Jalta az orosz cárok, más orosz nagyurak rezidenciá­ja volt. A cárok téli palo­tája Pétervárott. nyári pa­lotája — Livádia — Jal­tában volt. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom idején Lenin — ó maga nem járt Jaltában — dek­rétumot adott ki arról, hogy a jaltai paloták is a köz tulajdonai. A dekrétum szö­vege kőtáblába vésve Le­nin szobránál áll. 1917 után, a polgárhábo­rúban, amikor a szovjet ha­talom harcban állt az ellen­forradalmi csapatokkal, Jal­tának a déli fronton fontos szerepe volt. A Krimszkaja Pravda szerkesztőségében — 47 éve jelenik meg ez a lap — közölték A. Kazarian nyugalmazott tábornok írá­sai alapján: 1917 után ma­gyar Internacionalisták is harcoltak a Krímben az el­lenforradalmi szemben. — A magyarok, volt hadi­foglyok — állapította meg A. Kazarian — a legendás hirü Frunze seregében küz­döttek, s igen bátraknak bi­zonyultak. Frunze testőrsége csaknem teljes egészében magyarokból állt. Kun Bé­lát beválasztották a déli katonai vasból és betonból épült alagutakban érik el_az ott Íront"7orradaT£ü dolgozók. A napfényben, tanácsába pasztellszínű kek parával a csuszán tűnik szembe a tengerig nyúló Ajudag-hegy — Medve-hegy. Találó&n azért nevezik így, mert fan­tázia nélkül is hasonlít egy óriási, a tengerből inni aka­ró medvéhez. Az Aranystrand is lenyű­göz. Neve az orosz—török Jaltán, a Livádíán 1945 februárjában — mint isme­retes — tanácskozott Sztá­lin, Hoosewelt és Churchill, majd megkötötték a jaltai jaltai egyezményt. Livádia ma zel 4 üdülőszanatórium. A többi régi palota is szanatórium, üdülő vagy múzeum. Pél­dául az egykori, szintén cá­háború idejéből maradt ri palota, amelyet 18 éven meg? A XVIII. században a törökök — a legenda sze­rint — a sok rablott arany­nval Jaltán akartak hajóra szállni. A tenger azonban rettenetesen dühöngött és át építettek, múzeum. A pa­lota gót és mór stílusú, nagy parkban, ciprusok és fe­nyők között áll. oszlopos fő­bejáratánál három pár fe­hér oroszlán. Egykori palo­tában kapott helyet a C«­hov-múzeum is. Csehov hosszú ideig élt Jaltán. Test­vére a múzeum igazgatója volt, egészen néhány éve bekövetkezett haláláig. Állandó lakosa Jaltának nem több mint 25 ezer. Mégis nagyvárossa teszi, hogy a Krím üdülőközpont­ja. Jaltán egy-egy évben több mint másfél millió ember üdül és gyógyul A klíma különösen jó a lég­zésszervi megbetegedesek gyógyításához. A part men­tén 70 kilométer hosszúság­ban. a Medve-hegytől egé­szen a Bajdári kapuig van­nak az üdülő- és szanató­riumkombinátok. Az Ukraj' na-szanatórium (tizenöt egy­típusú épületből áll) fedett uszodájában télen is felme­legített tengervízben lehet fürödni. Jaltában — epper a jó le­vegő megőrzéséért — csak „tiszta", főként szolgáltató üzemek vannak. Halfeldol­gozó, húskombinát, kenyér­gyár, szőlőfeldolgozó, sör-, és üdítőkészítő, dohánygyár, ajándékokat készítő üzem, kalapgyár. A festői környe­zetben filmgyár m dolgozik. Sokat fejlődik a város, , , egyre szaporodnak a komye­bandákkal zetbe jlló épületek. El­mondották, hogy tervezik felhőkarcolók emelését is. Szimferopolt, a Krim nagy és korszerű repülőterét szé­les betonút köti össze Jal­tával. A két város között — 80 kilométerre vannak egy­mástól — trolibusz közleke­dik. 1 Jalta is hajózási központ Nyolcvan hajója van, a leg­nagyobb neve — a hegy után — Ai-Petri. A hajók­nak új kikötőt építettek és mindig látni az estében a világítótorony jelzéseit. A hajók évenként kö­millió utast szállíta­nak. Szovjet vendéglátóim, lát­va, hogy mennyire tetszik a város, megjegyezték: — Szokás, hogy aki ismét el szeretne Jaltába jönni, az egy kopejkát dob a ten­gerbe. Én három kopejkát adtam a tengernek. Morvay Sándor 6 dél-magyarország Vasárnap, 1961. Jnnltu 11&.

Next

/
Thumbnails
Contents