Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-18 / 115. szám

Szemlélődés éj házak között KISZ-isták tanácskozása tlolnap 150 fiatal kül­* dött és meghívott ta­nácskozik Szegeden, a Ti­sza Szálló termében, hogy a szegedi járás ifjúsági mozgalmát értékelje és meghatározza az elkövet­kező évek mozgalmi fela­datait. A KISZ járási ve­zetői szorgalmasan gyűj­tögették évek óta a KISZ­élet tapasztalatait járásunk mintegy 100 alapszerveze­tében. Holnap azzal a re­ménnyel ismertetik elgon­dolásaikat és terveiket a járási küldöttértekezleten, hogy a jelenlevő paraszt­fiatalok sok életízű, a va­lóság talajából fakadó ész­revétellel, ötlettel gazda­gítják a tanácskozást. A KISZ járási küldöttér­tekezlete az ifjúság terme­lési, nevelési, művelődési­szórakozási, szervezeti problémájával foglalkozik. Mindezt azonban egységbe fűzi az a gondolat: hogyan találják meg helyüket a szocialista faluban a pa­rasztfiatalok? A változó fa­lu új módszereit fel kell frissíteni a klubélet, a szakköri mozgalom, a mű­vészeti tevékenység kor­szerű programjával. A nagyüzemi mezőgazdaság ban a szülőktől jussolt földszeretetet szaktudás­sal kell ötvözniök a fia­taloknak. A termelési ver­senyek, a szocialista bri­gádmozgalom legyen ser­kentője ezeknek a törek véseknek. A KISZ szer­vezeti élete nem merülhet ki politikai ismeretek nyújtásában, hanem a tu­dományos ismeretek és az általános műveltség meg­szerzésének, a művészeti mozgalomnak szórakoztató, de egyben hasznos fóru­ma is kell, hogy legyen. Két és fél év eredmé­nyeit és sikertelenségeit teszi bonckés alá a KISZ járási küldöttgyűlése. A fa­lusi ifjúság küldöttei őszinte. tárgyilagos, de ugyanakkor kritikai véle­ménynyilvánítással segítsék a falusi ifjúsági mozgalom értékelését és a további KISZ-feladatok meghatá­rozását. A KISZ járási ve­zető szerveibe pedig a leg­tevékenyebb, legrátermet­tebb KISZ-istákat válasz­szák meg, olyanokat, akik képesek a megnövekedett feladatokat valóra váltani. B. ö. fl föSdmuves­szövetkezetek krónikája ötletes, beszédes kiállítá­son mutatta be a tavaszon az üllési földművesszüvet­kezet húszéves fejlődésének útját. Tizennégy grafikon szemléltette a közös va­gyon, a taglétszám, a resz­jegyállomány gyarapodá­sát, illetve a forgalom és a vele járó nyereség növeke­dését. Azt a hosszú utat, amíg a 480 taggal és 6700 forint közös vagyonnal ala­kult földművesszövetkezet 4777 főre gyartpodott. va­gyona pedig 13 cs fél mil­lióra növekedett. A kiállítás tetszést aratott. Ügyannyira, hogy a SZÖ­VOSZ elnökhelyettese kérte, hogy könyvalakban örökít­sék meg Üllés hüszeves földművesszövefkezetl moz­galmát. A nagy tablók és grafikonok fényképes do­kumentumként kerültek be­le az így született króniká­ba. Garázs A garázs köztudottan olyan helyiség, melyben gép­kocsik „laknak". A garázs megőrzi a járműveket az idő viszontagságaitól, szükséges a jó műszaki állapot bizto­sításához. Manapság a garázs műszaki fogalom, mint po­litikai. Mégis a szegedi járási tanács legutóbbi ülésén községpolitikai problémát fedett ez a szó. Vita bontako­zott ki az ésszerű takarékosságról. Amint a tanácstagok elmondották, gyakran kevés a pénz a még sötét utcák közvilágításának javítására, többet kellene költeni szi­lárd burkolatú új járdákra is. Dehát kevés a pénz... Ugyanakkor már majdnem minden faluban közpénzen épültek garázsok községi alkalmazottak gépkocsijai szá­mára. Nem mintha baj lenne az. hogy a szolgálati la­káshoz garázst is építettek. A vtlázóknak azonban abban feltétlenül igazuk volt: a községfejlesztésben a jövőben az ésszerű sorrendet mindenképpen be kell tartani. Irány: GYULA flz Erkel Diákünnepségekre készülnek az üllésiek A makói siker után már lányok számára. Megérdem­tudták az üllési diáklányok: lik. hiszen fárasztó kötele­irány Gyula. zettséget vállaltak. Dél­Boldogok voltak, hogy a után. mikor a gimnázium középiskolások megyei ve- hazabocsátja diákjait, a pró­télkedőjén népitánc-csoport- bateremben gyakran fél­jük tetszést aratott, így a csendül a Pusztafalusi le­Gyulán rendezendő Erkel ánytánc dallama: „Este van, Diákünnepségeken képvise- este van, de nem minden lik a nyáron a Szeged kör- lánynak..." nyéki gimnazistákat, örül- Valóban, a népi hagyomá­nek és drukkolnak, hiszen nyoknak hódoló lányok szá­az üllési fiatal gimnázium- mára nem a pihenés idejé­nak szereznek jó nevet az- nek érkezése ez, hanem fá­zal, ha szépen, belső fűtött- rasztó táncpróba kezdetét seggel táncolják a Puszta- jelenti, falusi leánytáncot, vagy a csengettyűs román népi táncot. Hétről hétre gondosan, lelkesen próbál a tánccso­port. Csima Sándorné peda­gógus, aki évek óta neveli, korrigálja a lányok táncos hajlamait, lelkiismerétesen készíti fel nyolctagú cso­portját a gyulai bemutatko­zásra. Ez a megtisztelő szerep­lés nem véletlen; a rend- ' szeres táncoktatás eredmé- i nye. Csima Sándorné a né­pi tánc rajongója, sok fá­radozással toborozta és he­ve 1 te táncosait. Gondol az uátpótlásra is, sok türelem­mel oktatja a 6 fiúból és 12 lányból álló úttörő-tánc­csoportot. A járási úttörő­vetélkedőn Saokás tánccal, illetve Gyulai karikással vettek részt. A zsűri ezüst­oklevéllel jutalm/íta. A táncszakkőr munkájá­ra a koronát, kétségtelen, a gyulai fellépés teszi fel. A kirándulás, az ismerkedés az ország különböző vidé­keiről érkező diákokkal, az ünnepség élménye már ön­magában is nagy elégtétel a népi táncol művelő üllési Méfieíc az akácosban Az ásotthalmi akácerdő illatfelhőbe borult, virág­zik az akácos. A méhészek ismét kivonultak a mézgyűj­tőkkel, hogy a szüretelést mielőbb megkezdhessék a méhek. Kákonyi Lajos sze­gedi vasutas vasárnap 30 méhcsaládot vándoroltatott a rúzsai erdőbe. Két fél­körben sorakoztatta fel a kaptárokat egy kis tisztás szomszédságában. Kákonyi Lajos tizenkét éve méhész, s nem a haszon miatt tart ki e foglalatosság mellett, inkább kedvtelés számára. Ilyenkor kiszakad az üzem zajából, valósággal újjászü­letik az erdő csendjében.. A járás akácosaiban több száz méhész vándoroltatja ki a szorgos mézgyűjtőket ezekben a napokban. Űj épitöbrigádok Üjabb termelőszövetkezeti építőbrigádok számára adott működési engedélyt a szege­di járási tanács végrehajtó bizottsága. Legutóbb a ba­lástyai Alkotmány Termelő­szövetkezetben alakult a hat szakemberből álló épitő mun­kacsapat. A szövetkezeti gaz­dák tervük szerint e brigád segítségével ügynevezett há­zi kivitelezésben akarják megoldani a jövőben építési beruházásaik nagyobb részét. Ugyancsak önálló építő mun­kacsapat alakult a kisteleki Űj Élet Termelőszövetkezet­ben is. Az építő csapatok se­gítenek majd a szövetkezeti gazdák családiház építkezé­sein is. Vass Márton forráskúti tsz-tag új háza: minden egy tető udvar, nagyobb a keit is Sok „furcsaságot" figyelhet meg falvainkban mostaná­ban a jövő-menő ember. Bár­milyen sok pénzt fordíttat­nak a községi tanácsok a fő­utca. a főtér és környéke fej­lesztésére, mégis szinte min­denütt a falu vége a szebb. Csinosabbak, kényelmeseb­bek az űj házak, mint a ré­giek, pedig az öreg házak is egyre-másra űj köntösben díszelegnek. Magyarázat csak egy van: az űj épületek — ha még oly közhelynek tű­nik is — már a szocializmus szülöttei. Derűsek, kényel­mesek, nincs még mindegyik­ben fürdőszoba, de a helyet kihagyták neki, csupán né­mi pénz és idő kérdése. A falusi építkezéseknél mind nagyobb szerephez jut a mű­anyag és a vas. Sok szövet­kezeti gazda díszíti háza ele­jét szépen megmunkált vas­kerítéssel, a tornácokat, fel­járókat pedig átlátszó piros, sárga meg műanyaglemezek­kel fedik. Felbukkan egy lakótelep Egy . űj községi lakótelep kialakításához már mostaná­ban néhány év is elegendő. Például a forráskúti új la­kótelep 27 családi háza úgy szökkent elő a földből, hogy szinte észre sem vettük. 1964-ben jelentek meg itt az első építők, s a következő években összesen 70 űj ház építésével számol itt a köz­ségi tanács. Ugyanakkor már újabb kisajátítást készítenek elő, mert a rendelkezésre álló telkek mindegyikének van már gazdája. Közben je­lentkeznek az újabb igény­lök is. Szívesen nézegeti az em­ber az űj, büszke tartású, sok jó ízléssel szerkesztett sá­tortetőket. De azért nem kell ahhoz hosszú szemlélődés, hogy az új házak körül lé­nyeges hibákat ls felfedez­zünk. Például alig van űj lakóépület a szegedi járás községeiben, mely ne visel­né magán a régi, jellegzete­sen tanyai építkezés jegyeit. Drága luxus E jegyeket nem ís annyira az utcáról lehet megfigyelni, mint inkább a belső térki­képzésben és a házakkal csaknem egy időben épített melléképületeken. Nem arról Négy évre szolo (Somogylné felvételei) Sövényháza első, korszerű üzletháza felépült. A kistele­ki körzeti földmüvesszövetkezet építőbrigádja a belső szerelési munkákat végzi. A közel félmillió forintba kerülő üzletházban két önálló egység, egy önkiszolgáló élelmiszerbolt és iparcikkbolt kap helyet. Üzletház ir| fr f . r| r • szoloertekesitesi és felvásárlási szerződés A maga nemében országo- mében fogant felvásárlási és san is egyedülálló termelési értékesítési szerződés mind a és felvásárlási szerződést írt termelőknek, mind pedig a alá a Csongrád—Szolnokvi- felvásárlóknak rendkívül déki Pincegazdaság a Bács- előnyös. Ugyanis a balota­Kiskun megyébe tartozó Ba- szállási közös gazdaságok lotaszállási Tsz-ek Szőlő- négy év alatt a szőlőtermés­Gyümölcstermesztő és Érté- hozamok növelésében mint­kesitö Közös Vállalkozásával, egy 900 százalékos fejlődésre Az új egyedi szerződés érde- számítanak, s a pincegazda­kessége az, hogy az eddigi ság pedig garanciát vállal ar­országos gyakorlattal ellen- ra nézve, hogy az összterme­tétben nemcsupán egy évre lésnek legalább a 90 százalé­szoi, hanem a szerződés ér- kát minden évben átveszi es telmében azért a lehetőség szerint a egyszerre négyévi szőlőter- legmagasabb árat fizeti A mcsüket vásárolta meg a szerződés szerint az idén pincegazdaság a balota- 1500, jövőre viszont 3 ezer szállási tsz-cknck. mázsa szőlőt szállítanak Az új mechanizmus szelle- Bács-Kiskunból a Puszta­mérgesi pincészetbe. 1970-ben viszont már 9 ezer mázsa kiváló minő­ségű bort jelentő rizling szőlőt adnak a balotaszál­lásiak. A szerződés egyik pontja ki­mondja, hogy amennyibon a p'ncegazdaságot nem kötik sző szerint értendő, menet közben kiadott utasítások, úgy minden évben közös meg­egyezés alapján állapítják meg az árakat. Ez azt is jelenti többek kö­zött, hogy a pincegazdaság tulajdonképpen részt vállal a termeléssel járó kockázat­ból is. Történetesen ha gyen­(ge a termés, a csökkenés arányában magasabban álla­píthatják meg a felvásárlási, fajtatisztasági stb. árakat A balotaszállási tsz-ek szívesen fogadták a Csongrád—Szol­nokvidéki Pincegazdaság ajánlatát többek között azért is, mert eddig 25 kilométerre, Kis­kunhalasra kellett szállíta­niuk az árut, most pedig mindössze 4—5 kilométer níat kell majd mcgtenniök a szállító járműveknek Pusz­tamérgesig. alatt. Sokkal tágasabb a:s van szó, hogy az effajta spe­ciális falusi összkomfortok ízléstelenek lennének. In­kább azt tennénk szóvá, hogy nagyon drágák, mert szer­kesztési módjukból eredően oly sok építőanyagot hasz­nálnak fel hozzájuk, hegy lényegesen kevesebből sok­kal kényelmesebbet és szeb­bet is lehetne építtetni. Se szeri, se száma például az olyan falusi lakóházak­nak, ahol a sátortetőhöz ta­nyai jellegű, istállószerű, hosszú, keskeny építmény kapcsolódik. Ezekben a tol­daléképületekben kap helyet a nyári lakókonyha, a kam­ra, alatta a zöldséges-, gyü­mölcsös-, borospince, a j*a­rázs, vagy éppen a kocsi­szín. A toldaléképület leg­többször csaknem akkora, mint maga a főépület Ép­pen forráskúti. mórahalmi példák mutatják szemlélte­tően, hogy semmi szükség sincs erre az elavult, melles­leg drága luxusra. A mellé­kelt fénykép — Vass Márton forráskúti szövetkezeti gazda háza — is szemléletesen bi­zonyítja ezt Van az épület­ben garázs, pince és nyári lakás is. S a helyiségek sem kisebbek, mint a szomszédos lakóházakban. Csakhogy Itt a kiegészítő helyiségeket a főépület alsó részében he­lyezték el. Megtakarították egy másik ház tetőszerkeze­tét. a felmenő falak és ala­pok anyagát. Csupán egy he­lyett két mennyezetet kel­lett építeni, s ez az alagso­ros megoldás szebb is. Tanyák faluba terelve E gondolatokat különösen Kisteleken kellene megszív­lelni, ahol az új házak ren­getegében járva olyan érzé­sünk támad, hogy tulajdon­képpen nem is új családi há­zak állnak itt, hanem öreg tanyákat gurítottak ide ke­féken. Vagy talán egysze­rűbben, összeterelték volna azokat. Például az új gim­názium tőszomszédságában, a nemzetközi főútvonal men­tén már-már helyrehozhatat­lanul sikerült elrontani az űj falurész külső arculatát. Börcsök Józsefnek, a mó­rahalmi OTP-fiók vezetőjé­nek dicséretére mondjuk, hogy Mórahalmon már nem­csak hitellel állnak az épít­kező családok rendelkezésé­re, hanem jó tanácsokkal is. Olykor nem kevés agitáció kell ahhoz, hogy rávegyék az ügyfelet: ne olyan házat építsen, mint amilyen a szomszédjáé. Kevesebb pénz­zel nagyobb kényelemhez jut, felesleges másolni az el­avult építkezési hagyomá­nyokat. Talán ez a téma ls meg­érne néhány ankétot a köz­ségekben. Kiállításokat is szervezhetnének; modelleken, makettokon mutathatnák be, tulajdonképpen milyennek kepzeljük el a szocialista tár­sadalom parasztemberének otthonát Csépi József » I

Next

/
Thumbnails
Contents