Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

Azonnali függetlenséget Déinyngat-Afrika népeinek Caatorday Károly felszólalása az LNSZ-kösgyü és rendkívüli ülésszakán 0 New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakának szerdai ülésén számos szónok mel­lett Csatorday Károly nagy­követ, hazánk állandó ENSZ-képviselöje ls felszó­lalt. A többi között kijelen­tette: Délnyugat-Afrika nem elszigetelt kérdés, hanem a világméretű gyarmati prob­lémának része. Az ENSZ ezért nem mellőzheti a je­lenkori imperializmus és ko­lonializmus általános és ál­landóan formát változtató vonásainak vizsgálatát sem. A dél-afrikai fajüldöző kormány képtelen volna Dél­nyugat-Afrikát uralma alatt tartani, ha törekvésében nem támogatnák azok a NATO­hatalmak és szövetségeseik, amelyek katonai érdekeik folytán közvetlenül bekap­csolódnak a fajüldöző rend­szer fenntartásába, nemcsak Dél-Afrikában, hanem Dél­nyugat-Afrikában is. A Magyar Népköztársaság kormánya azonnali függet­lenséget követel Délnyugat­Afrika népeinek. A feladat megoldása céljából a ma­gyar delegáció úgy véli, hogy együtt kell működni az Afrikai Egységszervezettel. A magyar küldöttség nem von­ja kétségbe a délnyugat-af­rikai kérdéssel foglalkozó határozati javaslatot beter­jesztő afrikai és ázsiai dele­gációk jószándékát. Azokkal az államokkal küzdünk váll­vetve. amelyek a kolonializ­mus felszámolását kívánják. Bármilyen agresszor teljes szétzúzására 0 Moszkva (TASZSZ) A hitleri Németország le­győzésének közelgő 22. év­fordulója alkalmából Peny­kovszkij hadseregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese nyilatkozott a TASZSZ tu­dósítójának. A tábornok ki­jelentette, hogy a szovjet fegyveres erők a legkorsze­rűbb harci eszközökkel van­nak felszerelve. Harci ere­jük elegendő bármilyen ag­resszor teljes szétzúzására. Penykovszkij részletesen ismertette a hadsereg tech­nikai felkészültségét. El­mondotta, hogy a hadsereg­nél, a légierőnél és a flot­tánál a harci erő alapját a nukleáris rakétafegyverek képezik. Kiemelte a gyakor­latilag korlátlan hatótávol­ságú globális rakéták jelen­tőségét. A honvédelmi miniszter helyettese elmondotta, hogy a szárazföldi csapatok fő fegyverei a magánjáró kilö­vőberendezésekre helyezett és különböző erejű nukleá­ris töltettel ellátott taktikai rakéták. Megjegyezte, hogy a szovjet harckocsikat (ra­kéta rohamlövegeket) joggal tartják a világon a legjob­baknak. Hangoztatta, hogy a szovjet légierőnek kizárólag a hangsebességnél gyorsabb rakétahordozó harci repülő­gépei vannak. Penykovszkij tábo.rnok, akinek a kezében a kikép­zés irányítása összpontosul, rámutatott, hogy a hadsereg személyi állományánál rendkívül megnövekedett a technikai képzettség. A mérnöki és a műszaki kép­zettségűek létszáma a szov­jet hadseregben, 1945-höz viszonyítva, több mint há­romszorosára növekedett, és tovább növekszik. Harc a 881-as magaslatért Tegnap négy gépet lelőttek Vallomások a RusseUbíróság előtt 0 Ilanoi (VNA) Csütörtökön kétszer ren­deltek el Hanoiban légiria­dót. A városba behallatszott a bombák robbanása. Az amerikai repülőgépek a fő­várostól északnyugatra le­vő térségeket bombázták. A vietnami néphadsereg egységei csütörtökön dél­után Thanh Hoa, Vinh Phuc és Ha Tay tartományban le­lőttek négy betolakodó ame­rikai repülőgépet. 0 Saigon (Reuter, AFP) A vietnami háború leghe­vesebb ütközete folyik im­már két hete a demilitari­zált övezettől délre fekvő 881-es magaslat ellenőrzésé­ért. A 800 méter magas hegy a szabadságharcosok által ellenőrzött területen fekszik: az amerikaiak azért indí­tottak támadást elfoglalásá­ra, mert erről a pontról nagy területet lehet megfigyelni. Az amerikaiak minden rendelkezésükre álló esz­közt bevetnek a magaslat elfoglalására. Csaknem két­ezer tengerészgyalogos ro­hamozza napról napra a partizánok jól kiépített állá­sait, az amerikai parancs­nokság ezenkívül tüzérséget, alacsonyan szálló géppuská­zó harci repülőgépeket, bom­bázógépeket is összpontosí­tott ebbe a térségbe. A B —52-es légierődök csoport­jai naponta több hullámban támadták a szabadsághar­cosok állásait. Az amerikai veszteségek már több száz főre rúgnak halottakban és sebesültek­ben, szerdán a hajnali órák­ban a szabadságharcosok újabb ellentámadást indítot­tak. Nem messze a 881-es ma­gaslattól, a partizánok erő­teljes támadást indítottak a különleges erők egyik bíbo­ra ellen. Előzőleg 200 aknát zúdítottak a táborra, majd gyalogsági támadás követke­zett. Az amerikai szóvivő közölte, hogy a táborral megszakadt az összeköttetés. 0 Stockholm (MTI) Az amerikaiak Vietnam­ban elkövetett háborús bűn­tetteinek kivizsgálásával foglalkozó nemzetközi bíró­ság harmadik napi, csütör­töki ülésén Pham Van Bacn, a VDK legfelső népbírósá­gának elnöke hangoztatta, hogy a VDK országos vizs­gáló bizottsága együttműkö­dött a nemzetközi bíróság Észak-Vietnamba küldött bizottságaival, hogy a világ megtudja az igazat az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziójáról. A bíróság előtt vallomást tett J. B. Neilands, a kali­forniai egyetem professzora, aki márciusban járt a VDK­ban. A professzor elmondot­ta, hogy légitámadások ér­nek iskolákat, templomokat kórházakat és gyárakat, füg­getlenül attól, hogy azok be­letartoznak-e a hadműveleti körzetekbe. Neilands Hanoi­ban beszélgetést folytatott két elfogott amerikai pilótá­val is. Mindketten tagadták, hogy tudomásuk lett volna az általuk ledobott bombák által okozott gyilkos pusztí­tásról és hangoztatták, hogy a fogságban jól bánnak ve­lük. Jean-Pierre Vigier francia fizikus személyes tapaszta­latai alapján elmondotta, hogy az amerikaiak a VDK elleni légitámadásokban olyan bombákat használnak sűrűn lakott települések el­len, amelyek csupán embe­rekben tesznek kárt Nagy sztrájk készül Franciaországban 0 Párizs (MTI) A négy nagy francia szak­szervezeti központ, a CGT, a CFDT. a Force Ouvriere és a Pedagógusok Független Szakszervezete, a FEN egy­idejűleg kiadott és hasonló szövegű felhívásában május 17-re 24 órás országos tilta­kozó sztrájkra szólította fel a francia dolgozókat a kor­mány felhatalmazási tör­vényjavaslata ellen. fi szovjet sajtó napja A tvenöt évvel ezelőtt, 1912. május 5-én ^ jelent meg először a Pravda. Az év­fordulóról minden esztendőben megemlékeznek: e na­pon ünneplik a szovjet sajtó napját. Az ünnepet im­már 5000 szovjet sajtótermék — napilap, hetilap, fo­lyóirat — munkája fémjelzi. A szovjet sajtó ereje, befolyása együtt nőtt a szocializmusért, a kommuniz­musért folyó harc sikereivel. Amikor a Pravda első példánya Lenin szervező és szerkesztő munkájának eredményeként kikerült a nyomdából, legfeljebb néhány ezer proletár, jobb éle­tet remélő paraszt és forradalmár értelmiségi tudott róla. Meg a cári önkény, amely a burzsoáziával szö­vetkezve mindent elkövetett ennek elpusztítására. Ül­dözte, címváltoztatásokra kényszeritette, betiltotta, il­legalitásba kényszerítette. Mindhiába: a lenini párt akarata éleiben tartotta. Több millió példányban jelenik meg a mai Prav­da. Közleményeit százmilliók ismerik szerte a vilá­gon. Álláspontját, információit, politikai elemzéseit sajtóügynökségek veszik át és továbbítják, mert a Pravda véleményére a földkerekség minden államá­nak vezetői figyelnek. Megalkuvást nem tűrő sajtó ez, amely nemcsak a szocializmusért, a kommunizmusért küzd a szilárd el­viség talaján, hanem ott van a békéért folyó harc. a kollektív biztonságért vívott küzdelem, és az általá­nos emberi haladás előmozdítását szolgáló tettek első vonalában. A lenini igazsá <k szócsöve. Jelenleg új és nagy problémák foglalkoztatják a világot. Léteznek erők, amelyek új katasztrófák fel­idézésén mesterkednek. Sokat kell tennünk a béké­ért és a biztonságért. S ebben nagy erőforrás szá­munkra is a szovjet sajtó. Szocializmust építő né­pünk meleg szeretettel üdvözli az 55 éves Pravdát, és vele együtt az egész szovjet sajtót. F. M. Újságírók kitüntetése 0 Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban a sajtó napja alkalmából a Szovjet Újságíró Szövetség odaítélte az 1966. évi díjakat 12 szov­jet újságírónak. A kitünte­tettek között van Jurij Cser­nyicsenko, a Pravda, Anatív lij Agranovszkij, az Izvesz­tyija és Anatolij Ivascsenko, a Komszomolszkaja Pravda munkatársa. Ugyancsak ki­tüntették Jurij Zsukovot, a Pravda ismert politikai szem­leíróját. NDK—EAK külügyi tárgyalás Az egyiptomi kormány nem állítja helyre az NSZK-val a diplomáciai kapcsolatot 0 Kairó (MTI) Csütörtökön Kairóban megkezdődtek Ottó Winzer. az NDK és Mahmud Riad, Munkáspárti képviselők a Közös Piac ellen 0 London (MTI) Hetvennégy munkáspárti képviselő csütörtökön terje­delmes nyilatkozatot tett közzé, amelyben az aláírók részletesen kifejtik, miért el­lenzik Nagy-Britannia csat­lakozását a Közös Piachoz. A Közös Piac a NATO gazdasági tükörképeként jött létre. A római szerződést egyeilen szocialista ország kormánya sem fogja eláír­ni, s igy a Közös Piacra ala­pozott politika meghiúsítja a kelet-európai országokkal kialakítandó átfogóbb gaz­dasági együttműködés kilá­tásait. A római szerződés értel­mében a tagállamoknak kö­zös nevezőre kell hozniok külpolitikájukat, s e köve­telmény egy nyugat-európai „nukleáris elrettentő erő" létrehozása irányába mutat. Minthogy ebben szükségkép­pen Nyugat-Németország is részt venne, ez véget vetne a közép-európai atommentes övezet létrehozásához fűzött reményeknek. A brit csatlakozás szétzúz­ná a szigetország és a brit nemzetközösség gazdasági kapcsolatait és évi 800-900 millió font sterling többlet­kiadással terhelné az angol fizetési mérleget. MICSODA SZAMTAN! A SIDOL tubusos fémtisztító mindenféle fémtárgy tisztí­tására és fényesítésére ki­válóan alkalmas. A pasztát a tisztítandó felületre nyomjuk és puha ru hával azonnal fényesítjük. Száradni ne hagyjuk. A merikában mindent kiszámolnak. És ott először mindig számolnak. Ame­lyik müveletet nem lehet fejben el­végezni, azt k'adják egy számolóirodának, vagy lyukszalagokra veszik és gépekbe táplálják. A sok kis szerkentyű addig pis­log-villog, amíg kiköpi a számot. S abból már tudja a „séf", hány embert kell el­bocsátani, ha megvesz egy új gépet; érti a kormányzó, hány rendőrt kell kivezé­nyelni a polgárjogi menet ellen; tudja a gazdasági miniszter, hány év kell a sze­génység elleni akció véghezviteléhez. De ez még mind semmi! Az USA-ban ennél sokkal bonyolultabb müveleteket is el tudnak végezni. Mostanában figyeltem fel egy rendkívü' hosszú matematikai művelet végeredmé­nyére. Bizonyára sok tételt kellett össze­adni, szorozni, osztani, amíg kijött az a 322 ezer dollár. Nagyon fontos szám ez Amerikában! Nagyon sok számológép „spe­kulál" ezzel tovább is: miként lehetne le­jebb vinni, olcsóbbá lenni? Tény azonban, hogy a sok k's kerék végül ezt dobta ki: 322 ezer dollár! Ennyibe került az Egye­sült Államoknak , egy vietnami katona. Nem, nem egy Ky-katona. Egy partizán! Egy szabadságharcos! Hogyan lehetséges? Nem Amerika kosz­tolja, ruházza. Nem a Pentagon számlájá­ra képezik ki őket! Nem McNamara vesz nekik dohányt. Nehéz a mi fejünk ehhez! Ennyibe ke­rül — úgymond az amerikai számtan: egy vietnami katona megölése. És el tudom képzelni, milyen komoly a gond és a fej­törés: nagy az „önköltség"... Kisebb té­telekhez voltak szokva... Ilyen drágán még nem öltek... Ök tudják, mit vettek be ebbe a költ­ségszámításba. A katona bakancsát és tő­rét, hátizsákját és automata fegyverét, fog­keféjét és kosztját, zsoldját és utazási költségét, a tábornokok és tisztek fizetését, a bombákat és a koporsókat, az üzem­anyagot és az özvegyi kegydíjat, a B—52­eseket és a helikoptereket, a repülőgép anyahajókat és a kémek fizetséget.. . Sum­ma summárum. mindez osztva a megölt vietnami hazafiak számával — 322 ezer dollár. Rablóval, gengszterrel, hideg fejű gyil kossal sose voltak illúzióim. Ez a számtan azonban minden reális elképzelésemet fö­lülmúlta. Leültetnek embereket és beindí­tanak gépsorokat, hogy kalkulálják ki, mibe kerül egy ember elpusztítása! Lehet­séges. hogy kisgyerekre és anyára más ár­jegyzékük van? Lehetséges, hogy egy öreg vietnami paraszt éleiét „megkapják" öt­venezerért is? Mondom, nem ismerem a kulcsot. Előfordulhat, hogy a civileket „ráadásnak" tekintik, vagy a katonákhoz sorolják. De nem értem, nem tudom meg­érteni a halálnak ezt a szörnyű és mezte­len önköltségszámítását! És azt sem: mit akarnak ezzel a számmal mondani az ame­rikai polgárnak? Fizessen több járulékot? Maradjon csöndben a nyomor elleni ak­cióval? Ne követeljen béremelést? Sza­vazza meg a hadikiadások növelését? Ért­se meg, milyen nagy háborút visel a kor­mány? Hiszen ez a matematika éppenség­gel elárulja az egész agresszió természetét! I-Ia én amerikai polgár lennék, bizonyára fgy kérdeznék rá erre az ott sóhajtva ki­mondott számra: „És miért kell nekünk 322 ezer dollárért vietnami szabadsághar­cosokat ölni? A nyomorenyhítésben csak 53 dollár jut egy élő szkeletonra!" Hát ezt is kiszámolták az Egyesült Ál­lamokban, mert ott igen jól tudnak szá­molni. De azt hiszem. Tornyai tanár úrnak ez még nem lenne elég. Azt mondaná rá: „No tovább, tovább!..." S így, teszem azt, ha már számolunk, ki kellene a Pen­tagonnak okumulálni azt is, mennyi pénz kellene Ilyen kvótával, ha ezt a háborút egészen végig szeretné csinálni. Ha mond­juk nyolcmillió vietnami felnőtt életét, akarná így „megvenni". KétbilHó-ötszá*­hetvenhatmilliárdot mutat az én számítá­som. Nem tudom, mennyi ez a pénz. Fo­galmam sincs róla, őriznek-e ennyit a páncélszekrényekben. De mondjuk, hogy még ennél is több van ott, sokkal több. És akkor? Akkor már pénzügyileg rend­ben lenne ez a háború. M ondtam már: jól tudnak ott számolni. Ka dollárról van szó. De ha egy szabadsághaború egyenletébe helyet­tesítenék be azt a 322 ezret, felborulna az egvenlő.séfi. Hát. még ha egy általános em­beri egyenletbe írnák! Tudni kellene ugyanis ott ahol ezt. a számítást elvégez­ték, arról is, hogy egy vietnami szabad­ságharcosnak. ha kell. dollárban sokkal kevesebbet ér a saját élete. De nincs any­nvi pénz és arany, amennyivel szabadsá­gáról, hazájáról lemondana Sz. Simon István az EAK külügyminiszterei­nek hivatalos tárgyalásai. Ottó Winzer megérkezése­kor kijelentette, reméli, hogy látogatása elmélyíti az NDK és az EAK baráti kap­csolatait. A kairói sajtó idézi Win­zernek az NDK parlament­jében elhangzott nyilatko­zatát, amely összevetette a bonni kormány kétszínű arab politikáját azzal a ba­ráti magatartással, amelyet az NDK tanúsít az arab or­szágok iránt. A külügymi­niszter emlékeztetett arra, hogy az NDK mindig az arab országok mellett állt és most is támogatja Aden és Omán népeinek harcát. Kijelentette, hogy az NDK szerint az arab országokkal fenntartott kapcsolatok ki­szélesítése és normalizálása időszerűbbé vált, mint vala­ha. • Az egyiptomi kormány nem tartja időszerűnek a Nyugat-Németországgal megszakított diplomáciai • kapcsolatok helyreállítását, I tekintettel Hasszuna, az Arab Liga főtitkára bonni látogatásának kudarcára. Az A1 Ahram csütörtökön ve­zető helyen mutatott rá, hogy az EAK nem tanul­mányozza e kapcsolatok helyreállításának lehetősé­gét. ifízanz PJavaq BUDAPEST felvesz esztergályos, marós, viilanybegesztő szakmunkásokat. Téríté­ses vasOtijeeyet és szál­lási. biztosítunk. Jelent­kezés: levélben. Buda­pest. vtit. Vfilda Péter u. lé. Munkaerögazdál­kodás. 8358 'MH 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1967. május 5.

Next

/
Thumbnails
Contents