Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

Ketten beszélgetnek ülnek az asztal mellett. Előttük kis pohár bor. Éppen esak kóstolgatják. Magatartásokat, érzelmeket idéznek, melyek felejthetetlenek. Nézem az arcukat: hol komor, hol meg csupa mosoly. Ketten beszélgetnek. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szeged l-es számú választókerületének országgyűlési képvise'ője és Krajkó András nyugdíjas, szegedi munkásmozgalmi veterán. „Ellestem" társalgásuk atmoszféráját, s belőle próbálok egy villanásnyit közreadni. örülök, hogy jól bírod magad, Bandi. — Ezt mondhatom én is rólad — kapja a választ Apró Antal. Koccintanak és isznak egy kortyot a borból. Aztán megegyeznek, hogy azért múlik az idő, szaporodnak az ősz szálak a hajukban, kopik a szervezet. A szív, igen, az... fiatalosan dobog. „Persze, de jó is volna KlSZ-lstának lenni." — Te Bandi, amikor Szegeden járok, igencsak eszembe jut a Csillag-börtön, az őr. Emlékszel az őrre? — Hát hogyne... S a mondatok 1936-ot hozzák a jelenbe. Kommunista és munkásmozgalmi tevékenységükért hosszú hónapokra a Csillag-börtönbe zárták Apró Antal építőipari munkást és Krajkó András bőripari munkást A többi politikai fogollyal kopogással, Morse-jelekkel tartották a kapcsolatot a rideg falakon át. „Egész beletanultunk, úgy adtuk-vettük az üzeneteket, mint képzett távírászok." A sétán vagy a zárkában kis szemináriumot tartottak a dialektikus materializmusról. A börtönőr figyelt, fülelt — Valami tíficosat, Idegen nyelven beszélnek maguk? — förmedt rájuk a börtönőr. — Nem, semmi titok ebben — felelték komolyan. — Azért jő lesz vigyázniok! — reccsent a börtönőr hangja —, Mert majd hívok valakit, aki ért „idegenül", és az aztán rajtakapja magukat. Hát persze, megmosolyogták. * A régi ismerősök, elvtársak is szóba kerülnek. Felkomorlik, a Horthy-fasizmus idején hogyan üldözték, kínozták a kommunista és munkásmozgalomban résztvevő embereket — Igen, az Ilus... Törékeny munkáslány volt itt Szegeden. A mozgalom egyik harcosa. Abban a zord időben elfogták és a városházán (akkor ott volt a rendőrség) vallatóra fogták. Tépték a haját, rúgták a testét Ha elájult, fellocsolták, s kezdték elölről a vallatást De Ilus néma maradt, nem árulta el munkásmozgalmi társait Ilus, akit csak így emlegetnek, most Budapesten él, Kiss Károlynak, az Elnöki Tanács volt titkárának a felesége. — Bizony akkor — mereng el a két beszélgető — cudar idő járt a népre. * Krajkó András említi a bírósági tárgyalásukat Szegeden. Meg kis derűs epizódját a töltött paprikát — Emlékszem, nagyon is — nevet Apró Antal és hozzáfűzi: — Csuda jót ettünk akkor. A letartóztatottak éhesek voltak. Krajkó András megkérte a feleségét hogy hozzon ennivalót amit majd a tárgyalás szünetében elfogyasztanak. Hozott is egy lábas töltött paprikát, amit a vádlottak padján, a börtönőrök strázsálásával farkasétvággyal elfogyasztottak. Mondatok következnek a ma dolgairól, kérdéseiről, majd a családról. Később Apró Antal mesél egy új pesti viccet — Vicc dolgában — tréfál — már elhagytuk a világszínvonalat. ... Ha jut rá ideje, Apró Antal felkeresi a vizek partjait és horgászik. — Hogy milyen szerencsével? Hol így, hol úgy. Egy biztos, hogy horgászni jó, halat fogni különösen. Ülnek az asztal mellett. Előttük kis pohár bor. Éppen csak kóstolgatják. Magatartásokat érzelemeket idéznek, melyek felejthetetlenek. Nézem az arcukat: hol komor, hol meg csupa mosoly. Morvay Sándor Tudományos tanácskozás a betegek rehabilitációjáról Buday György kiállítása Nagyszámú érdeklődő, ismerősök és barátok jelenlétében nyílt meg szombatos délben a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában Buday György Londonban élő grafikusművésznek, az angol Királyi fa- és Rézmetszők Társasága tagjának kiállítása. Bálint Alajos, múzeumigazgató bevezető szavai után Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, akadémikus, a TIT elnöke, mint az egykori Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagja, a művész barátja, társa és pályájának, sorsának tanúja mondotta a megnyitó beszédet Meghatott szavakkal emlékezett meg arról a szellemi, politikai és művészeti életről, amelynek Buday György, a politikusán gondolkodó és érző harcos művész egyik vezéralakja, szervezője és irányítója, volt. Kiemelte azt a hűséget, amely a művész alapvető tulajdonsága ma is, s amely népéhez, annak hagyományaihoz, harcaihoz és elveihez köti. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese. Részt vettek a nagyszámú érdeklődők között a művész családjának tágjai, festők és művészek is. Az utóbbi években hazánkban is előtérbe került a betegek rehabilitációja, a különböző egészségkárosodások vagy balesetek következtében csökkent munkaképességű dolgozók olyan munkakörbe helyezése, amelyet egészségi állapotuk veszélyeztetése nélkül elláthatnak, s ahol megfelelő kereseti lehetőséget találnak. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Magyar Rehabilitációs Társaság szombaton az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézetben tartott első tudományos ülésén. Dr. írás Jenő, a munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottságok országos igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az elmúlt évben mintegy 38 000 —40 000 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztattak budapesti és vidéki kézműipari vállalatokban, az OKISZ-hoz tartozó célszövetkezetekben és kisipari szövetkezetekben, a rehabilitáció szempontjából a 35— 66 százalékos munkaképesség-csökkenés jelent problémát A baleset következtében ilyen fokban sérültek háromnegyede meggyógyítása után tovább folytathatja eredeti foglalkozását a többi azonban csak fizikai megterheléssel nem járó könynyebb munkaterületre helyezhető, illetve más szakmára kell átképezni. Körülbelül 5 százalék nem rehabilitálható. Az ülés második részében a szívbetegek rehabilitációjával foglalkoztak. Dr. Romoda Tibor decens előadásában hangoztatta, hogy a szívbetegek. köztük a szívműtéteken átesettek jelentős része egészségi károsodás nélkül dolgozhat megfelelő munkakörben. (MTI) Moszkva-Tokió légi járat „Japán Air Lines,, feliratú szovjet Tu—114-es nyitja meg április 17-én, hétfőn a közvetlen légiforgalmat Moszkva és Tokió között. A 116 személyt befogadó óriásgép leszállás nélkül tíz és fél óra alatt teszi meg a több mint nyolcezer kilométeres utat. A Szibéria fölött első ízben áthaladó nemzetközi légijárat gépeit a szovjet és a japán légiforgalmi társaság közösen bérli, a pilótaszemélyzet szovjet, az utasellátó személyzet vegyes lesz. (MTI) Egy fametszet a kiállításról: L'annunziazione umama liudai György művészete a bemutatott legkorábbi lapoktól a legutóbb készült művekig a népi kultúrától ihletett. A fametszet műfaja önmagában véve is drámai sűrítettségű, de nála éppen a gyakran használt balladai témák miatt ez a sűrítettség kirobbanó erejű. Az 1931-ben készült Boldogasszony búcsújának témája az a fanatikus hit, amely a kisemmizett nép egyetlen mentsvára. A tömeges vonulások, az alakok elszántsága, szikársága, már egyéb erőket, más összefogást is sejtet. Az 1933-as Arany balladák, az Ortutay Gyula által gyűjtött Székely népballadák 1935-ben, a Falu 1936ban nemcsak illusztrációi az irodalmi szövegnek, de önmagukban zárt művészi egységek. Az 1933-bán készült Századunk chimérái leplezetlenül, mindenki számára jól érthető szimbólumokban mondja el az önkényről, elnyomásról, brutális erőszakról a művész véVélemény és valóság Tegnap délután az utcán, hazafelé menet, megállított egy ismerősöm és nagyon határozottan felelősségre vont. Miket írtam én Mensáros előadói estjéről? Miért bírálom? Nincs fülem a sikerhez? Elképedtem. Ha lehet egy színészt dicsérni, ha jól emlékszem, én dicsértem: nagyhatású, szuggesztív erejű és így tovább. Igen — mondta az ismerősöm —, de én azt is írtam, hogy a műsor végeredményben Mensáros magánvéleményét közli a századról. Ezzel van baj. Szerinte a műsor nem egyéni véleményt közölt, hanem a század hiteles arculatát mutatta be. Ez a század éppen olyan, amilyennek a műsor ábrázolta. Csakugyan? Valóban a század hiteles arcát mutatta volna be ez a műsor? Szögezzük le: természetesen semmi olyan nem volt benne, ami önmagában kifogásolható, ami rossz. A műalkotásokat, a verseket, a prózarészleteket, a legnagyobbak és a legjobbak műveiből válogatta össze a művész. Ha külön-külön, s nem egy műsorban halljuk őket, egy szót sem szólhatunk. De hát egy összeállításban hangzottak el, s éppen ennek az összeállításnak a szelleme, tartalma, iránya, tendeciája: Mensáros magánvéleménye. A háromrészes összeállítás első fele talán a legsikerültebb: a művész Még egyszer a Mert sárosestről véleményének és a valóságnak a kapcsolata itt a legszorosabb. ' Később, a műsor második és harmadik felében lazul ez a kapcsolat, az objektív valóság a második — a felszabadulásig tartó — és a harmadik — a napjainkat bemutató — részben egyre inkább és egyre jobban háttérbe kerül és a művész egyéni véleménye nyomakszik előtérbe. Példák? Mai költőink közül mindössze hárman szerepelnek az összeállításban : Pilinszky, Zelk és Vas István. Ez kevés. Nem mennyiségben; nem arról van szó, hogy valamiféle ranglistát kérjünk számon. De az talán nem túlzás, ha azt mondjuk, olyan verseket, írásoka: is szerettünk volna hallani, amelyekben napjaink valósága szemléletesebben, erőteljesebben tükröződik? József Attila mindössze egy verssel, az Isten cíművel szerepel. Ez a költemény — bármennyire is szép — nem azt a tartalmat és nem azt a magatartást képviseli, amit József Attila költészetének egésze a magyar irodalomban jelent, és főképpen amit jelentett annak idején, a Horthy-korszakban. Miért éppen ezt választotta mégis a művész? Mi ennek a versnek a funkciója ebben a műsorban? Folytathatjuk tovább. Ebben a században győzött Október, ebben a században nőtt naggyá a kommunista mozgalom, ebben a században alakította át a világ nagy részét, ebben a században valósult meg a szocializmus. A műsor — ne feledjük: az a műsor, amely a XX. század címet viseli —, erről alig mond valamit. Mensáros összeállításából úgy tűnik, mindez mellékes, lényegtelen jelentéktelen. Nyilvánvaló, hogy ebben nincs igaza: nem ez az objektív valóság, nem ez a század valósága. Természetesen nem azt vártuk és nem is várjuk a művésztől, hogy a szocializmus győzelmének kibontakozását tételesen illusztrálja. Azt se. hogy műsora csupa ilyen tartalmú anyagokból álljon. Azt viszont igenis joggal várjuk, hogy ezeknek a változásoknak a jelentőségét megmutassa és eszméit képviselje. Mensáros előadói estjének — amint az eddigiekből kitűnhetett — nem voltak ilyen mondanivalói, ilyen tartalmai. Tisztességes, becsületes humanizmus, de konzervatív, polgári humanizmus hatotta át az összeállítást. Éppen ezért nyilvánvalóan nem tarthatjuk és nem mondhatjuk szocialistának. Nagyjában-egészében ezt mondtam el vitatkozó ismerősömnek. Beszélgetés közben azonban úgy láttam, azok a gondolatok, amiket elmondott, általánosabbak, elterjedtebbek. mint vélné az ember, hogy tehát ebben a vitában nem kizárólag egy ember véleményéről van szó. Ezért visszafordultam, bejöttem a szerkesztőségbe és megírtam ezt a cikket. ÖKRÖS LÁSZLÓ leményét Vádoló röpirat ez a lap, amely az erősödő fasizmusról szól. 1936-ban illusztrálja Madách művét, a Tragédiát, egy évvel később a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmából az előadáshoz ő készíti a díszleteket. A képzőművészeti tanulmányokat iskolában nem folytató, a művészeti közéletbe már készen, kialakultán berobbanó Buday munkásságában az expresszív erő szimbolizmussal keveredik. Hatással van rá Masereel művészete: a teret, mint ő. nem a természet naturális realizmusa értelmében rendezi, de a kimondásra váró igazság érdekében. Munkásságának bartóki oldala is van, a népmesék kincseit, balladák néplelket tükröző hagyományait ötvözi a legmodernebb formai megoldásokkal. Sokat illusztrál: az Ortutayval közös Bátorligeti mesék, Mondotta, Tamási Áron Ábel trilógiája, Radnóti Miklós Űj hold és Hispánia című műveinek megjelenítése, Mauriac Jézus élete, egyegy megrázó erejű kép az emberi sorsról. Ezek az illusztrációk néha groteszkek, mint a Bátorligeti mesék, de legtöbbször tragikusak, mint a Hispánia levágott fejű emberi törzse. A Primavera Italiana 1937-ben derűsebb színfoltja, az 1954—66-ig készített Klasszikus sorozat, Aragon Aurélien-je már egy klasszicizáló tendenciát mutat. Ebből a klasszikusabb rendű periódusból kiemelkedik Shakespeare Athéni Timon-jának illusztrációs sora, ahol elég laponként egyetlen emberi fej a kifejezésre. A tárlókban elhelyezett ex librisek, dúcok, régi és új, magyar és angol nyelvű kiadványok teszik teljessé a kiállítás anyagát, amely a Buday család tulajdona. Ortutay Gyula megnyitójában elmondotta, hogy a Corvina kiadásában már készül és egy éven belül megjelenik az az album, amely Buday György művészetét, munkásságát bemutatja. Türelmetlenül várjuk, hogy ez a nemzetközi hírnevet már régen kivívott művész végre itthon is — legméltóbb közönsége, saját népe előtt is — elfoglalhassa az őt megillető helyet. KULKA ESZTER UNESCO-kiéllitás az egyetemen Tegnap délben nyitották meg az UNESCO kiadványokat bemutató kiállítást az Egyetemi Könyvtárban. Ez a Magyar UNESCO Bizottság által rendezett vándorkiállítás Párizs és Budapest után érkezett Szegedre, s április 21-e után kerül új állomáshelyére, Debrecenbe. A kiállítást Havasi Zoltán, az Egyetemi Könyvtár igazgatója nyitotta meg, értékelve a kiállítás jelentőségét, majd Kárpáti György, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkár helyettese méltatta a bemutatásra került művek szerepét és célját. A kiállításon látható 33« francia és angol nyelvű könyv, füzet és prospektus keresztmetszetét adja az UNESCO tevékenységének. A természettudományos, szociológiai, neveléstudományi és kulturális tematikájú művek segítséget, tájékoztatást adhatnak, és forrásanyagul szolgálhatnak a magyar kutatóknak, pedagógusoknak, egyetemistáknak ezeknek a szakterületeknek kutatási eredményeiről. A kiadványok egyébként megrendelhetők. A megnyitót követő megbeszélésen a szegedi UNESCO-kör főbb feladatait, helyzetét vitatták meg a jelenlevő szakemberek. Greco Pestre érkezik A világhírű francia előadóművésznő és filmszínésznő, Juliette Greco két napig lesz Budapest vendége. Vasárnap délelőtt érkezik Svájcból a Ferihegyi repülőtérre. Gyors „futópróba"' lesz az Erkel Színházban, ahol fél háromkor kezdődik első fellépése. Juliette Greco hétfőn délben találkozik a magyar sajtó képviselőivel, aznap este lesz második, egyben búcsúhangversenye. Kicsik ünnepe, nagyok öröme Nem mindennapi esemény színhelye volt tegnap délután a József Attila Tudományegyetem Filozófiai Tanszéke. A szépen feldíszített nagy előadó teremben a fehér asztalok mellett ezúttal az egyetem oktatói mint szülők foglaltak helyet újszülöttekkel a karjukon: 8 gyermek ünnepélyes névadására jöttek el az egyetem vezetői, a kollégák, rokonok. Az I. kerületi tanács kamarakórusának dala után az anyakönyvbe dr. Nóvák Zoltán, az I. kerületi tanács vb anyakönyvi hivatalának vezetője jegyezte be a következő neveket: Kalocsai Zoltán, Krajkó Zoltán Attila, Papp Kornélia, Kocsondi Antónia, Végh Gyula, Nagy Katalin, Lang Árpád és Kelemen János Balázs nevét. A névadó szülők fogadalomtétele után dr. Nóvák Antal köszöntötte a kicsiket, szülőket, névadószülőket, majd dr. Szalay László egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese az egyetem állami, párt- és szakszervezet vezetőinek nevében köszöntöttea szülőket, a baráti és családias ünnepség résztvevőit és ajándékkal kedveskedett a kicsiknek. Ezután Meruk Vilmos, a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus—Leninizmus Oktatási Főosztályának vezetője Ilku Pál művelődésügyi miniszter jókívánságait tolmácsolta és átadta a miniszter ajándékait. Ugyancsak tegnap Molnár Zsoltnak és Szili Zsoltnak volt névadó ünnepsége a Csongrád megyei tanácsnál, a szakszervezeti bizottság rendezésében. Csütörtök, 1967, április 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3