Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

EVE o Lenin Petroarádban Lenin és a forradalom egymástól elválaszthatatlan, mégis a „forradalmi" Oroszország rengeteg akadalyt gördített visszatérése elé. Miljukov külügyminiszter egyik márciusi, az orosz követségeknek szóló titkos táviratában arra figyelmeztetett, hogy a forradalmár internacionalisták hazatérését — mint gyanús elemek — akadályozzák meg. Különösen vonatkozott ez Leninre. Lenin rohant volna Oroszországba. Az elsó terv az volt, hogy Franciaországon és Anglián keresztül utaznak haza. Az angol kormány viszont kijelentette, hogv az internaciovalistakat, ha angol területre lépnek, internálják. Viszont Plehanovot — aki forradalmi marxistából szociálsovinisztává degradálódott — cirkáló szállította Oroszországba. Plehanov. miljukovista háborús álláspontja miatt a mensevik — internacionalisták előtt is diszkreditálta önmagát. tgv nyilvánvalóvá vált. hogy Svájcból visszatérni csak Németországon keresztül lehet. Egyébként ezt a tervet a Svájcban tartózkodó mensevikek egy csoportja is — Martov, Martinov. Axelrod — osztották, ök azonban a visszautazást az Ideiglenes Kormány egedélyéhez kötötték. Lenin és a bolsevikok tisztában voltak azzal, hogv ezt az engedelyt. nem kapják meg. s ezért a kormány akarata ellenére kell utazni. A mensevikek egvelőre lemondtak a hazatérésről. Az utazásra 32-en vállalkoztak. lebonyolításában és megszervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett a bátor kiállású, baloldali svájci szocialista. Fritz Plattén. A német képviselővel történt megegvezés alapján a hazatérők kötelezték magukat, hogy közbenjárnak német hadifoglyoknak hazájukba való visszatérése érdekében, a nemet hatóságok pedig az átutazóknak exterritoriális jogot ígértek — ellenőrzés, útlevél nélkül utaznak, vasúti kocsijukba belépni senkinek nem szabad. Ezt a vissza utazási tervet jóváhagvta a párt Központi Bizottságának Irodája. Az Ideiglenes Kormány kijelentette, hogy az igy visszatérőket hazaárulóknak tekinti, s le fogja őket tartóztatni. I-enin, hogv a várható rágalmazásokat csökkentse, több nyilatkozatét írt. és helyezett el az európai szocialista sajtóban. A valóban szocialista közvélemény helyeselte ezt az utazást, (Jellemző, hogv májusban több mint 200-an. köztük több vezető mensevik. szintén Németországon keresztül tért vissz.a Oroszországba.) A csoport Svájcból március 27-én (április 9.) indult el. Az út Németországon keresztül 3 napig tartott. Március 31én indultak el Stockholmból, majd Torneóban. a finn— svéd határon már meglátták a forradalom vörös zászlaját, mégis valamennyien tartottak még a letartóztatástól. Lenin a határállomástól Petrográdig tartó utat munkásokkal, katonákkal való beszélgetéssel töltötte. Az állomásokon mint a forradalom vezérét üdvözölték. Helsinkiben. Viborgban Ienin tiszteletére gyűlést rendeztek. Bieloosztrov állomáson, az akkori finn—orosz határon forró hangulatú fogadtatásban részesítették, A Központi Bizottság néhány tagja elébe utazott. A hosszantartó gyűlés miatt a vonat csak késéssel tudott elindulni. Lenin az elébeutazottaknak megjegyezte: „Láttuk a Pravda néhány számát, meglehetősen szidtuk magukat", majd megkérdezte: „No és nem fognak bennünket letartóztatni ?" Válasz helyett a kérdésen mosolyogtak, s a vonalban többen azon nyugtalankodtak. hogy vajon későn este kapnak-e bérkocsist? Lenin április J-án (16) este 11 óra 10 perckor érkezett Pétervárra, F.z hétfői nap volt, pravoszlav húsvét. Munkaszünet. Pétervárott a pontos érkezést, csak április 3-án reggel tudták meg. Ennek ellenére hatalmas tömeg, forradalmi dalokat enekelve vártia Leninti A kronstadti matrózok egy szakaszt küldtek Lenin személyes védelmére. Lenin a forradalmi dalokat játszó zenekar hangjaira lépett ki a vagonból. A diszegvség parancsnoka jelentést tett. majd ó válaszul a katonáknak a háború befejezéséről és a békéről szólt. Ezután Csvgarin. <i főváros egyik pártszervezetének képviselője Leninnek átadott egy párttagsági könyvet. Lenint az állomás épületében hivatalosan fogadta a petrográdi mensevik elnöke, Csheidze is. rt az egységre szólította fel. Lenin válaszában az egvbegyűltekhez szólt. Köszöntötte a győztes orosz forradalmat. Elhagyva az állomás épületét, az állomás előtti térre léptek. A teret fényszórók világították meg, a hatalmas, beláthatatlan munkástömeg, a forradalmi hadsereg egységei, a vörösgárda látványa elámították I*nint. Majd hirtelen az egyik páncélautóra emelték a forradalom vezérét, a fényszórók ráirányultak és elmondta elsó nyilvános beszédét, melyben üdvözölte a forradalmi tömeget, mely nemcsak az orosz, de a világ proletariátusának is utat jelölt. Rövid beszédét „Éljen a szocialista forradalom" jelszóval fejezte be. Ez a jelszó ezen a történelmi jelentőségű, leikes és feledhetetlen fogadtatáson hangzott el először Oroszorszá gba n. Moldova távlatai Har,ánkb»n április és 2* között moldovai napokat rendeznek. A tíznapos ünnepség- és eseménysorozat. amelynek keretében megismerkedhetünk a Moldova Szovjet Szocialista Köztársaság népének életével, gazdasági és kulturális eredményeive!, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 5". éve* Jubileumi ünnepségeihez kapcsolódik. Az alábbi cikkei ebból az alkalomból közöljük. Az APN hírügynökség a Nagv Októberi Szocialista tében pedig az első helyek Forradalom közelgő 60. év- egvikét foglalja el. fordulója előtt interjút kért Bámulatos változások menAlexandre Georgina elvtárs- tek végbc Moldova kultúrától, Moldova SZSZK Minisz- ,js életében_ A hét {6isko_ tertanácsának elnökétől. F.b bői az interjúból néhány részletet. „Szerb csárda" nyílik a Szabadkai úton Köztársaságunk nemzeti jövedelme, amely köztudomásúan az anyagi jólét növelésének fő forrása, csupán az utolsó hét év folyamán 72 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak átlagbére ugyanakkor 25.1 százalékkal. a kolhoztagok pénz- , ... jövedelme pedig 90 százalék- doH meg- tobbnytre megrögkai emelkedett. 1 zott "^testverek talalkozóhelve volt. Most azonban S végül, ami a távlatokat lerázta régi elr^yűtt köntö_ illeti. Negyvennél több nagy s-f a ^ .pü]et A Szeged} iparvállalat épül. .^fejezzük j Földművesszövetkezet felújíA Szegedhez tartozó Béketelepen. a Szabadkai út mentén csúf kis italbolt húzóa Moldovai Hőerőmű építését, Az erőmű kapacitása már 1968-ban 1 millió 200 ezer kilowatt lesz. A mezőgazdaságban az öntözött, földek területét 100 ezer hek totta, s hamarosan „Szerb csárda" nyílik itt. A határon túli Horgosról érkezik a vendéglőbe a főszakács, aki gondoskodik arról, hogy az n.venc falatokat kedvelő tárral növeljük, és ennek közlünk lán éS " ** szakközépiskn- m(,gfelel6ein számottevően szegediek mindenkor megIában 1965-ben körülbelül emeli(ik maid a hektárho- kóstolhassák a legjobb szerb egymillió ember tanult. zamokat.. bőrttjük a gyü- I npm7pti ételeket a _ Az oroszországi oktobe- Resszarábiában alig-alig rol- mölcs_ és szőlőterületet, va- 1 " ™ ri forradalom, amelyet Mnl- tak diplomás szakemberek, lamjnf M iparnövénvek vedova népe lelkesen fogadott, ezek között, pedig moldovaigyökeresen megváltoztatta ak szinte egyáltalán nem népünk történelmi sorsát. voib,k Köztársaságunkban Amikor befejeződött a pol- most mjntegy 130 ezer felsőgárháború. a Dnyeszter bal- és középfokú képzettséggel rendelkező szakember dolgohngy partján élő moldovaiak el nyerték a nemzeti államisá- 7jk gukat (1924-ben), s az orosz és ukrán néppel együtt megkezdték a békés gazdasági és kulturális építést, azonban a Dnyeszter és a Pruth folyók között elterülő Besszarábia lakossága a félfeudális Románia hatalmába került és csak 1940-ben egyesült újra a Szovjetunióval. Aztán, alig egy év múlva megkezdődött a Nagy Honvédő Háború. A német hordák behatoltak Moldovába, s ez a sokat szenvedett föld csak 1944-ben szabadult fel végleg. Besszarábia termelésében az ipar hányada 1940 előtt nem haladta meg a 2—3 százalékot. de ma már 60 százalék körül mozog. A szovjet hatalom éveiben itt 160nál több nagy gyár és üzem épült. Megszületett a gépipar és a műszergyártás, az elektromos ipar és a vegyipar, az építőanyag-ipar stb. Magas műszaki színvonalon fejlődik az élelmiszer- és könnyűipar. A bruttó ipari termelés 16-szorosan meghaladja az 1940. ért színvonalat. A régi Besszarábia mezőgazdasága pangott. Ezzel szemben Moldova, amely a mezőgazdasági földterület tekintetében a 12. helyet foglalja el a szövetséges köztársaságok között, ma a Szovjetunióban a bruttó mezőgazdasági termelés tekintetében a hatodik helyen áll. a 100 hektárra jutó mezőgazdasági termelés tekintetésterületét. Az új ötéves terv időszakában befejezzük a mezőgazdaság villamosítását. A nemzeti jövedelem körülbelül 70 százalékkal növekszik majd. es e vápás ics át, a razsnyicát, a piláfot és efféléket. A jó ételek mellé szerb népi muzsikáról is gondoskodnak. ugyancsak Jugoszláviából szerződtettek ide népi zenekart. Fél évszázados tudósítás az alföldi földgázról Alig fél évtizede, hogy sebb hangon követeli, hogv el tudná látni földgazzal.'' Üllés, Tápé. Algyő, a dél- „emez isteni megváltó erő, Szakvéleményét így foglalja alföldi medence olaj lelő- a földgáz" kitermelését mi- össze: „Szeged környékén helyei országos hírűvé vál- előbb kezdjék meg. Január igen nagy biztonsággal vártak. A közvélemény máig 13-án arról tudósít a Dél- hatunk bárhol földgázt. A úgy tudta, hogy hazánk magyarország, hogy előző fúrásokat mintegy 2000 rriéenergia-hordozókban sze- napon Somlyódy kezdemé- ter mélyre kell tervezni. A gény ország, különösen az nvezésére a kereskedelmi és gázkút fúrásánál Szeged viAl/öld. Holott kutatók, lel- iparkamarában tartott érte- déke elsősorban jöhet tekes patrióták rég hirdetik, kezleten „földgáznap" ren- kintetbe." ¥lt a tavasz, ezer * virággal. Kínálják magukat bóbitás szegfűk, karcsú gladióluszok, szívalskü rózsák fehérben, rózsaszínben. tűzpirosban. Eddig rábökött az ember egyre a Virágnyelv házhoz, ő is vigyen csokrot, de szerényet, nehogy azt gondolják: „sürgős"! Van még azonban ennek a készülő illemtannak, virágnyelvtannak egy passzusa, amely szóHlszen azt mond- meghíváshoz legja ... piros virág a alább három szál nevirégboltban ebből szerelem... akinek mes virág — de Hz- szerint azt mondja: tessek csinálni egy piros esokrétát kül- nél semmikeppei a felesegnek illik desz. csak arra gon- sem több . . . Nők rendszeren dolhat: érzelmeid születésnapján csak vinni, s vannak iránta, bele- huszonöt éves korig mindig a kedvenceestéi... Hány félre- szabad virájaszá- it. . . Ezt sem tudja értés, hány töprerv- lakicai számlálni az minden férj! ha éveket — azután Nehéz nyelv. Az az olcsóbb is lehet, mert ember talán hamaszabályt! több semmiesetre rabb megtanulná az takaros kis esokrétát. aztán fizetett és vitte vagy küldte a kedvesnek. a mamának, a kolléganőnek. De most olvas- gés oka vagy, tam egy kis közle- nem tudod ezt menyi! Most rájötvirágot ha leheti egyszerű tem. hogv minriad- No és a sárga? En sem... A száz sz.ál eszperantót. A na riie végtelen halga, mindig úgy tudtam: virág régi úri virostoba, figyelmetlen, az maga a sűrű tus, idejétmúlt pasőt olykor kihívó irigység. Hiszen így zarlas. . . Az. ísmeis beszélik mifelénk: rétség elején szerény voltam virágaimmal. Mert semmit sem „Hogy fel nem fortudtam az ő nvel- dul a sarga irigvséggyobb baj mégis az: nem biztos, hogy az is megtanulja, aki a virágot ' kapja . . . vükről, ről! Nem beszédük- tői". Az a sárga ritanultam rág mégis maga a virág illemtant, ami kedvesség, a vidám nélkül pedig felnőtt ság ... ember igen nehezen s mégha csak szí lehel meg. Különben nekkel kellene ver miért készülnének erről a témáról kis szótárt, könyvecskét kiadni? és olcsó kis csokor ekkor oda az egész virágnyelv tudomány. . És még egy: ha megtanulok egyszer eszperantóul, ez a tudásom attól kezdve úgvmond ingyen van. Itt meg minden „szóért" újillik (nem nagy befektetés!) s csak később. az igazi szerelemnél jöhetnek a valló virágok ... Lányos házhoz a mamának is jár esokor, de nem szabad öszgődni! De az illembe a7e téveszteni a lé- ra és a matézist is bele- nvával (ajaj!), s ha kell. foglalták! Vnntmm. lánv megy a fiús föld méhe másutt dezését határozták el, ezzel ismeretlen erőkkel kárpótol a tudományos ülésszakkal bennünket: hévízzel, föld- kívánván fölhívni a figyel- föltárásról hírt adva hozzágázzal, kőolajjal. met a föladatokra. Február teszi: ,.Szeretnénk. ha a SzeVérmes — sokszor meg- 6-án A szegedi földgázkéralapozatlan — remények és dés címmel ismét Somlvódy reálisabb szakértői felméré- írását közli a lap, s ebben sek egyaránt. szerepelnek Böckh Hugó és Cholnoky ma a köztudatban a szege- Jenő szakértői véleményeit re.' di medence ola.ikincséről. is idézi. Mindkettő bizakoAzt azonban alig tudja va- dóan nyilatkozott, ám egvlaki. hogv Algyön már fél ben óva is a túlzott rierúévszázaddal ezelőtt találtak látástól. Főként a megfúranA Délmagyarország másnap. 17-en a lipiki földgázgedi következnék ezután, amely gazdasági jelentőség tekintetében nagy értéket képviselne az Alföld részéföldgázt! dó nagy mélységet emlegették: Böckh 900—1200 métert; Cholnoky meg azt Elsikkadt kezdeményezés UAmrv lm tort; Cholnoky meg azt A Deimagvarorszag 1918 norom neiyen IS mondta, kivételes szerencse junius 9-i számából tudjuk. A Délmagyarország 1917 karácsonyi számában Van-e földgáz Szegeden? címmel nagy cikket írt Somlyódy István. (Ez az ítélőtáblai bíró érdekes ember lehetett, megérdemelné, hogy valaki közelebbről szemügyre vegye munkásságát. Móra Ferenc egyik írásából tudjuk róla, hogy az első közt volt, aki a tízes évek körül szobrot követelt Szegeden Dózsa Györgynek. Pár évvel később a lapokban tanyai internátusért száll síkra.) Az említett karácsonyi cikkében a Dugonics Társaságot sürgeti, hogv álljon a földgázkutatás ügye mellé, tudományos tanácskozáson volna, ha már 500—1000 méterig jelentékeny gázt találnának. Március 31-én közölte a Szegedi Napló, hogv Algyön is földgázt találtak, mégpe hogv Somlyódy ás társai indítványt nyújtottak be a városi közgyűléshez. Ebben a földgáz közgazdasági jelentőségének méltatását követően azt kérik, hogy a pénzdig már korábban. Amikor ügyminisztérium a környé1916-ban Relák János a váken soron kívül végeztessen sárhelyi országút mellett kutatásokat, s indítványuk levő telkén kutat fúratott, erős földgázömlést tapasztalt, A hírre Somlyódy március 25-én kiment a helyszínre. A lap ezt írja: ..Megtekintette a 4 méter mélységű nyitott téglakütat, amelyben a víz mélysége 6 méter, s ezen alul még 8 méterre le van fúrva a talaj, ott bugyog főt a földszövege szerint a város e költségekhez maga is hozzájárulna. A június 19-i közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. További sorsáról nincs tudomásunk. A forradalmak idején érthetően más tennivalók kerültek előtérbe. De az ellenforradalmi rendszer világában lett volna rá idő, ,. ,• , . . , . . ban kevesebb a víz. A kut tisztázza a lehetősegeket es ,„„, ,f„, • , . , . _ , ., téglafalat allandoan kiveri a tennivalókat. Somlyódy a gáz. különösen mikor a kút,- h°Kv noki lássanak a kutatásoknak. Pávai-Vajna Ferenc 1926-ban. az Anna-kút neves geológusnak, Böckh Hugónak reményt keltő nyilatkozatára alapítja lelkes agitációját. Cikkére egy olvasótól le- Hívvel et kapott. .« ö közzétette a Délmagyarország 1918 újévi számában. Az olvasó azt a salétrom, olyan mennyi ségben. hogy az egyik more használja. Az algyői Ti sza ide mindössze 600 mékőolaj ertendő.) ígéretes lelőhely parttöréseiben petróleumszerű felfakadások észlelhe• ,,-, „ , „ tők Bélák előadásai szeallitotta. hogv a kornyékén . . „ , .. a• nnt. (Petrolenmon persze három helyen ,s falait fold- ^^ ^ gazt. Szentes mellett, Magyartés területén, a Svábmajorban, ahol a 190 méter mélv ártézikút vizével kerül a föld színére, s tartályokban fölfogva istállók világítására szolgál. Fábiánsebestyévev. ugyancsak ..Schwab N. földbirtokos birtokán" 280 méteres kútból kerül föl. s a tulajdonos áramfejlesztésre, világításra. gepek hajtására használja. A harmadik helv — írja az olvashatatlan aláírást) levél küldője — a vásárhelyi tanyákon van. fúrásának tervével utat mutatott a fotóenergia kiaknátorszerelő puskaporkészítés- eására. De amint annak sem volt negyven esztendőn át folytatása, ugyanúgy elsikíre van, s ott. a folyó kadt a szénhidrogén kutatás ügye is. Feledésbe merült mindaz, amit, korábban a lakosság tapasztalatból és az újságok közleményeiből tudott e fél évszázaddal ezelőtti kezdeményezésekről. Csak most. a legutóbbi fél évtizedben láttak hozzá ismét. a geológusok, olajmérnökök a föld kincsének föltárásához. Mai szimbólum Földgáznap, 1918 Somlvódy jegyzökönyvet vett. föl a tapasztalatairól, és fölterjesztette a pénzügyminisztériumba. Április lfi-án közölte a Szegedi Napló Cholnoky Jenő egyetemi tanárnak a városi tanácshoz küldött szak- Jelkép ez: szomorú jele anvéleményét. „Minden jel ar- nak, hogv ötven even át ra vall — irta —. hogy az hamvába holt itt minden Alföld mélyében földgáz és uí"1 akarás, a szellemi életpetróleum tartalmú rétegek b?n éppúgv. mint. a gazdavannak. Ezt bizonyítja az sa3i dolgokban. Egyben kétártézi kutak gázömlése is." ségbevonhatatlan szimbólu*<Xil önösen Szeged vidékéi ma annak, hogy a stocializnrtja ígéretes lelőhelynek. .A Szeged vidékén föltárt Somlyódy. ez a jóravaló gázkút ugyanis nemcsak újra fizetni Sz. S. L | sül az adatokon, s még erő- beli nagyobb városokat is mus váltia valóra mindazt, amit régi korok gúzsba kötött erői csak kezdhettek, de I „régi jó táblabíró" föllelke- Szegedet, hanem a környék- nem vihettek '-égbe. Péter László 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vaaáraap, 1m. áprfflí 14,