Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

Új üzemet épít a magfeldolgozó A Magfeldolgozó és Ve­gyészeti Vállalat munkásai egyéb tevékenységük mellett naponta 8 ezer 500 darab hét decis üveget töltenek meg a népszerű tisztítószer­rel, a Hypóval. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom jubileuma alkalmából megtett felajánlásaik jelen­tós része is ennek a gyor­sabb előállítására, nagyobb mennyiség gyártására vonat­kozik. Egy újítás, amely az importból származó dugók felhasználására szolgál, hasz­nos segítséget jelent ebben a törekvésükben. A vegyiüzem szappangyár­tó részlege idén új, korszerű otthont kap a Bajai úton. A munkások áldozatkészsé­gét tanúsítja, hogy a 800 ezer forintos beruházás mi­előbbi elkészüléséhez társa­dalmi munkával is hozzájá­rulnak: maguk végzik az építkezés földmunkáit. Összesítik a tsz­zárszámadásekat A termelőszövetkezeti zár­számadások adatainak nagy részét a Földművelésügyi Minisztérium statisztikai és számítástechnikai igazgatósá­gán már átfordították a fel­dolgozógépek „nyelvére". A lyukkártyákon rögzített számhalmazok napi 20—30 órán át peregnek az elekt­ronikus számítógépeken, és hatalmas táblázatokba rende­ződve mutatják a szövetke­zeti gazdálkodás 1966. évi eredményeit. A korszerű adatfeldolgozó gépek a termelőszövetkezeti zárszámadás adataiból kere­ken 5,4 millió számítást vé­geznek és rendeznek el sok­féle csoportosításban. A leg­utóbbi zárszámadások adat­rengetegének feldolgozásával előreláthatólag május elején végeznek. A még gyorsabb feldolgo­zás gyorsabb és hatékonyabb Intézkedéseket eredményez­het Ehhez egyrészt a gazda­ságok, üzemek, Intézmények adatszolgáltatását kell még gyorsítani és pontosabbá tenni, másrészt a gépi feldol­gozást tovább korszerűsítik. (MTI) Tiszta haszon A Szegedi Patyolat Válla­lat legfontosabb terméke a tisztaság: ebből többet elő­állítani nem könnyű addig, amíg most épülő új telepük el nem készül. Az igények kielégítése érdekében azon­ban számos felajánlást tet­tek a dolgozók; jubileumi verseny vállalásaik főként a minőségi munkára, a válla­lási határidők csökkentésére irányulnak. Idei tervüket már december közepére sze­retnék teljesíteni, igy mint­egy 120 ezer forint értékű ix^K'etszol gáltatásra lenne mim; ami a lakosságnak is, a vállalatnak is „tiszta ha­Nívó-díj a legfőbb lakóház tervezőinek és kiviteiezőinek Az építésügyi miniszter a kara, majd az építésügyi lakóházak tervezési és épí- miniszter dönt a kitünteté­tési színvonalának növelésé- sek odaítéléséről. A minisz­re, a mind jobb munka ösz- téri utasítás alapján első al­tönzésére nívó-díjat alapi- kalommal ez év májusában tott. A „Legjobb lakóház készítik el az előterjesztést nívó-díj" elnevezésű kitün- az 1966. első félév végéig tetést évente adományozzák átadott legjobb lakóházak majd a legjobban megter- alkotóinak nívó-díjáról, vezett és kivitelezett lakó- (MTI) ház alkotóinak, tehát a tervdokumentáció készítői ­nek, az építésvezetőnek, il­letve a generál- és alvállal­kozók legkiemelkedőbb mun­kát végző dolgozóinak. In­dokolt esetben a típusterv eredeti tervezője és a la­kóterületi egység részletes rendezési tervét készítő vá­rostervező is kitüntethető. A legjobb lakóház kivá­lasztásánál többek között figyelembe veszik, mennyi ­ben felel meg az éoülét for­mája és helyiségeinek, la­kásainak beosztása, hasznai­hatósága a korszerűség, a célszerűség és a gazdaságos­ság követelményeinek. Meg­vizsgálják, hogyan illeszke­dik be a lakóház közvetlen környezetébe, a lakóterületi egységbe, vagy a városkép­be. Nagyon fontos feltétel, hogy megfelelő minőségű le­gyen a ház kivitelezése. A javaslatokat véleményezi a Magyar Építőművészek Szö • vétségé, az Építőipari Tu­dományos Egyesület és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építész­KGST közgazdász konferencia Szombaton a Magyar Tu­dományos Akadémián tar­tották záróülésüket a KGST országok közgazdászai, akik hétfő óta a szocialista vi­lágpiaci árak kérdéseiről tárgyaltak Budapesten. A szombati ülésen dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Ár­hivatal elnöke, mint a kon­ferencia vezetője, a delegá­ciók nevében pedig V. P. Djacsenkó szovjet akadémi­kus méltatta az értekezlet jelentőségét. A tanácskozáson elhang­zottakat a KGST országok megfelelő fórumain publi­kálják. Lehetséges, hogy a javaslatoknak legalábbis egy része ajánlások formájában a KGST végrehajtó bizottsá­ga elé is kerül. (MTI) A fiatalság munkalehetőségei, az új Munkatörvénykönyv tervezete Veres József munkaügyi miniszter nyilatkozata Hírt adtunk arról, hogy a kormány különféle in- ban fejleszteni kell a mező­tézkedéseket tesz az ifjúság továbbtanulásának és cl- gazdasági betanított mun­helyezkedésének segítésére. A Központi Sajtószolgálat kásképzésre irányuló két­kérésére Veres József elvtárs, munkaügyi miniszter éves oktatást, amely a falusi adott tájékoztatást a tervezett munkaügyi intézkcdé- fiataloknak a mezőgazdaság­sekről. ban maradását — több más intézkedéssel együtt — az — Minisztertanács március elő kell segíteni az ifjúsági eddiginél jobban biztosíthat­9-i ülésén — hangzott a vá- létszámhullám zömének a lasz — megtárgyalta a Mun- szakmunkásképzésben tör­kaügyi Minisztériumnak, a ténő átvezetését. Művelődésügyi Miniszté- Nagy figyelmet kell fordí­riummal, a SZOT-tal és a tani arra, hogy a szakmun­KlSZ-szel együttesen tett kásképzésben és a szakkö­előterjesztését az ifjúság kö- zépiskolákban ne csak ma­vetkező években várható to- radjon, hanem még növe­ja. A munkaerő-gazdálkodási intézkedések között igen lényeges az, hogy a követ­kező 3—4 évben — az eddi­gi terveken felül — lehető­vé válik mintegy 10 ezer vábbtanulási és munkábaál­lási helyzetéről és több fon­tos határozatot hozott. Ezek szerint a következő évek demográfiai létszámhullámá­ból adódó problémák figye­lemmel kísérését és megol­dását mindenhol kiemelt enyhíteni, fontosságú feladatnak kell A Minisztertanács tekinteni és ennek érdeké­ben különféle oktatási, vala­mint munkaerő-gazdálkodási intézkedéseket is tesznek. Az oktatásban különösen fontos az, hogy az eddig ter­vezett mértéken felül is, sokkal több fiatal részére kell tanulási lehetőséget biz­tositani a szakmunkáskép­zésben. E cél elérésére az ál­talános és középiskolák tan­terveivel és tanerőivel, va­lamint a vállalati tanműhe­lyek további fejlesztésével kedjék' is a képzésbe beke- érettségizett leány részére az egészségügy területén a munka melletti továbbtanu­lás. A városokban és iparte­lepeken a fiatalkorú kisegí­tőként történő 4—6 órás foglalkoztatási lehetőségek, valamint általában a rész­munkaidős és a bedolgozói rendszer szélesítésével is to­vábbi munkaalkalmakat biztosítanak a fiataloknak. E kérdések megoldásában a minisztériumok és közpon­ti szervek mellett komoly feladatok hárulnak a taná­csokra. — Megkérnénk miniszter elvtársat, tájékoztassa olvasóinkat röviden azokról a munkaügyi rendelkezé­sekről, amelyeket az új gazdasági mechanizmus 1968 januári bevezetésével kapcsolatban eddig hoztak. Egy­ben kérjük, hogy — ha csak vázlatosan is — tájékoz­tassa a sajtót a készülő fontosabb rendelkezésekről. rülő leányok száma és ará­nya. Ezzel végső soron a szakképzetlen — javarészt leány — fiataloknál tapasz­talható és várható elhelyez­kedési nehézségeket kell fontos feladatnak tartja, hogy a középiskolai rendszeren be­lül a szakközépiskolák mi­előbb elfoglalják megfelelő helyüket s ez a szakközépis­kolák fejlesztésében és a felvételekben is kifejezést nyerjen. Ezzel egyidejűleg a falusi továbbképző iskolák­Élüzem lesz-e a Kenderfonó­és Szövőipari Vállalat? Az élüzem kitüntetésnek rangja van a vállalatoknál. A kenderfeldolgozó ipar bá­zisa, a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat eredménye­sen dolgozott az elmúlt esz­tendőben. Bizonyítja az a szép nyereségrészesedés is, amelyet nemrégen fizettek ki a dolgozóknak. Most — má­jus elseje előtt — a gyár kollektívája érdeklődéssel várja a minisztérium dönté­sét: elnyerik-e újból a meg­tisztelő címet? Tavaly elnyerték, s a ki­tüntetés átadásakor ígéretet tettek: úgy dolgoznak és olyan eredményeket érnek el, hogy megint birtokukba kerüljön a cím, sőt érdeme­sek legyenek a Miniszterta­nács és a SZOT vörös ván­dorzászlajára is. Vajon jog­gal reménykednek-e a nagy­vállalat munkásai és veze­tői? Igen, a vállalat dolgozói­nak várakozása megalapo­zott. Az élüzem cím elnye­résének ugyanis vannak fel­tételei, melyeket teljesíteni kell. Bár az is igaz, hogy nem minden vállalat kapja meg a kitüntetést, amely eleget tett a követelmények­nek, hanem közülük is csak a legjobbak. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat előtt úgymond külön sajátos fel­adatok is álltak. Egyik ilyen terven felüli követelmény volt, hogy 300 tonna lenkócot használjanak fel 1966-ban. Majdnem dup­lájára teljesítették e külön­leges feladatot, mivel a vég­zi feltételeket teljesítették Növekedett a termelékenység Aktív külkereskedelmi mérleg Kevesebb baleset történt Ismét másodfokú készültség a Tiszán A Tisza vízmagassága rendkívül szeszélyesen ingadozik. Szegednél napok óta apadt, viszont az elmúlt 24 órában ismét 750 centiméter fölé emelkedett a vízszint Tegnap reggel 6 órakor Algyőtől az országhatárig ismét elrendel­ték a másodfokú készültséget s ez vonatkozik a Kőrösökre és a Marosra is. Csongrád megyében általában 10 milliméter csapadékot mértek, de Szegedtől keletre egyes helyeken 15 milliméter fölé is emelkedett. A belvíz kiterülésében ez nem okozott különösebb problémát, a mezőkön és a földeken felgyü­lemlett vizet a csatornákon levezették. eredmény 577,2 tonna volt. Ebből a lenkócból zsineget készítettek, az pedig köztu­dott, hogy a zsinegnek jó piaca van idehaza és külföl­dön is. Ugyancsak fő feladatnak számított a múlt évi tran­zakciós beruházások időbeni lebonyolítása, ezen belül is a GARDELLA fonócentrifuga és előkészítő gépeinek üzem­be helyezése, hogy megala­pozzák az idei nagyüzemi gyártás feltételeit. A válla­lat teljesítette az előirány­zott tranzakciókat, s 1966 augusztus elsején üzembe helyezték a GARDELLA fo­nórendszert, amelyen év vé­géig 280,2 tonna fonalat ál­lítottak elő. A vállalat gazdaságosságá­ban éppen az export vitte a főszerepet. Dicséretére vá­lik a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalatnak, hogy az el­múlt évi szocialista munka­versenyben nem a mennyisé­gi termelés midenáron való növelését tűzte ki célul, ha­nem csakis olyan termékfé­leségeknél engedték meg azt, amelyre biztos vevő jelent­kezett. Vevő pedig volt: a Szovjetunió, az NDK rendelt terven felüli mennyiséget, elsősorban ponyvákból, de jelentkeztek vásárlók a nyu­gati országokból és Afriká­ból is. A kenderfeldolgozó nagy­vállalat egész értékesítési tervét 100 44 százalékra tel­jesítette, de külföldi eladási tervét 111,6 százalékra. Azt a többletet, amelyet külföld­re szállítottak, elsősorban annak a lelkes munkaver­senynek köszönhetik, amely az MSZMP IX. kongresszu­sának tiszteletére folyt az elmúlt évben. A gazdálkodás hatékony­ságát kitűnően bizonyítja a termelékenység alakulása, amelynek tervezett mutató­ját 7,1 százalékkal túlteljesí­tették. A termelés abszolút növekedésében a termelé­kenység emelkedése három­negyed részben dominált. Valójában az export nagy­arányú növelése és a terme­lékenység emelkedése bizto­sított nyereségrészesedést a vállalat dolgozói számára. Mivel az élüzem feltételek között a balesetek alakulása is döntő lehet, csak egyet­len adatot kell idézni: az ezer főre eső balesetek szá­ma 56-ról 41-re csökkent és a balesetek miatt kiesett munkanapok száma 5155-ről 3628-ra mérséklődött. Ezek voltak nagyjából a főbb mu­tatók az élüzem címért folyó igyekezetben, a sok kisebb tény és eredmény csak erő­sítheti az előbb említetteket. Az elmúlt évi eredmények mellé érdemes néhány új­donságot is felsorakoztatni. Ilyen újdonságnak számít a tarkán szőtt cipőfelsőrész kimintázása. A gyártmány­fejlesztési csoport gyorsasá­gát jellemzi, hogy a cipő­ipar kérésére több mint 20 féle színben elkészítette ezt a felsőrész szövetet, amelyet egy alapszövetre ragasztva használhatnak fel a cipő­gyárak. A műszaki fejlesztés szin­te parmanens a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál. Nemrégiben szereltek fel a központi gyárban 10 darab Picanol széles automata szö­vőgépet. Erre az esztendőre a Technoimpex-szel megkö­tötték gépvásárlási szerződé­süket és külföldről mintegy 10—12 millió devizaforintért hozatnak modern gépeket. A kenderfeldolgozó nagy­vállalat munkásai tehát nem reprezentációként várják az élüzem címet elmúlt eszten­dei eredményeikre, hanem alapjuk is van rá. Még nem döntöttek a kitüntetésekről, de ha újból megkapják a kenderipar dolgozói, meg­érdemelt helyre kerül az öt­ágú csillag. Gazdagh István — Az új gazdasági me­chanizmussal kapcsolatos munkadíjazási és anyagi ösztönzési kérdések köréből eddig határozat született a munkások és alkalmazottak tarifa- és besorolási rendsze­re módosításának irányelvei­re, valamint a jelentősebb béren kívüli juttatások fi­nanszírozási és vállalaton belüli rendszerére. Az elő­készítés stádiumóban van a részesedési alapképzésre, a bérszínvonal szabályozására, a részesedési alap felosztá­ditott támogatását, valamint a dolgozók rendkívüli segé­lyezésére fordított összege­ket — az 1967. évinek megfelelő mértékben a vál­lalat eredményétől függet­lenül kell biztosítani. E jut­tatások fentiek szerint biz­tosított anyagi alapjai növe­lik a nyereségből képezhető részesedési alapot. Az 1967. évi szintet meghaladó bőví­tés, színvonalemelés, tovább­fejlesztés azonban már csak a nyereségtől függő részese­dési alap terhére valósítható sára és felhasználására, to- 'meg. vábbá a teliesítrnénybérezés i munkanor­mák és egyéb telipsitmér"-­követelmények meghatározá­sának és kezelésűnek alap­elveire vonatkozó szabályo­zás. Azok közül a témák kö­zül. amelyekre a Gazadsáei Bizottság már határozatot hozott, vázlatosan ismerte­tem az eeves tűriuocrpschh béren kívüli juttatások rend­szerének új rendjét. E juttatások biztosítását — eltérő jellegük miatt — el­térő módon szabályozzák: A termeléshez szorosan kapcsolódó és munkaerő­gazdálkodási célokat szolgá­ló juttatásokat — ígv első­sorban a munka-, védő- és egyenruhával. valamint, a munkásszállással és munkás­szállítással kapcsolatos ki­adásokat — a vállalati költ­ségek terhire kell majd el­számolni. Fzek tehát a szük­ségletnek megfelelő mérték­ben, a nvereségtől függetle­nül kerülhetnek elszámolás­ra. A juttatások másik cso­portját — elsősorban az üze­Végül a harmadik csoport­ba a juttatások azon része tartozik (ilyen elsősorban az üdültetés), amelyhez szük­séges anyagi alapok a válla­lat nyereségének alakulásától függően, a részesedési alapon keresztül képződnek. Központilag csak az alap­vető kérdéseket — például: a fent említett finanszírozá­si rendszert, egyes esetek­ben a dolgozók által fize­tendő térítés előírásait, nyersanyagnormákat, köz­egészségügyi előírásokat, stb. — szabályozzák. A juttatá­sok feltételeiről, mértékéről, fenntartásáról, vagy bővíté­séről, a juttatásban részesít­hetők köréről a vállalatok (természetesen a szakszer­vezeti szervekkel együttesen) döntenek. A munkadíjazás és anyagi ösztönzés néhány főbb kér­désében elkészült, illetve készülő szabályozó rendsze­rek egységes jellemvonása­képpen megállapítható, hogy azok a vállalati szférába kerülő döntésekhez — a nye­reség és a személyi jövedel­mek összekapcsolásán ke­resztül — olyan feltételeket mi étkeztetéshez adandó vál- biztosítanak, amelyben meg­lalati hozzájárulást, a gyer­mekintézmények fenntartási teremtődik egyfelől a vál­lalati érdek és az össztár­költségeinek hozzájárulását, sadalmi érdek, másfelől a az igazgatói alap eddig szo- közvetlen egyéni érdek össz­ciális, kulturális célokra for- hangja. — A Minisztertanács legutóbbi ülésén a munka­ügyi miniszter, az igazságügyminiszter és a SZOT El­nöksége előterjesztette az ú.j Munkatörvénykönyv ter­vezetét. Mondhatna-e végül ezzel kapcsolatban vala­mit miniszter elvtárs? — Nem lenne helyes, ha elébe vágnánk a kormány által elhatározott szakmai vitának. Ezért csak utalnék arra, hogy az új törvény­könyvtervezet kidolgozásába széles körben bevontuk az összes ipari minisztériumot. A Minisztertanács határo­zatának megfelelően a kor­szerű munkaügyi jogszabá­lyokat összefoglaló terveze­tet a következő hetekben széles körű vitára bocsátjuk a gazdasági vezetők, szak­szervezeti tisztségviselők és aktivisták, jogászok, közgaz­dászok, munkaügyi kérdé­sekkel foglalkozó szakembe­rek körében. Ennek első lé­péseként azt tervezzük, hogy az új Munkatörvénykönyv tervezetét — a Munkaügyi Közlöny mellékleteként — még ebben a hónapban 50 ezer példányban megjelen­tetjük. Reméljük, hogy a vi­ta tapasztalatai alapján a Minisztertanács olyan tör­vényjavaslatot terjeszthet majd az országgyűlés elé, amely — törvényerőre emel­kedve — szocialista építé­sünk következő időszakában jól szolgálja majd a dolgo­zók, egész népünk, szocia­lista államunk érdekeit — mondta befejezésül Veres József elvtárs. t. L Vasárnap, 1967. április 16. DÉL-MAGY&HQfiSlAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents