Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

A törtenelmi tudósítás, melyben régi májusok epi­zódjait villantjuk fel, sárgult újsaglapokról va­ló. Dacos és néma májusok, kijátszott hatóság, munkásbátorsas — erről beszelnek az egykorú tudósítások. Hol bátrabban, hol csak objektív kúvösspEgcl. amint a sajtóviszonyok megengedték. Talán több szívvel, szenvedéllyel vallanának az emlé­kekről. akik maguk is e régi májusokból, e regi má jusokkal jöttek, a munkásmozgalom, a felszabadulás előtti forradal­mi mozgalom kiemelkedő szegedi harcosai; akik éppen teg­nap részesültek magas kitüntetésben politikai es erkölcsi bátorságukért, mely a legnehezebb, legsötétebb törtenelmi időkben sem hagyta el őket. A személyes élmény varázsa, melege a sajtóközleményekből csak itt-ott süt át. De az idé­zett szövegek mind egykorúak a régi májusokkal. S az ő harcukat elevenítik fel. Hs az. újkori történelmet csak majusokban „menténk", abból is láthatnank az. első májusi ünneptől 1945-ig a harr természetét és nagyobb állomasait. A szegedi munkásságét, dolgozó osztályokét. Így; Történelmi tudósítás 1890 Vörös május Az első, a legelső má­jus ... Hetvenhét éves ese­meny ... Napsugaras, enyhé idrf volt: a tavasz egész pompá­ját bemutatta erre az ezút­tal rossz hírbe kevert köl­tői napra ., A munkásnép a reggeli szürkületben ment a maga munkájára, kenyere után, azok pedig, •kik a május elseje kedvé­ért keltek föl igen korán (s tengersokan voltak), föl­1906 I „llt pusztul e!..." Kakuk és fülemüle? Az csak az első május idillje veit. Társadalmi szembené­zések, a valóságos osztály­harc ismétlődő próbái nőt­tek ki ebből a kezdetből. A gyárban megbeszéltük: elsején nem fogunk dol­gozni. Elhatároztuk, Pálfi úrnak (a gyufagyar akkori igazgatója) is bejelentjük ünneplő szándékunkat... Küldöttségünk lógó orral tért vissza. Súlyos büntetést helyezett kilátásba az elma­radóknak: „Még ha megdög­lik. akkor is be kell jönni mindenkinek! Legfeljebb itt pusztul el! Akkor nem bün­tetem meg, de ha holnap otthon rúg utolsót, akkor ide ne jöjjön senki a csa­ládjából a fizetéséért!" — iffV szól Varga János visz­szaemlékezésének egyik be­kezdése. Azután elmondja a siemfnnú, hogy május 1. reggelén munkába me­net ünnepeltek, énekeltek. „A dal nem halt el üzem­1910 „Nincs szebb !öveu­dök májusánál..." Emlékezzünk egy szép szonettel! Az egyik verssel, amellyel Juhasz Gyula májust köszöntött — a Piro3 re­mény-nyel: Már jön a május. Én szegény szívem. Ki mindig múltak májusába szálltál Emlekezön. borúsan és híven. Hidd el: nincs szebb jövendők májusánálI Ha neked nem volt soha tavaszod. Mely bíbor vágyak lángiától piroslott. Nézd: jön egy május, mely nem tünt. halott Melyben a milliók nagy szíve boldog! Már jön a május. Minden szenvedők. Minden szegények és minden szerelmek A tavasz tág, szabad fényére jertek! S a termő nagy föld szent színe előtt Erezzetek, hogy nincsen itt enyészet. Hogv álmaink szabad jövőben élnek! Népszava, 1910. május 1. RÉGI SZEGEDI MÍÍIUSOKRÚL '9'5 Csak háború... pakolták kézi táskákba, ?a­rabolvkákba, kezökbe stb. a reggelit, azután siettek a szabadba: ki az újszegedi ligetbe, mely már csak úgv zeng a rigó-, kakuk- és fü­lemüledaltól, ki pedig a nevezetes Boszorkányszi­getre. Túlnan a madárszós liget telistele volt vörös májust ünneplő sokaság­gal... Szegedi Napló, 1890. máj. 3. Frontokra masirostatták a férfiakat. A szociáldemokra­ta nemzetközi mozgalom mindenáron csitította és el is csitította a militarista kor­mányokkal az osztályhábo­rút. Az idén olyan vörös má­just. élünk, hogy a nemzet­közi szociáldemokraták sehol sem ünneplik a vörös má­just. A szocializmus szimbó­luma ma csak egy: a baj­i9i7 Személyesen a rendőrkapitány... Reggel kilenc órakor a So­mogyi utcai Feketeház kel t­jében néhány százan gyüle­keztek össze. A rendőrség ré­széről dr. Borbola Jenő rend­őrkapitány jelent meg a gyű­lésen egy rendőrrel. Nyisztor György, a központi párlve­zetőség kiküldötte méltatta a nap jelentőségét és a be­széd után nehany szavalat következett. A gyűlés után a munkások indulás után sem. Vala­mennyien újra meg újra énekeltük az utcán tanult gyönyörű úi dallamokat. Nó­tázás közben elfeledkeztünk „atyai jó" gazdánk szoká­sáról. ki minden délelőtt végigjárt az üzemben . . . Akik nem vették észre szo­kás szerint jöttét és dalol­tak, azokat megbüntette egynapi napszámra, mert „nem adták minden erejü­ket a munkába, elloptak be­lőle a daloláshoz''... úgv tértünk napirendre fölötte, hogy ha már megbüntettek, legalább kidaloljuk a na­pot. Daloltunk tovább, még­pedig nagyon élesen: „Nem ismerünk henye rangot" ... Ennek az lett a vége. hogy kiszólongattak munkahe­lyünkről néhányunkat és kizavartak a gyárból: töb­bé be ne tegyük a labun­kat! Emlékezés egy regi májusra. 1918 Békél és választójogot! 1.. Reggel kilenc órakor az élel­miszerüzletek Is bezárultok és megkezdődött ez­után a munkás­csoportok felvonu­lása, melv sok­kal nagyobb ará­nyú és impozán­sabb volt, mint az elmúlt évek­ben. A Somogri utcai Munkásott­honból indult meg a több ezer főnyi tömeg zász­lók és ielszótáb­lák alatt, és lel­kesen éltette az általános békét és követelte a vá­lasztójogot. Majd rázendítettek a 1919 Lezárt hidak - új munkásotthon Három napra lezárták a hidat. Hivatalosan jelentik: Betrix francia ezredes, vá­roskormányzó úgy rendelke­zett, hogy 29-én esle 7 órá­tól má.ius 3-án reggel 7 éráig mindkét hidat elzár­ják. Újszegeddel a közleke­dés tilos. Az intézkedés át­meneti jellegű. Délmagyarország, 1919. április 30. A május 1-i proletárünne­pen avatják föl az új Munkásotthont — irta Ju­hász Gyula névtelenül, a Berlini körúti laktanyából átalakított otthonról. — Az ünnep bizonyosan szép lesz, ha nem is hangos, táncos a vigasságtól. Jelképezni fogja a reményt, a csüggedetlen­séget. az erős hitet a pro­letárság és az egész embe­riség jobb jövőjében. Bús kaszárnyából lesz még egy­szer boldog Munkásotthon ez a világ! Délmagyarország, 1919. április 30. Szép ünnepség keretében avatták föl má.ius elsején a Rerlini körúton levő új Mun­kásotthont. amelynek udva­rát virágokkal és májusfák­kal díszítették föl. Az ün­nepelve* alkalomból kilenc­tizezer munkás jelent meg a földíszített udvaron ... Délmagyarország, 1919. május 3. 1920 Tilalmas szín Megírtuk már, hogy a kormány rendeletet bocsá­tott ki má.ius el­sejére vonatkozó­an. Újból kiemel­jük. hogv a bel­ügyminiszter má­jus elsejére és másodikára az egész ország te­rületére általános szesztilalmat ren­delt el .. Egy­ben eltiltotta a vörös zászlók, il­letve bármi más vörös jelvény használatát. A ti­lalom ellen vétők kihágást köveinek el es ket hóna­19,4 Talicskákkal és szerszámos ládákkal 1914-ben. április 21-e tá.ián ukáz Jött a rendőrségre, hogv .. . csoporto­sulni nem szabad ... felvonulást nem tür el a hatóság... A hatóság valami nyugodt nem lehetett, mert, minden eíőkeszületet megtett, hogy rendeleté­nek érvényt szerezzen. Erre meg is volt az oka: a nagy munkanélküliség okozta elkeseredés kirobbanásától félt. Ekkorra már végig tolták az. ország­ban keresztben-hosszában talicskáikat a kubikosok, de munkát nem kaptak sehol, ezért fűtötte őket itthon az el­keseredés. Ugyanígy cipelték szerszá­mos ládáikat a kőmívesek: hiába. Itt­hon voltak a „valc"-ról a nyomdászok, könyvkötők és egyéb szakmabeliek is. A segédmunkások is bejárták a köze­li határokat, hátha kerülne valami mezőgazdasági munka ... — irjo a harcok tanúja. Tódultak az utcára egymásután az emberek. A kőmívesek mögött az építőmunkások jöttek. Az első sorban Kerekes Mihály. Konez Károly, középen Szalma Pál. egy ke­ménykötésű idős földmunkás vitte ne­héz. piros selyemből készült zászlóju­kat. Arra aranyfonallal hímezték a jelszót: ÉLJEN A SZENT VILÁGSZA­BADSÁG! Mindiárt. a következő sor­ban két izmos fiatalabb kubikos vitte összefogott kézen a nehéz köszvénytől járni nem tudó Hansel Józsefet, a Munkásotthon gondnokát és egyben a földmunkások pénztárosát, S aztán a többi szakma: ... a famunkások, tex­tilesek, vasasok, bőrösök, élelmezési­ek, szabók, nyomdászok, könyvkö­tök. . . még mindig a földmunkásokhoz zárkózó törpebirtokosok, segédmunká­sok. fuvarosok, fürész- és téglagyá­riak... Viharzott a nóta: - Piros zász­lót. vörös zászlót lobogtatia a szellő.­A jelszavak is fölcsattantak: »Mun­1926 1 Se gyűlés, sc dal társi testvériség ... A termé­szetbe mindazonáltal sokan kimennek ma is, komoly, tétova járással, a gondolat ünnepiessége azonban száll, messzire ... szivérványozva a mégis biztosan eljövendő szent. Tavaszt, amely a dia­dalok legszebbike lesz, a bé­ke. D é lm agyarorszá g, 1915. május 1. A kalendáriumcsináló má­jus elsejét nem festette pi­rosra. azért mégis ünnep, ál­talános ünnep . .. Szombaton, május elsején Újszegedre nem kevesebb, mint tizen­hatezer ember vándorolt ki ... A munkásság ünnepé­lyesen. a legnagyobb nyuga­lomban ünepelt. de ez a bé­kés és harmonikus virágos tavaszi nap mégis három na­pi komoly es nehéz szolgá­latot parancsolt a rendőr­ségnek. Három napon át egyfolytában teljesített szol­gálatot ... Szombat délelőtt a Mun­kásdalárda kint a Kállay-li­gethen szórakoztató séta­hangversenyt akart rendez­ni. A rendőrség nem enge­délyezte ... Más feljegyzes­re méltó esemény nem is tőrtént az 1926. év május elsején. A fák és a virágok kizsendültek, a munkások nevettek, játszottak a réte­ken. A rendőrség nem en­gedte énekelni a Munkas­dalárdát. Délmagyarország, 1926. május 4. minden rendzavarás nélkül Újszegedre vonultak, ahol majálist rendeztek. Újsze­gedre nem tömör sorokban vonultak, minthogv a rend­őrség ezt. nem engedélyezte, hanem csoportokra oszolva, különböző utcákon tették meg sz utat. Az újszegedi mulatság késő estig tartott. Délmagyarország, 1917. május 3. 1928 *t munkások himnu­széra. melynek hatalmas akkord­jai megrázó erő­vel szárnyaltak utcákon és tere­ken át. hirdetve a munkások ünne­pét. Délmagyarország, 191S- május 3. i munka megáll../' Május elsejét még az idén tesen megáll május elsején sem ünnepelheti meg a ma- Szegeden is. gvar munkásság úgy, »hn- Délmagyarország. gyan az a munkásmozgalom 1928. május 4. hagyományainak megfelel- . ne. Nem tarthatunk nep- \ T "MVr0' gvülést.. „ meri a gvüleke- "Vok parancsa A kolto meg­,7 , ts szol. beszel ezen a maju­zes joga meg mtndtg csak Jon js Mpr, „ oovdo}at> a a jövő ígérete. Az ellenfor- ulek megfoghatatlan — radalom idején életbe lépte- egyelőre Mrí jns ünnepe el­téri szigorú rendel kezesek mü VPr,ében igy köszöntöt­életben vannak még ma te Juhász Gyula a munkás­is... A munka természe- ünnepet: A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen. Csak robotoljon csöndben a remény! És a zárósorokban a vallomás minden májusokról: Míg a világ világ, még soha senki Nem készített ennél szebb ünnepet! Délmagyarország, 1928. május 1. 1929 Párizsi divat szerint. Üjra csak ellepték a rend­őrök a munkástvntetést. Féltékenyen vigyáztak rá­juk. nehogy valami hiba es­sék. Még a kifogástalan ele­ganciára is volt gond. Az öreg munkás — tán már vagv negyven éve így csi­nálja — vörös zsebkendővel a zsebében jelent meg a helyszínen. Ilyen zsebken­dőcsücsök csak nem illik május elsején n szürke ru­hához? Udvarias közrendé­szetí kioktatás következett, hogy az. Ilyen disszonáns ru­hadarabok nem fordulhat­nak elő Mangold Béla Kolos öltözködési kódexében... Az öreg munkás erre elhatároz­ta magában, hogv ezután a legutolsó párizsi divat sze­rint. fog ruházkodni..'. — örökítette meg Gábor Ar­nold az akkori május else­je egyik epizódját. Dél ma gya rorsság, 1929. május 3. 1930 II munkanélküliség nagypéntekje Május elseje ma sokkal inkább nagypéntekje a mun­kanélküliségnek. mint ünne­pe a munkának . .. Telje­sen felesleges volt az idén a rendőrhatóságoknak a munkások május elsejei fel­vonulását betiltani: hon­nan verbuváltak volna a felvonuló munkásokat? Ma nem a munkások, csak a munkanélküliek tarthatná­nak felvonulást... május else.ie a munka követelé­senek harci napja lett. A munka ünnepe munkát kö­vetel. Délmagyarország, 1930. május 1. pig tartó elzárás­sal és 2009 koro­na pénzbüntetés­sel sújthatok. Itt emiitjük meg, hogy a munkások semmiféle összejö­vetelt nem tarta­nak. Délmagyarország, 1920. május 1. 1933 Elháríthatatlan szükségszerűség kát. kenyeret! Földet, szabadságot!­A laktanya előtt: -Le a militarizmus­sal! Le a fekete-sárga hadsereggel!­. . . Még csak az első szakasza hang­zott el a kubikosok dalának, amikor a Zrínyi utca felöl lihegös gyerekhangok kiáltozták: -Itt vannak a zsaruk!- Tó­dultak a gyerekek gátlástalanul a lovasrendőrök közé ... a kapitány és a rendörök mozdulni sem mertek, ne­hogy eltapossák őket. . . Juhász Gyu­la és az elvtársak összecsókolták a gyerekeket." Erről a napról a költő így beszélt az emlékező tanúsága szerint: Amit ma láttam, hallottam és éreztem, meg­írni gvönvörü költemény volna. Azt az erőt. bátorságot, amit ma a mun­kásság mulatott, ugyan meg tudom-e írni valaha? Varga János: 1914. május elseje Sze­geden. 1933-ban a szakszervezeti tanács, az elháríthatatlan gazdasági szükségszerűségre hivatkozással lemondott a má­jus elsejei munkaszünetről. Csupán a Korzó moziban volt délelőtt fél 11-től ünnepély. Délután sétáltak csak át Újsze­gedre a tömegek. Délmagyarország. 1933. május 2. És egyre nehezebb lapokat idézni... Már csak sorok jutnak az évszámok mögé. 1935-ben arról számolt be a Dél­magyarország. hogy .. .nagv számban tanyaiak is megje­lentek az ünnepségen és a munkásokkal együtt ünnepel­tek. .. A rendőrség mindig készültségben... Később mar rendőri készültségre akartak degradálni a hivatalosok az egész májust. 1938: Az ünnepségen nem volt beszéd, mert a rendőrség semmiféle felszólalást nem engedélyezett" — tu­dósított a Délmagyarország. 1940 májusa csak egy aprócska hir a korabeli Délmagyarországban: ..A Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete közli, hogy májusi ünnepsége, me­lyet szerdán 20 órai kezdettel az Ipartestületben akart meg­tartani, közbejött akadály miatt, elmarad". Ugyan mi jöhetett közbe? Árvíz? Hurrikán? Talán meg­magyarázzák a következő évek. Az. hogy 1941-ben. 1942­ben és 1943-ban egy sor sincs már májtts elsejéről a lapok­ban. S 1944-ben már a lapok sincsenek ... csak a fasiszta Szegedi Üj Nemzedék. Hogy ezen a mai ünnepen mégse csak a múlt keserűsé­gét emlegessük föl. idézzük befejezésül a Délmagyarorszáf. 1945. május 3-i számának széles hasáboknri futó főcímét Halvanezres tömeg ünnepelte Szegeden az első szabad május elsejet. | (PÉTER LASZLÖ válogatósa) | 6 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1967. április 36.

Next

/
Thumbnails
Contents