Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-30 / 101. szám
A törtenelmi tudósítás, melyben régi májusok epizódjait villantjuk fel, sárgult újsaglapokról való. Dacos és néma májusok, kijátszott hatóság, munkásbátorsas — erről beszelnek az egykorú tudósítások. Hol bátrabban, hol csak objektív kúvösspEgcl. amint a sajtóviszonyok megengedték. Talán több szívvel, szenvedéllyel vallanának az emlékekről. akik maguk is e régi májusokból, e regi má jusokkal jöttek, a munkásmozgalom, a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemelkedő szegedi harcosai; akik éppen tegnap részesültek magas kitüntetésben politikai es erkölcsi bátorságukért, mely a legnehezebb, legsötétebb törtenelmi időkben sem hagyta el őket. A személyes élmény varázsa, melege a sajtóközleményekből csak itt-ott süt át. De az idézett szövegek mind egykorúak a régi májusokkal. S az ő harcukat elevenítik fel. Hs az. újkori történelmet csak majusokban „menténk", abból is láthatnank az. első májusi ünneptől 1945-ig a harr természetét és nagyobb állomasait. A szegedi munkásságét, dolgozó osztályokét. Így; Történelmi tudósítás 1890 Vörös május Az első, a legelső május ... Hetvenhét éves esemeny ... Napsugaras, enyhé idrf volt: a tavasz egész pompáját bemutatta erre az ezúttal rossz hírbe kevert költői napra ., A munkásnép a reggeli szürkületben ment a maga munkájára, kenyere után, azok pedig, •kik a május elseje kedvéért keltek föl igen korán (s tengersokan voltak), föl1906 I „llt pusztul e!..." Kakuk és fülemüle? Az csak az első május idillje veit. Társadalmi szembenézések, a valóságos osztályharc ismétlődő próbái nőttek ki ebből a kezdetből. A gyárban megbeszéltük: elsején nem fogunk dolgozni. Elhatároztuk, Pálfi úrnak (a gyufagyar akkori igazgatója) is bejelentjük ünneplő szándékunkat... Küldöttségünk lógó orral tért vissza. Súlyos büntetést helyezett kilátásba az elmaradóknak: „Még ha megdöglik. akkor is be kell jönni mindenkinek! Legfeljebb itt pusztul el! Akkor nem büntetem meg, de ha holnap otthon rúg utolsót, akkor ide ne jöjjön senki a családjából a fizetéséért!" — iffV szól Varga János viszszaemlékezésének egyik bekezdése. Azután elmondja a siemfnnú, hogy május 1. reggelén munkába menet ünnepeltek, énekeltek. „A dal nem halt el üzem1910 „Nincs szebb !öveudök májusánál..." Emlékezzünk egy szép szonettel! Az egyik verssel, amellyel Juhasz Gyula májust köszöntött — a Piro3 remény-nyel: Már jön a május. Én szegény szívem. Ki mindig múltak májusába szálltál Emlekezön. borúsan és híven. Hidd el: nincs szebb jövendők májusánálI Ha neked nem volt soha tavaszod. Mely bíbor vágyak lángiától piroslott. Nézd: jön egy május, mely nem tünt. halott Melyben a milliók nagy szíve boldog! Már jön a május. Minden szenvedők. Minden szegények és minden szerelmek A tavasz tág, szabad fényére jertek! S a termő nagy föld szent színe előtt Erezzetek, hogy nincsen itt enyészet. Hogv álmaink szabad jövőben élnek! Népszava, 1910. május 1. RÉGI SZEGEDI MÍÍIUSOKRÚL '9'5 Csak háború... pakolták kézi táskákba, ?arabolvkákba, kezökbe stb. a reggelit, azután siettek a szabadba: ki az újszegedi ligetbe, mely már csak úgv zeng a rigó-, kakuk- és fülemüledaltól, ki pedig a nevezetes Boszorkányszigetre. Túlnan a madárszós liget telistele volt vörös májust ünneplő sokasággal... Szegedi Napló, 1890. máj. 3. Frontokra masirostatták a férfiakat. A szociáldemokrata nemzetközi mozgalom mindenáron csitította és el is csitította a militarista kormányokkal az osztályháborút. Az idén olyan vörös májust. élünk, hogy a nemzetközi szociáldemokraták sehol sem ünneplik a vörös májust. A szocializmus szimbóluma ma csak egy: a baji9i7 Személyesen a rendőrkapitány... Reggel kilenc órakor a Somogyi utcai Feketeház kel tjében néhány százan gyülekeztek össze. A rendőrség részéről dr. Borbola Jenő rendőrkapitány jelent meg a gyűlésen egy rendőrrel. Nyisztor György, a központi párlvezetőség kiküldötte méltatta a nap jelentőségét és a beszéd után nehany szavalat következett. A gyűlés után a munkások indulás után sem. Valamennyien újra meg újra énekeltük az utcán tanult gyönyörű úi dallamokat. Nótázás közben elfeledkeztünk „atyai jó" gazdánk szokásáról. ki minden délelőtt végigjárt az üzemben . . . Akik nem vették észre szokás szerint jöttét és daloltak, azokat megbüntette egynapi napszámra, mert „nem adták minden erejüket a munkába, elloptak belőle a daloláshoz''... úgv tértünk napirendre fölötte, hogy ha már megbüntettek, legalább kidaloljuk a napot. Daloltunk tovább, mégpedig nagyon élesen: „Nem ismerünk henye rangot" ... Ennek az lett a vége. hogy kiszólongattak munkahelyünkről néhányunkat és kizavartak a gyárból: többé be ne tegyük a labunkat! Emlékezés egy regi májusra. 1918 Békél és választójogot! 1.. Reggel kilenc órakor az élelmiszerüzletek Is bezárultok és megkezdődött ezután a munkáscsoportok felvonulása, melv sokkal nagyobb arányú és impozánsabb volt, mint az elmúlt években. A Somogri utcai Munkásotthonból indult meg a több ezer főnyi tömeg zászlók és ielszótáblák alatt, és lelkesen éltette az általános békét és követelte a választójogot. Majd rázendítettek a 1919 Lezárt hidak - új munkásotthon Három napra lezárták a hidat. Hivatalosan jelentik: Betrix francia ezredes, városkormányzó úgy rendelkezett, hogy 29-én esle 7 órától má.ius 3-án reggel 7 éráig mindkét hidat elzárják. Újszegeddel a közlekedés tilos. Az intézkedés átmeneti jellegű. Délmagyarország, 1919. április 30. A május 1-i proletárünnepen avatják föl az új Munkásotthont — irta Juhász Gyula névtelenül, a Berlini körúti laktanyából átalakított otthonról. — Az ünnep bizonyosan szép lesz, ha nem is hangos, táncos a vigasságtól. Jelképezni fogja a reményt, a csüggedetlenséget. az erős hitet a proletárság és az egész emberiség jobb jövőjében. Bús kaszárnyából lesz még egyszer boldog Munkásotthon ez a világ! Délmagyarország, 1919. április 30. Szép ünnepség keretében avatták föl má.ius elsején a Rerlini körúton levő új Munkásotthont. amelynek udvarát virágokkal és májusfákkal díszítették föl. Az ünnepelve* alkalomból kilenctizezer munkás jelent meg a földíszített udvaron ... Délmagyarország, 1919. május 3. 1920 Tilalmas szín Megírtuk már, hogy a kormány rendeletet bocsátott ki má.ius elsejére vonatkozóan. Újból kiemeljük. hogv a belügyminiszter május elsejére és másodikára az egész ország területére általános szesztilalmat rendelt el .. Egyben eltiltotta a vörös zászlók, illetve bármi más vörös jelvény használatát. A tilalom ellen vétők kihágást köveinek el es ket hóna19,4 Talicskákkal és szerszámos ládákkal 1914-ben. április 21-e tá.ián ukáz Jött a rendőrségre, hogv .. . csoportosulni nem szabad ... felvonulást nem tür el a hatóság... A hatóság valami nyugodt nem lehetett, mert, minden eíőkeszületet megtett, hogy rendeletének érvényt szerezzen. Erre meg is volt az oka: a nagy munkanélküliség okozta elkeseredés kirobbanásától félt. Ekkorra már végig tolták az. országban keresztben-hosszában talicskáikat a kubikosok, de munkát nem kaptak sehol, ezért fűtötte őket itthon az elkeseredés. Ugyanígy cipelték szerszámos ládáikat a kőmívesek: hiába. Itthon voltak a „valc"-ról a nyomdászok, könyvkötők és egyéb szakmabeliek is. A segédmunkások is bejárták a közeli határokat, hátha kerülne valami mezőgazdasági munka ... — irjo a harcok tanúja. Tódultak az utcára egymásután az emberek. A kőmívesek mögött az építőmunkások jöttek. Az első sorban Kerekes Mihály. Konez Károly, középen Szalma Pál. egy keménykötésű idős földmunkás vitte nehéz. piros selyemből készült zászlójukat. Arra aranyfonallal hímezték a jelszót: ÉLJEN A SZENT VILÁGSZABADSÁG! Mindiárt. a következő sorban két izmos fiatalabb kubikos vitte összefogott kézen a nehéz köszvénytől járni nem tudó Hansel Józsefet, a Munkásotthon gondnokát és egyben a földmunkások pénztárosát, S aztán a többi szakma: ... a famunkások, textilesek, vasasok, bőrösök, élelmezésiek, szabók, nyomdászok, könyvkötök. . . még mindig a földmunkásokhoz zárkózó törpebirtokosok, segédmunkások. fuvarosok, fürész- és téglagyáriak... Viharzott a nóta: - Piros zászlót. vörös zászlót lobogtatia a szellő.A jelszavak is fölcsattantak: »Mun1926 1 Se gyűlés, sc dal társi testvériség ... A természetbe mindazonáltal sokan kimennek ma is, komoly, tétova járással, a gondolat ünnepiessége azonban száll, messzire ... szivérványozva a mégis biztosan eljövendő szent. Tavaszt, amely a diadalok legszebbike lesz, a béke. D é lm agyarorszá g, 1915. május 1. A kalendáriumcsináló május elsejét nem festette pirosra. azért mégis ünnep, általános ünnep . .. Szombaton, május elsején Újszegedre nem kevesebb, mint tizenhatezer ember vándorolt ki ... A munkásság ünnepélyesen. a legnagyobb nyugalomban ünepelt. de ez a békés és harmonikus virágos tavaszi nap mégis három napi komoly es nehéz szolgálatot parancsolt a rendőrségnek. Három napon át egyfolytában teljesített szolgálatot ... Szombat délelőtt a Munkásdalárda kint a Kállay-ligethen szórakoztató sétahangversenyt akart rendezni. A rendőrség nem engedélyezte ... Más feljegyzesre méltó esemény nem is tőrtént az 1926. év május elsején. A fák és a virágok kizsendültek, a munkások nevettek, játszottak a réteken. A rendőrség nem engedte énekelni a Munkasdalárdát. Délmagyarország, 1926. május 4. minden rendzavarás nélkül Újszegedre vonultak, ahol majálist rendeztek. Újszegedre nem tömör sorokban vonultak, minthogv a rendőrség ezt. nem engedélyezte, hanem csoportokra oszolva, különböző utcákon tették meg sz utat. Az újszegedi mulatság késő estig tartott. Délmagyarország, 1917. május 3. 1928 *t munkások himnuszéra. melynek hatalmas akkordjai megrázó erővel szárnyaltak utcákon és tereken át. hirdetve a munkások ünnepét. Délmagyarország, 191S- május 3. i munka megáll../' Május elsejét még az idén tesen megáll május elsején sem ünnepelheti meg a ma- Szegeden is. gvar munkásság úgy, »hn- Délmagyarország. gyan az a munkásmozgalom 1928. május 4. hagyományainak megfelel- . ne. Nem tarthatunk nep- \ T "MVr0' gvülést.. „ meri a gvüleke- "Vok parancsa A kolto meg,7 , ts szol. beszel ezen a majuzes joga meg mtndtg csak Jon js Mpr, „ oovdo}at> a a jövő ígérete. Az ellenfor- ulek megfoghatatlan — radalom idején életbe lépte- egyelőre Mrí jns ünnepe eltéri szigorú rendel kezesek mü VPr,ében igy köszöntötéletben vannak még ma te Juhász Gyula a munkásis... A munka természe- ünnepet: A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen. Csak robotoljon csöndben a remény! És a zárósorokban a vallomás minden májusokról: Míg a világ világ, még soha senki Nem készített ennél szebb ünnepet! Délmagyarország, 1928. május 1. 1929 Párizsi divat szerint. Üjra csak ellepték a rendőrök a munkástvntetést. Féltékenyen vigyáztak rájuk. nehogy valami hiba essék. Még a kifogástalan eleganciára is volt gond. Az öreg munkás — tán már vagv negyven éve így csinálja — vörös zsebkendővel a zsebében jelent meg a helyszínen. Ilyen zsebkendőcsücsök csak nem illik május elsején n szürke ruhához? Udvarias közrendészetí kioktatás következett, hogy az. Ilyen disszonáns ruhadarabok nem fordulhatnak elő Mangold Béla Kolos öltözködési kódexében... Az öreg munkás erre elhatározta magában, hogv ezután a legutolsó párizsi divat szerint. fog ruházkodni..'. — örökítette meg Gábor Arnold az akkori május elseje egyik epizódját. Dél ma gya rorsság, 1929. május 3. 1930 II munkanélküliség nagypéntekje Május elseje ma sokkal inkább nagypéntekje a munkanélküliségnek. mint ünnepe a munkának . .. Teljesen felesleges volt az idén a rendőrhatóságoknak a munkások május elsejei felvonulását betiltani: honnan verbuváltak volna a felvonuló munkásokat? Ma nem a munkások, csak a munkanélküliek tarthatnának felvonulást... május else.ie a munka követelésenek harci napja lett. A munka ünnepe munkát követel. Délmagyarország, 1930. május 1. pig tartó elzárással és 2009 korona pénzbüntetéssel sújthatok. Itt emiitjük meg, hogy a munkások semmiféle összejövetelt nem tartanak. Délmagyarország, 1920. május 1. 1933 Elháríthatatlan szükségszerűség kát. kenyeret! Földet, szabadságot!A laktanya előtt: -Le a militarizmussal! Le a fekete-sárga hadsereggel!. . . Még csak az első szakasza hangzott el a kubikosok dalának, amikor a Zrínyi utca felöl lihegös gyerekhangok kiáltozták: -Itt vannak a zsaruk!- Tódultak a gyerekek gátlástalanul a lovasrendőrök közé ... a kapitány és a rendörök mozdulni sem mertek, nehogy eltapossák őket. . . Juhász Gyula és az elvtársak összecsókolták a gyerekeket." Erről a napról a költő így beszélt az emlékező tanúsága szerint: Amit ma láttam, hallottam és éreztem, megírni gvönvörü költemény volna. Azt az erőt. bátorságot, amit ma a munkásság mulatott, ugyan meg tudom-e írni valaha? Varga János: 1914. május elseje Szegeden. 1933-ban a szakszervezeti tanács, az elháríthatatlan gazdasági szükségszerűségre hivatkozással lemondott a május elsejei munkaszünetről. Csupán a Korzó moziban volt délelőtt fél 11-től ünnepély. Délután sétáltak csak át Újszegedre a tömegek. Délmagyarország. 1933. május 2. És egyre nehezebb lapokat idézni... Már csak sorok jutnak az évszámok mögé. 1935-ben arról számolt be a Délmagyarország. hogy .. .nagv számban tanyaiak is megjelentek az ünnepségen és a munkásokkal együtt ünnepeltek. .. A rendőrség mindig készültségben... Később mar rendőri készültségre akartak degradálni a hivatalosok az egész májust. 1938: Az ünnepségen nem volt beszéd, mert a rendőrség semmiféle felszólalást nem engedélyezett" — tudósított a Délmagyarország. 1940 májusa csak egy aprócska hir a korabeli Délmagyarországban: ..A Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete közli, hogy májusi ünnepsége, melyet szerdán 20 órai kezdettel az Ipartestületben akart megtartani, közbejött akadály miatt, elmarad". Ugyan mi jöhetett közbe? Árvíz? Hurrikán? Talán megmagyarázzák a következő évek. Az. hogy 1941-ben. 1942ben és 1943-ban egy sor sincs már májtts elsejéről a lapokban. S 1944-ben már a lapok sincsenek ... csak a fasiszta Szegedi Üj Nemzedék. Hogy ezen a mai ünnepen mégse csak a múlt keserűségét emlegessük föl. idézzük befejezésül a Délmagyarorszáf. 1945. május 3-i számának széles hasáboknri futó főcímét Halvanezres tömeg ünnepelte Szegeden az első szabad május elsejet. | (PÉTER LASZLÖ válogatósa) | 6 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1967. április 36.
