Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára való ünnepi felkészülésben a szegedi úttörőcsapatok a munka kösepetáján járnak. 2121. HUNYADI jANOS ÜTTÖRÖCSAFAT a pétőfitelepi Gera Sándor iskolában jelmezes gyerekkarnevált rendezett. A kulturális seregszemlére pedig a hetedikesek orosz nyelvű, az iskolai életről szóló jelenettel készülnek, dr. Barna Jánosné orosz tanár vezetésével. de akad dolguk a magyar szakos nevelöknek ls. akik székely népballadamúsort készítenek elő. A 2127. n. FÁKrtTTl FERENC CSAPAT a Móra Ferenc iskolában szintén eseménydús téli programra tekint vissza. Itt az események középpontjában a januári Lenin-ünnepség állt. Ez már csak azért is emlékezetes a csapatnál. mert a sokféle műsorszám, énekkari produkciók, szavalatok, jelenetek megemlékezések, Lenin-kép rajzolási versenyszámok mellett ekkor került sor az egyik legszebb Iskolai hagyomány megismétlésére, a Móra Ferenc emlékerem kiosztasára. Ezt — arany, ezüst és bronzfokozatban — most is azok a tanulók kapták meg. akik a tanulmányi és a közösségi munkában kitűntek. A csapat vfziúttftről a telet elméleti felkészüléssel töltötték Fáy László tanár vezetésével. Ők tavasszal különpróbát teljesítenek, s alig várják, hogy szakállas „tengeri medve" parancsnokukkal. Vörös Mihály csapatvezetővel vizreszallhassanak. Az e|SP«z téten á+ folyó raivetélkedők első helyezettjei rövidesen odaállnak a városi versenyek zsűrijei elé. számot adni felkészülésükről. A nvolcadikos Púja Géza és a hatodikos Szentkuti Levente nagyon re ménykednek. hogy a rajzvetélkedőben nem hoznak szégyent a csapatra. A 2191. MADACH ÚTTÖRŐCSAPAT latúa. a Nebuló alig győz hírt adni a sok eseményről. Az egyik téli hét minden délutánján „dörögtek a fegyverek". A csapat aprajanagyja. több mint 300 úttörő lőgyakorlaton vett részt a heti örsi foglalkozások keretében. A fegyverdörgés persze nem volt igazi, mivel csak légpuskával folyt a gyakorlat, de előírásos távolságról, az MHS-től kapott hivatalos lólapokra. A nvolcadikos „lőszergyáros és lőtérparancsnok" Király Zoli, s a lónaplót vezető hetedikes lányok példás komolysággal végezték feladatukat. A fiúk közül a hetedikes Antal Laci, a lányok közül a hetedik b-s Vajda Éva lőtt legtöbb köregységet A színjátszó szakkör a Twist Olivért mutatta be az új bábjátékos szakkör a Felfedezzük Amerikát című az iskola tanulóiról szóló j paródiaműsor bemutatására [ készül, és megszülettek mái . az első győztesek a szaktár- | gyí vetélkedőkön is. A 7. ÜTTttRÖHÁZBAN mintegy száz kiváló úttörő őrsvezetőt hívott össze Rad nóti Tamáné, hogy a gyere- j kek személyesen cseréljék ki tapasztalataikat egymással, s a kitűnő ötleteket a csapatok munkájában minc! több helyen hasznosíthassák. S itt a harmadik ünnepáprilis 4. Az úttörőcsapatok belső mozgalmi élete a felszabadult gyermeknemzedél örömteli jelenének beszédebizonyítékát nyújtja. p. n. üdülésért Ladvánszky József emlékezete Irta Péter László EGÉSZ ÉLETÉBEN A FÖLSZABADULÁS ÉRT KÜZDÖTT, Ő MAGA MÉGSEM ÉRHETTE MAR MEG. EZ LADVÁNSZKY JÓZSEF TRAGIKUMA. A SZEGEDI ILLEGÁLIS KOMMUNISTA MOZGALOM KÖZPONTI PROLETÁR-ALAKJÁNAK TEVÉKENYSÉGE, MUNKÁSSÁGA AZ UTÓDOK MÉLTÓ TISZTELETÉT ÉRDEMLI. A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁG MAI ÉPÍTŐINEK NEM SZABAD ELFELEDKEZNIÜK RÓLA, AKI ÉLETÉT ÁLDOZTA A MUNKÁSOSZTÁLY, AZ EGÉSZ NÉP SZABADSÁGÁÉRT. Szegeden született, 1889. február 26-án. Édesapja. Ladvánszky Vince, téglagyári munkás volt. hét gyermeknek adott életet. Közülük hármat tudott, fölnevelni. Egvikük él mér csak: Ladvánszky József öt. évvel fiatalabb öccse és küzdőtársa, Ladvánszky Vencel ny. rendőrszázados. A kőműves szakmát tanulta Ladvánszky József Tápot Dezsőnél, de közben, az 1906 körüli években két ízben Pesten is dolgozott. Ezek az évek az első orosz forradalom kisugárzásaként a munkásmozgalom föllendülésének esztendei voltak, s Tadvánszky ennek az erjedésnek volt szemtanúja a fővárosban. Hazatérve kapcsolódott, be a szervezett munkásság helvi mozgalmaiba. A háború vihara őt is magával sodorta: három évig volt az olasz fronton, és sebesülten tért haza. A forradalmakban eleinte névtelen szereplő. A Tanácsköztársasáp szegcdi napjaiban egyike azoknak, akik az új hatalmat mindennapi munkájukkal szolgálták: többedmagával a lakosság élelmezésének pondja hárult reá. Puritánságát emlegetik: családra éhezett, de eszébe sem jutott. hogy a rábízott élelemből a rajuk jutónál többet vegyen eL Életére törtek A bukás után vált ismertté neve. Amfkzw 1919. május 7-ér. az ellen torra dalom eltiporta Szegeden a proletárhatalmat, Ladvánszky József életét is majdnem kioltotta. Kortársak, Komócsin Antal. Sántha István ól emlékeznek erre a tragikus eseményre. Sántha Istvánnak a Remény és a Szél utca sarkán levő kocsmájában ezen az estén még gyűlésre jöttek össze a móravároti munkások. Ladvánszkyt hallgatták: tájékoztatta őket a helyi fordulat jelentőségéről, a franciák kordonján túlról, a Tanácsköztársaság területéről érkezett hírekről. Ekkor érte az. első golvó. Ez csupán súrolta a fejét. A lámpát, leverték, s ő a sötétben az udvar felé keresett menekülest. A merénylő — egr balástyai lovasrendőr, a franciák szolgálatába szegődött Sárinper — utána szaladt, s közelről a szive fölé lőtt.. Mindenki azt. hitte, hogy mephalf. Halálhíre jutott el a fővárosba is. A Vörös üjsap máius 9-én búcsúzott a szegedi vértanútól. A Népszava május 18-i számában az ismert agrárszocialista költő, Benjámin Ferenc versben siratta el. Akinek halálhírét költik, sokáig él. Sajnos, ez a néphit Ladvánszky Józsefen nem teljesedett be. Súlyos sebesüléséből ugyan lassan talpra állott, s hamarosan újból nekifogott a -zegedi forradalmi munkásság megszervezéséhez. 1921 áprilisában Tetepdy Pál révért ösztönzést kaptak a Kommunisták Magyarországi Pártja bécsi központi bizottságától, s kiadványokat terjesztettek, sejtrendszert kezdtek kiépíteni. Novemberben a budapesti kommunisták kezdeményezésére Ladvánszky és társai, Ladvánszky Vince (anyakönyvbe jegyzett nevén Vencel), Pintér Béla és Varsandán László aláírták belépési nyilatkozatukat a KMP-be. Pecsétjük is volt A KMP szegedi csoportja szöveggel. Megosztották egymás között a feladatokat: egyikük a levelezést, másikuk a tanyai szervező munkát, a harmadik a környékbeli városokban a sejtek megteremtését, a negyedik az. illegális lapok terjesztését vállalta. Pestről kapott, kiadványokat tanulmányoztak, főként Marx és Engels müveit, a Kommunista ABC-t, de ezeken kívül természettudományi műveket is. Ladvánszkynak első házasságából (1912) született. fia, dr. Ladvánszky József főorvos gyermekkori emlékeiből a legmaradandóbb, ahogyan a Gólya utca 7, számú házuk szobakonyhás lakásában ott szorongott hat-nyolc sejttag. akiket, édesapja tanított, s akiknek — apja kívánságára — éjszakába nyúlóan, el-elálmosodva, ő is felolvasott. A mindössze két elemit járt Ladvsnszkvban kiváló értelem rendkívüli tudásvággyal párosult. Később a bör-' tönben tűrhetően megtanult németül, elsajátította a könyvkötészet mesterségét, sót, — az eszperantó kedvéért — gimnazista fiától latint is kezdett tanulni. Érdekelte a csillagászat: augusztusi éjszakákon a Népszava csillagtérképeivel szerette nézegetni a mennyboltot. A modern testkultúra Müller-féle módszere szerint egészségét reggelente hidegvizes lemosdással edzette. Szakmájában is helyt állt: a pék kemencék építésének környékszerte ismert specialistája volt, 1922 elején a fővárosban ismerős kommunistákkai (köztük az egykori szegedi Csorba Máriával, a franciák elhurcolta Kovács Péter édesanyjával) tárgyalt, segélyt kapott tőlük a Csillagban raboskodók megsegítésére, és illegális kiadványokat, Vörös Újságot Szegeden kívül Alsó központon. Kiskuwiorozsmán. Makőn és Vásárhelyen építették ki sejtrendszerüket A szervező ás nevelő A rendőrség azonban s fővárosi illegális szervessel egyik íagjáhcú lebukásakor nyomara jött szervezkedésüket, é* 1922. március 9-én letartóztatta őket. A december 11-én és 12-én lezajlott pör ükről fönnmaradt ítélet „az állami es társadalmi rend felforpatására es megsemmisiíésere irányuló vétségben" marasztalta el őket Azzal követték el, hogy T^advánszky József. Ladvánszky Vince, Varsandán László »* a Szolnokról idekerült Jászi Ferenc, akit Ladvánszky házába fogadott, „megkezdte azt a mozgalmat, amelynek célja volt Magyarországon a proletárdiktatúrát újból kikiáltani, és ezáltal a magyar állam él tarsadalom törvényes rendjét felforgatni, megsemmisíteni, az úgynevezett proletárosztály kizárólagos uralmát erőszakosan létesíteni"; jex úgynevezett seitrendszer alapján való szervezkedést vezettek. a bécsi és a budapesti kommunisták vezetőségévei állandó összeköttetést tartottak fenn." ... „Terjesztés céljából kommunista lapot röpiratokat és más nyomtatványokat vettek át. és adtak tovább. A mozgalomban és szervezkedésben ifj. Kacsa János. Fodor Ferenc vádlottak Makón. Pintér Béla és Majorosi Sejben Ferenc vádlottak pedig Szegeden tevékenyen részt vettek oly módon, hogv mint seittagok a szervezetbe beállottak, további sejttagokat szervezni igyekeztek, átolvasás és terjesztés végett kommunista nyomtatványokat vettek át és adtak tovább." Az. ítéletből jellemző epizód is kiderül. Ladvánszky Vince Majorosinak e szavakkal adta át az. illegális kiadványokat: „Tanulj és tanítsf Az elsőrendű vádlott vezető szerepéről az ítélet, ezeket mordja: ..Ladvánszky József, aki a proletáruralom alatt Szegeden tevékenyen részt vett a kommunista eszmék terjesztéséből, a bécsi kommunista part megbízottainak közbenjárására magára vállalta Szegeden a kommunista pártnak a Landler-féle frakció elvei szerinti megszervezését. az előbb vázolt sejtrendszer embereivel már az 1921. évi április végétől vagy május elejétől összeköttetést tartott fenn. A mozgalom céljaira megnyerte első se.ittagokul öccsét, Ladvánszky Vincét, mint a szabó munkások szegedi szakszervezetének; Varsandán Lászlót, mint a szegedi nyomdászok szakszervezetének; Jászi Ferencet, ki a vörös uralom idejében dandár politikai megbízott, volt. pedig mint a szegedi fodrászok szakszervezetének elnökét. . ." „További céljuk egy Szegeden felállítandó nyomda volt, amelvhez már be is szerezték a betűket, lemezeket, kliséket, s a kiadandó Kommün című lap fejét, amellyel kefelenyomatot is készítettek." Az első szegedi kommunista-pörben Ladvánszky József 3, Ladvánszky Vince és Varsandán László 2, Jászi Ferenc 2 és fél. a többiek egy-egy évi börtönbüntetést kaptak. Valamennyiüknél enyhítő körülménynek tekintették büntetlen előéletüket, de Ladvánszky és Jászi ítéletében sűlyosbitónak számították, hogv „a vörös uralom alatt mint meggyőződéses kommunisták jelentős szerepet, játszottak." Három év a Csillagban. A lebukás visszavetette a mozgalmat, de nem állíthatta meg. Kiszabadulása után sem torpant meg Ladvánszky József. Üjból megkezdte szervező és nevelő munkáját, s 1925 nyarán, amikor a KMP befolyása alatt létrejött legális forradalmi szervezet, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, az ún. Vápi-párt. Szegedre küldte megbízottait.' ismét, ó vállalta a veszélyes és felelősséggel terhes vezető szerepet. F, párt programjának megfelelően főként. a környék mezőgazdasági munkásainak aratósztrájkjait szervezte. Röpiratok jelentek meg a megye városaiban és községeiben: Szegeden. Csongrádon . . . A hatalom megint nem nézte tétlenül mindezt. s 1926. november 20-án ismét lecsapott T advánszkyra és társaira: Gladirh Józsefre, Nagy Ferencre. Kommunista szervezkedés vádiával állították őket bíróság elé. de ez bizonyíték hiányában — kéthónapi előzetes letartóztatás után — 1997. január 22-én kénytelen volt szabadlábra helyezni őket. Ladvánszky mint az építőmunkások szaksz*rczeténck kerületi titkára, majd elnöke, a kör* mmm* nyékbéli városok forradalmi szocialista eróíVel könnyen kapcsolatot talált. Útjaira gyakran elkísérte id. Komócsin Mihály, a MÉMOSZ Központi Vezetőségének tagja. A megye városaiban, községeiben együtt tartottak előadásokat. „Ladvánszky — amint Komócsin Mihály visszaemlékezéséből tudjuk — olvasott, képzett vezető volt, komolysága, zárkózottsága ellénére szerették, tisztelték a szegedi építőmunkások. Övatos előadó volt.: ügyesen szavaiba tudta rejteni a mondanivalója forradalmi szándékát úgy, hogy hallgatói megértették, de a hatalom jelenlevő képviselői mégsem köthettek bele. Nem felejtem el, egyszer Mindszenten, ahol erős helyi építőmunkás szervezet volt, még a megfigyelő csendőrök is elismeréssel nyilatkoztak a gyűlés végén előadásának okos, meggyőző voltáról." Az országszerte kirobbant épttőmunkás sztrájkokkal egyidőben 1927. augusztus 2-án Ladvánszky irányításával sztrájkba lépett a szegedi klinikák építésénél dolgozó 90 kőműves és ugyanannyi segédmunkás. A 88 filléres órabér egy pengőre emeléséért álltak csatasorba. A Szociáldemokrata Párt titkára, a hirhedt lő jer Dezső, megakadályozta a munkabeszüntetés kiterjesztését a többi szegedi építkezésre. a munkaadók pedig megtorlásul elbocsátottak mintegy 600 epítőmunkást. A tíznapos sztrájk igy fél-eredménnyel ért véget: a megegyezés kimondta, hogy az órabér 80 fillérnél kevesebb, 95 fillérnél több nem lehet Üldöztetése és mártírhaldia A gazdasági válság éveiben megint fellendült az illegális mozgalom, de a rendőrség ismét nyomára jött. Kiderítették, hogy a szervezkedés központja az építőmunkások szakszervezete. 1930. május lB-án házkutatást tartottak benne, lefoglalták az iratokat megtiltották a szakszervezet működését, és Ladvánszkyt, valamint Stéhli Istvánt letartóztattak. Az 1931. június 21-én elhangzott, ítélet szerint Gero Sándor és Gladich József két és fél évet, Komócsin Antal S hónapot kapott, míg ezúttal Ladvánszky három. Stéhli két hónappal úszta meg. Érdekes dokumentumot őriz Ladvánszkynak második házasságából (1927) született lánya, dr. Lévai Sándorné, arról, mennyire szemmel tartotta édesapja tevékenységét a rendőrség. A makói kapitányság kérésére 1930. november 6-án Buócz Béla szegerii főkapitány információt küldött róla és „kommunista üzelmeiről" Makóra. Az irat felzetére Petrán György makói kapitány 8-án ráírta: „Ladvánszky neve feljegyzendö. s ha előadást tart, igen szigorúan kezelendő." Az ügyirat intézője, Bója Imre detektív már 12-én a hátlapon jelentette, hogy az aktát láttamoztatta „a kardostiszt urakkal" (a munkásgyűléseken megfigyelőként karddal megjelenő rendőrtisztekkel), és hozzátette: „Ladvánszkyt nyilvántartom, és makói szereplése esetén a legszigorúbban ellenőrzöm." Utoljára az 1937. szeptember 14-i épitőmvnkás sztrájkban való részvétel miatt ítélték négy hónapra, A vallatásnál — így mondják a kortársak — fejét a falhoz verték a nyomozók, A háborúiban légnyomást kapott,- egyszer autó is elgázolta. így ez az ujabb agyrázkódás már végzetes lett számára. A börtönből betegen jött ki. a munkások orvosa, dr. Berkes Pál kezelte. de már hasztalan. Hat hétre szabadulása után. 1940. június 14-én, 51 éves korában meghalt, Gulyáné Soós Katalin, a szegedi munkásmozgalom e korszakának történetírója, igy jellemzi Ladvánszky Józsefet: „A siepedt munkásmozgalom egyik legöntudatosabb és legaldozatkészebh képviselője volt, és az is maradt mártírhaláláig." • Emlékét mégsem őrizzük eléggé. Igaz. nevét viseli az 1926-ban általa alapított épitőmunkás énekkar és egv szocialista kőműves brigád, ezenkívül Baktöhan és — harcostársának, Zsigmond Józsefnek figyelmessége folvtán — Szövegen egy-egy utca. Munkásmozgalmi szerepe. tevékenysége azonban megérdemelné a monografikus földolgozást, és azt. hogv — talán már idén júniusban, az építők napián — márványtábla hirdesse emlékét munkásságának színhelyén, a Juhász Gyula (Fodor) utca tn. számú házon, vagy a Petőfi (Somogyi) telep Gábor Áron (XI) utca 55 (672). számú házon, ahol 1927-től — második feleségével, az 1924ben elhunyt 19-es harcos Szabó János özvegyével és családjával — haláláig élt. JUHÁSZ OVIM.A (VOI.T FODOR) UTCA Jl>. Emeletén volt az épftómtinkás szakszervezet otthona A VÖRÖS ÜJSAG EGYKORI NEKROLÓGJÁNAK BEFEJEZŐ SORA KÖTELEZ MINKET IS: ..LADVÁNSZKY ELVTÁRS MINDENT IDEADTÁL ÉRETTÜNK: MINDEN KÖSZÖNET NEKED." 4 OtL-MAGrARORSZA* BtUÓ, 1367. apriüs i.