Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

A termelőszövetkezetek helyzetéről és fejlesztéséről A tsz-kongresszus határozata VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 A MAGYAR SZOCIALISTA MVNKÁSPÁR1 LAPJA ~Á határozat termelőszövetkezeteink helyzetének és fejlesztésének minden lényeges kérdésében állást foglalt. A termelőszövetkezeti mozgalom társadalmi hivatásáról és fejlődési irányairól szólva többek között rámutat, hogy a párt javaslatára, a munkásosztály aktív támogatásával kialakult nagyüzemi gazdaságokban a magyar parasztság azt a gazdálkodási formát és azt az éiemódot választotta, amely szerves része kibontakozó szocialista társadalmunknak, épülő szocialista hazánknak és biztos záloga saját boldogulásának. A szóvetkezeti mozgalom eredményei a termelőszövetkezeti parasztság milliós táborában közvetlenül táplálják a hűséget a munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségéhez, elmélyítik a tiszteletet és a megbecsülést társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt A mai magyar falvak gazdasági viszonyaiban. a parasztság gondolkodásában még föllelhető bizonyos ellep tmc <>i. nem kifejezetten osztályjellegűek, s éppen azért gyengíthetök, illetve leküzdhetők. Az egyéb hibák, nehézségek és ellentmondások se a szocialista nagyüzemi gazdálkodásból fakadtak, hanem nagyrészt a gazdaságirányítás korábban kialakult rendszerével kapcsolatosak. Az utóbbiakat elsősorban a vállalati gazdálkodás és az önálló gazdasági elszámolás elemeinek erősítésével lehet és kell leküzdeni. Eljött az ideje, hogy a termelőszövetkezetek a vállalatszerű gazdálkodáshoz szükséges gazdasági önállóság mind több feltetelével rendelkezzenek. Ezek megoldása országos feladat, társadalmi ügy. A kongresszus éppen ezért — a termelőszövetkezetek milliós tagságának és az egész népnek az érdekeitől vezérelve — helyesli a gazdaságirányítási reform céljait és alapelveit, amelyek az MSZMP IX. kongresszusának határozatában kifejeződnek. A kongresszus — hangoztatja a továbbiakban a határozat — nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a munka növekvő termelékenysége alapján lehetővé váljék a termelőszövetkezetek nagy többségében az elhasznált álló- és forgóeszközök pótlása, saját bevételből, a szövetkezeti tagoknak a munkásokéhoz közelítő, azzal arányos személyi jövedelem elérése, továbbá a termelés bővítéséhez szükséges felhalmozás, illetve a hitelek saját erőből 'örténő visszafizetése. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás erősödése és a termelőszövetkezeteken belüli viszonyok demokratikus jellegének, szocialista, közösségi természetének fejlesztése kölcsönösen feltételezik egymást. A termelőszövetkezetek úgy emelkedhetnek a kívánt magasabb szintre, ha korszerű és jövedelmező vállalati gazdálkodást folytatnak, s ezt tagjaik demokratikus közösségére alapozzák. A kongresszus történelmileg lehetségesnek, társadalmi és gazdasági szempontból pedig indokoltnak tartja a közösen használt, de ma még személyi tulajdonban levő földek fokozatos átkerülését szövetkezeti tulajdonba. A termelőszövetkezetekben ugyanis már nem a földmagántulajdon a biztos megélhetés és a társadalmi tekintély alapja, hanem sokkal inkább a korszerű, szocialista elvek szerint elismert munka. A kongresszus rendkívül fontosnak tekinti, hogy az egymással szövetséges munkásosztály és a parasztság egymás iránti bizalma, őszinte barátsága a jövőben még hatékonyabb legyen. A munkásság és a parasztság szövetsége gazdasági tekintetben végeredményben az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös " viszonyára, arányos fejlődésére támaszkodik. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítésével és a szövetkezeti demokrácia elveinek érvényesítésével kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a termelőszövetkezetek működését szabályozó 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet és az ide vonatkozó egyéb jogszabályok több tekintetben elavultak s ezért a kongresszus fölkéri az országgyűlést, hogy még ebben az évben új szövetkezeti törvényt hagyjon jóvá. Az új szövetkezeti törvény — javasolja a határozat — mondja ki világosan, hogy a termelőszövetkezeti tagsággal járó jogokat csak az él"ezhesse, aki kötelezettségeinek is eleget tesz. A közös munkában való részvétel kötelezettségének mértékét — munkaidőben, munkateljesítményben, de természetesen az általános jogszabályi előírások figyelembevételével — a szövetkezeti közgyűlés állapítsa meg. Javasolja a kongresszus, hogy a pártoló tagság rendszerét szüntessék meg, és a tagok sorából töröljék azokat, akik ismételt felszólításra sem dolgoznak rendszeresen a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezetek az új törvények alapján módosítsák, korszerűsítsék alapszabályukat. A tagok — a jogszabályok keretei között, a szövetkezeti demokrácia elveinek megfele'ően — maguk határoz zák meg termelőszövetkezetük szervezeti felém'tését. működési rendjét, s válasszák meg vezető szervüket. Egvértelmüen állást foglal a határozat amellett, hogy a következőkben is a közgvüles legyen a termelőszövetkezet legfőbb szerve. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe kell utalni a szövetkezet létét érintő kérdéseket, a működés alapvető kérdéseit, továbbá a gazdálkodás olyan fontos kérdéseit, mint például a tarvek főbb mulatóinak s a zárszámadásoknak a jóváhagyása. A termelőszövetkezet általános hatáskörű vezető testülete a vezetőség. E testület legven jogosult és köteles minden olyan ügyben határozni és intézkedni, airrbcr a döntés joga nincs fenntartva a közgyűlésnek. A vezetőség a közgyűlésnek tartozzék felelősséggel. Állást foglalt a kongresszus a háztáji földek juttatásával kapcsolatban is. A háztáji föld juttatását eszerint a jövőben nem a közös háztartáshoz, hanem a tagsági viszonyhoz, a szövetkezetben végzett munkához, valamint a tagok családi körülményeihez kell igazítani. A háztáji föld mfnimumat — 800 négyszögölt — a termelőszövetkezetek minden tagja kapja meg, amennyiben a közgyűlésen előírt évi munkakötelezettségét teljesíti. A háztáji föld nagysága a végzett munka, a helyi adottságok, valamint a tag család' körülményei szerint 1600 négyszögölig terjedhet. A háztáji szelő, illetve gyümölcsös területe 600 négyszögölnél ne legyen nagyobb. Az öreg, rokkant, tartósan munkaképtelen, nyugdíjas vagy járadékos szövetkezeti tagok a korábban juttatott, de legalább 800 négyszögöl nagyságú háztáji föld illesse meg, mégpedig munkateljesítményétől függetlenül. A termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának kérdéseivel kapcsolatban a határozat rámutat; a kongresszus meg van győződve arról, hogy a szövetkezeti termelést az önálló vállalati gazdálkodás elemeinek erősítésével —döntően gazdasági eszközök alkalmazásával — lehet és célszerű fejleszteni, tervszerűen befolyásolni. Állást foglal a határozat amellett, hogy a termelőszövetkezetek termékeik túlnyomó többségét a továbbiakban is a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak szerződéses alapon — adják el. A szerződések .— mind a jogok, mind pedig a kötelezettségek tekintetében — egyenjogúságon alapuljanak és legyenek kölcsönösen előnyösek mind a szövetkezeteknek, mind a vállalatoknak. A kongresszus — hangoztatja a határozat — lényegesnek tekinti annak a törvényes elvnek a tiszteletben tartását, amely szerint a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban álló vállalatok és intézmények a szövetkezetek tekintetében hatósági feladatat nem láthatnak el, ilyen jogkör csak az államigazgatási szerveket illeti meg. A termelőszövetkezeti mozgalom eredményei lehetővé teszik, a gazdaságirányítás reformja és a szövetkezeti gazdálkodás biztonsága pedig kifejezetten megkívánja a földhasználat rendezését. A kongresszus ezért helyesnek és kívánatosnak tartja a földhasználat és a földtulajdon egységének fokozatos megteremtését. Elvi és törvényes lehetőséget kell teremteni arra, hogy a termelőszövetkezetelt a használatukban levő földeket, megfelelő megváltási »ár ellenében — tulajdonukba vehessék. E folyamatban érvényesülnie kell az anyagi érdekeltségnek és a szövetkezeti tagok, illetve a földtulajdonosok önkéntes elhatározásának. A kongresszus felkéri az országgyűlést, hogy az új szövetkezeti törvénnyel egy időben hozzon olyan ú.i földjogi törvényt is, amely rögzíti a földtulajdon új rendszerének elveit. A szövetkezeti demokrácia erősítése és a szövetkezeti gazdálkodás eredményességének javítása céljából a kongresszus állást foglalt a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek megalakítása mellett. Annak az elvnek az érvénvesítéséért szállt síkra, hogy a termelőszövetkezetekre kötelezettség csak jogszabályokból megkötött szerződésekből, valamint a közgyűlés és a választott szervek határozataiból származhat. A termelőszövetkezetek demokratikusan választott képviseleti szervei: a termelőszövetkezetek kongresszusa, a termelőszövetkezetek országos tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei. A négyévenként összeölő termelőszövetkezeti kongresszus nemcsak a termelőszövetkezetek helyzetének és feilesztésének közvetlen problémáival foglalkozik, de egyben politikai fórum is. Lehetőséget ad a parasztságnak saját helyzete és jövője országos szintű megtárgyalására, a párt és az állam agrárpolitikájának kialakításában való aktív részvételre. A termelőszövetkezetek országos tanácsa a termelőszövetkezetek központi képviseleti szerve. A kongresszus kívánatosnak tartja, hogy az állami szervek a termelőszövetkezetek összességét érintő legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseket és jogszabályokat egyeztessék a tanácscsal. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek területi szövetségei a megyéken belül gazdasági körzetenként, illetve — indokolt esetben — megyénként alakuljanak meg. He'vesli, hogy a szövetségek maguk készítsék el — a kongreszszuson jóváhaffvott minta felhasználásával — alaoszabálvukat. A kongresszus felhívja a termelőszövetkezeti taeokat. hogy a soron levő munkák és teendők példás elvégzésével vegyenek tevékenyen részt a világméretű történelmi megemlékezésben; a Naev Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának felemelő megünneplésében. 57. évfolyam, 94. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. április 22. Vitanap a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán Felszólalt Busa Vilmos kisteleki tsz-elnök is A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa pénteken folytatódott, tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkára, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az ülést Bertalan Istvánné. a pusztaszabolcsi Mező Imre Tsz elnöke nyi. totta meg. Ezután Szűcs Béla. a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnöke, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke beterjesztC'te a bizottság jelentését, amit a kongreszszus tudomásul vett A továbbiakban folytatódott a vita. Felszólalt Fierpasz Károly, az agárdi Gárdonyi Tsz elnöke, Baksai Antal, a Baksa községben működő Ezüstkalász Tsz elnöke, Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke. Kelemen László, a bögötei Egyetértés Tsz elnöke, Siket Gyula, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz elnöke, Hartman Bálint a szendrői Szabad Föld Tsz elnöke, Nagy Vilmos, a kondorosi Lenin Tsz főagronómusa, Garamvölgyi Károly pénzügyminiszter-helyettes, Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke, Madarász Lajos, az ácsi Egyetértés Tsz elnöke, Pinkóczi Ferencné, a tuzséri Rákóczi Tsz munkacsapatának vezetője, Szirmai Jenő, a SZÖ VOSZ igazgatósagának elnöke, Fekete Győr Endre, Heves megye küldötte, dr. Láng Géza egyetemi tanár, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektora. A Csongrád megyei küldöttek közül felszólalt Busa Vilmos kisteleki tszelnök. (Felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A Veszprém megyei tsz-ek nevében Tornai End» re szólalt fel, majd Házi Gyula erdőszállási tsz-elnök mondott véleményt Tegnap délután befejeződött a vita, s az abban elhangzottakra Dimény Imre válaszolt Ezután a kongreszus határozatot hozott. A tanácskozás ma folytatja munkáját. flz európai kommunista és munkáspártok értekezlete szerkesztő bizottságának ülése © Prága (MTI) Április 21-én megkezdődött Prágában annak a szerkesztő bizottságnak az ülése,, arnely előkészíti az európai kommunista és .munkáspártoknak az európai biztonság kérdésével foglalkozó értekezlete anyagát. Az értekezletet április 24—27 között tartják Karlovy Vary-ban. A szerkesztő bizottság ülésén az alábbi testvérpártok képviselői jelentek meg: Belga KP. Bolgár KP, Csehszlovák KP, Dán KP, Finn KP, Francia KP, ír Munkáspárt, Észak-Írország KP-ja, Olasz KP, Luxemburgi KP. MSZMP, NSZEP, Német KP. Nyugat-Berlini NSZEP, LEMP, Osztrák KP, Görög KP, San-Marinói KP, SZKP, Spanyol KP, Svájci Munkapárt és Nagy-Britannia Kommunista Pártja. Kongresszusi zászlóval és oklevéllel kii öntetett üzemek A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának döntése alapján a IX. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben 1966-ban elért kiemelkedő eredményeikért kongreszszusi zászlót kapnak a következő üzemek: Lenin Kohászati Művek, Minőségi Cipőgyár, Mecseki Szénbányászati Tröszt, Csepeli Motorkerékpárgyár, Üj Élet Termelőszövetkezet, Mélykút. Kongresszusi oklevelet kapnak: Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT, Hajdú megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, Nitrokémiai Ipartelepek, Richards Finomposztógyár, ÉM Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, Mélyépítési Tervező Vállalat, Nagykőrösi Konzervgyár, Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat, Bolyi Állami Gazdaság, Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás, Miskolci vasúti csomópont, MAHART folyamhajózási üzemigazgatóság, Vásárosnamény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, Irószerkészítő Ktsz, Ságvári Tsz, Nyíregyháza, Vörös Csillag Tsz, Czibakháza. és szövetkezeti vállalatok A SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége az 1966. évi — és a korábbi években folyamatosan elért — eredmények alapján Kiváló földművesszövetkezet címmel és vándorzászlóval tüntette ki a Pécsvárad, Gyula, Mezőkövesd, Tamási, Zirc és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezeteket. Ki,váló földművesszövetkezet címet adományozott az alábjbi földművesszövetkezeteknek: Mohácsi Kiskunhalas, Békéscsaba, Pusztaszabolcs, Győr, Kistelek, Balmazújváros, Kömlő, Sur, Szécsény, Zsámbok, Somogyszob, Tiszafüred, Paks, Körmend, Pacsa és Vidéke Körzeti Föld•művesszövetkezet, budapesti 1. sz. és 3. sz. fmsz. A - Kft wüó szövetkezet címet adományozta a Csongrád, Somogy és Szabolcs megyei MÉK-nek. Kiváló vállalat címet kapott az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ, a Zöldség, Gyümölcs Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat, a HUNGAROFRUCT Vállalat és a Szövetkezeti Áru- és Anyagellátó Vállalat A Dunaföld vár és Vidéke Takarékszövetkezetet vándorserleggel, valamint az 1966. év legjobb takarékszövetkezete címmel járó oklevéllel tüntette ki. Az 1966. év legjobb takarékszövetkezete címet kapta továbbá a beremendi, a szarvasi, a nagymágocsi, a csákvári, az egyeki, a horti. az igmándvidéki, a tiszavasvári, a jászfényszarui takarékszövetkezet (MTI) Losonczi Pál és Fock Jenő fogadta a diplomáciai testületet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke megválasztásuk, illetve hivatalba lépésük alkalmából pénteken az Országházban fogadták a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. Jelen volt a fogadáson Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Péter János külügyminiszter és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokolosztályának vezetője. Dr. Dusán Csalics jugoszláv nagykövet a diplomáciai testület doyenje tolmácsolta a diplomaták jókívánságait, majd szavaira Losonczi Pál és Fock Jenő válaszolt A fogadás szívélyes légkörben folyt le. flz Izraeli KP főtitkárának látogatása Sámuel Mikunisz, az Izraeli Kommunista Párt főtitkára április 17 és 21 között látogatást tett hazánkban. Budapesti tartózkodása alatt eszmecserét folytatott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről*