Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

fl termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa (Folytatás az l. oldalról) Dr. Dimény Imre: A szövetkezeti mozgalom eszköz életszínvonalunk növelésére A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter beve­zetőként hangsúlyozta, hogy kongreszust megelőző köz­ez az első olyan alkalom, gyűlések és megyei tanács­amikor a nagyüzemi társas­gazdálkodás útján biztosan haladó magyar parasztság intézményes kongresszusi keretek kö­zött hallatja szavát. A kong­A miniszter a követke- alkalmazottak illetmény­zókben áttekintést adott a föld-jogosultsága is indo­koltnak látszik, hogy tör­vény mondja ki: a termelő­kozások tapasztalatairól, szövetkezeti alkalmazottak munkadíjat nem az allam, Mindenütt kifejezésre jut- illetményföldje kevesebb le- hanem maga a szövetkezet Látták többek között azt, gyen, mint a tagok háztá­— A pénzügyi önállóság növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy — 1968-tól foko­zatosan — a tervezett ré­szesedés legfeljebb 80 szá­zalékának erejéig garantált munkadíjat fizessenek a termelőszövetkezetek. A ga­rantált munkadíj az eddigi rendszertől eltérően terme­lési költségként szerepel majd, mint ahogy minden vállalatnál ilyen költségként fogják fel a munkadíjat. A formában, hogy szövetkezeti paraszt­ságunknak új termelőszö­ji földje. garantálja tagjainak. A ga- | rantált munkadíjazás nem vetkezeti törvényre van désével kibővült a szövet­resszusnak lehetősége van szüksége. Az 1959. évi 7. kezeti gazdaságok tevé­arra is. hogy ha szükséges- ^Hmm^B nek tartja, ajánlást tegyen Az utóbbi évek fejlő- ielent feltétlenül és kizáró­lagosan pénzbeli díjazást, azt pedig egyáltalán nem je­ugyanis — főképpen a gaz­a törvényhozás szerveinek u daságirányítás reformja szel­szövetkezeti mozgalmat lemében tett és teendő in­számú törvényerejű rendelet kenységi köre. Akadályozná lenti, hogy a garantált mun­az egészséges és ésszerű fejlődést, ha a szövetkeze­kadíjazás körülményei kö­zött természetbeniekhez nem érintő új törvények megal­kotására, illetve régiek vlsz­szavonására, vagy megvál­toztatására. teket csupán szántó-vető, juthatnak hozzá a tegok. kertészkedő és állattenyésztő gazdaságoknak tekintenénk és megtiltanánk, hogy ter­ményeik, illetve termékeik tézkedések következtében nem felel meg a megválto­zott körülményeknek. Űjra Történelmünk kell szabályoznunk a folyamán soha nem volt gi viszonyra vonatkozó elő- feldolgozasava], ertékesité­még példa arra, hogy a ma- írásokat. Határozottabban sével és különféle szolgál­kell megfogalmazni a szö- tIat?sokkaI foglalkozzanak, vetkezeti tagok jogait és KT,T°/en ° OVÜmölcs, gyar parasztság ilyen kőz vetlen módon bekapcsolód­jék fontos törvények élőké- kötelességeit Rendezni kell szöl° é.s ° zöldségfélék ese­szitésébe. a termelőszövetkezeti al- tébfn indokolt, h"9V a szö­Hangsúlyozottan mulatott kalmazottak helyzetét Ez az vetkezet válogassa, csoma­igénv abból fakad, hogv ^etleg feldolgozza, s korábban feszültség támadt ha..]i9y. latja ?ónak- akkor a szövetkezeti tagok és al- ^ékesítse is. Hasonlókép­kalmazottak között Általá- pfn indokolt például a tej nos kívánság, hogy az új S^UtS 1^JsSA.'-""* meSr4nra^tSőskzt £ -ékenyséf bevezet vetkezeti vezetés szabályait — A szövetkezetek tevé­és rendszerét is. Kívánatos, kenységl körének bővítésé­éi,/.,^,„„ + hogy növekadjék a közgyű- vei kapcsolatban nem fe­munkásosztályukat, ígLT^úJSSZ ES sem * ameífek ZSLLSSrÜE Általánosnak tekinthető szö- valójában nemTezőga'S vetkezeteinkben az az igény gi jellegűek, de ésszerű, is, hogy új szabályok élet- hogy a szövetkezetek is fog­be léptetésével hatékonyab- lalkozzanak velük. Ilyenek rá: a kongresszus nagy sze­repet tölthet be abban, hogy a termelőszövetkezetek gon­dosan, jól felkészüljenek a gazdaságirányítás új mecha­nizmusának ^ bfjezetésévej helyzetnek''megfetelően kell így folytatta: — Az egész magyar pa­rasztság nevében köszöne­tet mondunk alakításában bátorított támogatott bennünket. — A gazdasági eredmé | m ... nyekkel párhuzamosan so- ban szerezzünk érvényt a a fafeldolgozás, á mészége­kat javult a parasztság sor- háztáji gazdaságokkal kap- tés, a kő- és homokbányá­sa. Az évről évre növekvő csolatos politikánknak. Ja- szás, a fuvarozás és külön­részesedés, a megélhetés vasoljuk, hogy az eddigi- féle. úgynevezett szolgálta­múlt évben éktől eltérően minden olyan tó tevékenységek, ntézkedések, szövetkezeti tag, aki telje- — a gazdaságirányítás a január 1-vel életbe lepett siti a közgyűlés által előírt reformjának egyik lénye­új szövetkezeti nyugdíjtör- munkakötelezettségét, jogo- ges következménye lesz, veny megerősítette a bizal- sult legyen legalább 800, hogy növekszik a szövetke­mat, a nagyüzemi társas- legfeljebb pedig 1600 négy- zetek gazdasági, pénzügyi, gazdálkodásba vetett hitet szögöl háztáji földre. Igaz- önállósága. Ez a körülmény azokban is. akik az atszer- ságosnak tartjuk, hogy azok szükségessé teszi a szöveti vezes Idején és az azt kö- a szövetkezeti tagként dol- kezetek pénzügvi alapképzé­vctó években még idegen- gozó asszonyok, akik becsű- si rendszerének megváltoz­kedtek az új paraszti élet- lettel elvegzik a rájuk há- tatását, továbbfejlesztését, formától. Ez jut kifejezésre rulő feladatokat a közös Ennek megfelelően helyes­abban, hogy megerősödött a gazdaságban — ha a fér- nek tartjuk, ha a szövetke­munkafegyelem. A közös jük máshol dolgozik is — zetekben a jövőben az guzdaságokban végzett mun- ugyanakkora háztáji földet eddigitől eltérően — felhal­káért a földjáradékkal kapjanak, mint a többi szö- mozási, részesedési, szociá­vetkezeti tag. üs és kulturális, valamint Hasonlóképpen rendezésre jövedelembiztonsági alapot termelőszövetkezeti képeznek. biztonsága, a hozott szociális intézkedések. együtt az 1961. évi 7,7 mii liárd forint helyett 1966 ban már több mint 13 mii- vár a liárd forintot fizettek ki. A termelőszövetkezetek iránti bizalom növekedéséről ta­núskodik az ls. hogy az utóbbi három hónapban ke­reken 20 000 új tagot vet­tek fel a közös gazdasá­gok. Ezután a miniszter a föld­rendezés kérdéseiről beszélt és hangoztatta, hogy a kong­resszus határozatban kérje az országgyűléstói új szövet­kezeti törvény és új földjogi törvény megalkotását. Az elmúlt évek fejlődése időszerűvé tette és lehetősé­get ad arra, intézmé­nyesen előseg -i demok­ratizmus további megerősö­dését a szövetkezetek életé­ben és munkájában. Ezt a célt szolgálja az, hogy szö­vetkezeteink hozzanak létre társadalmi-képviseleti szer­veket. A szövetkezeti képvi­seleti szervek létrehozása egybefonódik a munkásosz­tály és egész társadalmunk érdekeivel, azzal a közös ér­dekkel, hogy minél előbb teljesen felépüljön hazánk­ban a szocializmus. Ilyen alapon javasoljuk a kong­resszusnak, hogy válassza meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, s ennek megfelelően határozza meg feladatait is, és javasoljuk, hogy a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa és a területi szövetségek között, valamint e két testület és a szövetkezetek között ne legyen alárendeltségi vi­szony. Ajánlásaik, javasla­taik elfogadásáról a szövet­kezetek döntsenek. Sem az országos tanács, sem a terü­leti szövetségek nem lesznek hatósági jogkört gyakorló hivatalok. Végül hangsúlyoz­ta az előadó, hogy egész né­pünk várakozással tekint a szövetkezetek további műkö­dése elé, s figyelemmel kísé­ri ezt a tanácskozást is. Az országos tanács és atsz-ek területi szövetségei működésének irányelvei — A szövetkezet nem cél, hanem eszköz arra, hogy többet termeljen a mező­gazdaság és ennek követ­keztében növekedhessen mindnyájunk életszínvonala. Amikor tehát mérlegre tesz­•zük eddigi eredményeinket, akkor nem elég csak azt vizsgálnunk, mennyivel él­nek jobban a szövetkezeti tagok, családok. Vizsgál­nunk kell azt is, vajon érezteti-e előnyős hatását a szövetkezett gazdálkodás az egész népgazdaság, illetve az ország egészének ellátása szempontjából. Teljesen jo­gos oz az igény, hogy eb­ben a vonatkozásban is va­lóra váljanak társadalmunk reményei. A városi lakosság életszínvonalának alakulásá­ban ts kifejezésre kell jut­nia a nagyüzemi társasgnz­dalkodás kedvező hatásá­nak. — A termelőszövetkezetek árutermelése az utóbbi hat évben több mint 40 száza­lékkal növekedett. Ez tette lehetővé, hogy bár egyes cikkekből időnként ellátási zavaraink is voltak. szá­mottevően tovább növeked­jék hazánkban az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás. A fejlődésre jellemző, hogy az 1958. évihez mérten több mint kétszeresére növelhet­tük élelmiszer-e.rporlunkat. A mezőgazdaság — rrunt a népgazdaság fontos deviza­termelő ágazaté — pótolha­tatlan é$ fontos szerepet ját­szott és játszik egész nép­gazdaságunk helyzetének alakulásában. Dr. Nagy Sándor beszá­molójában a Termelőszö­vetkezetek Országos Ta­nácsa és a termelőszövetke­zetek területi szövetségei működésének irányelveit is­mertette. A termelőszövetkezetek tár­sadalmi, képviseleti szervei­nek létrehozását szükségessé teszik a termelőszövetkeze­tek működésének, gazdálko­dásának a gazdaságirányítási rendszer reformjával kiala­kuló űj feltételei, s ezzel kapcsolatban különösen a termelőszövetkezet önálló vállalati gazdálkodásának ki­alakítása, erősítése. A fel­vásárlási árak, valamint az anyagi érdekeltséget megha­tározó egyéb feltételek is­merete mellett a szövetke­zeti gazdaságoknak elenged­hetetlenül szükséges tájéko­zödniok a belső piac é.s a külkereskedelem igényeiről. Ezt a feladatot csak egy át­fogó, s az egyes gazdaságo­kig eljutó információs rend­szer oldhatja meg. A szövet­kezeti gazdaságok informá­ciós rendszere szövetkezeti alapon, elsősorban a területi szövetségek keretében ala­kítható ki eredményesen. A szövetségek feladata lesz a hatékony szövetkezeti érdek­védelem is, olyan, még ma is gyakori esetekben, amikor egyes állami vagy szövetke­zeti vállalatok a termelőszö­vetkezeteket a jogtalan vál­lalati nyereség é.s a prérni­timnővelés szabad vadászte­rületeinek tekintik. — A termelőszövetkezetek területi szövetségei — foly­tatta az előadó — a létreho­zó tagszövetkezetek szervei, s munkájukért e szövetke­zeteknek tartoznak felelős­séggel. A termelőszövetkeze­tek életébe, gazdálkodásába nem avatkozhatnak be és csupán azokban a tevékeny­ségi körökben járhatnak el, amelyeket a tagszövetkeze­tek hatáskörileg rájuk ru­háztak. Főképp a gazdasági kapcsolatok területén fejtik ki tevékenységüket. A társadalmi képviseleti szervek fenntartási költsé­geit maguk a termelőszövet­kezetek fedezik. A Termelő­szövetkezetek Országos Ta­nácsának fenntartási költsé­geit az ország termelőszövet­kezetei, a termelőszövetke­zetek területi szövetségének költségeit pedig a létrehozó tagszövetkezetek viselik. Ez ugyan bizonyos mértékű anyagi megterhelést jelent a közös gazdaságoknak, de el­engedhetetlen feltétele an­nak, hogy e szervek tényle­gesen a termelőszövetkeze­tek saját szervei legyenek. Az Országos Tanács állami felügyeletét a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány, a területi szövetsége­két pedig' az illetékes me­gyei tanácsok végrehajtó bi­zottságai gyakorolják. Azok­ban az esetekben, amikor az illetékes állami szerv és az országos tanács valami­lyen kérdésben népi ért egyet, az országos tanácsnak joga van a vitás kérdéseket döntés végett a kormány elé terjeszteni. A működési szabályzatok tervezetében több olyan funkció, feladat szerepel, amelyek megoldásához szin­te azonnal hozzáfoghatnak. Ilyen elsősorban az árukap­csolatok létrehozása; érdek­védelem az áruk átadásánál, minősítésénél; tájékoztatás a piaci tapasztalatokról és a jogvédelem ellátása. A továbbiakban a területi szövetségek feladatköréről beszélt, majd rámutatott: ajánlatos azt az elvet kö­vetni, hogy a területi szövet­ségek egy-egy megyén belül gazdasagi körzetenként ala­kuljanak meg. Ugyanígy kí­vánatos, hogy egy-egy terü­leti szövetségben legalább ötven, de legfeljebb száz szö­vetkezet vegyen részt. Azok­ban az esetekben, amikor egy-egy területi szövetségben nagyszámú termelőszövetke­zeti csoport vesz részt kü­lönleges ügyeik intézésére külön tagozatot is lehet ala­kítani. Ha a területi szövet­ségben egy-egy termelési táj, illetve ágazat — például makói hagymatermelők, szen­tesi zöldségtermelők — ter­melőszövetkezeteinek speciá­lis érdeke úgy kívánja, a szövetségen belül külön ága­zati részleg alakítható. Dr. Nagy Sándor befeje­zésül hangsúlyozta: az or­szágos kongresszus, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövet­kezetek területi szövetségei mind célkitűzésükben, mind működésük demokratizmusá­ban, s munkamódszereikben egységes rendszert alkotnak. Amerikai légitámadás Haiphong ellen © flanoi (VNA) Az amerikai agresszorok új, rendkívül súlyos lé­pést tettek csütörtökön a háború fokozatos kiterjesz­tésének útján: a déli órák­ban Haiphong kikötőváros sűrűn lakott negyedelt és ipari létesítményeit bombáz­ták. A légi kalózok — jelent! * VNA-hírügynökség — erős légelhárításba ütköztek. Az első jelentések szerint a fegyveres erők a város la­kosságának támogatásával öt amerikai repülőgépet le­lőttek és több más gépei megrongáltak. Brezsnyev lenában © Jena (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az 1ZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, az NSZEP VII. kongresszusán részt ve­vő szovjet küldöttség veze­tője csütörtökön Berlinből Jenába érkezett. Erfurtban, ahol Brezsnyev és kíséreté­nek repülőgépe leszállt, va­lamint a városból a Jenáig vezető úton tíz- és tízezrek sorakoztak fel és üdvözölték a vendégeket. Délután Brezsnyev és kísérete megte­kintette a Kari Zeiss-Jena műveket, majd az itt rende­zett szovjet—német barátsá­gi nagygyűlésen beszédet mondott. Holdat ért a Surveyor-3 © Pasadena (AP, Reuter) A Surveyor—3 amerikai Hold-szonda csütörtökön, magyar idő szerint éjjel 1.04 órakor simán leereszkedett a Holdnak „A viharok tenge­re" elnevezésű részén. Az amerikai Hold-szonda sor­rendben a negyedik, amely­nek sikerült simán, zuhanás­mentesen Holdat érnie. Alig egy órával a Holdat érés után az amerikai Hold­rakéta berendezései meg­kezdték a Hold felszínéről készített képek sugárzását a pasadenai megfigyelő állo­másra. a tervek szerint a Surveyor—3 tv-kamerája a Holdat éréstől számított első 24 órán belül mintegy 1000 felvételt készít Az ENSZ rendkívüli közgyűlése © New York (MTI) Ma New Yorkban megkez­dődik az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendkívüli közgyűlése. Az ülésszak na­pirendjén a délnyugat-afri­kai kérdés, a világszervezet úgynevezett békefenntartó akcióinak problémája és az ENSZ világűr-értekezlete összehívásának időpontja szerepel. A rendkívüli köz­gyűlés összehívását még az ENSZ közgyűlésének leg­utóbbi ülésszaka határozta el. U Thant befejezte ázsiai korútiát © London (MTI) u Thant ENSZ-főtitkár, ázsiai körútjáról visszatérő­ben, két és fél órára meg­állt Londonban. A világszer­vezet vezetője öt ázsiai or­szágban: Ceylonban. Indiá­ban, Nepálban, Afganisztán­ban és Pakisztánban tett lá­togatást. A körútjának be­nyomásairól érdeklődő új­ságírók kérdéseire vála­szolva U Thant elmondotta, hogy a vietnami bombázások­beszüntetésének alapvető fontosságával egyetértettek mindazok az ázsiai politiku­sok, akikkel körútja során tárgyalt. Az ENSZ főtitkára csütör­tökön este továbbutazott New Yorkba. Folytatódik a washingtoni ^haditanácsa-sorozat © Washington (MTI) A SEATO katonai paktum miniszteri tanácsának^ wa­shingtoni értekezletéről ki­adott záróközlemény hem­zseg a kommunistaellenes szólamoktól, de kénytelen volt tudomásul venni a nö­vekvő nemzetközi felháboro­dást a vietnami háború mi­att. A miniszteri tanácsot kö­vetően csütörtökön délután Washingtonban megkezdő­dött a vietnami agresszió­ban részt vevő hét ország külügyminiszteri tanácskozó­Zöld út az atomsorompó elölt? © Párizs (Reuter) A NATO állandó tanácsá­nak csütörtöki háromórás ülése során megegyezés jött létre a genfi leszerelési ér­tekezlet elé terjesztendő egyezménytervezetről az atomsorompóra vonatkozó­lag. Ax .ülésről kiadott rövid közlemény szerint a NATO állandó tanácsa „kiterjedt és beható tanácskozásokat foly­tatott, amelyeket ez idő sze­rint befejeztek és későbbi időpontban folytatnak majd". NATO-íorrások szerint a csütörtöki megállapodás sza­baddá tette az utat a május 9-én összeülő genfi leszere­lési értekezlet elé terjesz­tendő szovjet—amerikai kö­zös egyezménytervezet szá­mára. Megalakult a „pekingi forradalmi bizottság" © Peking (MTI) Pekingben csütörtökön nagygyűlést tartottak, ame­lyen hivatalosan bejelentet­ték, hogy megalakult a „pe­kingi forradalmi bizottság", mint „ideiglenes hatalmi szerv", a 97 tagú bizottság vezetője Hszie Fu-csi köz­biztonságügyi miniszter. A „kulturális forradalom" szer­vezőinek elképzelése szerint a „forradalmi bizottság'1 ve­szi át a „vörösgárdisták" és a „forradalmi lázadók" által szétkergetett városi pártbi­zottság és a pekingi népi bizottság szerepét. A gyűlésen Hszie Fu-csi és Cstang Csing, Mao Ce-tung felesége is beszédet moo­dott. A taszsz szovjet hir­ügynökség megállapítja, hogy a pekingi események a Kínában folyó politikai harc' kiéleződését tükrözik. 2 Oft-rtMGYARORSZA* Péntek. *priüs 2L

Next

/
Thumbnails
Contents