Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

Ülést tartott a Miniszteitanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Tudomá­sul vette Apró Antalnak, a Kormány elnökhelyettesének a magyar—bolgár gazdasági együttműködési bizottság tár­gyalásairól, majd a külügy­miniszternek a svéd külügy­miniszterrel folytatott meg­beszéléseiről szóló beszámo­lóját. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnökségének javaslatával egyetértve a kormány odaítélte a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlóit a munkaver­senyben legjobb eredménye­ket elért üzemeknek és vál­lalatoknak. Az OKISZ elnö­kének előterjesztése alapján p kormány határozatot ho­zott „A Minisztertanács ván­dorzászlajával kitüntetett kisipari szövetkezet" cím és sándorzászló adományozá­sára. A SZÖVOSZ elnöke jelen­tést tett azokról az előké­születekről, amelyekkel a burgonya, zöldség és gyü­mölcs ez évi felvásárlási és értékesítési terveinek ered­ményes megvalósítását kí­vánják biztosítani, a Mi­nisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. A belkereskedelmi minisz­ter előterjesztette a Belke­reskedelmi Minisztérium ha­táskörére, feladataira és új szervezetére vonatkozó ja­vaslatát. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és elfogadta. A kormány — a belkeres­kedelmi miniszter előterjesz­tése alapján — a fogyasztók érdekeinek fokozottabb vé­delme érdekében meghatá­rozta az állami kereskedelmi felügyelőség feladatát és jog­körét A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Vörös Vándorzászlóval kitüntetett üzemek, vállalatok A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége az alábbi üzemeknek és vállalatoknak adományozott vörös vándor­zászlót: Nehézipari Minisztérium: Mecseki Szénbányászati Tröszt; Nitrokémiai Iparte­lepek; Tiszántúli Áramszol­gáltató Vállalat; OKGT Al­földi Kőolaj fúrási Üzem; Ta­tabányai Szénbányászati Tröszt Kohó- és Gépipari Minisztérium: Lenin Kohászati Művek; Egyesült Izzólámpa és Vil­lamossági RT; Szerszámgép­ipari Művek: Csepeli Motor­kerékpárgyár; Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium: Hatvan Vasúti Csomópont; Miskolci Vasúti Csomópont, Budapest Ferencváros Vas­úti Csomópont; MÁV Szom­bathelyi, Járműjavító ÜV; Posta-, Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság üze­mei, hivatalai; 6. sz. Autó­közlekedési Vállalat, Debre­cen; 13. sz. Autójavító Vál­lalat, Debrecen; Magyar Lé­giközlekedési Vállalat; Hód­mezővásárhelyi Közúti Üze­mi Vállalat; MAHART Fo­lyamhajózási Üzemigazgató­ság. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium: EM Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat. Miskolc; ÉM Mélyépítési Tervezővál­lalat, Budapest.; ÉM Beton­elemgyártó Vállalat: ÉM Cement- és Mészipari Orszá­gos Vállalat; ÉM Építőipari Szállítási Vállalat. Buda­pest; Fővárosi t. sz. Építő­ipari Vállalat. Könnyűipari Minisztérium: Richards Finomposztógyár; Minőségi Cipőgyár; Győri Pamutszövő és Műbőrgyár; A Belkereskedelmi Minisztérium hatásköre, feladatai és új szervezete vetkezetek áruforgalmi, há­lózatfejlesztési és beruházási tevékenységét; szervezi a belkereskedelem nemzetközi választékcseréjét, valamint a piacszabályozó kereskedelmi műveleteket; gondoskodik az áruforgalom és a kereskedel­mi tevékenység fejlesztését szolgáló tudományos kutatá­sokról és a kereskedelmi te­vékenységet elősegítő egyéb feladatok megoldásáról. A miniszter hatósági jog­körben szabályozza a fix és a maximált fogyasztói ár­formába sorolt termékek új választékainak árát, a belke­reskedelmi forgalom és tevé­kenység rendjét (üzleti sza­bályzat. nyitvatartás, ven­déglátóhelyek és szállodák osztályba sorolása, stb.), a kereskedelmi árusítóhelyek (boltok, vendéglátó egységek, szállodák, stb.) létesítésének és a nagykereskedelmi, vi­szonteladói tevékenység gya­korlásának engedélyezési fel­tételeit, a kereskedelmi há­lózat fejlesztésének techni­kai és technológiai normatí­váit, a piacrendészet és a magánkereskedelem íeltéte­A Belkereskedelmi Minisz­térium hatásköréről és fel­adatairól hozott kormányha­tározat szerint a belkereske­delmi miniszter — mint e népgazdasági ágazat vezető­je — résztvesz a kormány gazdaságpolitikájának és a népgazdasági terveknek, va­lamint a megvalósításukat biztosító közgazdasági eszkö­zöknek (gazdasági ösztönzők­nek) a kidolgozásában és döntésre való előkészítésé­ben. Ellenőrzi a gazdaságpo­litika érvényesülését a bel-, kereskedelemben: biztosítja, hogy a kereskedelem-politi­ka egységesen jusson ér­vényre az egész belkereske­delemben (a termelőeszköz­kereskedelemben, a nagy- és kiskereskedelemben, a ven­déglátásban) függetlenül a vállalatok és szövetkezetek szervezeti alárendeltségétől. A kereskedelempolitika egy­séges végrehajtását és ellen­őrzését a közgazdasági sza­bályozók és gazdasági ösz­tönzők mellett oly módon is biztosítja, hogy irányelvek­kel és információkkal befo­lyásolja a vállalatok és sző­leit. A miniszter hatósági döntései valamennyi belke­reskedelmi szektorra és szer­vezetre, valamint az azokat irányító szervekre és testü­letekre érvértyesek. A miniszter feladata an­nak bizonyítása, hogy az egész kereskedelmi tevé­kenységben érvényesüljön a fogyasztók érdekeinek védel­me, ezt elsősorban az állami kereskedelmi felügyelőség és a kereskedelmi minőségel­lenőrző intézet útján ellen­őrzi. A miniszter a tanácsi ke­reskedelmi vállalatok ága­zati irányítását a tanácsok végrehajtó bizottságai útján gyakorolja, ennek megfelelő­en a tanácsok kereskedelmi osztályainak eddigi úgyne­vezett kettős alárendeltsége megszűnik. A minisztérium feladatkö­reinek megváltozásával, az operatív feladatok fokozatos megszüntetésével, a hatáskö­rök decentralizálásával egy­idejűleg a minisztérium szer­vezetét is jelentősen egysze­rűsítik, korszerűsítik, létszá­mát 1968. január l-ig 3^— 40 százalékkal cáökkentik. » A Minisztertanács — a gazdasági mechanizmus re­formjának előkészítéseként — sorra megtárgyalja a mi­niszterek hasonló jellegű előterjesztéseit, s a sajátos­ságok figyelembevételével határozza meg a miniszté­riumok feladatait, jogkörét és létszámát. Rendezték az AKF új hatáskörét Kossuth Nyomda; Pest me­gyei Vegyi és Kézműipari Vállalat. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Bolyi Állami Gazdaság: Lajtahansági Állami Gazda­ság; Bábolnai Állami Gaz­daság: Orosházi Mezőgazda­sági Gépjavító Állomás; Kis­kőrösi Gépjavító Állomás; Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat; Baromfi­ipari Országos Vállalat; Nö­vényolajipari és Mosószer­gyártó Országos Vállalat; Nagykőrösi Konzervgyár; Magyar Dohányipar; Fővá­rosi Sütőipari Vállalat; Nyír­ségi Állami Erdőgazdaság; Ládaipari Vállalat. Országos Vízügyi Főigazgatóság: OVF Vízkutató és Fúró Vállalat, Budapest: 'Fővárosi Fürdőigazgatóság, Budapest. Belkereskedelmi Minisztérium: Hajdú megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat: Bé­kés megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat; Royal Nagyszálló. Külkereskedelmi Minisztérium: Medimpex Külkereskedel­mi Vállalat. Szövetkezetek Országos Szövetsége: Vásárosnamény és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet. Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége: A kormány ..A Miniszter­tanács vándorzászlójával ki­tüntetett kisipari szövetke­zet" címet, és az ezzel járó vándorzászlót adományozta a következő szövetkezeteknek: frószerkészítő Kisipari Ter­melőszövetkezet ; Jászsági Egyesült Építőipari Szövet­kezet ; Fém- és Vastömeg­cikk Kisipari Termelőszö­vetkezet. Az állami kereskedelmi felügyelet tizenöt évvel ez­előtt létesült, s a megszer­vezésére intézkedő kormány­határozat fő feladatait úgy határozta meg, hogy ellen­őrizze a belkereskedelemre vonatkozó szabályzatok meg­tartását, szilárdítsa az álla­mi fegyelmet a kereskede­lem területén, mozdítsa elő a kereskedelmi munka szín­vonalának emelését, biztosít­sa a társadalmi tulajdon fo­kozott védelmét, s mindezek útján gondoskodjék a dol­gozók ellátásának következe­tes megjavításáról. Az új gazdasági mecha­nizmusban az állami keres­kedelmi felügyelet több fel­adata vállalati hatáskörbe kerül. Számolni lehet azzal, hogy — különösen az átme­net időszakában — egyes termelő és értékesítő szer­veknél esetleg jelentkeznek a jövedelmezőség növelésére irányuló indokolatlan, kifo­gásolható törekvések is. Mindez szükségessé teszi a felügyelet hatáskörének új rendezését oly módon, hogy elsődleges feladata a fo­gyasztók érdekeinek védelme legyen. A Minisztertanács csütör­töki ülésén hozott rendelet a következő főbb intézkedé­seket tartalmazza: Az állami kereskedelmi felügyeletet a belkereskedel­mi miniszter közvetlen fel­ügyelete alá tartozó, hatósá­gi jogkörrel működő és ön­álló költségvetéssel rendel­kező állami kereskedelmi felügyelőséggé kell átszer­vezni. A felügyelőség hatásköre kiterjed a belkereskedelem egész hálózatára' (függetle­nül attól, hogy a boltot vagv vendéglátó helyet állami vál­lalat, földművesszövetkezet vagy termelőszövetkezet üze­melteti), valamint a magán­kereskedelemre és a terme­lők piaci árusítására. A felügyelőség legfonto­sabb feladata a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtásá­nak ellenőrzése. A kormány rendelete a felügyelőség számára azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a fogyasztókat megká­rosító jelenségek okainak feltárása érdekében — az illetékes felügyeleti szerv hozzájárulásával — megvizs­gálja az előállító és szállító vállalatoknak az áruforga­lommal kapcsolatos ' tevé­kenységét. Ily módon lehet érvényre juttatni a vá­sárlók érdekeinek a védel­mét mindenütt, ahol a vevő és a kereskedelem, illetve a kereskedelem és a termelés kapcsolatában rendellenes­ség mutatkozik. A felügyelőségek a sza­bálysértést vagy . szabályta­lanság elkövetését lehetővé tevő okokról és körülmé­nyekről — a megelőzés ér­dekében — értesítik az ille­tékes szervet, amely 30 na­pon belül köteles intézkedé­seiről a felügyelőséget tájé­koztatni. A rendelet kötelezi a fel­ügyelőség területi szerveit, hogy szorosan működjenek együtt a megyei tanácsok és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságaival, tapasztalata­ikról időszakonként számol­janak be nekik. E tanácsok végrehajtó bizottságai fel­kérhetik a területi felügyelő­séget a fogyasztók érdekei­nek védelmével kapcsolatos vizsgálatokra. A felügyelőségek a kereske­delmi (üzleti) szabályzatok­ban, miniszteri rendeletek­ben és bírságolási záradék­kal ellátott miniszteri utasí­tásokban foglalt rendelkezé­sek megszegése miatt — az eddigi 1000 forinttal szem­ben — 3000 forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. Bűn­cselekmény vagy szabálysér­tés esetén feljelentést tesz­nek az illetékes hatóságnál, illetve — szabálysértés ese­tében — a feljelentés mellő­zésével is bírságot állapít­hatnak meg. Fegyelmi eljá­rást kezdeményezhetnek, a hibák megszüntetésére köte­lezhetik a felelősöket, ki­vonják a forgalomból a nem hitelesített, hamis vagy olyan mérlegeket, mérőesz­közöket, amelyeknek hitele­sítése lejárt. Megtiltják a közfogyasztásra veszélyes élelmiszerek értékesítését, s ezeket elkobozzák. A fo­gyasztók megkárosítása ese­tén — ha a vásárlók kárta­lanítására nincs lehetőség — az ebből eredő nyereség el­vonására indítvánvt tehetnek az illetékes pénzügyi szer­veknek. A kormány rendelete jú­lius 1-én lép hatályba. Felmentések, kinevezések A Minisztertanács Antos Zoltánt, az Állami Földmé­rési és Térképészeti Hivatal elnökét, Babos Zoltánt és D ergács Ferencet, az élel­mezésügyi miniszter helyet­teseit, Keserű Jánost és Klenczner Andrást, a föld­művelésügyi miniszter he­lyetteseit tisztségük alól — érdemeik elismerése mellett — felmentette: dr. Sághy Vilmost, az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek helyettesét tisztségéből felmentette, s a mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter első helyettesévé ki­nevezte; Földes Lászlót, az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság vezetőjét. Köves Jánost, az élelmezésügyi mi­niszter helyettesét és dr. Soós Gábort, a földművelés­ügyi miniszter helyettesét tisztségükből felmentette, s a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter helyetteseivé kinevezte; Karádi Gyulát, a külke­reskedelmi miniszter első helyettesét tisztségéből fel­mentette. s az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé kinevezte: Hont Jánost, a földművelésügyi miniszter első helyettesét tisztségéből felmentette, s az Országos Tervhivatal elnö­kének helyettesévé kinevez­te; Gergely Istvánt, a Föld­művelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét és Kaza­reczki Kálmánt, a Földmű­velésügyi Minisztérium be­ruházási igazgatóságának ve­zetőjét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter he­lyetteseivé, Tordal Jenőt, a Külkereskedelmi Minisztéri­um főosztályvezetőjét a kül­kereskedelmi miniszter he­lyettesévé kinevezte. (MTI) Blszltu Béla elvtárs beszéde az NSZEP kongresszusán Erich Honecker referátuma Az NSZEP VII. kongresz­szusa negyedik napjának el­ső szónokaként Erich Ho­necker, a Központi Bizott­ság titkára mondotta el re­ferátumát. Bevezetőben elemezte az NSZEP szerepét a szocializ­mus felépítésének időszaká­ban, majd részletesen foglal­kozott a Mao Ce-tung köré tömörült kínai vezetők prob­lémáival. A továbbiakban üdvözölte az európai kom­munista és munkáspártok közeljövőben összeülő ta­nácskozását. Hangsúlyozta, hogy az NSZEP nagy fon­tosságúnak tartja az európai béke és biztonság szempont­jából ezt az összejövetelt, mert újabb impulzusokat ad majd ahhoz, hogy az euró­pai népek széles fronton szállhassanak szembe a fő ellenséggel: az amerikai és a nyugatnémet imperializ­mussal. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta. hogy az NDK a két tár­sadalmi rendszer határvona­lán fekszik és ezért itt kü­lönösen érezhető annak a hatása, ha erősödik vagy gyengül a kommunista vi­lágmozgalom egysége. „Ezért szállunk síkra mozgalmunk egységének erősítéséért" — mondotta többek között. Egy frontban és egységben Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára csütörtökön délután szólalt fel az NSZEP kongresszusán. A magyar pártküldöttség vezetője a következőket mondotta: A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviseletében. Köz­ponti Bizottságunk megbízá­sából átadom a magyar kommunisták, dolgozó né­pünk meleg baráti üdvözle­tét és elvtársi jókívánságait. Sok sikert kívánunk a Német Szocialista Egység­párt VII. kongresszusa munkájához és az NDK dolgozó népének szocialista hazája felépítését célzó nagy nemzeti feladatai megvalósításához — mon­dotta bevezetőjében Biszku Béla. A továbbiakban meg­említette, hogy az MSZMP novemberben tartotta IX. kongresszusát, amely jóvá­hagyta a párt főbb politikai irányvonalát, a 3. magyar öt­éves terv célkitűzéseit. Az idei országgyűlési és tahács­választásokon a magyar dol­gozó nép egyöntetűen hitet tett a párt, a Hazafias Nép­front politikája, a IX. kong­resszus által meghatározott feladatok végrehajtása mel­lett. Bennünket, magyar kom­munistákat — folytatta Bisz­ku Béla — szintén örömmel töltenek el azok a sikerek, amelyeket a Német Demok­ratikus Köztársaság dolgozó népe a Német Szocialista Egységpárt vezetésével elért, örömmel jelenthetem ki Központi Bizottságunk meg­bízásából, hogy a pártjaink közötti viszony a szó igazi értelmében kom­munista, elvtársi és ba­ráti, hűen szolgálja népeink ér­dekét. Egy frontban és egy­ségben harcolunk a szocia­lista világrendszer erősíté­séért. az imperializmus, a nyugatnémet revansisták tö­rekvései ellen, Európa biz­tonságáért. a világ békéjéért. A jelenlegi helyzetben va­lamennyi szocialista és nem szocialista ország együttes érdekét fejezi ki közös köve­telésünk és harcunk, amely­nek célja; a Német Szövet­ségi Köztársaság ismerje el az összes kialakult európai határokat: a két német ál­lam létezésének tényét; mondjon le az egész német nép egyedüli képviseletének elvéről; Nyugat-Berlinnel kapcsolatos jogtalan igényé­ről,; az atomfegyverek bár­milyen formában való bir­toklásának szándékáról. A munkásosztály és párt­jai — elsősorban a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a hős szovjet nép — áldoz­ták a legtöbbet a Hitler-fa­sizmus elleni harcban. Ezért a testvérpártok erkölcsi joga és kötelessége kezdeményez­ni és minden szükséges lé­pést megtenni az európai béke és biztonság megterem­téséért. Pártunk ezért cél­szerűnek tartaná, ha valamennyi európai testvérpárt részt venne a Karlovy Vary-i értekezle­ten és támogatná az ott kialakítandó közös állás­pontot. Vietnamból az amerikai agresszió fokozásáról érkező hírek felháborodással töltik el dolgozó népünket. A viet­nami nép hősies harca, a szocialista országok segít­ségnyújtása, a világ népei­nek — köztük az amerikai népnek is — erősödő szoli­daritása a vietnami néppel, ki fogja kényszeríteni a VDK bombázásának meg­szüntetését, majd azt köve­tően az igazságos rende­zést is. A szakadároknak a történelem nem fogja megbocsátani, hogy Viet­nam megsegítésében visz­szautasították az akoió­egységet és gátolják a segítségnyúj­tást. A hegemóniára törő, nacionalista. szovjetellenes, külön eszmei és politikai platformot követő szakadá­rok igazi arcukat valóban a Vietnam elleni agresszióval kapcsolatos magatartásukkal leplezték le. A magyar kommunisták és a nemzetközi kommunista mozgalom más osztagai foly­tatják a harcot a kínai nép­pel való barátságért, a kom­munista világmozgalom egy­ségének megerősítéséért, és szolidárisak azokkal a for­radalmi erőkkel, amelyek vissza akarják téríteni a Kínai Kommunista Pártot a marxizmus—leninizmus út­jára. A nemzetközi kommunista mozgalom egysége érdekében változatlanul a kommunis­ta és munkáspártok világ­értekezletének összehívása mellett vagyunk. Véleményünk szerint is mind nyilvánvalóbbá válik annak szükségessége, hogy a jelen­legi rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben együttesen alakítsuk ki az imperializmus ellen a népek szabadságáért, függetlenségé­ért / és békéjéért folytatott közös harcunk fő irányvo­nalát. Biszku Béla beszédét a Né­met Szocialista Egységpárt, népeink barátsága, a szocia­lizmus és a béke éltetésével fejezte be. (MTI) Mínusz 2—4 fokot mértek Szeged környékén Mint az ország egész területén, hasonlóképpen Szege­den és környékén is nagy ijedelmet okozott a földműve­lők körében a szerdai meglepetésszerű lehűlés. A csütör­tökre virradó éjszaka keletkezett fagykárok felmérése fo­lyapatban van. Az eddigi, megállapítások szerint a legér­zékenyebb veszteségek a tiszántúli korai burgonya körzet­ben keletkeztek. A szegedi meteorológiai adatok szerint mínusz 2—4 fok között ingadozott a csütörtök éjszakai hőmérsékle' Az első megítélések szerint ez a hideg a virágzásban levő gyümölcsösökre még nem jelentett komoly veszélyt. Az em­lítetteken kívül jelentősebb károk még a korai borsó- és a cukorrépa-vetésekben mutatkoznak. Szombat, 1967. április 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents