Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

Ujabb hadműveleti tervek a VDK ellen Az amerikaiak a vietnami háborút ki akarják terjeszteni egész Indokínára Klaus előadása Moszkvában © New York (TASZSZ) A New York Daily News aaigoni tudósítójának jelen­tése szerint az Egyesült Ál­lamok légikampányt készít elő. amely Észak-Vietnam déli részének teljes elpusztí­tását célozza. A tudósító megjegyzi, hogy a hadműveletnek „a következő hónapban kell kez­dődnie, amikor a meteoro­lógiai viszonyok kedvezőbbé válnak". Mint jól értesült körökben kijelentették: „nyárra az ország déli kör­zete alig fog különbözni a Hold felszínétől". Az ameri­kai légierő csapásait a Ha­noitól és Haiphongtól a de­militarizált övezetig húzódó területre összpontosítja majd. © Hanoi (MTI) Egyre több konkrét jel mutat arra. hogy az ameri­kaiak a vietnami háború kapcsán nemcsak magában Vietnamban, hanem a Viet­nammal szomszédos Laosz­ban és Kambodzsában is fo­kozzák agressziós cselekmé­nyeiket. Február vége óta amerikai csapatok Dél-Vi­etnamból több légitámadást intéztek kambodzsai határ­menti falvak ellen. Súlyos harcok színhelye a legutóbbi néhány hétben Laosznak a szabadságharcosok által el­lenőrzött része. Különösen fenyegetővé vált a helyzet a legutóbbi napok­ban, amikor Thaiföld kormá­nya nyíltan és hivatalosan bejelentette, hogy országa területét minden fenntartás nélkül az amerikai támasz­pontok rendelkezésére bo­csátja, s maga is részt kíván venni a Vietnam elleni há­borúban. Egy zászlóaljat már útba is indított Dél-Viet­namba. Thaiföldön egyéb­ként 35 ezer főnyi amerikai katonaság állomásozik, az Észak-Vietnam ellen támadó amerikai légikötelékek mint­egy 80 százaléka thaiföldi támaszpon tokról száll fel. Sor kerülhet annak a régi tervnek a megvalósítására, hogy amerikai csapatok Dél­Vietnamból keleti, thaiföldi csapatok pedig Thaiföldről nyugati irányból támadják meg a közbülfekvö Laoszt és Kambodzsát. Egy ilyen ak­ció rendkívüli módon fokoz ná azt a veszélyt, hogy a már amúgy is súlyossá és nagyméretűvé fajult vietna­mi háború egész Indokínára kiterjed. A fmneia minisztertanács elismerte A baloldal összefogása döntő tényező volt , © Párizs (MTI) Szokatlanul hosszú ideig tartott szerda délután a fran­cia minisztertanács ülése, amelyen — Yvon Bourges tá­jékoztatási államtitkár sze­rint — nem esett szó a kor­mány átlakításáról. Francia politikai körök­ben biztosra veszik, hogy az új kormány miniszterelnöke továbbra is Pompidou ma­rad, noha a miniszterelnök „árfolyama" a második for­duló eredménye miatt két­ségkfvill csökken. Az is köz­tudott, hogy De Gaulle tá­bornok már régebben foglal­kozik Pompidou felváltásá­nak gondolatával, egyelőre azonban nincs a láthatáron más alkalmasabb jelölt. A miniszteranács üléséről ki­adott közlemény elismeri, hogy a baloldal összefogása volt a legdöntőbb tényezője a választási eredmények ilyen alakulásának. Szovjet választási © Moszkva (TASZSZ) Március 12-én, vasárnap kilenc szovjet köztársaság­ban megválasztották a köz­társaságok legfelső tanácsai­nak és helyi tanácsainak küldötteit. A legfelső tanácsok meg­választásának szerdán köz­zétett eredményei után most nyilvánosságra hozták a he­lyi tanácsok megválasztásá­nak eredményeit is. Ebből kiderül. hogy a tanácsvá­lasztásokon a névjegyzékbe felvett választók 99,85—100 százaléka vett részt és a je­löltekre a szavazatok 99,36— 99,99 százalékát adták le. Százhuszonkét választókör­zetben a tanácstagnak jelöl­tek nem kapták meg a szük­séges számú szavazatot és így nem választották meg őket. Két választókörzetben érvénytelenítették a válasz­tást, mert megszegték a szavazás ügyrendjét. Az em­lített választókörzetekben új választás lesz. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Josef Klaus osztrák kancellár az Osztrák Köztársaság Nagyezüst Díszjelvényét adományozta Sosztakovics szovjet zcheszerzönek, a Szovjet—Osztrák Társaság KözponU Bizottsága elnökének, az osztrák nagykövetségen © Moszkva (MTI) Dr. Jozef Klaus 06ztrák szövetségi kancellár, aki a szovjet kormány vendége, csütörtökön délelőtt a moszk­vai Tudósok Házában Auszt­ria semlegességi politikájá­ról tartott előadást a szov­jet tudományos közvélemény képviselői, a moszkvai diplo­máciai testület tagjai és a külföldi tudósítók előtt. Keldis akadémikus beve­zető szavai után Klaus kan­cellár történelmi visszapil­lantásában idézte az osztrák államszerződés létrejöttének körülményeit Az osztrák kancellár kiemelte Ausztria semlegességének aktív jelle­gét nemzetközi síkon. Klaus beszédének má­sodik részében nagy erőfe­szítésekkel bizonygatta, mennyire „létszükséglete" Ausztriának a Közös Piaccal való szerződés-viszony. Is­meretes, hogy a Közös Pi achoz való csatlakozásban szovjet részről olyan veszé­lyeket látnak, amelyek alá­áshatják Ausztria semleges­eégét Klaus osztrák szövetségi kancellár csütörtökön Lenin­grádba utazott, majdLipeck­ben, Tbilisziben és Kijevben la látogatást tesz. Indonéziában lövőre választásokat tartanak Sukarno sorsa Suharto tábornoktól függ Rz E1K küldStlérek fe'szó!aiása Genfben © Genf (MTI) A leszerelési értekezlet csütörtök délelőtt zárt aj­tók mögött plenáris ülést tartott A rövid ideig tartó ülésen felszólalt Husszein Khallaf, az EAK küldötte, aki ismertette országa állás­pontját az atomsorompó­egyezmény kérdésében. Az EAK küldötte követelte, hogy a szerződést a bécsi nemzetközi atomenergia­ügynökség garancia rendsze­rével lássák el. Khallaf kijelentette: a nukleáris hatalmaknak kö­telezettséget kell vállalniuk, hogy a nukleáris fegyvereket nem használják fel sem fe­nyegetésre, sem támadásra az ilyen fegyverekkel nem rendelkező országok ellen. A szerződés pedig nem jelent­het akadályt arra, hogy a nukleáris energiát békés cé­lokra. a nukleáris fegyverek­kel nem rendelkező orszá­gokban is felhasználják. © Djakarta (AFP, Reuter) Mohammad Diah indonéz tájékoztatásügyi miniszter csütörtökön sajtókonferen­ciát tartott. Megismételte azt a többször hangoztatott ki­jelenést, hogy a kormány Sukarnót „hatalom nélküli elnökként" kezeli. Egyben közölte, hogy hivatalosan át­nyújtották Sukarnónak a kongresszus határozatát, amely minden elnöki funk­ciót Suhartóra ruházott át. Diah szerint felesleges lett volna, hogy Sukarno formá­lisan 's átadja hivatalát Su­hartónak. hiszen ez gyakor­latilag már megtörtént feb­ruár 22-én, amikor Sukarno a végrehajtó hatalmat át­adta. Diah kijelentette, hogy Sukarno sorsának kérdése kizárólag az ügyvivő elnök hatáskörébe tartozik. A tájékoztatásügyi minisz­ter válaszolt az újságírók kérdéseire. Sukarno helyze­tével kapcsolatban elmondta, hogy Sukarno szabadon mo­zoghat az országban, vissza­térhet Djakartába, amennyi­ben egészsége ezt megenge­di. Ismételten kijelentette, hogy Sukarno beteg, de nem közölte, milyen betegségben szenved. Egyben hozzáfűzte, hogy amennyiben Sukarno áilapota súlyosbodik és kül­földi orvosi kezelésre szorul, a kormány fedezné ennek költségeit. Diah sajtókonferenciáján bejelentette, hogy 19G8. jú­lius 8-án általános választá­sokat tartanak. Indonéziá­ban az 1945. évi független­ségi nyilatkozat óta egyet­lenegyszer, 1955-ben tartot­tak általános választásokat. Csehszlovák-NDK lárqvalások Prágában © Prága (MTI) Csütörtökön különvonat­tal Varsóból Prágába érke­zett a Német Demokratikua Köztársaság párt- és állami küldöttsége Walter Ulbricht­nak, az NDK Államtanácsa elnökének, a Német Szocia­lista Egységpárt első titkárá­nak vezetésével. A prágai pályaudvaron Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Lenárt a kormány el­nöke, valamint a politikai és társadalmi élet más képvi­selői fogadták a vendégeket. A küldöttség prágai tar­tózkodása alatt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést Ír­nak alá Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köz­társaság között. Prágában megkezdődtek a csehszlovák—NDK tárgyalá­sok. Gomolka és Cyrankiewicz Bulgáriába utazik © Szófia (BTA) A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának meghí­vására április elején hivata­los látogatásra lengyel párt­ós kormányküldöttség utazik Bulgáriába Wladyslaw Go­mulkával, Lengyel Egyesüli Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz-csel, a minisztertanács elnökével az élen. A küldöttség szófiai láto­gatása idején aláírja Bulgá­ria és Lengyel ország új ba­rátsági, együttműködési éa kölcsönös segélynyújtási szer­ződését,. Hipnózis alatt vall?... © New Orleans (MTI) Csütörtökön folytatták Perry Russo 25 éves biztosí­tási ügynök kihallgatását New Orleansban, Russo, Garrison körzeti ügyész „ko­ronatanúja". Korábbi vallo­másában elmondotta, hogy tanúja volt annak a beszél­getésnek, amelynek során Itee Harvey Oswald, Clay Shaw és Dávid Ferrie meg­beszélték Kennedy elnök meggyilkolását. A jelenlevő Shaw ügyvédei keresztkér­dések tüzébe fogták az ügyész „koronatanúját". Szerdán Russo elismerte, hogy ko­rábban állt már idegorvosi kezelés alatt. Csütörtökön a további kérdésekre vála­szolva Russo elmondotta, hogy 1967 február 24-e és március 13-a között három ízben hipnotizálták Garrison körzeti ügyész Irodájában. A továbbiakban azonban tagadta, hogy a most folyó kihallgatások kezdete óta hipnotizálták volna. Két választójogi törvény Magyarországon Külföldi tökeberuházások engedélyezése Jugoszláviában © Belgrád (MTI) A szövetségi végrehajtó tanács szerdán tartott ülé­sén hozzájárulását adta ah­hoz, hogy a termelés és az export növelése céljából Ju­goszláviában lehetővé te­gyék a külföldi tőkeberuhá­zásokat. A kormány ülésén elfoga­dott határozat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kül­földi tőke az országon belül nem létesíthet saját vállala­tokat és jugoszláv partnerei­vel sem alkothat vegyes vál­lalatokat. Viszont szerződé­sek alapján jugoszláv ügy­feleivel üzleti együttműkö­désbe léphet és közös beru­házásokat eszközölhet. A határozat, szerint, a kül­földi tőkeberuházások enge­délyezése közben Jugoszlá­viát az a cél vezérli, hogy minél hatékonyabban kap­csolódjék be a nemzetközi műszaki haladás folyama­tába. Három hónapja a magyar ország­gyűlés megalkotta az 1966. évi III. törvényt az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról. Az el­telt idő alatt különböző fórumokon, a párt, a Hazafias Népfront és a ta­nácsok szerveiben sok-sok ezren poli­tizáltak e törvény alapján, s előtérbe kerültek választási rendszerünk új vonásai, amelyek állami életünk de­mokratizmusának szélesítését szolgál­ják. Ugyanakkor azonban — kis kör­ben és súllyal — más hangokat is hallani. Külső ellenfeleink és ellensé­geink és ezeknek inspirálására belső kiszolgálóik nemegyszer becsmérlő jelzőkkel illetik új választási törvé­nyünket; kétségbe vonják demokra­tikus törekvéseinket. Nök csak harmincon felül A közelmúltban kezembe került az 1925. évi törvénytár, amely fekete bo­rítólapjai között őrzi az akkori idők választási törvényét. Az 1925. évi XXVI. törvénycikk a választójogo­sultságról a következőket írja; „vá­lasztójoga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, 2 év óta ugyan­abban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola IV. osz­tályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzé­sét igazolta. A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazol­ja, hogy egyetemet vagy más főisko­lát végzett." Ugyanez a törvény hasonló, de egyes vonatkozásokban szigorúbb elő­feltételekhez köti a nök választójo­gosultságát. A korhatár ugyanis a nők esetében 30 év, a minimális is­kolai végzettség pedig legalább 6 elemi. Az akkori uralkodó osztály a vá­lasztójogosultak körét még így is tág­nak értékelte. Legalábbis erre utal az a körülmény, hogy az 1938. évi XIX. törvénycikkben a választójogo­sultság megadását még tovább szigo­rították. Ekkor ugyanis a férfiaknál az életkort 26 évre emelték fel és mind a férfiak, mind a nök eseté­ben feltételként írták elő a 6 évi egy­helyben lakást. Ma: minden nagykorú Ezzel szemben az 1966 decemberé­ben megalkotott választási törvé­nyünk a választójogosultságról egy mondatban ennyit ír; választójoga van minden nagykorú magyar állam­polgárnak. Nagykorúság nálunk férfi és nő esetében egyaránt általánosság­ban a 18. életév betöltésével kez­dődik. Ha a választójogosultságra vonat­kozó, fentebb jelzett kétféle szabá­lyozást összehasonlítjuk, ez önmagá­ban sem teszi kétségessé, hogy a ki­zsákmányoló osztály és a munkás­osztály által alkotott választási tör­vény közül melyik a dolgozó nép szá­mára a demokratikusabb. A felszabadulásig ebben az ország­ban nem volt nagykorú az a férfi, rki már 20 éves korában katonai szolgálatra volt alkalmas, és akitHor­thyék a véres TI. világháború borzai- ' maiba kényszerítettek. Nem volt nagykorú az a nő, aki már 14 éves korában éhbérért éjt nappallá téve dolgozott és 30 éves korára már test­ben és lélekben egyaránt meggyötört emberré vált. Nem volt beleszólási joga annak az ország közügyeibe, aki az elemi iskolát nem végezte el, mert — úgymond — az okszerűség azt kí­vánta, hogy csak olyanoknak adjanak választójogosultságot, akik ennek gya­korlásához szükséges ítélőképességgel rendelkeznek és ezt a célt a törvény indoklása szerint csak úgy érhették el, ha a választójogot „értelmi cen­zushoz" is kötik. Dolgozni jó — szavazni nem? A 2, illetve a 6 évi egyhelyben la­kás indokolására ezt tartalmazza az 1925. évi törvény miniszteri indoko­lása: „...az állandó népmozgalomra való tekintettel olyan nagy fontos­ságú jogot, minő a választójog, csak azoknak adhatunk megnyugvással, akik nem ideig-óráig, csupán átmene­tileg. kísérletképpen vannak lakóhe­lyükön, hanem már mélyebb gyöke­ret eresztettek a magyar földbe." Micsoda demokrácia ez? Elő kell írni az elemi iskolai végzettséget? Akkor, amikor a lakosság 16 száza­léka bevallottan analfabéta volt? Amikor éppen a dolgozó osztályok­nak nem adatott meg a négy, vagy hat osztály elvégzése? Elő kell írni a 2 vagy 6 éven át történő egyhelyben lakást? Igen. Egy olyan társadalom­ban. ahol a féktelen elnyomás és ki­zsákmányolás a jellemző, mindezt, elő kell írni, mert ha azoknak adtak volna választójogot, akik nem tudtak egyhelyben letelepedni, mert nem volt kenyerük, vagy azoknak, akik nem végezték el az elemi iskolát, mert egyszerűen nem volt. rá lehe­tőség. akkor a választójoggal élve a társadalom eme rétege elsöpörte vol­na a kizsákmányolókat.. És ezt. Jól tudták az akkori urak. ennek tudatá­ban cirkalmazták így meg választó­jogi törvényüket. Micsoda társadalom az, amely a nők választójogának gyakorlását 36 éves életkorhoz köti és szégyentelenül 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1967. március ÍZ » M •

Next

/
Thumbnails
Contents