Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

Kádár János elvtárs látogatasa Kapesvarcn (Folytatás az l. oldalról) gyárba „házon kívülről" az­az Budapestről, vagy más­honnan. Mindössze húszan — hangzott a válasz, az 1500-as létszámmal dolgozó Villamossági Gyár tehát ízig-vérig kaposvári üzem. Gyárlátogatás követte a beszélgetést A vendégek fel­keresték az épülő technoló­giai csarnokot és irodaházat, jártak a szerelőcsarnokban, s megnézték a szerszámgép ­vezérlő berendezések szere­lőműhelyét is. A látogatás végén Kádár elvtárs elismeréssel szólt a gyárban szerzett tapasztala­tokra. — Kérem tolmácsolják az üzem valamennyi dolgozójá­nak, hogy örömmel láttuk szorgalmas, odaadó munká­juk eredményeit. Rászolgál­tak az elismerésre, mert ami itt épült és épül, számunkra a szocializmus gondolatának megvalósulását jelképezi. — Tudjuk, hogy Somogy megye, az ipar fejlettségét tekintve elmaradt az ország más részei mögött — foly­tatta. — A lemaradás be­hozása természetesen nem megy máról-holnapra, de a vidéki iparosítás program­jának következetes végre­hajtása itt is jó irányú vál­tozást ígér. A vidékre tele­pítés nem megy nehézségek nélkül, szembetaláljuk ma­gunkat bizonyos ellentmon­dásokkal A foglalkoztatási gondokkal küzdő megyék problémáit, a népgazdaság egészének érdekeit figye­lembe véve azonban nem le­het vitás, hogy a vidék ipa­rosítása a helyes út. M/re törekszünk? Kádár elvtárs kitért arra is, hogy a fejlődés meggyor­sítására az élet minden te­rületén nagy belső tartalé­kaink vannak. E tartalékok kihasználását a gazdaság­Irányítás reformja jelenté­kenyen megkönnyíti, előse­gíti. — Amikor a termelésről van szó, nem lehetünk té­kozlóbbak, aluszékonyabbak, mint a tőkések. Ha a tőkést az hajtja, hogy nagyobb és még nagyobb profitot vág­jon zsebre, bennünket foko­zott erővel kell előrevinnie e törekvésnek, hogy népünk élete szebb, gazdagabb, bol­dogabb legyen. Ma már min­denütt — üzemekben, tsz­ekben, kutatóintézetekben és egyebütt — vannak élenjáró embereink, akik az átlagos­nál jóval többet adnak a társadalomnak. ők azok, akik „fejront" után sem te­szik szívüket, agyukat a hű­tőszekrénybe, hanem tovább­ra is azon töprengenek, gon­dolkodnak, mit tehetnének a gyorsabb fejlődésért, elő­rehaladásunkért Többet ad­nak a közösségnek — többet i* kell kapniuk tőle. tálók a Latinka Sándor tér­re értek, ezrekre nőtt a tö­meg. A téren, Latinka Sán­dor szobra körül, veterán harcosok várták Kádár Já­nos elvtársat Megkapó jele­net volt, amikor Győrfi An­tal, — az egykori Latinka­század politikai biztosa — valamennyi veterán kommu­nista nevében köszönetet mondott a gondoskodásért, amellyel a párt körülveszi régi harcosait — Ezért nem jár köszönet — szorított kezet Kádár Já­nos az idős kommunistával. A munkásmozgalom, a párt önmagának tartozik azzal, hogy tisztelettel, megbecsü­léssel övezze veteránjait Nem várhatnánk ezt el má­soktól, ha magunk nem így éreznénk és nem eszerint cselekednénk. (MTI) Nyereségrészesedésre: 1,5 milliárd forint A vállalatok múlt évi mér­legbeszámolóinak hatósági felülvizsgálata megkezdődött. A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az előzetesen összegyűjtött néhány fontosabb adat azt mutatja, hogy népgazdasá­gunk vállalati szektorában 1966-ban a pénzügyi ered­mények a tervezettnél ked­vezőbben alakultak. A vállalatok tavalyi nye­resége több mint tizenhárom százalékkal magasabb a ter­vezettnél, és e többletnek a fele az anyagi érdekeltség különféle jogcímein a vál­lalatokat illeti meg. Ezért az ipari vállala­tok összességükben átla­gosan csaknem 18 napi bér­nek megfelelő, mintegy 1,5 milliárd forint nyereségré­szesedéssel számolhatnak. Ez az összeg harminc százalék­kal magasabb, mint az előző évi. A népgazdaság többi ágá­ban is a korábbi évet meg­haladó jövedelmeket értek el. Az építőipari vállalatok több mint 12 napi bérnek megfelelő összeget, vagyis 180 millió forintot kapnak. A mezőgazdasági ágazathoz tartozó vállalatok átlagos ré­szesedése ugyancsak megha­ladja a 12 napi munkabért, — egy évvel ezelőtt az átlag huszonöt százalékkal alacso­nyabb volt A közlekedéshez és a belkereskedelemhez tar­tozó vállalatok jutalmazási alapja kereken tizenöt napi bérnek felel meg. A vállalatok mintegy 90 százaléka kap az Idén nye­reségrészesedést vagy jutal­mat és jóval többen kapnak maximális, négy heti bérnek megfelelő részesedést A mérlegbeszámolók és ezekkel összefüggésben a ré­szesedési összegek felülvizs­gálata előreláthatólag a hó­nap végére fejeződik be. Hó rmas dombormű Idén elkészül a földalatti Városnéző séta közben A beszélgetés után a ven­dégek szívélyes búcsút vet­tek a házigazdáktól, majd — csütörtöki program befeje­zéseként — rövid városnéző sétára Indultak. Végigmen­tek a Május 1. utcán, s már •1 első lépések után járóke­lők százai vették körül a párt első titkárát és a többi vendéget. Gyerekek szalad­tak hozzájuk, hogy átnyújt­sák virágcsokrukat, fiatalok és idősebbek szorítottak ke­zet Kádár Jánossal, köszön­tötték őszinte szeretettel és megbecsüléssel. Mire a sé­Újabb „széngyár" Csütörtökön megkezdték a próbatermelést a Haldex Lengyel—Magyar Részvény­társaság lengyelországi ötö­dik bányám eddő feldolgozó üzemében. Az újabb „szén­gyárat" a Katowice melletti rokitnicai bányatelepen épí­tették fel magyar szakembe­rek irányításával. Ez a leg­nagyobb teljesítményű üzem a lengyel—magyar meddőfel­dolgozók közüL próbapályája 1 Tegnap Csépke Csaba fő­: építésvezető tájékoztatott a földalatti vasút építésének jelenlegi helyzetéről. — A legnehezebb munkán — mondotta— túl vagyunk: az Albertirsai útnál föld alá vezető alagút bejáratától a Bazilikáig utcai cipőben vé­gig lehet sétálni, befejeztük a mélyépítést, vagyis elké­szült a két, egymás melletl párhuzamosan haladó, öt mé­ter átmérőjű alagút, a Nép­stadion, a Baross téri, a Bla­ha Lujza téri és az Astoria állomásokkal, valamint az ezekhez csatlakozó más üze­mi helyiségekkel együtt. Je­lenleg az utolsó tübbingsoro­kat szereljük a Blaha Lujza tér alatt A munkahelyzet: a Blaha Lujza tér és az Astoria kö­zött megkezdődött a szigete­lés, az alagút víztelenítése. A Baross tér és a Népsta­dion állomások közötti sza­kaszra már a dömperek is bejárnak, puttonyaikban hoz­zák az építőanyagot Jönnek a burkolók, a jelző- és biz­tosítóberendezéseket szere­lők, a vágányépítők, a kő­művesek is, hogy megkez­dődjék a földalatti „öltözte­tése". Itt az év végére el­készül a több száz méteres próbapálya, hogy a Szovjet­unióból érkező első metró­szerelvény megindulhasson rajta. (MTI Foto — Friedmann Endre felvétele) Herczeg Klára, Olcsay István és Farkas Aladár szob­rászművészek vállalták a megtisztelő feladatot, megmin­tázzák a magyar történelem három kimagasló alakjának portréját. Nagy lelkesedéssel, művészi ihletettséggel al­kották meg Kun Béla, Landler Jenő és Szamuely Tibor domborművét. A budapesti Kun Béla téren avatják fel az emlékművet. A hatalmas reliefeket autódarukkal eme­lik a talapzatukra. A szoborcsoport leleplezésének méltó napja március 21, a Tanácsköztársaság 48. évfordulója Francia műszaki napok Q7f9fgOtlBP1l körkép a francia kábelgyártásról ki is mondják, hogy a közérdekű po­litikai eseményekkel csak szórványo­san és felületesen foglalkozó nőkről csak ebben a korban lehet feltéte­lezni a választójog gyakorlásához megkívánt érettséget? Szerintük po­litikai jogokra a nő csak 30 éves kor­ban vált éretté, de munkára, kizsák­mányolásra már 10—12 éves korában is megfelelő volt a gyermek. Általános, egyenlő, közvetlen A mi új választási törvényünk a már kipróbált általános, egyenlő és közvetlen választójogot, szentesíti. Űj vonása, hogy az országgyűlési kép­viselők személyét is választókerület­hez köti, másrészt új annyiban, hogy a különböző választási bizottságok te­vékenysége ma már nemcsak egy napra, a választás napjára, hanem 4 évre, egy egész választási ciklusra szól. A mi választási törvényünk min­den nagykorú magyar állampolgár­nak ad jogosultságot ahhoz, hogy a jelölő gyűléseken, a különböző poli­tikai gyűléseken és végül — a válasz­tás napján — szavazati jogával élve hitet tegyen a mellett a hatalmas építőmunka mellett, amelyet népünk két évtizede folytat. A ml választást törvényünk mind­össze 4 kategóriát zár ki a választó­jogosultságból: azokat, akik a köz­ügvektől. illetve a választójog gyakor­lásától bírósági ítélettel el vannak tiltva, akik szabadságvesztés bünte­tésüket töltik, akik rendőri felügye­let alatt állanak és akik elmebe­tegek. A dolgozók voksa Ha viszont az 1925. évi. már Idé­zett törvénycikket vizsgáljuk, azt lát­juk. hogy közel 3 oldalon keresztül sorolja fel a választójogból kizáró okokat Egész választójogi törvényük a munkások, a mezőgazdasági lakosság ellen Irányult, akik a különböző meg­szorítások következtében csak egyet tehettek: politikai jogok nélkül tűrni a féktelen kizsákmányolást. Az ak­kori választási törvények alapján eb­ben az országban mintegy másfél­kétmillió embernek biztosítottak vá­lasztójogot Természetesen a válasz­tókerületeket úgy osztották be, hogy ahol több voksra számított a kor­mány, ott egy választókerületben 7— 800, a nagyparaszt városokban 4— 5000, míg a munkások lakta városok­ban és kerületekben 15 000 szavaza­tot kívántak meg egy mandátumhoz. A mi választójogi törvényünk alap­ján közel 7 millió azoknak a száma, akik választójogosultsággal rendel­keznek. Minden választáskor félmil­liónyi azoknak a száma, akik első szavazóként lépnek az urnához. Ná­lunk ma az országban közel annyian működnek közre a különböző (válasz­tókerületi, szavazatszedő) bizottságok­ban, mint amennyien a 20-as évek­ben politikai joggal bírtak. Szegeden 1939-ben 25 ezer választó volt a 120 ezer lakosból, most 80 ezer választó­polgár járul majd az urnákhoz. Tizenkétezren választot­ták ki a jelölteket A választásokat megelőzően — vá­lasztójogi törvényünknek megfele­lően — városunkban 12 ezer válasz­tópolgár vett részt a jelöltek kiválo­gatásában, közülük közel ezren mond­ták el véleményüket pártunk helyes politikájáról és tettek mintegy 300 javaslatot, amelyek megvalósításán kell munkálkodnunk. Nem szégyen­kezhetünk a választási törvény azon elvének megvalósítása terén sem, hogy miként lehetséges két vagy több, jelöltet állítani. Igaz, hogy még csak tanuljuk a kettős jelölés érvényesü­lését, de Szegeden 2 kerületi válasz­tókerületben már a tanulás első órái­ban éltek a választók ezzel a joggal és egy választókerületben nem fogad­ták el a Hazafias Népfront által ja­vasolt személyt, hanem helyette új jelöltet állítottak. Csongrád megyében 37 választókerületben új jelöltet ál­lítottak a Hazafias Népfront jelöltje helyett és 12 helyen történt kettős jelölés. Ez is a demokratizmus kiter­jesztésének pozitív eredményeit mu­tatja. Nem a hivatali apparátusra van te­hát bízva a jelöltek kiválogatása, ha­nem a választó állampolgárokra. Igaz, hogy a Hazafias Népfront előzetes ja­vaslatokat tesz a választópolgárok­nak, s ez döntő többségében találko­zik a választók véleményével, de az is igaz, hogy ahol nem találkozott a választók és a Hazafias Népfront vé­leménye. ott a választók véleménye kei-ült előtérbe és talált megértésre a Hazafias Népfront-bizottságnál. A kételkedők azt hitték és úgy ma­gyarázzák, hogy az új választójogi törvény az olyan ellenjelölt állítását is lehetővé teszi, akik nem a mi pár­tunk politikáját képviselik, hanem a letűnt érdekeket. Nem, erre a mi vá­lasztójogi törvényünk nem ad lehe­tőséget, de a jelölő gyűlések ország­szerte azt bizonyítják, hogy a vá­lasztó állampolgárok, a józan, becsü­letes, hazáját szerető munkások, dol­gozó parasztok és értelmiségiek nem is akartak és nem is akarnak ezzel a politikával ellentétes elveket képvi­selő személyeket választani. Hisz a kettős jelölések azt bizonyítják, hogy szinte az lenne jó, ha mindkét sze­mély megválasztható lenne, mert a jelölő gyűlések is józan megfontolás alapián, a dolgozó emberek közül a legjobbakat állították másodjelöltek­nek is. Ezekben különbözik tehát a mi vá­lasztási törvényünk a letűnt rend­szer törvényétől, így szélesíti és mé­lyít! a mi választójogi törvényünk a szocialista demokráciát. Ha az 1920-as és 30-as évek választási elveit és a mostani választási törvény elveit ösz­szehnsonlítjuk, akkor azt mondhat­juk. hogv a ml választási tölrvé­nvünk minden kritikát kibír, de az összehasonlításként idézett választási törvény társadalmunk szempontjából kritikán aluli. Dr. CSIKÓS FERENC A Francia Külkereskedel­mi Központ és a Külföldi Kiállításokat Szervező Ál­landó Bizottság — az illeté­kes francia intézmények be­vonásával — a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a francia nagykövetség véd­nöksége alatt március 14— 21 között francia műszaki hetet rendez Budapesten. Ez alkalommal a francia ipar képviselői mintegy 100 előadást tartanak és ugyan­akkor gyártmányaik és anyagaik bemutatására kiál­lítást és egy egész napos filmbemutatót rendeznek abból a célból, hogy a ma­gyar szakemberek tájékoz­tatást kapjanak a korszerű francia gyártmányokról, be­rendezésekről és anyagok­ról. A műszaki héttel párhu­zamosan Szegeden, Győrött, Miskolcon és Székesfehérvá­rott 2—2 napos előadásso­rozatokat rendeznek. A sze­gedi előadássorozatra már­cius 17-én és 20-án kerül sor az MTESZ Széchenyi téri klubjában, mind a két napon délután 2 órakor. A mai, pénteki program kere­tében dr. Bátyai Jenőnek, az MTESZ műszaki titkárá­nak megnyitója után két előadásra kerül sor. A mik­rokalóriametria, működési elvek, leírás és alkalma­zás, valamint a mikroáram­lás-mérőkről M. Hannebelle, a Société DAM mérnöke tart előadást. A tömeg­spektrometriai, paramágne­ses rezonancia és kroma­tográfiai berendezések fej­lesztéséről M. Bard, a Com­pagnie Francaise Thomson —Houtson Hotchkiss— Brandt cég kereskedelmi igazgatója tart előadást A szegedi szakemberek­nek különösen érdekes le­het a francia műszaki napok második előadássorozata, amelyre március 20-án ke­rül sor, mivel ez alkalom­mal a kábelgyártás téma­körével foglalkoznak. Az elektromos kábelgyártás fej­lődéséről M. Loniewski, a lyoni kábelgyár főmérnöke tart előadást. M. Martin, a Société Simel vezérigazgató­jának előadása az alumíni­umból készült lég- és föld­kábelek, Cu/AI kötőelemek összekapcsolásának és el­ágaztatásának korszerű esz­közeiről szól, míg M. Alnet, egy francia kábelszindiká­tus vezetője a francia táv­közlési kábelekről tart elő­adást az érdeklődőknek. rr Őrzik a megáradt folyók gátjait Második hete védik a Bod­rog gátjait, s már több mint 700 katona és mintegy 2500 dolgozó erősíti a folyó árvé­delmi vonalait Az áradás tetőzése óta még csak 9 cen­timéterrel csökkent a víz­szint így a lassan apadó Bodrog mind több munkát ad a védekezőknek. Tokajnál péntekre virra­dóan tetőzik a Tisza máso­dik árhulláma, s a vízszint mintegy fél méterrel marad el a maximumtol. A mete­orológiai jelentés szerint erős északnyugati szél várható. ezért a Tisza és a Bodrog balparti töltésein felkészül­nek a széltől felvert hullá­mok rombolásának megaka­dályozására is. A megáradt folyók mentén csütörtökön mintegy 7800 ember őrizte a gátakat és 83 nagyteljesít­ményű földmunkagép, továb­bá 280 különböző gépkocsi segítette munkájukat A belvíz alá került terü­letekből az utóbbi 24 órában 3500 holdat víztelenítettek, t továbbra is lassú javulái várható. Most még 179 004 holdon áll víz. (MTI) Péntek. 1961 március 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents