Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-11 / 60. szám

a pedagógus­szakszervezetben Tegnap tartotta vezetőség­választó küldött-közgyűlését a Pedagógusok Szakszerveze­te szegedi járási bizottsága Szegeden Nikolényi György, a Pedagógus Szakszervezet Szeged járási titkára tartott beszámolót. A küldöttek, s r meghívott vendégek — Kiss István, a járási párt­bizottság osztályvezetője, Ökrös János, a megyei szak­szervezeti bizottság titkára. Ács Zoltán, a járási tanács művelődési osztályának ve­zetője, Kürti Erzsébet, az Országos Pedagógus Szak­szervezet osztályvezetője — hozzászólása után megvá­lasztották a Pedagógus Szak­szervezet 11 tagú járási bi­zottságát. Elnökéül Tukacs Istvánt, a kisteleki általá­nos iskola igazgatóját, titká­rául Nikolényi Györgyöt, a szatymazi iskola igazgatóját választották meg. Szakszervezeti tanácsot választottak a textilművek dolgozói Szakszervezeti tanácsot vá- rád megyei bizottságának lasztottak tegnap, pénteken titkára. délután a szegedi textilmű- Farkas Józsefné szb titkár vek dolgozói. A közel négy- beszámolójában részletesen ezer szervezett munkásnő és elemezte a legutóbbi válasz­munkás képviseletében 200 tás óta eltelt időszak mun­küldött gyűlt össze, hogy a káját, eredményeit, tapasz­tisztségek betöltéséről hatá- talatait. A felszólalók is rozzon. Ez alkalommal a rendre méltatták a szakszer­textiles dolgozók körükben vezet tevékenységét, szóltak üdvözölhették Tóth Annát, az elkövetkező, megnöveke­a Textilipari Dolgozók Szak- de" feladatokról Ezután I- , . . titkos szavazassal megva­szervezetenek főtitkárát is. lasztották a 61 v411a_ Megjelent a vezetőségválasz- iab szakszervezeti tanácsot, tó küldöttértekezleten Ozvald s döntöttek a delegáltak sze­Imre, a városi párt-végrehaj- mélyét illetően. Végezetül az tó bizottság tagja, a pártbi- újonnan választott szakszer­zottság osztályvezetője, Szabó vezeti tanács 13 főből álló Sándor, az MSZMP megyei szakszervezeti bizottságot bizottságának tagja, a ruha- választott soraiból, ennek el­gyár főmérnöke és Szobácsi nöke Zombori Zoltán, titká­Józsefné, a Textilipari Dol- ra pedig Farkas Józsefné gozók Szakszervezete Csöng- lett. Hét végén a húsboltokban Szombaton délután nem kel együttesen úgy határoz­mindig lehet Szegeden^ ser- tak, hogy a város hűsbolt­T " jaiban egész héten folyama­tosan árusítanak marhahúst, gyakran birkahúst is, és nö­téshúst kapni. Végigjártuk a szegedi húsboltokat, s a ta­pasztalatok a következők voltak: A belvárostól a Petőfi te­lepig, Rókustól a Kígyó ut­cáig valamennyi üzletben volt hús! Az üzletek egyéb­ként — vásárló híján — üresek voltak, s így a bolt­vezetők mindenütt készsé­gesen elmondták: reggel mértek sertéshúst, most pe­dig teljesen frisst marhahús és nagyobb mennyiségű ba­romfiaprólék és egész vá­gott baromfi kapható. El­mondták a boltvezetők azt is, hogy sok háziasszony csak sertéshúst keres. A tapasztalatok össze­gyűjtése után felkerestük a Szegedi Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat igazgató­ját, Kuti Árpádot, aki el­mondta, bár a húsellátás évről-évre növekszik Sze­geden, mégsem elégíti ki a lakosság igényeit. Különösen nagy gondot okoz a sertés­hús nem folyamatos szállí­tása. Ezért a tanácsi vezetők­velik a vágottbaromfi for­galmát Viszont a sertéshús árusítást péntek délutánra és szombat reggelre korlátoz­ták, azzal a céllal, hogy így mindkét műszakban dolgozó asszonyok hozzájuthatnak a húshoz, mert egyikük pénte­ken, másikuk szombaton reg­gel vásárolhat az ünnepi ebédhez sertéshúst Farsang Lászlóné, a Sze­ged m. j. városi tanács vb kereskedelmi osztályá­nak vezetője munkatársai­val éppen a napokban vizs­gálta a város húsellátását. — A háziasszonyok jó ré­sze csak a sertéshúst tartja húsnak. Idegenkednek a marhahústól, még akkor is, ha az friss, jó minőségű. Pe­dig az orvosok bebizonyítot­ták, hogy a marhahús gaz­dagabb fehérjében, mint a sertéshús, és jól elkészítve a betegek ,is fogyaszthatják. A klinikákon, kórházakban is bevezették a marhahúsfogyasztást Persze a seréshús elkészítése sok­kal gyorsabb, ezért érthető, hogy a munkából hazatérő asszonyok szívesebben vásá­rolnak sertéshúst — A múlt év januárjában történt árváltozás után né­hány hónapig teljesen folya­matos ellátást biztosítottunk sertéshúsból is. De az igé­nyek azóta tovább növeked­tek, ezért nem tudunk lé­pést tartani. Ezért határoz­tunk úgy, hogy a sertéshúst hét végén árusítjuk. Kérjük a háziasszonyokat, vegyék figyelembe ezt, és ne szom­baton délután keressék a sertéshúst, hanem — kinek­kinek műszakja szerint — péntek délután vagy szombat reggel vásárolják meg. Mar­hahúsból továbbra is folya­matos lesz az ellátás, s igyekszünk minél több friss marha és birka tőkehúst forgalomba hozni a szegedi üzletekben. A következő he­tekben javítja még a hús­ellátást az is, hogy a szege­di és a környező' termelő­szövetkezetek megjelennek a rendszeres Piacokon élS baromfival. H. M. Sz ükadémla előcsarnokában ravatalozták fel Kodály Zoltánt Pénteken délelőtt az Aka- ­démia gyászpompába öltö­zött előcsarnokában, ahonnan egykor Arany Jánost temet­ték, ravatalozták fel Kodály Zoltánt. Az Akadémia szék­házának főbejáratát hatalmas gyászdrapéria borította, a márványlépcsők előtt kandel­láberek égtek. A fekete sző­nyeggel és drapériákkal bo­rított előcsarnok közepén ál­lították fel a ravatalt, amely­nek egyik oldalán az elhunyt legközelebbi munkatársai, az Akadémia népzenekutató cso­portjának tagjai tisztelegtek utoljára mesterük előtt. Az előcsarnokot elborították a megemlékezés virágai, ha­zai és külföldi hivatalos és társadalmi szervezetek, tu­dományos és zenei intézmé­nyek, iskolák, jóbarátok, tisztelők koszorúi. A ravatal előtt két oldalt a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola és a Bartók Zenei Szakis­kola növendékei álltak sor­falat. Negyed 12-kor helyezték el Kodály Zoltán érckoporsó­ját a ravatalon, eléje tették bíbor-vánkoson az elhunyt kitüntetéseit. Az özvegy és a gyászoló család fehér szeg- Kodály Zoltán ravatala előtt ditált külföldi képviseletek fűkoszorújával borított ko- Ezrek vetettek búcsúpillan- több vezetője és "tagja is. porsót Kodály Zoltánné és tást a ravatalra, fejezték kl A végeláthatatlan sorok a legközelebbi hozzátartozók tiszteletüket a nagy alkotó felvonulása a délutáni órák­Kodály Zoltán koporsója megérkezik a ravatal színhe­lyére, a Magyar Tudományos Akadémiához kísérték a ravatalhoz. Elsőnek Szirmai István, az előtt A gyászoló közönség ban ért véget Ezután átszál­so- lították a koporsót a Far­MSZMP Politikai Bizottságé- rail>an rótta,le a kegyelet kasréti temető ravatalozójá. nak tagja, cs Ilku Pál. a Po­litikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter fe­jezték ki részvétüket és he­lyezték el a Központi Bizott­ság és a kormány ko­szorúit a ravatalon. Utá­na Rusznyák István, a Magyar Tudományos Aka­adóját a Budapesten akkre- ba. Kodály-részvét a Szovjetunióban Szerte a Szovjetunióban, szovjet zenei élet vezető sze­ahol a magyar zenének meg- mélyiségei — Sosztakovics, számlálhatalan barátja van, Hacsaturján, Kabalevszkij, mélységes megrendülést kel- Szviridov. Tyihon Hrennyi­démia elnöke és Erdei Gruz tett Kodály Zoltán halálának kov, a Szovjet Zeneszerzők Tibor főtitkár tolmácsolta híre. Szövetségének első titkára a az Akadémia részvétét ós Pénteken reggel Budapest.- Pravda pénteki számában koszorúzta meg a ravatalt. re utazott Rogyin Scsedrin, méltatta Kodály Zoltán mun­A magyar zenei élet veze- 8 Szovjet Zeneszerzők Szö- kásságát. Többen közülük tőinek küldöttsége járult ez- vetségének titkára és Izrael Budapesten ás másutt is után a ravatal elé: Szabolcsi Nyesztyev docens, az ismert nem egyszer találkoztak Ko­Bence akadémikus, a zene- szovjet zenetörténész, hogy dály Zoltánnal, aki — mint művészeti főiskola professzo- a szövetség képviseletében mondották — „minden alka­ra, a Bartók archívum igaz- részt vegyen Kodály Zoltán lommal lenyűgözött bennün­gatója Barna Andrásne a temetésén. ket gondolatainak frtssessé­Művelődésügyi Minisztérium Xodály Zo!tón. í®*7"8" f RéYe\ eredetiségével a ... . ... 1963-as moszkvai latogatasa- művészét rajongó szeretete­zenei osztályának vezetője, ra élénken emlékeznek a ver. Tóth Aladár és Palló Imre, az Operaház volt igazgatói és Sárai Tibor, a Magyar Ze­neművészek Szövetségének főtitkára tisztelgett a halott mester előtt. Délben megkezdődött Bu­dapest népének elvonulása Árvízi emlék A század elején, mikor hosszú éve­kig a szegedi hírlapirodalom szerény napszámosa lehettem, ilyenkor tél utolján az volt a feladatunk, hogy a nagy árvíz megünnepelt évforduló­jára színes interjúkat adjunk a lap­nak, olyanok részéről, akik a vesze­delmet átélték és megrendítő részle­teket tudtak közölni. Ma már nincse­nek többé kortársak és szemtanúk. Nyolcvannyolc év távlatában a drá­mai feszültségű emlékek elhalványod­nak és a mai ragyogó város feledteti a szomorú múltat. Csak a régi csa­ládi hagyományok őriznek még fosz­ladozó emlékeket, csak öreg emberek tudnak el-eltűnő képeket lelkükben felidézni. A mi emlékeink egy rég eltűnt ház sorsát vetítik elénk. A mai Április 4. út és a Liliom utca sarkán állott az öreg hajlék, ahol apáink átélték a veszedelmet, ahol ml felnő'tünk, örömben és gyászban bőséggel része­sedtünk. Anyai nagyapám, Molnár Márton volt a páterfamiliász, Szeged város egykori tiszti főügyésze, majd tanácsnoka, a szabadságharc hős hon­védszázadosa, aki a szenttamási üt­közetben százada élén elsőül lépett fel az elfoglalt vár falára. Csendes, igen szelidlelkű öregember volt, min­dig fekete magyar ruhában, csizmá­san járt, csakúgy, mint Kálló Antal, Juhász Gyula anyai nagyapja. Ott volt ő a veszedelem idején is a nagy töltésen, amikor éjjel két órakor ret­tentő szélviharban a megvadult fo­lyam Percsoránál átszakította a gátat és rázúdult a virrasztó városra. A félrevert harangok kongatása jelezte a vízáradat gyors közeledését. Nagy­apám idejében elve/ette családját az egyik közeli kőházba, melynek első emeletén kaptak Jó barátoktól ideig­lenes szállást. Három szép fiatal leányból állott akkor a család. Ezek közül kettő már eladósorban járt, félig-meddig menyasszony, a harmadik még gyer­mek. A középső gyermek volt az én drága édesanyám, akkor tizenhal éves, szelíd, őzszemű leányka. A kél nagyleánynak már el volt készítve a menyasszonyi kelengyéje, de bizony az egész drága holmi ott rekedt a víz alá került régi házban. Mire nem ké­pes egy hősi elhatározás tervére kész vőlegény? Az én leendő édesapám csónakon megközelítette a vízben el­merült régi házat, a félig ellepett ab­lakon beevezett a szobába és a szek­rényekből kiszedegette a finom len­vászon holmit. Mélyen le kellett ha­jolni a víz alá, s csuromvizesen elő­kaparni a drága fehérneműt, damaszt asztali térítőkét, hímzett ágyruhát. A gazdag zsákmány kijutott az áradat­ból a napfényre. Még csodaszerű megoldás is adódott: amikor a vak­merő hajós kievezett a szűk abla­kon, alig volt egy csónakhossznyira a tetthelytől, a ház óriási robajjal összeomlott... Hosszú hónapokon át úszott a ten­gerben a régi város. Az élet lassan megélénkült, a menekültek részeben visszatértek és úgy éltek, ahogy tud­tak. Mikszáth Kálmán, aki akkor a Szegedi Naplóban írt karcolatait. Fel­mayer János régi felsővárosi polgár vendégszerető házában élte át a ve­szedelmet és szép könyvben írta meg ragyogó megfigyeléseit. Akkoriban mindenki nagyon jól tudta, hogy hír­lapi tudósításában ő adta a látogatóba érkezett Ferenc József szájába a hí­ressé vált mondást: „Szeged szebb lesz, mint volt!" A király ezt soha se mondta, de Mikszáth így írta meg, és való igaz, hogy egy királynak így kel­lett azt gondolnia. A fiatalság öröme sem bírta ki tét­lenül a Tisza lustaságát, mellyel a Uj titkár a TIT megyei szervezetének élén visszavonulást még május végén, jú­niusban is csak halogatta. Molnár Márton nagyapám házában a két menyasszony egyre sürgetőbben köve­telte a sorstól a boldogság napját. A szülők meleg szívére vall, hogy gyer­mekeik örömét megértették, s végül ráadták a fejüket, hogy árvíz idején megtartsák a kettős esküvőt. így te­hát csónakon vitték a boldog meny­asszonyokat a templomi szertartáshoz. A mostani fogadalmi templom előtti téren akkor kissé emelkedettebb volt a talaj, azon a kis szigeten tartották a piacot, s a fehérselyem cipellőkbe bújtatott menyasszonyi lábacskák a lefektetett hosszú deszkapallókra lép­tek ki a csónakból. Így tért az én ti­zenhatéves, boldog, szép anyám, fehér virággal tiszta homlokán, a régi De­meter-templom kőlépcsőjére Szeged emlékezetes árvízi esztendejében, jú­nius havában, amikor az egész régi város a tenger mélyén feküdt halot­tan. Az élet legyőzte a halált. A harmadik leányka, aki még a csa­ládban volt, csak jó későn érkezett el a házasság révébe. Ezt már én ma­gam is megértem, mikor a város tör­téneírója, tudós Reizner János, a So­mogyi Könyvtár és a Városi Múzeum igazgatója pompás fekete díszmagyar­jában oltár elé vezette Molnár Ilonát. A krónikát író vő — a város történeti múltjának megírása közben — meg is örökítette apósának szenttamási hős­tettét, megemlítve, hogy a fiatal sze­gedi ügyvédet ott a csatatéren nevez­ték ki honvédszázadossá. Nagyapám még jó sokáig élt, szerette feketeszéli kis tanyáját, melynek jó borát haza­szállíttatta a városi házba, gyönyörkö­dött szépszámú unokáiban és mindvé­gig megmaradt csendes, szerény pol­gárnak, aki a szabadságharc nagy ese­ményeiről soha sem tudott dicsekvő­en beszélni. Nem felejtem el, hogy temetésén tizenkét régi veressapkás közhonvéd kísérte egykori századpa­rancsnokát a sír felé. DOMOKOS LÁSZLÓ Pénteken Szegeden a Tu- TIT országos főtitkára. A dpmányas Ismeretterjesztő megyei elnökség bizalmáról Társulat megyei elnökének, és támogatásáról bizotsítot­dr. Koch Sándor Kossuth- ta a TIT új Csongrád megyei díjas egyetemi tanárnak el- titkárát, nökletével soronkívüli ülést tartott a TIT Csongrád me­gyei vezetősége. Kiss István­nak, a TIT országos titkárá­nak előterjesztésére a me­gyei elnökség felmentette tisztségéből dr. Szalontai Jó­zsefet, a TIT eddigi megyei titkárát. Szalontai József a megyei pártbizottság munka­társa lett. A megyei elnökség egyúttal megválasztotta me­gyei titkárnak Molnár Zol­tánt A TIT-ben végzett mint­egy hét éves munkáért le­vélben fejezte ki elismerését Szalontai Józsefnek dr. Or­tutay Gyula akadémikus, a Faforg ács díjmenteaen elhordható Felszabadulás Asztalos Ksz Szeged. Bárka u. 1. A Hunpária Szálloda és Étterem Vállalat meghívja minden kedves vendégét a Hungária Étte­remben f. hé lC-án tartan­dó hagyományos pittccr­hálra Közreműködik: Kerényi Gabi, Turcsányi Ágnes téncdalénekesek, Szűcs Sándor magyamóta-énekea. Záróra: 04 h-kor. Áramszünet A Dél-magyarországi Aram­szolgáltató Vállalat közli, hogy 1967.március 14—18-lg időszakos áramszünet lesz a Kállai u„ Népkert sor. Felsőkikötő sor és a Bére kert u. által bezárt terüle­ten, naponta 7-től 16 óráig. Áramszünet Az Áramszolgáltató Válla­lat közli, hoev 1967. máro clus 15-től 16-ig 7—16 órá­ig Boros J. u„ Bakay N. u., Pozsonyt I. u., Cserzy M. u„ Vasasszentpéter u.. Pulcz u. által, valamint március 17-én 7—16 óráig Kossuth L. sgt,. Török u., Bartók B. tér. Jóslka u.. Gogol u.. Londoni krt.. Marx tér. Boros J. u. által határolt területen áramszünet lesz. Szombat, 1967. március 11. 0ÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents