Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

r V A néprajzi ismeretterjesztésről A budapesti Kossuth •= Klubban megalakult a Tu­=s dományos Ismeretterjesztő S Társulat néprajzi csoport­Sí ja. Elnökké dr. Balassa = Ivánt, a Mezőgazdasági = Múzeum főigazgatóját vá­— lasztották. Az országos ve­— zetőségben Szegedet és a = megyét alábbi cikkünk = szerzője képviseli. Az Ismeretterjesztés ha­gyományos formái — a rá­dió és főként a televízió versenyének szorításában — nagy változáson mennek ke­resztül. A néprajzi isme­retterjesztésnek különöskép­pen új formákat, új lehető­ségeket kell alkalmaznia, ha az iránta való érdeklődést újból föl akarja szítani. S erre az érdeklődésre min­den joga megvan, hiszen a néprajz, folklorisztika egy­szerre a legnemzetibb és leg­nemzetközibb tudomány, egyidejűleg szolgálja a ha­zafias nevelést és a nem­a néprajzi ismeretek terjesz­tésére. Számítunk az ifjúság tu­dásvágyára. Irodalom, törté­nelem és rajz szakos pe­dagógusokkal kívánjuk meg­ismertetni a dél-alföldi táj népköltészetének, gazdasági néprajzának, népművészeté­nek sajatosságait, a környe­zetismeretet tanító nevelők­kel a városok és faluk etni­kai jellegzetességeit Tapasz- szerúbb formájának. talatok szerint a nyugdíja- készült el Lakatos sok hálás közönséget jelen­tenek a régi népélet emlé­keiről szóló előadásokon. A néprajz segítségével nemcsak őseik világába révedezhetnek el, hanem képzeletbeli uta­zásokat is tehetnek más vi­lágrészeken, hiszen a nép­rajzi ismeretterjesztés a szűkebb tájon kívül más kontinensekre is elviszi az érdeklődőket. A természetjárókkal ha­zitívokat is használunk a szemléltetésben: a Néprajzi Múzeum és a helyi múzeu­mok anyagából a népművé­szet alkotásaiból és a ma­gyar tájak életét bemutató fölvételekből sorozatokat állítunk össze. Végül, de nem utolsósor­ban rendkívüli szerepet szá­nunk a filmnek, a néprajzi ismeretterjesztés e legkor­Most Vince rendezésében a szegedi pa­pucsról, Elek Gyula mun­kásságáról egy kisfilm. En­nek országos bemutatóját áprilisban a TIT néprajzi csoportjának rendezésében Szegeden tartjuk meg, ki- ' egészítve a műsort az utób­bi években készült több nép­rajzi kisfilm itteni bemuta­tójával is. Szeretnénk ezzel mind a hivatásos, mind az amatőr kisfilmesek figyel­Megállapodott tiszai ár Szegednél is zeteket egybekapcsoló szo- zánk etnikai csoportjait, vi- mét a néprajzi tárgyú al­: _ I. - - .1 sci • < .« ... . , lrr»fóenlrt"i ínAmvíinni -1 cialista humanizmus gondo­latát Vissza az örökösöknek dékeinek népéletét kívánjuk kotásokra irányítani, ilyen megismertetni. Az idegen- muvek készítésére sarkallni forgalom igényeire is tekin- őket- ^ azzal is fokozni tettel vagvunk: előadóink akariuk, hogy évenkénti mind a helyi „idegenforgató- rendszerességgel a nyári kar. mind a vendégeket unneP' hetek idején itt ren­megismertetik majd Szeged ®fzz,ifc maíd me9 « népraj­és a táj néprajzi, népkölté- ?Í fllmek szemléjét — egye szeti értékeivel. Szerepet szánunk ennek a nyári egyetem programjában is. A néprajzi kutatás több mint egy évszázada már kincsestárába gyűjti a ma­gyar parasztság — és újab- K, , . . ban a munkásosztály — tár- NdÖTO tZI gyi és szellemi hagyatékát, r.i § művészetét A tudományos tllmSZemle megismerés, a történeti ta­nulságok kamatoztatása mellett nem azért, hogy ennek a népi kultúrának maradandó érté­keit visszaadja egykori al­kotói mai örököseinek, a dolgozóknak. Ez a visszaadás két for­mát ölthet: egyik a művészi — erre a zenében Bartók, Kodály és követőik mutattak világra szóló példát és e tö­rekvésnek a költészetben, a képzőművészetben is termé­keny eredményei születtek —, a másik pedig a nép­művelő, az ismeretterjesztő. Ez utóbbi rendszeressé., át­gondolttá, tervszerűvé tétele az újonnan megalakult nép­rajzi ismeretterjesztő cso­port hivatása. Szegeden és a megye városaiban a nép­rajzi kutatásokban jártas előadókat állítunk csatasor­ba, és építve a dolgozók kü­lönféle rétegeiben élő ter­mészetes érdeklődésre, tiál­tozatos formákat keresünk , A szóbetin kívül elenged­utolsosorban hetetlen az írásos ismeret­terjesztés. Hírlapi cikkeket és kiadványokat készülünk megjelentetni, színes diapo­löre országos szinten, ké­sőbb, ha lehet, a délkelet­európai nemzetek részvéte­lével. Ha illetékesek föl­ismerik ennek a kezdemé­nyezésnek jelentőségét, egy­szerre szolgálhatjuk vele a legmagasabb színvonalon a néprajzi ismeretterjesz tést és a szabadtéri játé­koknak Balázs Bélától meg­álmodott gazdagítását. Péter László Képünkön az Alsó-tiszavidéki Vizügyi Igazgatóság nehezebb gépekből álló gép­parkja felkészülten várja a parancsot az indulásra, hogy adott esetben hathatósan beavatkozzanak a gátak védelmébe Gépesitik a hagymatermesztést A makói hagyma verseny­képességét nagymértékben rontja a világpiacon az, hogy a termelési műveletek több­ségét gépek hiányában kézi erővel kell végezni, emiatt magasak a termelés költsé­gei. A SZÖVÉRT és a Csong­rád megyei MÉK segítségé­vel az idén már öt tsz-ben — többek között a makói Leninben, az Úttörőben és a József Attilában — szakíta­nak a hagymatermesztés ha­gyományos módszereivel. Ré­gi táblás rendszer helyett az ágyas ültetési módszert al­kalmazzák, hogy lehetővé váljék a gépi kapálás. Ugyan­akkor a termés felszedése is géppel történik. A SZÖVÉRT 12 hagyma­szedőgépet vásárolt külföl­dön, — közülük ötöt Csong­rád megyébe juttatott. Az ötletes gép a talajból kisze­dett hagymát rendre rakja. Készülnek már a rendfelsze­dő gépek is, melyek a szedés­sel egyidőben az áru tisztí­tását is elvégzik. A tegnapi, szombati je­lentés szerint az Alsó-tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság egész területén közeleg a Tisza vízállása a tetőzéshez. Szolnoki-ói már 10 centimé­teres apadást jelentettek s mindössze 1 centimétert áradt a folyó Csongrádnál. Péntek reggeltől szombat délig Szegednél is mindössze 3 centimétert emelkedett a '^vonuló második árhullám. Mrét. már bizonyos, hogy Szegednél nem éri el a víz­állás a 800 centimétert, vagyis az igazgatóságnak nem kell elrendelnie a har­madfokú árvízvédelmi ké­szültséget Algyőtől a ma­gyar—jugoszláv határig. Al­győtől felfelé változatlanul érvényes a harmadfokú ké­szültség. Még tegnap reggel is az erős aaéllökósek közel egy méteres hullámokat kergettek a Tisza halparti töltésének. A meteorológia jelentése szerint továbbra is lehet számítani a közeli na­pokban hasonló í erősségű széllökésekre. Pénteken egész éjszaka több kilométer hosz­szan rözsézték a Tisza töl­tését, mert erős volt a hul­lámverés. Az igazgatóság területén a tiszai töltéseken továbbra is több mint 1200 ember dolgozik. A védekezési mun­kákhoz beosztottak 20 te­13 nehezebb földmunka gé­pet Körtvélyes és Algyő kö­Körösök és a Maros vízál­lása a közepesnél is keve­sebb, a levonuló második zött most már több buzgárt árhullám a Tiszán hosszan­jeleztek. Egyik sem okoz azonban komoly problémát, mert nem az élő víztől ered, tartó lesz, lassú apadásra lehet csak számítani. Éppen ezért a védekezési munká­hanem a talajvíz szorult fel- kat továbbra ls erősíteni jebb. Annak ellenére, hogy a kell, hiszen a töltések egyes részeken mégiscsak átáztak. Füstös falf kopott függöny Rendetlenség, elhanyagolt helyistgek a vendégtökben, presszókban A szegedi kereskedelem Széchenyi tejivóban, a Bú­vezetöi több mint egyhetes bos Étteremben, az alsóváro­munkával mintegy 30 ven- si és a rókusi étteremben, a déglöt, éttermet, cukrászdát Mátyás kisvendéglőben és a vizsgáltak felül. Tiszavirág zónázóban. A Általános tapasztalat volt mellékhelyiségek sem íelel­az ellenőrző körút során, nek meg a legminimálisabb követelményeknek hogy a nagy forgalmat lebo­nyolító szórakozóhhelyeken a falak, a függönyök füstö­sek, piszkosak. Ezeken a he­lyeken éppen a gyors elhasz­nálódás miatt minden évben Hági esetében, rendbe kellene hozni nem- külsejére már higiéniai sem. Sok probléma adódik al ból is, hogy IKV házba üzemel étterem, például a amelynek ugyancsak hergépkocsit, 22 fogatot és rívó volt a festés hiánya a csak a falakat, de a függő- ráférne a tatarozás. Ennél is nyökeL, s egyéb berendezési csúnyább a Takaréktár utcai tárgyakat is. Különösen ki- halászcsárda. Igaz, hogy a LOKÖS ZOLTAlf Kafona pizsamában Húsvétra sok kiskatona (hogy meghonosodott ez a kedves elnevezés!) mehetett „eltávozásra" haza, locsolkodoba. Katonaviselt apák vagy ép­pen nagyapák ölelgetik meg katonaíiukat, vagy gondolnak azokra, akik nem kaphattak most ki­menőt. De akár a gondolatok szállnak a lak­tanyákba, akár a foszlós kaláccsal nyelt sonka falatozása közben indul a beszélgetés, egészen biztosan az emlékezetbe tolul az elet egyik leg­maradandóbb élménye: a katonaidő. „Mert tu­dod, fiam, amikor..." — fonódnak a szavak a sajátkezűleg tömött szalmazsákról, amely ha tíz centivel kisebbre sikerült, mint a másiké, lett nemulass! Meg az alvásokról az eltörekesedett szalmás zsákon, amire ledőltek a rájuk poroso­dott nappali ingben. S a sorbaállásról a csaj­kával a kondérnál, ahol mikor megkapta a le­vest, és gyorsan állva kanalazni kezdte, máris se a szülő valamiféle szenvedés sorozatot a ka­valóban imponáló, korszerű híradástechnikai fel­szereléseket, amelyek a modern harcászat elen­gedhetetlen tartozékai. Bonyolult berendezése­ket mutattak, és azt is, hogyan alkalmazzák ezeket gyorsan és szükség szerint titokban. Lát­tunk számunkra újdonságot jelentő gyors és nagy hatóerejű automatai'egyvereket, különféle új harci eszközöket. Ami azonban talán még fontosabb: láttuk, hogy fegyelmezett készségre és tudatosságra nevelt emberek kezében van­nak ezek a fegyverek, ezek a bonyolult mű­szerek. Láttuk, miként használják és miként ta­nulják alkalmazásukat az újoncok, akikkel kü­lön is alkalmunk nyílt beszelgetni. Szót váltot­tunk a parancsnokokkal, és az egész napi prog­ram során megismerkedhettünk egy meleg szívű tábornokkal, egykori munkásemberrel: Kálazi József vezérőrnaggyal. Ö beszélt nekünk arról, ami talán a műszereknél, a fegyvereknél is job­ban felkeltette az érdeklődésünket: miben más, mennyiben más a mai katonaélet a réginél. így nőtt csaknem szimbólummá a pizsamás katona, akivel a tiszta, pedáns — de nem kínos — rendben tartott hálóteremben találkoztunk. A katonáról mint emberről való gondoskodásnak egyik jellemzője ez. Mert ahhoz, hogy a katona­ság nagy nevelőiskola lehessen, hozzátartozik a lehetőség szerinti legemberségesebb körülmé­nyek megteremtése. Ne lásson se a bevonuló, a sor végére sietett, hogy repetát kaphasson. A mi kiskatonánk divatos frizurájába túrva (hol vannak már a lekopaszított újoncok!) hall­tonaságban. Olyan időnek tekintse az ott töltött két esztendőt, amellyel eleget tesz állampolgári, hazafiúi kötelezettsegének, de ugyanakkor érle­gatja a beszédet, és érti is, meg nem is. Hát 'ődik, nevelődik, tartalmasabb emberré is vá­lik. E közben éreznie kell annak a társadalom­amelyért ka­hogyan is értené igazán, amikor ők ebédlőasz­talnál, tányérokból esznek, szalmazsákot sem nak a szeretetét, gondoskodását, kell tömniök, hiszen matracokon alszanak, és tonáskodik. éjszakára mindegyikük pizsamát húz magóra. „Igen, igen, pizsamát, apám" — mesélik biz­tosan a tágrameredt szemű szülőknek. S nem Beszélgetésünk közben őszintén elmondták a megjelent főtisztek, hogy az illetékeseknek sok töprengést okozott, vajon a rendelkezésre álló egy apa vagy aggódó édesanya érzi meg ezzel pénzt elsősorban mire költsék: arra-e, ami a az egyetlen apróságnak tűnő dologgal azt a megváltozott szellemet, amely ma a katonasá­got jellemzi. Azt a más szellemet, amely any­nyira elválasztja az m. kir. honvédséget a ma­gyar néphadseregtől. Mint ahogyan az egész hadsereg harci készségét fejleszti, vagy ami ke­vésbé terhessé teszi a katonaéletet. E kettő össz­hangjával ma már kialakult az egészséges arány. Láttuk az egység hadtáp-felszerelését is, amely­hez hozzá tartozik a legkorszerűbb kenyérszállí­szocialista társadalom szelleme oiyan élesen elüt tó és ételszállító kocsi, hogy ne száradjon oda, ne fagyjon meg az étel, a kenyér, mire a katona hozzájut kinn a táborban, gyakorlaton, vagy ha szükség lenne rá harc közben. Ehhez tartozik az öltözési, az étkezési kultúra állandó fejlesz­a régi világétól! Lehetséges, hogy némelyeknek kicsiségnek tű­nik. de a napokban engem is ez a pizsama­ügy kapott meg és gondolkodtatott el. Több kol- , .„„ „ , . légámmal együtt ugyanis egy dunántúli híradós tere is. Milyen kulonos, de mégis milyen meg­katonai egység vendége voltam reggeltől késő nyugtató volt mindezekről egy tabornoktol, fő­estig. Mindennel megismertettek, amire csak tisztektől hallani, akiknek mindez eppugy gond­egy nap alatt lehetőség nyílik. Láttuk azokat a juk, szívügyük, mint a harci felkészítés. A mai katonaélet ezek szerint talán már nem is igényel megpróbáltatást? A katonáskodás mindezek mellett is termoszetesen kemeny erő­próba. Nem is lehet más, mint a szellemi és fi­zikai megpróbáltatások sorozata, máskülönben nem lenne kiképzés. Nyilvánvalóan most is fá­rasztó, most is kimerítő. Mégsem véletlen, hogy látogatásunkkor az a Csongrád megyeiekből is álló szakasz, amelynek tagjaival beszélgettem, látható jókedvvel ós csaknem a versenyeknek ki­járó izgatottsággal készült (az egyébként náluk nem sokkai idősebb, korban, gondolkodásban hozzájuk közelálló szakaszparancsnok, a szegedi Oláh hadnagy vezetésével) az első komoly kinti gyakorlatra. Egész napi tanulás után este 8-tól, várhatóan másnap késő éjszakáig!.. . Bizony erő­próba ez. A szellem és a test próbája. Magától értetődő azonban, hogy bármennyire nevelő is­kola a hadsereg, mégiscsak elsősorban fegyver­forgatásra hívják be a fiatalokat: ennek elsajátí­tása pedig nem könnyű dolog, nem kímélheti sem az erőt, sem az ideget. Meg kell tanulnia ez­zel együtt a nehézségek elviselését, az önfegyel­met, az egészséges függőségi szellemet, a parancs feltétlen teljesítését. De tudatos teljesítését! Ez — a tudatosság — megint az a többlet, amelyet a mi hadseregünk nyújt a régivel szemben. A mi katonáink tudják, hogy miért teljesítik a pa­rancsot, tudják, hogy parancsnokaik ugyanazt a célt szolgálják, mint ők: a magyar nép hatal­mának védelmét A mi 18—19 éves fiaink nem egyszer adták tanújelét, hogy tisztában is vannak mindezzel. Áldozatra kész, meggondolt fiatalemberek. Igen, ez a sokak által oly könnyen szidott mai if­júság! Mégis, ha kell ott vannak az árvíznél, ott vannak, amikor szorítanak a mezőgazdasági munkák, s nagy fokú politikai érettségről tet­tek tanúságot legutóbb is, a választások nap­ján. Tudnak tanulni, dolgozni, küzdeni és ön­állóan állást foglalni a politika, az élet fontos kérdéseiben. Ez csak olyan hadseregben lehet­séges, amelynek katonáit és parancsnokait köl­csönös megbecsülés, közös cél fűzi össze. S amit elsajátítanak, amit megtanulnak, annak az egész társadalom veszi hasznát. Nyugodtak lehetnek a szülők: jó nevelő­iskolában tudhatják fiaikat — és büszkék is lehetnek rájuk. Az „obsitos" apák ós nagyapák kezében jogosan csillanhat meg a húsvéti riz­linges pohár: r- Erőt, egészséget, édes fiam! későbbiekben majd lebont, jak, de addig is tiszta, ren­des állapotba keli3 hozni. A Halászcsárda mellékhelyisé­gében nagy darabban lóg a vakolat. a vendégek meg sem merik közelíteni. Az ellenőrző brigád a ta­pasztalt hiányosságokat to'­mácsolta a vendéglátóipar vezetclrt"k. hogy ezeket n-i­nél előbb megszüntessék. Vannak azonban olyan hibák ls, amelyedet könnyen, köz­vetlenül egy-egy egvség dol­gozói megoldhatnak. Uven például rendes étlapok kihe­lyezése, cserélése. A leg­újabb szegedi presszóban, az Évában december 22-én ké­szült árlanot ta'á'tak. A fel­sorolt nyolcféle sütemény közül mindössze négy kapha­tó. Hfisonló a helyzet az Ita­loknál is. A Béke Bisztró és a Sár­kány Étterem étlania sem volt kifogástalan. Számokkal telefirkálva, gyűrötten, pisz­kosan tették az asztalra. Ez a lá 1 szól a g auró figvelmet­lenseg semmiképpen nem envtii a vendéglátóipar kul­turáltságát. Többen szóvá tették már, még a brigádvizsgá'st előtt hogy az Alföldi Üzeméin me­zési Vátialat kezelésében a Széchenyi 1éren működő Debrecen Étterem külseie piszkos. Járatlan ember fel sem tételezi, hogv belül jó­hírű vendéglő működik. A vállalat rendbe akarta már hozatni, de minthogv az épü­let műemlék jelleg."', ez meghiusult. Jó lenne, ha az illetékesek egyetértenének, s ha kell. a műemlék-jelleg­nek megfelelően, de minél gyorsabban rendbehozatnák. Az ellenőrző brigád a na­pokban befejezte munkáját, de nem véglegesen, mert közvetlenül a várható nyári nagv csúcsforgalom előtt új­ra felkeresi a szegedi szóra­kozóhelyeket n. m. Vasárnap. 1W7. március 2«. QtL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents