Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

r V A néprajzi ismeretterjesztésről A budapesti Kossuth •= Klubban megalakult a Tu=s dományos Ismeretterjesztő S Társulat néprajzi csoportSí ja. Elnökké dr. Balassa = Ivánt, a Mezőgazdasági = Múzeum főigazgatóját vá— lasztották. Az országos ve— zetőségben Szegedet és a = megyét alábbi cikkünk = szerzője képviseli. Az Ismeretterjesztés hagyományos formái — a rádió és főként a televízió versenyének szorításában — nagy változáson mennek keresztül. A néprajzi ismeretterjesztésnek különösképpen új formákat, új lehetőségeket kell alkalmaznia, ha az iránta való érdeklődést újból föl akarja szítani. S erre az érdeklődésre minden joga megvan, hiszen a néprajz, folklorisztika egyszerre a legnemzetibb és legnemzetközibb tudomány, egyidejűleg szolgálja a hazafias nevelést és a nema néprajzi ismeretek terjesztésére. Számítunk az ifjúság tudásvágyára. Irodalom, történelem és rajz szakos pedagógusokkal kívánjuk megismertetni a dél-alföldi táj népköltészetének, gazdasági néprajzának, népművészetének sajatosságait, a környezetismeretet tanító nevelőkkel a városok és faluk etnikai jellegzetességeit Tapasz- szerúbb formájának. talatok szerint a nyugdíja- készült el Lakatos sok hálás közönséget jelentenek a régi népélet emlékeiről szóló előadásokon. A néprajz segítségével nemcsak őseik világába révedezhetnek el, hanem képzeletbeli utazásokat is tehetnek más világrészeken, hiszen a néprajzi ismeretterjesztés a szűkebb tájon kívül más kontinensekre is elviszi az érdeklődőket. A természetjárókkal hazitívokat is használunk a szemléltetésben: a Néprajzi Múzeum és a helyi múzeumok anyagából a népművészet alkotásaiból és a magyar tájak életét bemutató fölvételekből sorozatokat állítunk össze. Végül, de nem utolsósorban rendkívüli szerepet szánunk a filmnek, a néprajzi ismeretterjesztés e legkorMost Vince rendezésében a szegedi papucsról, Elek Gyula munkásságáról egy kisfilm. Ennek országos bemutatóját áprilisban a TIT néprajzi csoportjának rendezésében Szegeden tartjuk meg, ki- ' egészítve a műsort az utóbbi években készült több néprajzi kisfilm itteni bemutatójával is. Szeretnénk ezzel mind a hivatásos, mind az amatőr kisfilmesek figyelMegállapodott tiszai ár Szegednél is zeteket egybekapcsoló szo- zánk etnikai csoportjait, vi- mét a néprajzi tárgyú al: _ I. - - .1 sci • < .« ... . , lrr»fóenlrt"i ínAmvíinni -1 cialista humanizmus gondolatát Vissza az örökösöknek dékeinek népéletét kívánjuk kotásokra irányítani, ilyen megismertetni. Az idegen- muvek készítésére sarkallni forgalom igényeire is tekin- őket- ^ azzal is fokozni tettel vagvunk: előadóink akariuk, hogy évenkénti mind a helyi „idegenforgató- rendszerességgel a nyári kar. mind a vendégeket unneP' hetek idején itt renmegismertetik majd Szeged ®fzz,ifc maíd me9 « néprajés a táj néprajzi, népkölté- ?Í fllmek szemléjét — egye szeti értékeivel. Szerepet szánunk ennek a nyári egyetem programjában is. A néprajzi kutatás több mint egy évszázada már kincsestárába gyűjti a magyar parasztság — és újab- K, , . . ban a munkásosztály — tár- NdÖTO tZI gyi és szellemi hagyatékát, r.i § művészetét A tudományos tllmSZemle megismerés, a történeti tanulságok kamatoztatása mellett nem azért, hogy ennek a népi kultúrának maradandó értékeit visszaadja egykori alkotói mai örököseinek, a dolgozóknak. Ez a visszaadás két formát ölthet: egyik a művészi — erre a zenében Bartók, Kodály és követőik mutattak világra szóló példát és e törekvésnek a költészetben, a képzőművészetben is termékeny eredményei születtek —, a másik pedig a népművelő, az ismeretterjesztő. Ez utóbbi rendszeressé., átgondolttá, tervszerűvé tétele az újonnan megalakult néprajzi ismeretterjesztő csoport hivatása. Szegeden és a megye városaiban a néprajzi kutatásokban jártas előadókat állítunk csatasorba, és építve a dolgozók különféle rétegeiben élő természetes érdeklődésre, tiáltozatos formákat keresünk , A szóbetin kívül elengedutolsosorban hetetlen az írásos ismeretterjesztés. Hírlapi cikkeket és kiadványokat készülünk megjelentetni, színes diapolöre országos szinten, később, ha lehet, a délkeleteurópai nemzetek részvételével. Ha illetékesek fölismerik ennek a kezdeményezésnek jelentőségét, egyszerre szolgálhatjuk vele a legmagasabb színvonalon a néprajzi ismeretterjesz tést és a szabadtéri játékoknak Balázs Bélától megálmodott gazdagítását. Péter László Képünkön az Alsó-tiszavidéki Vizügyi Igazgatóság nehezebb gépekből álló gépparkja felkészülten várja a parancsot az indulásra, hogy adott esetben hathatósan beavatkozzanak a gátak védelmébe Gépesitik a hagymatermesztést A makói hagyma versenyképességét nagymértékben rontja a világpiacon az, hogy a termelési műveletek többségét gépek hiányában kézi erővel kell végezni, emiatt magasak a termelés költségei. A SZÖVÉRT és a Csongrád megyei MÉK segítségével az idén már öt tsz-ben — többek között a makói Leninben, az Úttörőben és a József Attilában — szakítanak a hagymatermesztés hagyományos módszereivel. Régi táblás rendszer helyett az ágyas ültetési módszert alkalmazzák, hogy lehetővé váljék a gépi kapálás. Ugyanakkor a termés felszedése is géppel történik. A SZÖVÉRT 12 hagymaszedőgépet vásárolt külföldön, — közülük ötöt Csongrád megyébe juttatott. Az ötletes gép a talajból kiszedett hagymát rendre rakja. Készülnek már a rendfelszedő gépek is, melyek a szedéssel egyidőben az áru tisztítását is elvégzik. A tegnapi, szombati jelentés szerint az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egész területén közeleg a Tisza vízállása a tetőzéshez. Szolnoki-ói már 10 centiméteres apadást jelentettek s mindössze 1 centimétert áradt a folyó Csongrádnál. Péntek reggeltől szombat délig Szegednél is mindössze 3 centimétert emelkedett a '^vonuló második árhullám. Mrét. már bizonyos, hogy Szegednél nem éri el a vízállás a 800 centimétert, vagyis az igazgatóságnak nem kell elrendelnie a harmadfokú árvízvédelmi készültséget Algyőtől a magyar—jugoszláv határig. Algyőtől felfelé változatlanul érvényes a harmadfokú készültség. Még tegnap reggel is az erős aaéllökósek közel egy méteres hullámokat kergettek a Tisza halparti töltésének. A meteorológia jelentése szerint továbbra is lehet számítani a közeli napokban hasonló í erősségű széllökésekre. Pénteken egész éjszaka több kilométer hoszszan rözsézték a Tisza töltését, mert erős volt a hullámverés. Az igazgatóság területén a tiszai töltéseken továbbra is több mint 1200 ember dolgozik. A védekezési munkákhoz beosztottak 20 te13 nehezebb földmunka gépet Körtvélyes és Algyő köKörösök és a Maros vízállása a közepesnél is kevesebb, a levonuló második zött most már több buzgárt árhullám a Tiszán hosszanjeleztek. Egyik sem okoz azonban komoly problémát, mert nem az élő víztől ered, tartó lesz, lassú apadásra lehet csak számítani. Éppen ezért a védekezési munkáhanem a talajvíz szorult fel- kat továbbra ls erősíteni jebb. Annak ellenére, hogy a kell, hiszen a töltések egyes részeken mégiscsak átáztak. Füstös falf kopott függöny Rendetlenség, elhanyagolt helyistgek a vendégtökben, presszókban A szegedi kereskedelem Széchenyi tejivóban, a Búvezetöi több mint egyhetes bos Étteremben, az alsóváromunkával mintegy 30 ven- si és a rókusi étteremben, a déglöt, éttermet, cukrászdát Mátyás kisvendéglőben és a vizsgáltak felül. Tiszavirág zónázóban. A Általános tapasztalat volt mellékhelyiségek sem íelelaz ellenőrző körút során, nek meg a legminimálisabb követelményeknek hogy a nagy forgalmat lebonyolító szórakozóhhelyeken a falak, a függönyök füstösek, piszkosak. Ezeken a helyeken éppen a gyors elhasználódás miatt minden évben Hági esetében, rendbe kellene hozni nem- külsejére már higiéniai sem. Sok probléma adódik al ból is, hogy IKV házba üzemel étterem, például a amelynek ugyancsak hergépkocsit, 22 fogatot és rívó volt a festés hiánya a csak a falakat, de a függő- ráférne a tatarozás. Ennél is nyökeL, s egyéb berendezési csúnyább a Takaréktár utcai tárgyakat is. Különösen ki- halászcsárda. Igaz, hogy a LOKÖS ZOLTAlf Kafona pizsamában Húsvétra sok kiskatona (hogy meghonosodott ez a kedves elnevezés!) mehetett „eltávozásra" haza, locsolkodoba. Katonaviselt apák vagy éppen nagyapák ölelgetik meg katonaíiukat, vagy gondolnak azokra, akik nem kaphattak most kimenőt. De akár a gondolatok szállnak a laktanyákba, akár a foszlós kaláccsal nyelt sonka falatozása közben indul a beszélgetés, egészen biztosan az emlékezetbe tolul az elet egyik legmaradandóbb élménye: a katonaidő. „Mert tudod, fiam, amikor..." — fonódnak a szavak a sajátkezűleg tömött szalmazsákról, amely ha tíz centivel kisebbre sikerült, mint a másiké, lett nemulass! Meg az alvásokról az eltörekesedett szalmás zsákon, amire ledőltek a rájuk porosodott nappali ingben. S a sorbaállásról a csajkával a kondérnál, ahol mikor megkapta a levest, és gyorsan állva kanalazni kezdte, máris se a szülő valamiféle szenvedés sorozatot a kavalóban imponáló, korszerű híradástechnikai felszereléseket, amelyek a modern harcászat elengedhetetlen tartozékai. Bonyolult berendezéseket mutattak, és azt is, hogyan alkalmazzák ezeket gyorsan és szükség szerint titokban. Láttunk számunkra újdonságot jelentő gyors és nagy hatóerejű automatai'egyvereket, különféle új harci eszközöket. Ami azonban talán még fontosabb: láttuk, hogy fegyelmezett készségre és tudatosságra nevelt emberek kezében vannak ezek a fegyverek, ezek a bonyolult műszerek. Láttuk, miként használják és miként tanulják alkalmazásukat az újoncok, akikkel külön is alkalmunk nyílt beszelgetni. Szót váltottunk a parancsnokokkal, és az egész napi program során megismerkedhettünk egy meleg szívű tábornokkal, egykori munkásemberrel: Kálazi József vezérőrnaggyal. Ö beszélt nekünk arról, ami talán a műszereknél, a fegyvereknél is jobban felkeltette az érdeklődésünket: miben más, mennyiben más a mai katonaélet a réginél. így nőtt csaknem szimbólummá a pizsamás katona, akivel a tiszta, pedáns — de nem kínos — rendben tartott hálóteremben találkoztunk. A katonáról mint emberről való gondoskodásnak egyik jellemzője ez. Mert ahhoz, hogy a katonaság nagy nevelőiskola lehessen, hozzátartozik a lehetőség szerinti legemberségesebb körülmények megteremtése. Ne lásson se a bevonuló, a sor végére sietett, hogy repetát kaphasson. A mi kiskatonánk divatos frizurájába túrva (hol vannak már a lekopaszított újoncok!) halltonaságban. Olyan időnek tekintse az ott töltött két esztendőt, amellyel eleget tesz állampolgári, hazafiúi kötelezettsegének, de ugyanakkor érlegatja a beszédet, és érti is, meg nem is. Hát 'ődik, nevelődik, tartalmasabb emberré is válik. E közben éreznie kell annak a társadalomamelyért kahogyan is értené igazán, amikor ők ebédlőasztalnál, tányérokból esznek, szalmazsákot sem nak a szeretetét, gondoskodását, kell tömniök, hiszen matracokon alszanak, és tonáskodik. éjszakára mindegyikük pizsamát húz magóra. „Igen, igen, pizsamát, apám" — mesélik biztosan a tágrameredt szemű szülőknek. S nem Beszélgetésünk közben őszintén elmondták a megjelent főtisztek, hogy az illetékeseknek sok töprengést okozott, vajon a rendelkezésre álló egy apa vagy aggódó édesanya érzi meg ezzel pénzt elsősorban mire költsék: arra-e, ami a az egyetlen apróságnak tűnő dologgal azt a megváltozott szellemet, amely ma a katonaságot jellemzi. Azt a más szellemet, amely anynyira elválasztja az m. kir. honvédséget a magyar néphadseregtől. Mint ahogyan az egész hadsereg harci készségét fejleszti, vagy ami kevésbé terhessé teszi a katonaéletet. E kettő összhangjával ma már kialakult az egészséges arány. Láttuk az egység hadtáp-felszerelését is, amelyhez hozzá tartozik a legkorszerűbb kenyérszállíszocialista társadalom szelleme oiyan élesen elüt tó és ételszállító kocsi, hogy ne száradjon oda, ne fagyjon meg az étel, a kenyér, mire a katona hozzájut kinn a táborban, gyakorlaton, vagy ha szükség lenne rá harc közben. Ehhez tartozik az öltözési, az étkezési kultúra állandó fejlesza régi világétól! Lehetséges, hogy némelyeknek kicsiségnek tűnik. de a napokban engem is ez a pizsamaügy kapott meg és gondolkodtatott el. Több kol- , .„„ „ , . légámmal együtt ugyanis egy dunántúli híradós tere is. Milyen kulonos, de mégis milyen megkatonai egység vendége voltam reggeltől késő nyugtató volt mindezekről egy tabornoktol, főestig. Mindennel megismertettek, amire csak tisztektől hallani, akiknek mindez eppugy gondegy nap alatt lehetőség nyílik. Láttuk azokat a juk, szívügyük, mint a harci felkészítés. A mai katonaélet ezek szerint talán már nem is igényel megpróbáltatást? A katonáskodás mindezek mellett is termoszetesen kemeny erőpróba. Nem is lehet más, mint a szellemi és fizikai megpróbáltatások sorozata, máskülönben nem lenne kiképzés. Nyilvánvalóan most is fárasztó, most is kimerítő. Mégsem véletlen, hogy látogatásunkkor az a Csongrád megyeiekből is álló szakasz, amelynek tagjaival beszélgettem, látható jókedvvel ós csaknem a versenyeknek kijáró izgatottsággal készült (az egyébként náluk nem sokkai idősebb, korban, gondolkodásban hozzájuk közelálló szakaszparancsnok, a szegedi Oláh hadnagy vezetésével) az első komoly kinti gyakorlatra. Egész napi tanulás után este 8-tól, várhatóan másnap késő éjszakáig!.. . Bizony erőpróba ez. A szellem és a test próbája. Magától értetődő azonban, hogy bármennyire nevelő iskola a hadsereg, mégiscsak elsősorban fegyverforgatásra hívják be a fiatalokat: ennek elsajátítása pedig nem könnyű dolog, nem kímélheti sem az erőt, sem az ideget. Meg kell tanulnia ezzel együtt a nehézségek elviselését, az önfegyelmet, az egészséges függőségi szellemet, a parancs feltétlen teljesítését. De tudatos teljesítését! Ez — a tudatosság — megint az a többlet, amelyet a mi hadseregünk nyújt a régivel szemben. A mi katonáink tudják, hogy miért teljesítik a parancsot, tudják, hogy parancsnokaik ugyanazt a célt szolgálják, mint ők: a magyar nép hatalmának védelmét A mi 18—19 éves fiaink nem egyszer adták tanújelét, hogy tisztában is vannak mindezzel. Áldozatra kész, meggondolt fiatalemberek. Igen, ez a sokak által oly könnyen szidott mai ifjúság! Mégis, ha kell ott vannak az árvíznél, ott vannak, amikor szorítanak a mezőgazdasági munkák, s nagy fokú politikai érettségről tettek tanúságot legutóbb is, a választások napján. Tudnak tanulni, dolgozni, küzdeni és önállóan állást foglalni a politika, az élet fontos kérdéseiben. Ez csak olyan hadseregben lehetséges, amelynek katonáit és parancsnokait kölcsönös megbecsülés, közös cél fűzi össze. S amit elsajátítanak, amit megtanulnak, annak az egész társadalom veszi hasznát. Nyugodtak lehetnek a szülők: jó nevelőiskolában tudhatják fiaikat — és büszkék is lehetnek rájuk. Az „obsitos" apák ós nagyapák kezében jogosan csillanhat meg a húsvéti rizlinges pohár: r- Erőt, egészséget, édes fiam! későbbiekben majd lebont, jak, de addig is tiszta, rendes állapotba keli3 hozni. A Halászcsárda mellékhelyiségében nagy darabban lóg a vakolat. a vendégek meg sem merik közelíteni. Az ellenőrző brigád a tapasztalt hiányosságokat to'mácsolta a vendéglátóipar vezetclrt"k. hogy ezeket n-inél előbb megszüntessék. Vannak azonban olyan hibák ls, amelyedet könnyen, közvetlenül egy-egy egvség dolgozói megoldhatnak. Uven például rendes étlapok kihelyezése, cserélése. A legújabb szegedi presszóban, az Évában december 22-én készült árlanot ta'á'tak. A felsorolt nyolcféle sütemény közül mindössze négy kapható. Hfisonló a helyzet az Italoknál is. A Béke Bisztró és a Sárkány Étterem étlania sem volt kifogástalan. Számokkal telefirkálva, gyűrötten, piszkosan tették az asztalra. Ez a lá 1 szól a g auró figvelmetlenseg semmiképpen nem envtii a vendéglátóipar kulturáltságát. Többen szóvá tették már, még a brigádvizsgá'st előtt hogy az Alföldi Üzeméin mezési Vátialat kezelésében a Széchenyi 1éren működő Debrecen Étterem külseie piszkos. Járatlan ember fel sem tételezi, hogv belül jóhírű vendéglő működik. A vállalat rendbe akarta már hozatni, de minthogv az épület műemlék jelleg."', ez meghiusult. Jó lenne, ha az illetékesek egyetértenének, s ha kell. a műemlék-jellegnek megfelelően, de minél gyorsabban rendbehozatnák. Az ellenőrző brigád a napokban befejezte munkáját, de nem véglegesen, mert közvetlenül a várható nyári nagv csúcsforgalom előtt újra felkeresi a szegedi szórakozóhelyeket n. m. Vasárnap. 1W7. március 2«. QtL-MAGYARORSZAG 5