Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

EVE A kormány imperialista külpolitikája O

A burzsoá ideiglenes kormánynak a februári forraalom három alapvető kérdéséről, a békéről, a földroi-Kenyérről, valamint a szabadsagról kellett nyilatkoznia, illetve politikájában szamot adnia. A kormány döntő többsége monarchiát* meggyőzöd eeú voit es pusztán takt ikai okokbol, a cár izmus ellőni hangulat leszerelése érdekeben fogadta el ideiglenesen Mihály nagyherceg trónt elutasító magatartásat. Miljukov az angol nagykövetnek, Buchanannak kijelentette: „Az alkotmanyozó gyüles összehívását ugyan sürgetni fogják, de a választások időpontjáról hallgatni fognak". A petrográdi szovjet március 9-i (22) ülésén határozatilag követelték Romonov Miklósnak és családjának a letartóztatását es a Péter Pál erődbe való szállítását. II. Miklóst háziőrizetbe vették Carszkoje-szelóban. A kormány ekkor meg azon fáradozott, hogv a cárt Angliaba mentse. A terv keresztülvitelét e petervari munkasoknak sikerült meggálolniok. Az antanthatalmakat a forradalom után elsősorban az erdekeite. hogy a kormány milyen álláspontra helyezkedik a háború kérdesében. Paléologue francia nagykövet megnyilatkozasa a Miijukovnál tett kihallgatáson: „Meg akarok bizonyosodni felőle, hogy az új Oroszország kötelezőnek tartja-e magara nézve, volt carjanak esküjét". Miljukov válasza: „Ebben a tekintetben ön megkap mtnden biztosítékot . . . nem akartuk ezt a forradalmat háború idején ... nélkülünk történt. Ma arról van szó, hogy megmentsük Oroszországot a háborúnak, a végletekig, a győzelemig való folytatásaval". A március 6-an (19) nyilvanossagra hozott kormányfelhxvás hangoztatta: „A kormány a maga részéről elkövet minden erőfesztiést, hogy hadseregünk rendelkezzen mindennel, ami a vepsá győzelem kivívása érdekeben szükséges. A kormány szentül őrzi a más hatalmakkal való szövetséget és töretlenül teljesíteni fogja a velük kötött egyezmenyeket". Az angol „Westminster gazette" megelegedéssel irta: „Az Ideiglenes Kormány nem képvisel valamifele forradalmi gyűlést". Francis amerikai nagykövet tavirata: „A kormány energikusan fogja folytatni a háborút... itt a kormanyzasnak azok az elvei fejeződtek ki. amelyeket mi is vallunk". Lloyd George az angol alsóházban kijelentette: „Nekünk nagyon kellemes azt tudni, hogy az új kormány azzal a speciális feladattal jött létre, hogy a háborút még nagyobb erőfeszítéssel folytassa". Március 11-én (24) az angol, a francia és az olasz nagykövetek, ha nem is a cári pompák külsőségeinek fényében — mennyire sajnálkozott ezen a farneia követ! — kormányaik nevében hivatalosan is elismerték az Ideiglenes Kormányt Az imperialista együttműködés a rablóháború érdekében továbbra is biztosítva volt A Délmagyarorsztig — amely március 16-tól tájékoztatta olvasóit az oroszországi forradalmi eseményekről — 1917. március 22-i szamában helyesen világított rá, hogy a kormány külpolitikája Anglia érdekét szolgálja. „Szinte bizonyosra lehet venni, hogy nagyon közel van az az idő, amikor a kormánynak menekülnie keU a népharag elöl". A kormány háborús propagandájában meghirdette a „forradalmi" célokért vívott harcot A „forradalmi honvédelem" jegyében az orosz népet tovabbra is Konstantinápolyért küldik a hadszíntérre, nem akarják megoldani Lengyelország es Finnország nemzeti függetlenseget. A kormány a háború folytatasa erdekében szabadságkölcsónt bocsátott ki. A petrográdi szovjet eszer—mensevik vezetése nem leplezte le az imperialista külpolitikát és március 14-1, (27) a világ nepeihez szóló felhívásában ugyan egységes, a béke érdekében teendő lépésekre szólított de kijelentette, hogy az orosz forradalmat megvédi minden külső erővel szemben. E nyilatkozat a háború folytatását jelentette. A háború jellege továbbra is imperialista maradt. A nép békét akart. Lenin, aki Svájcban, az esemenyektől távol volt, a szűkszavú burzsoá információkból is mindenkinél jobban és világosabban megertette a valosagos helyeetet Március 4-én (17) egyik Stockholmba írott levelében irta: ,-Az új kormány nem adhat békét, mivel a tókesek és földbirtokosok kormánya. Anglia és Franciaország tókéseivel szerződésileg összeköttetésben Ali. Ezért a szociáldemokráciának Oroszországban hűnek kell maradnia az internacionalizmushoz és a békét kívánó tömegeknek meg kell világítani, hogy azt kivívni a jelenlegi kormány mellett nem lehet". Üdvözlet a déli testvérvárosból A szabadkai sxkupstma elnöke válaszol a Dél-Magyarország kérdeseire 0 Milyen szerepe van Szabadkának a Vajdaság gazdasági és kulturális életébe ív? NélunK eltérő a közigazgatási szervezet, nem olyan mint Magvai országon. Mi községről beszélünk, s ilyenkor mindig Szabadkát es a hozzá tartozó falvakat emlegetjük. A községnek együttesen 144 ezer lakosa ean, magának a városnak 84 ezer. Ez a terület ÍI Vajdasng cQVtk gazdasági és szellemi központja. Nagy mezőgazdasági kultúrája van, itt öszpontosul a vajdasági ipar, főleg az, élelmezési ipar jó része, jelentős a község ipara, közlekedése, kereskedelme is. Nagy szerepe van a jugoszláv külkereskedelemben, hiszen a vajdasági export 17 százalékát adja. A tartományi kivitelből 24 százalék a község részesedési aranya, bizonyos cikkekből azonban, mint például a cipő, mi adjuk a külföldi szállítási tételek felét, a húsfeldolgozó ipar kivitelének 45 százalékát. Iparban dolgozik a községben 15 ezer ember, a lakosság 35 százaléka a mezőgazdaságban foglalatoskodik. Szabadka kulturális életének tiszteletre méltó, nagy hagyományai vannak. Százéves például a zeneiskola, amely Szerbiában a legrégebbi. Itt működik a Vajdaság legnagyobb könyvtára, mintegy 300 ezer kötettel, a két nyelvű népszínház, gazdag anyagú múzeurr amely hamarosan méltó helyre költözik, a volt városháza epületébe. Nagy hagyományú kulturális egyesületek működnek, mint a Mladost vagy a népkör, gvermekszinház dolgozik a városban, s mindezek az intézmények az egész községre kiterjedő hatáskörrel működnek. Rendkívül élénk az irodalmi élet mindkét nyelven több folyóirat, lap jelenik meg. s a közoktatásnak is központja Szabadka: gimnázium. szakiskolák, főiskolák es közgazdasági fakultás otthona a város. Építészeti, gépipari és villamossági főiskolái elismert szakembereket képeznek. 0 Mik a szkupstina tervei, elképzelései a város és a kézség további fejlesztésére? Fejlesztési terveink kidolgozásánál a lehetőségekből indultunk kt. Nagyon nagy lehetőségcink vannak például a mezögazdasag belterjességének fokozásában, a szóló- és gyümölcstelepitésben, a gabonatermesztés és az állattenyésztés növeléseI Kistelek és Balástya között, nyugatra a vasútvonaltól, volt egy csordajárás, ahol három marhacsorda es külön birka-, meg disznócsürhe ts legelt Ez a puszta Szeged város tulajdona volt és olyan nagy volt hogy az egyik szélétől a másikig ellátni nem lehetett Ide váltotta ki Szegedtől Fél egyházáig mindenki az állatállományát minden évben. Ez a puszta, ahogy a régi öregek sorolták, beszélték, több száz evvel is puszta volt Az en édesapám a harmincas években beszélte, hogy Felsöközponton volt egy Vékes nevű kapitany, aki nyáron sürün meggondolta, hogy kiment a pásztorokhoz es kérdőre vonta őket: mikor látták Rózsa Sándort? És amiért nem árulták el. azért megkancsikázta őket. Majd amikor valóban megérkezett Rózsa Sándor, a pásztorok megállították es elpanaszolták, hogy a Vékes kapiPincsi-nóta a kútaan Nemrégiben közöltük lapunkban Kovács Ferenc dóri olvasónknak egy történetit. Az időt parasztember egy másik történetet is beküldött szerkesztőségünknek. Emlékezete szerint Rózta Sándorról is tud hitelei epizódot — újabb írásában ezt is elmondja. tAny hogy megveri őket Rózsa Sándor anynyit mondott a legényeinek, hogy éjszakára itt mepihennek. A pusztán este maga mellé vette Bogár Imrét és meglátogattak a Vékes kapitányt az otthonában. Már az ágyán heverészett talpig érő rojtos gatyájában, amikor a vendégek név szerint bemutatkoztak neki. Erre a kapitány úr mindjárt bort hozott az asztalra és kínálta a vendégeit a feleségének pedig utasítást adott, hogy tyúkból vacsorát főzzön, de gyorsan. Amikor megvacsoráztak, utána elborozgattak és nótázgattak. Már úgy éjfél felé járt, amikor Rozsa Sándor megkérdezte a kapitányt: el tudná-e még járni a vőlegény-táncot. „Hej, fiaim, öreg vagyok én már arra!" „Hát csak egy kicsit megmutatja! Álljon ki csak kapitány úr a ház közepére, majd én fütyülök!" — s ahogy Rózsa Sándor fütyült úgy járni kellett a vőlegény-táncot Bogár Imre meg egy kancsikával vágta rajta a rojtos fehér gatyát. A mulatságnak akkor lett vége, amikor a kapitány úr talpa alatt cséncsegett a vér. Tehát én erre a fent említett pusztára Vilmaszállás környékéről 1921 május közepén hajtottam négy ökröt és amikor átadtam, kevés pihenés után megindultam viszszafele; mivel szomjas voltam, iránytváltoztatva egy kicsit a csordakútnak. Hogy odaértem, láttam én, hogy tizenkét bika ott fekszik és kérődzenek. Igen ám, de ahogy a kútgém nyikorgott, felkeltek és körülfogtak Én meg az ostorfán menekültem a kútba. Körül a korlátot meg a kútrovást is összetörték, en meg a kútban muzsikáltam, hegedültem, húztam a pincsi-nótát. Mikor kijöttem a kútból. Éjjel tizenegy órakor értem haza. akkor is megvertek. , mert elcsavarogtam. nterjút kértem Mattja Sedlak elvtárstól, a szabadkai községi szkupstina elnökétől. Az elnök visszaüzent, hogy keszsegesen áll a Dél-Magyarorszag munkatársának rendelkezesere, csak az időben volt nehéz megegyezni. Szombatra esett a beszelgetes, ám reggel 8 órakor már értekezleten kellett ülnie az elnöknek. Kilenc órára fogadásra hivta meg az éppen Szabadkán vendegszerepelt szegedi írókat, tíz órára pedig a Március 8 harisnyagyárba volt hivatalos, a negyvenéves fennállását ünneplő üzem jubileumára. Maradt a reggel 7 óra ... Aggódva ajánlotta fel, de en örömmel fogadtam. A kérdeseket előre eljuttattam hozzá. így a friss reggelben, pontosan hét órakor mar dolgoztunk. A beszélgetés a tervezettnél kicsit hosszabbra sikerült. Sedlak elvtárs elkesett a nyolc órai értekezletről. Helyette mi kérünk elnézést.. A testvérváros lapjanak kéi déseire válaszolt, hogy összefoglaló ismertetést adjon ; varosról, amelynek barátsága, kapcsolatai mind gazdagab nak és sokoldalúbbak Szegeddel. A szabadkai községi ben. Nagv beruházásokat eszközlünk ennek érdekében: ertekes szőlő- es gyümölcsfajtákat telepítenek a gazdasagok, tenyésztésre kiválóan alkalmas jószágállományt szereznek be. Az élelmiszeripar fejlesztési perspektívája a legszebb, s a mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló vegyiparé. A Zorka vegyipari üzem teljesítményét például megkétszerezzük. s tárgyalások folynak arról, hogy ez a gyárunk Magyarországgal kooperál. Továbbfejlesztéséhez nyújtandó segítségük fejében műtrágyával segítenénk a magvar mezőgazdaságot. A villamos- és fémipar ugyancsak rangos Szabadkán, ez a fejlesztés másik fontos területe. Elektromechanikai gépeink, kerékpárjaink kelendő cikkek itthon és külföldön. A vagongyártásra is nagyobb figyelmet fordítunk. Ezek a gazdasági törekvések nyújtanak lehetőséget a varosfejlesztésre is. Kereskedelmi es vendéglátó hálózatunk kiépítését, korszerűsítését gondosan és céltudatosan folytatjuk, kommunális dolgaink közül pedig továbbra is időszerű az út-, járda- és vízhálózat korszerűsítése. Szabadkán a felszabadulásig nem volt vízvezeték, számos útja és járdája máig is kövezetlen. A nagymértékű bevándorlás miatt nem enyhültek, talan inkább súlyosbodtak a lakasgondok. Húsz év alatt mintegy húszezren költöztek a városba, s 1.980ra már százezer lakossal kell számolnunk. Sokat tanultunk Szegeden városfejlesztésből: mi is ki akarjuk építeni a bölcsőde hálózatot, szép parkokat és játszótereket is szeretnénk. Több sport és testnevelési lehetőséget akarunk biztosítani a lakosságnak. Minden törekvésünk a lakosság életkörülményeinek javítása, kényelmének fokoj zása. Ehhez maga a lakosság is hozzájárul anyagi ! megajánlásokkal. tg.v fejez! zük be például az új kórház építéséi. 0 Milyen módon Vesz részt Szabadka a jugoszláviai idegenforgalomban? Hngvan akarják növelni a város és környéke idegenforgalmi vonzását? 1967 az idegenforgalom éve világszerte, ezért különös gondot fordítunk a vendégek fogadására, elhelyezésére, pihenésük és szórako(Sifiis felvétele) szkupstina épülete zásuk megszervezésére. Szabadka földrajzi fekvése, környezete kedvez az idegenforgalomnak. Itt van a palicsi tó, sok szép erdő kínálja a lehetőseget. A műemlékké nyilvánított városhaza kulturális centrum lesz múzeummal. képtárral, s ez is növeli az érdeklődést. De mindez meg nem elég. Ha azt akarjuk. hogy ne csak átutazzanak a turisták a városon, ha nem meg is álljanak és esetleg ittragadjanak, meg inkább fejleszteni kell. szolgáltatásainkat. Tavaly negyven országból 14 ezer külföldi, együttesen pedig több mint nyolcvanezer turista járt nálunk, elsősorban Palicson. l^egtöbb vendéget Magyarországról és Csehszlovákiából fogadtunk. Fejlesztjük a szállodaipart, a kempingeket, szépítjük a beren dezéfiüket. javítjuk a tájékoztatást és a propagandát, s így növeljük Szabadka és Palics vonzását. Ügy gondoljuk, sok haszonnal járna városaink együttműködése az idegenforgalomban is. Szabadka és Szeged kitűnően alkalmas arra, hogy onnan turista eso.Vlatija Sedlak portokat szervezzünk egymás megismerésére, s a városok vidéki vagy külföldi vendégeinek kirándulásokat ajánljunk a szomszédságba, a testvérvárosba. 0 Szabadka és Szeged testvérvárosi kapcsolatai máris sokoldalúak, jól kamatoznak. Hogyan é(ékelik ezt a baráti együttműködést és van-e elképzelésük további erősítésére? Egvúttmüködesünk az utóbbi evekben igen szépen, imponálóan fejlődött. A tanácsi szervezetek, a közművelődési es közegészségügyi intézetek, az üzemek, szövetkezetek. tarsadalmi és tömegszervezetek (népfront, szakszervezet, ifjúsági szervezet) mind többen lepnek baráti együttműködésre, taIjasztalatcseréket. kölcsönös látogatásokat szerveznek, s nagyarányú a lakosság közvetlen barátkozása is. Ezt igen hasznosnak tartjuk, s minden téren azon vagyunk es leszünk, hogy az eddigi megállapodások alapján ezeket megőrizzük, ápoljuk és tovább erősítsük, még több tartalommal töltsük meg. A kishatárforgalom bővítésé még kedvezőbb feltételeket nyújt ehhez. Részt veszünk kölcsönösen a rendezvényeken. így például szegedi kisiparosokat hívunk meg a júliusi vajdasági kisipari kiállításra, szeretnénk még jobban megszervezni az utazást a két. város között, több tapasztalatcserére lesz szükség, különösen szakemberek kölcsönös látogatására, immár munkánk tartalmi javítása erdekében. Az eddigi mpgegyezések, az aláírt okmányok kitűnő keretet nyújtanak ehhez, de ujabb megállapodásokra is készek vagyunk. Befejezésül élnék az alkalommal. hogv sikeres munkát, boldog életet, szép egyéni és társadalmi sikereket kívánjak a magyar testvérváros, Szeged népének. SZ. SIMON ISTVÁN A tojásfestés művészei Országunkban hagyomány, hogy húsvétkor a locsoló fiú szepen díszített hímes tojást kap a kislánytól. Mikor is alakult ki ez a népszokás? Majdnem két évszázaddal ezelőtt. Az asszonyok egyre több ötlettel díszítgették e kedves ajándékokat, es az 1800-as évek vége felé már igen gazdag népművészete alakult ki a tojásfestesnek. A tojasfestök. úgynevezett tojásiró asszonyok egy-egy szépen festett himestojásért két-három nyers tojást kaptak fizetségül. Minden falunak több híres tojásfestő asszonya volt, akik a falu ízlése szerint díszítették a tojásokat, és így alakultak ki a különböző stílusok és lőttek let.re ú.iabb és újabb technikák. Jelenleg a tojásfestésnek tizenkét technikája ismert. Hogy melyik volt az első, azt nem tudni, talán a „kaparásos" technika. amely abból állott, hogy a rajzot éles késsel vagy nyílheggyel belekarcolták a fehér héjba. Később az előzetesen színesre festett tojásba karcoltak különböző viragmintákat. Egyébkeni ma a legszebb karcolt tojasokat Vas megyeben készítik. A tizenkét különböző technika leírása igen hosszadalmas lenne, így csak a legismertebbeket emiitjük meg. Régen használják az asszonyok az úgynevezett rákötözéses díszítést is. Ma különösen Nógrádban es a Nyírségben divatos. A díszítést azzal kezdik, hogy a tojáshéjra méhviasszal egy szép formájú növényiéi elet ragasztanak, majd rákötözik cérnával. Ezt megfőzött festőiébe áztatják. Utána gondosan lefejtik a héjról a ráragasztott viráglevelet. Ott, ahol a levél a héjra tapadt és a színes lé nem érte, szép fehéren kiemelkedik a levél mintája. A legfejlettebb díszítés viaszos eljárással készül. A viaszba mártott ecsettel rajzolják a tojás héjára a mintát. majd festékbe mártják. A legszebb ilyen tojásokat özv. Dér Józsefné bátai tojásiró készíti. Divatos ez a módszer Baranya, Sopron és Zala megyében is. A legújabb technika, amelyet ma elsősorban a kalocsai és matyó asszonyok alkalmaznak. az ecsettel való tojásfestés. 4 DiL,MAGYARORSZÁG Vasarnap, 1967. március 24,