Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

A IX. kongresszust megelőző széles körű vitákban többen javasolták, hogy pártunk módosítsa „Magyar Kommunista Párt"-ra nevét. Úgy gondolom, e kérdések mögött az a szándék húzódott meg, hogy a név változtatásával is kidomborítsák pártunk kommunista jellegét. Egy párt jellegét azonban nem elsősorban a neve, hanem tevékenysége határozza meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját, tevékenységét tekintve kommunista párt. Ezt rögzíti Szervezeti Szabályzatunk »s. Az viszont igaz, hogy a jövőben is azon kell munkálkodni még hatékonyabban, hogy pártunk kommunista jellegét tovább erősítsük. Biszku Béla elvtárs kongresszusi referátumában tömören megfogalmazta, hogy hogyan kell erősíteni pártunk kommunista jellegét. „Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy erősödjék a párt kommunista jellege, tagjai ós szervezetei minél inkább e népszerű eszme harcosaiként dolgozzanak. Ez a munka lényege, feladatunk nagyszerűsége, életünk értelme." Gondolom, a teendők a párt IX. kongresszusa után a kommunista jelleg további erősítése vonatkozásában is mindinkább kirajzolódnak párttagságunk egésze előtt. Pártunk kommunista jellegét erősítik a Szervezeti Szabályzat egyes pontjainak módosítása is. A kommunista vonásokat erősítjük azzal, ha pártunk politikáját, a IX. kongresszus határozatait ma és az elkövetkezendő időszakban mind hatékonyabban valósítjuk meg, ha a pártéletet a lenini normák szigorú betartásával fejlesztjük tovább, ha növeljük párttagságunk eszmei-politikai öntudatát, politikai aktivitását, erősítjük a pártfegyelmet. E cikk keretében nincs arra lehetőség, hogy a kommunista jelleg további erősítésének minden lényeges vonásával foglalkozzam. Arra törekedtem, hogy csak a munkánk további javításához megyénkben elengedhetetlenül szükséges problémákra térjek ki. Hazánkban a társadalom, a gazdasági, a politikai és az ideológiai élet rohamos fejlődése megköveteli a pártélet további tökéletesítését, a párton belüli demokrácia továbbfejlesztését, a centralizmus erősítését, a kommunisták aktivitásának, kezdeményezésének, öntevékenységének kibontakoztatását, felelősségének fokozását. A mind rohamosabbá váló fejlődés arra figyelmeztet minden kommunistát, minden pártszervet, hogy keressék a politikai, szervezeti és ideológiai munka korszerű, napjaink követelményeinek minél jobban megfelelő formáit, módszereit. Ha munkánk még eredményesebb lesz, ha még jobban megfelelünk az élet szabta követelményeknek, ha maradéktalanul végrehajtjuk pártunk politikáját az élet minden területén, akkor erősödi!: a párt vezetvszerepe, kommunista jellege. A szocializmus építésének feladata szükségszerűen megkívánja a párt növekvő szerepét. A IX. kongresszus, amikor meghatározta a következő időszak politikáját figyelembe vette, hogy nagy és bonyolult gazdasági és társadalmi problémákat kell megoldani. A kongresszus ennek megfelelően igen fontos intézkedéseket dolgozott ki a pártélet továbbfejlesztése céljából. Ezzel egyrészt a párt erősítését tűzte ki célul — éppen a vezetőszerep szükségszerű növekedése értekében — másrészt az állami szervek, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak szerepének bővítését. Ezáltal igyekezett elősegíteni, hogy a dolgozó emberek ne csak anyagi, szellemi javakat létrehozó munkájukkal építsék hazánkban a szocializmust, hanem azzal is, hogy tevékenyen részt vesznek pl. a szakszervezetek vagy az államigazgatás munkájában, valamely kollektíva ügyeinek intézésében. A párt, amikor erősfti az állami szervek és tömegszervezetek szerepét, egyben nyomatékosan felhívja a figyelmet: valamennyi pártszervezetnek kötelessége, hogy gondosan vizsgálja, mérlegelje az egyes dolgozók javaslatait, bíráló megjegyzéseit, hogy ennek alapján intézkedhessen. Ha az. emberek látják, hogy véleményüket kikérik, hogy javaslataikat meghallgatják, amikor a gyakorlatban meggyőződnek megbecsülésükről, ez jelentűsen fokozza tevékenységüket, a bennük rejlő társadalmi energia hasznos érvényrejutását. Ez pedig rendkívül szükséges. hisz a szocializmus építésének növekvő feladatai szükségszerűen megkövetelik, hogy egyre naayobb tömegek álljanak a társadalom alkotó építőinek sorába. A párt feladata, hogy egyesítse a dolgozó tömegek, az állami és társadalmi szervezetek erőfeszítéseit, a szocialista társadalom építőinek erejét Ha ezt jól és eredményesen csináljuk, akkor ezzel is pártunk kommunista jellegét erősítjük. Az emberekkel való céltudatos foglalkozás segítségnyújtás problémáik, gondjaik megoldásában, fontos kötelességünk. A kellő időben történő és eredményes segítség nem csak annak a dolgozónak fejlődését segítheti elő pozitív módon, akinek nvújtiuk, hanem kihat környezetének egészére. Ez elmélyíti az emberek közötti szocialista kapcsolatokat, elősegíti a dolgozók bizalmának fokozódását. Amikor e kérdésekről beszélünk, aleneedhatetlenül fontos, hogy a kommunisták aktivitásának további fokozása mellett — figyelmünket a felelősség, szervezettség és szakértelem növelésére fordítsuk. Kommunistának lenni nem könvnyű feladat A párttagság több munkát, Erősítsük tovább pártunk kommunista jellegét! Irta: Rózsa István nagyobb felelősségvállalást, a mások gondján-baján való segítést, az egész társadalom ügye iránti odaadást kívánja. Ha pártunknak csak a felszabadulás utáni két évtizedes történetét nézzük, látható, hogy ezalatt a kommunistáknak sok mindent meg kellett tanulniok, ós meg is tanultak. Jóleső érzés arra gondolni, hogy ki-ki a maga képességeinek, adottságai nak megfelelően részt vett azoknak a történelmi változásoknak az elősegítésében, amelyek hazánkban végbementek. A párt tagjai közül a legtöbben igen sokat dolgoztak, hogy eleget tegyenek kommunista kötelezettségeiknek. Eközben ók maguk is nagy változáson mentek keresztül. Döntő többségük a megfeszített munka közben művelt kommunistává, jó szakemberré vált. Ez is biztosíték, hogy a további feladatoknak, a még ránk váró bonyolult és nehéz harcoknak — amelyeket a kommunistáknak kell vezetniük — meg tudunk felelni. De a párttag csak akkor felelhet meg a követelményeknek, ha tevékenyen dolgozik a pártban vagy a közélet valamely területén, ha munkáját, tudását a közös ügy, a szocializmus teljes felépítésének szolgálatába állítja. A pártszervezeteknek pedig arra kell törekedniük, hogy előmozdítsák, segítsék valamennyi kommunista részvételét a pártmunkában. Természetesen meg kell tervezni, el kell osztani a munkát, megbízatásokat kell adni, és azok végrehajtását következetesen ellenőrizni is kell. A kommunisták azonban ne csak várják a megbízatást, hanem kezdeményezzenek, magyarázzák környezetüknek a párt politikáját, támogassák azokat, akik igaz ügyet szolgálnak, igyekezzenek kijavítani a hibákat. Következetesen, fegyelmezetten hajtsák végre a határozatokat, segítsék a pártdemokrácia kiterjesztését. De hogy a kommunisták e követelményeknek jól megfelelhessenek, nagy figyelmet kell fordítani az egyes alapszervezetekben és pártszervekben a kommunisták véleményére is. Enélkül szinte képtelenség feltárni, észrevenni és kijavítani a hibákat. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő pártszerü légkör kialakítása. A párton belüli demokrácia kiszélesítésének természetes velejárója a bírálat, az önbírálat pártszerű fejlesztése. A pártszerű bírálat és önbírálat abban segít, hogy következetesen érvényesüljön a párt politikája az élet minden területén. Ez óv meg bennünket a politikai, ideológiai ós gazdasági hibáktól, de a komoly károkat okozható emberi hibáktól is. A IX. kongresszus útmutatása alapján szükséges ápolnunk és erősítenünk minden pártszervezetben azt a szellemet, azt a légkört, amelyben a párton belüli demokrácia jogán a párttag él is a lehetőséggel, kifejti véleményét, bírálhat nézeteket és magatartást egyaránt. A pártszerveknek viszont kötelességük bírálni és felelősségre vonni mindazokat, akik kibújva a felelősség alól, a pártdemokrácia megsértésével gyengítik a párt egységét. A pártdemokrácia tehát a párt érdekeit szolgálja, és annál jobban, minél inkább megfelel a pártszerűség követelményeinek. A páltdemokrácia fejlesztéséről beszélve, szólni kell a párttagokkal szemben támasztott politikai és erkölcsi követelményekről is. A pártdemokrácia szélesítése ós a pártfegyelem növelése szorosan összefüggő, együttjáró követelmény. Ha szélesítjük a pártdemokráciát, növelni kell a párttagok politikai és erkölcsi színvonalát is. Ezért rendszeresen ellenőrizni és számonkérni kell, eleget tesznek-e a párttagok a vállalt, s a Szervezeti Szabályzatban és határozatokban rögzített követelményeknek, a kapott megbízatásoknak. Fel kell lépni azokkal szemben, akik a pártdemokráciát, és a pártfegyelmet, a jogokat és követelményeket szembeállítják egymással. A párt által szabott követelmények nem irreálisak. Olyan feladatokat tűz a párt ma a tagjai elé, melyek teljesíthetők is. A politikai, szakmai munkában, az egyéni magatartásban, a képzettség növelésében felállított normák megfelelnek a lehetőségeknek és a szükségleteknek. Az nem túlzott követelmény, hogy valaki megállja a helyét becsülettel a munkában és segítse embertársait, hogy szeresse családját, hogy egyéni életében ne legyenek olyan momentumok, amelyeket minden józan erkölcsi ítélelű ember elítél. Hogy azt a pluszt, amit mint kommunistának vállalnia kell. maradéktalanul teljesítse — nem túlzott követelmény. Ha megyénkben megvizsgáljuk párttagságunk fegyelmi helyzetét, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a megye kommunistáinak döntő többsége a párt politikájának szellemében él és dolgozik, hogy munkája, magatartása megfelel a párt által szabott követelményeknek. Egyes esetek azonban arra is figyelmeztetnek, hogy pártszervezeteinkben még határozottabban kell fellépniük a kommunista magatartással összeférhetetlen jelenségekkel szemben. Ilyen például a társadalmi tulajdon hűtlen vagy gondatlan kezelése, a munkahelyen tanúsított fegyelmezetlen magatartás, a kifogásolható egyéni életmód (önzés, anyagiasság stb.), a pártmunka elhanyagolása, a párthatározatok nem vagy csak részbeni végrehajtása. Ezek mind olyan tényezők,' amelyekkel szemben mindenütt és mindenkor, fel kell lépni. Olyan légkört kell teremteni, ahol kényelmetlenül érzik magukat a közömbös, a fegyelmezetlen, a hibákat sorozatosan elkövető emberek. Nem szabad szó nélkül elmenni sem a „kis", sem a „nagy" hibák mellett. Minden egyes párttaggal, de különösen a kisebb-nagyobb beosztásban lévőkkel szemben magasabbra kell emelni a követelményeket. Világosan látni kell: a párt vezetőszerepének növekedésével együtt nőnek a követelmények az egyes párttaggal szemben is. Ma' már a párttagok ós pártonkivüliek között a politikai, erkölcsi, világnézeti színvonalbeli különbség kisebb, mint néhány évvel ezelőtt volt Ahogyan nő a társadalom politikai, ideológiai, kulturális színvonala, úgy nőnek a követelmények a párttal, s az egyes kommunistával szemben. Az a tény, hogy a most lezajlott országgyűlési, tanácsi és szakszervezeti választások politikai munkája során a pártonkivüliek ezrei és tízezrei dolgoztak odaadóan a közösség ügyeiért, növeli a kommunisták felelősségét is. A pártélet fejlesztéséhez azonban a kommunisták aktivitásának és felelősségének fokozása, a pártdemokrácia kiszélesítése és betartása, a pártfegyelem növelése önmagában még nem elég. Szükséges ehhez az egyes párttagok marxista, politikai, szakmai felkészültségének növelése is. Ma minden kommunista számára lehetséges, hogy a párt- és állami oktatás keretében lépésről lépésre, egyre magasabb fokra emelje politikai és szakmai képzettségét. Ez előfeltétele, hogy növekedjen a kommunisták látóköre, politikai és szakmai érettsége, amely egyben alapija annak is, hogy helyesen hajtsák végre a párt határozatait, eredményesen tevékenykedjenek pártunk politikájának megvalósításáért. Amikor azonban a párt kommunista jellegének növelésével összefüggő feladatokat kívánjuk megjelölni, nem szabad megfeledkezni egy nagyon fontos kérdésről: ez pedig o párttagság utánpótlásával, a párttagok felvételével kapcsolatos kérdés. E probléma helyes megoldása azt kívánja, hogy a pártba társadalmunk — s mindenekelőtt a munkásosztály és parasztság — legjobbjait vegyük fel, azokat, akik képesek önfeláldozóan és kitartóan tevékenykedni népünk legfőbb érdekeiért, a szocializmus teljes felépítéséért, azokat, akik aktív tevékenységet fejtenek ki a dolgozók között, akik képesek felsorakoztatni dolgozótársaikat a párt mögé. Ám a IX. kongresszus is hangsúlyozta, hogy az élet egyre nagyobb követelményeket támaszt minden kommunistával szemben. Pártunknak tehát csak ártana, ha a jövőben a legkisebb mértékben is csökkentenénk a követelményeket a tagfelvételkor. Következetesen és szigorúan követni kell Leninnek azt az útmutatását, hogy feltétlenül szükséges „mind magasabbra és magasabbra emelni a párttag címét és jelentőségét", mert „nem reklám, hanem komoly munka céljából van szükségünk új párttagokra". Ezek a kökövetelmények tükröződnek új szervezeti szabályzatunkban is. A követelmények növekedését jelzi az a felvételre vonatkozó előírás is, mely szerint a pártnak az lehet tagja, aki a 21. életévét betöltötte, aki „magáévá teszi a marxista—leninista eszméket, elfogadja a párt politikáját, irányvonalát Szervezeti Szabályzatát, és önzetlenül küzd azok valóra váltásáért". Az ajánlók megnövekedett felelősségét jelenti, hogy a jelentkező „kérelméhez két olyan párttag írásbeli ajánlását kell csatolni, akik legalább 3 éve tagjai a pártnak, és közös tevékenység alapján 2 éve ismerik. Az ajánlók felelősek az ajánlott politikai és emberi magatartásáról adott véleményükért. Ha a pártba KISZ-tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ-alapszervezet taggyűlése lehet". Pártunk kommunista jellegét erősíti tehát az a tény, hogy a Szervezeti Szabályzat alapján — ha azt pontosan és következetesen betartjuk — a pártba csak a legjobb, a legöntudatosabb munkásokat, parasztokat, értelmiségieket lehet és kell felvenni. Csak azokat, akik tevékenyen részt tudnak és akarnak venni a szocializmus építésében, és természetes, hogy a munkásoknak, a parasztoknak a felvételénél első helyet kell biztosítani. Pártszervezeteink napi munkájuk során választják ki az új párttagokat, hogy ezt megtehessék, munkájukban arra kell törekedniük, hogy ismerjék meg a területükön dolgozó embereket ás neveljék őket Törekedjenek arra, hogy a pártonkívülieket egyre közelebb hozzák a párthoz, és közülük minél többet vonjanak be a társadalmi munkába. Ezáltal válik lehetővé, hogy megismerjük ezeket az embereket, s a legíobbakat segíteni tudjuk abban, hogv tudatára ébredjenek, a pártban van a helyük, és a pártban hatékonyabban tudnak harcolni és tevékenykedni az eszméért, a szocializmus építéséért. Olyan politikai légkört kell teremteni, hogy a legjobbak azt ls világosan lássák, aki a párt tagja lesz — s erre fel kell készülnie —, annak több munkát, nagyobb felelősséget kell vállalnia a jövőben. Tehát az, hogy kik kerülnek a pártba, szinte teljes egészében az alapszervezethez tartozó kommunistákon múlik, ök a felelősek elsősorban a párt erősítéséért, a párt összetételéért. Minden kommunista politikai tevékenységének elősorban az a területe, ahova mint az alapszervezet tagja tartozik. Ebből világosan következik, hogy minden párttag kötelessége, hogy az alapszervezet tevékenységét, munkájának színvonalát saját ügyének tekintse. A jövőben tovább nő alapszervezeteink önállósága és felelőssége. Méginkább meghatározó szerepük lesz abban, hogy munkaterületükön hogyan érvényesül és valósul meg a párt politikája és vezetőszerepe. Ma már történelmileg is bizonyított, hogy ott és úgy valósul meg a párt vezetőszerepe, ahol és amilyen mértékben megvalósul a párt politikája. Ahol bajok, hibák mutatkoznak, ahol úgy érzik, nem érvényesül pártunk vezetőszerepe, ott mindenekelőtt a politika helyi végrehajtásában kell ezek forrását keresni. A politikát emberek hajtják végre, s ezért fontos számunkra az a kérdés, hogy milyen a párttagok szerepe, részvétele, aktivitása, helytállása a párton belül ós a közéletben. Az előttünk álló feladatok és munkafeltételek újabb követelményeket támasztanak a pártszervezetekkel szemben. Éppen ezért nagy jelentőségűek a pártszervek tevékenységének formái, munkamódszerei és egész munkastílusuk. A pártszervek a politikai vezetés szervei. Fejlődésünk mai szakaszában különösen fontos azt hangsúlyozni, hogy pártszerveink éppen ebben a minőségükben működjenek jobban. A pártmunkában jelentős változások mennek végbe. Mindinkább háttérbe szorulnak a formális intézkedések, az adminisztratív, a kicsinyes beavatkozás módszerei. Előtérbe került a párt szervező és ideológiai munkája, a káderek kiválogatásával és a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos kérdések, azok a feladatok, melyeket nem végezhet el más, csak a párt. Ennek érdekében egyrészt szívós harcot kell folytatni a pártszervekben a szubjektivizmus minden megnyilvánulása ellen, másrészt meg kell szüntetni a társadalmi munkában ma még jelentkező formális vonásokat a felesleges értekezleteket, gyűléseket. Ehelyett alaposabban tanulmányozni kell a helyi viszonyokat, pontosabban ismerni kell a társadalmi gazdasági összefüggéseket, változásokat. Ahhoz, hogy előre jussunk, meg kell tanulni az általános tudományos igazságok alkalmazását a pártmunkában, a mindennapi munka elemzésében, az élet által felvc tett kérdések megoldásában. Pártéletünk egyik fontos jellemzője, hogy pártszervezeteinkben ma már mind tökéletesebben alkalmazzák a kollektív vezetés elvét. Nemcsak növekszik a taggyűlések szerepe, hanem ma már a taggyűléseken mind több olyan téma is szerepel, amely nemcsak a tagság egy részének, hanem döntő többségének érdeklődésével és az őket foglalkoztató problémákkal is egybeesik. Ezeknek a kérdéseknek megvitatása előtt azonban arra kell törekedni, hogy a megtárgyalandó kérdéseket előzőleg alaposan tanulmányozzák. Ezért az információ jó megszervezése szintén jelentős feladata pártszervezeteinknek. Ez érvényes „felülről lefelé" éppen úgy. mint „alulról felfelé". Arra kell törekedni, hogy ezeket az információkat hasznosítsák a határozatok kidolgozásában. a vezetés javításában. Mindebből kitűnik, hogy az elméleti igényesség és a gyakorlatiság szoros egysége, a további sikeres pártmunkának legfőbb biztositéka. Ez teszi lehetővé az egyéni felelősség mind pontosabb körülhatárolását, a végrehajtás alaposabb ellenőrzését is. A pártmunka és a pártépítés javítása állandó folyamat. amelynek formái és módszerei szüntelen tökéletesednek. Minden pártszerv és pártszervezet alapvető feladata, hogy keresse és alkalmazza bátran munkájában az új módszereket, törekedjen a határozatok minél eredményesebb végrehajtására, pártunk politikájának maradéktalan megvalósítására. A párt irányvonala helyes. Megvannak a kommunisták további aktivizálódásának, a pártszervek növekvő önállóságának, a kezdeményező, konstruktív tevékenységének feltételei. Pártunk képes arra. hogy eszmeileg, szervezetileg átfogja társadalmi életünk egész területét. Feíadafunk tehát; szilárdan betartani a pártélet lenini elveit, a demokratizmus és a centralizmus együttes fejlesztésével még egységesebb, fegyelmezettebb, hatékonyabb vezetőerővé tenni pártunkat — a dolgozó nép élcsapatát. Munkánkat céltudatosan, minden szempontra kiterjedően kell végezni. Vigyázni kell, hogy ne csak a jelentősebb, hanem sokszor az aprónak, jelentéktelennek tűnő munkát is maradéktalanul elvégezzük. A kis és nagy feladatok kifogástalan elvégzése, az ügyek elintézése tanúbizonyság arra, hogy mindig teljesítsük kötelességünket. Cselekedeteinkkel újból és újból ki kell vívnunk dolgozótársaink bizalmát, megbecsülését, mert csak ezzel tudjuk eredményessé tenni tömegpolitikai munkánkat. Ha így dolgozunk, az emberek megbecsülnek bennünket, hisznek a szavainknak és támogatnak bennünket Vasira**, 1967. nárciu 26. Qfi.-M> l«3