Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

r 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1961. február 5, Most ötven éve! i Jubiláris esztendő a Nagy Október emlékére A világtörténelem legnagyobb jelentőségű forradalmá­nak 50. évfordulójára emlékezünk idén. A kor. amely­ben ma elünk, fél évszázaddal ezelőtt a Nagy Október­rel vette kezdetét. Október nyitotta meg az emberiség elótt a kapitalizmusból a szocializmusba vezető utat, s változtatta történelmi valósággá azt, amiről évszázado­kon keresztül álmodoztak, amiért a világ munkássága, dolgozó tömegei erőt, életet nem kímélve harcoltak. Az oroszországi proletariátusnak és népnek elévülhetetlen történelmi érdeme, hogy először vitte diadalra győzelme­sen és végérvényesen egy országban a szocialista forra­dalmat. A Nagv Októberi Szocialista Forradalom ugyan­akkor az egész haladó emberiség ünnepe. A magyar nép ezernyi szállal kötődik az Októberi Forradalomhoz, a Szovjetunióhoz. A forradalomban részt vevő magyar in­ternacionalisták, a Magyar Tanácsköztársaság dicső em­léke. s immár a szocializmus felépítésén munkálkodó Magyarország jelzi, hogy történelmünk, de jelenünk és jövőnk is a legszorosabb kapcsolatban áll az 1917-ben megindult, új világot formáló és alakító forradalommal. Hetenként, a vasárnapi lapszámokban megjelenő soro­zatunkban '— melyet a József Attila Tudományegyetem Tudományos Szocializmus Tanszéke bocsát közre — sze­retnénk, ha dióhéjban is. felidézni és nyomon követni az 1917-ben lezajlott eseményeket. Arra törekszünk, hogy a történeti valóságnak megfelelően, kronológiai sorrendiség­ben mutassuk be a folyamat alakulását. Egyben azonban szükséges az is, hogy a nagyobb összefüggésekre, néhány elméleti elemzésre külön ismertetésben is kitérjünk. Az Októberi Forradalom megvalósulásának menetében fog­lalkozni kívánunk azzal a hatalmas elméleti, tudomá­nyos ieleniösogü tevékenységgel is, amelyet a Lenin ve­zette Bolsevik Párt dolgozott ki. Az eseményeket heten­kénti összefoglalásban mutatjuk be. (Gondoltunk arra. hogy bizonyos zavart kelthet a régi orosz naptáf és a nálunk használatos, ma már a Szovjetunióban is érvény­ben levő Gergely-naptár közti különbség. A dátumokat mégis célszerűbbnek láttuk a régi naptár szerint megje­lölni, de a fontosabb eseményeknél zárójelben a mi nap­tárunk szerint is megadjuk az időpontot. A két naptár közötti különbség 13 nap. A fiatal szovjet állam 1918 feb­ruárjában vezette be az általánosan használt Gergely-nap­tárt.) Ahhoz, hogy világosan megérthessük az 1917-ben le­zajlott két forradalom okait, fontos néhány statisztikai adatot közölni a társadalmi, gazdasági viszonyokról. A cári Oroszországban, vagy hivatalos nevén, az Orosz Birodalomban, az 1913-as népszámlálási adatok szerint — az akkoriban Oroszországhoz tartozó Lengyelország és Finnország lgkösságát netn számolva — 165 millió ember élt. A lakosságnak töfeb mint. háromnegyed része az or­szág európai részében telepedett le. Ugyanakkor az I. világháború kezdetére a lakosság száma megkétszerező­dött Szibériában, a Távol-Keleten. Növekedett a városban élők száma, de a városi népesség csupán az összlakosság 17 százaléka volt. A nagybirtokos osztály, a nagvburzsoá­zia a legfelsőbb állami hivatalnokok a lakosság 2.5 szá­zalékát képezték, a bérmunkából élők száma meghaladta a 15 milliót, a nagyipari munkásosztály 3.4 millió volt. A lakosság legalapvetőbb tömege az agrárproletariátus­ból. a szegényparasztságból állt, számuk jelentősen meg­haladta a lakosság 50 százalékát. A lakosságnak kb. egy­ötödét alkotta a falusi burzsoázia, a kis- és nagyvárosi középrétegek, kispolgárok. Az I. világháború kirobbanásáig terjedő Időbén Oros-nrszágban gvors fejlődésnek indult a kapitalista inpt*. Fnle-r a fővárosban — Pétervár. Moszkva — az Urai-vidéken, az ún. központi Iparterületeken (ez Moszk­va környéké 250—300 km-es körzetben és délen. Ukrajna, valamint a kaukázusi olaividék) teremtődtek meg az ipar főbb bázisai. Oroszországban a XX. század elején 4.5—5 millió tonna nyersvaéat. acélt öntöttek, a vasútépítési láz következtében jelentékeny volt a vagon- és mozdony­gyártás. kifejlődött a hajóépítés, a szerszámgépgyártás. A kapitalizálódó mezőgazdaság is egyre több kis- és na­gvnbb g*pet követelt, az. Ipartól. A textilipar egyike volt a legjobban kifejlett iparágaknak. A gazdasási fejlődés ellenére is Oroszország, amely kiaknázatlan erőforrásokkal, természeti kincsekkel, hatal­mas ember-tartalékkal, a belső piac határtalan felvevő­képességével rendelkezett, gazdaságilag nagvon elmara­dott ország volt. A még meglevő feudális kötöttségek ma­radvánvai a több mint .30 millió hektáros nagybirtok­rendszer. a reakciós cári rendszer elsőrendű gátjai voltak a további fejlődésnek. Dr. VARGA LAJOS . egyetemi adjunktus A GAZDASÁGI ÉS A POLITIKAI FELADATOK EGYSÉGÉRŐL ÍR a februári Pártélet fejlesztéséről, a közgyűlések jelentőségéről, a vezetőség és a tagság egységes, de egy­másra utalt munkájáról, a pártszervezetek ezt formáló tevékenységéről szól. Barto­lák Mihály cikke — a SZÖ­VOSZ VI. kongresszusa előtt — a földmű vessző vetkezeti közgyűlések gazdasági és po­litikai tennivalóit elemzi. A közelgő országgyűlési és tan ács választás kapcsán ezúttal a tanácsok eredmé­nyeiről. gondjairól, s a vár­ható változásókról nyilatko­zik dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács osztályveze­tője. Púja Frigyes, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője néhány ellentmondásos nemzetközi kérdés kevéssé feltárt összefüggésére hívja fel a figyelmet. PILLANTÁS az elvégzeit munkára A Központi Bizottság fo­lyóiratának februári számá­ban erős hangsúlyt kap az időszerű gazdasági és politi­kai feladatok egysége. Min­denekelőtt Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára vezércikkében olvashatunk arról, hogy az élet bonyolult összefüggéseit csak népgaz­dasági szemlélettel lehet fel­tárni. ezért, el kell jutni a konkrét jelenségek széles kö­rű elemzésével a kézzelfog­hatóbb társadalmi tenniva­lókig. A felkészültebb embe­reknek szüntelenül formálni­uk kell a közgondolkodást — oz. a gazdasági-politikai ten­nivaló határozza meg a párt­szervezetek munkáját a gaz­daságirányítás reformjában. Dr. Molnár Imre írása a termelőszövetkezeti vezetés Amikor a megélhetés ja­vulását vesszük szemi.igvre a második ötéves terv idősza­kában, szintén nyugodtan rá­bízhatjuk magunkat a szá­mokra. Szeged lakossága to­vább tudott spórolni a má­sodik ötéves terv idején is: takarékbetétjének összege 1960 és 65 között 296 száza­lékkal gyarapodott. Ez nem­csak jelentős anyagi megelő­zöttségre vall. hanem arra is, hogv a dolgozó emberek többsége józanul gazdálkodik Jövedelmével, s optimistán alapozgatja egyéni boldogu­lását. Nyilván vannak még nehezebben élők, sőt gondok­kal küszködők is: ahol na­gyobb a család, ahol mind­össze egy személy keres, bi­zony alaposan meg kell hányni-vetnt, hogy mire költ­sék a bevételt. De a jellemző, a tipikus, az általános mégis az, hogy a lakosság elegán­san, ízlésesen öltözködik, többet költ élelemre és tartós fogyasztási cikkekre. ban 1366, tavaly pedig 1463 forint volt a munkások át­lagos havi keresete. Impozáns képet kapunk az üdülés fejlődésének adatai­h>ól is. Habár évekkel ezelőtt is mindig nagv tömegek ost­romolták beutalójegyekért a szakszervezetet, az 1965. évi szezonban mégis 200-zal több dolgozónak sikerült részt vennie a SZOT „pihentető akciójában". A második öt­éves terv utolsó évében Sze­gedről 2060 munkás, 624 mű­szaki beosztású és 1736 egyéb foglalkozású személy nyaralt a szakszervezet ré­vén, közülük 223-an külföl­dön Itthon a vén Tisza „for­galma" is jóval nagyobb lett: partjainak szegedi szakaszán — a fürdő vállalat króniká­sai szerint.— 1960-ban mint­egy 647 ezren pihentek, 1965­ben pedig már (nem hiába költöttek annyit a partfürdő­re is) több mint 910 ezren. Az újszegedi ABC áruház egy részlete 284 üzlet Hol vásárolnak a szegedi­ek? Vajon minden igényüket képes kielégíteni a helyi ke­reskedelmi hálózat? Minden­esetre erre törekedett a város vezetősége, és nem ered­ménytelenül. Ma 2900 négy­zetméterrel nagyobb a kü­lönféle elárusítóhelyek alap­területe, mint néhány évvel korábban. A kiskereskede­lemnek 2B4 üzlete áll a vá­sárlók rendelkezésére. A gyorsabb és kulturáltabb ki­szolgálás érdekéhen Odessza negyedben áruház, a Kálvin téren bútorüzlet., a Mikszáth Kálmán utcában konfekció-­üzlet nyílt stb. A külső kerül letek több élelmiszerholtot kaptak, de például Petőfite­lepnek ruházati bolt. is ju­tott. A hagyományos formák mellett az újak is fokozato­san tért hódítanak. Az élelmi­szerkiskereskedelmi vállalat 125 boltja közül 29 már önki­szolgáló rendszerben műkö­dik. s ezek a forgalom 45,7 százalékát bonyolítják le. Nagyobb foraalom A kiskereskedelem Szege­den tavaly 37.7 százalékkal több árut adott el. mint öt évvel korábban, s ez S? szá­zalékkal haladta túl az orszá­gos átlagot. Nem akarunk ebből messzemenő következ­tetéseket tevonni de az két­ségtelen tény: ha lassan, vagy egyes rétegeknél olykor stagnálva ls, de általában biztosan, évről évre fokoza­tosan kúszik egyre feljbbh az életszínvonalat jelző grafi­kon görbéje. Bizonyíték erre az is, hogy a megvásárolt áruk mennyiségén belül 75 százalékkal több tartós és egvben drágább használati cikk szerepel. Az már nem újság, hogy tulajdonképpen valamennyi családban szól a rádió, az viszont annál in­kább, hogy a televízió hatal­mas ugrásokkal igyekszik utolérni, öt évvel ezelőtt 3679 tévé készülék működött Szegeden, a tervidőszak vé­gén pedig 15 ezer 369. Ez azt jelenti, hogv csaknem min­den második családnak he­lyébe jön az egész világ. Magasabb reálbér Miből futja? A válasz így hangzik: Szegeden a munká­sok és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérc 7 szá­zalékkal emelkedett. A társa­dalmi juttatások fokozódása és a nagyobb foglalkoztatott­ság révén ennél kedvezőbb a reáljövedelem alakulása. Es természetesen vastagodtak a fizetési borítékok is: 1960­KUIföldre utazók az IBUSZ irodájában Nyaralni indulnak a szegedi úttörők Pihenő dolgozok a partfürdőn 4

Next

/
Thumbnails
Contents