Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

r 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1961. február 5, Most ötven éve! i Jubiláris esztendő a Nagy Október emlékére A világtörténelem legnagyobb jelentőségű forradalmának 50. évfordulójára emlékezünk idén. A kor. amelyben ma elünk, fél évszázaddal ezelőtt a Nagy Októberrel vette kezdetét. Október nyitotta meg az emberiség elótt a kapitalizmusból a szocializmusba vezető utat, s változtatta történelmi valósággá azt, amiről évszázadokon keresztül álmodoztak, amiért a világ munkássága, dolgozó tömegei erőt, életet nem kímélve harcoltak. Az oroszországi proletariátusnak és népnek elévülhetetlen történelmi érdeme, hogy először vitte diadalra győzelmesen és végérvényesen egy országban a szocialista forradalmat. A Nagv Októberi Szocialista Forradalom ugyanakkor az egész haladó emberiség ünnepe. A magyar nép ezernyi szállal kötődik az Októberi Forradalomhoz, a Szovjetunióhoz. A forradalomban részt vevő magyar internacionalisták, a Magyar Tanácsköztársaság dicső emléke. s immár a szocializmus felépítésén munkálkodó Magyarország jelzi, hogy történelmünk, de jelenünk és jövőnk is a legszorosabb kapcsolatban áll az 1917-ben megindult, új világot formáló és alakító forradalommal. Hetenként, a vasárnapi lapszámokban megjelenő sorozatunkban '— melyet a József Attila Tudományegyetem Tudományos Szocializmus Tanszéke bocsát közre — szeretnénk, ha dióhéjban is. felidézni és nyomon követni az 1917-ben lezajlott eseményeket. Arra törekszünk, hogy a történeti valóságnak megfelelően, kronológiai sorrendiségben mutassuk be a folyamat alakulását. Egyben azonban szükséges az is, hogy a nagyobb összefüggésekre, néhány elméleti elemzésre külön ismertetésben is kitérjünk. Az Októberi Forradalom megvalósulásának menetében foglalkozni kívánunk azzal a hatalmas elméleti, tudományos ieleniösogü tevékenységgel is, amelyet a Lenin vezette Bolsevik Párt dolgozott ki. Az eseményeket hetenkénti összefoglalásban mutatjuk be. (Gondoltunk arra. hogy bizonyos zavart kelthet a régi orosz naptáf és a nálunk használatos, ma már a Szovjetunióban is érvényben levő Gergely-naptár közti különbség. A dátumokat mégis célszerűbbnek láttuk a régi naptár szerint megjelölni, de a fontosabb eseményeknél zárójelben a mi naptárunk szerint is megadjuk az időpontot. A két naptár közötti különbség 13 nap. A fiatal szovjet állam 1918 februárjában vezette be az általánosan használt Gergely-naptárt.) Ahhoz, hogy világosan megérthessük az 1917-ben lezajlott két forradalom okait, fontos néhány statisztikai adatot közölni a társadalmi, gazdasági viszonyokról. A cári Oroszországban, vagy hivatalos nevén, az Orosz Birodalomban, az 1913-as népszámlálási adatok szerint — az akkoriban Oroszországhoz tartozó Lengyelország és Finnország lgkösságát netn számolva — 165 millió ember élt. A lakosságnak töfeb mint. háromnegyed része az ország európai részében telepedett le. Ugyanakkor az I. világháború kezdetére a lakosság száma megkétszereződött Szibériában, a Távol-Keleten. Növekedett a városban élők száma, de a városi népesség csupán az összlakosság 17 százaléka volt. A nagybirtokos osztály, a nagvburzsoázia a legfelsőbb állami hivatalnokok a lakosság 2.5 százalékát képezték, a bérmunkából élők száma meghaladta a 15 milliót, a nagyipari munkásosztály 3.4 millió volt. A lakosság legalapvetőbb tömege az agrárproletariátusból. a szegényparasztságból állt, számuk jelentősen meghaladta a lakosság 50 százalékát. A lakosságnak kb. egyötödét alkotta a falusi burzsoázia, a kis- és nagyvárosi középrétegek, kispolgárok. Az I. világháború kirobbanásáig terjedő Időbén Oros-nrszágban gvors fejlődésnek indult a kapitalista inpt*. Fnle-r a fővárosban — Pétervár. Moszkva — az Urai-vidéken, az ún. központi Iparterületeken (ez Moszkva környéké 250—300 km-es körzetben és délen. Ukrajna, valamint a kaukázusi olaividék) teremtődtek meg az ipar főbb bázisai. Oroszországban a XX. század elején 4.5—5 millió tonna nyersvaéat. acélt öntöttek, a vasútépítési láz következtében jelentékeny volt a vagon- és mozdonygyártás. kifejlődött a hajóépítés, a szerszámgépgyártás. A kapitalizálódó mezőgazdaság is egyre több kis- és nagvnbb g*pet követelt, az. Ipartól. A textilipar egyike volt a legjobban kifejlett iparágaknak. A gazdasási fejlődés ellenére is Oroszország, amely kiaknázatlan erőforrásokkal, természeti kincsekkel, hatalmas ember-tartalékkal, a belső piac határtalan felvevőképességével rendelkezett, gazdaságilag nagvon elmaradott ország volt. A még meglevő feudális kötöttségek maradvánvai a több mint .30 millió hektáros nagybirtokrendszer. a reakciós cári rendszer elsőrendű gátjai voltak a további fejlődésnek. Dr. VARGA LAJOS . egyetemi adjunktus A GAZDASÁGI ÉS A POLITIKAI FELADATOK EGYSÉGÉRŐL ÍR a februári Pártélet fejlesztéséről, a közgyűlések jelentőségéről, a vezetőség és a tagság egységes, de egymásra utalt munkájáról, a pártszervezetek ezt formáló tevékenységéről szól. Bartolák Mihály cikke — a SZÖVOSZ VI. kongresszusa előtt — a földmű vessző vetkezeti közgyűlések gazdasági és politikai tennivalóit elemzi. A közelgő országgyűlési és tan ács választás kapcsán ezúttal a tanácsok eredményeiről. gondjairól, s a várható változásókról nyilatkozik dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács osztályvezetője. Púja Frigyes, a Központi Bizottság osztályvezetője néhány ellentmondásos nemzetközi kérdés kevéssé feltárt összefüggésére hívja fel a figyelmet. PILLANTÁS az elvégzeit munkára A Központi Bizottság folyóiratának februári számában erős hangsúlyt kap az időszerű gazdasági és politikai feladatok egysége. Mindenekelőtt Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára vezércikkében olvashatunk arról, hogy az élet bonyolult összefüggéseit csak népgazdasági szemlélettel lehet feltárni. ezért, el kell jutni a konkrét jelenségek széles körű elemzésével a kézzelfoghatóbb társadalmi tennivalókig. A felkészültebb embereknek szüntelenül formálniuk kell a közgondolkodást — oz. a gazdasági-politikai tennivaló határozza meg a pártszervezetek munkáját a gazdaságirányítás reformjában. Dr. Molnár Imre írása a termelőszövetkezeti vezetés Amikor a megélhetés javulását vesszük szemi.igvre a második ötéves terv időszakában, szintén nyugodtan rábízhatjuk magunkat a számokra. Szeged lakossága tovább tudott spórolni a második ötéves terv idején is: takarékbetétjének összege 1960 és 65 között 296 százalékkal gyarapodott. Ez nemcsak jelentős anyagi megelőzöttségre vall. hanem arra is, hogv a dolgozó emberek többsége józanul gazdálkodik Jövedelmével, s optimistán alapozgatja egyéni boldogulását. Nyilván vannak még nehezebben élők, sőt gondokkal küszködők is: ahol nagyobb a család, ahol mindössze egy személy keres, bizony alaposan meg kell hányni-vetnt, hogy mire költsék a bevételt. De a jellemző, a tipikus, az általános mégis az, hogy a lakosság elegánsan, ízlésesen öltözködik, többet költ élelemre és tartós fogyasztási cikkekre. ban 1366, tavaly pedig 1463 forint volt a munkások átlagos havi keresete. Impozáns képet kapunk az üdülés fejlődésének adataih>ól is. Habár évekkel ezelőtt is mindig nagv tömegek ostromolták beutalójegyekért a szakszervezetet, az 1965. évi szezonban mégis 200-zal több dolgozónak sikerült részt vennie a SZOT „pihentető akciójában". A második ötéves terv utolsó évében Szegedről 2060 munkás, 624 műszaki beosztású és 1736 egyéb foglalkozású személy nyaralt a szakszervezet révén, közülük 223-an külföldön Itthon a vén Tisza „forgalma" is jóval nagyobb lett: partjainak szegedi szakaszán — a fürdő vállalat krónikásai szerint.— 1960-ban mintegy 647 ezren pihentek, 1965ben pedig már (nem hiába költöttek annyit a partfürdőre is) több mint 910 ezren. Az újszegedi ABC áruház egy részlete 284 üzlet Hol vásárolnak a szegediek? Vajon minden igényüket képes kielégíteni a helyi kereskedelmi hálózat? Mindenesetre erre törekedett a város vezetősége, és nem eredménytelenül. Ma 2900 négyzetméterrel nagyobb a különféle elárusítóhelyek alapterülete, mint néhány évvel korábban. A kiskereskedelemnek 2B4 üzlete áll a vásárlók rendelkezésére. A gyorsabb és kulturáltabb kiszolgálás érdekéhen Odessza negyedben áruház, a Kálvin téren bútorüzlet., a Mikszáth Kálmán utcában konfekció-üzlet nyílt stb. A külső kerül letek több élelmiszerholtot kaptak, de például Petőfitelepnek ruházati bolt. is jutott. A hagyományos formák mellett az újak is fokozatosan tért hódítanak. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat 125 boltja közül 29 már önkiszolgáló rendszerben működik. s ezek a forgalom 45,7 százalékát bonyolítják le. Nagyobb foraalom A kiskereskedelem Szegeden tavaly 37.7 százalékkal több árut adott el. mint öt évvel korábban, s ez S? százalékkal haladta túl az országos átlagot. Nem akarunk ebből messzemenő következtetéseket tevonni de az kétségtelen tény: ha lassan, vagy egyes rétegeknél olykor stagnálva ls, de általában biztosan, évről évre fokozatosan kúszik egyre feljbbh az életszínvonalat jelző grafikon görbéje. Bizonyíték erre az is, hogy a megvásárolt áruk mennyiségén belül 75 százalékkal több tartós és egvben drágább használati cikk szerepel. Az már nem újság, hogy tulajdonképpen valamennyi családban szól a rádió, az viszont annál inkább, hogy a televízió hatalmas ugrásokkal igyekszik utolérni, öt évvel ezelőtt 3679 tévé készülék működött Szegeden, a tervidőszak végén pedig 15 ezer 369. Ez azt jelenti, hogv csaknem minden második családnak helyébe jön az egész világ. Magasabb reálbér Miből futja? A válasz így hangzik: Szegeden a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérc 7 százalékkal emelkedett. A társadalmi juttatások fokozódása és a nagyobb foglalkoztatottság révén ennél kedvezőbb a reáljövedelem alakulása. Es természetesen vastagodtak a fizetési borítékok is: 1960KUIföldre utazók az IBUSZ irodájában Nyaralni indulnak a szegedi úttörők Pihenő dolgozok a partfürdőn 4