Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
« Gyermekgondozási segély ¥ Uj rendeletek, jogszabályok Eltartás, életjáradék, örökség A Magyar Közlöny vasárnapi számában megjelentek a gyermekgondozási segélyről szóló kormányrendelet végrehajtási rendelkezései. Gyermekgondozási segélyre az a nő jogosult, aki gyermeke születését közvetlenül megelőzően a munkakörére megállapított teljes munkaidőben 12 hónapon át folyamatos munkaviszonyban volt, illStve 18 hónapon belül 12 havi munkaviszonyt tud igazolni, s gyerfneke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ugyanilyen feltételek alapján jogosult a segélyre az a nő, aki kisipari szövetkezet tagja. Az a nő aki mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet tagja, abban az esetben kap gyermekgondozási segélyt, ha a szülést megedóző naptári évben, vagy a szülést megelőző 12 hónapban 120 napon át napi teljes munkaidővel résztvett a termelőszövetkezet közös munkájában. • Csak teljes foglalkoztatásért A földművelésügyi miniszter rendelkezése szerint közös munkában töltött időnek kell tekinteni többek között azokat a napokat is amikor a termelőszövekezet tagja kártalanítási vagy betegségi segélyre volt jogosult, vagy kórházi ápolásban részesült, szülési szabadságát töltötte, a közgyűlés hozzájárulásával középvagy felsőfokú oktatási intézmény vagy egésznapos tanfolyam hallgatója volt, tanulmányi vagy egyéb díjazott szabadságot kapott, illetve a vezetőség hozzájárulásával munkaviszonyban állt. A jogosultság megállapításánál munkanapként kell figyelembe venni továbbá a munkaviszonyban és a kisipari szövetkezeti tagsági viszonyban eltöltött munkanapokat is — a bedolgozóként eltöltött idő kivételével. * Nem jogosultak gyermekgondozási segélyre a bedolgozók, valamint a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nők. A munkaügyi miniszter rendelete szerint az a dolgozó nő, aki több vállalatnál áll nem teljes munkaidőben munkaviszonyban, gyermekgondozási segélyre akkor jogosult, ha — az egyéb feltételek fennállása esetén együttes munlcaideje eléri a munkakörére megállapított teljes munkaidőt. Ilyen esetben a segély — jogosultságot az a vállalat bírálja el, amely a dolgozó nő munkakönyvét őrzi. Két és fél éves korig A gyermekgondozási segély a szülési szabadság lejártótól a gyermek két és fél éves koráig folyósítható, de a segélyezés időtartama a szülési szabadsággal együtt 30 hónapnál több nem -lehet A gyermekgondozási segélyt a vállalatnak, vagy a kisipari szövetkezetnek az igazolása, illetve a termelőszövetkezetnek a jogosultságot megállapító határozata alapján keU igényelni a segélyt folyósító szervtől. A Szakszervezetek Országos Tanácsának szabályzata kimondja, hogy a gyermekgondozási segély — az ismertetett feltételek fennállása esetén — arra az időre folyósítható, amely alatt a dolgozó nő (a kisipari szövetkezet tagja) munkabérben, munkadíjában nem részesül és más foglalkozásból származó jövedelme, nincs. Nem folyósítható a segély arra az időre, amely alatt a dolgozó nő (a kisipari szövetkezet tagja) táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, a mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet tagja pedig betegségi, szülési segélyt, illetőleg üzemi balesetet, foglalkozási betegség alapján kártalanítási segélyt kap. A gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát a nyugdíj megállapításánál szolgálati időnek keU tekinteni. A termelőszövetkezeti nyugdíjévek kiszámításánál azokat a napokat, amelyekre a termelőszövetkezet tagja gyermekgondozási segélyt kapott, munkanapként kell figyelembe venni. A gyermekgondozási segély idejére a vállalatnak, kisipari szövetkezetnek társadalombiztosítási járulékot, a dolgozó nőnek, illetve a kisipari szövetkezet tagjának nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell. A termelőszövetkezeti tag után a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamára betegellátási díjat, baleseti biztosítási díjat és nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell. Ugyancsak nem kell nyugdíjjárulékot fizetni 1968. január 1-től annak a termelőszövetkezeti tag nőnek, aki gyermekgondozási segélyben részesül. Az anyát az előírt feltételek fennállása esetén a segélyezés ideje alatt megilleti a családi pótlék Visszatérés az eredeti munkakörbe A munkaügyi miniszter végrehajtási rendelete szerint a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot akkor lehet megszakítani, ha azt a dolgozó nő személyi vagy családi körülményei indokolják. Ilyen indok lehet a férj (az eltartó) halála, tartós megbetegedése, katonai szolgálatra bevonulása, a nő újabb szülése, tartós betegsége, az életközösség megszakítása, a férj (az-eltartó) szabadságvesztés-büntetése. Ha a dolgozó nő a szabadságot más címen szakította meg, s később folytatni akarja, fizetésnélküli szabadságának további idejére gyermekgondozási segély már nem jár. A vállalat egy megszakítás esetén újból engedélyezheti a segély további folyósítását. A dolgozó nő a szabadság megszakítására vonatkozó • szándékát 30 nappal előbb köteles vállalatának bejelenteni. A szabadság megszakítása, illetve lejárta esetén a vállalatnak a dolgozó nőt korábbi munkakörében vagy ennek hiányában hasonló munkakörben, korábbi kereseti lehetőségének megfelelően kell foglalkoztatnia. A gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő gyermeke a segélyezés időtartama alatt bölcsődébe nem vehető feL A népköztársaság Elnö- visszaéltek helyzetükkel, kíki Tanácsának törvényere- méletlenül bántak az egyejű rendelete, valamint a Minisztertanács ezzel kapcsolatos rendeletei újból szabályozzák a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződések megkötésének módját. Az ilyen szerződések általában megfelelően valósultak meg, de egy részüknél különböző visszásdülálló, elaggott emberekkel; másfelől egyes eltartottak tanúsítottak indokolatlan bizalmatlanságot eltartójukkal szemben, vagy idős koruk, betegségük miatt öszszeférhetetlennek bizonyultak. Az eddigi jogszabályok módosítása — szocialista rendszerünktől idegen jeságok fordultak elő. Közvé- lenségek megszüntetése cél leményünk jogos felháborodással ítélte el azokat, akik anyagiasságból önző egyéni érdekeikből kiindulva kötöttek ilyen szerződést, majd — mint eltartók — dályozná, az igazgatási osztály megidézheti, s ha nem jelenik meg, megbírságolhatja, sőt elő is vezettetheti. Bírság szabható ki az ellenőrzés megakadályozása miatt is. Csak a tanács jóváhagyásával Az Elnöki Tanács és a kormány új rendelkezései kimondják: a tartási, életjáradéki, öröklési szerződést írásban kell megkötni, s csak akkor érvényes, ha a tanács végrehajtó bizottságánajc igazgatási osztálya (községekben a tanács végrehajtó bizottságának a titkára) jóváhagyta. A jóváhagyásról helyszíni vizsgálat alapján kell dönteni, meg kell vizsgálni a felek összes körülményeit. A hatósági jóváhagyás alkalmas eszköz az olyan szerződések kiküszöbölésére, amelyeket nem megfelelő tartalommal kí vánnak megkötni, amelyek a felek körülményei folytán eleve nem teljesíthetők, vagy — például a lakás átjátszására irányuló — viszszaélést takarnak. A szerződés jóváhagyását meg kell tagadni, ha tartalma a Polgári Törvénykönyv, vagy más törvény rendelkezéseibe ütközik; a jóváhagyást a tanács megtagadhatja, ha a szerződő felek személyes körülményeinek megvizsgálása alapján arra a megállapításra jut, hogy a szerződés nem tudná a célját tartósan betölteni. A jóváhagyást megtagadó államigazgatási határozat ellen az érdekeltek az illetékes járásbírósághoz fordulhatnak. Az új rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy a szerződések megvalósulását az állami és a társadalmi szervek fokozott mértékben ellenőrizhessék. Az államigazgatási szervek hatáskörét növeli az a rendelkezés, amely szerint a szerződő felek a hatósági ellenőrzést tűrni kötelesek. A rendelkezések kimondják: az ellenőrzés legyen rendszeres és pasztalatairól szükség esetén köteles értesíteni az illetékes ügyészt Ha az ügyészség szükségesnek látja, büntető eljárást indíttat az olyan eltartó ellen, aki az eltartottal szembeni kíméletlen magatartásával bűntettet követ el; eljár továbbá az ügyészség a színlelt illetve nem kellően teljesített, vagy teljesíthetetlen tartási szerződés érvénytelenítése, módosítása, vagy megváltoztatása ügyében. Az új intézkedések vonatkoznak a korábban kötött tartási szerződésekre is. A tanácsok igazgatási osztályain nyilvántartott szerződések jóváhagyásáról az igazgatási osztály — külön kérelem nélkül — hat hóazt a tanácsi állandó bi- napon belül határoz. A tazottságok — társadalmi ak- nácsnál nyilvántartásba még tívák közreműködésével — nem vett szerződést az eláltalában a helyszínen vé- tartó legkésőbb 1967. auguszgezzék. Amennyiben a szer- tus 31-ig köteles jóváhagyás ződő felek bármelyike az el- végett írásban benyújtani a lenőrzést rendszeresen aka- tanács igazgatási osztályájából — növeli e* szerződések állami és társadalmi el« lenőrzését, biztosítja a hatósági intézkedések nagyobb hatékonyságát. hoz. Ha az igazgatási osztály a szerződés bemutatásától számított 60 napon belül nem nyilatkozik, a szerződést jóváhagyottnak kell tekinteni. Ha a szerződést szóban kötötték, írásAz eltartottak érdekeinek ba kell foglalni, ehhez ax védelmét szolgálja az a ren- igazgatási osztályok az érdelkezés, hogy az igazgatási dekelteknek segítséget nyújosztály az ellenőrzés ta- tanak. A lakás és az eltartás A tartási szerződéseket — főként városokban — általában azért kötik, hogy az eltartók ilyen módon jussanak lakáshoz. Ebben a vonatkozásban is történtek visszaélések, amelyek nemcsak az eltartottak, hanem a lakásgazdálkodás rendszerén keresztül a közösség érdekeit is sértették. Ezért a kormány részben módosította a lakásbérleti jogszabályokat is. Az új rendelkezések szabályozzák, hogy a bérlő halála esetén a lakásbérlet folytatására a közeli hozzátartozók, illetőleg az eltartók milyen sorrendben jogosultak. Meghatározzák azokat a együttes teljesítése ad Jogot az eltartónak a lakásbérleti jogviszony folytatására. Ezek a feltételek a következők: a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább 6 hónap telt el; az eltartó a bérlő halálakor legalább hat hónapja állandó jelleggel az eltartott lakásában lakott; továbbá: az eltartó eleget tett a jóváhagyott szerződésben vállalt tartási kötelezettségének. Ha az igazgatási osztály és a lakásügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az eltartó ezeket a feltételeket nem teljesítette, az eltartó nem tarthat igényt a lakásbérleti feltételeket is, amelyeknek jogviszony folytatására. Életbe lép: március elsején Lényeges új intézkedés, hogy a tartási szerződés megkötését követően további személyeknek a lakásba bármilyen minőségben történő befogadásához a másik szerződő fél hozzájáruláA károsultak mi vagyunk Egy emelkedő számsor Odaértem a témában, hogy már az olvasó is mondhatná: „S mi ennek a summája? Eddig ugyanis leginkább hat-hót konkrét ügy konkrét részleteivel kalauzoltam a figyelmet. Ezért, a cikksorozat befejezéseként összefoglalót ígérek. Bemutatok mindjárt egy számsort, amelynek az a jellemzője, hogy a kisebb után mindig nagyobb következik: 240, 254, 282, 414, 426, 636. Ne tessék találgatni! Ezek a számok a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek elitéltjeinek Csongrád megyei összegei, az utolsó hat esztendőben, év és nagyságrendben. Abban a jelentésben szerepelnek, melyet a Csongrád Megyei Bíróság elnöke bocsátott tájékoztatásul a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Érdemes ebben a jelentésben tallózni, mert nagyon világosan és rendszeresen eligazít a bűnügyek labirintusában. Így a társadalmi tulajdon védelmének ügyéhez is sok tanulsággal szolgál. Szomorú az a számsor, amelyet az előbb ismertettem? Feltétlenül. A bírósági szakemberek mégis azt mondják, ezek a számok nem feltétlenül azt tükrözik, hogy süllyedne a morál. Több körülmény együttes hatása ez. Egyebek között említettem már magam is, hogy a bűnüldöző szervek felderítő munkája mind gyorsabb és hatásosabb. Az ellenőrzés színvonala is növekedett. így be kell kalkulálni azt is, hogy a „megfogás" lehetősége sokkal nagyobb. Az sem mellékes talán, hogy éppen ezeikben az években nőtt meg ugrásszerűen a társadalmi tulajdon „terjedelme". A mezőgazdaság szocialista átszervezése az ú;i tulajdonforma olyan újabbb tömegét hozta létre, amely a nemzeti vagyonnak igen magas tétele. S ha még emlékeznek a Körösi György belügyminiszter-helyettes interjújából való idézetre: „A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek okozta kár mintegy 18 százaléka jut a mezőgazdaságra". A százalékos aránynál számban több eset lehet ez, mert a falun nagyon sok az apróbb ügy. Nőtt Szeged és a megye lakossága is ezekben az években, így a magasabb számok a lakosságnak is nagyobb tömegére vonatkoznak, különösen Szegeden. A legtöbb bírósági ügyet Szeged „produkálja", minden évben több mint felét, utóbb már több mint hatvan százalékát. Természetesen nem arról van szó, hogy akár Csongrád megye, akár Szeged valamiféle „bűnfészek" lenne. Az országos átlag körül „jegyeznek" bennünket, amiről viszont minden panaszunk ellenére igaz, hogy meg sem közelíti a kapitalista államokban általában tapasztalható arányokat sem abszolút számokban, sem az esetek növekedéseinek arányaiban! A dolog morális elemeit igyekeztem előtérbe állítani a cikksorozatban, még ha anyagiakról beszéltem is — s íme, azt mondja a megyei bíróság jelentése is: jóllehet, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek és az elítéltek száma nőtt, az okozott károk összege lényegesen csökkent. Többen ós több helyen loptak tehát — de kevesebbet A bíróság általánosításai nyilvánvalóan nem önkényesek, amikor a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények okát jelöli meg, hiszen az elmúlt hat esztendő közel 2500 ilyen esetéből teljes kép bontakozik ki. Hogy rokonságban vannak a feldolgozott hathét üggyel, az sem véletlen műve. Első helyen az alkohol hatását emlegetik. Az összes bűntettek, bűnesetek 35 százaléka szomszédos a pálinkával, a borral, összefoglalóan: az alkoholizmussal. Hogy hány decivel érdekeltek ebben a „tété"-sek, arról nincs teljes értékű „dokument". Az ellenőrzés, a felügyelet fogyatékossága, a gazdasági szervezés hibái sorjáznak ezután az okok láncában, majd a tudat fehér foltjai, fiatalkorúaknál pedig a rendezetlen családi élet és a fogyatékos nevelés. Szinte csak mégegyszer le kellene írni ezeket, amikor az a kérdés következik, hogy miként vehetnénk fel a harcot még eredményesebben a bűn ellen általában, s a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűnesetek ellen különösen. Az okokat kell kiküszöbölni. Az emberben lakó és a társadalomban rejtőző okokat Mindenekelőtt társadalmi üggyé kell tenni a bűn megelőzését, leleplezését, elítélését. Az italról már sokat beszéltünk. Szinte közhelynek tűnik, pedig a közmondás igazságával is felér: a mértéktelen alkoholfogyasztás csökkenti az erkölcsi ellenállást, gyengíti a cselekedetek súlyának ellenőrzését, hajlamossá tesz embereket olyan dolgok elkövetésére, amelyeket józan fővel messze elkerülnének. Vagy itt van a rendezett családi élet szerepe. Az embereknek drága és értékes a családi harmónia. Hiánya megbonthatja a jellem egyensúlyát. A tapasztalatok összeségéből leszűrt bírósági tanácsolj sok mindenre kiterjednek még: utógondozás, munkábaállítás, pártfogó felügyelet stb. S ez rendes dolog, mert a büntetéssel elégtételt vettünk. Ha az egyén befejezettnek tekinti előbbi magatartását, vissza kell ^pgíteni a társadalomba, módot kell neki adni, hogy erkölcsileg ismét teljes emberré válhassék. De egyet, egy dolgot nagyon szeretnék még aláhúzni. Még a Barna-ügy irataiban olvastam, miként csöppent bele egy röszkei parasztember a „sodrásba". Egy fillésr sem ragadt a kezéhez, segítséget sem nyújtott a vádlottaknak — csak éppen elmulasztotta feljelentési kötelezettségét. Kimásoltam a tárgyalás jegyzőkönyvéből egy bekezdést. Így szól: „B. 1. elmarasztalható bűntetti feljelentés elmulasztásában... Ezt a bűntettet az követi el, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy társadalmi tulajdont károsító szándékos bűntett elkövetése készül vagy még le nem leplezett ilyen bűntettet követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz..." Nem ijesztésképpen jegyeztem ki ezeket a sorokat. Sokan nem tudják. B. I. is csodálkozott, miikor emiatt törvénybe idéztél®. Mondandóm végére jutottam. Illendő lenne befejezésül valami hatásos fordulatot keresni. Hadd mondjam ehelyett csak közönségesen: Nem akartam sebeket felszaggatni sehol. A példák erejével azt akartam megmutatni, hogy mi vagyunk, a károsultak, emberek! Jobban tartsuk a szemünket azon a társadalmi kincsen, amely legkisebb közös örömünktől sem választható el! SZ. SIMON ISTVÁN sa szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szerződő fél házastársára, annak kiskorú gyermekére és a szerződő félnek a szerződés megkötését követően született gyermekére. A rendelet kimondja, hogy ha a tartási szerződés megkötésének időpontjában a bérlő közeli hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, testvér stb.) is a lakásban lakott, az eltartó a közeli hozzátartozót megelőző sorrendben abban az esetben jogosult a bérleti viszony folytatására, ha a közeli hozzátartozó az utódlás jogáról írásban lemondott. Amenynyiben a bérlő közeli hozzátartozója a szerződés megkötését követően költözött a lakásba, a bérleti jogviszonyt csak akkor folytathatja, ha az eltartó mondott le írásban erről a jogáról, vagy egyébként sem jogosult a bérlet folytatására. A rendeletek március 1én lépnek életbe; teljes szövegüket a Magyar Közlöny február 26-i száma közli. (MTI) Magyar-szovjet együttműködés Szombaton délben a Moszkvai Rádió székházában szovjet—magyar rádió együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá. Az 1967. évre szóló megállapodás műsorcserét irányoz elő az SZKP és az MSZMP legutóbbi kongreszszusain hozott határozatok propagálására, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltatására, s egyéb közös ös». szeállftásokat terveznek. •Mánu*. 1W7. februáx 26. 9tL-MAGYARORSZÁB S