Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vwániw, 1991. február 24. ILLANTÁS Szeged lakosságának „Le a háborúval! Le a cárizmussar 4 z imperialista célokért hadba szálló cári Oroszország uralkodó osztályainak az őket kiszolgáló különböző burzsoá es kispolgári pártoknak egy rövid időre — akárcsak mas országokban — sikerült a tömegeket a soviniszta szólamokkal megmételyezni. De már 1915-től kezdve a tömegek előtt egyre nyilvánvalóbbá vált az I. világháború hódító imperialista jellege. A háborúból való kiábrándulást gyorsította a: ors.t.y gazdaságának zilált állapota. Oroszországnak a háború 1917. februárig naponta 31.4 millió rubelbe került, s a háborús kiadás meghaladta a 40 milliárd rubelt. A háború alatt az országból 650 millió in bel értékben vittek ki aranyat. *00 ezer orosz katonát dobtak át a nyugati frontra. Nagy mennyiségű nyersanyagot es élelmiszert szállítottak Antant-országokba. A gabona vetésterülete, ezzel együtt hozama 25—30 százalékkal csökkent, a közlekedés csődöt mondott, nyers- és fútöanyagvalság következett be. A nagy városokban az első fontosságú él v,1* UiJ 1 S.'Crl'C lw állandó hiánycikknek számítanak. A péküzletek előtt éjszakába nyúló sorbanállás jellemzi Moszkva es Petervár utcáit. A Bolsevik Párt — híven a II. Internacionálé határozataihoz — a háború kezdetétől fogva háborúellenes harcot indított. Miután az eszerek és mensevikek — hasonlóan az európai szociálsovinisztákhoz — a háború támogatását vallották, s/.üksczcs volt ellenük is harcolni. Lenin miután az osztrák hatóságok 1914. augusztus 19-én poronyinói letartóztatásából kiengedték, Bernben még augusztusban kidolgozta n háborúról és az orosz szociáldemokrácia feladatairól szoió téziseket. A tézisekben I>»nin leleplezte a háború imperialista jellegét, összekapcsolta a háború elleni küzdelmet a cárixmus megdöntéséért vívott harccal, feladsíui szabta a háborúnak forradalommá való változtatását, íelhnott a legkülönbözőbb jellegű tömegmozgalmak kibontukoztatasára. A Bolsevik Párt politikai magatartását e tezise.v határozták meg a februári forradalomig. A Bolsevik Párt nem rettent vissza a háború körülményei között végzendő illegális munkától. A párt öttagú Duma-frakciója felvilágosító agitációs munkát folytatott, megmagyarázták a háború igazi célját. 1914. novemberében a cári kormányzat — félredobva a képviselői mentelmi jogot — valnrnennyiöket letartóztatta és örökös száműzetésre ítélte. Mozgásba jött o munkásosztály. Még 1914 második feleben alig volt sztrájk, de már 1915 tavaszán a kosztromai és ivanovói textilmunkások már nemcsak béremelést követeltek, hanem politikai felszavakat is hangoztattak. A cári csendőrség tóbb mint szaz embert mészárolt le. illetve sebesített meg. 1915-ben a különböző sztrájkokban resztvevök száma megközelítette a félmilliót. Az 1916-os évben lefolyt 1400 sztrájkban több mint egymillió munkás vett reszt. E sztrájkokból kitűntek szervezettségükkel. határozott állásfoglalásukkal a forradalmi harc élén alló pityeri munkások. Már az 19616 októberi sztrájkok idején a katonak egy része a sztrájkolok oldalóra állt. A munkás szolidaritás ragvogó példáját, a cári rendszer félelmét mutatta a bolsevik matrózok októner 26-án kezdődött pere. A három napig tartó 130 ezres politikai sztrájktól megrettent katonai törvényszék nem mert halálos ítéletet hozni. 1916 őszére újjászervezték a Bolsevik Párt Központi Bizottságának irodáját. Ekkor az Iroda három főből állt: Sljapnyikov. Zaluckij, Molotov. Az Irodának sikerült kapcsolatba kerülnie a fontosabb városok bolsevik szervezeteivel, azonban elsősorban a fővárosi szervezetekre támaszkodott. Sljapnyikov egy 1917. február eleién Leninnek írt levelében a helyzetet így jellemezte: ..Elmondhaljuk. hogv összororezországi szervezettel jelenleg csak mi rendelkezünk". A forradalmi helyzet valamennyi feltétele 1917 elejére adva volt. Az országban össznemreH rálság bontakozott ki. Már csak egy szikra kellett a forradalom lángbaborulásához. az elvégzett munkára kényelméért Mennyivel élünk kényei- gany utcák a városfejlesztés mesebben. mint öt esztendő- következményei. A járdákat vei ezelőtt? Valószínűleg el- IP kilométer hosszan • hozták gondolkoznak ezen a szege- rendbe és 11 kilométerrel diek is. akik büszkék az élet- meg is toldották. A tervici-"körülmények javulásában el- szakban a városközpont utért eredményekre, s napról cáibót eltűntek a pislákoló napra érzékelik a változást ..körték" és helyükbe crös'ebb Sokat dolgoztunk a második világosságot árasztó lámpák ötéves terv végrehajtásáért kerültek. A népszerű ostorde megérte. Nem veszett nyelek, fénycsövek és gomkárba az a 7,5 millió forint bák uralják már a nagvknrértékő társadalmi munka utat a tenir. körutat a Csersom, amelyet a város lakossága végzett el öt év alatt a kommunisták, a tanácstagok, vagv a népfront aktivisták kezdemónvezésére. Ismeive azonban a IX. pártkongreszszus határozatát biztosak vagyunk benne: a harmadik ötéves terv befejezése után zy Mihály utcát, a Tolbuhin, a Hunyadi János, a Petőfi .Sándor és a. József Attila sugárutakat.*-Ar 19«9 éri 239? darabbal szemben ma közel ezer lámpa ontja sugarait éjjelenként a városra. Ennek természetes következménye, hogy az energiafogyasztás újabb szép eredményeket 68.« százalékkal nőtt. A vökön yvel hetünk majd el. Erre a töretlen vonalú fejlődésre is szavazunk március 19-én. Egymilliárdos tanácsi beruházás Szegeden öt év alatt közel 1 milliárd forint tanácsi és állami pénzt költöttünk el különféle beruházásokra. A régi házak renoválása 159 millió forintjába került az IKV-nak, jóllehet a lakbérek — a tervidőszakban 70 millió forint volt — a felét sem teszik ki ennek az öszszegnek. Megnőttek a gázfogyasztói igények, de ennek kielégítő- tÖDD UtaS sére is gondolt a város vezetősége. Jelenleg mintegv 25.5 ezer köbméter gázt használ a lakosság, s ez kis híján kétszerese az 1960 évinek. A magánfogyasztók szárosban 120 ezer négyzetrrv terrel nagyobb területet tisztogatnak rendszeresen mint öt évvel ezelőtt. A szépen virágositott parkok ma mar j 509 ezer négyzetméternyi hcIvet foglalnak el, s az itt elhelyezett padokon szívesen üldögélnek a ráérő emberek. A gyermek-játszóterek száma öt év alatt 8-ról 18-ra szaporodott. Jórészt a szegediek összefogásával, társadalmi munkájával jött létre az űjszegedi vidám park, amelyet fokozatosan egyre jobban felszerelnek. Egymillióval ma 41.6 ™tokka gyarapo- cseréjéprt kocsik átalakítádott emiatt 40 kilometorn/i A tervidőszakban jevezetek lefektetésé valt szuk- lpntpk mPC szegeden a tágasegessé. A gazmú az Üllesrő] re re csővezetéken érkező földgázt bontja fel, illetve alakítja át közvetlenül használhatóvá. Ezzel azonban 30 ezer köbméter űrtartalmú gáztárolót, kellett építeni közel 43 millió forintos költséggel. A további fejlődés olyan gyors üteműnek Ígérkezik. sabb, tetszetősebb csuklós villamosok. Az eredmény az, hogy 196(1—85 között 11 millióval nőtt a villamoson utazók száma. A lakosság kívánságának megfelelően a belvárost, és a peremkerületeket rendszeres autóbuszjáratokkal kötötték össze. Ezek az adatok valószínűhogv később valószínűleg fű- , mA impozánsabbak mái tem ts gazzal fehet majd a 0 ux szegedi lakásokban. Eg és föld — vízben a szakadatlan fejlődés következtében. Ennek csak örülni tudunk valamennyien, és a további fejlődésért készek vagyunk újabb erőfeszítésekre. Három nyár gondja A régi Iskola régi folvosó- öttömösön. tanyai iskolákból ja vadonatúj épületrészbe vetet. Az igazgatói irodában meleget sugárzó cserépkályha. fenyezett parketta, új asztalok. széles ablakok. Lám. a pár év előtti terv — , valóság. Az öreg épület négv fe Ű770I új parkettás, világos tanteremmel fiatalodott került a faluba igazgatónak Régi. kis ablakú, sötét tantermekbe jártak a gyerekek. Ebből varázsolt újat — elismerésre méltó tett. Megfiatalodik egy iskola A falujáró riporter szamára apró öröm, az iskolaigazgató számára bizonyára nagy orom. s egy kis büszkeség is. Elégtétel. Persze Aes Kovács Ernő nem szól erről, csak hallgat és mosolyog a szeme. Mintha azt mondaná: látod, megvan. Inkább a tervekkel, gondokkal hozakodik elő: — Borzasztó nehéz beosztani a pénz! ar. iskola megújítására. Még rámegy vagy 150 ezer forint, s akkor olyan lesz, akár egy új. Persze. három nyár kell ehhez, csak ötvenezres tételekben futja a pénzből. Idén leverjük a régi vakolatot, majd szépen bepucöljuk az öreg iskolát. Jövő nyáron két tantermet, nevelőszobát és szertárt parkettázunk. A rá következő évre marad m olajlábazat festése a tantérnincs vege A tez közös telepítésű Rvümölesöse szép „termést." ígér a falu számára is. A Petróczy iskola környékén felnövő szőlő és barackon gondozása sürgeti, hogv kisebb lakótelepet fogantassanak meg szomszédságában. A járási és községi tanács egyetért abban, hogy mintegy 50— 100 telket jelöljenek ki. Az iskolaigazgató ebből újabb terveket., tennivalókat szűr le. Így következtet: — A Petróczy iskola két tanteremből áll. az ide járó 120—130 gyerek négy csoportban. vagyis délelőtt-délután tanul. Amennyiben újabb családok telepednek meg itt, akkor szükségessé válik az iskola bővítése. Jövő évben olvan csoportunk is lesz, mely 44 tanulöt számlál. Szerintem két tanterem építése válik szükségessé a Petróczy iskolánál. Persze, ez a jövő feladata. De jó előre látni, hogy íz ú.l telepiilés milyen újabb mekben, folyosókon. Unván- gondok szülője. Az Iskolát akkor az udvarra járdái idén villamosítják, ami iger, építünk — sorolja n lenni- vonzó a leendő íészekrakók valókat az iskolaigazgató, számára. Másfél évtizede pedagógus B. ö. Mindenkit érdekel a vízszolgáltatás javulása. Ha azt mondjuk, bogi' a változás az öt évvel ezelőttihez képest ég és föld különbséget, mutat. semmit, nem túloztunk. I Az 1960 óta ugyanis 5 ezerrel szaporodott a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma, az ellátásban mégis 40 százalékos a járulás. Naponkénti mennyiségben kifeiezve er annyit jelent, hogy 1960. évi 16 ezer köbméter helyett 1965-ben 22 és fél ezer köbméter állt a fogyasztók rende1 kezesére. A meglévő vezetékhálózatot 59 kilométerrel toldották meg, felépült a 3-as számú vízmű, amely a jelenlegi 17 mélyfúrású kútjával napi 11 ezer köbméternyi vizet, termel. A város „belvíztelenítése" célúiból 45 millió forintot költöttek hattyas—holt-tiszai vízátemelőre és csatornarendszerre. Szeged újonnan fe'feriezett kincse, a termálvíz ugyancsak a lakosság kényelmét szolgálja. Az Odessza városnegyedben már hévízzel fűtik több száz család otthonát. Utak és terek Az emberek életük jelentős részét lakásukon kívül töltik el. Mihelyt elindulnak dolgozni, vagy szórakozni, röclön közvetlenül is érdekeltek abban, milyen az utak. gyalogjárdák állapota, fe.ilödik-e a közvilágítás, tisztán tartják-e az utcákat, tereket. Szegeden öt év alatt 20 kilométer hosszú belső úthálózatot javítottak meg, 4 kilométer hos-ró árban oedig újat építettek hozzá. Újjászületett a nagvkörút, a Csap utca. a Felső-Tiszapart, az Odessza körút. A Dérvivk a Elaha Lujza és a CsaloVezetékfektelés az Oskola utcában Tovább javult a közlekedés is. öt év alatt 41 millió forintot fizettek ki villamossínek javításáért, új jelzőberendezésekért. felsővezeték Az újszeged! vidám parkban Üj gáztartályok Rókiison (Sumogyiné Modern au(obu3zok kapcsolódtak be a helyi forgalomba felvetelel) A