Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

A szoviet hadsereg jubileuméra A KISZ Nagy sikerű ünnepi kongresszusa előtt est Szegeden Kezdeményező emberek A szovjet hadsereg fenn- arra, hogy megvédje közös állásának 49. évfordulója al- érdekeiket, kalmából tegnap, szombaton Az est második részében este ünnepséget rendezett az ünnepi műsor következett újszegedi November 7. Mű- Az ideiglenesen hazánkban velődési Otthonban a Haza- állomásozó szovjet alakulafias Népfront Szeged városi tok egyik művészeti együtbizottsága és a Magyar— tese Maszlov gárdaőrnagy Szovjet Baráti Társaság Sze- vezényletével operarészleteged városi intéző bizottsága, ket, dalokat adott elő. KüAz ünnepség elnökségében lönösen nagy sikert adatott helyet foglalt az ebből az Nelli Asztvatcaturova, aki alkalomból Szegedre érke- Verdi Aidájából Gilda áriázett J. D. Gricenko, a Szov- ját énekelte el. Tetszést váljetunió budapesti nagykövet- tott ki az együttes esztrádségének titkára, A. T. Po- zenekarának műsora is. mazan gárdaezredes és N. Ivánka Irén és Vadas Kis Z. Kobukov gárdaőrnagy, az László, Szalatsy István kíideiglenesen hazánkban ál- séretében — mindhárman a lomásozó szovjet hadsereg Szegedi Nemzeti Színház képviseletében, a Szeged vá- művészei — operaáriákat, rosi pártbizottság és a ta- kettősöket énekeltek. A Radnács képvisletében dr. Bi- nóti gimnázium irodalmi czo György, a Szeged m. j. . „. városi tanács vb elnöke, az színpadinak ket tagja, Racz MSZMP Szeged városi vég- Tibor és Judik Péter Majarehajtó bizottságának tagja, kovszkij Induló balra, illetDeák Béla, az MSZMP Sze- ve Tyihonov Perepov cíged városi végrehajtó bi- mfl versét mondta el. A fiazottsaganak tagja, a part- . .. , bizottság osztályvezetője, talok irodalmi szinpadanak Lacsán Mihályné, a Haza- tagjai Rozsgyesztvenszkij fias Népfront Szeged váró- Rekviem című művének si bizottságának alelnöke, egyik részletét adták elő, a Boros József, az MSZBT Zeneművészeti Szakiskola Csongrád megyei titkár® növendékei Mozart QuinPulop Jánosnak, az MSZBT éfc mutatták be A Szeged varosa titkáranak színvonalas műsort a sá megnyitó szavai utan dr. Kovács Lajos alezredes, a városi és járási rendőrkapitányság vezetője mondott . ünnepi beszédet. Megemlékezett a szovjet hadsereg születéséről, az intervenció, majd a második világháború idején tanúsított hősi helytállásáról. Hangsúlyozta, hogy j a szovjet hadsereg új típusú ; hadsereg, melynek ereje a i Ez év tavaszán újjává-; iasztják a Kommunista If- í júsági Szövetség több mint százezer tisztségviselőjét. Április 5-én kezdődik és május 5-én zárul az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések, valamint a csúcsvezetőség-választó küldöttgyűlések sorozata. Az üzemi, falusi, híva-1 teli, tanintézeti, valamint a i járási, városi és kerületii küldöttértekezleteket május 5 és 30 között tartják. Budapesten és a megyékben május 30 és június 10 között kerül sor a küldöttértekezletekre. A megyei küldöttértekezleteken általában kétháromszáz fiatal tanácskozik majd az ifjúsági szövetség életének legfontosabb kérdéseiről, s választja meg a KISZ VII. kongresszusán részt vevő küldötteket. (MTI) vári gimnázium énekkara zárta: Szécsy József karnagy vezénylésével munkásdalokat énekelt. Táskák exportra Harminchétezer darab divatos, mutatós női táskát exportált tavaly a Szegedi Bőrdíszmű Ktsz, s még ennél is több került termékeiből a belföldi üzletekbe. Mivel gyártmányaik iránt egyre nagyobb az érdeklődés, idén új varró- és csákózógépek beállításával növelik a termelést. Ugyanezt a* célt szolgálja a bedolgozó rendszer bevezetése is: idén már így készítik a táskabéléseket. Házakat pusztított a belvíz Kisteleken néppel való összeforrottság- Társadalmi munka a veszély elhárítására ban, abban a társadalomban i Kisteleken a Tavasz ut- bajává vált az elemi csarejlik, mely a kommunizmust építi. Ma, amikor a világon ismét egymással szemben állnak a béke és a háború erői, ez a korszerűen felszerelt hadsereg — a Varsói Szerződésben egyesült hadseregekkel együtt — a béke szilárd őre, mely képes arra, hogy meggátolja az imperialisták háborús mesterkedéseit. Ezt követően J. D. Gricenko, a szovjet nagykövetség titkára emelkedett szólásra, s magyar nyelven köszöntötte az ünnepi est résztvevőit. Többek között elmondotta, hogy a most 49 éves szovjet hadsereg éberen őrködik a szocialista közösség biztonsága fölött, s a testvéri népekkel együtt kész cában két lakóházat dön- pás s a lakosság széleskörű tött össze a talajvíz. Az egy társadalmi munkával igyekszám alatt lakó Fekete szik elhárítani. A helyi gépLászló és felesége olyan sú- javító állomás nagyteljesítlyos sérüléseket szenvedett, ményű ároknyitó géppel sihc>gy kórházba kellett szál- etett a vízzel körülvett épülítani őket. Hasonló szerencsétlenség elkerülésére a letek mentésére .s az önkéntes tűzoltócsapatok is fel' községi tanács végrehajtó ajánlották segítségüket. bizottsága rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe s A lakott területek mentesítési munkáinak eredméöt épületből költöztették ki nyessége nagymértékben a családokat. Viszontagságos függ a mezők belvízborítáa helyzet a Szőlő utcában sától. Az Alsótiszavidéki is, ahol tizenhat házat érint Vízügyi Igazgatóság belvízaz elöntés, az egész község- védelmi ügyeletének jelenben pedig szétszórtan csak- tése szerint a földeken a nem kétszáz épület. Évtize- legnagyobb veszélyt, a jedek óta nem volt példa Kis- gesedést már sikerült leteleken ilyen nagymérvű ta- küzdeni. A csatornákban lajvíz feltörésre, a visszaemlékezések szerint 1940ben kellett megküzdeni hasonló elöntéssel. A szakszervezet is rész! vállal a pedagógusképzésbal Nagy felelősségérzet hatotta át a Szegedi Tanárképző Főiskola szakszervezeti küldöttgyűlésének résztvevőit, akik az alapszervezeteket képviselve a hét végén választották meg a főiskola új szakszervezeti bizottságát. Halász Tibor szb. titkár beszámolójából, a küldöttek hozzászólásaiból kitűnt, hogy a szakszervezet jelentős szerepet tölt be a főiskolán. Ez főként annak tulajdonítható, hogy a párt, az állami és a szakszervezeti vezetés egymással összhangban, speciális feladatait is figyelembe véve, közös cél érdekében dolgozik. Alapvető feladatának azt tekinti, hogy a főiskoláról olyan kommunista szakemberek kerüljenek ki az életbe, akik mind szakmailag, mind erkölcsipolitikai magatartásukkal alkalmasak a szocializmust építő nemzedék nevelésére. Mezei Gyula, a Pedagógus Szakszervezet Központi Bizottsága elnökségének tagja a gyűlésen elismeréssel szólt a főiskola szakszervezetének eddigi munkájáról, s rámutatott arra, hogy közös felcsupán helyenkint áll még összetorlódott jég. Ennek eltávolítására összpontosították a rendelkezésre álló , .. . ... , munkaerőt. Egy érdekes kíAz egesz kozseg gondjava- sérletet is alkalmaztak a Kiskundorozsma határában lévő csatornán. Magnéziumklorid oldattal permetezték le a jeget, amely ennek hatására fellazult, lyukacsossá vált s rövid idő alatt olvadt meg. A mesterséges olvasztás módszerét főleg a nagy igénybevételnek kitett torkolati szivattyúknál kívánják alkalmazni. adat a főiskolai hallgatókkal j való törődés, a társadalmi problémák iránt érdeklődő pedagógusok nevelése. Ebből a közös feladatból a szakszervezetnek is részt kell vállalnia. A főiskola szakszervezete egyre inkább megtalálja azokat a módozatokat, melyekkel a tanárképzés és az általános iskolákban tanító pedagógusok munkáját segítheti. Jó példa erre a főiskolai szakszervezet gondozásában megjelenő Módszertani Közlemények című, csaknem 4 500 előfizetős kiadvány, amely helyi kezde- j ményezésből országos lappá | fejlődött. Évek óta hasznos segítője az általános iskolákban tanító pedagógusok oktató-nevelő munkájának. ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei Bizottság titkára felszólalásában azt a hasznos kapcsolatot emelte ki, amely a megyei szakszervezeti szervek és a főiskola szakszervezete között kialakult. R. B. Kétszeres haszon Kitűnő eredményeket ér el a Csongrád megyei Húsipari Vállalat újítómozgalma. A múlt évben beadott javaslatok felhasználásával a vállalatnál jelentősen csökkent a fajlagos gőzfelhasználás, az áruk csomagolási költsége, valamint növekedett a berendezések hűtőkapacitása. Jó néhány munkahelyen a fizikai munkát könnyítették meg az új módszerek. A beadott javaslatok mintegy 1 millió 42 ezer 800 forintot érnek a vállalatnak. Ez azt jelenti, hogy 1966 újítási szempontból rekordévnek számított a Húsipari Vállalat újítómozgalmának megindulása óta. Az újítók is jól jártak, hiszen javaslataikért összesen 81 ezer 200 forintot fizettek ki számukra. M IÁSFÉL ÉVE rendszeresen napirenden van a helyi szervek önállóságának növelése. Másszóval, hogy erdemi ügyek ott nyerjenek elintézést, ahol legjobban ismerik, s a döntések hatását is a legérzékenyebben viselik. A másfél éves törekvés azonban már eddig is sok gyakorlati intézkedéssel párosult, a gazdasági életben a termelőegységek önállóbb működését szolgáló rendeletek, törvények kerültek kibocsátásra. S majd 1968. január 1-ével, a gazdaságirányítás új rendszerének kezdetével a termelőegységek önállóbb gazdálkodása még teljesebbé válik. Ennek az elképzelésnek — közismerten — az a legfontosabb indoka, hogy növelje a helyi (tehát a termelési) energiát, fölszabadítson és mozgásba hozzon nagyobb termelőerőket az önállóbb gondolkodás és felelősség növelésével. Az irányításban túlsúlyba kerülő közgazdasági komponensek is ebbe az irányba hatnak. összhatásukban ezek az elképzelések megnövelik a kezdeményező erőt, utat nyitnak a realitásokban álló fantáziának, s a gondolkodó, alkotó szellem kiterebélyesedik jobban és segiti az anyagi termelést. A termelőegységek számára még nem is lépett be a szélesebb körű önállóság, máris érződik itt-ott a centrális irányítószervekben nosztalgia. Helyenként még megtorlás is az önálló kezdeményezésért, helyesebben az önálló gondolkodásért. Furcsa — s nincs nevén nevezve, álindok szolgál cégérül —, de erről van szó. S emellett már most sem lehet elmenni szó nélkül. Kádár János elvtárs február 22-én a Nemzeti Sportcsarnokban szóba hozta ezt a kérdést is: „Sajnálatos, de az is előfordult, hogy olyan gazdasági vezetők, akiknek hatáskörükből le kell adni, vonakodva teszik ezt, sőt megtorlással élnek általuk irányított gazdasági vezetőkkel szemben azért, mert azok a Központi Bizottság, a Minisztertanács általános felhívása alapján már most önálló kezdeményezésekkel, vagy elgondolásokkal lépnek". E figyelmeztetés még időben hangzott el, s ezért már most indokolt szembenézni néhány kérdéssel. Biztosan lesznek olyan gazdasági irányító szervek, ahonnan a leadandó hatáskörök nehezen „érkeznek le" a termelési egységekhez. Ez érthető is, meg nem is. Érthető annyiban, hogy esetleges egzisztenciális problémákat okoz íróasztalok körül a hatáskör leadása. Nem érthető viszont a gazdaságirányítás új rendszerének hatása oldaláról, mert gátolja az új irányítás meggyökereztetését és gyakorlatának hatékonyságát. Magyarul; visszafogja az újat, s ezáltal — akarva, akaratlanul — szembekerül vele a „lenti" ember, s azt mondja: „Ez se hoz többet a konyhára, mint az előző". Ez viszont már több mint termelési gond. Politikai vetülete jó koncepciót tesz kedvezőtlenné, s ezáltal esetleg diszkreditálódik a Központi Bizottság gazdaságpolitikája. Ezért a hatáskörök leadására kötelezett szerveket ebben a tevékenységükben állhatatosan kell támogatniok a kommunistáknak, s rendszeresen vizsgálni területi fórumokon is a végrehajtást! De azoknak is hasonlóan kell eljárniok, akiket a hatáskör megillet. Ne várjanak szálldogáló sült galambra, mert esetleg üres marad, vagy csak igen vékonyan telik a hatásköri zsákjuk. A területi pártszerveknek a következő egy-két évben bőven lesz tennivalójuk, hogy ne alakulhasson ki egészségtelen kötélhúzás a hatáskörök eldöntésében, illetve a rendeletek, intézkedések értelmezésében és érvényesítésében. n

ZZAL IS tisztában kell lenni, hogy a hatáskör leadása egyáltalán nem formai intézkedés. A forma — tehát a rendelet, a törvény stb. — csak külső jegy. A tartalomé a szó: mi születik az önállóságból, mit hoz a helyi hatáskör bővülése? S ebben a helyi szervek felelőssége rendkívül nagy. Az említett beszédben erről is szó került, a következőképpen: „Az ipari és mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezetek vezetői készüljenek fel megfelelően az önállóbb és hatékonyabb gazdálkodás időszakára. Mérjék fel a követelményeket, amelyeknek üzemük eleget kell, hogy tegyen a népgazdaság és a fogyasztók igényeinek megfelelően". Ez a figyelmeztetés is időben hangzott el mindenki számára. Az önálló gondolkodástól többet vár a piac, a fogyasztó, tehát az önállóság a termelés eredményességében, gazdaságosságában jut végeredményben kifejezésre. Már a múlt év őszén megkezdődött a felkészülés. Az üzemek, termelőszövetkezetek vezetői, párt- és szakszervezeti funkcionáriusai idén kapnak alapos tájékoztatókat és képzést. Ez az új irányítási rendszer elveinek, elméleti összefüggéseknek megismerését célozza. Ezután a konkrét iparági intézkedések megismerésére kerülhet sor, majd arra az igényre, amelyben kéri a Központi Bizottság — már idézetten — saját üzemükre vonatkozóan mérjék fel a követelményeket, amelyeknek üzemük eleget kell, hogy tegyen a népgazdaság és a fogyasztók érdekében. A figyelmet felhívó megjegyzések mögött mélyebb érdek húzódik meg: az önálló kezdeményezés és akarás, alkotás fölszítása. Minél több ember, egyszerű munkás, tsz-tag és szellemi szakember, a gazdasági célok elérése érdekében adjon többet szellemi, fizikai, szakmai ismereteiből és tudásából! Ha úgy tekintjük, hogy új kérdések-e ezek, azt felelhetjük, hogy nem. De az új irányítási rendszer ehhez most megfelelő adottságot teremt, sőt erre az önálló kezdeményezésre építi nagymértékben a gazdálkodást. S ez az új! Ebben a helyzetben az és azok tudnak létezni és boldogulni, akik képessé teszik magukat arra, hogy a termelés és a piac ismeretében önállóan, korszerű termékeket állítsanak elő! Az alkotó fantázia nem szűk üzemi, szövetkezeti vezetőség dolga: a dolgozó tömegek dolga! A munkás és a tsz-tag nagyobb arányban válik részesévé és felelőssé az üzemben, a termelőszövetkezetben történtekért: a termelés sorsáért. Nem egyszerű „bejáró", aki elvégzi a dolgát és hazamegy, hanem valóságos gazda módján termel, mert mindenért felel! A termék minőségéért, a piaci lehetőségekért, az üzem rentabilitásáért, a bérviszonyokért és a létszám-gazdálkodásért stb. Hogyan értendő ez? Ügy, hogy a termelést és a vállalat működését az egyes ember személyes ügyévé változtatja az új irányítási rendszer. Minden irányítási intézkedés sikere — sikertelensége — függ attól is, hogy megértette-e a termelő kolelktíva az intézkedés szándékát és célját. Ehhez viszont egészséges, centrális irányításra lesz szükség egy-egy termelő egységben, amelyet a munkás, tsz-tag véleménye segít és tesz természetessé és valóságossá. Ez csak úgy érhető el, ha a termelőegység, az üzem, a tsz vezetője nemcsak „odafigyel" a gondolkodó munkás, szövetkezeti tag javaslatára, hanem kéri is őket: ha egy-egy kérdés megoldásához kifejezetten kéri az érintettek véleményét és tanácsát, tehát a gondolatokat. A kezdeményező emberek számának szaporodása — az üzem, tsz vezetésében, s a közvetlen termelő munkában levő körében — olyan erőforrás, amely fölbuzoghat mindenütt, mert ehhez a Központi Bizottság és a kormány szervezett intézkedéssel, politikai eszközökkel is megfelelő helyzetet teremtett és teremt, különösen 1968. január 1. után. A gazdaság vezetőin, párt- és tömegszervezetein múlik, mennyire tudják termékennyé tenni ezt a légkört. Mert minél több olyan ember dolgozik az üzemben, termelőszövetkezetben, akik együtt gondolnak és éreznek vállalatukkal, annál biztosabb, eredményesebb a termelés. Ez sem új követelmény, itt is a lehetőség új, helyesebben: ennek alkalmazása nélkül nem lehet boldogulni! a

KIK AZ ŰJ — megalapozott, hasznot hozó — kezdeményezésekért ma rosszalásukat fejezik ki nem az új szolgálói. De ezt nem lehet csak országos relációkban érteni. Ez üzemen, gazdaságon és szövetkezeten belül is értendő; s ennek kára ott sem kisebb, a kezdeményező, gondolkodó emberre gyakorolt rossz hatását tekintve. Akinek a fejére koppintanak azért, mert akar valamit, az később már nem akar semmit. Viszont az új irányítási rendszerben sok-sok százezer és millió ember akaratára és gondolatára lesz szükség. Ébresszük és erősítsük most az önálló gondolkozás és kezdeményezés légkörét! Bátorítsunk erre mindenkit. Ez egyáltalán nem veszélyezteti a központi gazdaságirányító szervek irányító tevékenységét, s nem csökkenti a vállalatok vezetőinek egyszemélyi felelősségét. Ellenkezőleg, csak tömegméretű támogatással lehet biztonságosan és eredményesen vezetni. Aki ezt nem érti és érzi, az megöli környezetében az alkotó szellemet, a kezdeményező és munkakedvet. (S előbbutóbb maga marad, tehetetlenné válik, elsorvad kezében a reá bízott ügy, tehát a gazdaságirányítás új rendszere is.) Az új irányítás — kedvező feltételeivel — teljessé akarja tenni minden fokon és mindenütt a bátor, kezdeményező gondolkozást. Igaz az, hogy nem minden kezdeményezés szerencsés, lehet olyasmi is, ami káros, ha megvalósul. Ebben már az ügyekért felelős vezető dönt. De kedvezőtlen döntései is vitában érjenek célhoz, s ne azon az áron, hogy az alkotó, gondolkodó tevékenység megakadjon, elhaljon. Az új vezetési módszerek még kialakulatlanok, de már most vizsgálnunk kell, hogyan lehet célszerűbbé, jobbá tenni munkánkat. Ez szocialista nemzeti érdekünk. S mindannyiunk ügye. Vasárnap, 1967. február 36. OEL-MA<SYARORSZAU 3