Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

Szebbek lesznek a képeslapok MŰVÉSZETI KIAD­VÁNYOK A NAGY OKTÓBER 50. ÉV­FORDULÓJÁRA Gazdag „termést" ígér a Képzőművészeti Alap Kiadó­vállalatának idei terve. A képzőművészeti alkotások reprodukciói sokféle válto­zatban készülnek és kerülnek kiadásra. Igen jelentősek az ifjúság esztétikai nevelését szolgáló kiadványok, amelyek egyike a múlt év őszén indult Arcképek című sorozat. A magyar históriai arcképcsar­nok 18—18 képen örökíti meg és hátlapján magyarázó szö­veggel ismerteti a magyar Irodalom, történelem, tudo­mány, színészet nagyjainak arcképét, munkásságát E so­rozat folytatásaként az idén a képzőművészet és a zene kimagasló alakjait mutatja be egy-egv képes tasak. A közelmúltban kezdték el az Írók-költők sorozat meg­jelentetését, elsőként Petőfi, Arany, Ady és József Attila életéről, munkásságáról. A nyolc-nyolc fotóból álló il­lusztráció hátlapján szöveges ismertető mutatja be nagy költőinket, íróinkat: a követ­kezőkben Zrínyi Miklóst, Radnóti Miklóst, Móricz Zsigmondot és Jókai Mórt. A külföldi országokban is híressé vált Az én múzeu­mom sorozatnak az idén hat füzetét bolgár és szovjet megrendelésre is elkészítik. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulójára az eseményhez mél­tó kiadványok reprezentálják majd a Képzőművészeti Ki­adó tevékenységét. Ék Sán­dor festményeinek három nagyalakú reprodukciója je­lenik meg, egy grafikai map­pa pedig l!)Í7-től napjainkig tartalmazza a forradalmi ese­ményeket ábrázoló 20 grafi­kát, amelyeknek elkészítésére a legjobb grafikusművészek kaptak megbízást A forrada­lom archívumából választa­nak ki olyan fotókat ame­lyek híven az 1917-es ese­ményeket idézik. A Magyar Nemzeti Galéria kincseiből 00 festménnyel, a Szépművészeti Múzeumból pedig 55 festménnyel ismer­tetik meg a képzőművésze­tek barátait a színes diapo­zitívek. Számtalan színes' ké­peslevelezőlapot ad ki évente a vállalat, és a jövőben meg­javul a képeslapok minősé­ge: előállításukhoz nyugat­német karton érkezett. Kony­hai reprodukciós falvédőkből az idén újabb 30 ezer pél­dány jelenik meg. A híressé vált Cityvox ide­genforgalmi sorozat további képeken és hanglemezeken mutatja be és ismerteti meg hazánk egy-egy szép táját. A lipcsei tavaszi vásárra is ké­szül ilyen kiadvány. Több mint 37 ezer példányt rendel­tek a híres vásárvárost be­mutató szép kivitelű zenés­képes útikönyvből. Kinn már világosodik Egyenletes, megszakítatlan zaj, kattogás. A hatalmas fonócsarnokban magas, zöld­testű gépek sorakoznak, fo­nalak zizegnek; mindenütt pörgő orsók, s a gépek közti kis „utcákon" fürge kezű, sürgő-forgó fonónók. Fehér erdő Az „elefánt", ez a magas és jámbor — s egyébként_ va­lóban ormányos — lefúvó­elszívó berendezés ugyanúgy ballag, automatizált lassúság­gal a neonfények alatt, a sze­gedi textilművekben, mint máskor. A kiskocsik is épp­úgy kerekeznek középütt. Mert itt nincs, nem is lehet különbség, a műszak ugyan­azt a munkát végzi éjszaka­hosszat is, mint délelőtt vagy délután. Fél hat van, hajnali vagy reggeli, ki hogy tartja. —Egy végigdolgozott éj­szaka után elég fáradt az ember — mondja Juhász Fe­rencné. a fonó I.-A műszak dolgozója, amikor beköszönök hozzá, a gépek utcájába. A komoly arcú asszony egészen kicsinek látszik a behemót gyűrűsgépek között. Ha arc­magasságban körülnéz, fo­nalerdőt lát az ő gépein meg a többiekén szaladó fehér szálakból. Szép, havasan fe­hér erdő ez, de az itt dolgo­zók csak azt a sorát ügyelik, ami az ő részükre esik; hol szakadt a szál, merre van szükség a kötözésre. Külön jutalom Noha a fáradtságot emle­gette az imént, Juhász Fe­rencné keze szinte röpdös a foralak közt, összeilleszti a szálakat,, simán .nyomát is alig hagyva a szakadásnak. De más is arra mutat, hogy akaratában, kedvében fárad­hatatlan ez a szöszöskötényű asszony ka — akinek pedig nemcsak a fonodái fehér szá­laktól fehérlik egy-két fürt­je a hajháló alatt — mégpe­dig a termelési eredményei. Idén másodszor lett kiváló dolgozó, átlagban több mint 5 százalékkal haladta meg a százat, és ami itt a fono­dában a legfőbbek közül va­ló; ötös a kötözési minősége is. Hasznos dolog a kötözés mesterének lenni, külön ju­talmat kapnak, ő cs a hozzá hasonló ügyeskezű fonók. Pihenés: délután — Az éjszaka körülbelül kilencszáz szálat kellett ösz­szeilleszteni — mondja kér­désemre. Majd hozzáteszi, hogy ez nem mindig van igy, szerencsés esetben „csali" 400—500 kötözés jut egy mű­szakra. A nagymutató lassan kö­zeleg a tizenketteshez, most már az átadási előkészületek vannak soron. — Ilyennek — mutatja a fonalaktól lemeztelenített fa­csévét — nem szabad ma­radni. — Egy jól hízott, fe­hér, gömbölyű előfonalcsévét vesz le pipiskedve a gép te­tejéről, s beteszi a „lefo­gyott" helyébe. Ugyanezt a cserét még jó néhány he­lyen megismétli. Máshonnan szöszöket, bolyhokat, szálakat szed le; tisztán kell átadni a gépet, s a fémesen fénylő hengereket. A három gyűrűsgépen — exportszövet készül majd eb­ből a százas finomságú mű­szálból — már minden rend­ben van; nincs szakadt szál, tisztaság várja a délelőtti műszakot. A pihenésről ér­deklődőm, amely ilyenikor éj­szakai munka után kétszere­sen édes lehetne. Ö viszont ma csak estefelé ér majd rá lepihenni, délelőtt betegápoló szerepkörben kell tovább­dolgoznia, délután pedig kis­lánya szülői értekezletére fog elmenni. Hétfőn nehezebb — Hétfőn éjszaka általá­ban nehezebb, sokan így hét elején végzik el a mosást, takarítást, egyéb házimunkát odahaza — vélekednek a mű­vezetői irodában. — A mai éjszakánk viszont jól telt el, kevés állóidővel, mindössze egy csapágycserére volt szükség. — A fonó I.-A műszak négyezer kilót termelt ma éjjel — tájékoztat a főműve­zető^ Puskás Jenő. — Ennyi a teljes termelés 8 órára. Vida Mihállyal, a „parti" művezetőjével arról beszélge­tünk, távozóban a hosszú fo­lyosón, hogy ilyenkor miképp is osztja be a rávirradt na­pot. A magas, fiatalos férfi — pedig hát a szintén éjsza­kai műszakos kislányát vár­ja itt, együtt indulnak majd haza — azt tartja, hogy csak jó délután érdemes ilyenkor le­feküdni, akkor aztán este tízre ismét „friss és üde" le­het az ember. n sütőipar és a népgazdasági érdek Egy vizsga lócás és egy válasz tanulságai Hazafelé A gépek mellett már elfog­lalták helyüket a délelőttö­sök, s foyik tovább a terme­lés, a fonás-szövés rendület­len és lendületes körforgása. Kinn már világosodik. A gyár elótt a szoborlányok ke­zében látni már a szoborfo­nalat is. Hangos és csöndes lányok, asszonyok csapata igyekszik a villamosmegálló­hoz. A „sárgában" néhányan hunyt szemmel hagyják el­ringatni magukat a kerekek kattogásától, mások viccel­nek, vitatkoznak, nevetgél­nek. A Kálvária téren fel­szállók azt is hihetnék, csak fél órája csörrent rájuk a vekker. Nyilván ezért nem is tű­nődnek rajta, hogy míg ók aludtak, ezek a textilesek milyen „omló álmokat" fon­tak-szóttek éberen az éjsza­kai üzem kivilágított csarno­kaiban. S hogy ezeknek a szorgos munkásoknak a mai nap elteltével újra azt jelen­ti majd a „jó éjszakát", hogy „jó munkát". Sima! Mihály Január 9-én, hétfőn — és január 14-én, szombaton — megvizsgáltuk néhány élel­miszer-üzletben, hogy az alapvető fogyasztási cikkek­ből milyen az ellátás a hét első és a hét utolsó nap­ján. Erre a tapasztalatgyűj­tésre az ösztönzött bennün­ket, hogy a szerkesztőséghez érkező levelek jelentós része kifogásolja a gyakran elő­forduló rendszertelen ellá­tást, az áruszállítások szer­vezetlenségét. A tapasztalatok alapján január 17-én megjelent cik­künkben azt ajánlottuk, hogy az élelmiszer-ipari dol­gozók és a bolti eladók szo­rosabb együttműködésre tö­rekedjenek, jobban szervez­zék meg munkájukat — a fogyasztók érdekében. A fo­gyasztó érdeke pedig az, hogy a boltban — lehetőleg lakásához közel, megszokott vásárlóhelyén — mindig kapjon kenyeret, tejet s ami­re sáükscge van. Cikkünkre Külüs Sándor, a Szegedi Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt, s leve­lében többek között a követ­kezőket írta: -..Termékeinket a bolt­egységek megrendelései szerint szállítjuk, s ennek, alapján a termelésünk is így alakul. Sajnos, mi több termelést nem eszközölhe­tünk, mert a másnapos kenyér senkinek nem kell, azt viszont népgazdasági érdek miatt nem tehetjük meg, hogy jóval alacso­nyabb áron a sertéshizlal­dának adjuk az el nem fogyott kenyeret. Az ingadozó kenyérfogyasztást csak többlettermeléssel le­hetne egyensúlyozni, ami­nek a fentebb említett sú­lyos következményei len­nének. A szállítások inga­dozása az emiitett időszak­ban a rossz útviszonyok következménye volt, ami­kor nemcsak a vállalat gépkocsijai késtek, hanem minden közúti közlekedés­ben részt vevő jármú." A vállalat konkrét megál­lapításainkra — Lenin kör­úti 30. számú, Marx téri 29. számú, Moszkvai körúti sa­ját kezelésű bolt indokolat­lan áruhiányaira —, ervhén szólva, nagyonis általános feleletet adott. Sót olyan kérdést próbált vitatni, amit mi nem említettünk, s amit vitatni sem kell. (Hiszen az­zal teljes mértékben egyet­értünk, hogy a vállalat ne sertések etetésére, hanem emberi fogyasztásra süsse a sütnivalót.) Persze, ha már szóba került, nem lehet el­hallgatni, hogy ha egy bolt­ba — például a 29-esbe — szombati zárás elótt egy órával érkezik több száz ki­logramm kenyér, azt bizony túlnyomórészt nem emberek eszik meg 2—3 nap múlva. Cikkünkben azt sem rek­lamáltuk, hogy mennyiségi­leg süssenek több kenyeret, Huszonnégy csa­lád lett boldog, ami­kor beköltözhetett a nemrégen épült sze­ged-felsővárosi csi­nos, kék színű lakó­házba. Örömük azon­ban szertefoszlott, mikor azt tapasztal­ták, hogy a tágas, korszerű lépcsőházat velük egy időben a ház és a környék serdülői szemelték ki állandó játszótérnek. A lárma, az üvegek törése, a tiszta falak elszennyeződése, a bejárati ajtók osz­lopainak gyakori kidöntése és az ud­varon naponta meg­rendezett „vásárvá­rosi kupameccsek" mindenkit elkeserí­tettek. A házmester éppen olyan tehetet­lennek bizonyult, mint az Ingatlanke­zelő Vállalat. Lakó­gyűlések is voltak Szárnyas inspektor az ügyben, ahol szá­mos javaslat hang­zott el — hiába. Voltak, akik a körze­ti tanácstagtól, ma­gától a kerületi vagy — ha minden kötél szakad — a városi tanácstól véltek se­gítséget kapni. Mar drámai feszültségig fajult el a helyzet. Mindenki csak le­gyintett, ha szó esett róla. Voltak szép számmal, akik szük­séglakásba készültek, mert ami sok, az sok! Ám az történt, hogy az egyik meg­üresedett lakás új bérlője: P. László egy ide-oda röpködő, jól táplált harcos csókával a karján jelent meg. Alig re­pült be a nemzetsé­gétől elszakadt csen­det és rendet pa­rancsoló Matyi (úgy hívják a madarat,), máris megváltozott minden. Mert Matyi „asszony" te már az első naptól többször repülő szemlét tart mindenütt. Gyakran lefújja a tervezett kupameccseket, oda­száll a renitenske­dőkhöz. Belecsíp a fülükbe, megcsap­kodja szárnyaival az arcukat, mire hamar jótékony csend vált­ja fel a korábban ki­bírhatatlan lépcsőhá­zi és udvari zajt Először szelíden lén közbe, de ha az nem használ, előveszi vas keménységű karmait, csőrét és parancsoló hangját. Megteszi azt is, hogyha valame­lyik lakónál hangos szóváltás, vita vagy kopácsolás hallat szik, rászáll az ab­lakpárkányra és ad­dig kopogtatja, ve­ri az üveget, amíg el nem csendesednek odabent. Tartani lehet tőle. hogy akad, aki nem hiszi az írást, azért elárulom, hogy Ma­tyi a Vásárhelyi su­gárút 46-Ban, II. emelet 2. alatt lakik, mint albérlő. Bárki meglátogathatja, de csendesen kérjen be­bocsátást, ha van még elintéznivalóia a földön. Az utcá­ról is meglátják a kételkedők, mert Ma­tyi valóságos inspek­torként szárnyalja többször naponta kö­rül a házat. Ormos János hiszen a város napi összfo­gyasztását egy-két üzletben nem lehet lemérni. Ezt min­denkinél jobban ismeri a termelő vállalat. Mi „csu­pán" azt forszíroztuk, hogy a megtermelt árut olyan sűrűn, olyan időpontokban szállítsák a boltokba, hogy ott a vevőnek ne kelljen vá­rakoznia. (Nem órákat, ha­nem emiatt perceket sem!) Szó sem lehet tehát arról, hogy a sütőipart népgazda­sági érdekkel ellentétes te­vékenységre biztassuk. Sőt, szerény véleményünk szerint a közösségi érdek melletti állásfoglalásunk egyezik a népgazdasági szempontokkal is. Még azt is hozzátehetjük, hogy az időben áruba bo­csátott kenyér kerül legna­gyobb mennyiségben eredeti céljának megfelelő felhasz­nálásra. A vállalat válaszában — ugyancsak általánosságban — hivatkozik a rossz útvi­szonyokra, mint a szállítást késleltető objektív okra. Ez­zel szemben tudott dolog, hogy 1. Szegeden a legrosz­szabb útviszonyok miatt sem késhet 3—4 órát a Lenin körútig, illetve a Marx térig a jármű; 2. Szegeden nem január 14-én, hanem már egy héttel előbb, az első hó­vihar utáni napon s azóta is járhatók voltak az utak. (Különben a gyors, szerve­zett hóeltakarításért éppen azokban a napokban irtunk elismerő cikket a városgaz­dálkodási vállalatról, s a vá­rosi tanács közlekedési osz­tályáról.) Tehát a kenyér­szállítások feltűnő késedelme közlekedési nehézségekkel sem indokolható. Kondoros! János Nénes taggyűlések a szegedi földművesszövetkezetben A szegedi körzeti földmű­vesszövetkezetben tíz tag­gyűlésen mintegy 1200 em­ber beszélte meg a szövet­kezeti kereskedelem ötéves eredményeit, tavalyi sikereit és újabb terveit. A szegedi gazdák elsősorban a felvá­sárlás problémáival foglal­koztak. A földművesszövet­kezet tavaly 560 vagon zöld­séget és gyümölcsöt vásárolt fel telepein, a termelöknek 38 millió forintot fizettek ki. A házikertek gazdái kérték, hogy Újszegeden, az Erdélyi téren létesítsenek idén ide­iglenes átvevóhelyet. Szor­galmazták a vetömagellátás megjavítását. A földműves­szövetkezet igazgatósága ta­vaszon újabb magárusító boltot nyit a Kelemen utcá* ban, hogy mentesítse a Mik­száth Kálmán utcai bolt zsúfoltságát. Ezenkívül tasa­kos zöldségmag-féléket áru­sítanak külterületi boltjaink­ban. A szegedi kertek gyümölcs­fáinak fiatalítását csemete­árusítással segíti a földmű­vesszövetkezet. Tavaly ősz­szel 85 ezer forint értékű csemetét adtak el, ez év ta­vaszára mintegy 8—10 ezer darab körte, őszi és kajszi­barack, cseresznye, szilva csemetefajtákat kínálnak. Ezen kívül eper, ribizke és a legnemesebb fajtájú szőlő­szaporító anyagot biztosíta­nak a szegedi termelők szá­mára. Meggyorsítják a hitelügyek intézését A Magyar Beruházási Bank a napokban közzéteszi a beruházási bankhitelek új rendszeréről szóló körleve­lét. Az MTI munkatársának elmondották, hogy a vissza­fizetendő hitelek ügyintézése az eddiginél gyorsabb lesz, a hitelfolyósítás, a visszafize­tés módja pedig jobban megfelel az 1968-ban kezdő­dő új gazdasági mechaniz­mus elveinek. • Tavaly újabb, a termelést" szolgáló beruházási hiteltí­pust vezettek be, amelyet már nem a nyereségből, ha­nem a beruházási célra fel­használható — nagyobbrészt amortizációból képzett — sa­ját alapjából fizet vissza a vállalat. A mostani új rend­szer szerint ezentúl minden­fajta visszafizetendő hitri a vállalat saját alapját terheli, vagyis a vállalat már a hi­tel igénylésekor is leendő beruházási eszközeivel gaz­dálkodik. Hitelt lehet kérni a terme­léshez szükséges pótlás és csere jellegű beruházásokra, az ország fizetési mérlegét javító, a műszaki fejlesztést, a gazdaságosabb termelést előmozdító, a termelés mennyiségét növelő, az anyagmozgatás és csomago­lás racionalizálását szolgáló beruházásokra. A hitel összege általában a vállalat 1967. évi teljes amortizációjának 150 száza­léka lehet, és azt két év alatt kell visszafizetni. Ha egy év alatt fizetik vissza, akkor a kamat csupán 2, egyébként 4 százalék. Ha a beruházásoknak a fele vagy ennél nagyobb része építke­zési munka, akkor a kamat 5 százalék. Tranzakciós be­ruházásokra az említettnél nagyobb hitelt is nyújtanak, és a visszafizetési idő öt évig is terjedhet. Elénk kulturális kapcsolat az EAK-al Egyhetes látogatást tett Budapesten az Egyesült Arab Köztársaság három tagú kul­turális delegációja Hassan Abdel Moneim Kamel kul­turálisügyi államtitkár veze­tésével. A küldöttség szerdán elutazott a fővárosból. Hassan Abdel Moneim Ka­mel elutazása előtt kijelen­tette, hogy az együttműkö­dési munkaterv értelmében a többi között arab filmna­pokat rendeznek a tavasszal Budapesten, az ősszel pedig magyar filmhét lesz Kairó­ban. A közeli napokban há­rom magyar írót látunk ven­dégül az EAK fővárosában, a későbbiekben szakoktatási felsőoktatási küldöttséget vá­runk. A tervek szerint a kö­zeli hónapokban magyar képzőművészeti kiállítást fo­gadunk Kairó valamelyik reprezentatív szalonjában. Valószínűleg népiegyüttesek, kölcsönös vendégszereplésre is sor kerül. Csütörtök, 1967. február 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents