Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

Szebbek lesznek a képeslapok MŰVÉSZETI KIADVÁNYOK A NAGY OKTÓBER 50. ÉVFORDULÓJÁRA Gazdag „termést" ígér a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának idei terve. A képzőművészeti alkotások reprodukciói sokféle változatban készülnek és kerülnek kiadásra. Igen jelentősek az ifjúság esztétikai nevelését szolgáló kiadványok, amelyek egyike a múlt év őszén indult Arcképek című sorozat. A magyar históriai arcképcsarnok 18—18 képen örökíti meg és hátlapján magyarázó szöveggel ismerteti a magyar Irodalom, történelem, tudomány, színészet nagyjainak arcképét, munkásságát E sorozat folytatásaként az idén a képzőművészet és a zene kimagasló alakjait mutatja be egy-egv képes tasak. A közelmúltban kezdték el az Írók-költők sorozat megjelentetését, elsőként Petőfi, Arany, Ady és József Attila életéről, munkásságáról. A nyolc-nyolc fotóból álló illusztráció hátlapján szöveges ismertető mutatja be nagy költőinket, íróinkat: a következőkben Zrínyi Miklóst, Radnóti Miklóst, Móricz Zsigmondot és Jókai Mórt. A külföldi országokban is híressé vált Az én múzeumom sorozatnak az idén hat füzetét bolgár és szovjet megrendelésre is elkészítik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára az eseményhez méltó kiadványok reprezentálják majd a Képzőművészeti Kiadó tevékenységét. Ék Sándor festményeinek három nagyalakú reprodukciója jelenik meg, egy grafikai mappa pedig l!)Í7-től napjainkig tartalmazza a forradalmi eseményeket ábrázoló 20 grafikát, amelyeknek elkészítésére a legjobb grafikusművészek kaptak megbízást A forradalom archívumából választanak ki olyan fotókat amelyek híven az 1917-es eseményeket idézik. A Magyar Nemzeti Galéria kincseiből 00 festménnyel, a Szépművészeti Múzeumból pedig 55 festménnyel ismertetik meg a képzőművészetek barátait a színes diapozitívek. Számtalan színes' képeslevelezőlapot ad ki évente a vállalat, és a jövőben megjavul a képeslapok minősége: előállításukhoz nyugatnémet karton érkezett. Konyhai reprodukciós falvédőkből az idén újabb 30 ezer példány jelenik meg. A híressé vált Cityvox idegenforgalmi sorozat további képeken és hanglemezeken mutatja be és ismerteti meg hazánk egy-egy szép táját. A lipcsei tavaszi vásárra is készül ilyen kiadvány. Több mint 37 ezer példányt rendeltek a híres vásárvárost bemutató szép kivitelű zenésképes útikönyvből. Kinn már világosodik Egyenletes, megszakítatlan zaj, kattogás. A hatalmas fonócsarnokban magas, zöldtestű gépek sorakoznak, fonalak zizegnek; mindenütt pörgő orsók, s a gépek közti kis „utcákon" fürge kezű, sürgő-forgó fonónók. Fehér erdő Az „elefánt", ez a magas és jámbor — s egyébként_ valóban ormányos — lefúvóelszívó berendezés ugyanúgy ballag, automatizált lassúsággal a neonfények alatt, a szegedi textilművekben, mint máskor. A kiskocsik is éppúgy kerekeznek középütt. Mert itt nincs, nem is lehet különbség, a műszak ugyanazt a munkát végzi éjszakahosszat is, mint délelőtt vagy délután. Fél hat van, hajnali vagy reggeli, ki hogy tartja. —Egy végigdolgozott éjszaka után elég fáradt az ember — mondja Juhász Ferencné. a fonó I.-A műszak dolgozója, amikor beköszönök hozzá, a gépek utcájába. A komoly arcú asszony egészen kicsinek látszik a behemót gyűrűsgépek között. Ha arcmagasságban körülnéz, fonalerdőt lát az ő gépein meg a többiekén szaladó fehér szálakból. Szép, havasan fehér erdő ez, de az itt dolgozók csak azt a sorát ügyelik, ami az ő részükre esik; hol szakadt a szál, merre van szükség a kötözésre. Külön jutalom Noha a fáradtságot emlegette az imént, Juhász Ferencné keze szinte röpdös a foralak közt, összeilleszti a szálakat,, simán .nyomát is alig hagyva a szakadásnak. De más is arra mutat, hogy akaratában, kedvében fáradhatatlan ez a szöszöskötényű asszony ka — akinek pedig nemcsak a fonodái fehér szálaktól fehérlik egy-két fürtje a hajháló alatt — mégpedig a termelési eredményei. Idén másodszor lett kiváló dolgozó, átlagban több mint 5 százalékkal haladta meg a százat, és ami itt a fonodában a legfőbbek közül való; ötös a kötözési minősége is. Hasznos dolog a kötözés mesterének lenni, külön jutalmat kapnak, ő cs a hozzá hasonló ügyeskezű fonók. Pihenés: délután — Az éjszaka körülbelül kilencszáz szálat kellett öszszeilleszteni — mondja kérdésemre. Majd hozzáteszi, hogy ez nem mindig van igy, szerencsés esetben „csali" 400—500 kötözés jut egy műszakra. A nagymutató lassan közeleg a tizenketteshez, most már az átadási előkészületek vannak soron. — Ilyennek — mutatja a fonalaktól lemeztelenített facsévét — nem szabad maradni. — Egy jól hízott, fehér, gömbölyű előfonalcsévét vesz le pipiskedve a gép tetejéről, s beteszi a „lefogyott" helyébe. Ugyanezt a cserét még jó néhány helyen megismétli. Máshonnan szöszöket, bolyhokat, szálakat szed le; tisztán kell átadni a gépet, s a fémesen fénylő hengereket. A három gyűrűsgépen — exportszövet készül majd ebből a százas finomságú műszálból — már minden rendben van; nincs szakadt szál, tisztaság várja a délelőtti műszakot. A pihenésről érdeklődőm, amely ilyenikor éjszakai munka után kétszeresen édes lehetne. Ö viszont ma csak estefelé ér majd rá lepihenni, délelőtt betegápoló szerepkörben kell továbbdolgoznia, délután pedig kislánya szülői értekezletére fog elmenni. Hétfőn nehezebb — Hétfőn éjszaka általában nehezebb, sokan így hét elején végzik el a mosást, takarítást, egyéb házimunkát odahaza — vélekednek a művezetői irodában. — A mai éjszakánk viszont jól telt el, kevés állóidővel, mindössze egy csapágycserére volt szükség. — A fonó I.-A műszak négyezer kilót termelt ma éjjel — tájékoztat a főművezető^ Puskás Jenő. — Ennyi a teljes termelés 8 órára. Vida Mihállyal, a „parti" művezetőjével arról beszélgetünk, távozóban a hosszú folyosón, hogy ilyenkor miképp is osztja be a rávirradt napot. A magas, fiatalos férfi — pedig hát a szintén éjszakai műszakos kislányát várja itt, együtt indulnak majd haza — azt tartja, hogy csak jó délután érdemes ilyenkor lefeküdni, akkor aztán este tízre ismét „friss és üde" lehet az ember. n sütőipar és a népgazdasági érdek Egy vizsga lócás és egy válasz tanulságai Hazafelé A gépek mellett már elfoglalták helyüket a délelőttösök, s foyik tovább a termelés, a fonás-szövés rendületlen és lendületes körforgása. Kinn már világosodik. A gyár elótt a szoborlányok kezében látni már a szoborfonalat is. Hangos és csöndes lányok, asszonyok csapata igyekszik a villamosmegállóhoz. A „sárgában" néhányan hunyt szemmel hagyják elringatni magukat a kerekek kattogásától, mások viccelnek, vitatkoznak, nevetgélnek. A Kálvária téren felszállók azt is hihetnék, csak fél órája csörrent rájuk a vekker. Nyilván ezért nem is tűnődnek rajta, hogy míg ók aludtak, ezek a textilesek milyen „omló álmokat" fontak-szóttek éberen az éjszakai üzem kivilágított csarnokaiban. S hogy ezeknek a szorgos munkásoknak a mai nap elteltével újra azt jelenti majd a „jó éjszakát", hogy „jó munkát". Sima! Mihály Január 9-én, hétfőn — és január 14-én, szombaton — megvizsgáltuk néhány élelmiszer-üzletben, hogy az alapvető fogyasztási cikkekből milyen az ellátás a hét első és a hét utolsó napján. Erre a tapasztalatgyűjtésre az ösztönzött bennünket, hogy a szerkesztőséghez érkező levelek jelentós része kifogásolja a gyakran előforduló rendszertelen ellátást, az áruszállítások szervezetlenségét. A tapasztalatok alapján január 17-én megjelent cikkünkben azt ajánlottuk, hogy az élelmiszer-ipari dolgozók és a bolti eladók szorosabb együttműködésre törekedjenek, jobban szervezzék meg munkájukat — a fogyasztók érdekében. A fogyasztó érdeke pedig az, hogy a boltban — lehetőleg lakásához közel, megszokott vásárlóhelyén — mindig kapjon kenyeret, tejet s amire sáükscge van. Cikkünkre Külüs Sándor, a Szegedi Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt, s levelében többek között a következőket írta: -..Termékeinket a boltegységek megrendelései szerint szállítjuk, s ennek, alapján a termelésünk is így alakul. Sajnos, mi több termelést nem eszközölhetünk, mert a másnapos kenyér senkinek nem kell, azt viszont népgazdasági érdek miatt nem tehetjük meg, hogy jóval alacsonyabb áron a sertéshizlaldának adjuk az el nem fogyott kenyeret. Az ingadozó kenyérfogyasztást csak többlettermeléssel lehetne egyensúlyozni, aminek a fentebb említett súlyos következményei lennének. A szállítások ingadozása az emiitett időszakban a rossz útviszonyok következménye volt, amikor nemcsak a vállalat gépkocsijai késtek, hanem minden közúti közlekedésben részt vevő jármú." A vállalat konkrét megállapításainkra — Lenin körúti 30. számú, Marx téri 29. számú, Moszkvai körúti saját kezelésű bolt indokolatlan áruhiányaira —, ervhén szólva, nagyonis általános feleletet adott. Sót olyan kérdést próbált vitatni, amit mi nem említettünk, s amit vitatni sem kell. (Hiszen azzal teljes mértékben egyetértünk, hogy a vállalat ne sertések etetésére, hanem emberi fogyasztásra süsse a sütnivalót.) Persze, ha már szóba került, nem lehet elhallgatni, hogy ha egy boltba — például a 29-esbe — szombati zárás elótt egy órával érkezik több száz kilogramm kenyér, azt bizony túlnyomórészt nem emberek eszik meg 2—3 nap múlva. Cikkünkben azt sem reklamáltuk, hogy mennyiségileg süssenek több kenyeret, Huszonnégy család lett boldog, amikor beköltözhetett a nemrégen épült szeged-felsővárosi csinos, kék színű lakóházba. Örömük azonban szertefoszlott, mikor azt tapasztalták, hogy a tágas, korszerű lépcsőházat velük egy időben a ház és a környék serdülői szemelték ki állandó játszótérnek. A lárma, az üvegek törése, a tiszta falak elszennyeződése, a bejárati ajtók oszlopainak gyakori kidöntése és az udvaron naponta megrendezett „vásárvárosi kupameccsek" mindenkit elkeserítettek. A házmester éppen olyan tehetetlennek bizonyult, mint az Ingatlankezelő Vállalat. Lakógyűlések is voltak Szárnyas inspektor az ügyben, ahol számos javaslat hangzott el — hiába. Voltak, akik a körzeti tanácstagtól, magától a kerületi vagy — ha minden kötél szakad — a városi tanácstól véltek segítséget kapni. Mar drámai feszültségig fajult el a helyzet. Mindenki csak legyintett, ha szó esett róla. Voltak szép számmal, akik szükséglakásba készültek, mert ami sok, az sok! Ám az történt, hogy az egyik megüresedett lakás új bérlője: P. László egy ide-oda röpködő, jól táplált harcos csókával a karján jelent meg. Alig repült be a nemzetségétől elszakadt csendet és rendet parancsoló Matyi (úgy hívják a madarat,), máris megváltozott minden. Mert Matyi „asszony" te már az első naptól többször repülő szemlét tart mindenütt. Gyakran lefújja a tervezett kupameccseket, odaszáll a renitenskedőkhöz. Belecsíp a fülükbe, megcsapkodja szárnyaival az arcukat, mire hamar jótékony csend váltja fel a korábban kibírhatatlan lépcsőházi és udvari zajt Először szelíden lén közbe, de ha az nem használ, előveszi vas keménységű karmait, csőrét és parancsoló hangját. Megteszi azt is, hogyha valamelyik lakónál hangos szóváltás, vita vagy kopácsolás hallat szik, rászáll az ablakpárkányra és addig kopogtatja, veri az üveget, amíg el nem csendesednek odabent. Tartani lehet tőle. hogy akad, aki nem hiszi az írást, azért elárulom, hogy Matyi a Vásárhelyi sugárút 46-Ban, II. emelet 2. alatt lakik, mint albérlő. Bárki meglátogathatja, de csendesen kérjen bebocsátást, ha van még elintéznivalóia a földön. Az utcáról is meglátják a kételkedők, mert Matyi valóságos inspektorként szárnyalja többször naponta körül a házat. Ormos János hiszen a város napi összfogyasztását egy-két üzletben nem lehet lemérni. Ezt mindenkinél jobban ismeri a termelő vállalat. Mi „csupán" azt forszíroztuk, hogy a megtermelt árut olyan sűrűn, olyan időpontokban szállítsák a boltokba, hogy ott a vevőnek ne kelljen várakoznia. (Nem órákat, hanem emiatt perceket sem!) Szó sem lehet tehát arról, hogy a sütőipart népgazdasági érdekkel ellentétes tevékenységre biztassuk. Sőt, szerény véleményünk szerint a közösségi érdek melletti állásfoglalásunk egyezik a népgazdasági szempontokkal is. Még azt is hozzátehetjük, hogy az időben áruba bocsátott kenyér kerül legnagyobb mennyiségben eredeti céljának megfelelő felhasználásra. A vállalat válaszában — ugyancsak általánosságban — hivatkozik a rossz útviszonyokra, mint a szállítást késleltető objektív okra. Ezzel szemben tudott dolog, hogy 1. Szegeden a legroszszabb útviszonyok miatt sem késhet 3—4 órát a Lenin körútig, illetve a Marx térig a jármű; 2. Szegeden nem január 14-én, hanem már egy héttel előbb, az első hóvihar utáni napon s azóta is járhatók voltak az utak. (Különben a gyors, szervezett hóeltakarításért éppen azokban a napokban irtunk elismerő cikket a városgazdálkodási vállalatról, s a városi tanács közlekedési osztályáról.) Tehát a kenyérszállítások feltűnő késedelme közlekedési nehézségekkel sem indokolható. Kondoros! János Nénes taggyűlések a szegedi földművesszövetkezetben A szegedi körzeti földművesszövetkezetben tíz taggyűlésen mintegy 1200 ember beszélte meg a szövetkezeti kereskedelem ötéves eredményeit, tavalyi sikereit és újabb terveit. A szegedi gazdák elsősorban a felvásárlás problémáival foglalkoztak. A földművesszövetkezet tavaly 560 vagon zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel telepein, a termelöknek 38 millió forintot fizettek ki. A házikertek gazdái kérték, hogy Újszegeden, az Erdélyi téren létesítsenek idén ideiglenes átvevóhelyet. Szorgalmazták a vetömagellátás megjavítását. A földművesszövetkezet igazgatósága tavaszon újabb magárusító boltot nyit a Kelemen utcá* ban, hogy mentesítse a Mikszáth Kálmán utcai bolt zsúfoltságát. Ezenkívül tasakos zöldségmag-féléket árusítanak külterületi boltjainkban. A szegedi kertek gyümölcsfáinak fiatalítását csemeteárusítással segíti a földművesszövetkezet. Tavaly őszszel 85 ezer forint értékű csemetét adtak el, ez év tavaszára mintegy 8—10 ezer darab körte, őszi és kajszibarack, cseresznye, szilva csemetefajtákat kínálnak. Ezen kívül eper, ribizke és a legnemesebb fajtájú szőlőszaporító anyagot biztosítanak a szegedi termelők számára. Meggyorsítják a hitelügyek intézését A Magyar Beruházási Bank a napokban közzéteszi a beruházási bankhitelek új rendszeréről szóló körlevelét. Az MTI munkatársának elmondották, hogy a visszafizetendő hitelek ügyintézése az eddiginél gyorsabb lesz, a hitelfolyósítás, a visszafizetés módja pedig jobban megfelel az 1968-ban kezdődő új gazdasági mechanizmus elveinek. • Tavaly újabb, a termelést" szolgáló beruházási hiteltípust vezettek be, amelyet már nem a nyereségből, hanem a beruházási célra felhasználható — nagyobbrészt amortizációból képzett — saját alapjából fizet vissza a vállalat. A mostani új rendszer szerint ezentúl mindenfajta visszafizetendő hitri a vállalat saját alapját terheli, vagyis a vállalat már a hitel igénylésekor is leendő beruházási eszközeivel gazdálkodik. Hitelt lehet kérni a termeléshez szükséges pótlás és csere jellegű beruházásokra, az ország fizetési mérlegét javító, a műszaki fejlesztést, a gazdaságosabb termelést előmozdító, a termelés mennyiségét növelő, az anyagmozgatás és csomagolás racionalizálását szolgáló beruházásokra. A hitel összege általában a vállalat 1967. évi teljes amortizációjának 150 százaléka lehet, és azt két év alatt kell visszafizetni. Ha egy év alatt fizetik vissza, akkor a kamat csupán 2, egyébként 4 százalék. Ha a beruházásoknak a fele vagy ennél nagyobb része építkezési munka, akkor a kamat 5 százalék. Tranzakciós beruházásokra az említettnél nagyobb hitelt is nyújtanak, és a visszafizetési idő öt évig is terjedhet. Elénk kulturális kapcsolat az EAK-al Egyhetes látogatást tett Budapesten az Egyesült Arab Köztársaság három tagú kulturális delegációja Hassan Abdel Moneim Kamel kulturálisügyi államtitkár vezetésével. A küldöttség szerdán elutazott a fővárosból. Hassan Abdel Moneim Kamel elutazása előtt kijelentette, hogy az együttműködési munkaterv értelmében a többi között arab filmnapokat rendeznek a tavasszal Budapesten, az ősszel pedig magyar filmhét lesz Kairóban. A közeli napokban három magyar írót látunk vendégül az EAK fővárosában, a későbbiekben szakoktatási felsőoktatási küldöttséget várunk. A tervek szerint a közeli hónapokban magyar képzőművészeti kiállítást fogadunk Kairó valamelyik reprezentatív szalonjában. Valószínűleg népiegyüttesek, kölcsönös vendégszereplésre is sor kerül. Csütörtök, 1967. február 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 5