Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Március 19-én Országgyűlési és tanácsi általános választások 1" A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA AZ ALKOTMÁNY RENDELKE­ZÉSEINEK MEGFELELŐEN 1967. MÁRCIUS 19-ÉRE KITŰZTE AZ ORSZÁG­GYŰLÉSI KÉPVISELŐK ÉS A TANÁCSTAGOK ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSÁT. AZ ELNÖKI TANÁCS MEGHATÁROZTA AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÓ­KERÜLETEK SZÁMAT, TERÜLETÉT, SZÉKHELYÉT; ENNEK MEGFELELŐEN 349 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ MEGVÁLASZTÁSÁRA KERÜL SOR. MEG­HATÁROZTA AZ ELNÖKI TANÁCS A FŐVÁROSI, A MEGYEI ÉS A MEGYEI JOGŰ VÁROSI TANÁCSI VÁLASZTÓKERÜLETEK SZÁMAT IS. AZ ELNÖKI TANÁCSNAK EZEK A HATÁROZATAI A MAGYAR KÖZLÖNY JANUÁR 3-1 SZÁMÁBAN JELENNEK MEG. A HIVATALOS LAPNAK UGYAN­EZ A SZAMA TARTALMAZZA A VÁLASZTÁSOK LEBONYOLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELETET IS. KormányrenddJet ai országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról ODESSZA a jubileumi év küszöbén A Dél-Magyarország számára írta: N. NYEIZVESZTNIJ, az Ukrán Kommunista Párt odesszai városi bizottságának első titkára L ZAJARNIJ, az odesszai városi tanács vb elnöke A kormányrendelet In­tézkedik a választók név­jegyzékének összeállításáról és a választókerületek kiala­kításáról, majd a továbbiak­ban a választási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadal­mi jellegű különböző vá­lasztási szervek: a válasz­tási elnökségek, választóke­rületi bizottságok és szava­zatszedő bizottságok bonyo­lítják le. Az országos választási el­nökség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az országos választási el­nökség az ország egész terü­letén őrködik a választások törvényességén, irányítja a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választó­kerületi bizottságok munká­ját Elfogadja és nyilván­tartja az országgyűlési kép­viselőjelölteket, közhírré te­szi a választás országos ered­ményét Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, me­gyei jogú városban, járás­ban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben a választási elnökségek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bi­zottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési terü­letükön őrködnek a válasz­tások törvényességén, közzé­teszik az egyes tanácsi vá­lasztókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a taná­csi választások összesített eredményét és szükség ese­tén pótválasztást tűznek ki. A Hazafias Népfront he­lyi bizottságának javaslata alapján a választási elnök­ség 1967. március 6-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. Ezek a vá­lasztás napján gondoskod­nak a szavazás lebonyolítá­sáról, törvényességéről és zavartalanságáról, s megál­lapítják a szavazókörben a szavazás eredményét A kormányrendelet szabá­lyozza a jelöléssel kapcsola­tos feladatokat A képvise­lőjelöltek és tanácstag jelöl­tek jelölése választókerüle­tenként történik. A törvény értelmében egy választóke­rületben egy vagy több sze­mély jelölhető. Az országgyűlési képvise­lőjelöltekre és a tanácstag­jelöltekre a választópolgá­roknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vál­lalatoknál, termelőszövetke­zetekben, állami gazdaságok­ban, a hivatalokban és in­tézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyve­res testületeknél és rendé­szeti szerveknél február 2-a és február 2l-e között tar­tott gyűlései tesznek javas­latot. A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bi­zottságai szervezik a válasz­tási elnökségek és a válasz­tókerületi bizottságok közre­működésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án válasz­tási hirdetményt jelentet­nek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sor­számát és területi beosztá­sát, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazó­körökben mely választóke­rületek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet meg­határozza a szavazatok ösz­szeszámlálásának rendjét, s úgy intézkedik, hogy a meg­választott képviselőknek és tanácstagoknak a mandátu­mot (megbízólevelet) már­cius 22-én kell átadni. Január másodikán megkezdődik a választók összeírása X kormányrendelet ki­mondja, hogy a választás­ra jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeál­lítani. Ebbe fel kell venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azo­kat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók név­jegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától el­tiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés bünte­tését tölti, vagy előzetes le­tartóztatásban van, aki rend­őri felügyelet alatt van, vé­gül azt, aki elmebeteg, te­kintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzéké­nek összeállítása céljából a kijelölt összeíróbiztosok ja­nuár 3-a és 7-e között össze­író lapokat osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a lapokat január 11-ig kötelesek ki­tölteni. Ha valaki testi fo­gyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, tidülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is ki­töltheti. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb feb­ruár 4-ig kell összeállítani, s február 6-tól íl-ig a tanács végrehajtó bizottságának hi­vatali helyiségében közszem­lére kell tenni. Városok bel­területén a névjegyzék meg­felelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzék­ből törvényellenesen történt kihagvás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe tör­vényellenesen történt felvé­tel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást az ideig­lenes névjegyzék közszemlé­re tételétől számított 8 na­pon belül a tanács végre­hatjó bizottságánál kell írásban vagy szóban beje­lenteni. Ha a végrehajtó bi­zottság azt állapítja meg, hogy a választónak a név­jegyzékből történő kihagyá­sa törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell fel­venni. Az általa alaptalan­nak tartott kifogásokat a végrehajtó bizottság elbírá­lás céljából átteszi a járás­bírósághoz, amely népi ül­nökök közreműködésével — szükség esetén az érdekel­tek meghallgatása után — végérvényesen határoz. A választók ideiglenes névjegyzéke. valamint a pótnévjegyzék és a járásbí­róságnak a kifogások elbírá­lására vonatkozó határozatai alapján a tanács végrehajtó bizottsága legkésőbb már­cius 2-ig állítja össze a vá­lasztók végleges névjegyzé­két. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszemlére tenni. Ha választójogosult sze­mély a névjegyzék összeál­lítását követően megváltoz­tatja állandó lakóhelyét, az új lakóhelye szerint illeté­kes tanács végrehajtó bi­zottságától kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizott­ság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. (MTI) A most búcsúzó 1966-os esztendő sok örömteli vál­tozást hozott a város gazda­sági és kulturális fejlődésé­ben. Az ipar dolgozói ha­táridő előtt teljesítették éves tervüket, továbbá több millió rubeles árukészletet adva az országnak. Egyes üzemek, mint az Októberi Forradalom Mezőgazdasági Gépgyár, a cukorfinomító, a dohánygyár és még néhány más üzem új tervezési és anyagi ösztönzési rendszerre tért át. A kommunista párt és a szovjet kormány méltó­képpen értékelte azt a hoz­zájárulást, amelyet a város dolgozói, az ország terme­lőerejének fejlődésében nyújtottak. A Csernomorhid­rosztroj és az odesszai ten­geri kikötő kollektíváit Le­nin-renddel tüntették ki, az Októberi Forradalom Mező­gazdasági Gépgyár és a Ja­nuári felkelés darugyár pe­dig a Munka Vörös Zászló érdemrendjét kapta. Több száz odesszai, közöttük épí­tészek, vegyészek, tengeré­szek, kikötői dolgozók, vas­utasok kaptak magas állami kitüntetést. Bővül az odesszai kikötő, s folyamatosan épül a vá­rostól 30 kilométerre fek­vő Iljicsovszki új kikötő. Teheráru-forgalma máris meghaladja a régi kikötőét. A fekete-tengeri hajózási társaság korszerű új hajó­kat kapott. Több mint 300 ezer négy­zetméter alapterületen épí­tettünk lakásokat, s az óévben csaknem tízezer odesszai család rendezett la­kásavatót az új lakónegye­dekben, közöttük a testvér­városunk nevét viselő Sze­gedszkaja utcán, melynek építése már teljesen befe­jeződött Sok ezer lakásba vezettük be az olcsó földgázt: a la­kásoknak már 40 százalékát láttuk el gázzal és gázzal fűtjük az üzemek és kultu­rális intézmények jelentős részét is. A napokban adtak át a délnyugati városrész­ben új 8400 állomásos au­tomata távbeszélő közpon­tot. Három új trolibuszjá­ratot létesítettünk az év fo­lyamán, és 130 korszerű ko­csival gazdagodott a villa­mos- és trolibuszállomá­nyunk. A tengerpart lejtőin nagy kiterjedésű emlékparkot ké­peztünk ki az Októberi Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. Odessza körül, a város 1941-beni fő védel­mi vonalainak helyén 60 ki­lométer hosszú zöldövezet emlékeztet a dicsőséges har­cokra. Szépülnek Odessza elővárosai: Arkadia, Bolsoj Fontán, Luzanovka. Modern üzletek, szolgáltató házak, éttermek, kávéházak szol­gáliák a lakosság kényel­mét. Bármennyire is Jelentős mindaz, mit tettünk, az új­év még bőkezűbb lesz az odesszaiakhoz: hiszen ez a jubileumi esztendő. Az uk­rán kormány néhány hónap­ja hagvta jóvá Odessza vá­rosépítészeti távlati tervét. Már 1967-ben széles lendü­letű építkezés kezdődik a ré­gi, kaotikusan felépített bel­városi lakónegyedek helyén. A belvárosban 8—11—16 emeletes házak épülnek, melyek nemcsak kényelmes lakásokat jelentenek, ha­nem egyben megváltoztatják a város látképét is. A ma­gas házak helyét már kije­lölték, építésük zavartalan lebonyolítása érdekében vasbetonelem gyár és kerá­mia-csempe gyár létesül. Az új évben 380 ezer négyzetméter alapterületen épül lakás, mintegy 12 ezer család számára. A városfejlesztési terv új városközpont kiképzését irányozza elő az Októberi Forradalom terén. Az új vá­rosközpont is közel lesz a tengerhez. A főtéren 24 emeletes szálloda áll majd, 1300 személyes operettszín­ház, 15 emeletes megyei tanácsháza, a tervező inté­zet, a számológépközpont és a sporttelep hatalmas épü­lettömbjei. A jubileumi év kiemel­kedő eseménye lesz az Ok­tóberi Forradalom téren fel­állításra kerülő Lenin-em­lékmű leleplezése. A tízmé­teres gránit emlékmű köze­lében az Októberi Forrada­lom odesszai hőseinek szo­borcsoportjait helyezik el. A nagyszerű évforduló időpontjára befejeződik a világhírű odesszai operaház felújítása is. A kommunális építkezé­sek közül a járdaépítés új módszerére hívjuk fel fi­gyelmüket: a járdákat be­tonlapokkal fedik, ami a föld alatti kábelek javítá­sát teszi egyszerűbbé, ké­nyelmesebbé. Sportlétesítményeink Is sok új vonással gazdagod­nak: a Politechnikai Intézet hallgatói sportvárost, a szakközépiskolák tanulói ha­talmas sportpályát kapnak.' Nagyméretű — vitorlásklub­bal, úszómedencével, ugró­tornyokkal ellátott — vízi sporttelep, kerékpár-ver­senypálya és a harántfúró-; gépgyár ötezer nézőt befo­gadó műjégpályája egészfJ tik majd ki ezt a képet. A kommunista társada­lom építésében elért új si­kerekkel Odessza dolgozói méltóképpen akarják meg­ünnepelni a szovjet hatalom fennállásának 50. évfordu­lóját. (Fordította: Bálint István) Távírat Odesszából Nikolaj A. Nyelzvesztnij elvtárs, az Ukrán KP odesz­szai városi bizottságának első titkára és Lazar A. ZajarniJ elvtárs, az odesszai városi tanács vb elnöke tegnap este lapzártakor a következő táviratot küldte Perjési László elvtársnak, az MSZMP Szeged városi bizottsága első titká­rának és dr. Riczó György elvtársnak, a Szeged városi ta­nács elnökének: „Drága barátaink! Az Ukrán Kommunista Párt odesz­szai városi bizottsága és az odesszai városi tanács nevében szívből köszöntjük önöket és a testvéri Szeged városának valamennyi lakosát az új év alkalmából. Kívánunk ma­gyar testvéreinknek új, nagy sikereket a szocializmus épí­tésében, az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak vég­rehajtásában. Éljen és virágozzék a szovjet és a magyar nép közötti megbonthatatlan és örök barátság V Hasznos befektetés Több mint 100 ezer forin­tot költ oktatásra egy évben a Dél-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat. Tanfo­lyamaikon „háznál" képezik villanyszerelőiket, műveze­tőiket és ipari tanulóikat. A tanulópénz — még ilyen nagy vállalatnál is — nagy összegnek tűnik. Természe­tes tehát a kérdés, vajon ka­matozik-e illően ez a 100 ezer forint? Kiemelkedő eredmény A sok feladat közül itt van például a hálózatépítés. Egyike a legnehezebb és leg­Magyar szakemtok Kukában Tovább bővül az együttműködés A közelmúltban aláírt ma­gyar—kubai műszaki-tudo­mányos együttműködési meg­állapodás módot nyújt, hogy 1967-ben tovább szélesedjék a két baráti ország közötti tapasztalat, illetve szakem­bercsere. A legszorosabb együttműködés az állatte­nyésztésben és állatgyógyá­szatban, valamint a gyógy­szeriparban és a földtanban alakult ki. 1966-ban mintegy 100 ma­gyar szakember járt a Ku­bai Köztársaságban. A mű­szaki tapasztalatok kicserélé­sére különösen jó alkalmul szolgálnak a magyar beren­; dezésekkel épülő új kubai üzemek, köztük például az üvegkombinát, amelynek egy része már meg is kezdte mű­ködését. Rövidesen üzembe helyezik azt a Diesel-motor javító központi üzemet, amely magyar tervek alap­ján épül. A kubai szakemberek kö­zül jelenleg vendégként hú­szan tartózkodnak Magyar­országon. Az új együttműködési megállapodás alapján 1967­ben várhatóan kétszer annyi szakember érkezik Kubába, mint 1966-ban. (MTI) Seprűk — géppel A munkagépek korszerűsítése, fejlesztése évek óta el­sőrendű feladat a Szegedi Ecset- és Seprűgyárban, hi­szen külföldről nem tudtak beszerezni megfelelő beren­dezéseket. A kézi munkafolyamatokat fokozatosan gépe­sítették, például az idén ősszel átadott új seprűgyárban már a házi TMK készítette seprűkötő berendezéseket he­lyezték üzembe. A seprűgyártás technológiájában azon­ban még így is szerepelt egy kézi művelet: a kötegelés. A TMK kollektívája Diószegi András művezető irányítá­sával kongresszusi felajánlásában vállalta, hogy ezt a fo­lyamatot is korszerűsítik. Ígéretüket határidő előtt bevál­tották, s tegnap már átadták a termelésnek az új seprű­kötegelő gépet. drágább munkáknak, a vál­lalat egy év alatt 130—150 millió forintot költ rá. A tervosztályon a hálózat­szerelők példáján kezdték a válaszadást. Elmondották, hogy a hálózatszerelésben a termelékenység 1965-höz ké­pest alaposan megnőtt. A tervezett 339 ezer forint he­lyett 356 ezer forint értékű munkát végzett el 1966-ban egy hálózatszerelő munkás. A DÁV ezzel kiemelkedő eredményt ért el a vidéki áramszolgáltató vállalatok között. Drága munka A nem is álmodott mérté­kű javulást a vállalat terv­osztályán főként az oktatás­sal magyarázzák. A hálózatépítők mostoha körülmények között dolgoz­nak. A munkájuk ugyan nem bonyolult, az időjárás azonban az egyszerűbb mű­veleteket is megnehezíti. Egy kilométer kisfeszült­ségű hálózat hozzávetőleg 120 ezer forintba és 10 napba kerül a DÁV-nak. A szere­lést 8—12 fős csoportok vég­zik. 2—3 kollektíva — egy­mástól sokszor 30—40 kilo­méter távolságra dolgozik egy művezető irányításával. Kell-e bizonygatni. hogy mennyire szükség van itt a célszerű, átgondolt munka­szervezésre. pontosan össze­hangolt tevékenységre? Szervezési egyszeregy A hálózatépítő csoportokat szakadatlanul figyelték, el­lenőrizték. A munkanap fényképezésekből kiderült, hogy hol keletkezik üresjá­rat, miért, és mikor akadozik a munka. A tanulságok alapján dolgozták ki, gépesí­tették a technológiát. Minden irányító szakem­bernek, a művezetőkön át a csoportvezetőkig egyaránt „súlyosabban" tanították a munkaszervezési tudnivaló­kat. Sőt még a munkalélek­tant is. összesen 221-en kap­tak ilyenfajta leckéket — s köztük a hálózatszerelők is. Az anyag-előkészftésről. a munkaerő beosztásról, a jobb időkihasználásról volt szó — a szervezési egyszeregyről. Az egyszerű tananyag úgy­látszik nem jött rosszul a hálózatszerelőknek: 8.2 szá­zalékkal termelékenyebben dolgoztak! Tankönyv, pályázattal A cikk elején így szólt a kérdés, kifizetődik-e a DÁV oktatásra fordított több mint 100 ezer forintja? A felelet egyértelműen igen, ezt nem lehet vitatni. A vállalat is úgy gondolkozik, hogy az eredmények alapján jövőre tovább fejleszti „házi iskolá­it". A számos, különleges tudnivalót igénylő munka­területet, szolgálati tevé­kenység jobb ellátása érde­kében korszerűbb tartalmú tanfolyamokat készítenek elő. Ennek egyik előfeltétele a jó. speciális tankönyv, de ilyet eddig nem adtak ki az országban. A DÁV célszerű megoldáshoz folyamodott: pályázattal, saiát szakembe­reit kérte fel. írják meg a megfelelő tankönyvet a mű­vezetők képzéséhez. Matkó István v Vasárnap, 1967. január L DÍL-MAQÍAR0RS2Af S

Next

/
Thumbnails
Contents