Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
MINTSZÉPÜLT G c n £ U WMS Környezet 6-BAN T udjuk jól. hiszen itt élünk, s januártól decemberig egyvégtében figyeljük a fejlődést. Órákat elálldogálunk egy-egy érdekesebb építkezés mellett, elsétálunk minden új lakóházhoz, iskolához, utcához, s birtokba vesszüx a magunk számára is, elvégre Szeged lakosai vagyunk. Szép ez a város, s nekünk különösen nagyon-nagyon kedves. A párt helyes politikája nyomán mind jobban kibontakozik a város vezetőinek, lakóinak alkotókészsége, s ennek következménye, hogy sok eredményről számolhatunk be Szegeden 1966-ból. Az ipar fejlődéséről, a gazdasági élet alakulásáról most nem beszélünk, bár a város előrehaladásához hozzátartozik. Most a lakosság közvetlen környezetéről adunk mozaikot Házak A lakás országos probléma. hosszú évekre lesz szükség ahhoz, hogy minden család megfelelő otthonhoz jusson Szegeden is. Hanem azért sok minden épült 1966ban. A tanács összesen 329 lakás felépítését finanszírozta, kilenccel többet a tervezettnél. Közülük 151 — szövetkezeti, s Ide számit a százszemélyes leányotthon is. Áz Oskola utcában, a Nádor utcában és a Bécsi körúton épültek az új házak, az utóbbi helyén szinte új városrész 6zületett. A lakásviszonyok megjavítása. különösen a magánerőből folyó építkezés elősegítése a kerületi tanácsok egyik legfontosabb feladatává vált. Különösen az I. kerületi tanács területén alapozták meg ezt úgy, hogy az építtetők részben már beköltözhettek új lakásokba, részben megrendelhették a kivitelező munkát, illetve kezükben van az építési engedély. Magánház építésre az I. kerületi tanács 1967-ben 19 engedélyt adott ki. Ezeknek a házaknak egy része már elkészült. más részéhez pedig tavasszal fognak hozzá az építtetők. A II kerületben 135 engedélyt adtak ki. A magánház építéssel eeyütt a III. kerületi tanács 1966-ban 137 lakás építésére adott engpdélyt. A társasház építtetők és a magánházat építők közül 71 lakásba kaptak lakhatási engedélyt 1966-ban az új tulajdonosok. Utcák Életünknek tekintélyes részét az utcán töltjük: munkába sietünk, bevásárolni, vagy csak sétáim indulunk, gyönyörködni a városban. A kerületi tarácsok megrendelései szerint 1966-ban az egész város területén a városgazdálkodási vállalat végezte az utak. járdák építését. felújítását is. legjelentősebb munkájuk volt a belvárosi utak felújítása, öszszesen 34 ezer négyzetméter utat. 27 ezer négyzetméter járdát építettek, korszerűsítettek, illetve javítottak meg a városban, s erre csaknem 13. millió forintot fordítottak Az Ingatlankezelő Vállalat 17 rossz állapotban levő épületet és 142 lakást teljesen, 3 épületet és 22 lakást pedig részben újított fel. Emeletráépítéssel 67 új lakást nyertek. Lakóhelyünk környékének fogalmába sok minden beletartozik. Kell, hogy egészséges legyen, hogy az üzletek jól szolgálják igényeinket, és itt Szegeden — a napfény és a víz városában — az is, hogy a fürdőhelyek, a Tisza is hozzánk igazodjék. Meglehetősen sok szám, Illetve tétel jelzi 1966-ban az egészségügyi helyzet javulását. Új kazánházat kapott a Il-es kórház 2 millió 700 ezer forint költséggel. Ennek az Intézménynek a háta mögött épült száz személyes leányszállás berendezésére 400 ezer forintot adtak. Négymilliós felújítási keret állt az egészségügyi osztály rendelkezésére. Ebből kapott a többi között B60 ezer forintot a petőfitelepi szociális otthon, 540 ezret a Kossuth Zsuzsa ápolónőképző, több mint félmilliót a Partizán utcai bölcsőde. A közvetlen betegellátás is tovább fejlődött: 34-re emelkedett a körzeti orvosok száma, ugyanennyire a házibeteg-gondozóké. A gyermekgyógyászati rendelést pedig 13 helyett 15 szakorvos látja el. Szeged fürdőváros jellegét és hírét évről évre öregbíteni kell, hogy a nyár örömeit egyaránt élvezhessék a város lakói és az idesereglő hazai és külföldi vendégek. A partfürdő fejlesztésére 2 millió 300 ezer forintot költöttek 1966-ban. A sportuszoda egyrészt a hévíz odavezetésével. másrészt egy gyógy vizes ülőmedence építésével gazdagodott. A természetes országút, a Tisza „karbantartására'' is sok pénzt fordít a népgazdaság. Az ár- és belvízvédelem szorosan együvé tartozott 1966-han is az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munkaprogramjában. Szegedet és a szegedi járást érintően több mint 12 milliót fordított új műtárgyak beépítésére, korszerű berendezésekre. A Tisza és a Maros találkozása — ha mégoly szép is a szemnek — nem olyan barátságos, mint gondolnánk. Magas és közepes vízállásnál nagy erővel szaladt a Maros a Sárga üdülőtelepnél a Tisza partnak. Éveken át szaggatta a partot és vitte tovább a homokot. Árvízvédelmi szempontból ez a jelenség nem volt figyelemremél tő, viszont veszélyeztette az üdülőtelep jövőjét. Ezért a Maros sodrását a torkolatnál sarlcantyúzással lejjebb terelték, másrészt 1966-ban végig rőzscpokróccal és kőborítással kiépítették az üdülőtelepet védő partszakaszt, A szegedi kereskedelem 1966. éri fejlődésében az elsőség kétségtelenül az új Állami Áruházé. Építési és berendezési költsége 26 millió 600 ezer forint. A régihez képest forgalma megduplázódott. A szám és az összehasonlítás önmagáért beszél, hogy mennyire szükség volt már egy ilyen nagy áruházra. Az élelmiszerüzletek bővítésére, felújítására 2 milliós keret állt rendelkezésre. S ehhez végjük hozzá a Szeged és Vidéke Földmúvesszövetikezet 1 millió 740 ezer forint összegű fejlesztési keretet is. Csak a Széchenyi A Tisza Áruház hangulatos belseje téri gyümölcs- és zöldségbolt kialakítása és berendezése 450 ezer forintba került. Kisebb-nagyobb összegeket fordítottak a külvárosi élelmiszerüzletekre is. A szegedi ruházati boltok 320 ezer forint felújítási keretéből nyílt a többi között a Kárász utcai korszerű modellbolt A vegyesiparcikk üzletek ugyanilyen célra 677 ezer forintot költhettek. A jobb vendéglátás értékét szolgálta a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalatnak a szegedi üzleteire fordított 4 millió 154 ezer forintja. Az új Éva presszó kialakítása és berendezése 250 ezerbe került. A kocsma helyett rétesboltot nyitottak az Üttőrő téren. Meghonosították a partfürdőn a melegkonyhás éttermet —, hogy csak a nagyobb tételéket említsük. Nemcsak a megyei jogú varo6Í tanács lat el városfejlesztési feladatokat, a kerületi tanácsok is jó gazdái szűkebb pátriájuknak. Az I. kerületi tanács legtöbbet a társaisházépítési-akció megvalósításán fáradozott 1966ban. Helyet kellett biztosítani aa 1967—6R-ban magépülő 650 lakásnak, amelynek lebonyolításában szerepet vállalt a KISZ városi bizottsága is. A programot kiegészítették a kommunális feladatok. Ebben különösen nagy szerepet játszott 9,5 milliós költséggel az útépítési terv megvalósítása, ezt megelőzően a régi közművek kicserélése újakra. A II. kerületi tanács 1966ban kommunális igenvek kielégítésére 6 millió R00 ezer forintot irányzott elő. Jelentős tételként szerepelt ebben az összegben az út- és járdaépítésre szánt költség . A III. kerületi tanács több mint 4 millió forint községfejlesztési alappal rendelkezett. Programja a magasnyomású vízhálózat fejlesztéséti a városba vivő utcák gyalogjárdáinak aszfaltozását, a csatornahálózat korszerűsítését, a közvilágítás további javítását. A magasnyomású vízhálózat újabb fejlesztése csak 1966-ban Alsóvárosnak mintegy egyharmadát érintette. Mind kevesebb különbség van Szegeden a belváros és a külváros között, s ez is a kerületi tanácsok jól átgondolt városfejlesztési munkáját dicséri. Nem csoda, hogv a lakosság is szívesen segített. ha erre szükség volt. Széleskörű társadalmi mun- J kával járultak hozzá az I, ' kerületiek a városrész szépítéséhez: a tervezett 440 ffcer forint értékű társadalmi munkát félmillióval míg is tetézték. Jelentós mértékben vette ki a részét a lakosság a III. kerüleben is a társadalmi munkából, környezete szebbé tételében. /Viszhangra talált, a III. kerjj]eti tanács programja is: mintegy 500 ezer forint értékű az. a társadalmi nwnika. emelv megelőzte a vízhálózat lefektetését. Az. utcák gondozásában is részt vett. s lakosság: parkosított, virágosított Épül: 1967-ben Éjszakai fényük a Kossuth Lajos sugárúton Ami nem látható Föld alatt húzódik három igen fontos közmű vezetékrendszere: a vízé. a csatornáé és a gázé. Mindhárom javult nemiképpen 1966-ban, ha még nem is olyan mértékben, ahogy szükség lenne rá. a kerületi tanácsok, összesen mintegy 43 ezer négyzetméteren parkosítottak, s ezekre a munkákra csaknem 3 millió forintot fordítottak. A közvilágítás is tovább fejlődött. A Kossuth Lajos sugárúton száz nagyerejü higanygőz-lámpát és 30 fénycsövet szereltek fel. a szabadkai úton harminc higanygőz-lámpát helyeztek el. Gondot fordítottak a külváros közvilágítására is. A lámpatestek száma egy év alatt 5152-ről 5340-re emelkedett. Jobbak, szebbek és fényesebbek lettek Szeged utcái. A Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat elkészítette a III-as számú vízmű kútcsoportjanak gravitációs vezetékét és a Hétvezér utcai gerincvezetéket. Ezen kívül négy új artézi kutat fúrtak, amivel megjavították a város vízellátását. Szeged belterületen több helyen kicserélték az elavult hálózati elemeket, tökéletesítették a külváros, például Rókus ivóvízellátását. összesen 350 vízbekapcsolást és 35 csatornabekötést végeztek el. A földgáz jelenléte szinte évről évre változtatja a város fűtőanyagellátásának arculatát. Eddig 450 égőfejet szereltek be c.serépkályhákba, és 550 magyar, illetve külföldi gyártmányú konvektort állítottak be lakások fűtésére Szegeden. A palackozott gázzal együtt több mint 20 ezer háztartásban használnak gázt fözesre es fűtésre. Az utolsó fejezet igazán csak vázlatos. Nehéz volt elmondani azt is, ami 1966-ban épült, még nehezebb lenne valamennyi 1967-es tervet elsorolni ilyen kevés helyen. Tehát vegyünk néhányat példának! A Lenin körúton átadják a már épülő házakat — 60 lakással — a Károlyi utca sarjján, s megkezdik a vele szemben levő telkek beépítését. is. A Bécsi körúti építkezés második ütemében 239 lakás készül el, s mivel a Hunyadi János sugárút sarkán is befejezik a nyolcemeletes épületet, még 32-vel növekszik az átadható állami erőből épülő lakások száma. Idén adják át az első ifjúsági lakóházakat is. Sok új építkezés kezdődik: a Tarján lakótelep közművesítése és a lakásépítkezés első üteme, valamint az Odessza lakónegyedben egy 12 tan termes iskola felépítése. Igen nagv beruházás az MTA biológiai kutató intézeteinek építése az Odesszai körúton, amely tavasszal indul. Felújítanak 11 öreg szegedi épületet, hatra emeletet építenek. Az I. kerületben újjáépítik a Tolbuhin sugárutat, a Dugonics teret, a Somogyi utcát, az Odessza körútat a Bertalan emlékműig. A községfejlesztési alapban 500 ezer forint felhasználásra vár a villanytiálózat fovlbbi korszerűsítésére. Megrendelték aa újszegedi liget felújítási tervét, s annak megvalósítására 1967-ben sor kerül. A II. kerületbon tovább folytatják az út- és járdafelújításokat. erre 2 millió 300 ezer forintot terveztek, a közvillágitás korszerűsítésére pedig egy millió 600 ezer forint szerepel költségvetésünkben. A III. kerületi tanács programjában a vízellátás- és közvilágítás fejlesztése kap hangsúlyt. Most nem az volt a kérdés: mint szépül Szeged 1967-ben. De ebből a vázlatos képből is látható: fejlődése tovább ível felfelé, lesz miről beszámolni egy újabb esztendő múltán is. A Becsi körúton új lakónegyed alakúi 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1967. január t.
