Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Xl MSZMP Csongrád gyei Bizottsága 1966. de­cember 29-én megvitatta és jóváhagyta az ipar és a me­zőgazdaság 1967. évi főbb célkitűzéseit. A többi között megállapította, hogy me­gyénk dolgozói becsülettel teljesítették harmadik öt­éves tervünk első évének feladatait Az iparban dol­gozók jó munkája eredmé­nyeként az elmúlt évben az országos átlagot meghaladó mértékben 8 —10 százalékkal emelkedett a szocialis­ta ipar és 12 százalékkal az építőipar ter­melése. Javult a termelés irányítása, a termékek minősége, s a termelt javak a valóságos szükségletek kielégítését szolgál­ták. A politikai munka hatására jobban előtérbe került a gazdaságosság, a jöve­delmezőség és a takarékosság. Tovább javult a munka- és pénzügyi fegvelem, a létszámgazdálkodás. Megyénk ipara a Központi Bizottság 1964 decemberi hatá­rozatának megfelelően növelte az export­áruk termelését Eredményesebb volt a munka a közlekedés és a hírközlés terü­letén is. 1966-ban Csongrád megyében többet ruháztunk be, mint az előző esz­tendőben. Az ipar gyors ütemű fejlődése mellett tovább fejlődött a mezőgazdaság is. Pár­tunk agrárpolitikájának megvalósítása nyomán erősödtek a mezőgazdaság szocia­lista szektorai, növekedett a mezőgazda­sági árutermelés. A technika fejlődése és a különböző új termelési eljárások térhódítása mind jobban átalakítja Csong­rád megyében is a mezőgazdasági munka II Magyar Szocialista Munkáspár! Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása az 1967. évi gazdasági feladatokról jellegét, megkönnyíti parasztságunk mun­káját. A népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelően tovább javultak megyénk la­kossagának életkörülményei és emelkedett a szolgáltatás színvonala, bár az életkö­rülmények javulása nem egyformán érin­teti a lakosság egyes rétegeit. Az elmúlt időszaknak az eredmények mellett — mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban — voltak árnyoldalai is. Nem teljesítettük a termelési költségek csökkentésére vonatkozó előírásokat. S nem használtuk ki megfelelően az álló­es forgóeszköz-gazdálkodásban, a termelő kapacitások kihasználásában, a korszerű munka- és üzemszervezésben rejlő lehető­ségeket, a belső és külső piachoz való ru­galmas alkalmazkodás tartalékait. Az 1967. év feladatainak végrehajtásá­ban az elért eredmények mellett figye­lembe kell vennünk az elmúlt év fogya­tékosságait is. Erőnket ezek felszámolásá­ra, a harmadik ötéves terv második évé­nek teljesítésére, gazdaságpolitikai célki­tűzéseink valóraváltására, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészítésé­re kell fordítanunk. két esztendőben értünk el Csongrád me­gyében. A mechanizmus bevezetését elő­segítő munkával segítsük nm 1967. évi gazdasági feladatok teljesítését. Minden üzemben, vállalat^ nál fordítsunk nagyobb gon­dot a szervező szakember­gárda kialakítására, a szer­vezési ismeretek gyors elsa­játítására, a piackutatáshoz, a vállalati tervek kidolgozá­sához, a gazdasági döntések­hez szükséges információs rendszerek, a megfelelő vailalati szerve­zeti felép.tések kialakítására. IL IPAR J Gazdaság! tevékenységünk fő fel­adata a termelés, a nemzeti jöve­delem növelése. Megyénk ipari termelé­sének növekedési üteme mérsékeltebb lesz. mint az előző esztendőben, de még így is 2—4 százalékkal meghaladja az or­szágos előirányzatot. Gazdaságpolitikai célkitűzéseinknek megfelelően tovább ja­vítjuk iparunk szerkezetét. Növeljük a megyénk adottságainak jobban megfelelő és valóságos népgazdasági igényeket kielé­gítő ágazatok fejlődését, a kőolaj- és föld­gázkutatást, kitermelést Megyénk gazdasági fejlődése, a növekvő tnrmelési feladatok tovább fokozzák gaz­dasági szervező munkánkkal szembeni kö­vetelményeket Fontos feladatunk a termelés és a a/ szükségletek összhangjának erősíté­se, a termékek minőségének növelése, a választék bővítése. Törekedni kell a la­kosság növekvő szükségleteinek megfelelő kielégítésére. A vállalatok, ha szükséges, terven felült is növeljék a fogyasztók ál­tal igényelt termékek termelését, de óva­kodjanak a termelés öncélú növelésétől és csökkentsék a nehezen értékesíthető áruk termelését IA Fordítsunk tovább is nagy gondot / megyénk exportlehetőségeinek ki­használására, különösen a könnyű-, az élelmiszer- és nehéziparban, kisipari ter­melőszövetkezetekben. Az exportra való termelés tartalékainak széles körű feltá­rásával segítsük elő, hogy a külkereske­delmi értékesítés haladja meg a termelés növekedésének ütemét és minél több tő­kés piacon gazdaságosan értékesíthető ter­méket gyártsunk a belföldi fogyasztók igényeinek kielégítése mellett. Érjük el, hogy a termelés növeke­/ dése mintegy 80 százalékban a ter­melékenység emelkedéséből származzon. E célkitűzés elérésének érdekében valósít­suk meg a gyorsabb, hatékonyabb mű­szaki fejlesztés, és termelésszervezés fel­tételeit. Az anyagi és erkölcsi ösztönzés­sel is segítsük elő a műszaki fejlesztést, a műszaki és fizikai dolgozók ezzel kap­csolatos kezdeményezéseit, a feltalálók és újítók tevékenységét O A terv végrehajtása során továbbra • is fontos feladatunk a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása. Töreked­jünk a jövedelmezőség fokozására. rj\ Az 1967. évi terv önköltségcsökken­/ tési előirányzatainak túlteljesítését csak akkor érhetjük el, ha politikai kér­désként kezeljük és a szocializmus épí­tése eszközének tekintjük. Politikai mun­kával, gazdasági eszközökkel érjük el, hogy a termékek önköltsége minden vál­lalatnál az előző évek átlagánál gyor­sabban csökkenjen. Ezért nagyobb gond­dal foglalkozzunk az élő munka, s a holt­munka megtakarításával, a beruházási eszközök ésszerű felhasználásával. [)\ Nagy jelentőséget tulajdonítunk a / tervszerű, takarékos munkának. Az anyagfelhasználás csökkentésével. az anvagtakarékosság fokozásával, a termé­kek jó minőségének megtartása mellett érjük el, hogy csökkenjen a tőkés orszá­gokból származó importanyagok meny­nyisége. A gépek, anyagok és más cik­kek vásárlásainál növeljük a szocialista országokból származó termékek részará­nyét. 1967-ben csökkentsük tovább a vál­*-/ lalatok relatív anyag- és árukészle­teit. A termelés, értékesítés és az anyag­rendelések összhangjának javításával, a készletnormák operatív alkalmazásával segítsük elő gazdaságpolitikai célkitűzése­ink megvalósítását MEZŐGAZDASÁG Az eddiginél gazdálkodjunk jobban / az élő munkával. Jó munkaszerve­zéssel, a munkafegyelem erősítésével, jó munkaerő-gazdálkodással segítsük elő a rendelkezésre álló létszám gazdaságos fel­használását. Ennek érdekében használ­juk ki jobban a tartós létszám-megtaka­rításból adódó lehetősége et. Törődjünk többet a nehéz fizikai munkák gépesíté­sével, a nőknek és a csökkent munkaké­pességűeknek megfelelő munkahelyek fel­tárásával. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése és termelési feladataink megva­lósítása érdekében növeljük a részmunka­időben foglalkoztatottak és az otthon dol­gozók számát Mind több helyen teremt­sük meg a munkaidő csökkentésének fel­tételeit, fokozzuk a szakmunkásképzést. Q Ez évben is jelentős összegeket for­• dítunk megyénk fejlesztésére. Az előző évhez mérten 6—7 százalékkal töb­bet költünk beruházásokra. Elsősorban a kőolajipar kutatási és kitermelési cél­kitűzéseinek megvalósítására. A többi kö­zött folytatjuk a szentesi Kontakta, az Alföldi Porcelángyár, Szegeden a tejüzem, az AKÖV műszaki telepének, a Patyolat új üzemének építését. 1967-ben a koráb­bi évekhez mérten lényegesen több lakás építésére kerül sor Csongrád megyében. Növeljük a társasházak építésének ütemét. Jelentős összegeket fordítunk a kommu­nális ellátás színvonalának emelésére. Az ötéves terv előirányzatainak meg­felelően tovább koncentráljuk mind a ter­melő, mind a nem termelő célokat szol­gáló beruházásokat. Az építőipar terme­lését a beruházási igények kielégítése ér­dekében — az országos növekedés üte­mét meghaladó mértékben — mintegy 20 százalékkal növeljük. E célkitűzés érdeké­ben növeljük az építőipar termelékenysé­gét, a gépesítést, javítsuk a munkaszer­vezést, és a munkafegyelmet. A A közlekedésre is nagvobb felada­• tok várnak. Az autóközlekedés sze­mélyszállítása 7—8 százalékkal, teherszál­lítása 10—11 százalékkal haladja meg az 1966. évi színvonalat. Vasú ion 5—6 szá­zalékkal több utast és árut kell elszállíta­ni. Fonios feladat a rendelkezésre álló szállítóeszközök helyes elosztása és ki­használása, a kocsi fordulók, a ki- és be­rakodási idők csökkentése. Törekednünk kell a személyszállítás kulturáltságának javítására, az AKÖV és a MÁV együtt­működésén tökéletesítésére, a vízi szál­lítás lehetőségeinek jobb kihasználására. (5 A kiskereskedelmi forgalom az or­• szágos előirányzatot meghaladó mér­tékben, 4—5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a szövetkezeti áruforgalom na­gyobb mértékben, mintegy 6 százalékkal nő. A kiskereskedelmi hálózat 36 új egy­séggel bővül. Emelkedik a szállodai férő­helyek száma is. Az elmúlt évihez vi­szonyítva a kereskedelmi hálózat terület­növekedése mintegy 5 százalékos lesz. Ke­reskedelmi szerveink fordítsanak nagyobb gondot az áruellátás javítására, a válasz­ték bővítésére, a korszerűbb műszaki, di­vat és táplálkozási igények kielégítésére. A helyi árualap lehetőségeinek az eddi­ginél jobb kihasználásával, a helyes áru­terítéssel, a szabadpiaci felhozatal növe­lésével törekedjenek a piaci árszínvonal csökkentésére. (L 1967. évi gazdasági munkánk fon­tos vonása az új gazdasági mecha­nizmus 1968. évi bevezetésére való felké­szülés. A jó felkészülés érdekében fegyel­mezetten és tudatosan fejlesszük tovább azokat r eredményeket, amelyeket Közpom bizottság 1164 decemberi hatá­rozaiunak megvalósítása során az utóbbi A mezőgazdaság előtt álló 1967. évi fel­adatokat a IX. kongresszus, illetve a me­gyei pártértekezlet határozatai szabják meg. A termelést az országos célkitűzé­seknek megfelelően 1967-ben 1966-hoz vi­szonyítva két-három százalékkal kell nö­velni. A termelés növekedésének megfe­lelően a mezőgazdasági termékek felvá­sárlása is 3 százalékkal haladja meg az előző évit. Az általános célkitűzéseken belül a me­zőgazdaság legfőbb feladatai a követke­zők: 1 A tervezett mértékben járuljon hoz­zá a népgazdaság kenyérgabona­szükségletének kielégítéséhez. Ennek meg­valósítása érdekében fontos az elvetett kenyérgabona-területek gondos kezelése, s az, hogy a télvégi és tavaszi növényápo­lást mindenütt időben elvégezzék. Külö­nös gondossággal készüljenek fel a veté­sek belvíz-mentesítésére, a téli és tavaszi fej trágyázásra és a vegyszeres gyomtala­nítás elvégzésére. 2 Növeljük az állatállomány minőségét. Az állatállomány takarmányozási feltételei a gazdaságok nagy többségében biztosítottak. A termelés további növelé­sének feltételeit alapozhatjuk meg a gon­dosan szervezett szakszerű takarmányo­zással. Az állat, és állati termékek érté­kesítésének feltételei is biztosítottak. A népgazdaság szükségleteinek kielégítésére mind nagyobb mennyiségű vágóállatra, és állati termékre van szükség. A megye nagyüzemi gazdaságaiban ez évben több gondot kell fordítani a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére. Q Az állatállomány és az állati termé­kek növelését már az idén alapoz­zák mindinkább a saját termelésű takar­mánybázisra. A gazdálkodás űj rendszeré­ben a mezőgazdasági üzemeknek érdemes nagyobb figyelmet fordítani a takarmány­termesztés minőségének növelésére, a rét­és legelőgazdálkodásban a magas fehérje­tápértéket adó pillangósok termesztésében rejlő lehetőségek jobb kihasználására. A megtermelt takarmányok gondos tárolá­sára, tápértékének és minőségének meg­óvására. A A megye adottságainak megfelelően • ez évben is tovább fejlődik a zöld­ségtermelés. A legfontosabb feladat a ho­zamok növelése mellett a termékek mi­nőségének növelése. Ezért sokkal több gondot, figyelmet kell fordítani a külön­böző növényi betegségek és kártevők el­leni védekezésre. tZ Az 1967-es esztendőben tovább ja­* vul Csongrád megyében is a mező­gazdaság műszaki-anyagi ellátottsága. A gazdaságokban már a tervezésnél számol­janak azzal, hogy az idén az előző évek­hez mérten valamivel több műtrágyát használhatnak fel. Több mint ötvennel nő a gabonakombájnok száma, és mintegy 62 millió forintot fordíthatunk gépi beruhá­zásokra. Az állam 1967-ben mintegy 22 millió forinttal segíti a megye talajjaví­tási és belvízrendezési problémáinak meg­oldását. A saját beruházási eszközökön túl az állam több mint 60 millió forint hitel­lel segíti a közös gazdaságokat. Az eredmények növelésének forrása azonban mindenekelőtt a már meglevő eszközök jobb, gazdaságosabb és hatéko­nyabb kihasználása. A rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználásával, szorgalmas munkával eredményesen valósíthatjuk meg a megye mezőgazdasági célkitűzéseit ni. A PÁRTSZERVEZETEK FELADATAI A párt- és tömegszervezetek politikai munkájában továbbra is jelentősek lesz­nek a gazdasági feladatok. Az MSZMP IX. kongresszusának célkitűzései azt igénylik a Csongrád megyei kommunis­táktól, pártszervezetektől, a megye lakos­ságától, hogy keressék a munka korszerű, napjaink követelményeinek minél jobban megfelelő formáit és módszereit. A párt­szervezetek a politikai munka eszközeivel biztosítsák és ellenőrizzék, hogy a tervek teljesítésének megszervezését a párt gazda­ságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően készítsék elő. Segítsék, hogy a Központi Bizottság és a kormány által kiemelten kezelt célkitűzések mindenütt megvaló­suljanak. ösztönözzék a gazdasági vezető­ket arra, hogy éljenek a kötelező terv­mutatók csökkentése és az önállóság adta nagyobb kezdeményezési lehetőségekkel. Támogassák mindenütt a munkaidő jobb kihasználására, a fegyelmezett munkára irányuló erőfeszítéseket. A pártszervezetek segítsék elő, hogy a gazdasági vezetésben és tömegszervezetek­ben — elsősorban a szakszervezet és KISZ-alapszervezetek vezetésében dolgozó kommunisták munkájának eredményeként — kellő politikai tartalmat kapjon az 1967. évi tervfeladatok megvalósítása. He­lyes, ha a feladatok jó megvalósítása ér­dekében a gazdasági vezetés, a pártszer­vezet, a szakszervezet és a KISZ közös intézkedési tervet dolgoz ki. Az új feladatok és feltételek új köve­telményeket támasztanak a pártszervek­kel és alapszervekkel szemben. Fontos, hogy az üzemi, területi politikát az objek­tív feltételek számbavételével alakítsák ki és valósítsák meg. A termelés segítését a párt- és tömeg­szervezeteknek a maguk sajátos szervezői, nevelői munkamódszerével kell végez­niök. kerülve az állami, gazdasági szervek munkájának helyettesítését. Különösen fontos, hogy a pártszervek tudományosabb pártmunkával segítsék elő a felvetődő problémák megfelelő differenciált megol­dását. A dolgozók széles körű kezdemé­nyezéseire támaszkodó, az elemző mód­szert következetesebben alkalmazó szerve­ző munka jó eredményeket hoz, és újabb tapasztalatokat ad a jövő feladatainak megvalósításához. Az 1967-es esztendő legfontosabb fel­adata lesz a közgazdasági gondolkodás, szemlélet erősítése. A párt politikája, a kitűzött célok valóraváltása az emberek tevékenységében realizálódik, ezért a ter­melés segítésének döntő területe a töme­gek között végzett politikai munka. Pártunk IX. kongresszusa gazdasági életünk demokratizálása érdekében fontos határozatokat hozott. Ezek lehetővé teszik és igénylik az üzemi demokrácia kiszéle­sítését. Az üzemi demokrácia fő tartalma: a dolgozók kollektív részvétele a gazdál­kodás irányításában és ellenőrzésében, ta­pasztalataik, észrevételeik, javaslataik következetes hasznosítása a munkában. A párt- és tömegszervezetek segítsék a gazdasági és állami szervek vezetőinek munkáját. Bátorítsák őket munkájukban, döntéseik meghozatalában, a népgazdasági és helyi érdekek összehangolásában. A társadalmi és vállalati érdekek jobb ösz­szehangolása jelentősen hozzájárulhat a termelés eredményeinek javításához. A pártszervezetek tegyék elvibbé, alaposab­bá ellenőrző tevékenységüket. Csak így tudják felismerni a bonyolultabb munka összefüggéseit és tudnak segíteni a ter­melési feladatok megvalósításában. A mezőgazdaságban 1967-ben már job­ban hatnak az új gazdasági mechanizmus elemei, mint az iparban. Az új intézke­dések nagyobb feladatokat és felelőssé­get hárítanak a mezőgazdaságban dolgozó pártszervezetekre. A kommunistáknak és egész dolgozó parasztságunknak éreznie kell, hogy a belföldi és exportszükségle­tek kielégítése nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi, politikai felelősséget is jelent. Termelőszövetkezeteink önállóságának fej­lődésével a pártszervezeteknek, a kom­munistáknak fokozottabban kell őrköd­niök a népgazdasági érdekek felett. A szakszervezetekben dolgozó kommu­nisták társadalmunk, megyénk politikai, gazdasági eredményeinek növelése érdeké­ben segítsék elő. hogy a szakszervezetek egyre hatékonyabban szervezzék a dolgo­zókat, biztosítsák a munkások jogos, reá­lis. anyagi, szociális és kulturális igényei­nek kielégítését, védelmezzék a dolgozók törvényben, rendeletekben biztosított jo­gait. Lépjenek fel a fegyelmezetlenekkel, a társadalmi érdekeket, a közösségi mo­rált sértőkkel szemben. A KISZ és a szakszervezetek gondos­kodjanak arról, hogy a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, az újítók és feltalálók, valamint az egyéb termelést elősegítő mozgalmak a jövőben még job­ban segítsék elő a gazdasági célkitűzések megvalósítását. Szorgalmazzák a szocia­lista brigádmozgalom kiszélesítését. Az 1967-es tervfeladatok teljesítésének fontos feltétele, hogy a kommunisták és pártonkívüliek egyaránt ismerjék a IX. kongresszus határozatait és a terv célki­tűzéseit. Párt- és tömegszervezeteink kü­lönös gonddal magyarázzák az ezekkel összefüggő kérdéseket és feladatokat. A gazdasági területen folyó pártmunkában többet és nagyobb gonddal kell foglal­kozni a dolgozó emberrel. A pártnak a gazdasági életben is egyre növekvő szerepe a párt belső életének olyan megszervezését követeli, amellyel elősegíthetjük, hogy minél nagyobb tere nyíljék a helyes kezdeményezésnek, ön­tevékenységnek. az önálló gondolkodás és cselekvés fejlődésének. A célkitűzések megvalósításának feltétele, hogy minden kommunista, minden pártszerv és párt­szervezet tudatosan és aktívan hajtsa vég­re a reá eső feladatokat. Vasárnap, 1967. január 1. Q&L-MAGYARORSZÁG 4

Next

/
Thumbnails
Contents