Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

N éhány héttel ezelőtt — az idei népgazdasági terv ismertetésekor — nagy vonalakban már tájéko­zódhattunk az ország múlt évi munkájáról, fejlő­déséről. A Központi Statisztikai Hivatal most nyilvános­ságra hozott jelentése azonban részletekbe menően, mondhatni elemzően tárja föl gazdasági életünk 1966-os esztendejének minden jellemző — kedvező és kedvezőt­len — vonását. Az összképet vizsgálva pozitív, hogy csaknem min­den gazdasági célkitűzésünknél — és ezekről akarunk most írni — többet értünk el 1966-ban, negatív jelenség viszont, hogy ezekkel a sikerekkel összefüggésben szá­mos nehézséget, problémát is világosabban látunk. Pél­daként említhetjük a külkereskedelmi forgalom alaku­lását Az ország külkereskedelmi mérlege aktív szaldó­val zárult amennyiben a kivitel nagyobb mértékben nőtt ős teljes értékét tekintve is nagyobb volt, mint a behozatal, s a javulás aránya felülmúlta a tervezettet. Külön-külön tanulmányozva a szocialista, Illetőleg a tő­kés országokkal lebonyolított áruforgalmat azonban azt látjuk, hogy ez a nagyon is kívánatos eredmény elsősor­ban a baráti országokkal folytatott kereskedelemből szár­mazott, mert a kapitalista országokba irányuló expor­tunk a tőlük vásárolt áruk értéke alatt maradt íme, főbb vonásaiban a külkereskedelmi mérleg, amely magá­banhordja a kívánalmat is: további erőfeszítéseket az egyensúly fenntartására és megerősítésére, lehetőség sze­rint azonban általánosabb érvénnyel, minden fontos vi­szonylatban! De nézzük a fontosabb részleteket Ismét — és ez felettébb örvendetes — a termelékenység növekedésé­ből ered ipari termelésünk növekedésének túlnyomó ré­sze. A növekedés üteme pedig iparáganként jól érzékel­hetően különböző: fokról-fokra tovább változik tehát a termelés szerkezete, erősödnek a gépipar, a vegyipar po­zíciói. De ezek sem megkülönböztetés nélkül, hanem fő­leg a villamosgép- és a műszergyártás, valamint a hír­adástechnika, illetőleg a műtrágya, valamint a műanyag és műszál termelés kimagasló fejlődése révén. Akad­nak iparágak, amelyek ágazatuk szolid fejlődése ellenére gyorsan törnek előre, mint például a bútor- és az építő­anyag gyártás. Feltűnő a szövetkezeti ipar gyorsütemű térhódítása is, amelyet nyilván a lakosság ellátásának és az exportnak helyes érdekei támasztanak alá. A gazda­sári növekedésnek ez a változatossága az ipari produk­ció korszerűsödésének és messzemenően kívánatos alkal­mazkodóképességének a bizonyítéka. A tervezettnél kedvezőbb mezőgazdasági termésered­mény, elsősorban a növénytermelés fejlődésének köszön­hető, méltóképpen állítható az ipari munka sikerei mel­lé. Különös tekintettel arra, hogy amúgy is csak együtt, egymásra utaltságuk követelményeinek maximálisan gondos kielégítésével nyúithatnak erőfeszítéseikkel ará­nyos támogatást a népgazdaságnak. A megtermelt javak kézzelfogható felhasználását — amiről egyébként külkereskedelmi vonatkozásban már említést tettünk —, a szokottnál is gondosabban kell ta­nulmányoznunk. A hazai és a külföldi értékesítés növe­kedése ugyanis nem egészen érte el a termelés bővülésé­ne* mértékét Ebből következőleg tovább növekedtek az Ipari eredetű készletek. A jelentés megjegyzése szerint ugyan ez a növekedés nem olyan mértékű, mint a né­hány évvel ezelőtt joggal nehezményezett folyamat még­is a tavalyi szintet némileg meghaladta. Olyan figyel­meztető ez, amelyet most a már megindult kedvező ten­dencia megtörésének első pillanatában kell megszívlelni, elsősorban a termelés, de ezzel összefüggésben a bel- és külkereskedelem, valamint a beruházások minden poszt­ján. Mégpedig azért ezeken a posztokon is, mert az új gazdasági mechanizmus körülményei között — amelyek már bontakoznak — a felhasználók, illetőleg a megren­delők a jelenleginél jóval erőteljesebb pozícióba kerül­nek. Következésképpen, növekszik a felelősségük is, a termelés helyes orientálása és a termelőkapacitások lehető legjobb kihasználása s fejlesztése tekintetében. Ezzel kapcsolatban kell említést tennünk a beruhá­zásokra fordított összegek felhasználásáról is. Ismét nö­vekedett ez az összeg, ami figyelemmel a megkezdett építkezések és beszerzések jellegére, és nem utolsó sor­ban a tavaly üzembebelyezett, illetőleg átadott beruhá­zásokra, feltétlenül biztató. Elgondolkoztató azonban, hogy a sok áthúzódás következményeképpen növekedett a befejezetlen beruházások állománya. Ez ugyanis, — akár csak a megtermelt áruk bizonyos hányadának prob­problématikus elhelyezése — arra vall, hogy többet, lé­nyegesen többet kell foglalkoznunk a gazdasági munka teljes ciklusával, a termeléstől, sőt a tervezéstől egészen a hatékony felhasználásig, mert munkánk eredménye csakis így állhat majd arányban erőfeszítéseinkkel. ijí *.""»-,-.*•"..iji «r.T;>. . %.W.-V-,.' 57. évfolyam, 22. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1967. január 26. Podgornij—Saragat megbeszélés Rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítette Róma népe a szovjet államfőt (Telefoto - MTI Külföldi Képszolgálat) Nyikolaj Podgornij (balról) Glnseppe Saragat elnökkel beszélget Podgornij és Saragat két­órás megbeszéléséről szerdán délután közleményt adtak ki Rómában. A közlemény be­jelenti, hogy a két államfő — Tyihonov miniszterelnök­helyettes, Kuznyecov kül­ügyminiszter-helyettes, Moro miniszterelnök és Fanfani külügyminiszter részvételé­vel — a 6zovjet—olasz kap­csolatok főbb kérdéseit és néhány fontosabb nemzetközi problémát vitatott meg. Tá­jékozott források szerint ez utóbbi kérdéscsoporton belül érintették az európai bizton­ság, a leszerelés, a vietnami háború és az ENSZ-en belüli együttműködés kérdéseit. Nyikolaj Podgornij szerdán Rómában fogadta az olasz— szovjet parlamenti bizottság képviselőit. „A szovjet—olasz kapcsolatok fejlesztése terén az elmúlt évek nagy eredmé­nyeket hoztak. Ezt az értéke­lést Igazolják a Saragat el­II Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szer­dán ülést tartott. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának hatá­rozatában foglalt ajánlások alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnök­sége és a munkaügyi minisz­ter előterjesztést tett a gyermekgondozási segély be­vezetésére. A kormány az előterjesztést elfogadta. A gyermekgondozási segély fo­lyósításának részletes szabá­lyairól végrehajtási utasítás jelenik meg. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kor­mány megvitatta a szénbá­nyászat termelésének távlati tervét Ez abból indul ki, hogy egyre több helyen használnak szén helyett gaz­daságosabban hasznosítható más energiahordozókat (ola­jat, földgázt); a termelőerő­ket elsősorban a kedvező természeti adottságú, gazda­ságosan művelhető szénme­dencékben és bányákban fej­lesztik. Így vált szükségessé, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a termelést a különösen rossz körülmé­nyek között, nagy ráfizetés­sel működő bányaüzemek­ben. A kormány több hatá­rozatot hozott arra, hogy ezeknek az üzemeknek a dolgozói megfelelően elhe­lyezkedhessenek, megélhe­tésük biztosítva legyen. A problémák megoldását segí­tő különböző szociális és egyéb intézkedésekre a kor­mány a következő évekre kétszázmillió forintot irány­zott elő. A földművelésügyi mi­niszter előterjesztése alap­ján a kormány határozatot hozott az állami gazdasá­gok dolgozói részére törté­nő kedvezményes társas­és családiház-építési akció szervezésére. Az igazságügy-miniszter a tartási és életjáradéki szer­ződésekről szóló törvényere­jű rendelet- és kormány­rendelet-tervezetet, továbbá — az építésügyi miniszter­rel közösen — a tartási szer­ződéssel kapcsolatos lakás­ügyi szabályok módosításá­ról szóló kormányrendeletet elfogadta, s úgy határozott, hogy a törvényerejű rende­let tervezetét a népköztár­saság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter - beszámolt angliai útjáról és tanácsko­zásairól. (MTI) nőkkel és más olasz vezetők­kel szerdán megkezdett tár­gyalások is" — jelentette ki Podgornij a délelőtti megbe­szélést kommentálva az olasz—szovjet parlamenti csoport tagjai előtt. Biztató kapcsolatok A két ország együttműkö­désének biztató perspektí­váiról beszélt Saragat olasz és Podgornij szovjet államfő a Quirjriale palotában ren­dezett fogadáson is. Saragat pohárköszöntőjében rámutatott: országában nagy visszhangot váltottak ki a Szovjetunió tudományos és műszaki vívmányai. Méltatta • azoknak az olasz munkások­nak és szakembereknek sze­repét is. akik a közeljövőben a Szovjetunióba indulnak, hogy részt vegyenek az ipari együttműködési tervek meg­valósításában. „Találkozá­sunk megfelel népeink mély­ről fakadó óhajának ls" — mondotta Saragat. Podgornij válaszbeszédé­ben egyetértését fejezte ki Saragattal a két ország kö­zötti kapcsolatok jelenlegi helyzetének és jövőbeli le­hetőségeinek megítélésében. A nemzetközi életben, an­nak ellenére, hogy a két or­szág tárásadalmi rendszere, nemzetközi kötelékei külpo­litikai irányzatai különböző­ek, Olaszorföiág és á Szovjet­unió nemzeti érdekei közvet­lenül sehol sem ütköznek egymással — hangoztatta a szovjet államfő. Nyugattal való párbeszéd Valamennyi szerdai olasz lap vezető helyen foglalkozik Podgornij római látogatásá­val. A sajtó a látogatással összefüggésben különösen há­rom mozzanatot domborít ki: azt a rendkívül lelkes fogad­tatást, amelyben a lakosság a magas szovjet vendéget ré­szesítette, az olasz és a szov­jet államférfiak közötti első megbeszélések őszinte és szí­vélyes légkörét, végül pedig a Podgornij pohárköszöntőjé­ben elhangzottak politikai jelentőségét Az II Giorno a többi kő­zött hangoztatja, hogy nem­csak az olasz kommunisták, hanem az egész nép sokkal lelkesebben fogadta Podgor­nijt Rómába érkezésekor, mint ahogy azt a hivatalos udvariasság megkövetelte volna Po3gornij római je­lenléte ékesszólóan bizonyít­ja, hogy szovjet részről he­lyeslik a Nyugattal való pár­beszéd politikáját Podgornij ma vidéki kör­útra indul: a szovjet állam­fő az olasz ipari központo­kat fogja felkeresni. (MTI) Tito hazánkba látogat Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának meghívására február elején néhány na­pos, nem hivatalos baráti látogatást tesz Magyaror­szágon Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és fe­lesége. (MTI) Szovjet pártmunkás­küldöttség érkezett hazánkba Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására D. Raszulcv-nak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága tagjának* Tádzsikisztán Kommunista Pártja KB első titkárának vezetésével szerdán párt­munkásküldöttség érkezett hazánkba. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP KB tit­kára fogadta. (MTI) Elutazott a Finn KP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására ja­nuár 16—25 között baráti látogatást tett hazánkban a Finn Kommunista Párt kül­döttsége Olavi J. Lainen­nek, a Finn KP Politikai Bizottsága tagjának vezeté­sével. A finn testvérpárt kül­döttsége eszmecserét folyta­tott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával* a Központi Bizottság titká­rával, Németh Károllyal, a Politikai Bizottság póttag­jával, a budapesti pártbi­zottság első titkárával és az MSZMP KB más képviselői­vel. A Finn Kommunista Párt küldöttsége szerdán eluta­zott hazánkból. (MTI) Tflpnvrtl ne Január 23—25 között fogadta * va& ÍJ x Péter János külügyminiszter és Bíró József külkereskedelmi miniszter is Rolf Lahr-t, az NSZK külügyi államtitkárát. A felek eszmecserét foly­tattak a két ország közötti kapcsolatok bővítésének kér­déseiről, ennek keretében a diplomáciai kapcsolatok fel­vételének lehetőségeiről is. Képünkön: Péter János és Belf Lahr Sikerek — összefüggések VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 t »

Next

/
Thumbnails
Contents