Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
N éhány héttel ezelőtt — az idei népgazdasági terv ismertetésekor — nagy vonalakban már tájékozódhattunk az ország múlt évi munkájáról, fejlődéséről. A Központi Statisztikai Hivatal most nyilvánosságra hozott jelentése azonban részletekbe menően, mondhatni elemzően tárja föl gazdasági életünk 1966-os esztendejének minden jellemző — kedvező és kedvezőtlen — vonását. Az összképet vizsgálva pozitív, hogy csaknem minden gazdasági célkitűzésünknél — és ezekről akarunk most írni — többet értünk el 1966-ban, negatív jelenség viszont, hogy ezekkel a sikerekkel összefüggésben számos nehézséget, problémát is világosabban látunk. Példaként említhetjük a külkereskedelmi forgalom alakulását Az ország külkereskedelmi mérlege aktív szaldóval zárult amennyiben a kivitel nagyobb mértékben nőtt ős teljes értékét tekintve is nagyobb volt, mint a behozatal, s a javulás aránya felülmúlta a tervezettet. Külön-külön tanulmányozva a szocialista, Illetőleg a tőkés országokkal lebonyolított áruforgalmat azonban azt látjuk, hogy ez a nagyon is kívánatos eredmény elsősorban a baráti országokkal folytatott kereskedelemből származott, mert a kapitalista országokba irányuló exportunk a tőlük vásárolt áruk értéke alatt maradt íme, főbb vonásaiban a külkereskedelmi mérleg, amely magábanhordja a kívánalmat is: további erőfeszítéseket az egyensúly fenntartására és megerősítésére, lehetőség szerint azonban általánosabb érvénnyel, minden fontos viszonylatban! De nézzük a fontosabb részleteket Ismét — és ez felettébb örvendetes — a termelékenység növekedéséből ered ipari termelésünk növekedésének túlnyomó része. A növekedés üteme pedig iparáganként jól érzékelhetően különböző: fokról-fokra tovább változik tehát a termelés szerkezete, erősödnek a gépipar, a vegyipar pozíciói. De ezek sem megkülönböztetés nélkül, hanem főleg a villamosgép- és a műszergyártás, valamint a híradástechnika, illetőleg a műtrágya, valamint a műanyag és műszál termelés kimagasló fejlődése révén. Akadnak iparágak, amelyek ágazatuk szolid fejlődése ellenére gyorsan törnek előre, mint például a bútor- és az építőanyag gyártás. Feltűnő a szövetkezeti ipar gyorsütemű térhódítása is, amelyet nyilván a lakosság ellátásának és az exportnak helyes érdekei támasztanak alá. A gazdasári növekedésnek ez a változatossága az ipari produkció korszerűsödésének és messzemenően kívánatos alkalmazkodóképességének a bizonyítéka. A tervezettnél kedvezőbb mezőgazdasági terméseredmény, elsősorban a növénytermelés fejlődésének köszönhető, méltóképpen állítható az ipari munka sikerei mellé. Különös tekintettel arra, hogy amúgy is csak együtt, egymásra utaltságuk követelményeinek maximálisan gondos kielégítésével nyúithatnak erőfeszítéseikkel arányos támogatást a népgazdaságnak. A megtermelt javak kézzelfogható felhasználását — amiről egyébként külkereskedelmi vonatkozásban már említést tettünk —, a szokottnál is gondosabban kell tanulmányoznunk. A hazai és a külföldi értékesítés növekedése ugyanis nem egészen érte el a termelés bővüléséne* mértékét Ebből következőleg tovább növekedtek az Ipari eredetű készletek. A jelentés megjegyzése szerint ugyan ez a növekedés nem olyan mértékű, mint a néhány évvel ezelőtt joggal nehezményezett folyamat mégis a tavalyi szintet némileg meghaladta. Olyan figyelmeztető ez, amelyet most a már megindult kedvező tendencia megtörésének első pillanatában kell megszívlelni, elsősorban a termelés, de ezzel összefüggésben a bel- és külkereskedelem, valamint a beruházások minden posztján. Mégpedig azért ezeken a posztokon is, mert az új gazdasági mechanizmus körülményei között — amelyek már bontakoznak — a felhasználók, illetőleg a megrendelők a jelenleginél jóval erőteljesebb pozícióba kerülnek. Következésképpen, növekszik a felelősségük is, a termelés helyes orientálása és a termelőkapacitások lehető legjobb kihasználása s fejlesztése tekintetében. Ezzel kapcsolatban kell említést tennünk a beruházásokra fordított összegek felhasználásáról is. Ismét növekedett ez az összeg, ami figyelemmel a megkezdett építkezések és beszerzések jellegére, és nem utolsó sorban a tavaly üzembebelyezett, illetőleg átadott beruházásokra, feltétlenül biztató. Elgondolkoztató azonban, hogy a sok áthúzódás következményeképpen növekedett a befejezetlen beruházások állománya. Ez ugyanis, — akár csak a megtermelt áruk bizonyos hányadának probproblématikus elhelyezése — arra vall, hogy többet, lényegesen többet kell foglalkoznunk a gazdasági munka teljes ciklusával, a termeléstől, sőt a tervezéstől egészen a hatékony felhasználásig, mert munkánk eredménye csakis így állhat majd arányban erőfeszítéseinkkel. ijí *.""»-,-.*•"..iji «r.T;>. . %.W.-V-,.' 57. évfolyam, 22. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1967. január 26. Podgornij—Saragat megbeszélés Rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítette Róma népe a szovjet államfőt (Telefoto - MTI Külföldi Képszolgálat) Nyikolaj Podgornij (balról) Glnseppe Saragat elnökkel beszélget Podgornij és Saragat kétórás megbeszéléséről szerdán délután közleményt adtak ki Rómában. A közlemény bejelenti, hogy a két államfő — Tyihonov miniszterelnökhelyettes, Kuznyecov külügyminiszter-helyettes, Moro miniszterelnök és Fanfani külügyminiszter részvételével — a 6zovjet—olasz kapcsolatok főbb kérdéseit és néhány fontosabb nemzetközi problémát vitatott meg. Tájékozott források szerint ez utóbbi kérdéscsoporton belül érintették az európai biztonság, a leszerelés, a vietnami háború és az ENSZ-en belüli együttműködés kérdéseit. Nyikolaj Podgornij szerdán Rómában fogadta az olasz— szovjet parlamenti bizottság képviselőit. „A szovjet—olasz kapcsolatok fejlesztése terén az elmúlt évek nagy eredményeket hoztak. Ezt az értékelést Igazolják a Saragat elII Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozatában foglalt ajánlások alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a munkaügyi miniszter előterjesztést tett a gyermekgondozási segély bevezetésére. A kormány az előterjesztést elfogadta. A gyermekgondozási segély folyósításának részletes szabályairól végrehajtási utasítás jelenik meg. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány megvitatta a szénbányászat termelésének távlati tervét Ez abból indul ki, hogy egyre több helyen használnak szén helyett gazdaságosabban hasznosítható más energiahordozókat (olajat, földgázt); a termelőerőket elsősorban a kedvező természeti adottságú, gazdaságosan művelhető szénmedencékben és bányákban fejlesztik. Így vált szükségessé, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a termelést a különösen rossz körülmények között, nagy ráfizetéssel működő bányaüzemekben. A kormány több határozatot hozott arra, hogy ezeknek az üzemeknek a dolgozói megfelelően elhelyezkedhessenek, megélhetésük biztosítva legyen. A problémák megoldását segítő különböző szociális és egyéb intézkedésekre a kormány a következő évekre kétszázmillió forintot irányzott elő. A földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az állami gazdaságok dolgozói részére történő kedvezményes társasés családiház-építési akció szervezésére. Az igazságügy-miniszter a tartási és életjáradéki szerződésekről szóló törvényerejű rendelet- és kormányrendelet-tervezetet, továbbá — az építésügyi miniszterrel közösen — a tartási szerződéssel kapcsolatos lakásügyi szabályok módosításáról szóló kormányrendeletet elfogadta, s úgy határozott, hogy a törvényerejű rendelet tervezetét a népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A közlekedés- és postaügyi miniszter - beszámolt angliai útjáról és tanácskozásairól. (MTI) nőkkel és más olasz vezetőkkel szerdán megkezdett tárgyalások is" — jelentette ki Podgornij a délelőtti megbeszélést kommentálva az olasz—szovjet parlamenti csoport tagjai előtt. Biztató kapcsolatok A két ország együttműködésének biztató perspektíváiról beszélt Saragat olasz és Podgornij szovjet államfő a Quirjriale palotában rendezett fogadáson is. Saragat pohárköszöntőjében rámutatott: országában nagy visszhangot váltottak ki a Szovjetunió tudományos és műszaki vívmányai. Méltatta • azoknak az olasz munkásoknak és szakembereknek szerepét is. akik a közeljövőben a Szovjetunióba indulnak, hogy részt vegyenek az ipari együttműködési tervek megvalósításában. „Találkozásunk megfelel népeink mélyről fakadó óhajának ls" — mondotta Saragat. Podgornij válaszbeszédében egyetértését fejezte ki Saragattal a két ország közötti kapcsolatok jelenlegi helyzetének és jövőbeli lehetőségeinek megítélésében. A nemzetközi életben, annak ellenére, hogy a két ország tárásadalmi rendszere, nemzetközi kötelékei külpolitikai irányzatai különbözőek, Olaszorföiág és á Szovjetunió nemzeti érdekei közvetlenül sehol sem ütköznek egymással — hangoztatta a szovjet államfő. Nyugattal való párbeszéd Valamennyi szerdai olasz lap vezető helyen foglalkozik Podgornij római látogatásával. A sajtó a látogatással összefüggésben különösen három mozzanatot domborít ki: azt a rendkívül lelkes fogadtatást, amelyben a lakosság a magas szovjet vendéget részesítette, az olasz és a szovjet államférfiak közötti első megbeszélések őszinte és szívélyes légkörét, végül pedig a Podgornij pohárköszöntőjében elhangzottak politikai jelentőségét Az II Giorno a többi kőzött hangoztatja, hogy nemcsak az olasz kommunisták, hanem az egész nép sokkal lelkesebben fogadta Podgornijt Rómába érkezésekor, mint ahogy azt a hivatalos udvariasság megkövetelte volna Po3gornij római jelenléte ékesszólóan bizonyítja, hogy szovjet részről helyeslik a Nyugattal való párbeszéd politikáját Podgornij ma vidéki körútra indul: a szovjet államfő az olasz ipari központokat fogja felkeresni. (MTI) Tito hazánkba látogat Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására február elején néhány napos, nem hivatalos baráti látogatást tesz Magyarországon Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és felesége. (MTI) Szovjet pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására D. Raszulcv-nak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának* Tádzsikisztán Kommunista Pártja KB első titkárának vezetésével szerdán pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára fogadta. (MTI) Elutazott a Finn KP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 16—25 között baráti látogatást tett hazánkban a Finn Kommunista Párt küldöttsége Olavi J. Lainennek, a Finn KP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A finn testvérpárt küldöttsége eszmecserét folytatott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával* a Központi Bizottság titkárával, Németh Károllyal, a Politikai Bizottság póttagjával, a budapesti pártbizottság első titkárával és az MSZMP KB más képviselőivel. A Finn Kommunista Párt küldöttsége szerdán elutazott hazánkból. (MTI) Tflpnvrtl ne Január 23—25 között fogadta * va& ÍJ x Péter János külügyminiszter és Bíró József külkereskedelmi miniszter is Rolf Lahr-t, az NSZK külügyi államtitkárát. A felek eszmecserét folytattak a két ország közötti kapcsolatok bővítésének kérdéseiről, ennek keretében a diplomáciai kapcsolatok felvételének lehetőségeiről is. Képünkön: Péter János és Belf Lahr Sikerek — összefüggések VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 t »