Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

A szovjet vezetők bejárták az országot 0 Moszkva (MTI) Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai az elmúlt három hét leforgása alatt több mint ötven pártaktíva-értekezletet tartottak a Szovjetunió nagyvárosaiban a központi Bizottság 19C6. decemberi ülésének határozatairól. Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy a Politikai Bizottság tagjai és póttagjai kivétel nélkül és egy időben, a Központi Bizottság titkárai csekély kivétellel ilyen roppant arányú agitációs és országjáró kampányban vettek volna részt, mint éppen a szovjet hatalom jubileumi évének első hónapjában. Az SZKP vezetőinek ebbe a kőrútjába szervesen bele illeszkedett Brezsnyev gorkiji és Szuszlov leningrádi látogatása, amikor ls átnyújtották a Gorkij városának, illetve a leningrádi területnek odaítélt Lenin-renriet és nagy beszédben foglalkoztak n Szovjetunió belés külpolitikájának Időszerű kérdéseivel. Az SZKP vezetőinek országjáró körútján a pártaktíva-értekezletek megtartásán kívül egész sor találkozóra is sor került, pártfunkcionáriusokkal, gazdasági és tjnácsl vezetőkkel, üzemi kollektívákkal. Az SZKP Politikai Bizottságának tagjai sok építkezést felkerestek, látogatást tettek néhány katonai egységnél és atomerőmüveket is megtekintettek. Majdnem kivétel nélkül minden szovjet vezető járt a felkeresett városok áruházaiban, üzleteiben, kereskedelmi és közétkeztetési vállalatainál, közszükségleti iparcikkeket gyártó üzemekben és a városok ellátását biztosító mezőgazdasági vállalatoknál. Az SZKP vezetőinek januári pártaktíva-értekezleteit megbeszéléseit, különböző szintű találkozóit és látogatásait, amelyek országos politikai és gazdasági felmérés jellegét ls öltötték, a szovjet közvélemény nagy érdeklődéssel és helyesléssel fogadta. Sem igen, sem nem (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Zavargás Nic-ratruátnn ^^íftr.^SZ vinni a Managua-I utcán. A legutóbbi Jelentések szerint láthatólag helyreállt a nyugalom Nicaragua fővárosában. Rapacki ma érkezik a francia fovárosbe 0 Párizs (MTI) A francia kormány meghívására csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezik Adam Rapacki lengyel külügyminiszter. A lengyel külügyminiszter franciaországi iátogatása során fogadja De Gaulle köztársasági elnök, Georges Pompldou miniszterelnök, és több alkalommal tárgyalni fog vele Couve de Murville külügyminiszter. A most kezdődő francia—lengyel megbeszéléseken a két ország jól alakuló kapcsolatainak további fejlesztésén kívül szó lesz nemzetközi kérdésekről is. II Stern is meghúzza... 0 Hamburg (MTI) A sok huzavona után végül a Stern is beadta a derekát és meghúzva, a kívánt részek kihagyásával közli William Manchester „Egy elnök halála" című könyvét — tűnik ki Henri Hannennek, a hamburgi hetilap főszerkesztőjének szavaiból. A Stern összesen 122 szót, elsősorban személyes jellegű részleteket hagy el a Kennedy-gyilkossággal foglalkozó könyvből. Benthagynak azonban minden olyan részt, amelyet a szerkesztőség „politikai, vagy történelmi szempontból" jelentősnek tart. 0 New York (AFP, DPA) Több ENSZ-küldöttség panaszt tett amiatt, hogy a diplomaták autóit Ismeretlen tettesek ellopják. A rendőrség hamarosan rájött arra, hogy n rejtélyes autólopások „bűnöse" nem más, mint John I.lndsay, New York polgármestere. Ltndsay ugyanis, aki a New Yorkban egyre sűrűbbé váló forgalmi dugók miatt gyakran kénytelen helikopterrel megközelíteni hivatalát, a hét elején elrendelte, hogy a ttlos helyen parkoló gépkocsikat daruskoeslkkal egy központi megőrző helyre szállítsák. A „kényszerparkoló hetyról" a gépkocsikat Igazolt tulajdonosaik n szabály az szabály azután csak 40 dollár büntetés és 25 dollár ..szállítási költség" lefizetése ellenében vihetik el. A diplomaták U Thant ENSZ-főtitkárhoz fordultak, közbenjárását kérve „diplomáciai Immunitásuk megsértése miatt". Az udvarias polgármester Intézkedett, hogy a diplomaták megbírságolásától ezúttal tekintsenek el, ugyanakkor közölte, hogy a „visszaeső bűnösökre kénytelen lesz a törvény szigorával lesújtani". A sors Iróniája, hogy a drákói intézkedés első áldozatai között volt maga Lindsay polgármester is. Valahol sürgős dolga akadt és autóját kénytelen volt egy „megállni tilos" jelzésű utcában hagyni. Mire visszatért, kocsi iának hült helyét találta. A központi rendőrségi parkolóhelyre sietett, ahol -özölték vele, hogy a polgármesteri rendelet értelmében Bő dollárt kell fizetnie, mert „a szabály az szabály". Véget érlek sz angol -francia megbeszélések 0 Párizs (MTI) Szerda dálután 3 órakor a Matignon-palotában folytatódtak az angol—francia megbeszélések. Wiison angol és Pompidou francia miniszterelnök, a külügyminiszterek. a két ország nagykövete és magas rangú gazdasági szakértők jelenlétében. Ezután az Elysée-palotában. a francia elnök dolgozószobájában a két külügyminiszter részvételével folytatta Wiison miniszterelnök és De Gaulle tábornok a kedden délelőtt elkezdett politikai megbeszéléseket. Hivatalos közös közteménv kiadása nélkül, szerdán délután hat órakor véget értek Wiison angol miniszterelnök és Brown angol külügyminiszter kétnapos párizsi megbeszélései De Gaulle francia köztársasági elnökkel. Pompidou miniszterelnökkel és Couve de Murville külügyminiszterrel. A tárgyalások befejezése után tartott sajtóértekezletén azonban Wiison felolvasott egy kommünikét, amely teljesen semmitmondó és mindössze azt a megállapítást tartalmazza, hogy a tárgyalások Nagy-Britannia közöspiaci belépésének lehetőségével kapcsolatos kérdésekről folytak. Wiison sajtóértekezletén elhárított minden olvan kérdést. amely a francia—angol megbeszélések pontosabb tartalmára, az ott elhangzott állásfoglalásokra vonatkozott. Ezek bizalmas Jellegűek — mondotta. Hangsúlyozta viszont, hogy megelégedéssel tölti el a fogadtatás és a tanácskozás baráti, szívélyes és őszinte légköre. Wiison hangoztatta, nem azért jött Párizsba, hogy olyan kérdést tegyen fel, amelyre határozott „igen"-nel vagy „némáméi lehet válaszolni. Wiison egy kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy Nagv-Britannia és Franciaország „eltérő módszerekkel ugyan, de a Szovjetunióval való kapcsolatok megjavítására törekszik". Szovjet küldöttség Párizsban 0 Párizs (TASZSZ) Vlagyimir Kirillinnek, a szovjet minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével szovjet küldöttség érkezett Párizsba, hogy részt vegyen a tudományos, műszaki és kereskedelmi együttműködés kérdéseivel foglalkozó szovjet—francia vegyesbizottság ülésszakán. Kirillin a bizottság szovjet tagozatának elnöke. Kozmosz 139 0 Moszkva (TASZSZ) Szerdán a Szovjetunióban földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz—139 mesterséges holdat. A szputnyik tudományos berendezései folytatják a kozmikus térség kutatását Húsz dollárért Vietnamba... Ausztráliában mintegy kétmillió európai bevándorló él, s a kormány most egyre-másra hivatja be a katona-korban levőket hogy aztán a vietnami hadszíntérre menessze őket Az ausztrál kormány 1964-ben keveredett az amerikaiak vietnami háborújába. Akkor, az emigránsok aggódó kérdéseire, a kormány azt válaszolta, hogy a bevándorlókat nem irányítja Vietnamba, mert az — mint mondotta — a nemzetközi jog megsértése lenne. A nyomaték kedvéért a kormány „a legőszintébben biztosította" a bevándorlókat hogy fiaik nem fognak katonai behívót kapni. William MacMahon, akkori munkaügyi miniszter kijelentette: „Szükségünk van az emigránsokra és nem kívánunk vitázni azoknak az országoknak a kormányaival, ahonnan hozzánk munkára érkeznek". Menzies volt miniszterelnök ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a bevándorlókat még abban az esetben sem fogják behívni, ha Ausztráliában mozgósítást rendelnének el. Ám 1966 elején a Holt-kormány egyetlen tollvonással áthúzta ezeket a „biztosítékoktól" hemzsegő nyilatkozatokat, és megkezdte a fiatal bevándorlók behívását. Sidney-ben, Melbourne-ben, Adelaide-ben és más nagy ausztráliai városokban újabban harci bizottságok működnek. A bizottságok célja megakadályozni, hogy a bevándorlókat Vietnamba küldjék. A bevándorlóknak az az álláspontja, hogy valamennyien készek harcolni Ausztrália védelmében, de nem hajlandók részt venni a dél-vietnami amerikai katonai kalandban. Amikor ismeretessé vált, hogy az ausztrál kormány a Pentagon felszólítására bevándorlókat készül Vietnamba küldeni, 1966 elejéig az emigránsok 11,3 százaléka elhagyta Ausztráliát A legfrissebb statisztika még nem készült el, de valószínű, hogy az elvándorlási arány növekedett. Ezzel kapcsolatban több nagy cég aggodalmát fejezte ki, hiszen a bevándorlók adják az ország munkaerő-forrásának jelentős hányadát. A Holt-kormánynak szüksége van a bevándorlók olcsó munkaerejére, s ezért azzal csábítja őket Ausztrállába, hogy kedvezményes utazást ajánl fel nekik: a világ bármely pontjáról húsz dollárért utazhatnak Ausztráliába. Erre utal az ausztrál akasztófahumor egyik legfrisebb terméke, amely szerint a bevándorlók kapják a legolcsóbb lehetőséget egy világkörüli útra: húsz dollárért nemcsak Ausztrállába, hanem onnan mindjárt Vietnamba is utazhatnak... R. I.oekwood ausztráliai újságíró Kínaiak provokációja a moszkvai Vörös téren Véleményeltérések a Kínai és a Japán Kommunista Párt között Kinai menekültek elbeszélései 0 Moszkva (TASZSZ) Szerdán a moszkvai Vörös téren a Szovjetunión átutazó kínai polgárok és a kíséretükben levő nagykövetségi munkatársak durva módon megsértették a Lenin-mauzóleum közismert látogatási rendjét. A kínai polgárok megbontották a rendet, lökdösték és akadályozták a többi látogatót abban, hogy a mauzóleumba beléphessen. Mindezt szovjetellenes megjegyzésekkel, lármával és más, méltatlan cselekedetekkel kísérték. A Vörös téren tartózkodó szovjet embereket jogosan felháborította a kínai polgárok provokációs magatartása azon a helyen, amely minden szovjet ember számára szent. A szovjet külügyminisztérium az esettel összefüggésben tiltakozott a ÍCNK moszkvai nagykövetségénél és követelte, hogy a szovjet területen tartózkodó kínai polgárokat bírják rá a rendes viselkedésre. A külügyminisztérium hangsúlyozta: a szovjet hatóságok a leghatározottabban meg fogják akadályozni, hogy a kínai polgárok a Szovjetunió területén megsértsék a törvényes közrendet és az esetleges következményekért a kínai felet teszik felelőssé. 0 Tokió (MTI) A Japán Kommunista Párt kedden erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a pekingi „vörösgárdisták" falragaszokon revlzionizmussal vádolták meg a Japán Kommunista Pártot. Jiri Wolf a CTK tokiói tudósítója azt írja, hogy a Japán Kommunista Párt képviselőinek véleménye szerint a kínai „vörösgárdisták" tudománytalanul és dogmatikusan eltorzítják a Japán kommunisták politikájának lényeget és ezzel elősegítik a nemzetközi kommunista mozgalom szakadását. Az Akahata, a Japán Kommunista Párt központi sajtóorgánuma, válaszolva a pekingi vádakra, szerkesztőségi cikkében első fzben ad feleletet arra, hogy miért végződtek sikertelenül a két párt 1966 tavaszán megtartott pekingi tárgyalásai. A Japán Kommunista Párt küldöttsége Mijamoto főtitkár vezetésével a múlt év tavaszán két ízben látogatott el Pekingbe. Tekintettel arra, hogy egy sor kérdést illetően eltértek a vélemények, márciusban az első találkozássorozat után nem adtak ki közös közleményt. Ezután a japán pártküldöttség a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazott, onnan visszatérve a küldöttség Pekingben folytatta tárgyalását. Néhány napos tárgyalás után elvileg megállapodtak a közleményben és Csou En-laj táviratban értesítette erről Mao Ce-tungot. Ezután ismét értekezletet tartottak Mao Ce-tung távollétében és ezen az értekezleten a kínai képviselők lényeges változtatásokat kívántak végrehajtani a közlemény előzetes szövegén. Elsősorban azt követelték, hogy a közleménynek a modern rcvlzlonlzmus elleni harccal foglalkozó cikkelyében támadják személy szerint az SZKP vezetőit. A KKP képviselői lényegében azonos szintre kívánták helyezni az Egyesült Államok és a Szovjetunió — a két ellenség — elleni harcot — írja az Akahata. Az erről folytatott vita során megmutatkozott, hogy ml a két párt közötti véleményeltérés lényege. A Kommunisa Párt nem értett egyet azzal az állásponttal, amely szerint frontális támadást kell indítani az SZKP ellen- és állást foglalt amellett, hogy harcra kell hívni az egész nemzetközi kommunista mozgalmat (ezen belül az SZKP-t is) az amerikai imperializmus ellen. Miután a Japán Kommunista Párt határozottan elutasította a közlemény megváltoztatására vonatkozó követelést, Mao Ce-tung javasolta, hogy a pekingi véleménycseréről ne közöljenek semmit. A „vörösgárdisták" — írja az Akahata — megsértették ezt a megállapodást. Az Akahata cikkében hangsúlyozza: a japán kommunisták minden antiimperialista erő és akció összefogására törekszenek és ennek az egységnek a keretein belül akarják „kijavítani a helytelen irányvonalat". 0 Moszkva (TASZSZ) A Lityeraturnaja Gazeta közli néhány Kínából a Szovjetunióba menekült ujgur és kazah nemzetiségű személy nyilatkozatát. Abdikadlr Abdrahmanov, a Kínai Népköztársaság egykori állampolgára elmondja, hogy Szincsiangban jóformán a „kulturális forradalom" első napján megvádolták „revlzionizmussal", megverték és elbocsátották munkahelyéről, mert rokonai szovjet Kazahsztánban élnek. Az a veszély fenyegette, hogy táborba hucolják. Már sok millió kínalt telepítettek Szincslangba, a helybeli lakosságot pedig földjeikről az ország belsejébe, a kopár pusztaságokba kergetik. Folyik az erőszakos beolvasztási politika. A kazah, az njgnr és a krlglz lányokat elveszik szüleiktől és erőszakkal férjhez adják kínaiakhoz. Zija Szamedit, a Szincsiang-Ujgur autonóm terület írószervezetének egykori vezetőjét más fiatal ujgur és kazah értelmiségiekkel együtt még 1957ben „nevelő munkatáborba" küldték, ahonnan sikerült megszöknie és szovjet Kazahsztánba menekülnie. Sza.medi a Lityeraturnaja Gazetában beszámolt Kazsikumar Szabdanov tehetséges kazah író tragikus sorsáról. Szabdanov első könyvét kedvezően fogadta a kínai kritika, de 1957-ben „nevelő munkatáborba" hurcolták, ahol nem bírta az „átnevelési" módszereket és öngyilkos lett. A kazah nemzetiségű Balhas Bafinnak, a kínai népi felszabadító hadsereg volt ezredesének, három érdemrend és öt érdemérem tulajdonosának is sikerült átlépnie a szovjet határt. Bafin a következőket írja: — A kazah nemzeti értelmiség képviselői ellen olyan nevetséges vádakat koholtak, hogy állítólag kazah kánségot akartak teremteni és a maguk uralma alatt akarták egyesíteni Kína, Mongólia és a Szovjetunió kazahjait. A „kánságról" szóló kohol-, mány azután született, hogy kudarcba fulladt a szincslangl kazahok, ujgurok és kirgizek „új történelmének" megteremtésével kapcsolatos fondorlat. Ennek a „történelemnek" — a kínai vezetők elgondolása szerint — azt kellett volna „bebizonyítania", hogy az ujgurok, a kazahok és a kirgizek kínaiak, és „közös hazájuk" az Araitengertől Kína déli pontjáig terjed. Más szavakkal a kínai vezetők nagyhatalmi sovinizmusának alátámasztásához kellett ez az „új történelem". Csing Jan, az Űj Kína hírügynökség tudósítója, aki a sajtóban bírálta a népi kommunákat és beszámolt a kazahok és az ujgurok nyomoráról és jogfosztottságáról, felakasztotta magát, hogy elkerülje a letartózta tárt 2dél-magyarország Csütörtök. 1967. január 26. I