Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

Az MSZMP IX. kongresszusáról jelentjük (Folytatót az 1. oldalról) döntésűkben, ho© magukénak erezhessék azokat. Tovább kell tanítanunk a marxizmust—leninizmust éa jobban, mint eddig; magyarázzuk a mára alkalmazva, érvényesítsük mai problémáink megoldásában és közben védjük azt minden torzítással szemben. Ez mind együtt fontos része a szükséges erkölcsi, eszmei ösztönzésnek, amelynek az anyagit kell kiegészítenie. A dolgozó emberek természetes törekvéséit. ho© Jobbén akarnak élni, lakást, esetlég családi házat, Jobb bútort, televíziót autót akarnak. nem szabad elítélni, kispolgárinak minősíteni, ha mindért tisztességes munka eredményéként kívánják elei ni. A szocializmus nem az égvén céljai és érdekei ellenére akarja érvényre juttatni a tarsadalom érdekeit azok harmonikus egységének me©alósítására törekszik. A szocialista politika nem öncélú, hanem — megfelelően a marxizmus—leninizmus tanításának — az emberek életkörülményeinek javításat célozza. Amikor ezt követjük, e© gazdagabb társadalom felépítésén dolgozunk, a azepénység. a nehéz, sivár élet e'len folytatunk háborút. í.tdekes, ho© ezt a politikát mégis jobbról is. balról is, kispolgárinak, liberálisnak minősítik. Azt állítják, ho© közéletünkből hinnvzik a nép és a munkáswtftály érdekeiért folyó forradalmi harr. Jobboldali opportunisták és „baloldali" alradikálisok abban is összetalálkoznak. ho© társadalmunkat polgárosodónak minősítik; azt vetik szemükre, ho© feladtuk forradalmi eszméinket, nem vagyunk elég harciasak, elkényelmesedtünk. Vannak elmaradott, primitív, másra nem képes pmberek, akik úgynevezett keménv-kezű politikát reklamálnak. Nem veszik észre, ho© az elvtelen megalkuvás az e©ik oldalon, sz álradikalizmus és a szektás magatartás a másik oldalon — e©aránt a valóban kispolgári. Ho© ki a harcos, ki az elvhü. ki az Igazi marxista—leninista, kl tart ki az ü© mellett, azt csak munkával és a munka eredményével lehet bizonyítani. Aki n nép négy esztendős erőfeszítéseiben és felmutatható na© eredményeiben nem ismeri fel a forradalmi tettet, a forradalmi pátoszt, azt hadd emlékeztessem arra, hogy a forradalmi mukásmozgnlnrn és a magyar munkásmozgalom története nemcsak a fegyveres harcok, hősi rohamok krónikája, hanem a fegyelem és az önfegyelem krónikája is. Az önuralom ls a kommunisták erénye. Ennek nagrszerú példáját mutatják szovjet elvtársaink a kínai vezetők durva provokációival szemben és mutatták a mi elvtársaink tízezrei a falu szocialista átalakítása idején és az ellenforradalomban megtévedettekkel szemben. A győzelemhez nemcsak rohamozni kellett tudni, hanem várni is. meg dolgozni is sokat, szívósan, és sokszor ez a nehezebb. A ml mai viszonvaink kőzött <© szolgáljuk Jól a ma©ar népet. Sokszor mondjuk: bonyolult es összetett az a kor, amelyben élünk és azon munkálkodunk, ho© ©özelemre vigyük a szocializmus ü©ét hazánkban. Két világrendszer viv ádáz harcot nemzetközi méretekben, de az új és a régi küzdelme idehaza is folyik. Ellentmondásokkal terhes az a forradalmi átalakulás, amelynek részesei vagyunk és ezek az. ellentmondások törvényszerűen jelen vannak az emberek gondolkodásában, életszemléletében, ízlésében is. Harc dúl az emberekben a régi és az. új ideológia között. Ebben a harcban a vezető szerep a párté. a politikáé, de jelentós feladatai vannak a tudományoknak. az Irodalomnak, • művészeteknek in. Átmeneti korunkban a társadalmi problémák és az azokat hordozó emberek gondolkodása, magatartása is összetett Az irodalom, a művészet sem mutathatja be életünket lee©szerústtve, fekete-fehéren, hanem összetetten, gyakran ellentmondásosan. Az irodalom, s művészetek művelői akkor töltik be hivatásukat ha az új. a szocializmus és a régi világ harcában a maguk tudatformáló eszközeivel az új ©őzeimét segítik, erősítik az emberek szocialista meg©6ződését folyamatát és belső össze- a gondot maguk ls váll alják, függéseit megmutatják ami Az nven Rikotókat és műjó. s ami rossz. Nem kívül- ' állóak, a jónak örülnek, a ™ket nB^rr* becsüljük- barosszra joggal haragszanak, rátian kritizáljuk őket. Több segítséget a szocialista íróknak Egy tévhitről Az Irodalom és művészetek hivatását gyakran félreértik egyes aikotók, és néha olvasók is. Az irodalomban helyet kapott az utóbbi években — ha nem Is na©mértékben — néhány szocializmustól idegen Irányzat Történelmünk során a magyar irodalom esetenként élenjáró politikai szerepet is betöltött. Az írótársadalom egy részében még ma is, a gyökeresen megváltozott körülmények között is, él az a tévhit hogy az ő szerepük képviselni a nép érdekeit a politikával szemben. Elméletet is ©ártottak. Eszerint a magyar irodalomnak valamiféle nemzeti sajátossága is a szembenállás a mindenkori hatalommal. A proletárhatalommal szemben az ellenzékiséget, mint az Irodalom nemzeti Jellegének változatlan sajátosságát, feltüntetni nem e©éb, mint történelmietlen illúzió. A konformizmus a politikában elvtelen behódoláxt jelent minden hatalomnak. Csakhogy a nonkonformiz mus a hatalom ijellegétő és céljaitól elvonatkoztatéppen ennyire elvte'~Meg©öződésem. ho©- sokai, akik a nonkonformizmus* divatként követik, nem Is gondolták azt végig és a tartalmában öncélú ellenzékieskedés a jóhiszeműeknél divatos póz csupán. ók azok, akik elzárkóznak minden megismeréstől, nem értik a világ belső törvényszerűségeit, az élet összetettségét. A világot e©-síkúan mutatják, rsak két típust ismernek, a tragikus magáraha©-ott, elidegenedett Péter János: e©érrt és a vele szemben ellenséges, elesettségét okoző bürokratát, karrieristái Az irodalmi berkekben jártas emberek ezt a műfajt a „rossz közérzet" irodalmának is nevezik. Valójában ex tisztán kispolgári irodalom. Az olvasó az ilyen műveket joggal utasítja el. Miért kapnak papírt, nyomdát — kérdezik. Azért, mert meggyőződésünk, ho© ezt ax elmaradt, múltban élő xzellemet csak nyílt eszmei harcban lehet le©őzni. A falu szocialista átalakítása és az, ho© a párt rámutatott gazdaságirányítási mechanizmusunk fo©atékosságalra, ennek gazdasági kihatásaira, lendületet adott .1 szociográfiai műfajnak. Eb bet a műfajban jelentek meg jó frások, de olyanok Is, amelyeknek alkotói a '•alóságnak rsak egv-e© periférikus részletét fedezték fel és ezekből helytelenül általánosítottak. Isme-ünk olyan alkotó iberekct is, akik továbbra •- tartózkodnak politikai ál' ^taglalásoktól, közönnyel tárnék el a szemük előtt leátszódó történelmi átalakulás felett. I© szaporodnak azok az ű©-nevezett elvont, alkotások, amelyek ©akorlatilag mind szegényebbek lesznek. Van másfajta, még u©an nem szocialista, de közeledő, őszintén útkereső, értékes irodalom is A magyar irodalom és művészet nagv táborára, olyan írókra, művészekre gondolok, akik mindenféle előítélet nélkül, becsülettel és bátorsággal tárják fel az élet valóságos Végűi szeretnék beszélni azokról a szocialista írókról, művészekről, párttagokról és párton kívüliekről, akiknek problémáival — bevallom — nem foglalkozunk eleget, ök már eddig is jelentős szocialista realista alkotásokkal, sok új xzínnei. mondanivalóval gazdagították a magyar kultúrát Most nehéx feladatokkal birkóznak. Az a rohamos fejlődés, amelyen a mi társadalmunk az. utóbbi évtizedben átment, a dogmáktól megszabadult új stílus. megújuló eszméink és még sok e©éb, azt követeli meg tőlük is, ho© sok tekintetben ve©ék újra számba a világot. fogalmazzák újra a témákat, a hősöket, a konfliktusokat. A legna©obb fi©-elmet. a legodaadóbb törődést ők érdemlik, mert elsősorban tőlük várja a legtöbb segítséget a párt és az olvasó, * nép, amely az irodalomtól nemcsak szórakozást hanem tanácsot eligazítást vár. A rendszeres olvasók, a színház- és mozilátogatók, a tapasztalatok szerint mindenekelőtt olyan új alkotásokra fi©elnek fel, amelyek őszintén i©ekeznek szembenézni múltunk és jelenünk problémáival, és azokra művészileg hiteles, pártos választ adnak. Jó lenne. ha mind többen ilyen müveket igényelnének. Az emberek, a kritikát is tartalmazó, segítő szándékú, de még nem teljesen marxista szemléletű művekkel szemben — és ezt is meg kell mondanunk — Indokolatlanul türelmetlenek — állapította meg Szirmai István. A türelmetlenségről szólva a kritikákkal kapcsolatban megállapította: A türelmetlenség azért sem indokolt, mert nem arról van szó, ho© ma kulturális életünkben a nem ellenséges, de nem marxista nézetek ©akrabban vagy erőteljesebben jelentkeznek, mint régebben, hanem arról, ho© ma azok a korábbi évekhez viszonyítva nyíltabhan tűnhetnek fel. A történelmi tapasztalatok u©anis arra tanítanak, ho© a nem marxista irányzatok elhallgattatása nem helyettesítheti a velük folytatott érdemi vitát, ho© adminisztratív betiltásuk csak eszmei elszigetelődéshez, az e©edül célravezető Ideológiai harc megkerüléséhez vezet Mai kulturális életünkben éppen az az egészséges Jelenség, ho© a gazdagodással, színesedéssel, a szélesebb tájékozódással lépést tart a marxista eszmei aktivitás: szellemi életünket eleven, termékeny vitalégkör jellemzi A fejlődés ellenére • kultúrpolitikai irányításnak többet kell segítenie alkotónak és olvasónak. Jogos ax ax igény az életnek ezen a területén is, ho© az irányítás le©en határozottabb, következetesebb és az egészséges fejlődésnek megfelelően igényesebb. Ienin a kapitalista társadalomról szólva két kultúrát nevezett meg: az elnyomottak és az elnyomók kultúráját. A mi társadalmunkban a két volt kultúra között már más határvonalat húzott a történelem. Munkásosztályunk régi harci kultúráját e©-esítette a ma©ar és a világ kultúrájának minden értékálló kincsével és azt az egész nép közös va©-onává tette. Ezt. ápolni, fejleszteni, mindenkivel megismertetni a kommunisták feladata. Népköztársaságunkat világszerte megbecsülés és tisztelet veszi körül Na© utat tettünk meg. tisztelt elvtarsak. na© utat e©ütt és külön-külön is. Na© utat tett meg a Ma©ar Népköztársaság bonyolult és e©re bonyolultabbá váló nemzetközi viszonyok között. Jól szemlélhető összehasonlítási lehetőséget nyújt nz E©-esült Nemzetek Szervezete. Ültem az E©-esült Nemzetek Szervezetének padsoraiban 1957-ben és 1966-ban is. közben minden esztendő köz©úlésén. Tíz évvel ezelőtt szemtanúja voltam a tajtékzó ©'űlöletnek, amellyel a ma©arországí ellenforradalomban kudarcot vallott nemzetközi reakció az ENSZ-ben a Magyar Népköztársaság képviselőit ócsárolta és megbízólevelünk elismerése ellen is áskálódott. Ültem u©-anazokban a padsorokban ebben az évben is és elnézegettem a Ma©ar Népköztársaság képviselőjét a köz©űlés elnöki székében — mert mint a köz©úlés egyik alelnöke, több alkalommal éppen a mi állandó képviselőnk elnökölt. A történelem enyhe igazságszolgáltatását és egyben vaskos iróniáját fejezi ki az az ellenkép: a múlt évben a Mag)-ar Népköztársaság képviselőjét éppen annak az országnak képviselője Javasolta elsőnek az í. számú Politikai Bizottság elnökévé, amelyik ország képviselői tfz évvel ezelőtt a legvadabb dührohamokkal támadták a Ma'gvar Népköztársaság küldötteit. A Ma©ar Népköztársaság nemzetközi helyzetének alakulása és tevékeny részvétele a nemzetközi vitás kérKomolyan kell Nemzetközi hatékonyságunk megnövekedésének egvik döntő ma©arázata itthon van. Mint érzékeny dések megoldásában beszédesen bizonyítja azt, amit a kommunista és munkáspártok legutóbbi közös konferenciája 1960-ban Moszkvában így fogalmazott meg' ..Korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik." Ax ENSZ-ben további úi. jelentős munkakörökre nyílik meg előttünk az ajtó. Minden nemzetközi fórumon következetesen, megalkuvás nélkül képviseljük a Víetnami Demokratikus Köztársaság. a Dél-vietnami Felszabadítási Front, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság ü©eit, s az ENSZ-beli jogai helyreállítása érdekében síkra szállunk a Kínai Népköztársaságért is. Ma©-arországot történelme során soha nem vette körül világszerte elismerőbb megbecsülés és tisztelettudóbb szimpátia, mint éppen most. számolni velünk szeizmográfok, más országok hozzánk való viszonyán, itthoni életünk minden lénvegesepb megrezdülese állandóan érezteti hatását. A Magyar Szocialista Munkáspárt újjászervezése és a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységének kibontakozása utan, a gazdasági, politikai és kulturális élet valóban szocialista fejlődése olyan liszteletet ébresztett hazánk iránt, hogy barátainkban mélyült az egyébként is meglevő szeretet irántunk, mások pedig megtanulták. hogy komolyan kell számolni velünk, A szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezésével e© időben indult el nemzetközi kapcsolataink terén az a folyamat, amelyben a vezető NATO-hatalmak is sorra ajánlották fel, hogy diplomáciai kapcsolataikat követi szintről nagyköveti szintre kívánják emelni. Ez a folyamat most fejeződött be, amikor az Amerikai Egyesült Államokkal is megállapodtunk diplomáciai képviseleteink nagykövetségi szintre való emelésében. Hangsúlyozom: ez a folyamat éppen a szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezésével e© időben Indult el. Nemzetközi helyzetünk javulásának másik döntő magyarázata a szocialista világrendszer fejlődésében, a Szovjetunióhoz s a többi testvéri szocialista országhoz fűződő szoros kapcsolatunkban. a velük való baráti együttműködésünkben van. Azt a felemelkedő utat. amelyen Magyarország az elmúlt tíz esztendő nemzetközi eseményei között végigment — belső eredményeink mellett — a szocialista világrendszer nemzetkőzi hatásainak köszönhetjük. A szocialista országokhoz fűződő bensőséges, baráti és testvéri kapcsolataink elmélyítését úgy munkáltuk, hogv mindig kerestük a Szovjetunióval és más testvéri országokkal együtt, valamenynyi szocialista ország együttműködését zavaró problémák kiküszöbölését, s az akríóe©ség megteremtését mat nemzetközi harcunk legfontosabb kérdéseiben. A „harmadik világ' Lényegében új erőként megjelent a nemzetközi élet porondján a „harmadik világ". A gyarmati sorból felszabadult országok népei — éppen a nemzetközi erőviszonyok megváltozása következtében — általában tudják, hogy a gyarmati uralom régi formái nem térhetnek vissza, ezért könynyen engedik szabadjára belső ellentmondásaikat, a neokolonialista támadások azonban felszítják és helyenként szörnyű tragédiák forrásaivá teszik ezeket a belső elleniéteket. Ez a háttéré India. Pakisztán. Guinea. Ghana konfliktusának, ellentétének, sőt sok tekintetben az indonéziai népirtásnak is. Az afrikai országok nemrégen tartották Addisz-Abebában csúcskonferenciájukat. önmagában az a körülmény, hogv a jelenlegi nagymértékű támadások és felszított ellentétek ellenére meg tudták tartani a találkozót, az antiimperialista és antikolonialisla erők aktivizálódását jelenti. Az emberiség nagyobbik hányada gyarmati sorból felszabadult országokban él. Sorsuk alakulása az egész földkerekséget befolyásolja. Ha társadalmi viszonyaik rendezése, gazdasági problémáik megoldása, az emberi életlehetőségek biztosítása nem sikerül országaikban, válságaik az egész világ sorait súlyosan érinthetik. Érdemes most különleges figyelmet fordítani a latinamerikai országok politikai fejlődésére, ahol a szocialista Kuba jelenléte parancsoló szükségszerűséggé tette a különböző társadalmi rendszerű országok békés e©más mellett élése külpolitikai elvének alkalmazására irányuld törekvéseket A harmadik világ országainak gazdasági problémái ü©ében igen na© jelentőségű lesz a jövő évben ÚjDelhiben megrendezendő világkereskedelmi konferencia, A Ma©ar Népköztársaság na© fi ©elemmel készül erre a konferenciára. Az európai békéért A nyugati kapitalista országok egymáshoz való viszonya ls bonyolulttá vált. A szocialista világrendszer kialakulásával, főként fejlődésének új szakaszába lépésével, a gyarmati rendszer felszámolásával olyan lazulás! folyamat kezdődött el az imperialista hatalmak szövetségi rendszerében, amely már nemcsak az Imperialista hatalmak ellentéteinek a növekedését, hanem hatalmi rendszerük felbomlást folyamatát is jelervtl. A nemzetközi viszonyoknak ex az új kedvező változása lehetőségeket nyit új kezdeményezésekre, a háborús veszélyek csökkentése, a békés egymás mellett élés megerősítése érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai bukaresti értekezletükön közös Állásfoglalásban új javaslatokkal fordultak az európai ügyekért felelős kis- és nagyhatalmakhoz. A javaslatok közül a legidőszerűbb, s a nemzetközi közvéleményt az európai kormányokat is leginkább foglalkoztatja az európai béke és biztonság rendszerének előkészítésére, az európai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó javaslat. Most, amikor az E©esült Államok vietnami agressziója új veszélyeket növel az egész világ felett, az Európában leselkedő veszélyekről nemcsak megfeledkeznünk nem szabad, hanem éppen felszámolásukra kell törekednünk. A Közép-E'irópáhan élő népek közvetlen problémája, s e©úttal a nemzetközi élet világproblémája az európai béke és biztonság rendszerének létrehozása. A közvetlenül szomszédos országok együttműködésének fokozódásával. mozaikszerűen. a feszültséget okozó kérdések fokozatos me©álaszolásával tevődik majd össze az össz-európat biztonsági rendszer. Fokozatosan, csoportos együttműködések alakulhatnak majd ki, s ezekből organikusan szerveződhet tovább a különböző rendszerű európai országok biztonságának egész rendszere: a Balkánon Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia, Görögország és Törökország együttműködése közvetlen problémáik megoldásában, Közép-Európában sajátságos lehetőségeket nyújt Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ma©arország és Ausztria együttműködése; a Duna-völgye, a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjetunióig a különböző rendszerű országok újfajta együttműködését teheti lehetővé többféle formában, ígv az éppen Budapesten székelő Duna Bizottságban is. Ebben a fokozatosságban az egyik döntő jelentőségű lépés a két Németországgal szomszédos nyugati és keleti országok népeinek egyetértése a német kérdésre vonatkozóan. A két Németország szomszédainak ehhez sok közvetlen és türelmes eszmecserét kell vállalniok. Ígérhetem a kongresszusnak, hogy népköztársaságunk külügyi szolgálatának tagjai, párttagok és pártonkívüliek hűségesen állnak helyt a kongresszusi útmutatások alapján nemzetközi felelősségünk és nemzeti érdekeink szolgálatában — mondotta befejezésül Péter János. DECEMBER 2- PÉNTEK 4