Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

Az MSZMP IX. kongresszusáról jelentjük Gáspár Sándor: A szakszervezetek védik a dolgozók törvényben biztosított jogait H8l.1ár<5ban társadalmunk nocialista vonásainak erősö­déséről, a munkásosztály vezető szerepének érvénye­süléséről beszélt. A szak­szervezetek feladatairól szól­va rámutatott: — Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szakszer­vezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók ér­dekeinek védelmében ki­alakultak. A szakszervezetek szocialista jellege a maga sokoldalúságában azonban csak most bontakozik ki, minden gondjával és nagy­szerűségével együtt — A párt és a szakszerve­zetek viszonyában fontos elem. hogy a párt mint esz­mei, politikai vezető erő, a célok meghatározásánál is Igényli a szakszervezeti mozgalomban tömörített osz­tályerők véleményét A szakszervezeti és az ál­lamigazgatási szervek viszo­nyát meghatározó elv, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő min­den rendelkezés előtt a kor­mánynak, a tárcáknak, a fő­hatóságoknak ki kell kérniök a szakszervezeti tanács, il­letve az iparági szakszerve­setek véleményét Miről van szó, amikor a szakszervezeti jogok bővíté­séről beszélünk? Valójában a szocialista demokrácia fejlesztéséről, a dolgozók jo­gainak bővítéséről van szó. A szervezett munkások, a szakszervezeti tagok régi kérésének eleget téve elha­tároztuk, hogy a soron kö­vetkező alapszervi választá­sokon nem választjuk újjá az üzemi tanácsokat. Az üzemi tanácsok törvényben biztosított joga az üzemi szakszervezetek hatásköré­be kerül. hogy a végzett munka ered­ményessége alapján a jöve­delem differenciáltabb lesz. Elsődlegesen ezt az elvet kívánjuk gyakorlattá tenni, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szociális meg­gondolás továbbra is érdek­képviseleti munkánk fontos tényezője. Társadalmi köte­lezettségeink vannak a csök­kent munkaképességűekkel; a munkában megrokkantak­kal. továbbá a sokgyermekes családokkal és a nyugdíja­sokkal szemben. A kisgyer­mekes dolgozó nők gyer­mekgondozási segélyének tervezett bevezetése ls ©XT© utal. A kővetkező években a vállalati önállóság növeke­dése, a nagyobb jövedelme­zőségre való törekvés, a pi­ac, a kereslet-kínálat tör­vénye jobban fog érvénye­sülni. Ez a szabadpiaci árak nagyobb mozgását eredmé­nyezheti. Ennek szabályozá­sára megfelelő társadalmi garancia szükséges. A párt­nak, a kormánynak és a szakszervezeteknek — külö­nösen 1968. január elseje után — azon kell őrködniük, azt kell biztosítaniuk, hogy az árváltozások ne befolyá­solják hátrányosan a dolgo­zók életszínvonalának rend­szeres emelésére vonatkozó céljaink megvalósítását Az ötéves terv reálbérprogram­ját teljesíteni kell. Szolgáltatások Qzemi hatáskörben Tőrök László és Becsek Imre Csongrád megyei küldöttek a koogres szuson Növekvő hatáskör és felelősség A tervezett gazdaságirá­nyítási reform kapcsán meg­növekedik az üzemi, gazda­sági vezetők hatásköre és felelőssége. Ezzel a szak­szervezetek egyetértenek. A minisztériumok most dol­goznák a vállalati Jogsza­bályzaton, amely rögzíti az igazgatók felelősségét és jogkörét. A szakszervezetek a vállalati kollektív szerző­dések kidolgozásán munkál­kodnak. Természetesen a kettő között megfelelő össz­hangnak kell lennie, mert e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szak­szervezetek együttes és kü­lön-külön jogait és felelős­ségét A szakszervezeti szervek önállóságát növeli, hogy a kérdések meghatározott kö­rében a vállalatvezetők csak a szakszervezetekkel egyet­értésben dönthetnek. A kér­dések másik körében ki kell kérniök a szakszervezetek véleményét. Kulturális, egészségügyi és szociális kérdésekben pedig a szak­szervezeteknek döntési jo­guk lesz. Az. üzemi demokráciát fej­leszti, a dolgozók jogait nö­veli az az intézkedés is, hogy a gazdasági vezetők megítélésénél, kinevezésénél, felmentésénél a dolgozók véleményét a szakszerveze­tek képviselik, érvényesítik. A szakszervezetek jogköré­nek bővülésével együtt nö­vekszik társadalmi felelős­ségük és kötelezettségük is. A szakszervezeteknek tehát határozottan fel kell lép­niök a munkásosztály sorai­ban is fellelhető, a szocia­lizmustól idegen nézetek, jelenségek ellen, mint a na­cionalizmus, az önzés, a fe­gyelmezetlenség. a közöm­bösség. a társadalmi tulaj­donnal szemben. Gáspár Sándor beszélt • szociális ellátásról és szol­gáltatásról. Hangsúlyozta egyebek között: A gazdaságirányítás ÜJ rendszerének bevezetésével az üzemen belüli szolgálta­tások — az üzemi étkeztetés, a munkásszállás, a mun­kásszállítás — fenntartása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tartozik majd. A szolgáltatások másik kö­rét az úgynevezett vállala­ton kívüli szolgáltatások, la­kás, közlekedés, villany, gáz stb. alkotják. A dolgo­zók jelenlegi életszínvonala a szolgáltatásokhoz juttatott magas összegű állami dotá­ció mellett alakult ki. Vé­leményünk szerint e szolgál­tatások díjainak megváltoz­tatása, a dotáció megszün­tetése vagy csökkentése, az értékarányos árak bevezeté­se csak úgy és akkor való­sítható meg. ha egyéb in­tézkedésekkel biztosítható, hogy a dolgozók reálbére nem csökken. A lakásproblémát érintve kifejtette: segíteni és ösz­tönözni kell a magánerőből Oldrich Cernilc: és állami kölcsönökkel tör- Paul Thomsen: ténő építkezéseket Támogat­ni kell azokat a törekvése­ket, amelyek az új gazdasá­gi mechanizmusban az üze­mi lakásépítést lehetővé te­szik. Okosabb és körülte­kintőbb lakáselosztási rend­szert kell kialakítani. A munkaidő-csökkentéssel kapcsolatban a sürgősebb tennivalókról szólt. Rámuta­tott: amiről Kádár elvtárs szólott a beszámolójában, hogy minden egészségre ár­talmas munkakörben be kell vezetni a munkaidő-csök­kentést. Továbbá, 48 órára kell csökkenteni a munka­időt a népgazdaság néhány területén, ahol ez ma még magasabb. Radikálisan csök­kentenünk kell a munkások egészségét vészéi veztetö, mértéktelen túlórázást. Törekvéseinket támogat­ják a magyar dolgozók — mondotta végül. — Ha a cé­lokat. a tennivalókat vilá­gosan határozzuk meg, ki tudták bontakoztatni tár­sadalmi rendszerünk leglé­nyegesebb mozgató erejét, a tömegaktivitást. Egyetértünk a kommunista pártok nemzetközi konferenciájának összehívásával Paul Thomsetn, a Dám Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja beveze­tőben tolmácsolta a Dán KP Központi Bizottságának forró üdvözletét és további sikereket kívánt a magyar nép boldogulásáért és jólé­téért végzett munkához. Pártja tevékenységéről ezt mondotta: — a múlt heti parlamenti választásokon — mondotta — Dánia történelmében először jött létre munkás-többség a parlamentben. Továbbra is küzdünk a Német Demokra­tikus Köztársaság elismeré­séért, Dánia NATO-tagságá­nak megszüntetéséért, • Batty Sinclair: azért, hogy a tömbpotitfkát egy időtálló egész Európát magában foglaló európai biz­tonsági rendszer váltsa fél. Hasznosnak tartjuk as egységakciókat és valamennyi politikai probléma megvita­tását a kommunista pártok közötti két vagy több oldalú tanácskozások útján. A kom­munista pártok esetleges új nemzetközi konferenciájá­nak összehívásával pártunk elvileg egyetért. A konferen­ciának olyan fórumnak kell lennie, amely nem ítéletet mond. hanem az akcióegység helyreállítását szolgálja, a vietnami nép békéje és badsága érdekében. Harcolunk az elnyomás ellen A párt politikáját a lakosság támogatja Egybeeső érdekek Gáspár Sándor ezután a szakszervezet tömegformá­ló szerepéről szólt, majd a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatban kifejtette: A szakszervezetek a dol­gozók egyéni érdekeit kép­viselik és védik az össztár­sadalmi érdek alapján. Min­denekelőtt védik a dolgozók törvényben biztosított joga­it. fellépnek a helyenként még meglevő bürokratikus, lélektelen bánásmód ellen. Ha valahol van javítaniva­ló a szakszervezetek mun­kájában, akkor ezen a terü­leten van. Társadalmunk­ban az egyéni és össztársa­dalmi érdek alapvetően egy­beesik. Ugyanakkor objek­tíve létezik kisebb-nagyobb érdekeltérés, érdekellentét is. Ilyen esetekben a szak­szervezeti érdekvédelem a meglevő ellentmondások nyílt feltárását célozza és a meglevő feszültségek, el­lentétek feloldásával erősíti a bizalmat szocialista rend­szerünk iránt. A harmadik ötéves terv Időszaka alatt lép életbe gazdaságirányítási rendsze­rünk reformja. amelynek legfőbb célja a dolgozó em­berek életviszonyainak a munkateljesítményen, a tár­sadalmi hasznosságon alapú ló fejlesztése — folytatta Gáspár Sándor. — A szak­szervezetek minden erejük­kel azon lesznek — ez jo­guk és kötelességük —. hogy a reform réliai szocialista módon érvényesüljenek A reform tehát nem szűkíti, hanem bővíti a dolgozókról való gondoskodás lehetősé­geit. Gáspár Sándor ezután hangoztatta: Az életszínvonal emelésé­nek legfontosabb tényezője természetesen a bérek ala­kulása. Ez fejezi ki leg­inkább a munka minőségét, pontosságát, az egyén mun­kájának társadalmi hasz­nosságát. A következő évek­ben a bérrendszer tovább­fejlesztésével ezt az elvet akarjuk még jobban érvé­nyesíteni. Sok tényező ab­ban az irányban hat majd, Oldrich Cernik. Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnök­ségének tagja tolmácsolta pártja és a csehszlovák nép üdvözletét. A magyar nép — mondot­ta — joggal lehet büszke a szocializmus építésében elért eredményeire. amelyek a Magyar Szocialista Munkás­párt politikájának helyessé­gét bizonyítják: azt. hogy ez a politika a lakosság vala­mennyi rétegének támogatá­sát élvezi. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy pártjaink néze­tei azonosak a nemzetközi élet problémáinak megoldá­sát valamint a komrmmista és munkásmozgalom egvsóge erősítésének módját illetően. A következő szavakkal fe­jezte be felszólalását: Cseszlovákia Kommunista Pártja úgy véli, hogy érle­lődnék a feltételek a kom­munista és munkáspártok nemzetközi értekezletének összehívására, e tanácskozás hozzájárulhatna a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom egységének erősítéséhez és akcióképessé­gének növeléséhez. Betty Sinclair, Észak-Íror­szág Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kára tolmácsolta az Észak-Ir Kommunista Párt forró üd­vözletét. majd arról beszélt, hogy Észak-Írország népét ma is az angol kormány uralja. E kormány alkotmá­nyának 25. cikkelye kimond­ja. hogy a mi pártunkat el kell nyomni, s nem szabad Anna Liisa Hyvőnen: működni engedni. Mi ez el­len harcolunk — mondotta. A továbbiakban a küzde­lemről beszélt, amelyet az ír nemzet vív szabadságáért és függetlenségéért, majd ar­ról szólt, hogy Észak-Írország Kommunista Pártjának szi­lárd és őszinte véleménye: megérett az idő a kommu­nista és munkáspártok vi­lágméretű tárgyalására. Új korszak kezdődött a finn munkásmozgalomban - - - I . . < 11+ ÍM 'ifmM^ r * ' I rlr//,; • Anna Liisa Hyvönen. a Finn Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja sze­rint az egész finn munkás­mozgalomban új korszak kezdődött. Tizennyolc év szünet után ugyanis az or­szágban olyan kormány ala­kult. amelyben a kommu­nisták együttműködnek a szo­ciáldemokratákkal és a pa­rasztokait képviselő polgári cen tru mpá rtta 1. A kormányban résztvevő többi párt céljai ugyan me­Gaston Plissonniere: röben eltérnek a kommu­nistákétól, a kormány mégis olyan határozatokat hozott a dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében, amelye­ket egyetlen polgári kor­mány sem tett volna meg. Elvileg pozitívan fogadjuk a kommunista pártok közös értekezletét Az értekezlet segítse elő a munkásmozga­lom egységét emelje moz­galmunk harcosságát és har­ci képességét — mondotta Anna Liisa Hyvönen. Szolidárisak vagyunk Vietnam hős népével A Csongrád megyei küldötte Pásztor János, Tari k egv csoportja a tanácskozás szünetében (balról jobbra): Jánosné, dr. Antalffy György és Terhes Andrásné Gaston Plissonniere, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja aggodalmát fejezte ki az amerikai imperializmus nö­vekvő agresszivitása és mindenekelőtt Vietnam hősi népe ellen folytatott hábo­rúja miatt, és a francia kommunisták teljes szolida­ritásról biztosította a viet­nami dolgozók pártja kép­viselőit és a nemzeti felsza­badító si frontot. — Elítélte a kínai vezetők szakadár politikáját, amely­lyel megkönnyítik az ameri­kai agresszorok dolgát, s újabb gaztettekre bátorítják őket — Híven elvi álláspontjá­hoz, pártunk az SZKP-va! együtt a nemzetkőzi kom­munista mozgalom egységén munkálkodik, a marxizmus —leninizmus elvei és az 1957-es és az 1960-as nyilat­kozatok alapján. Pártunk hozzájárul azoknak a felté­teleknek a megteremtéséhez, amelyek valamennyi kom­munista párt nemzetközi ér­tekezletének összehívásához szükségesek —, mondotta végezetül. (Folytatás a 4. oldalon.) PECLMBEK U PÉNTEK i

Next

/
Thumbnails
Contents