Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

FIATALOK FÓRUMA A szocialista szellemi élet fontos fórumai az egyetemek S

zinte egymást kővetően került a figyelem középpontjába a szegedi egyetemek, főiskolák élete és munkája a közelmúltban. Az országos diákszeminárium, az egyetemi napok után a héten — mint hirt adtunk róla —, a KISZ Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága együttes ülésén tárgyalta meg a felsőoktatási intézmények KISZ-szervezeteinek helyzetét és feladatait. A téma feldolgozásához igen gazdag anyag állt rendelkezésre. összeállításunkban arra törekedtünk, hogy helyet adva az egyetemeken végzett munka eredményeinek, a még fellelhető hiányosságokat se takarjuk el. A vita kritikus hangneme feljogosít erre: a cél a politikai-ideológiai munka elmélyítése, s ehhez a hibák felmérése, elemzése és kijavítása vezet A KISZ-szervezetek munkája sokrétű, a neveléstől az érdekvédelemig terjed. Ezt a sokrétűséget is igyekszünk bemutatni, hiszen az egyetemek a szocialista szellemi élet fontos fórumai. A figyelem össztüzében mozgalom történetét. Meg- rulnak majd az egyetemi örökítik az építőtáborok tíz- KISZ-szervezetek is. mégéves történetét is. Ezek pedig azzal, hogy összeállítanyagamak összegyűjtéséhez ják saját szervezetük és épiés feldolgozásához hozzája- tőtáboraik történetét. Felkészülés a hivatásra Szegeden, illetve Csongrád megyében igen sok felsőoktatási intézmény, egyetem, főiskola es technikum működik. Bár a hallgatók létszáma csupán ötezer, ami a megyében élő 75 ezer fiatalnak alig hetedrésze (az egyetemista KISZ-tagok a megye 37 ezer KISZ-esének 15 százalékát képviselik), az egyetemeken végzett politikai nevelőmunka, az egyetemi élet a közvéleményben ehhez az arányhoz képest sokkal nagyobb érdeklődést vált ki. A közvélemény igen nagy figyelemmel kiséri az egyetemek, az egyetemisták munkáját, mivel egyáltalán nem közömbös a társadalom számára a jövő szocialista értelmiségének fejlődése. formálódása. A társadalmi közvélemény összességében pozitívan ítéli meg egyetemeink és az egyetemi ifjúság tevékenységét, s az elsősorban az egyetemek érdeme. A hallgatók többségé becsületesen tanul, készül jövendő élethivatására. A tanulmányi munka mellett reszt vesz a politikai akciókban és szívesen vállal évközben és nyáron társadalmi munkát. Néhány kérdésben a közvélemény aggodalomnak ad hangot. A nevelőmunka hibájaként rója fel, hogy a végzett egyetemi hallgatók egy részéből hiányzik a kellő hivatástudat. Ez annál súlyosabb. mivel a szegedi egyetemek pedagógusokat és orvosokat nevelnek többek között, akik később munkájuk révén a társadalom minden rétegével kapcsolatban állnak. Vannak túlzó vélemények is, melyek nélkülözik a kellő alapot: egyes egyedi jelenségekből általánosítanak. De most nem ezekről van szó. Eszmei-politikai nevelés Az egyetemeken végzett nevelömur.ka egyik legfon-tosabb része az eszmei-politikai nevelés. Az a cél, hogy olyan fiatal értelmiségiek kerüljenek ki az egyetemekről, akik világnézetükben materialisták, politikai nézeteikben a szocializmus hívei, és a munkásosztályhoz, a szocializmushoz való hűsegüket mindennapi munkájukkal bizonyítják. Ehhez segít hozzá, hogy a tanszékek oktatóinak egyre nagyobb része sajátítja el eredményesen a marxista— leninista ideológiát. Az oktatók ismeretanyaga azonban olykor nem válik világnézetté: az oktatásban is alkalmazott nézetté és mócfszerré. Amikor az egyetemi hallgatók világnézeti arculatát vizsgáljuk, s eközben ellentmondást, találunk az ideológiai tárgyak vizsgaeredményei és a mindennapi gvakorlat között, feltétlenül figyelembe kell venni az oktatók munkájában tapasztalható ellentmondásokat is. A nevelómunkában igen jelentós a marxista tanszékek tevékenysége, mely a műit években igen jelentősen fejlődött. Javultak az oktatási módszerek, de az előadások egv része még most sem eléggé színes, a szemináriumok gyakran csak a kötelező tananyagot követik, de nem adnak újat, s ezért nem keltik fel kellőképpen a résztvevők érdeklődését. Az ifjúsági szövetség keretein belül végzett politikai oktatás gyakran pótolni kényszerül az egyetemi képzést: annak száraz. nem eléggé aktuális részét kívánja tartalommal megtölteni, elevenné tenni. Nem az egyetemi oktatás által kiváltott érdeklődésre épül, vagy legalábbis nem kapcsolódik szorosan hozzá, hanem más, általánosabb területeket foglal össze. Igen lényeges volna, ha a KISZ oktatási munkáját jobban egybe kapcsolná a szaktanszékeken végzett munkával, és a hallgatók megismerkedhetnének olyan szaktudományi kérdésekkel, melyeknek középpontjában ideológiai problémák állnak. Jól bevált a felsőoktatási intézményekben az úgynevezett pedagógusvédnökségvállalás. Ezt továbbfejleszteni feltétlenül megéri. Ismeretes, hogy az egyetem elvégzése után a pedagógusnak nemcsak az iskolában kell helytállnia, hanem a tanítási órák után, a társadalmi munkában is. A tanárképző szakokon csupán az ötödik félévben — amikor már a hallgatók gyakorlataikat végzik — kerül napirendre az erre való elméleti oktatás, ami hátráltatja a társadalmi munkára való felkészítés eredményességét. Az egyetemi hallgatók év közben mozgalmi gyakorlaton vesznek részt, de csupán kétharmad részük végez aktív munkát.- Ezen mielőbb változtatniuk kell az évfolyam KlSZ-alapszervezetének és az illetékes tanszékeknek, mert amíg ez az arány meg nem javul, az alapszervezetek KlSZ-munkájának nem lesz szerves része a közép- és általános iskolákban végzett gyakorlat. A társadalmi munkára való felkészítés a tanárszakosok között a főiskola második. az egyetem harmadik évében befejeződik, illetve még visszatér ugyan a 'gyakorló évben, de akkor • sem öleli fel a lehetőségek valamennyi területét, A fiatal pedagógusok például nem igazodhatnak el kellőképpen a népművelő, a könyvtáros, a sportvezető, a propagandista munkájának meganynyi részletében. A párt segítő-irányító tevékenységének jól bevált formája az egyetemeken a patronál ás, mely a párttagoknak pártmegbízatást jelent. A patronálásban résztvevő elvtársak nagyon fontos politikai munkát végeznek azzal, hogy állandó kapcsolatot tartanak a KISZ -szervezetekkel. Nyilvánvaló azonban, hogy azokban az alapszervezetekben, ahol a vezetőségek gyengén dolgoznak, ahol hiányos a mozgalmi munka tartalma, a patronáló sem képes igazán jól dolgozni. Az egyetemi pártszervezetek sokat segíthetnének azzal, ha időnként beszámoltatnák a KISZ-alapszervezetek vezetőségeit végzett munkájukról, értékelnék eredményeiket, bírálnák hibáikat, és hozzájárulnának problémáik megoldásához. Arra is szükség volna, hogy a patronáló oktatókat az eddiginél alaposabban megismertessék a kari KISZ-vezetőségek elképzeléseivel, terveivel, hogy ezek ismeretében támogassák az alapszervezetek munkáját. Részvétel a közéletben A hagyományok ismerete A politikai nevelőmunkához tartozik, annak egyáltalán nem lebecsülendő része az érzelmi nevelés. Figyelembe véve az életkori sajátosságokat. az érzelmi nevelés megfelelő formáinak alkalmazása az egyetemi hallgatóknál is szükséges és eredményes lehet. A fiatalok érdeklődését felkelti, számukra ösztönző, ha jól ismerik annak az egyetemnek. főiskolának múltját, haladó hagyományait, ahol tanulnak. A hallgatóktól most is elvárják, hogy ismerjék a szegedi egyetemeket/hogy propagandistái lepvenek e városnak itthon és külföldön egyaránt. De ennek ellenére az illetékesek eddig nem sokat teltek azért, hogv a fiatalok minél alaposabban megismerjék a szegedi egyetemek történetét. múltját, és azt a jelentős szerepet, melyet betöltenek a város, a megye életében. Minden fél évben megjelennek az egyetemi tanrendek, de bennük soha szó sem esik arról, hogy kik voltak a mai egyetemisták nagy elődei. Pedig talán lenne erre is néhány oldalnyi hely. A közelmúltban színvonalas. több nyelvű ismertető jelent meg a József Attila Tudományegyetemről, de ez a hallgatókhoz alig jutott el, holott közülük is sokan utaznak külföldre. Ha magukkal vihetnék, átadhatnák a testvéri ifjúsági szervezeteknek, ez is alkalom volna, hogy jobban megismerjék külföldön Szegedet és egyetemét. Az ifjúsági szervezet szintén adós még saját helyi hagyományainak feldolgozásával és közzétételével. Azért határozta el a közelmúltban a KISZ Csongrád megyei végrehajtó bizottsága. hogy a felszabadulással kezdődően feldolgozzák és megismertetik az ifjúsági A KISZ igen fontos feladatot lát el azzal is, hogy képviseli a fiatalok erdekeit, a törvényekben és rendeletekben meghatározott jogait. Ezért foglalkozik többek között a menzai ellátással kapcsolatos problémákkal. A menza, ahol az egyetemistók étkeznek, állandóan beszédtéma a szegedi egyetemisták körében. A hallgatók többsége nagyra értékeli azt az anyagi támogatást, melyet a kedvezményes menzai ellátással az állam biztosit! Nem mond ennek ellent az a panasz, hogy olykor hoszszú félórákat kell tölteniük várakozással a menzák előtt, mert az ebédeltetéshez rendelkezésre álló rövid időben a konyhák, a helviségek nem bírják el a nagy forgalmat. A szegedi menzák helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy központjuk Debrecenben van. A KISZ szükségesnek látja e kérdés mielőbbi rendezését, és azt javasolja, hogy az egyetemi étkeztetést adják át a Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalatnak. Ehhez természetesen a felettes szervek hozzájárulása és támogatása is szükséges. Lényeges volna ezenkívül, hogy az egyetemek az új kollégiumok tervezésekor a kollégium lakóinak étkeztetéséről helyben gondoskodjanak. Beszélgetések lárgva a végzett hallgatók elhelyezése is. hiszen ez. a fiatalok életében igen jelentős esemény. Deszkl Gépjavító Állomás esztergályosokat asonnolra felvesz Fizetés meeeevezés szerint. Jelentkezni reggel 7—8-ig. Üzem egységvezetőn él. X. S. 418 Gyakran előfordul, hogy egyes hallgatók az egyetem véleményétől függetlenül is el tudják intézni, hová kerüljenek. Az elhelyezések rendezését csak országosan lehet megoldani, s ez most napirendre is került. Hasznos volna, ha a jövőben az állások minisztériumi elosztásánál az állami vezetés képviselője mellett az egyetemi KISZ-szervezetek is képviseltethetnék magukat. Az egyetemi KISZ-vezetés ily módon felvilágosíthatná az érintett fiatalokat az elhelyezkedés lehetőségeiről, az elosztásnál képviselné az egyetemisták érdekeit, és megfelelő tájékoztatást nyújtana a döntésekről, azok okairól is. Nemcsak a KISZ. hanem az egyetemek állami vezetésének is feladata: módot adjon a hallgatóknak ahhoz, hogy részt vegyenek az egyetemi közéletben, és az. őket érintő kérdések megtárgyalásában. Erre nagy szükség van, hiszen számos rendelet és jogszabály — a felvételi rendszerről, az ösztöndíjról, a tanulmányi és vizsgaszabályzatról — került vagy kerül ezután országos vitára. Ezekről minél több hallgató véleményét meg kell kérdezni. A szegedi egyetemi napok keretében megrendezett kari KISZgyűlések jó fórumai voltak az oktatók és a hallgatók találkozásának, közös problémáik megvitatásónak. Ezt a lehetőséget érdemes továbbfejleszteni. Tobb éves gépésztechnikusi avakprlattal rendelkező mi, szaki dolgozót keres felvételre állami vállalat. Jelentkezés írásban „Gyakorim" 15 841 teltéére a Saltóházba. * Hangversenyek a zeneiskolákban A szegedi Liszt Ferenc Az iskolai oktató-nevelí Zeneiskola az új tanterv ad- munka azonban nem mata lehetőségek nyomán szo- radhat mindvégig a tanterrosabbra kívánja vonni kap- mek falai között, szüntelecsolatait más iskolákkal, nül keresni "kell azokat a teugyanakkor részt akar ven- hetőségeket, melyek segítséfű nz iskolán kívüli ncp- gével a zenei kultúrát széművelés munkájában is. Kö- lesebb körben lehet terjeszzös koncerteket rendeznek teni. Erre kínál alkalmat a az általános iskolákkal, más város művelődési otthonaiáltalános iskolák műsoros ban való vendégszereplés, délutánjain pedig közremü- Természeteset! szerény forködnek. Kapcsolatokat épí- mában, alkalmazkodva a tenek ki más városok zenei körülményekhez, de egyetintézményeivel is. Így első- len pillanatra sem feledve a ként a budapesti IV. sz. kör- célt: a zenei ismeretterjeszzeti zeneiskola és a nagyka- tést. Remélhető, hogy a műnizsai városi zeneiskola ne- velődési otthonok vezetői sevelőinek és diákjainak egy gílik ezt a kezdeményezést, csoportja látogat Szegedre, és lehetőséget adnak " arra, és ad közös hangversenyt a hogy e kis zenei rendezvéhelyi intézmény tanáraival, nyek az otthonok programtanulóival: kedden és szer- jának szerves részeivé' váldán a Zeneművészeti Szak- janak, rendszeresen ismétiskola nagytermében este 6, lödjenek. illetőleg 7 órai kezdettel. Kovács Klára Ajándékozás elolt... Ajándékozás lázában ég möst mindenki, így ünnep előtti időben, s a vásárlókat, kirakat-böngészőket még külön is buzdítják a fenyőgally-diszes reklámtáblák a Kárász utcán végig. A kirakatok is ünnepies díszben pompáznak, s felnőttnek — gyereknek bőséges választékot kínálnak. Reklámdíszben a Kárász utca Fenyőfavásár a 31-es áruda előtt (Somogyi Károlyné felvételei) Mi kerül ezekből majd a karácsonyfa alá? Vasárnap. 1966. december 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 457