Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

Hogyan fogták el a határsértőket? Epizódok a tiszaszigeti munkásőrök életéből A tiszaszigeti községi si állomásra akartak men- gos parancsnokától „Kiváló pártszervezet, a tömegszer- ni, s onnan vonattal Sze- parancsnok" kitüntetést ka­vezetek, a termelőszövetke- gedre. Mondtam, hogy ez a nott „7prt _ tettéért Hn zet, s nem utolsósorban a vonat évek óta nem köz- p .. f ,, ; / / " határőrizeti szervek és a ta- lekedik. A vezetőjük akkor sonl° szolgalataiért mar nács jó együttműködésének azt válaszolta, eltévedtek, megkapta a „Kiváló határ­s^k konkrét eredménye van. mert régi a térképük. Pör- őr" kitüntetést is. Most éppen a lakosság és a sze, nyilvánvaló volt, hogy RpnHszprpwn határőrség jó kapcsolatáról szökni akartak .A legfiata- 5 n folyik a szó. labb végül meg is mondta, — A határsértők elfogá- hogy ő Újvidékre, az any­sában nagy segítséget nyújt jához, többi társa pedig Olaszországba akart men­ni. Hozzászóld* hp'ypft — Feltartott kézzel ha­összejő­vünk a határőrökkel, állan­dó kapcsolatban vagyunk velük — mondja. — A la­kosság apraja-nagyja is jól tudja, hogy ha ismeretlen, vagy gyanúsan viselkedő ségben. TRAKTORRAL FOGOTT SZÖKEVÉNY — Gulyás Lajos ls mun a lakosság, köztük is légin kább a munkásőrök. — Eseteket sorolnak el, ho­gyan lepleztek le határsér- ,„ ,, . ,........, tési kísérleteket, akadályoz- adtak kozottunk_ jó egy ki tak meg szökéséket a köz- S?, "INZNNNN vetlen határmenti kisköz- ^dtuk ,oket- derul kl> ban, szemmel kell kísérni, hogy mind a negyen Nyu- s jelenteni kell nálunk a gatra igyekeztek volna, . , _ , egyik azért, mert ott akart tanacson. Sok-sok ilyen meggazdagodni, másik, mert példát tudnék felemlíteni. megcsalta a felesége, s Űgy is volt már, hogy az kásőr, a tsz traktorosa. Kint mindegyik mondott valami egyik falubeli biciklin hoz­dolgozott éjjel a földeken, kifogást Az is kiderült, t lé k szökevénvt aki amikor egy ismeretlen em- hogy két nappal előbb ér- ta .el®nk a szökevényt, aki berre lett figyelmes. Meg- keztek Szegedre, onnan a csak bapogni tudott a meg­szólította, hogy mit akar. térkép alapján gyalog jöttek lepetéstől. Az nem kertelt, egyenesen másnap este az erdőig. Itt Tiszaszi£ret iakói s a kö­arssjür ss it^Mr: szeretne szökni. „Na jöjjön, batár, s aznap éjjel már munkában, s kozos falubeli üljön ide mellém a traktor- meg is kísérelték volna a gondjaik megoldásában ki­ra, így nem feltűnő, majd szökést. alakult — jó együttműkö­kifuvarozom a határig" — KISS .ANDRÁS désben ilyen sajátos felada­mondta neki a munkásőr s KITÜNTLTÉSE tok révén is közelebb ke­kedelyes beszelgetes közben pontosan a határőrök állás- Kiss András november "ilnek egymáshoz, helyére szállította, azután 7-én a munkásőrség orszá- Kondoros! János gondjaikra bízta a hirtelen szerzett ismerőst — Magyar Szilveszter tsz­fogatos, munkásőr, hasonló­képpen járt el egy határ­sértővel. ö meg lovas ko­csiján szállította a határ­örsre a szökni szándékozó férfit Mégis az volt mostaná­ban a legérdekesebb eset, amelyiknek Kiss András vb-elnök. a helybeli mun­kásőrök rajparancsnoka volt a főszereplője. Októberben történt, a vadászidény kez­detén. — Sűrű erdő fekszik a határ mentén, ott cserkész­tünk vadásztársaimmal, ami­kor egyikük hozzám szaladt, hogy fekvő emberek lábait vette észre az avarban. In­tésemre Csöndben körülfog­tuk azt a területet, aztán odamentem a jelzett hely­re. Négyen feküdtek egvmás mellett, tették, mintha aludnának. Rájuk kiáltot­tam, álljanak talpra, tartsák fel a kezeiket Ahogy elmondja, újra át­éli az izgalmakat. RÉGI VOLT A TÉRKÉP — A komák először vona­kodtak, jobbra-balra tekint­gettek, de ahogy felhívtam figyelmüket a puskáinkra, meg arra, hogy minden gya­nús mozdulatuk kockázattal járhat kijöttek velünk egy tisztásra. Megmotoztam őket a többi vadászok gyűrűjé­ben. Elszedtem igazolvá­nyaikat, zsebkéseiket, tér­képeiket, s megkérdeztem, mit keresnek az erdőben. Mind a négyen pestiek vol­tak. — Először hazudoztak össze-vissza, hogy a vedre­Nagy jövő vár a szegedi olajmedencére Az MSZMP IX. kong­resszusán 150 küldöli je­lentkezett felszólalásra. Az idő rövidsége miatt természetesen nem nyílt lehelőség arra, hogy a kongresszus mindenkit meghallgasson: a vitá­ban közel ötvenen kap­tak szót. Hingl József olajmérnök, Csongrád megyei küldött is elvit­te felszólalását Buda­pestre. „Ha még egy­két nappal hosszabb a vita, és a kongresszus emelvényére léphet — mit mondott volna el?" — ezzel a kérdéssel ke­restük meg a fiatal Csongrád megyei kül­döttet. Elmondtam volna, hogy a hagyományos földgáz és kő­olajkészletekkel rendelkező területek mellett a második ötéves tervidőszakban igen jelentősen megnövekedett az alföldi kőolaj- és földgáz­termelés. Az 1960. évihez ké­pest a kőolajtermelés több mint három és félszeresére nőtt, ami az országos kő­olajtermelés egyötödének fe­resszus irány­elveit, valamint a harmadik öt­éves tervet, melyek előír­ják, hogy az energiamér­legben a szén­hidrogének részaránya 37— 39 százalékra emelkedjék — a kőolajipar rendkívül nagy erőfeszítése­ket tett és tesz a szerkezet végleges nagy­ságrendjének meghatározá­sára, illetve an­nak termelésbe állítására. Amennyiben a következő évek munkája sike­resnek bizo­nyul — és er­re minden re­mény megvan — a szénhidro­gének részará­nya meghalad­hatja a 39 szá­zalékot is az energiamér­STEFAN RUHA hegedűestje Rendkívüli sikerre! mutat- merten hatalmas tudást, ro­kozott be a péntek esti fii- mantikus, nagy hegedűhan­harmóniai koncerten Stefan got és szívvel-lélekkel való Ruha, Románia magyar szár- muzsikálást igénylő darab mazású világhírű hegedűmű- szinte önvallomás-szerűen, vésze, kinek személyében felejthetetlenül szólalt meg egy ideális hegedűs adottsá- Stefan Ruha hangszerén. gokkal cs maximális tudás- Ferdinánd Weiss zongora­sal rendelkező művészt ün- művész — aki egyébként Ru­nepelhetett a hangverseny ha tanártársa a kolozsvári közönsége. zeneművészeti főiskolán — Stefan Ruha 1931-ben szü- kitűnő zongorista, s már (íz letett - azt mondhatjuk te- éve dolgozik együtt hegedű­hát, hogy még pályájának sünkkel. Nem véletlen hát. kezdetén áll —, de máris be- hogy a Beethoven c-moll, de járta az egész világot Angii- különösen a Brahms d-moll ától Japánig, s mindenütt hegedű-zongora szonáta lelkesedéssel fogadták játé- olyan magával ragadó elő kát. Hogy ezt elérje, termé- adásban hangzott el, amilyet szelesen meg kellett először csak nagyon kivételes alkal­nyernie 1958-ban a moszkvai makkor hallhatunk. Csajkovszkij hegedűverseny S. Toduta — kolozsvári ze­nagydíját, amit majd több nei élet egyik vezető szemé­nemzetközi verseny díja kö- lyisége, a főiskola zeneszer­vetett. zés tanszakának irányítója — Repertoárja óriási. Mint G-húrra komponált áriájává' mondotta 22 (huszonkettő!) magára hívta figyelmünket, hegedűversenyt játszik rend- A darab szép felépítése tö­szeresen, sokszor kettöt-hár- kéletesen érvényesült Ruha mat is egy alkalommal, s ké- előadásában, pes arra, hogy egy Kolozs- Bartók Román láncolt-ja. vártól Bukarestig tartó vo- a műsor utolsó száma, úisze­natúton teljes koncertet me- rű s éppen újszerűségével morizáljon, s megérkezéskor megkapó, végtelenül termé­hibátlanul, koncertsaerűen szetes és ízes-népies előadás­előadjon. ban hangzott el. Szegedi bemutatkozó hang- Ezek után pedig eev újabb versenyét Vitali: Chaconne- hangverseny kezdődött, ame­jával nyitotta meg a kiváló lyen a ráadások sorát ját­művész. Űgy éreztük ennél szotta Stefan Ruha és kísé­szerencsésebben nem is vál- rője, Ferdinánd Weiss. laszthatott volna. A közis- Vántus István lel meg. A földgáztermelés légben. A munka intenzitá- tervek elkészítéséhez F ugyanebben az időszakban sának növekedésére jellemző program végrehajtásában 20 közel harmincháromszorosá- a szegedi medencében, hogy berendezést üzemeltetünk éa ra emelkedett, ami az or- —• .„„. . . .. areLU"11 e3 szágos földgáztermelósnek közel 80 százalékát jelenti. A szegedi medence kész e ei míg 1962-ben 1, 19G4-ben 5. összesen 64 kutat mélyítünk 19G5-ben 14, a jelenlegi idő- le. Amennyiben a progra­szakban pedig 26 mélyfúró mot teljesíteni tudjuk s ez es kutvizsgalo berendezéssel minden bizonnyal sikerül is vérezzük a szegedi szerkrzpt nkk-nr o - „ A kutató-tevékenység so­rán több nagyjelentőségű szénhidrogén előfordulását fedeztük fel az Alföldön. végezzük a szegedi szerkezet akkor 1970-ben S'eged éré felkutatását. egymillió tonna olajat és K uúfé egymilliárd köbméter gázt való eredmények ad a népgazdaságnak. Ha figyelembe vesszük, Mindebből látható, hogy „ hogy egy-egy berendezés a kutatás intenzitása olyan jelenlegi kutatás szempont- üzemeltetéséhez 25—30 sze- nagyfokú, hogy az e terül© jából legremányteljesebb és mély szükséges, mindjárt ránk háruló feladatot legperspektivikusabb terület megértjük, milyen óriási fel- teljesítjük, azonban a kö­az úgynevezett szegedi me- adatot jelentett a berend© °-aJ és földpáz kitermelésé­dence, mely magába foglalia zések koncentrálása a sze- aez és elszállításához feltét­Szegedet és közvetlen kör- gedi medencében. 'enul szükséges annak a 3,2 nyékét, valamint Kiskundo- Dolgozóink zöme 150—300 milliárd forintos beruházás­rozsma és Szánk területeit, kilométer távolságra lakik nak az elfogadása és kivit© E szerkezetek közül a sze- családjától, családjukat ha- ezése, amit a kőolajipar 1972­ged-algyői szerkezet a leg- vonta egyszer, de legfeljebb tervez. A bei uházások nagyobb jelentőségű. A me- kétszer tudják meglátogatni, gyors kivitelezését sürgetb ző geológiai értéke nemcsak Elszállásolást csak magán- "°gy a kőolaj és földgáz kl­területi nagyságában rejlik, házaknál bérelt munkás- termelésének esetleges elt© hanem abban is, hogy kü- szálláson tudtunk részükre j°dása óriási veszteségegeket lönböző mélységekben, egv- biztosítani. Sajnos, ezek a felent a népgazdaságnak, mástól függetlenül több bérlemények igen szegénye- ami évente többszáz millió olaj- és gáz-telephely talál- sek> bármennyire is igyek- f°"ntra_ tehető. A beruhá­ható. szünk a minimális szociális zas°k főbb egységei a követ­Összehasonlítási alapul el- és egészségügyi feltételeket kezők lennének: felépülne mondhatom, hogy a jelenlegi megteremteni. Ha ehhez a mezb olaját és gázát ösz­kutatási stádiumban az is- még hozzávesszük, hogy eb- begyűjtő és elszállító rend­mert készletek nagysága ben az iparágban a munka- ?zer'l 500 millió forintoi földgázban meghaladta" már körülmények is rendkívül 'Partelep: vasúti töltőáll© az országban legnagyobbnak súlyosak, a dolgozók három masi ,a hajdúszoboszlóihoz ismert hajdúszoboszlói gáz- műszakos munkabeosztása hasonló,_ de annál nagyobb mező készletét, kőolajban mellett a terep- és munka- kapacitású _ földgázüzem; út­pedig meghaladta a lovászi- viszonyok rendkívül nehezek, és hírközlő rendszer. Szoci­budafai kőolaítárolók indu- Örömmel elmondtam vol- a,'s létesítmények: 300 sz© lókészletét. Országos vi- na a pártkongresszuson, mréves munkásszálló és ezer szonylatban a szegedi me- hogy a dolgozóink megér- 'akns. A beruházási prog­dence rendelkezik összessé- tették azt a feladatot, amit ramhoz az országos szervek gében a legnagyobb kőolaj- a párt és a kormány rájuk segítségét kérjük, és fölgázkészietekkel, s bízott, és a feladatot az em­ezek a készletek még vár- lftett nehézségek ellenére is hatóan tovább bővülnek. maradéktalanul teljesítették. A szeged-algyői szerkezet Ebben a munkában a kom­megismerése után — figye- munisták példamutatóan lembe véve a IX pártkong- élenjártak, néha két-három ihol segítségre van sziiksígiink áldozatkészsége révén több új díszl© tet is készítettünk. A megnyitó előadás nagy esemé­nye Breinik Antal bajai bognársegéd „Lázadók" című drámája volt. A da­rab sűrített atmoszféráját, nagy­szerűen tolmácsolták a munkásszín­játszók Gál Alberttel, Misán György­nével, Babinszki Jánossal, Jurka Jó­zseffel és Matuszka Ferenccel az élen. Művészileg nagyszerű előadás volt Darvas „Szakadék" című drámája is, Nagygyörgy Mária rendezésében. A Szegedi Kenderfonógyár gárdáját Ko­vács Emil, a Jároli-házaspár, Waltner Mihály, Tóth Géza, Pribék Tibor, Békési Margit, Pördi Júlia játéka vit­te nagy sikerre. A színpadavató ün­nepi játékok keretében megismerke­dett a közönség Csehov és Kedrov pár vígjátékával, de helyet kapott a mű­sorban e sorok írójának „Pétya kise­gít a bajból", harci események köz­ben lezajló humoros kis vígjátéka is. A szovjet katonáknak minden körül­ményei: közötti nagy segítőkészségről és arról szólt a darab, hogy az egy­szerű magyar emberek mily jó ba­rátsággal fogadták a felszabadító had­sereget. A vígjáték na<*v sikert ara­tott, ami nemcsak aktuális témáiénak, hanem a kitűnő szereplőknek is tu­lajdonítható. Az előadás végén a mű­sort élvezettel szemlélő szovjet kato­nák felmentek a színpadra és ölel­gették, csókolgatták a munkásszinját­szókat, a proli-mamát alakító Ecse­dynét, meg Berek Katit. Még a da­rab szerző-rendezőjének is jutott a csókokból. A munkás kulturális szövetség színi­előadásai a tömegsikereken kívül szakmai elismerésben is részesültek, nem kisebb tekintélyek, mint Heltai Jenő. Kassák Lajos és Balázs Béla részéről. Balázs Béla tollából nem egy cikk is megjelent a sajtóban. A többek között így írt: „Szegeden sú­lyához méltó .szerepet kap a munkás kulturmozigalorn... Nagyon lelkes vezetői, ápolói és komoly tömegei vannak..." A kulturális hét keretén belül tör­tént Móra Ferenc szobrának leleple­zése is. A kultúrpalota előtti parkban a gyárak és a társadalmi szervezetek képviselőin kívül ott voltak a „föld­vallató" tudós és nagy író személyes barátai, ismerősei is. Lehotay Árpád, néhai nagy színművészünk Juhász Gyula: „Terzinák Móra Ferencnek" című versét szavalta, azután Kassák Lajos és Gergely Sándor beszéltek a közvetlen élmények varázsával Móra Ferencről. Az 19-16. évi Szegedi demokratikus kulturális napok a sikeren kívül nagy tapasztalatot is eredményeztek: Á rendezvények közönsége erősen diffe­renciálódott A szövetség előadásain, a Magyar—Szovjet Művelődési Társa­ság matinéján nagy munkástömegek­kel találkoztunk. Az egyetem aulájá­ban, a városháza dísztermében az irodalmi műsorokat, a színház opera­előadásait viszont nagyrészt értelmi­ség látogatta. Ebből a tényből irodal­mi vezető egyéniségeinek következte­téseket vontak le. Gergely Sándor borúsan állapította meg, hogy a ta­nárság és a diákság még messze áll a munkásság és a parasztság jövőbeni céljaitól és törekvésétől. Heltai Jenő a város „homoki passzivitását" emle­gette. Balázs Béla így látta a helyze­tet: Az 1945—46 évék szegedi mun­kás-kulturmozgalma a munkásság és a külvárosi lakosság, a környező fal­vabeli parasztság körében nagy tö­megbefolyásra tett szert. Ahhoz azon­ban még nem volt elég ereje, tapasz­talata, felkészültsége, hogy megfelelő­en hatni tudjon a szegedi nagy értel­miségi rétegre. Annál nagyobb hatást gyakorolhatott saját osztályára. A következő évek e tanitás eredmé­nyéről tanúskodnak: a kulturális munka célja az egész magyar nép vi­lágnézetének formálása, kulturális Ízlésének átalakítása lett. És ennok a folyamatnak a megindításában része volt a szegedi demokratikus kulturá­lis napok tapasztalatának is. Dr. Balla Ferenc A nagy intenzitással folv­ember helyett is dolgoztak, ^"k kőzhet JSu^6" E1 kell mondani azt is, ^ koZben a mult húraD" hogy az itt dolgozó munká­sok és vezetők zöme fiatal, mégis meg tudtak birkózni ban súlyos műszaki problé­mák merültek fel. Ezeket a problémákat a magunk er© uiegis meg tuaiaK DirKOzni í.j- i az átszervezéssel egyidejűleg tS^ZSZ^^Í jelentkező — országos vl­szonylatban is legsúlyosabb ra^I,™!888 n,yomá8sal ta" - technológiai problémák- !á'>0Z?"Pk; ar"j « béléscső­kai, ami a kutakban levő / 'genypeveteiet megno­nagy nyomás és igen magas 7 ,te 6s sok ^léscső megsé­55Ö?1* f°rmÜjában k gyengeségébő? ered! Ilyen körülmények között «SÍ5 alakult, formálódott a sze­a többi dolgozóit, hogy a lehetőség© gedi medence olajbányászai­nak élete, tudata, alakultak .. , ... meg a szocialista brigádok. csovek minőségét. Jelen pillanatban a szegedi Az elmondott beruházások medence olajbányászainak kivitelezéséhez a Csongrád 98 százaléka szocialista bri- megyei építőipari kapacitás gádba dolgozik. A kongresz- nem elegendő, ezért ind© szus tiszteletére kibontako- kolt lenne annak bővítése, zott munkaversenyben, a 6,2 va=y építőipari kapacitás millió forintos felajánlással átirányítása más területről, szemben közel 10 millió fo- A földgáz-felhasználás az rint többlettermelést adtak a iparban megfelelő ütemben halad. A kommunális gáz­szolgáltatáshoz azonban nin­népgazdaságnak. 1 millió fonna ólai — I miliiéjd kö méier földgáz Jelen időszakban az a fel­adatunk, hogy 1967. augusz csenek teljes mértékben biz­tosítva a feltételek, ami elsősorban különböző anya­gokra és a vontatott ügyin­tézésre vonatkozik Ezek a tus elsejéig annyi kutat és problémák gátolják a már olyan mélységig mélyítsünk meglévő földgáz felhaszná­le, ami elegendő adatot biz- lását — fejezte be utólagos tosít az o'aj- és gázkiterme- „felszólalását" a rokonszen­léshez szükséges leművelési ves fiatal olajmérnök. Vasárnap, 1966. december 11. DEl-íAAG1ARQR52AG 5

Next

/
Thumbnails
Contents